Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
KXX eVFOtlAM 139. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. JÜNIUS 16, SZOMBAT EAPTTVK TARTALMÁBÓL: Technika és szövetkezetpolitika £3. otda9 Az új gyár első hónapjai (5. oi-daf) Hét végi sportműsor (11. oMafll A lottó nyerőszámai (12. oldal} A szovjet—amerikai csúcstalálkozó Pénteken a szovjet fővárosban közölték, hogy Leonéid Brezsnyev, az SZRP Központi Bizottságának főtitkára szombaton délelőtt, helyi idő szerint tíz órakor, repülőgépen indul az Egyesült Államokba. Brezsnyev kíséretében lesz többek között Andrej Gromiko. az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Nyikolaj Palolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A szombati érkezés és a vasárnapi pihenőnap után hétfőn megkezdődik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Richard Nixon amerikai elnöknek hivatalos megbeszéléssorozata. Nem sok hasonló jelentőségű nemzetközi tárgyalást ismer a modern történelem, amelyet ilyen gondosan készítettek volna elő. A tárgyaló felek valóban semmi szerepet nem aagytak a rögtönzésnek, az esetlegességnek. A megvitatásra kerülő témákat, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit csakúgy, mint a világpolitikai ügyeket már hónapok óta — tulajdonképpen egy esztendeje, Nixon tavaly május—júniusi moszkvai látogatásától kezdve — a két ország szakértői vizsgálták és készítették elő a tárgyalások anyagát. Szovjet részről az előzetes sajtókommentárok mindenekelőtt azt emelik ki, hogy Washingtonban „konstruktív párbeszédet" folytatnak, amelyen megvonják az 1972-ben kötött megállapodások végrehajtásának mérlegét, s kijelölik a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének útjait. Moszkvában alapjaiban elégedettek az eddig elért eredményekkel, s úgy ítélik meg, hogy az idő igazolta a tavalyi szovjet—amerikai csúcson elhatározott politikai irányvonalat a két ország kapcsolatainak alapelveiről és az ebben a szellemben hozott intézkedéseket is. Mindezek alapján a jövőre vonatkozólag a kapcsolatfejlesztés igen hatékonynak mutatkozó és kölcsönösen előnyös módjának, a gazdasági együttműködés további ösztönzésének, a sokmilliárdos nagyságrendű közös vállalkozások megkötésének útját javasolják. A szovjet—amerikai kapcsolatok javulását, mint az erőviszonyokból fakadó, s az amerikai imperializmus által is elfogadni kényszerült folyamatot a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés politikája egyik legfontosabb feltételének tekintik Moszkvában. Amerikai részről is mind nagyobbra értékelik a gazdasági kapcsolatok fejlődését és új vonásait, s ebből a szempontból is várakozással tekintenek vezető üzleti és politikai körök a csúcstalálkozó elé. Másrészt politikai tekintetben is előrelépést vár Nixon elnök, aki a találkozás előes- télyén kijelentette: „A találkozó hónapok munkájával történt előkészítése alapján, valamint az átfogó, jórészt a legutóbbi időben folytatott konzultációkra és levélváltásokra alapozva meggyőződéssel jósolhatom, hogy találkozónk nagy fontosságú, új előrehaladást fog eredményezni mind a fegyverkezési terheknek és a háború veszélyének csökkentése, mind pedig a világ két leghatalmasabb nemzetének jobb és gyümölcsözőbb kapcsolatai tekintetében.” Az amerikai sajtó bizonyos konkrétumokat is tudni vél. A New York Times például öt-hat megállapodás-tervezet elkészültét jelenti, s a SALT-tárgyalások menetének meggyorsítását várja a Brezsnyev—Nixon tárgyalásoktól. Egy évvel ezelőtt a moszkvai Nixon-viziten meglehetősen kezdeti alapról indultakéi a tárgyaló felek a szovjet— amerikai viszony tekintetében. Akkoriban meg kellett jelölni az alapelveket, pontosan körvonalazni kellett, mi az, amiben egyetértenek, s együttműködhetnek, s mik azok az ideológiai-politikai különbségek, amelyek elválasztanak. Ez a realitások alapján végrehajtott meghatározás tisztázta a frontokat és tette lehetővé a kölcsönös előrelépést. A mostani találkozó már ezen az elért — joggal mondhatjuk — magas szinten a kapcsolatok tervszerű és folyamatos fejlesztését jelölheti meg. A szovjet—amerikai csúcstalálkozóban a békés egymás mellett élés politikája testesül meg. Ez azonban még a legkedvezőbb körülmények között is, két merőben ellentétes társadalmi berendezkedésű ország viszonyának kifejezése, tehát az együttműködés mellett feltételezi az éles politikai, ideológiai harcot is. Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió továbbra is a szocialista világrendszer, a felszabadító antiiinoerialista erők és a forradalom erőinek legbiztosabb támasza. Vezető államférfia mindannyiunk érdekeit képviseli a washingtoni tárgyalóasztalnál. líssku Béla látogatása e Magyar Néphadseregnél Hz országgyűlés elfogadta a költségvetésről szóló törvényjavaslatot Interpellációkkal ért véget a nyári ülésszak Bondor József felszólalása — A pénzügyminiszteri be- kesítési gondokkal küszködtek, számolóból világosan ki(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az Olvasó népért mozgalom országos tanácskozása Darvas József mondott összefoglalót diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Dr. Beresztóczy Miklós megnyitója után az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt — A 15 éves lakásfejlesztési terv teljesítésének eddigi üteme alapján az egymillió lakás felépítését előirányzó program feltétlen megvalósulása, sőt bizonyos túlteljesítése várható —, mondotta ezután. — Az 1972-ben megépített 90 000 lakás hazánk lakásépítésének történetében egyedülálló teljesítmény: minden ezer lakosra 8,7 új lakás jut. Ez az arány eléri a fejlett európai szintet, meghaladja például Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság lakásépítésének színvonalát. A 90 000 új lakásba több mint ne- gyedmillióan költöztek be. A szanálások mérséklésére hozott kormányintézkedések Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Borbándi János, az MS7.MP KB osztályvezetője és Srű s László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes társaságiban — pénteken meglátogatta a Magy: Néphadsereg e dk dunai' túli alakulatát. Az alakulatnál a maga sabb parancsnokok, a helyi párt- és állami vezetők fogadták a vendégeket. Az alakulat parancsnokának tájékoztatója után megtekintették a katonák elhelyezési körleteit, az elméleti é6 gyakorlati oktatásukat biztositó korszerű kiképzési bázisokat, érdeklődtek a személyi állomány munka- és1 életkörülményeiről. A haditechnikai és lövészeti be- nutató után a vendégek el- smerően nyilatkoztak a ka- onák magas fokú felkészült- bégéről. Ezt követően Biszku Béla látogatást tett a közeli tiszti lakótelepen, ahol egy család meghívásának eleget téve szívéi, -sen elbeszélgetett otthonukban a hozzátartozókkal. (MTI). Péntek délelőtt az ország- gyűlés folytatta az . 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Lo- sonzi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központűnt, hogy a kormány intézkedései nyomán népgazdaságunk elmúlt évi fejlődése öszességében tervszerűbbé vált, a fejlődést jelző mutatók a IV. ötéves tervben rögzített arányokhoz közeledték, és megfelelnek a népgazdasági terv előirányzatainak —, mondotta bevezetőben, majd megállapította: — Alapvetően fejlődés volt tapasztalható az építőipar elmúlt évi munkájában is. A beruházási egyensúly javítására hozott intézkedések keresletcsökkentő hatása ellenére az építőipar termelése nem csökkent, sőt a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló lakásépítésben éppen az elmúlt évben kimagasló eredményt értünk el. Javult az építkezések koncentrációja, a lakosság építőanyag-ellátása. fejlődés tapasztalható a kommunális létesítményeknél, az egyedi nagyberuházások építkezésein pedig túlteljesítést értünk eL — A beruházások tervszerű alakítására hozott kormány' intézkedések hatására az építőipar korábbi dinarrlkur fejlődési üteme — az éve; terv célkitűzéseivel összhangban — lelassult. Ennek megfelelően az országos építőipar termelése 1972-ben az előző évi szinten alakult, a kivitelező építőipar pedig ? százalékkal teljesített többe1 az előző évinél. — Az építőipari vállalatok 1972-ben 63 egyedi nagyberuházás és 15, fejlesztési kölcsönnel támogatott beruházás kivitelezésén dolgoztak, emellett öt jelentős ipari beruházás megkezdését, illetve előkészítését kellett biztosítaniuk. Az 1972-ben üzembe helyezett beruházások 90 milliárdos összege meghaladta az előző évi szintet, és ennek eredményéként a befejezetlen állomány növekedése mérséklődött. A múlt évben készült el — többek között —1 a Gagarin Hőerőmű, a lábatlan! vékonypapírgyár, a békéscsabai és a dunakeszi hűtőház, a szegedi házgyár, a nagykanizsai ' fényforrásgyár, az algyői szabadgázüzem é* Százhalombattán a vácuumle- párló üzem. — Az 1972. év tervfeladatai az építőipari vállalatok termelési feltételeit is befolyásolták. Emiatt és néhány vállalat kifogásolható munkába következtében termelési előirányzatát az épitőanyag-ipar nem teljesítette, bár egyes építőanyagok termelése nagymértékben nőtt. Néhány iparágban, például a betonelem gyártó iparban, a kő- és kavicsiparban a korlátozott termelési lehetőségek miatt értéti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A Ezek egy részé átmenetinek tekinthető, másrészt állami támogatással is elősegítjük ezek megoldását. Kedvezőnek mondotta a miniszter az olyan termékek termelésének a növekedését, amelyeknél a tőkés import aránya viszonylag magas. A cement, a síkoala és az azbesztcement nyomócső többlettermelése lehetővé tette az építőanyag-import erőteljes csökkenését, ami jelentős deviza-megtakarítást eredményezett. — Javult az építőanyag-ellátás, a lakossági Igények kielégítése kiegyensúlyozottab- vá vált. Folytatta munkáját Nyíregyházán június 15-én a tanárképző főiskola nagytermében az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozása. A művelődési politikusok, párt- és tömegszervezeti vezetők, írók, költők, népművelők, pedagógusok, könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatok szakembereinek, a népfront keretében dolgozó olvasómozgalom legjobb aktivistáinak részvételével június 14-én kezdődött tanácskozáson több, mint háromszázan vettek részt. Június 15-én, délelőtt 9 órakor, a tanácskozás második napján az elnöki tisztet S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára töltötte be. Az elnökségben helyet foglalt Bugát Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Darvas József, az írószövetség elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke és Gulyás Emil- né dr.. a népfront megyei titkára. Elsőként felolvasták Ga- ramvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes levelét, aki elismerését fejezte ki az Olvasó népért mozgalomban tevékenykedők munkájáért és hangsúlyozta: a mozgalom törekvései összhangban vannak a művelődéspolitikai 'élkitűzésekkel. A népfront keretében megvalósuló feladatok jelentőségét az adja, hogy elősegítik, megalapoznák az állami intézkedéseket, s tevékenyen hozzájárulnak a társadalmi erők mozgósításához. Kiemelte a miniszterhelyettes a Petőfi emlék- könyvtárak létesítésében kifejlett eredményes munkát, amely lehetővé teszi a helyi erőforrások, kezdeményezések kamatoztatását, a könyvtárak gyorsabb ütemű fejlesztését. A vita során felszólaló Fábián Zoltán József Attila-dí- jas író, az írószövetség titkára a mozgalom eddigi útját jellemezve szóvá tette, hogy a jó tapasztalatok, kezdeményezések még nem terjedtek el országosan. Az egyik legfontosabb feladat az eddigi kezdeményezéseket széles körben elterjeszteni, közkinccsé tenni. Drukker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének főtitkára a többi között a könyvesboltok hálózatának fejlesztéséről szólt. Hozzáférhetővé kellene tenni a könyvet nemcsak a könyvesboltokban, hanem a színházak, mozik, rendelőintézetek előcsarnokában és más helyeken, ahol sok ember megfordul. Helyes lenne, ha a tanácsok a könyvtári helyzet megvitatása során figyelmet fordítanának a könyvteriesztésre is. Tóth Józsefné szabolcsi felszólaló, a Nyíregyházi UNIVERSIL. szakmunkásnője a szocialista brigádban végzett kulturális munkáról, az I1 vasás népszerűségéről beszélt. Kristó Nagy István, a Könyvvilág felelős szerkesztve időszerű könyvkiadási éc k iwterjesztési problémákkal foglalkozott. Javaslatot fcr‘t újszerű könyvklubok alakítására, ahol a vásárlás és cserélés lehetősége, a tagoknak nyújtott kedvezmények segíthetnék az olvasást. Bahatására a korábbi évekkel szemben 1972-ben mintegy 4000-rel kevesebb lakást bontottak le, s ez is javította a tiszta lakásszaporulatot. Kedvezően alakult a lakások szobaszám szerinti összetétele is: az új lakásoknak 8 százaléka egyszobás, 62 százaléka kétszobás, 30 százaléka pediz kétszobásnál nagyobb. Az 1972- ben elkészült lakások átlagos alapterülete 62 négyzetméter. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása az építésű ( i ágazat tevékenységét is hosszabb időre alapvetően határozza meg. A párthatározat végrehajtására a minisztérium már eddig több jelentős intézkedést tett, és javaslatot terjesztett a kormány elé. Ezek között említem meg a takarékosabb .műszaki megoldások előmozdítására, a termelés gazdaságosságának javítására, a termékszerkezet; átalakítására, a vállalati szervezés fejlesztésére, a termelőkapacitások jobb kos István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának munkatársa a tsz-ek kulturális tevékenységét elemezve elmondta: a termelőszövetkezeti parasztság az íróktól több mai, a falusi élet valóságát, változásait, ellentmondásait tükröző színvonalas alkotást vár. Dr. Laczkó Ottóné, a Jászberényi Tanítóképző Intézet tanára a leendő pedagógusok népművelési szakismereteinek bővítését szorgalmazta felszólalásában. Molnár Zoltán író az Olvosó .népért mozgalom társadalmi bázisának, aktivista hálózatának szélesítését hangsúlyozta, mint a mozgalom további eredményes működésének egyik fontod feltételéi. Szót kapott Aranyosi Lá^ló, a Pest megyei párt- bizottság munkatársa, Szabó Györgyné. a nyíregyházi Bessenyei könyvesbolt vezetője, dr. Futaki Gergely Békés megyei könyvtáros, Rácz József né Nógrád megyei gyermekkönyvtáros. Az irodalmi szociológiai kutatás érdekes eredményeiről és figyelmeztető tanulságairól számolt be a tanácskozáson Gondos Ernő, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Magyar- ország felfedezése sorozat szerkesztő bizottságának tagja. Az intézményi statisztikai munka mellett sürgette az irodalmi szociológiai kutatások szélesebb körű bevezetését, hisz ez ad mélyebb,1 összefüggőbb, tudományosabb képet az olvasók ízlésvilágának alakulásáról, a befolyásoló tényezőkről. (Folytatás a 1. oldatosul