Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

S. o!dai KELírr-KlSÜVARORSZA« CPolytatás az 1. oldalról) tekintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bátrabban bővíthető a szo­cialista országokból származó import, ezt hitel és költség- vetési eszközökkel is támo­gatjuk. A szocialista orszá­gikkal folytatott széles körű gazdasági együttműködést se­gíti a KGST-országok valutá- ris és pénzügyi rendszere, amint azt a KGST — legutób­bi — XXVII, ülésszakáról kiadott közlemény megálla­pította. Az integrációval együtt jár a továbbfejlesztés igénye is, főleg az ár- és valu- táris rendszer összehangolá­sa és a sokoldalú elszámolá­sok tökéletesítése, a közös va­luta révén. Kielégítően bővül­nek kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országokkal. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete. Ami­kor az 1972. évi állami költ/ ségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyen­súly javításának első foko­zataként a bevételek és a kiadások növekedésének össz- • hangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisz­telt országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadá­sok 8,8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A ko­rábbi hiány nagy része azon­ban még fennmaradt — mondta — majd arról beszélt; a költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint, ami' 800 millió forinttal ala­csonyabb a tervezettnél, el­Az elmúlt év vállalati gaz­dálkodásról beszélt ez­után a miniszter. Az ered­ményekről szólt, majd azzal folytatta: A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot ta- pasztálflatLmfí a költség-; az önköltségszámítás és az ár- kalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, ^setleg mikor tisztességtelen a haszon. Ilyen meggondolásból javít­juk a kalkuláció rendszerét, az árvetés és önköltségszá- mitás összhangját. Szigorúb­ban megköveteljük a kalku­lációs szabályok betartását és a jövőben rendszereseb­ben ellenőrizzük azt a pénz­ügyi revízió keretében is. A mezőgazdasági üzemek­ben' a központi áremelési in­tézkedések hatására és saját erőfeszítéseik nyomán egész­séges fejlődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyekben korábban a mun­kaerőhiány és az alacsony jövedelmezőség okozott ne­hézségeket. A termelőszövet­kezetek bruttó jövedelme 2,6 százalékkal nőtt. A saját fejlesztési alap 9,5 százalék­kal, a részesedési alap 3,3 százalékkal volt több, min egy évvel korábban. A leggyorsabban a tart- lékalapok nőttek, színvor luk azonban még nem < gendö a biztonságos gaz kodáshoz. A mezőgazd szövetkezetek közös vri megközelíti a 90 milli- rintot. A reményt ke’ gos eredmények nagy eltérések tök. A jó mező­ellenére is r és az alapb’ zejgkben, / gén 217 sző' zömmel n viszonyok —, amelye Fához rr f or-' sősorban amiatt, hogy a végrehajtott termelő árren­dezések, és a lanyha import- forgalom a támogatási igé­nyeket mérsékelte. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezet­tett meghaladóan — mint­egy 17 százalékkal járult hozzá. A mezőgazdaság a fo­lyó termeléshez és beruházá­si támogatás céljára a költ­ségvetés Kiadásainak mint­egy 10 százalékát kapta. Bár a beruházási juttatások 1972-ben csökkentek, már az év folyamán intézkedések születtek a szarvasmarha­tenyésztés és az intenzív nö­vénykultúrák fejlesztésére, amelyek ezen ágazatokban a termelés fellendítését céloz­zák. A megtermelt nemzeti jövedelem egyharmada a népgazdaság egyéb területei­ről, mindenekelőtt a forgal­mi szférából ered. Külön említésre méltó, hogy a kül- - kereskedelmi tevékenység bővülése — változatlan tá­mogatás mellett — az állam- háztartás számára terven felüli bevételt hozott. Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján vég­eredményben megállapítha­tó, hogy — a több szem­pontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek után — a gaz­daság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban ked­vező irányzatok bontakoz­nak ki, különösen az elmúlt év második felében megtett intézkedések hatására. A si­kerek láttán sem feledkez­hetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a ( jövedelmek állandó gyarapí­tása. gítséget kellett nyújtani. Ezek egyharmadánál már 1970-bén vagy 1971-ben szükség volt ilyen állami be­avatkozásra. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezi '• hogy szinte tel­jes terme ét hitel nélkül, , önmaga ’ :s finanszírozni. A v; ati munka- és üzemszei íst vizsgálva némi. ele ladásról számol­hatok b szakminisztéri­umok í itásai és ellen­őrzése i t az elmúlt év­ben 65 rlatnál minta­szervez kezdtek. Há­rom n -hatnál — (a Zalaeg Ruhagyárban, a Sze ipari Művek­nél é z. Állami Épí­tőipai tnál — az erő­feszít - figyelemre mélt' ;el jártak. A idás mellett .azr az is, hogy sz- tt mindmáig cs ásnél tart, r nkább csak f 'hozzá. hogy a .emszervezés oarátus, ha- vezetés fel- A munkát a vállalat óntjából kell súlypont 'an kérdé- az egyen- a folya- a beru- itése, a sztráció vállalati esitése, kodási ipoli- 5 .a ütte- vel a fele- iliti- velő ter- od- a repet töltenek be életkörül­ményeinkben. Működtetésük és eszközeik felújítása 1972- ben 87,5 milliárd forintba ke­rült, amiből a tanácsok 24,5 milliárd forintot használtak fel. A tanácsok ezen kívül még fejlesztési alapjukból 19,7 milliárd forintot fordítottak az ellátás hálózatának bőví­tésére. Az 1972. évi tanácsi gazdál­kodás egyik központi kérdé­se a lakásépítés volt. Lakás­építésünket nagy eredmények és gondok is jellemzik. A mos­tani ötéves terv időszakában több mint 4Ö0 ezer lakás ké­szül el, amiből a terv első két évére szóló előirányzatot csak­nem 15 százalékkal túlteljesí­tettük. Kulturális és oktatási in­tézmények működésére, fenn­tartására 16 milliárd forint, felújítására közel 1 milliárd forint jutott. .Igen kedvező, hogy a tanácsok az óvodai he­lyek számának növelését első­rendű feladatnak tekintették, 1971— 72 ben már a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésé­nek csaknem kétharmada megvalósult. Az általános is­kolai diákotthonok fejleszté­se ugyanakkor nem érte el a tanácsok ólai tervezettet. A középiskolai tantermek, kollé­giumi helyek népgazdasági előirányzatának alig több mint fele valósult meg. Nem jobb a helyzet a szakmunkás­képzés beruházásainál sem. Az építési kapacitások szerke­zete ugyanis olyan, hogy a kisebb volumenű beruházá­sokra nehéz kivitelezőt talál­ni. Ebben segíthet a szoro­sabb együttműködés a tanácsi és szövetkezeti építőipar, va­lamint a költségvetési üze­mek között, amiit tanácsaink­nak kell összefogni. Az oktatási színvonal javí­tásának és korszerűsítésének feltételeit pénzügyi oldalról folyamatósan biztosítjuk. 1972- ben például az intézmé­nyek felszerelésére, szemlél­tetőeszközök beszerzésére 490 millió forintot fordítottak a tanácsok. Az oktatás mellett az állam a népművelést újabb és újabb formákban támogatja. A népművelési intézmények ki­adásaikat 10 százalékkal nö­velhették. ez kereken 2 mil­liárd forintot jelent. A diákok csoportosan vagy szombaton­ként már tavaly is ingyenesen 1971-ről 1972-re az egy fő­re jutó összes reáljövedelem 39 százalékkal növekedett. Ez évre ennél magasabb ütem elérésére lehet számí­tani. A fogyasztói árszínvo­nal 1972-ben, a terveinkkel megegyezően kb. 3 százalék­kal nőtt. Az áremelkedésnek mintegy fele központi árin­tézkedésekkel függött össze. Ahhoz, hogy a fogyasztói ár­színvonal ez év egészében a tervezettnek megfelelő le­gyen, a kormány az elmúlt hónapokban már tett intéz­kedéseket, most további ki­sebb árleszállításokat készít elő. Június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több hazai termelésű és szocia­lista országból származó tar­tós fogyasztási cikk: hűtő- szekrények, órák, lemezját­szók és néhány más termék. Év közben még a későbbi­ekben is lesznek hasonló ár­leszállítások., Mindez a la­kosságnak * egy év alatt 600—800 millió forint meg­takarítást jelent. A forint vásárlóerejének védelme szükségképpen erőteljes — 1973-ban még tovább foko­zódó — állami tehervállalást igényel. Az igen gyors vi­lágpiaci drágulás közepette nem kis feladat ez. Erőfeszí­téseink — ha nem is min­den tekintetben váltják ki az elismerést — alapjában eredményesek, amit pénz­ügyi oldalról az bizonyít, hogy a bolti kiskereskede­lem árualapjának növeke­dése és a készpénzforgalom ' ővülése között szoros össz- ’got tartunk, s hogy az ivónál általános emel- oárhuzamosan nö- ’ okosság szemé- a meg­edmé- n a újabb látogathatták a múzeumokat, az idén április 1-től minden tanuló, mindenkor igénybe veheti ezt. A könyveket, filmeket és más művészeti al­kotásokat létrehozó vállala­tok tavaly több mint félmil- liárd forint támogatásban ré­szesültek. Mindez — jelképe­sen szólva — kamatostól meg­térül kulturális értékeink köz- kinccsé tételével. A szociális és egészségügyi kiadásdk ösz- szege 38 milliárd forint. A gyermekintézmények há­lózatának bővítésére és ellá­tásának javítására tett in­tézkedések eredményeként a már említett óvodafejleszté­seken túl 1972-ben több, mint 1600-zal nőtt a bölcső­dei férőhelyek száma, az egy bölcsődei helyre jutó kiadás pedig meghaladja az évi 14 000 forintot. A szülők en­nek 1/5-ét térítik. A gyer­mekintézmények hálózatának kiterjesztésével és a pénzbe- ni juttatásokkal fokozatosan szüntetjük meg a családi jö­vedelmeknek a gyermekek számától függő különbözősé­gét. A lakosság jövedelmeinek jelenleg több, mint egyhar­mada közvetlenül a központi pénzalapból származik, kü­lönböző juttatások és bérek formájában, nagyobb része a vállalatoktól. A reálbérek növekedése a múlt évben a tervezett 2,5 százaléktól két tizeddel elmaradt. A kere­seteken belül nőtt a nyere­ségrészesedés és különösen gyorsan a prémium és juta­lom. Ezek a vállalati forrá­sok az évi bérhez viszonyítva tavaly 8 százalékot értek el. Ez évben az ipari és építő­ipari béraránytalanságok enyhítésére, a nagyüzemi munkások életszínvonalának emelésére, az iparban átla­gosan 8 százalékos, az építő­iparban 6 százalékos köz­ponti béremelést hajtottunk végre. A vállalatok ezt he­lyesen kötötték össze a szo­kásos évi béremeléssel. Az elveket és azok gyakorlattá váltását megvitatták dolgo­zóikkal. A bérnövelést az előírt mértékben differenci­álták a nehéz fizikai mun­kát végzők, a több műszak­ban dolgozók javára. En­nek hatására éves átlagban az érintettek bérnövekedése mintegy 10—12 százalékos lesz. nekirugaszkodás vihet ben­nünket előre. Tennivalóink középpontjában most a IV. ötéves terv ez évben ese­dékes feladatainak teljesíté­se áll. Feltétele fejlődésünk forrásainak bővítése, a ter­melési szerkezet és a haté­konyság együttes javításával. A hatékonyság eddiginél gyorsabb növekedésével el­sősorban azoknak az ágaza­toknak és vállalatoknak kell megalapozniuk az előrehala­dást, amelyek a jövedelmek nagy részét képesek adni. A termelési szerkezet átalakí­tásában és nemzeti jövedel­münk gyarapításában alap­vető ipari fejlesztési prog­ramok sikere a népgazdaság, az ágazatok és a vállalatok közös ügye. Feladataink végrehajtásá­ban nőttön nő az emberi tényezők szerepe. Államunk hatalmas összegeket áldoz a szakemberképzésre, oktatás­ra, joggal várja hát mind a vállalatok és intézmények vezetőitől, mind maguktól a szakemberektől, hogy min­denki képzettségének, tehet­ségének megfelelő munkát kapjon és végezzen. Tisztelt országgyűlés! Az 1972. évi költségvetés összeállításánál és annak végrehajtásában a kormány egy pillanatig sem feledke­zett meg arról, hogy a pénz­ügyi elszámolás milliárdos száma mögött emberek — munkások, parasztok, értel­miségiek —■ vannak, azok a milliók, akik előteremtették a bevételi oldal étékeit és élvezték mindazt, amit a kiadások számoszlopai mu­tatnak. Erre épül az a bizo- lom, amelyre hivatkozva a tisztelt országgyűlést a tör­vényjavaslat elfogadására kérem. Eredmények és gondok a vállalati gazdálkodásban A kormány további árleszállításokat készít elő ....................... —----------------------------------------------­/ Szabó Gusztáv Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása TfTS. y&tofcla ? A pénzügyminiszter expo­zéja után az elnöklő Apró Antal dr. Havasi Béla (Bor­sod) megyei képviselőnek ad­ta meg a szót. Ezután Kovács Antal (Vas), dr. Prieszol Olga (Budapest) és Szabó Gusztáv (Szabolcs-Szatmár) megyei képviselő felszólalása hang­zott el. Szabó Gusztáv, a nagyecse- di tsz állattenyésztő telepé­nek vezetője többek között el­mondotta, hogy Szabolcs- Szatmár megyében van az or­szág szarvasmarha-állomá­nyának közel 8 százaléka. A kormányhatározat nyomán — az elmúlt év márciusa óta — a megye szarvasmarha-állo­mánya 5.4 százalékkal, a te­hénállománya 7,7 százalékkal növekedett. A tenyésztői kedv fellendülése mutatja, hogy a nagyüzemi és háztáji gazda­ságok megértették a kor­mányhatározat lényegét és munkájuk során törekszenek annak végrehajtására. Az üzemek mind nagyobb gondot fordítanak a takar­mányozási és a tartási felté­telek javítására is. Ennek nyomán ez év május 31-ig mintegy 60 000 hektoliterrel több tejet vásároltak fel a megye területén, mint az múlt év hasonló időszakában: A tények tehát egyértelműen bizonyítják, hogy a tett intéz- kedése^ alapvetően helyesek voltak és remény van arra, hogy a mezőgazdaság e nehéz kérdése előbb-utóbb megol­dódik. Az elmúlt év őszén fellő-' pett járványos száj- és kö­römfájásról szólva elmondot­ta, hogy a járvány megelő­zésére tett intézkedések csak úgy lehetnek eredményesek, ha qz állomány is kellő idő­ben immunizálva van, s min­denkor rendelkezésre áll az igényeknek megfelelő oltó­anyag is. Célszerű lenne me­gyénként — és esetleg állat­fajonként — előre karantén- telepeket kijelölni és fenn­tartani. Ezeket a telepeket járványméntes időszakban is ki lehetne használni selejtál- latok nevelésére, vágására, továbbá tbc- és brucellamen- tesítés céljára. Ezután ebédszünet követ­kezett. ' Ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökleté­vel folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese emel­kedett szólásra. el­Dr. Orbán László felszólalása Dr. Orbán László elöljá­róban megemlékezett az is­kolák államosításának ne­gyedszázados évfordulójáról. Elmondta: — Büszkén, jóleső érzés­sel emlékezünk vissza erre az eseményre és tisztelettel a munkásosztály harcainak, pedagógusoknak, akkori fia­taloknak sok-sok ezreire, akik részesei voltak az is­kolák államosításával kiví­vott győzelemnek. Ez felté­tele volt közoktatásunk 25 éves történelmi jelentőségű fejlődésének. Iskoláinkban, oktató-nevélő munkánkban sok a gond, probléma, még megoldásra váró feladat. De ezek egy dinamikusan fejlő­dő szocialista társadalomnak, a szocialista iskolának, a gondjai, s napirendre tűzé­süket éppen a 25 év alatt elért naav eredmények tet­ték lehetővé — Megkezdődött az állami oktatásról szóló párthatáro­zat végrehajtása, s a/kor­mány határozatot hozott ar­ról, hogy az összes középfok kú iskolák is a tanácsok ha­táskörébe kerüljenek. Ősszel kezdődő tanévben jelentő­sebb lépést teszünk előre a tananyagnak, a tanuló túl­terhelésének a csökkentésé-’ re. Természetesen nem egy­szerűen arról van szó, hogy gyermekeink kevesebbet ta­núimnak. Á tananyagnak és a túlterhelésnek a csökken­tése azt a célt szolgálja,’ hogy a tanulók az alapvető ismereteket jobban elsajátít­hassák. több idő és lehető­ség nyílik a nevelőmunkára, a gyermekekben rejlő tehet­ség és képességek kibonta­koztatására, a tanulás meg­kedvelésére. Kialakultak is­koláinkban a demokratizmus továbbiéi 1 esztésének keretei,' módszerei, ezek az ősszel életbe léoő új rendtartások­ban megfogalmazódtak. Dr. Orbán László a toS vábbiakban a nemzetközt helyzet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Bencsik István felszólalása Felszólalt a vitában dr. Pál István (Fejér), Raffai Sarolta (Bács-Kiskun), Z. Papp Sándor (Veszprém), Inokai János (Budapest), Kovács József (Békés) me­gyei képviselő, majd Ben­csik István, a Hazafias Nép­front főtitkára emelkedett szólásra. A képviselő részletesen szólt az elmúlt évben elért fejlődésről, gazdaságúnk jó1 irányú előrehaladásáról. — Gazdaságunk örvende­tes fejlődésének természete­sen széles társadalompoliti­kai háttere van —, folytat­ta beszédét. — Legfontosabb bázisa szocialista gazdálko­dásunk elvi szilárdsága, né­pünk jó hangulata, munka­kedve, bizalma a vezetés­ben, a jövőben. Hogy ez valóban így van, fényesen bizonyította a vá­lasztás. A választásokon minde­nekelőtt kitűnj, hogy az el­múlt két évben tovább nőtt népünk társadalmi érdeklő­mébe, fejlődött gazdaságpoli­tikai hozzáértéséé Sok más soron lévő tanácskozás, ren­dezvény ellenére a válasz­tók egyharmada nem csak szavazni ment el, hanem részt vett a jelölőgyűlések, választási gyűléseken; a sok ezernyi csoportos beszélge­tés igen élénk politikai vi­tájában. Ezeken az eszme­cseréken elenyésző számban hangzottak el személyes pa­naszok, inkább a közösség gondjainak megvitatása ke- ‘ rült előtérbe. A választói gyűlések ta­pasztalatai azt is jelzik, hogy erősödött a helyi vá- lasztásokan a szocialista de­mokrácia gyakorlata, foko­zódott a lakosság részvétele a közügyekben, kiszélesedett és jó eredményeket hozott a párt szövetségi politikája. Formálódott a helyi polití.- ka: számba vették az erőket, kialakították a helyi célokat. Ez a folyamat szorosan be­illeszkedik abba a tágabb célkitűzésbe, hogy a szoci­alizmus teljes felépítésire minden erőt, a helyi erőket is mozgósítsuk. Jó volt, hogy ennek a helyi politikának első önálló megvitatása olyan időben történt, ami­kor országosan is rendezett helyzetről, előrehaladásról beszélhettünk, és világos nemzeti célok adhattak támpontot a helyi elképze­léseknek. Népünk pozitív vá­lasza e célok* realitását tük­rözte —, mondotta, majd be­fejezésül ismételten hangoz­tatta: a most előterjesztett zárszámadás a lehetőségek jó felhasználását, népgazda­ságunk íűztató fejlődését mutatja, és azt, hogy gazda­ságpolitikánk középpontjá­ban népünk jólétének eme­lése, szocialista gazdasá­gunk erősítése áll. Ezután szót kapott Varga B. István (Győr-Sopron), Kollár József (Budapest), Burka Ilona (Szolnok), Jará- tovics Aladár (Csongrád), és Kontár András (Baranya megyei képviselő. a ’ Ezzel a csütörtöki ülés vé­get ért. Az országgyűlés pén­teken délelőtt 10,00 órakor az 1972. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvény- javaslat feletti vitával foly­tatja munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom