Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Í973. május 2fi. •^CT-MAGYÄRCmSZÄ© »<*5M Előtérben a régi igénylók Kik kapnak lakást ? Bejelentés nélkül — Sok me;y ef a szanálásra Tanácsi, szövetkezeti, társas Jóváhagyta az 1973. és az kapnak hamarabb lakást, 1974. év első felére szóló la­káselosztási névjegyzék ter­vezetét a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Dr. Szepesvölgyi József igazgatási osztályvezetőtől megtudtuk: a megyeszékhe­lyen nyilvántartott jogos la­kásigénylők közül 185-en ta­nácsi bérlakásra, 277-en pe­dig tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásra nyertek be­sorolást. A lakáselosztási névjegy­zék tervezetét március 12-től április 12-ig lehetett megte­kinteni a városi tanácson. Harminc napig tehettek be­jelentést azok, akik nem ér­tettek egyet a lakáselosztó bizottság döntésével. Mind­össze egy bejelentés ér­kezett, de ez is, mint később az alapos vizsgálat után kide­rült, ' alaptalan volt, így sen­kit sem kellett törölni a név­jegyzékről. Ez is bizonyítja azt, hogy a társadalmi bizott­ságok tagjai jól döntöttek, valóban azok jutnak lakás­hoz, akik megérdemlik, ösz- szesen 40 lakásigénylő azzal a kéréssel fordult a bizott­sághoz, hogy mérlegeljék sú­lyos lakásgondjukat, s ha le­hetséges, vegyék fel őket is a névjegyzékbe. Közülük 33-an valóban jogosan szó­laltak fel, így ők utólag ke­rültek a listára. A tanácsi bérlakásra érvé­nyes lakáselosztási névjegy­zéken egészen minimális az új igénylők száma. Az el­múlt esztendőben ugyanis az akkori listára felvettek közül sokan nem kaptak lakást, így most újból besorolták őket. Nekik természetesen elsőbbségük van, hamarabb teljesítik kérésüket. Emellett sokan nagyobb bérlakásra jogosultak, s cserét kértek a tanácstól. A csere folytán1 megüresedett lakásokat — amelyek elsősorban garzonok — ha nem vállalja senki a listán szereplők közül, akkor újabb jogos igénylőket so­rolnak be. ök kapják a gar­zonokat, természetesen, ha elfogadják. Ezt a névsort pótlólag .szintén a végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni döntés végett. A tanácsi ér­tékesítésű szövetkezeti laká­sokra szóló névjegyzékre az 5 és a 4, valamint a 3 pon­tosok egy része került. Dr. Szepesvölgyi Józseftől megtudtuk még: a névjegy­zékbe felvettek közül azok Egy év HÁROM NAP ALATT EGY ÉVET „UGROTT” Nagy Sándor 18 éves nyíregyházi szakmunkás. Maga sem tud­ja, mi késztette az elhatáro­zásra, hogy benevezzen a versenybe. Nem sokat be­szélt erről barátainak, isme­rőseinek sem, annál jobban készült. Még ilyen nem esett meg vele, hogy húsvétolás helyett is tanult. Nem valószínű, hogy a szülők által beígért karóra hajtotta volna ennyire. Egy meg sem fogalmazott, ki nem mondott virtus szele csapta meg. Ki tudja, talán nem másoknak, inkább önmagá­nak akarta bizonyítani, mit tud, mire képes. Mikor bejutott az országos döntőbe, akkor kezdte érezni: érdemes volt bújni a könyve­ket, papírokat, faggatni az idősebb munkatársakat. Itt veszíteni már felér egy győ­zelemmel. Nagy Sándornak kedvezett a szerencse, a fiatal szak­munkás tudását magas pont­számmal ismerte el a szigorú zsűri. Három napig tartott a „Szakma kiváló tanulója” verseny, volt írásbeli, gya­korlati, szóbeli. Már is nem tud különbséget tenni, me­lyik volt a nehezebb. Kicse­lezni a beugrató kérdéseket? Becsomagolni a képzeletbeli vásárló által vásárolt — nem képzeletbeli — ásót, kapát baltát? Megkülönböztetni mi lyen műanyagcikkek szeretik a hideget, a meleget? Vagy elkészíteni a bolti dekorá­ciót, szellemesen felhívni a figyelmet valamelyik áru­cikkre. akik már az elmúlt évi lis­tán is szerepeltek, de akkor nem kaptak. Ezt követően a sorrendről 1 a rendelkezésre álló lakások nagyságától és az igénylők családtagjainak számától függően dönt az igazgatási osztály. Ha pél­dául kétszobás lakások ke­rülnek átadásra, akkor azt négy-, vagy öttagú családok kapják. A másfél szobás la­kások átadásánál a három­tagú családok jönnek számí­tásba. Az igazgatási osztály — amikor az új lakásokat meg­kapja a tervosztálytól, — be­hívja az arra jogosultakat és megkötik velük a megál­lapodást a befizetésre, ame­lyet nyolc napon belül ren­dezni kell. Utána sor kerül­het a költözésre. A tanácsi bérlakások közül például a másfél szobásra 19 ezer 500 forintot kell befizetni. Ebből azonban különböző kedvez­ményeket bocsátanak el a gyerekek és az eltartottak számától függően. A félkom­fortos és a komfort nélküli lakásoknál részletfizetési kedvezmény is megilleti az új bérlőt. A tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásoknál a beke­rülési összeg ’15 százalékát kell befizetni. Ha például egy másfél szobás lakás épí­tése 195 ezer forintba került, akkor 29 ezer 250 forintot kell befizetni. A bekerülési ösz- szegből azonban két gyer­mek esetén 60 ezer forintot kedvezmény címén levonnak, s így a levonás utáni összeg 15 százalékát kell befizetni. Az igazgatási osztályvezető elmondta még, hogy sokkal több lakás épült, mint amennyi kiosztásra kerül. Tanácsi bérlakásból például az idén majdnem annyi ké­szül, mint a névjegyzékbe felvett igénylők száma. A készülő 161 lakásból azonban 117-et a szanálások miatt le­bontásra kerülő lakások tu­lajdonosainak kell átadni, valamint 36-ot közérdekű célok megoldásához kell biz­tosítani. A tanácsi beruhá­zásból épülő lakások mellett az OTP az idén 379 örökla­kást épí* a megyeszékhelyen. Ezenkívül a lakásszövetkeze­tek is jó néhány új lakás át­adásával járulnak hozzá a lakásgond mielőbbi megszün­tetéséhez. ajándék MIND NEHÉZ VOLT. Még a győztesnek járó tapsot, el­ismerést is legalább egy fél­szeg meghajlással megkö­szönni. És átvenni a Szakma kiváló tanulója országos ver­seny első helyezettjének járó emlékplakettet és oklevelet. Akkor még nem is tudta, hogy a háromnapos feszült­ség és az utána következő si­ker mit hoz a számára. Mit hozott? Egy évet ugorhat. Ennyivel lett „öregebb”, egy­ben fiatalabb. Az idén szer­zett szakmunkás-képesítést a tokaji SZÖVOSZ iskolában. Vegyesiparcikk-eladó. Ter­vezgette, hogy jó lenne to­vábbtanulni, leérettségizni... Az országos első helyezés zöld lámpát állított a közép­iskolába jutás elé: szakkö­zépben, a második osztályban kezdheti a tanulást. Ráadás­ként az Iskolától kapott egy külföldi jutalomutat is. A szülők akik a nyomdában dolgoznak — is megtoldták a karórát egy motorkerékpár­ral. MAJD KÉSŐBB ÉRZI Nagy Sándor, hogy több volt ez. mint egyszerű fiatalos felbuzdulás, elhatározás. Ed­zés volt ez, az életre, ahol gyakran van szükség az önbi- • alomra, akaraterőre, siker­élményre. Ezt kapta a nyír­egyházi Serház utcai fiatal- rnber a májusi Szakma ki­váló tanulója országos verse­nyen. S ajándékként plusz egy évet... Elkészült az autóbusz-menetrend Munkásjáratok — Sürített vasárnapi forgalom Ha tűz van a tizediken... A tűzoltók, amikor nem dolgoznak A Volán 5. számú Vállala­tánál elkészítették a június 3-án, vasárnap ■ hajnalban életbe lépő új autóbusz-menet­rendet. A megye szinte min­den községét összekötő autó­buszhálózatot tovább bővítik ebben az évben is. A helysé­gek között naponta 128 járat­tal több busz közlekedik majd, míg a helyi forgalom­ban is növekszik a járatok száma. Egy-egy hétköznapon a községekben közel 1200 autóbuszjárat fordpl meg, a városokban a nyolcszázhoz közelít a naponta közlekedő helyi buszjáratok száma. Új vonalakat is indítanak. A tavaly elkészült új úton megindul a Nagykálló és Butykasor közötti járat, amely a kállói tanyavilág la­kosait viszi el a nagyközség­be. Az év végére megindul az autóbuszíorgilom Vásá- rosnamény, Nvírmada és Pusztadobos között, szinte háztól házig szállítva a já­rásszékhelyre járó embere­ket. Már április eleje óta közlekedik a Pátrohát Kis- várdával összekötő buszjá­rat. amely Nyírtasst is össze­köti a pátrohai vasútállo­mással. Ugyancsak újdonság, hogy Üjfehértóról a megye- székhelyre autóbusszal is eljuthatnak az utazók. Az autóbusz-vonalhálózat össze­sen 69 kilométerrel nőtt a megvédem s 46-tal több a megállóhelyek száma. A járatsűrítések a községek életében bekövetkezett válto­zásokhoz igazodnak. Igv a szatmári térségben az iskola­körzetesítéshez, a tanácsok összevonásához alakították a közlekedést, A munkába já­rók kívánságait teljesítik Ti- szalökcin, ahol nem az autó­buszállomásra futnak be a buszok közvetlen, hanem a HÓDIKÖT üzeménél is meg­állnak. Dombrád és Kísvárda között a második, délutános műszakba utazóknak is bizto­sítanak autóbuszt. Ugyancsak tervbe vették Fehérgvarmat- ról Olcsvaapáti felé és Kisar, Nagyar irányában a délutá­nos műszakhoz is autóbusz- járat indítását, azonban erre csak a kellő kihasználtság biztosítása után kerül sor. A megnövekedett igényeket jelzi, hogy egyre többen buszra szállnak vasárnao is. Nagyhalász, Ibrány és Nyír- egyháza között munkaszüneti napokőn 6 új járatot indíta­nak. Cigánybokor, Nagycser­kesz és Nyíregyháza között 4 járat közlekedik vasárnap, de 6 új járat közlekedik Ny irka ta, Hodász és Máté­szalka között is az ünnepna­pokon, s Lónya és Vásárosna- •i. ... itözött is indul busz. A Volán több mint száz autóbusszal bonyolítja le a községeket összekötő forgal­mat. Bár igyekeznek a kí­vánságoknak mindenütt ele­get tenni, de a kocsik ki­használtsága, a viszonylag rövid csúcsidők, s az autó­buszpark bővítésének lehető­ségei határt szabnak ennek a törekvésnek. Szabolcs-Szat- már ugyanis az ezer lakosra jutó autóbuszférőhelyek szá­mában az országos átlagnak csak mintegy a felénél tart. A városok, nagyközségek helyi forgalmát 30 kocsi vég­zi. Legjelentősebb a nyír­egyházi forgalom, ahol éven­te több millió utas elszállí­tásáról kell gondoskodni. A jól bevált törzshálózat meg­marad a városi forgalomban. Néhány vonalon az igények­nek megfelelően több kocsit indítanak. így a 7-es vonalán reggel nyolctól este ötig óránként közlekednek a bu­szok, a 7/A. iósavárpsi vona­lon napi 4 járattal (több lesz júniustól. A 14-es vonalán munkaszüneti napokon 6 já­rattal több közlekedik. A két fővonalnál, a 8-as, 8/A-snál a tízpercenkénti közlekedés jól bevált, a nyári sóstói for­galomnál szükség esetén még különbuszokat indítanak, míg a 12-es, 13-as vonalánál az az újdonság, hogv 10 per­ces időeltolást alkalmaznak a Tanácsköztársaság téren, ígv akár az Északi, akár a Déli lakónegyedbe lényegében 10 percenként indul egy-egy busz. Mátészalkán a helyi jára­toknál bekapcsolják a forga­lomba a keleti lakótelepet. Kisvárdán pedig szintén mó­dosított útvonalon, a piacot és.a Bessenyei gimnáziumot is érintve közlekednek majd á helyi buszok az' üj kórházig, illetve a műanyaggyárig. Az utasok tájékoztatására már készülnek a községek­ben kifüggesztendő nagy el­igazító táblák, s a helyi jára­toknál is minden megállóban új menetrendi tájékoztatót helyeznek ki. Ha a nyomdai munkálatok rendben halad­nak, akkor a helyi járatú autóbuszmenetrend a júniusi váltás idejére 8 ezer pél­dányban megjelenik. Még egy újdonságot tervez a Volán: Fehérgyarmaton elővételi pénztárt létesítenek, hogy a jegyváltással ne kelljen az időt rabolni az autóbuszok — különösen a kalauz nélkül közlekedő járatok — sze­mélyzetének. (lányi) A riasztócsengő hangja 14 óra 23 perckor hasított a le­vegőbe. Kisebb megszakítá­sokkal hosszan jelezte, hogy megyénkben valahol nagy ( tűz keletkezett. A következő másodpercben felbolygatott méhkashoz hasonlított a nyír­egyházi tűzoltólaktanya. Az emeleten lévő tantermekből a beépített csúzdákon tűzoltók „zuhantak” a garázsba, a pi­ros tűzoltókocsikhoz. Arcu­kon döbbenet tükröződött, hiszen valamennyi ügyeletes egységet riasztották, s ebből nagy tűzre következtettek. Felberregtek a gépkocsik mo­torjai és kigördültek a ga­rázs elé. Az első kocsi 30 másodperc alatt indulásra kész volt! A többi 43 másod­perc alatt. — Köszönöm hadnagy elv- társ! — mondta Jarostyák János tűzoltó százados. a nyíregyházi - városi—járási tűzoltóság parancsnoka, az ügyeletes őrségoarancsnok- nak. — Próbariadó volt! „Térkép“ a megyéről A nyíregyházi állami tűz­oltóknál gyakori az ilyen próbariadó. A 24 órás szolgá­latukat teliesítők egyáltalán nem „unatkoznak”, ha nincs *tűz a megyében. Előre elké­szített program szerint to­vábbképzéseken vesznek részt. Ezek közül legjelentő­sebbek a gyakorlati foglalko­zások. Annál is inkább, mert a tűzoltóknak meghatározott időn belül el kell hagyniuk a laktanyát riasztás esetén. A riadóknak köszönhető, hogy ezt a követelményt jóval ha­marabb teljesítik. Nappal 30 —45, éjjel pedig 60—70 má­sodperc alatt elindul a sziré­názó gépkocsi a tűzhöz. A riadógyakorlatok másik fontos jelentősége a helyis­meret. Megyénk települései­ről, ipari és mezőgazdasági létesítményeiről „térképük” van a tűzoltóknak. Amikor a tűzoltókocsi elindul a tűz­höz, az' őrségnarancsnok er­ről a térképről már „leolvas­sa”, hogy milyen létesítmé­nyeket veszélyeztetnek a lángok, hány egységet riasz- szanak, hol találhatók a tűz­höz legközelebbi vízlelőhe­lyek, víztárolók, bő vizű ku­tak, s hol lehet legrövidebb időn belül megközelíteni a tüzet. Például, ha Baktaló- rántházán az állomás terü­letén tfiz keletkezik, akkor az nagy veszélyt jelent a szomszédos fatelepre, ezért több egységet kell riadóztat- ni. A térképről tudják azt is. hogy azon a területen hol vannak víztározók, s melyik a legrövidebb út a tűzhöz. A nagyobb ipa i és mező- gazdasági létes tményekről „támadási tervük' van a tűz­oltóknak. A tervben pontosan meghatározták, mit kell ten­niük egy tűz alkalmával, így nem éri őket meglepetés. A legrövidebb időn belül loka­lizálni tudják a lángokat, s megteszik az intézkedéseket a tűz továbbterjedésének meg­akadályozására. Természete­sen ezt a „támadási tervet” is többször gyakorolják az „illetékes" üzemben. Amíg a kocsi elindul A tüzet a 05-ös. vagy a 12-11-es tele'’önszánton je­lentik a nyíregyházi tűzol­tóknak. A telefonközpontban szolgálatot teljesítő tűzoltó kitölt egv káresetfelvételi lapot. Ráírja a tűz pontos helyét, mi ég, milyen nagy­ságú a tűz, van-e életveszély. Közben csengővel riasztja az ügyeletes egységeket. A kü­lönböző csengőjelekből az ügyeletesek tudják, hogy hány egységnek kell vonul­nia. Az őrségparancsnok a telefonközpontba siet, ott át­veszi a kárese tfelvételi la­pot. A csengetésre a tűzoltók a garázsba sietnek. Ha elméleti foglalkozás van, akkor az emeleti tantermekből a csúz­dákon érkeznek a kocsikhoz. Mindenkinek megvan a fel­adata. Éjjel a tűzoltók ruhá­ban feküsznek. Az ágy „kar­ja” speciálisan „kiképzett", ide úgy terítik rá a zubbonyt, hogy csak a két karjukat kell beledugni. A sisakot és a mentőövet útközben teszik fel. Ha a csengő ebédkor szó­lal meg, az ízletes falatok ott maradnak az asztalon, hi­szen minden másodperc tíz­ezreket jelenthet. Ha riadógyakorlaton, vagy tűz oltásánál vannak a ko­csik, akkor sincs gond. Vala­mennyi gépkocsiban beépí­tett rádió adó-vevő készülék van. Ezeken bármikor ri­aszthatok az egységek. Érde­kesség még a telefonközpont­ból, hogy a pagyobb gyárak­kal, üzemekkel és létesítmé­nyekkel közvetlen telefon­összeköttetésük van. A tárgyalóteremből „Egy hét múlva itt vagyok...” Gere Károlyné 41 éves Nyíregyháza, Arany János utcai lakos éppen azt hasz­nálta ki, ami a legnemesebb: az emberek segítőkészségét. Jól kitalált meséivel sorozat­ban csapta be ismerőseit és 28 738 forintot szedett tőlük össze. Geréné 12 évet dolgozott le a gyógyszertári központban cscmagolóként és a hosszú idő alatt sok ismerősre tett szert. Fizetése nem volt va­lami magas, a férje pedig nem nagyon gondoskodott a család eltartásáról, a három­szobás lakás költségeinek fi­zetéséről. Az asszony gondolt egyet és első alkalommal megkérte az albérlőjét, ve­gyen fel neki ötezer forint személyi kölcsönt, a részlete­ket pedig majd ő fizeti. A pénzt — 4500 forintot — meg is kapta és 1500-at le is tör­lesztett. Aztán tovább egy vasat sem adott albérlőjé­nek, az OTP pedig — an­nak rendje és módja szerint — azzal fizettette vissza a köl­csönt, akinek a neve adós­ként szerepelt. A múlt év nyarán Pátro- hán kereste meg egyik is­merősét Geréné és elmondta, hogy a férje közúti balesetet okozott. Kellene neki 6000 forint, de tényleg csak rövid időre, egy hét múlva itt lesz a pénzzel Meg is kapta a kért összeget és miután rájött, hogy ez nem is rossz mód­szer, szeptemberben ismét kipróbálta. Persze nem Pát- rohán, mert ott már nemigen kapott volna, hanem a tbc- szanatóriumban. 5000-et kért ugyancsak közlekedési bal­eset miatt és a határidőre itt is azt mondta: egy hét múlva itt vagyok. Volt még más is, akitől kétezret kért közlekedési balesetre, sőt ebből felét vissza is fizette, de nem csak ilyen ürüggyel kereste meg Ismerőseit. O. M.-től földát­írásra kért ezer forintot, amit kiegyenlített. Igaz, pén­ze nem volt rá, odaadta a porszívóját. M. I.-nét azzal csapta be, hogy Amerikából érkezett egy csomag, dé nincs pénze kiváltani, adjon neki 700 forintot. Ilyen cí­men kért hatszázat L. J.-né- től is, Demecserben pedig a lánya ballagására, illetve an­nak ürügyén kapott ötszázat. És ezzel még mindig nincs vége a sornak: volt munka­társa, akivel a KST-ből ve­tetett fel kétezer forint köl­csönt, aztán arra kért 3000-et, hogy a betegsége miatt Pest­re kell utazni,-vagy Nagyha­lászban azért, hogy éppen úton vannak Dombrád felé, de a kocsi meghibásodott és azt kellene megjavítani. Nem sok értelme lenne va­lamennyi esetet leírni, mert nagyjából a felsorolt indo­kokkal állított be ismerősei­hez, elég a végösszeg, a 28 738 forint és egy másik szám: 8300. A különbség több mint 20 ezer forint, eny- nyi az az összeg, amit Geréné csak elkért, de vissza nem adott. Nem is tartotta túl­zottan kötelességének avisz- szafizetést, nyilván úgy gon­dolta, ha volt olyan, akit egyszer már becsapott és az még másodszor is adott neki. nyilván van kidobni való pénze. 1 Gere Károlyné ügyét a napokban tárgyalta a nyír­egyházi járásbíróság dr. Pé- li-Tóth Sándor tanácsa. 10 rendbeli csalás bűntettében, valamint 10 rendbeli csalás vétségében mondta ki bűnös­nek és ezért 10 hónap börtön- büntetésre ítélte, mellékbün­tetésként pedig egy évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. Ezen kívül a bíróság kötelezte, hogy D. B.-nénak 3000 forintot fizessen ki, a többi károsult polgári peres úton érvényesítheti követe­lését. Az ítélet jogerős. (balogból Mit kell tenni ha...? A gyakorlati mellett elmé­leti foglalkozásokat is tarta­nak a tűzoltóknál. Tudniuk kell az üzemekben, gyárak­ban készített termékek tech­nológiáját, tűzveszélyességi fokozatát, mivel lehet a leg­gyorsabban eloltani a lángo­kat egy esetleges tűznél. Az­tán olyan „rutin tudnivaló­kat” is ismertetnek az „új” tűzoltókkal. Például ha égy lakásban tűz van és a gyere­kek, vagy idős emberek bentmaradtak a szobában, hol kell keresni őket? A gye­rekek és az idős emberek ugyanis azt hiszik, hogy ha az asztal alá, vagy a szek­rénybe bemásznak, meg vannak mentve. Rendszerint onnan szedik ki őket a tűz­oltók. A tűzoltók felszerelése ma már megfelel a kor igényé­nek. Nemrég kaptak gépi to­lólétrát, amely tíz emelet magas. S mint megtudtuk, ezzel hamarosan gyakorlato­kat is tartanak a megyeszék­hely lakónegyedeiben. Fel­készülnek az emeletes laká­sokból való embermentésre. (P. R.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom