Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

rm jüdu* Ti. KELET-MAGY AEORSZÁG Akik nem tanulnak tovább megyénk általános Es KÖZÉPISKOLAIBAN eb­ben a tanévben 13 ezren fe­jezik be tanulmányaikat. Mi­lyen az arány a továbbtanu­lásra jelentkezők és a tovább nem tanuló fiatalok között? Mi történik azokkal, akik nem jelentkeztek továbbta­nulni, vagy akiknek nem si­került a felvételijük? Az utóbbi kérdésre keresve a választ, csak részleges felvi­lágosításokat kaphatunk akár a pályaválasztást segítő me­gyei pályaválasztási intézet­től, akár a megyei tanács munkaügyi osztályától. Annál is inkább, mivel azok a gye­rekek, akik eleve nem készül­nek továbbtanulni, hanem úgy döntenek, hogy az iskola befejezése után munkába áll­nak: erre előre készülnek, s nem kerülnek kapcsolatba a pályaválasztási szakembe­rekkel „Intézményesen tehát nem foglalkoznak az elhelyezked­ni kívánó — legtöbbször szak- képzettség nélküli — fiata- lók munkába állításával. Jó-e ez: ya*y nem? — Ez adta a fejtörőt, amikor a megyei pá­lyaválasztási intézetben egv kiadványban lapozgattunk, Egy közeli megye pályavá­lasztási intézetének összeál­lítását tartalmazta, munka­helyekkel és számadatokkal a megye vállalatairól, üzemei­ről. ^ minden olyan munka­helyről, ahol a végzős nyol­cadikosok, illetve érettségi­zettek elhelyezkedhetnek. Az összeállítást több üzem kívánságára készítette az in­tézet, valószínűleg nagy fel­adatot töltve be a munkaerő kereslet-kínálat egyeztetésé­ben. még egy évvel ez­előtt is gond volt Sza-' bolcs-Szatmárban a végzős gyerekek elhelyezkedése. Több szülő kereste fel a pá­lyaválasztási intézetet; mén nincs munkahelye a gyerek­nek, segítsenek. Idén még nem volt ilyen jelentkező. Mégsem jelenti ez azt, hogy egy év alatt egy csapásra minden megoldódott' volna. A tovább nem tanulók közül azok, akik azonnal munkába állnak, szüleik, rokonaik, 'is­merőseik révén már jó előre tudják, hol fognak dolgozni. A munkavállalási lehetősé­gek is jobbak, több üzem mind több munkahellyel vár­ja a fiatal dolgozókat. A gond rendszerint akkor kezdődik, amikor olyan gyerekek ke­resnek munkalehetőséget, akik eredetileg tovább akar­tak tanulni, de sem az első. sem a második választott helyre nem sikerült bejutni. Ezért mondják a pályavá­lasztási szakemberek, hogy az elhelyezkedési gondok majd csak a nyár végén, au­gusztusban jelentkeznek, ha a szakmunkásképzőkből ki­maradt fiatalok keresnek munkát. Rajtuk segíteni csak akkor lehetne, ha egyrészt a gyerekek figyelembe veszik a pályairányítás feladatait, s reálisabbak mérik fel képes­ségeik és a választott szakma közötti különbségeket, s eh- hez az iskolában és otthon is segítséget kapnak, másrészt, ha az üzemek, vállalatok je­lentkeznek munkaerőigé­nyeikkel. S mi a gyakorlat? Az el­múlt évben a gimnáziumba és szakközépiskolába jelentke­zett nyolcadikosokkal nem volt gond, ha egyik tagozat- ból kimaradtak, akkor is ta­láltak egy másik helyet — belső átirányítással, amit a diákok legtöbbször elfogadtak. A szakmunkásképzőkből vi­szont a belső átirányítások ellenére is mintegy 700 (eny- nyirő] „papíron” is tudnak — ennél csak több lehet!) gye­rek maradt ki, főleg a diva­tos autószerelő, génlakatos, festő, lányoknál pedig a ke­reskedő szakmákra való túl­jelentkezés miatt. Az elutasí­tottak 77,2 százaléka lány. Ta­valy a 340 helyre 1070-en je­lentkeztek kereskedőtanuló­nak, s nem egyszer volt vita, mert gyengébb bizonyítvá- nyú, de rátermettebb gyere­ket vettek fel, sokszor 4-es bizonyítványával szemben. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Magyar Tájékozódási Futó­szövetség és a Magyar Tér- mészetbarát Szövetség ren­dezésében az idén is sorra kerül az Országjáró diákok találkozója. A június 18—24 közötti találkozó színhelye Salgótarján. A Tó strand színes programmal várja a diákokat. Az ünnepi meg­nyitó 18-án lesz, az ünnepi beszédet Borbély Gábor, a MI TÖRTÉNIK AZOKKAL, akik mindenhonnan kima­radtak? Böngészhetik az új­sághirdetéseket, mert mun­kaerőt rendszeresen keres- n-ek, s közben egyes intézer tekben üresen maradnak a padok, mert bizonyos szak­mákra még mindig nincs sem érdeklődés, sem vonzerő, sem megfelelő propaganda. A pá­lyaválasztási intézet egyik szobájában „naprakészen” ve­zetik a táblákon a megye in­tézeteinek* igényét: melyik is­kola hány fiút és lányt tud még fogadni. Idén a 10 ezer nyolcadikos közül 8800 jelentkezett to­vábbtanulni. Haspnló lesz a helyzet a tavalyihoz. Már ed­dig 600 olyan gyereknek ér­kezett vissza a papírja, aki- két a másodig helyre sem vettek fel. A végzős gimna­zisták, szakközépiskolások 23 százaléka tanul tovább. A munkakeresők között is főleg a gimnáziumot végzett lányok helyzete nehéz: választani íróasztal és -fizikai munka kö­zött. Néhány munkahely je­lenti ugyan igényét, például a kertészet, a konzervgyár és ezek legtöbbször csak idény- jelleggel fogadják a fiatal, szakképzetlen dolgozókat. SZERENCSÉRE AZ A VE­SZÉLY NEM FENYEGET. hPgy munka nélkül maradná­nak. Munkaerőt sokfelé ke­resnék. Mégsem ártana talán más megyék tapasztalatain elgondolkozni — például az említett „intézményes” mun­kaerőkereslet összesítésen — s a pályaválasztási tanács­adó füzettel egyidőben, még az iskolában egy ilyen kiad­vánnyal segíteni a munkát kereső fiatalokat. (baraksó) KISZ KB titkára mondja, melyet ismerkedési est kö­vet. A második napon meg­kezdődnek a versenyek: ODOT tájékozódási futó, honvédelmi raj. helyismere­ti és természetjáró akadály- verseny számokban. A prog­ram szerint június 23-a a VIT napja lesz. Táborzárás 24-én, vasárnap. Megyénket a májusban megrendezett Országjáró diákok Szabolcs- Szatmár megyei találkozójá­nak győztesei és helyezettjei képviselik. ODOT Salgótarjánban 5. qMs! Híag-j7©!*!» figyelmet a szolgáltatásra A VAGEP erőfeszítései — „Bánatpénz“ a Patyolatnál Gy< Kétségtelen, hogy a Nyír­egyházi Divatruházati Válla­lat új termelőüzemének át­adásával tovább bővült a megyeszékhelyen is a lakos­sági szolgáltatás. Az a tíz­millió forintos beruházás, amelyből az új üzeqfiház' el- készült, lehetővé teszi, hogy a vállalat az eddigieknél is fokozottabb mértékben nö­velje a mérték utáni meg­rendeléseket. A tanácsi és szövetkezeti könnyűiparban az utóbbi években érzékelhető fejlődés tapasztalható ezen a téren; .intézkedések sorozata nyo1 mán arányoan is egyre na- gyobb mértékűin fejlődik a szolgáltatói tevékenység. A rendteremtés példája, amikor felszámoltak egy olyan vállalatot, amely a szolgáltatói tevékenység fej- lesztésére adott milliókat más célra, közületi munka végzése utáni, nagyobb ha- szonszerzésre akarta felhasz­nálni. A Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Válla­latot bízták meg azzal, hogy a részére átadott eszközök felhasználásával, saját erőből újra élessze a másik vállalat által elhanyagolt szolgáltatói tevékenységet. Csak üdvözöl­ni lehet az éf fajta törődést, amelynek lényege; eredeti célnak megfelelő célra hasz­nálni fel a szolgáltatás fej­lesztésére adott pénzt. Fejlődés indult meg az utóbbi években a Nyírségi Patyolat Vállalatnál is. Kü­lönösen említésre méltó, hogv rövidítik a vállalási ha­táridőket. növelik a ..gyors”- mosás mennviságét. Igaz, a szűk kapacitás m!att ez nem minden esetben do már az is nagyfokú figyel­mességre vall hogv ilven’mr — az „ügyfél’’' reklamálása nélkül — fizetik a ..bá­nat.nánzt”. Javul maid a helvzet. ha a t^rv^ze+.t fei- iesetések mefrv^tósvinak. s am elvre jelentős »Összegű- +.á- rooí^t^st is karúik. Az ém't­pl c'VÓQV’’t'^P P +fl>r_ lévő 1a- '^sa — már megkezdődött. •s fejlesztés Mátészafl Egyedül a cipőjavító szol­gáltatói tevékenység mutat visszaesést a tanácsi ipar területen, Éjinek objektív oka viszont az, hogy e^/re keve­sebben javíttatják, a;: egyszer már erősebben megrongáló­dott lábbelit; inkább vásá­rolnak újat nelyette. A Sza­bolcs Cipőgyár er>nek elle­nére üzemben tartja a város területén létesneíl szolgáita- tóhelyeit, amelyeknek meg- levő kapacitását a gyorsabb, jobb minőségű munkák vég­zésében hasznosítja. _ Egyre nagyobb összegeket fordít a szolgáltatás fejlesz­tésére a megye szövetkezeti ipara is. Ennek következmé­nye, hogy az árbevételnek közel egynegyede származik szol gáltatói tevékenységből. (Beleértve természetesen / a lakosság részére végzett éoí- tőinari tevékenységet is.) Ez az összeg az idén nemcsak volumenében, hensm száza- lékosan is növekedve — már jóval meghaladja a ne-, gyedmilliárd forintot. Külö­nösen figyelemreméltó ez a törekvés új városunkban, Mátészalkán, ahol az énftő- és sznkinari szöv^tke^e* vál­lal egvre nagvoob részt a lakossági isénvek színvona­las kié’Tpté'ébol; Mehamh't- hető itt elsősorban a Lkos- ság rés^pre végzett épít'»ina- ri tevéke^vség' na gyárán vú fokozása és <jz a1 ’t.észérv;z- üzern folyamatos fejlesztése, Béramalés a Újabb béremelést kapnak U fizikai dolgozók június el­sejétől a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában. A megyeszékhelyi gyárban dol­gozók bére így az idén 13 százalékkal nő átlagosan, hi­szen a márciusi bérfejleszté­sek során 7,3 szú 'júékot már megkaptak. A vállalat veze- tősége a szakszervezettel egyetértésben úgy határozott, hogy a mostani 5.7 százalékos béremelés elosztásánál külö-­ián korszerűsítése. Ma már szin­te ni, muiiőuiiv a meg, ^ ici- korsaerübb be. ende-^..... $ ellátott üzeme, amev-ei munkájára . mar a incOJ én kávái is felfigyellek. Az ő mun káj ui; a l reprezentálj ák azok^ az OTP-s sorházak is, amelyek szép színfoltjai a városnak. Növekszik a megye kis­iparosainak szolgáltatói te­vékenysége is. Tevékenysé­gük nemcsak a még műviig fellelhető fehér foltok in g­sz Túlélésire irányi-', air. ly­re a KI ŐSZ megyei titkár­sága az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentel, hanem a közvetlen szolgál­tatói mtinka^is növendő tendenciát mutat Más *do- log az, hogv a s jkszor szer­vezeti és állami segítséggel — rogy összegű hitelbizéosí- tú;í; -' — felépült műhelyek­ben k is ebb már nem a s >1- g-Altatás, hanem az áruéi!ál- Ittás kan elsőrendű fontos­ságot. Más dolog az is, hogy — különösen az éoítő ipar­ágban — sokkal inkább haj­lanak a közületi m-ák vél!»' mintsem a lakos­ság eilú<ósát szo’gáló tevé­kenységek jelé. Hibásak eb­ben a?ok á váll "’átok is, amelyek elvkor o'vin írás­beli nv|lntkqzat.ot adnak a nk, hogv . ko'^oci­;:.;nv miatt” nem tudják vállalni a munká+ Títh 4-nőd papírgyárban nos figyelmei fordítanak a folyamatos munkarend sze­rint dolgozókra. Ök kapják a legtöbbel a bérfejlesztésre szánt összegből, kötelezően 10 százalékkal fog nőni a fi- zelésük. A megmaradó ösz- szeget a végzett munka mi­nőségétől függően osztják szét a dolgozók között. Mi­nimum 10 százul ékkai több mint 300 dolgozó munkabére fog emelkedni. Vámvizsgálat következik! Epizódok a záhonyi pénzügyőrség életéből A tavaszi napfényben für­dő záhonyi állomáson Roman Béla fiatal pénzügyőr őr­mester Rusvai Béla zászlós-, sal, a járőr parancsnokával és Szeles András törzsőr­mesterrel várta a nemzet­közi expressz beérkezését, hogy. azután elvégezzék a kötelező ellenőrzést. Ha ke­vés az utas, elegendő a vám- vizsgálatra az a fél óra, amit a Tisza expressz a pályaud­varon — mozdonycsere, köz­vetlen kocsik áthelyezése és az étkezőkocsi rákapcsolá­sa miatt — tölt. De ha sok az utas, — márpedig az utóbbi időben mindig szaporodik —, akkor az "tasok ellenőrzését a ro­bogó vonatokon kell végez­ni. AZ ERMITÁZS KILOMÉTEREI Csap felől a Tisza express' zöld vagonjai pontosan ti- tizenkettő órakor érkeztek. Az első, fekete kocsit a mozdony már viszi is a vé­gére. Ezt utoljára hagyjuk, kapom a tájékoztatást. Az első osztályú kocsiba ugrunl fel. és perceken belül hang­zik az udvarias felszólítás- „Jó napot! Magyar vámvizs gálát”. Az első fülkében külföld állampolgárok diplomatáid levelet mutatnak. Tisztel gés csomagjaik vámmente­sek, eZt nem vizsgáljuk. Né- hárr katonatiszt, szabadság­ról, — szabadságra. Vállala­tok kiküldöttjei, rövid és pontos várnárunyiiatkoza- tok, kis csomagok, könnyen haladunk, szúrópróbát is fö­lösleges alkalmazni. A második kocsiban két fülke ajtaja zárva. A ked­ves, teltkarcsú felszolgáló­nő odaint, hogy ezek üre­sek. A vidám fiatal pénz­ügyőr őrmester tréfásan köz­li: — Elhiszem, elvtársnő, ha látom. Kinyitják. Valóban üres. Megyünk tovább. Egyszerű falusi emberek jönnek ro­konlátogatásból, sok csomag­gal: — Ismerik a vámszabá­lyokat? — kérdezi udvari­asan a járőr parancsnoka, mielőtt átvenné tanulmányo­zásra a vámárunyilatkoza­tot. Itt sincs semmi hiba. Vámmentesen és személye­sen négyezer forint belföldi forgalmi értékű árut hozhat­nak be. Nincs annyi sem. A vonat vége felé találko­zunk a gyors egyetlen turis­tacsoportjával. Harmincné­gyen vannak. Hajdúszobosz- .óiak, tapasztalt idegenve­zetőjük gondoskodott róla. hogy a vám. és devizanyi- íatkozatokra mindent felírja­nak. Marika, a szervező szo- boszlói KISZ-bizottság mun­katársa azért aggodalmasan megkérdezi, hogy a 13 rube­les kis gyermekbiciklit be­hozhatja-e? Mások a fény­képezőgépről érdeklődnek. Közben zsibongva mesélnek a leníngrádí fehér éjszaká­ról, egy idősebb „tisztelet­beli” KISZ-tag meg min­dig fájlalja a lábát: hatvan kilométert gyalogolt az Er- mitázs kincsei előtt. NÉGY SZAKMA EGY SZOLGÁLAT A gyakorlati tapasztalat- Kzerzés alkalmával meglá­togattuk a teherpályaudva­ron levő szolgálati helyet is, ah >1 Bódi Zoltán pénzügyőr főtörzsőrmestert találtuk szorgos munka közben: egy hatvanegy vagonhó] álló te­herszállítmány fuvarokmá­nyait ellenőrzi. — Mennyi idő alatt ké­szül el vele? kérdeztük. — Fél órám van rá! —vá­laszolja nagyon komolyan. Sietnem kell, mert egyedül vagyok, 'árőrtársaim a nem­zetközi gyorsvonatokon a podgyászkocsiban lévő cso­magok vámkezelését végzik. A forgalom pedig itt . sem állhat meg, a félóránként ki- és belépő tehervonatok el­lenőrzését biztosítani kell. Az áruforgalom ellenőrzé­sének titkaiba betekintve megnéztük a háromkötetes kereskedelmi vámtarifát, amely mintegy 1500 oldalon sorolia fel a huszonegy áru­osztályba és kilencvenkilenc árucsonortba tartozó árukat. A felvilágosítást adó Bor­si Béla hadnagy, a vámhiva­tal parancsnokhelyettese ar­ról tájékoztatott, hogy a vámszaki munkának ez a legszebb része. Az e terüle­ten dolgozo pénzügyőrüknek széles körű áruismerettel kell rendelkezniük, mert egy-egy téves árubesorolás esetén a népgazdaságot .je­lentős vámbevételi veszteség éri. Itt minden árut meg kell vizsgálni. Persze vannak könnyebb esetek is, mint a személygépkocsi és ebből igen jelentős mennyiség ér­kezik. De nem. ritka a vegyi áru, ami sokszor nehéz fel­adat elé állítja a pénzügy­őröket. Tréfásan megkérdeztem a főtörzsőrmestert, mit tenne, ha nem volna biztos: a va­gonban hintőpor van, vagy karbonát? — Mintát vennék belőle, de a szerelvény minden esetben haladna tovább — válaszolja nyugodtan. A pénzügyőrök munkájá­hoz jelentős segítséget ad­nak a MÁVTRANS, a MO- GÜRT és a LIGNIMPEX dolgozói is, akik munkáju­kat a szocialista jogrend ál­tal támasztott követelmé­nyeknek megfelelően vég­zik. A vámellenőrzés azon­ban nem maradhat el. A CSODÁLATOS TRABANT « Utunk során a közúti át­kelőhelyre is eljutottunk. Az érdeklődés köz.nontjában áz autós turisták álltak. Sze­rencsénk volt, mert alig lép­tük át az átkelő sorompó vonalát. Éliás Mihály zász­lós azt jelentette Borsi Bé­la hadnagynak: — Jelentem. különösebb esemény nem történt. Egy NDK. egy szovjet és egy magyar személygépkocsi tar­tózkodik az átkelőhelyen. Először az érdekelt, mit keres itt az NDK-kocsi. Ki­derült, hogy az ismeretes csehszlovákiai száj- és kö­röm fájási tilalom miatt uta­sai, Erfurtból jobbnak lát­ták Lengyelország és a Szovjetunió felé indulni, hogy eljussanak kedveli Ba­latonjukhoz. Ez bizony nyolc- szűz . kilométeres kerülő, de nem bánták meg. Főleg, ha szerzünk nekik egy használ­ható tokaji térképei. Szerez­tünk. Azután Páczkán Tivadar hadnagytól érdeklődtünk színes vámvizsgálati esemé­nyek felől. Arról tájékozta­tott. hogy csempészkedés a/, utóbbi években ritkábban fordul elő. Az utasok döntő többsége megtartja a tör­vényeket, csak kisebb fele- dékenységek fordulnak elő. A Szovjetunióba a turis­ták nem ^Izletelni, hanem ta­nulni. látni és szórakozni mennek. A pénzügyőr sem mumus már. akivel ijeszt­getni kell az utasokat. Vé­gül is nagy unszolásra a ki­vételekből elmondott két esetet. Az egyik egy dunántúli la­kossal történt; aki néhány száz darab injekciót akart átvinni, méghozzá úgy, hogy a fiolákat egyenként a neg­ro cukorka papírjába csa­varta bele. Az egész érték nem volt nagy. Inkább a módszer volt sértő, ahogyan fölényesen próbálta azt vég­rehajtani. A másik egy állandóan utazó családdal történt, akik az elmúlt három évben már ötször voltak külföldön. Egy kis Trabantban jöt­tek. apa, anya és a tizen­nyolc éves lánva. O'^an r konlátogatásról, ami után személyenként négyezer fo­rint értékű, tehát összesen tizenkétezer forint értékű árut hozhatnak be vámmen­tesen. De a kis autó olyan feltű­nően tele volt zsúfolva a legfinomabb holmikkal, hogy a vámvizsgálathoz segítsé­get kellett kérni. Amikor mindent kiraktak, a motor mellől, az ülések alól, a cso­magtérből és az ajtózsebek­ből, voltak akik nem akar­tait elhinni, hogy ez a nagy halom, kisebb áruházra való holmi mind eltért ebben a kocsiban. Sajnos, az áruk értéke tizenháromezer fo­rinttal meghaladta a behoz­ható mennyiséget. így erre a csínyre a bíróság fog pontot tenni. — Megismerkedtünk még Daku Ilonkával is, az IBUSZ pénzbevallójával, aki ezen a napon „mindössze” százezer forint értékű devizát vál­tott át, de ha az Igazi turis­taszezon megkezdődik, ak­kor lesz ez az összeg még kétszer ennyi is. Vele — és az itt szolgálatot teljesítők­kel, no meg az utasokkal — együtt sajnáltuk, hogy az Utasellátó büféje már négy órakor bezárt, mert bizony a forgalom az átkelőhelyen késő estig tart, és bizony az az utasoknak szükségük van egy kis ajándékra, cigarettá­ra, és üdítő italra. Remél­jük, ez a nehézség is mi­előbb megoldódik. A záhonyi határállomáson szolgálatot teljesítő pénz­ügyőrök munkájából némi ízelítőt kaptunk. Munkájuk komoly felkészültséget és ál­dozatvállalást követel. Ezek utón nem lepett meg az a tájékoztolé.s sem. hogy mél­tó megbec 'lésben részesül­nek, melvet az éjjel-naopsl végzendő munka után meg ’s érdemelnek. Gesztelyi Nagy Zott«#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom