Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

W7.T mS?us W.

' KELET-MAGYARORSZAC

S. oldal

A párt űtmutatásaiVai

a szabolcsi ipari szövetkezetek

megoldják feladataikat

Czimbalmos István KISZOV-elnok nyilatkozata

A Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek küldöttközgyűlése a jövő héten tárgyalja meg. hogyan hajtották végre a IV. ötéves terv első két évének feladatait. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünk kérdésekéi; intézett Czimbalmos István elvtárshoz, a KISZÖV megyei elnökéhez.

— A megye ipari szövetkezeteinek feladatát a IV. ötéves tervre — mondotta bevezetőben Czimbalmos István — az MSZMP X. .kongresszusának a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos állásfoglalása határozta meg. Ez az állásfoglalás meggyorsította és elősegítette a mozgalom fejlődését. Nagy segítséget adtak azok a

magas szintű jogszabályok, amelyek a szövetkezetek működési elveit meghatározták. Megyei vonatkozásban a feladatok végrehajtásában konkrét iránymutató segítséget kaptunk a párt megyei vb határozatától a IV. ötéves tervben végrehajtandó feladatainkat illetően.

— Kérjük, szóljon a

IV. ötéves terv első két évének eredményeiről.

— A tervidőszakban tovább fejlődött a szövetkezeti önkormányzat, befejeződött

az alapszabályok módosítása és jóváhagyása. Nőtt a választott testületek aktivitása. munkájuk színvonala javult.'Az. alapszabály jóváhagyásán kívül ebben az időszakban több szabályzat került elfogadásra és jóváha- gvásra. A szövetkezetekben sokat tettek a nők helyzetének megkönnyítésére és felelősségteljesen foglalkoztak a fiatalokkal. A termelés növekedése — bár mér- sékíetesebb ütemben — tovább tart, visszaesés jelentkezik a belkereskedelem felé irányuló termelésben, viszont emelkedett az exporttermelés.

— Konkrétan hogyan alakult a termelés és az értékesítés?

— A IV. ötéves tervidőszak első két évében a termelés ' növekedésének üteme tovább nőtt. A szövetkezetek termelése — a feldolgozott anyagértéket is figyelembe

véve — 11 százalékkal nőtt. A termelési érték 1972-ben

1,08 milliárd forint volt, 105 millióval több, mint 1970- ben.

— Iparcsoportonként értékelve megállapítható, hogy a fémtömegcikkipar az 1970. évi termelésének 94 (százalékát tudta hozni, ez annak a következménye, hogy jelentős profilváltozást kellett a szövetkezetben végrehajtani, éppen a lövő termelésének biztosításáért. Idén már az 1970. évi szint túlteljesítésének megteremtették a lehetőségét.

— A faipar fejlődése stagnál. Ebben az iparcsoportban — egy szövetkezet, a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Szövetkezet kivételével — nem tudtak eddig olyan új terméket piacra hozni, amely a fejlődés további lehetőségeit biztosította volna.

— Ugyancsak egy szinted maradt az építőipar termelése ie. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az 1970-es évi termelésben jelentkezik az árvizes építési időszak kiemelkedően magas teljesítése.

— Jelentős a textilruházati ipar és a szolgáltató- ipar 46 százalékos mértékű termelésnövekedése. Az egy foglalkoztatottra eső termelési érték II százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékű — 40 százalékos növekedés — a szolgáltatóiparé, de jelentős a villá- mosgépipar és a textilruhá-' zati ipar növekedési mértéke is; 32 százalék.

— Az összes értékesítés volumene egy százalékkal emelkedett, ezen belül jelentősen. 11 százalékkal emel- kedett a külkereskedelmi értékesítés. A külkereskedelmi termelés növekedésére irányuló törekvések mellett ío- kozottabban kell foglalkozni a belkereskedelmi termeléssel, s a szövetkezeteknek az eddigieknél nagyobb mértékben kell részt venniök az árstabilizációs körbe vont termékek gyártásával. Megyénk szövetkezetei — elsősorban a könnyűiparba tartozók — alkalmasak arra,

hogy olcsó, korszerű és divatos termékeket gyártsanak a belkereskedelem részére.

A javítás-szolgáltatás hogyan fejlődött?

— A termelés 11 százalékkal emelkedett KISZÖV- szinten. A korábbi évek tendenciája változatlan,

vagyis erőteljesebben emelkedik a termelés az úgynevezett kiemelt javításoknál, itt a növekedés' mértéke 43 százalék volt, és egyre csökken a hagyományos tevékenységeknél. ahol ez a mérték 16 százalékos. A személyi szolgáltatás 7 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett tevékenység növekedési szintje az előirányzatoknak megfelel, további intézkedéseket kell tenni azonban — elsősorban a kiemelt tevékenységek — termelésnövelésére.

— A lakásépítési előirányzat a IV. ötéves tervidőszakra mintegy 2600 lakás megépítése. Az előirányzattal az 1971—72. évi lakásépítés arányban áll. Eltolódás következett be azonban a többszintes épületek javára, ugyanis 1970-ben az átadott lakások alig 10 százaléka volt többszintes, 1971- ben már 14 százaléka. 1972- ben pedig már 47 százaléka. Ebben közrejátszik. hogy Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán erőteljesebben, egyéb városainkban, de eay par községben ik — mérsék- letesebb ütemben ugyan — megindultak a többszintes kivitelezések,

— A szövetkezett dolgozók létszáma, kérése te?

— Az összes foglalkoztatott létszáma egy százalékkal csökkent. A teljes munkaidősök létszáma 3 százalékkal növekedett. A teljes munkaidősök havi átlagkeresete 5 százalékkal magasabb, mint 1970-ben volt. Ez a növekedés nem megfelelő, a tervezett előirányzatnál

mintegy három százalékkal alacsonyabb. Hasonlóan a tervezettől eltérően alakult a termelők havi átlagkeresete; az emelkedés négyszázalékos.

— A nyereség alakulása?

— A nyereségnövekedés

34,3 százalékos. Az előirányzatot mintegy 2 százalékkal meghaladja. Az 1972. évi nyereségnövekedés az előzi; évhez képest KlSZÖV-szin- ten 14,3 százalékkal emelkedett. 1972-ben veszteséges szövetkezetek közül egy szövetkezet vesztesége megtérült. két szövetkezet oénz- ügyi helvzete szanálással rendeződött.

— A szövetkezeteink nyereségéből 1971-ben 114

zalékkal magasabb összegű részesedési alapot tudtak képezni, mint 1970-ben. A tartalékalapképzés — amely csak 1971, január 1-től kötelező a szövetkezeti iparban — 1972-ben 15,4 százalékkal volt magasabb mértékű, mint az előző évben.

— Melyek a szövetkezetek előtti fő feladatok?

— A IV. ötéves terv előirányzatainak teljesítése végett szükséges gondoskodni arról, hogy a lakossági javító-szolgáltató tevékenységet olyan mértékben fejlesszük, hogy az igényéket korszerűen és kulturált körülmények között elégítsük ki. Gondoskodni kell új szolgáltatási formák bevezetéséről. különös gonddal kell foglalkozni az 1038-as kormányhatározatban kiemelt szolgáltatásokkal, a hagyományos szolgáltatások egy- idejű fejlesztései mellett.

— A szövetkezetek olyan termékek előállítását fokozzák. amelyet a belkereskedelem vár tőlünk. Nagy gondot kell fordítani a divat igényeinek megfelelő, ól- cső cikkek előállítására.

— A beruházási* előkészítése az eddigiéknél körültekintőbb, lebonyolításuk gyorsabb legyen. A szövetkezeti termékek árai ezután is feleljenek meg a központi követelményeknek, különösen a lakosság ellátásával kapcsolatos termékek és szolgáltatások árainak stabilitását biztosítsák.

— A szövetkezetek vezetőségei hatékonyabban szerezzenek érvényt a belső ellenőrzés megszervezésének. A belső tartalékok feltárásával, hatékonyabb munkaszervezéssel növeljék eddig elért eredményeiket.

— Meg vagyunk arről győződve, hogy a megye ipari szövetkezetei — a X, párt- kongresszus, a párt megyei végrehajtó bizottsága útmutatása alapján — a IV. ötéves terv előirányzatait teljesíteni fogják, — mondotta befejezésül Czímbalmc* István, a KISZÖV elnöke.

30 RAJTOT VETT

a vásárosnaményi „parlament

Még nincs egy hónapja sem, hogy megtartotta alakuló ülését Vásárosnamény Nagyközség Tanácsa, de máris több jel mutat arra, hogy az öt település (közigazgatásilag ide tartozik Gergelyiugornya és Vitka'

csatolt községek Jánd és Kisvarsány) ötvenegy tagú kis „parlamentje” jól igyekszik majd képviselni több, mint tízezer ember érdekét. Vagy másként: az új tanács tovább folytatja azt a sikeres munkát, amit a korábbi végzett a kétéves, csonka ciklusban. Mert elég csak futó pillantást vetni rá,

máris kidéiül, hogy okkal szavazott bizalmat a lakosság újra az előző tanács több mint kilencven százalékának. (Hatan elköltöztek, néhány an pedig kor és más,

fontos elfoglaltság miatt nem tudták újra vállalni a meg- bizatást. — de senkitől sem kellett megválni azért, mert rosszul végezte volna a munkáját.) Az utóbbi két

esztendőben 21 milliós fejlesztést végeztek az öt településen. Ebből nemcsak a vásárosnaményi látványosabb beruházásokat finanszírozták (közművesítés, 12 bérlakás, „Bereg” múzeum, telekalakítás), hanem jutott belőle Gergelyiugornyának (910 ezer), Vi fkának (900 ezer), Jándnak (681 ezer), Klsvarsánynatk (595 ezer), villanyhálózat-bővítésre, ütés járdaépítésre, művelődési házra stb.

Negyvenöt millió kellene

Persze, ftt is. akárcsak

másutt,1 evés közben jön meg az étvágy A legutóbbi választói jelölőgyüléseken 129 közérdekű bejelentés hangzott el, valamennyi reális gondot vetett fel — ám a teljes megoldásukhoz csaknem 45 millió forintra lenn szükség. Ennyi pénze azonban jelenleg nincs a nagyközségnek! Már ebből is érezhető, hogy korántsem könnyű az új tanács helyzete, jpllehet tovább erősödött a testület.

Közvetlenül ar. új tanára megalakulása után hozzáláttak a legsürgősebb teendők elvégzéséhez. Ezért „rangsorolták” a közérdekű bejelentéseket, aztán összevetették anyagi lehetőségeik- kal, s amire együtt volt a pénz, azzal percig sem vára- koztak.

Sok helyütt elhangzott például, hogy szép, szép a na- ményi közművesítés — ez már a városiasodás igen jelentés momentuma — de mi lesz a csatolt községek vízellátásával? Két éve még

ban nagy a fantázia: terv

szerint négy éven belül, itt mar hatszázan termelhetnek, találnak biztos megélhetési forrást. (S az sem közömbös, hogy a termékek jó része exportra jut majd.)

Díszcserje és strand

I

Éppen a nagyarányú fej« lesztések, a csatornázás miatt Vásárosnamény hónapokon át a „csatatér” képét nyújtotta, meglehetősen

piszkosak, sivárak voltak az utcák. Meddig lesz ez így?

•— kérdezték a választók. A felelet máris megvan; ahol hat héttel ezelőtt még földhányások, gödrök tarkították a környéket, tették lehetetlenné a közlekedést. o*t — a Rákóczi, a Kossuth. a Lenin utcákon és a Szabadság téren — már majdnem teljesen elkészült a szegélyeigen sokan zokon vették a „csatolást”, úgy vélték, az ő szűkebb pátriájuk csupán mostohagyermek lesz a közösségen. belül. Igaz. ennek az ellenkezője következett be — s ezek a kisebb települések a befizetéseik többszörösét kapták vissza két év alatt — de milyen is az ember! Ha „ott” van. legyen nálunk is! — gondoljál": és mondják! is többfelé. S a válasz Varga István tanácselnöktől : „Már készülnek a csatolt községekben felépítendő vízművek kiviteli tervei, ami azt jelzi, hogy nemcsak reménykedhetnek...” Vagy megemlíthetjük a villanyhálózat korszerűsítését: ezért is több jelölőgyűlésen emeltek szót. Ezzel sem várnak hónapokat. Június végére már higanygőzlámpák adnak nappali világosságot a vitkai főutcán; Jándon szaporítják a közvilágítási lámpákat, Kísvareányban jövőre kerül sor hasonló korszerű« tésre.

Már nem sokáig „htb"...

Fontos teendő például Naményban az óvodagond. Sok szülő tette szóvá ezt a jelölések alkalmával, remélve a gyors intézkedést. Nem is kell váróink évekig; eredményes tárgyalásokat folytattak a 13 jelentősebb üzem vezetőivel, akik ígérték, hogy csaknem 1,2 millió értékű társadalmi munkával toldják meg a tanács pénzét, 6 már az idén elkezdődhet egy százszemélyes óvoda építése, amit legkésőbb 1973 szeptemberében birtokukba vehetnek az apróságok, s a szülők nyugodtan mehetnek dolgozni.

Mert- az új munkalehetőségek alakítása is fontos része az új tanács sürgős te- endőinek. Elég sokan ingáznak még Bereg központjából, s nagyon sok asszony ós lány csupán „htb”. mert nincs nekik való munkaalkalom a községben. Ez sem tart már sokáig: júliusban megkezdi a termelést a VOR kihelyezett üzeme Vá- sárosriaményban. amihez a tanács adott helyiséget, s ahol 156 fő — túlnyomó- részt asszony és lány — jut szép keresethez, állandó munkához. (Sőt: helyiséget biztosi'toltak tanműhelyre is, ahol heti váltásban máris képezik a betanított műn- kasokat f) Jó reménnyel kecsegtet a forgácslapgyár is: térítésmentesen kapott területet üzem bővítésre, ahol

még az idén további 150 fő kezdheti meg a munkát.» Nem titkolják, hogy a VORzett flaszter. Aztán: május elsejére több ezer tő virágot, díszcserjét ültettek e! az utcákon. Azok is hamarosan megbizonyosodó atruvk róla, hogy a tanács nagyon komolyan veszi a közérdekű javaslatokat, akik úttörőházat sürgettek: augusztus 20-án

már fel is akarják avatr.iaz új létesítményt. Vagy: készül a Tisza-parti strand részletes rendezési terve, de jelenleg is nagyarányú munkákat végeznek itt. Korszerűsítik a viüanyhylózatoi* csaknem kétmillióért mo dem ebédlőt, konyhát, szociális létesítményi; kap az úttörőtábor, s míg az idén megkezdik a műül építését az ugomvai strandra.

\ r>r. Görbedi Irtván tanácstitkár: — Várhatóan tovább javul a szorosan vett közigazgatási roupka is. A csalóit, községekben hűenként háromszor közigazgatási, na- . pót tartunk, ahol az anyakönyvi teendők kivételé ifet minden ügyes-bajos dolgoj/t elintéznek szakembereink. A jövő héten tartják alakuld ülésüket a tanács bizottságai, ahol kidolgozzák műn. katonáikét, és létrehozzák aktivahálózatukat. Hasonlóan a következő napokban tartanak megbeszélést a tanácstagi csoportok, ami kicsiben ugyanaz, mint as országgyűlési képviselők ma. gyei csoportja: minden problémájukat közösen beszélik meg és úgy terjesztik kérésüket a tanács teljes ülése elé.

Aligha kétséges: Vásáros,

naményban jól rajtolt az ú) tanács, munkájának máris szép eredményei vannak, pedig még harminc nap sem telt el * négy esztendőből

Ángya! Sátido*

Mi legyen 350 ezer forintból ?

Egy kerületi népfrontülésen Nyíregyházán

Van abban valami: a jó szó sokszor többet ér, mint a legdrágább ajándék. Lehetett ezt érezni a nyíregyházi, második kerületi Hazafias Népfront aktíváinak legutóbbi ülésén, amikor a választási munkában legjobb munkát végzőknek átadták a városi bizottság köszönőlevelét. Elküldhették volna talán postán is, szépen címzett borítékban. Úgy is jólesett volna. De így, egy meleg, baráti kézfogással, mégis többet ért. Száznyolcvan önzetlenül dolgozó, szabad idejét társadalmi munkával eltöltő aktíva érezte ezen az estén, hogy fettek valamit, s értékelték tevékenységüket

S talán ez is volt az oka annak, hogy a következő napirendi pontok tárgyalásánál a szokásosnál is aktívabban szóltak hozzá a meghívottak; a népi ront aktívák. a tanácstagok és az érintett vállalatok, intézmények képviselői. Hogy néha már úgy kellett véget vetni a hosszú szóáradatnak, amely újabb és újabb adalékát képezte a további munka sikerének, a tennivalóknak.

Mert volt miről beszélni. A Tiszta, virágos Nyíregyházáért mozgalomról, és annak a háromszázezer forintos összegnek a sorsáról- amelyet a kerület az elmúlt évi tisztasági vereenyben első helyezettként kapott, Széppé, tisztává tenni a várost! Aki nem tudja mint forr, buzog ez az óhajtás az emberekben, az sajnálhatja, hogy nem lehetett jelen ezen a lelkes hangulatú gyűlésen. Kaptak itt bírálatot is jócskán a város vezetői, a szak- igazgatós. hogy nem lépnek fel elég eréllyel a rongálok, a szemetelők ellen, hogy nem takaríttatják el a járdát a ház tulajdonosával és így. tovább. S volt mit feljegyeznie a városgazdálkodási vállalat küldöttének, de jutott jó tanács a Kertészeti Parktervező és Kivitelező Vállalatnak is. Hogy például ott. ahol ez nem megy, ne kísérletezzenek egynyári virágokkal. Tegyenek oda inkább a szárazságot és árnyékot jobban tűrő évelőket, cserjéket. Különösen a Bocskai utcában, ahol szinte egyáltalán nem maradnak meg az évről évre kiültetett egynyári vi- rágpaíánták...

S a legkényesebb kérdés is megvitatásra került; ho- kölíoek « hán»;

százötvenezer forintot, amit a város ad? Nehéz a döntés, hiszen minden választókörzetből ott van a tanácstag. Talán egy kicsit, visszaélés is lenne a bizalommal, ha nem abba az utcába kémé a járdát, az átrendezést, vagy parkírozást, faültetést, vízbekötést, ! szennyyízelvezetést. amelyikben éppen megválasztották. Nincs is ezen megbotránkozás. Csak a pénz kevés. Ahogy az elnökségben valaki hirtelen számvetést csinált; bizony több millió is kevés lenne. Még ha annyi társadalmi munkát is ajánlottak hozzá, mint ezen a néhány órán át tartó vitaesten.

S hogy mégis akadtak né- hányan, akik lemondtak a saját körzetük által is „szerzett” pénzről, az a józanságot, a mások gondjainak megértését példázta. A Buj- tosra kell költeni a pénzt — ezt mondták többen is — mert az szorul rá legjobban. Igaz, egyes részei megszűnnek majd, de addig is laknák ott, járnak arra az emberek. S ha sár van sok helyen szinte lehetetlen a közlekedés. Olyan betonlapokat kell hát vásárolni a pénzen, amelyeket — ha már

szükségesek — tel lehet majd szedni és másutt lerakni. Mert jó lenne új járda a Béla utcában és korszerűsíteni másutt is a kerületben. de hogy mit jelent az, ha valahol egyáltalán •nincs, azt csak az tudja, aki naponta megjárja az utat

bokáig érő sárban.

A vitát azonban bölcsen kell eldönteni; ne érjen senkit sem csalódás. Hiszen a jó ivóvíz is fontos, ahol még nincs, s nem lehet csak úgy sebtében határozni: hot

épüljön hát az a járda? Éppen ezért született a javaslat: ki kell bővíteni a már

egyszer, még a választások előtt létrehozott bizottságot, amelynek döntése előtti vitájára meghívják a kerület tanácstagjait is. Hadd érvényesüljön a kollektív akarat Ne érezze senki, hogy érdemtelenül kaptak valahol abból a pénzből, amely az egész második kerületet ili leti. Oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá, hogy ott is érezzék; tettek érte azok, akik már amúgy is többet kaptak Ne váljanak ők sem a kerület szégyenére.

A köszönőlevél átadása és a kézfogás után megjelent jóleső mosoly mellé talán ez a gesztus volt a legszebb,' legmeghatóbb megnyilvánulás ezen a kerületi népfrontülésen.

Tóth Arpá4