Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

$W3. JfeitM 8. KELET-MAGYARORSZÁÖ 5. oKNl Á kaszonyi kövek Úl BISZTRÓ KISVÁRDÁN — DIESEL-VONAT ZA/TÁIG Csökken a szemáty­ás a munkásvonatok menetideje Tájékoztató a Június 3-án éSeJie lépő új menetrendről Az ember kő nélkül — , egyelőre — nem tudna építeni. Nem tudna lak­ni. se közlekedni. Mert kőből van a házak több. sége, és az utak. A kő kemény, makacs anyag. Nehéz is. Az ember év. ezredek óta küzd. birkó. zik a kővel, mert kő nél­kül alighanem elpusztult volna. Kőből van a civi. lizált élet alapja és az embert, hogy védjék, szín. te mindenütt kövek bás. tyázzák körül. Ezért hisz­nek a kőbányászok erő. sen a kőben és önmaguk, ban. Abban, hogy meg. birkóznak a kővel bár­mennyire makacs és ke­mény. ÍGY HISZ A KÖBÉN Krok- nyák András is. a barabási Béke Termelőszövetkezet tagja. Néhány nappal ez­előtt. tüntették ki. mert 1957 óta dolgozik a barabási kő­bányában megszakítás nél­kül. 1957-ben csak 27 éves volt. Ma 16 évvel több. de csak kezén és arcán látsza­nak a kőbányában töltött évek. Arca szinte fekete, annyira megperzselte a nap. Tenyere kemény. Az ünnepség előtt — Ki­váló címet kapott a termelő­szövetkezet és néhány tagja *— többen tettek megjegy­zést, amikor Kreknyák And­rás neve került szóba. — ö érdemik, meg legjob­ban a kitüntetést. Ebben a tsz-ben ő végzi a legnehe­zebb munkát. És mióta már...! Az ünnepségen nevét szó­lították. Alacsony, zömök férfi sietett az elnökségi asztalhoz, de olyan fürgén, rugalmasan, mintha tornász lenne — nem kőbányász. Nem törte meg, nem nehe­zítette el járását és testének rugalmasságát a kő. pedig volt idő. amikor egymaga 80 kilós kődarabokat cipelt. Nem néha — éveken át. És nem néhány lépésre, hanem ki a bányából. 50—100 méter tá­volságra. , — Nagyon kérem, ezt ne írja meg — mondta beszél­getés közben. — Ezt csak .ügy megemlítettem. És’ nem jis Ogak egyedül csináltam jlyet. Mások is vitték a hat­van-nyolcvan kilós kődara­bokat. De ne írja meg. mert *jz a szabály, hogy csak húsz* iharminc kilósakat cipelhe­tünk ölben. — Megszegték a szabályt? — Meg, mert így sokkal több . követ tudtunk kiter­melni. És kellett a kő, meg kellett a pénz. a kereset. — Még most is cipelik a követ ? — Nem. dehogy! Most lánctalpas traktor tolja egy (erős acéllemezzel. Mi. embe­rek legfeljebb csak igazí­tunk a kődarabon... — És a rakodás? Azt is gép végzi? — Igen. Már van rakodó, gépünk. — Mióta? — Háát... -Két.három éve. — & a fejtés..,? — Már az is gépesített. Diesel-motoros kompresszor fúr és robbantunk. Régebben csak a csákány volt és a kalapács, meg a nehéz vas­ékek. Fúrni is ké?i fúróval fúrtunk a robbantás előtt. Mindent kézzel csináltunk. A kőtömegről hogy hozzá­férhessünk a meddőt is kéz­zel termeltük le. Most kot­rógép bontja a meddőt kézi erővel hozzá se nyúlunk... — Akkor ma már egészen könnyű a munka... — Háát... Sokkal köny- nyebb mint volt. össze se lehet hasonlítani a múlttal. De csak kővel bánunk Bir­kózunk vele ma is. — Mennyit lehet keresni a kőbányában ? — Kétezer-ötszáz körül ha, vonta. — Nem sok — Nem sok. de elég. A többi tsz-tag se keres job­ban. És a háztájit, meg a természetbeni részesedést mi t is ugyanúgy megkapjuk, mint a többiek. És kapunk a közösből egyebet is. — Például... — Például, a követ, ha há­zat épít, minden kőbányász ingyen kapja. A fuvart is ingyen kapjuk. De a fuvart minden tsz-tag ingyen kap­ja. ha építkezik. És kapunk a közöstől hitelt is. Minden tsz-tagnak a tsz brigádja épít. Gyorsan és jól. Az épí­tési költséget nem kell kifi­zetni. csak részletekben tör­leszteni... — Mityen részletekben? — Kinek hogyan van pénze. Tetszés szerint. Egyik hónapban ha jobb a kereset többet, a másik hónapban, ha gyenge a kereset, keve­sebbet, vagy egy fillért se. A tsz a miénk. Nem szökünk el belőle. — Sokan építkeznek? )— Évente nyolc-tiz tsz. tag. — Maga építkezett már? — Kétszer is. Először 1963-ban. De az a ház kicsi volt. Azóta megnőttek a gyerekek. Tavaly lebontot­tam a kicsi házat és építet- tem egy nagyot, három-szo­básat. összkomfortosat. Száz­húsz köbméter követ kaptam hozzá a tsz-től ingyen. A tsz brigádja egy nyáron el­készítette a házat. — Hitelbe? — Félig. Mert nekem volt pénzem Száznegyvenezer forinttal kezdtem hozzá az építkezéshez és felvettem öt­venezer forint OTP-hitelt. A tsz-nek az építési költség fe­lét előre kifizettem, a másik felét törleszteni. Igaz, hogy már csak kétezer forinttal tartozom. — És az OTP-nek? — Annak még tartozom, de nem sokáig. Tíz évre kér. tem a hitelt, havi ötszáz fo­rint törlesztéssel. Adták vol­na 25 évre is, de én nem szeretek tartozni. Magam Vállaltam a tíz évet. Igaz, hogy többet törlesztek ha­vonta mine a vállalt ötszáz forint, és hamarosan ezt is visszafizetem. — Hány gyermeke van, hogy ennyire mindenre te­lik? — öt gyermekem van. Mind az öt fiú... apai boldogság fé­nyével az arcán sorolni kezdte Kreknyák András kő­bányász, mit csinálnak a fiai. Sándor már 24 éves, Budapesten gépkocsivezető. András most katona. János mezőgazdasági szakközépis­kolában tanul. István elsős gimnazista. Béla csak 11 éves. általános iskolás... Tehát: a gyermekeket — egy kivételével — még tar­tani és nevelni kell. Miből telik? Csak a kere­setből ? — Nem. Csak a keresetből nem futná ennyi mindenre. De mondtam már. hogy a tsz nagyon sokat segít az építkezésben mindenkinek. És van háztáji jövedelem is. Nekem például szép nagy a A Szabolcs-Szatmári Szem­le májusi száma jelentős he­lyet szentel az új szabolcsi vá­ros, Nyírbátor bemutatásá­nak. Hat írás foglalkozik Nyírbátorral, körképet nyújt­va történelmi, társadalmi, gazdasági és kulturális hely­zetéről. „A várossá válás út­ján” című írás a legfontosabb tudnivalókat, a fejlődés irá­nyát vázolja fel, míg a járás peremét feltérképező szociog­ráfiai jellegű cikk a város „hátországát”, a járá^beli községek sajátos arculatát tár­ja az olvasó elé gondolatéb­resztőén. Olvashatunk ugyan­itt Nyírbátor településfejlesz­tési gondjairól, a műszaki életről, a műemlékekről ~ és a turizmusról és Nyírbátor népköltészetének ápolásáról. A Szemle Nyírbátort sokol­dalú és igényes tanulmányok, kertem. Abban minden meg­terem, ami a családnak kell. A tsz-túl a kőbányászok is ugyanúgy kapnak kaszálót, vagy takarmányt, mint a többi tsz-tag. A háztájiban jelenleg van két tehén, egy üsző. egy bika — hízik — és három süldőcske. Olyan 150 kilósak már... Kő, hús, tej — telik belőle, csak ezt mondhatom... A barabási tsz kőbányája a Kaszonyi-hegy oldalában van. Régi kőbánya, legalább százéves. A kőbánya bevéte­le évente több, mint másfél millió forint. Ennek 20—25, százaléka tiszta haszon. A kőbányából elsősorban — 70 százalékos arányban — fo­lyami partvédelemhez adják el a követ. A többit építke­zésekhez használják. A tsz is ebből a kőből építkezett. — Itt minden istálló és minden épület alapja kő — mondta Kreknyák András. — Kiváló terméskő a Kaszonyi hegyből. A MAGYAR—SZOVJET ÄLLAMHATÄR a közelben húzódik. A hegyen túl van Bátyó, ahol Kreknyák And­rás született. Túl van a he­gyen Szojva is. ahol az édes­apja született. És közvetlenül a hegy .mögött van Mezőka. szony, ahol Kreknyák And­rás édesapja uradalmi cse­léd volt. Onnan költöztek át a háború idején Barabásra, ahol szintén cselédek voltak. Édesapja a felszabadulás után Barabáson kapott föl­det és 1949-ben az elsők közt lépett be a tsz-be And­rás nevű fiával együtt. And­rás eleinte fogatos volt, majd két évig katona. Pró­bálkozott ipari munkával is. Tíz hónapot töltött az Ózdi Kohászati Üzemekben, de érte mentek és hazahívták. A tsz-nek akkor csak 24 tagja volt. Kellett az ember, a munkás. És Kreknyák András azonnal hazament. — Lassan huszonöt éve, hogy tsz-t alakítottunk. Ré. gén volt, s mégis, mintha tegnap történt volna — em­lékezett vissza a napégette ember, a kemény izmú. zö­mök kőbányász. De ekkor már borral teli poharak mel­lett ültünk és köszöntöttük az ünnepeiteket, a kiváló dolgozókat. Néhány pohár bor után felcsendült a nóta. Krek­nyák András,1 a kőbányász kezdte. Nagyon szépen éne. kel. Tagja a községi férfi­kórusnak is. A KEMÉNY, MAKACS ANYAGGAL VÍVOTT HARC nehéz munka után még eh­hez is van kedve és ideje. Mert ő is kemény. Meged­zették a kaszonyi kövek amelyeket hosszú éveken át vésett, hasított és karjaira ölelve cipelt. Ugyanúgy ölel­te a köveket, mint otthon a gyermekeit, a remeknél re- mekebb fiúkat. cikkek alapján állítja reflek­torfénybe, nem a pillanatnyi helyzetkép rögzítésének szán­dékával, hanem ellentmondá­sos fejlődését, a pozitív ten­denciákat és a sürgető tenni­valókat is reálisan ábrázolva. A nyírbátori összeállítás hasz­nos forrása lehet egy később megírandó monográfiának, de sok hasznos ismeretet meg­tudhat belőle az érdeklődő, aki a megyében vagy a me­gyén túl közelebbről meg akar ismerkedni a történelmi múl­tú várossal. Az Irodalom rovatban a Himnuszról olvashatunk, a Történelem címszó alatt pedig dokumentumokat találunk a nyíregyházi építőmunkás szakszervezeti mozgalomról, tanulmány foglalkozik Szende Pál munkásságával, aki a pol­gári radikálisok egyik jeles Csütörtökön Debrecenben sajtótájékoztatót tartott Sze­gedi Nándor, a debreceni vasútigazgatóság vezetője és Tóth Zoltán, az Utasellátó Vállalat területi igazgatója. A tájékoztatón a június 3-án életbe lépő új vasúti menet­rendről és az Utasellátó új szolgáltatásairól volt szó. A vasútigazgatóság vezető­je egyebek között elmondta, hogy az új menetrend szer­kesztését széles körű infor­máció és adatgyűjtés előzte meg. Az idén először a fővo­nalak menetrendjét a MÁV- vezérigazgatóság, a mellék­vonalak menetrendjét pedig ' az igazgatóságok készítették él a helyi igényeknek meg­felelően. A menetrendválto­zás lényegét már közöltük lapunkban, ezért csak az in­formációnkból kimaradt vál­tozásokról tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Újdonság — csak a hét elején, vált véglegessé —, hogy Mátészalka június 3-án, vagy 4-én két új Diesel-mozdonyt kap — mo­dern szerelvényekkel együtt. A két új szerelvényt a zaj- tai vonalon helyezik forga­lomba a gőzösök helyett. A múltkori információnkban nem említettük, hogy az új menetrendben megyénk terü­letén a személyvonatok me­netideje 2 százalékkal, a te­hervonatok menetideje pe­dig 4 százalékkal csökken. A Keleti pályaudvar—Nyíregy­háza között közlekedő sze­mélyvonatok menetideje 20 —50 perccel, a Nyugati pá­lyaudvar—Záhony közök közlekedő személyvonatok menetideje pedig 15—20 perccel lesz kevesebb. A MÁV 'koncepciója szerint ugyanis már az 1974-ben Felvonják a zászlókat az ön­kéntes ifjúsági építőtáborok­ban, jelezve: megkezdődött az idény. Június 17-én tizenha­todszor kezdik meg a fiata­lok az építőtáborokban a munkát. A vállalatok, terme­lőszövetkezetek már szinte nélkülözhetetlenül igénylik a fiatalok munkáját, egyes idénymunkáknál ezzel meg­szüntethetik a munkáshiány­ból származó gondjaikat. Áz építőtáborok munkájának je­lentőségét bizonyítják az el­telt 15 év eredményei: a kö­zel 460 ezer résztvevő 47 ezer katasztrális hold terüle­tet tett mezőgazdasági ter­melésre alkalmassá, meg­mozgattak 2 millió 500 ezer képviselője volt és Nyírbátor­ban született. A Nyíregyháza régi templomát bemutató írás a város története iránt ér­deklődők igényeit elégíti ki. Az újabb szovjetfpldi régé­szeti kutatások és a magyar őstörténet témakörével fog - lalkozó cikk számos érdekes momentumot tár az olvasó elé. A Népművelés című ro­vatban az általános művelt­ség és a felsőoktatás kapcso­latáról és a Fotográfia című filmről olvashatunk. A vá­lasztási kiadványokat értéke­lő írás. a zeneiskola harminc­éves történetét összegező és a Váci Mihálvról szóló új mo­nográfia recenziója kapott még helyet a folyóiratban melyet ezúttal Huszár Ist­ván festőművész öt munkája színesít életbe lépő menetrendben a minimálisra csökkentik a fá­rasztó éjszakai közlekedést és helyette a gyorsabb nap- pali közlekedést vezetik be. A munkásvonatok menet­rendje június 3-tól a fővá­ros és Nyíregyháza között 37, a főváros és Mátészalka között pedig 44 perccel rö­vidül. Több utas kérésére júniustól új vonatöt indíta­nak Debrecenből 9 óra 30 perckor, amely 10 fva 30 perckor érkezik Nyíregyhá­zára. Az új mens:"end to­vább javítja a közlekedést Miskolc—Nyíregyháza és Szeged között. Újdonság a kocsimosó is, amelyet a kö­zelmúltban helyeztek üzem­be Debrecenben. Jó ütemben halad me­gyénkben a dieselesítés. Jú­niustól a Nyíregyháza—Vá- sárosnamény és a Mátészal­ka—Csenger közötti vonal- szakaszok kivételével me­gyénk vonalain szinte kizá­rólag korszerű mozdonyok bonyolítják le a vasúti köz­lekedést. Ezzel a debreceni vasútigazgatóság vonóerő szempontjából első helyen áll a vidéki igazgatóságok között. A század elején gyár­tott személykocsikat is foko­zatosan kivonják a forga­lomból. A most életbe lépő új menetrendben az igazga­tóság személykocsiparkja S0C ülőhellyel bővül. Az új menetrend a fuva­roztatók igényéhez is igazo­dik. Júniustól jobb lesz az összhang a személyforgalom és a teherforgalom között. Az új menetrend főleg Zá­hony térségében gyorsítja majd a teherforgalmat. De gyorsul a forgalom megyénk és a külföldi vasutak között köbméter földet, elvégezték 113 kilométer út építésének, javításának földmunkáit, megépítettek 18 kilométer utat. A mezőgazdasági üze­nték területein leszedtek egy­millió 410 ezer mázsa zöld­séget és gyümölcsöt, 13 ezer 987 holdon végezték el a ka­pálást. Ezen kívül részt vet­tek még építkezéseken is. Megyénkből mindig nagy számban jelentkeznek az építőtáborokba. Az idén 1450 középiskolás és szak­munkástanuló lány, 600 fiú és 110 főiskolás lány veszi ki részét az önkéntes építőrAun- kából. öt csoportban, két hé­tig dolgoznak majd. Az első csoport június 17-től június 30-ig. az utolsó augusztus 12- től augusztus 25-ig. A tábo­rozok a munkát legjobban igénylő területeken tevé­kenykednek, Szabolcs-Szat- márból a középiskolás lá­nyok Kiskunfélegyházán. Tö­rökbálinton, és Ujbögön vé­geznek időszerű munkát a zöldségkertészetekben. A fi­úk Budapesten a XV. kerü­letben lakásépítkezéseken dolgoznak. A főiskolások ha­sonló munkát végeznek Ba- latonaligán. A diákok már úgy mennek el, hogy az iskolákban meg­alakított 10 fős brigádok va­lamelyikének tagjait, a bri­gádvezetőket is „itthon” vá­lasztják meg. Naponta 6 órát dolgoznak az egymással ver­senyben álló brigádok. A mindennapi értékeléskor a legjobbak pénzjutalomban részesülnek. S bár a legfőbb és elsődleges cél a munka, szerepel a programban szá­mos kulturális, szórakoztató műsor, kirándulás is. <b. k.) is, mert az idén az eddigi­nél több nemzetközi gyors- tehervonatot indítanak Sza­bolcsból 7— gyümölccsel és élq> állatokkal megrakva. Az Utasellátó Vállalat is tovább segíti a kellemesebb, a kulturáltabb utazást. A vállalat Kisvárdán bisztrót épített, az új létesítményt júpms elején helyezik üzem­be. Korszerűsítik az újfehér­tói bisztrót, gmelyet ősszel adnak át rendeltetésének. Bevezetik a csomagolt gyü­mölcsök árusítását a máté­szalkai és a záhonyi vonato­kon. A külföldi turistákra is gondol a vállalat. Záhony­ban az orosz, Debrecenben a német nyelv tanulását kezdték el a vállalat dolgo­zói, hogy jobban tudják a külföldi vendégeket kiszol­gálni. A közeli hónapokban a vállalat a MÁV-val közö­sen csomagmegőrzőt, üdítő­ital-automatát, és virágboltot épít Nyíregyházán. <n. t.> MEGfEGYZÉS Be-lyjejp'­elosztás A MÁV vezetői az elmúlt napokban sajtótájékoztatón közölték, hogy az új menet­rendben minden eddiejnél többet tesznek az utasokért, kulturáltabb. kényelmesebb esz az utazás a vasúton. A menetrend áttanulmányozása után ezt el is hihetjük. A sokat vitatott „helyjegy­ügyet” azonban most sem sikerült megoldani a MÄV- nak. Sőt... A szokásoktól eltérően az IBUSZ nyíregyházi irodája az új menetrend életbelépé­se után egy darab helyjegyet sem kap. Illetve kap néhány darabot, de csak „odaútra”. így a több száz szabolcsi utas a fővárosban visszautazásnál ismét kénytelen lesz sorba áll­ni helyjegyért. Az IBUSZ-iro- da vezetője kérte a MÁV- helyjegyelosztó központot, hogy legalább armyi visszaút­ra szóló helyjegyet adjanak, amennyit tavaly adtak. A ké­résre furcsa válasz érkezett, amelyből az derül ki, hogy az elosztó központ esetenként szívességből ad néhány jegyet az IBUSZ-nak. de ezt minden esetben telexgépen kell kérni. Tehát ha egy utas például re­túrjegyet akar váltani a Lil- lafüfed-expresszre az irodán, akkor várnia kell, míg a te­lexre esetleg egy fél óra múlva megjön a válasz. De a telex árát is az utasnak kell fizet­nie. mert az iroda — érthető módon — nem számolhatja el a saját számlájára a napi 15 —20 telexezést. így az uras­nak a 6 Ft-os helyjegy — ha várni is kell a válaszra —kb. 20 forintba kerülhet. A nyíregyházi vasútállomás is csak napi 48 visszaútra szóló helyjegyet kapott a köz­ponttól: 16-ot a Lillafüred- expresszre, 32-őt pedig a Hajdú-expresszre. A vasút­állomás pénztárfőnöke sze­rint legalább még egyszer eny- nyi helyjegyre lenne szükség naponta. A „negyvennyol vis” kereten kívül is kap eseten­ként helyjegyet az állomás, de ezt telefonon kell kérni. A telefonvonalak pedig általá- uan foglaltak, így előfordul­hat, hogy az utas fél órát is vár a válaszra. Így esetleg jobban jóinak azok. akik a pesti pályaudvaron állnak sor­ba, mert nekik kis forgalom esetén „csak” negyed órát kell sorban állniuk... Ez az intézkedés is az uta­sok érdekében történt? Alig­ha. A MÁV érdekében sem történhetett, mert a telexezé- sek és a telefonálások csak többletmunkát adnak a vas­utasoknak, Nincs jobb megöl-, dás? (nábrádi) Szendrel József Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle ZÁSZLÓFELVONÁS ELŐTT Szabolcsiak az építőtáborokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom