Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

W7.T mS?us W. ' KELET-MAGYARORSZAC S. oldal A párt űtmutatásaiVai a szabolcsi ipari szövetkezetek megoldják feladataikat Czimbalmos István KISZOV-elnok nyilatkozata A Szabolcs-Szatmár me­gyei ipari szövetkezetek kül­döttközgyűlése a jövő héten tárgyalja meg. hogyan haj­tották végre a IV. ötéves terv első két évének felada­tait. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünk kérdése­kéi; intézett Czimbalmos Ist­ván elvtárshoz, a KISZÖV megyei elnökéhez. — A megye ipari szövet­kezeteinek feladatát a IV. ötéves tervre — mondotta bevezetőben Czimbalmos István — az MSZMP X. .kongresszusának a szövetke­zeti mozgalommal kapcsola­tos állásfoglalása határozta meg. Ez az állásfoglalás meggyorsította és elősegítet­te a mozgalom fejlődését. Nagy segítséget adtak azok a magas szintű jogszabályok, amelyek a szövetkezetek működési elveit meghatároz­ták. Megyei vonatkozásban a feladatok végrehajtásában konkrét iránymutató segítsé­get kaptunk a párt megyei vb határozatától a IV. öt­éves tervben végrehajtandó feladatainkat illetően. — Kérjük, szóljon a IV. ötéves terv első két évének eredményeiről. — A tervidőszakban to­vább fejlődött a szövetkezeti önkormányzat, befejeződött az alapszabályok módosítása és jóváhagyása. Nőtt a vá­lasztott testületek aktivitá­sa. munkájuk színvonala ja­vult.'Az. alapszabály jóváha­gyásán kívül ebben az idő­szakban több szabályzat ke­rült elfogadásra és jóváha- gvásra. A szövetkezetekben sokat tettek a nők helyze­tének megkönnyítésére és felelősségteljesen foglalkoz­tak a fiatalokkal. A terme­lés növekedése — bár mér- sékíetesebb ütemben — to­vább tart, visszaesés jelent­kezik a belkereskedelem fe­lé irányuló termelésben, vi­szont emelkedett az export­termelés. — Konkrétan hogyan alakult a termelés és az értékesítés? — A IV. ötéves tervidő­szak első két évében a ter­melés ' növekedésének üteme tovább nőtt. A szövetkezetek termelése — a feldolgozott anyagértéket is figyelembe véve — 11 százalékkal nőtt. A termelési érték 1972-ben 1,08 milliárd forint volt, 105 millióval több, mint 1970- ben. — Iparcsoportonként érté­kelve megállapítható, hogy a fémtömegcikkipar az 1970. évi termelésének 94 (százalé­kát tudta hozni, ez annak a következménye, hogy jelen­tős profilváltozást kellett a szövetkezetben végrehajtani, éppen a lövő termelésének biztosításáért. Idén már az 1970. évi szint túlteljesítésé­nek megteremtették a lehe­tőségét. — A faipar fejlődése stag­nál. Ebben az iparcsoport­ban — egy szövetkezet, a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Szövetkezet kivételé­vel — nem tudtak eddig olyan új terméket piacra hozni, amely a fejlődés to­vábbi lehetőségeit biztosítot­ta volna. — Ugyancsak egy szinted maradt az építőipar terme­lése ie. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az 1970-es évi termelésben jelentkezik az árvizes építési időszak kiemelkedően magas teljesí­tése. — Jelentős a textilruhá­zati ipar és a szolgáltató- ipar 46 százalékos mértékű termelésnövekedése. Az egy foglalkoztatottra eső terme­lési érték II százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékű — 40 százalékos növekedés — a szolgáltató­iparé, de jelentős a villá- mosgépipar és a textilruhá-' zati ipar növekedési mérté­ke is; 32 százalék. — Az összes értékesítés volumene egy százalékkal emelkedett, ezen belül jelen­tősen. 11 százalékkal emel- kedett a külkereskedelmi ér­tékesítés. A külkereskedelmi termelés növekedésére irá­nyuló törekvések mellett ío- kozottabban kell foglalkozni a belkereskedelmi termelés­sel, s a szövetkezeteknek az eddigieknél nagyobb mér­tékben kell részt venniök az árstabilizációs körbe vont termékek gyártásával. Me­gyénk szövetkezetei — első­sorban a könnyűiparba tar­tozók — alkalmasak arra, hogy olcsó, korszerű és di­vatos termékeket gyártsanak a belkereskedelem részére. A javítás-szolgáltatás hogyan fejlődött? — A termelés 11 száza­lékkal emelkedett KISZÖV- szinten. A korábbi évek tendenciája változatlan, vagyis erőteljesebben emel­kedik a termelés az úgyne­vezett kiemelt javításoknál, itt a növekedés' mértéke 43 százalék volt, és egyre csök­ken a hagyományos tevé­kenységeknél. ahol ez a mérték 16 százalékos. A személyi szolgáltatás 7 szá­zalékkal emelkedett. A la­kosság részére végzett tevé­kenység növekedési szintje az előirányzatoknak megfe­lel, további intézkedéseket kell tenni azonban — első­sorban a kiemelt tevékeny­ségek — termelésnövelésé­re. — A lakásépítési előirány­zat a IV. ötéves tervidő­szakra mintegy 2600 lakás megépítése. Az előirányzat­tal az 1971—72. évi lakás­építés arányban áll. Eltoló­dás következett be azonban a többszintes épületek javá­ra, ugyanis 1970-ben az át­adott lakások alig 10 száza­léka volt többszintes, 1971- ben már 14 százaléka. 1972- ben pedig már 47 százaléka. Ebben közrejátszik. hogy Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán erőteljesebben, egyéb városainkban, de eay par községben ik — mérsék- letesebb ütemben ugyan — megindultak a többszintes kivitelezések, — A szövetkezett dol­gozók létszáma, kérése te? — Az összes foglalkozta­tott létszáma egy százalékkal csökkent. A teljes munka­idősök létszáma 3 százalék­kal növekedett. A teljes munkaidősök havi átlagkere­sete 5 százalékkal maga­sabb, mint 1970-ben volt. Ez a növekedés nem megfelelő, a tervezett előirányzatnál mintegy három százalékkal alacsonyabb. Hasonlóan a tervezettől eltérően alakult a termelők havi átlagkeresete; az emelkedés négyszázalé­kos. — A nyereség alaku­lása? — A nyereségnövekedés 34,3 százalékos. Az előirány­zatot mintegy 2 százalékkal meghaladja. Az 1972. évi nyereségnövekedés az előzi; évhez képest KlSZÖV-szin- ten 14,3 százalékkal emelke­dett. 1972-ben veszteséges szövetkezetek közül egy szö­vetkezet vesztesége megté­rült. két szövetkezet oénz- ügyi helvzete szanálással rendeződött. — A szövetkezeteink nye­reségéből 1971-ben 114 zalékkal magasabb összegű részesedési alapot tudtak képezni, mint 1970-ben. A tartalékalapképzés — amely csak 1971, január 1-től kö­telező a szövetkezeti iparban — 1972-ben 15,4 százalékkal volt magasabb mértékű, mint az előző évben. — Melyek a szövetke­zetek előtti fő felada­tok? — A IV. ötéves terv elő­irányzatainak teljesítése vé­gett szükséges gondoskodni arról, hogy a lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenysé­get olyan mértékben fej­lesszük, hogy az igényéket korszerűen és kulturált kö­rülmények között elégítsük ki. Gondoskodni kell új szolgáltatási formák beveze­téséről. különös gonddal kell foglalkozni az 1038-as kor­mányhatározatban kiemelt szolgáltatásokkal, a hagyo­mányos szolgáltatások egy- idejű fejlesztései mellett. — A szövetkezetek olyan termékek előállítását fokoz­zák. amelyet a belkereske­delem vár tőlünk. Nagy gondot kell fordítani a di­vat igényeinek megfelelő, ól- cső cikkek előállítására. — A beruházási* előké­szítése az eddigiéknél körül­tekintőbb, lebonyolításuk gyorsabb legyen. A szövet­kezeti termékek árai ezután is feleljenek meg a központi követelményeknek, különö­sen a lakosság ellátásával kapcsolatos termékek és szolgáltatások árainak stabi­litását biztosítsák. — A szövetkezetek vezetősé­gei hatékonyabban szerezze­nek érvényt a belső ellenőr­zés megszervezésének. A belső tartalékok feltárásával, hatékonyabb munkaszerve­zéssel növeljék eddig elért eredményeiket. — Meg vagyunk arről győ­ződve, hogy a megye ipari szövetkezetei — a X, párt- kongresszus, a párt megyei végrehajtó bizottsága útmu­tatása alapján — a IV. öt­éves terv előirányzatait tel­jesíteni fogják, — mondotta befejezésül Czímbalmc* Ist­ván, a KISZÖV elnöke. 30 RAJTOT VETT a vásárosnaményi „parlament Még nincs egy hónapja sem, hogy megtartotta ala­kuló ülését Vásárosnamény Nagyközség Tanácsa, de máris több jel mutat arra, hogy az öt település (köz­igazgatásilag ide tartozik Gergelyiugornya és Vitka' csatolt községek Jánd és Kisvarsány) ötvenegy tagú kis „parlamentje” jól igyek­szik majd képviselni több, mint tízezer ember érdekét. Vagy másként: az új tanács tovább folytatja azt a sike­res munkát, amit a korábbi végzett a kétéves, csonka ciklusban. Mert elég csak futó pillantást vetni rá, máris kidéiül, hogy okkal szavazott bizalmat a lakos­ság újra az előző tanács több mint kilencven százaléká­nak. (Hatan elköltöztek, né­hány an pedig kor és más, fontos elfoglaltság miatt nem tudták újra vállalni a meg- bizatást. — de senkitől sem kellett megválni azért, mert rosszul végezte volna a munkáját.) Az utóbbi két esztendőben 21 milliós fej­lesztést végeztek az öt tele­pülésen. Ebből nemcsak a vásárosnaményi látványo­sabb beruházásokat finanszí­rozták (közművesítés, 12 bérlakás, „Bereg” múzeum, telekalakítás), hanem jutott belőle Gergelyiugornyának (910 ezer), Vi fkának (900 ezer), Jándnak (681 ezer), Klsvarsánynatk (595 ezer), villanyhálózat-bővítésre, üt­és járdaépítésre, művelődési házra stb. Negyvenöt millió kellene Persze, ftt is. akárcsak másutt,1 evés közben jön meg az étvágy A legutóbbi vá­lasztói jelölőgyüléseken 129 közérdekű bejelentés hang­zott el, valamennyi reális gondot vetett fel — ám a teljes megoldásukhoz csak­nem 45 millió forintra lenn szükség. Ennyi pénze azon­ban jelenleg nincs a nagy­községnek! Már ebből is érezhető, hogy korántsem könnyű az új tanács helyze­te, jpllehet tovább erősödött a testület. Közvetlenül ar. új tanára megalakulása után hozzá­láttak a legsürgősebb teen­dők elvégzéséhez. Ezért „rangsorolták” a közérdekű bejelentéseket, aztán össze­vetették anyagi lehetőségeik- kal, s amire együtt volt a pénz, azzal percig sem vára- koztak. Sok helyütt elhangzott pél­dául, hogy szép, szép a na- ményi közművesítés — ez már a városiasodás igen je­lentés momentuma — de mi lesz a csatolt községek víz­ellátásával? Két éve még ban nagy a fantázia: terv szerint négy éven belül, itt mar hatszázan termelhetnek, találnak biztos megélhetési forrást. (S az sem közöm­bös, hogy a termékek jó ré­sze exportra jut majd.) Díszcserje és strand I Éppen a nagyarányú fej« lesztések, a csatornázás mi­att Vásárosnamény hónapo­kon át a „csatatér” képét nyújtotta, meglehetősen piszkosak, sivárak voltak az utcák. Meddig lesz ez így? •— kérdezték a választók. A felelet máris megvan; ahol hat héttel ezelőtt még föld­hányások, gödrök tarkították a környéket, tették lehetet­lenné a közlekedést. o*t — a Rákóczi, a Kossuth. a Lenin utcákon és a Szabad­ság téren — már majdnem teljesen elkészült a szegélye­igen sokan zokon vették a „csatolást”, úgy vélték, az ő szűkebb pátriájuk csupán mostohagyermek lesz a kö­zösségen. belül. Igaz. ennek az ellenkezője következett be — s ezek a kisebb tele­pülések a befizetéseik több­szörösét kapták vissza két év alatt — de milyen is az ember! Ha „ott” van. le­gyen nálunk is! — gondol­jál": és mondják! is többfelé. S a válasz Varga István ta­nácselnöktől : „Már készül­nek a csatolt községekben felépítendő vízművek kivite­li tervei, ami azt jelzi, hogy nemcsak reménykedhetnek...” Vagy megemlíthetjük a vil­lanyhálózat korszerűsítését: ezért is több jelölőgyűlésen emeltek szót. Ezzel sem vár­nak hónapokat. Június végé­re már higanygőzlámpák adnak nappali világosságot a vitkai főutcán; Jándon szaporítják a közvilágítási lámpákat, Kísvareányban jövőre kerül sor hasonló korszerű« tésre. Már nem sokáig „htb"... Fontos teendő például Naményban az óvodagond. Sok szülő tette szó­vá ezt a jelölések alkal­mával, remélve a gyors in­tézkedést. Nem is kell vár­óink évekig; eredményes tárgyalásokat folytattak a 13 jelentősebb üzem vezetőivel, akik ígérték, hogy csaknem 1,2 millió értékű társadalmi munkával toldják meg a ta­nács pénzét, 6 már az idén elkezdődhet egy százszemé­lyes óvoda építése, amit leg­később 1973 szeptemberében birtokukba vehetnek az ap­róságok, s a szülők nyugod­tan mehetnek dolgozni. Mert- az új munkalehető­ségek alakítása is fontos ré­sze az új tanács sürgős te- endőinek. Elég sokan ingáz­nak még Bereg központjá­ból, s nagyon sok asszony ós lány csupán „htb”. mert nincs nekik való munkaal­kalom a községben. Ez sem tart már sokáig: júliusban megkezdi a termelést a VOR kihelyezett üzeme Vá- sárosriaményban. amihez a tanács adott helyiséget, s ahol 156 fő — túlnyomó- részt asszony és lány — jut szép keresethez, állandó munkához. (Sőt: helyiséget biztosi'toltak tanműhelyre is, ahol heti váltásban már­is képezik a betanított műn- kasokat f) Jó reménnyel ke­csegtet a forgácslapgyár is: térítésmentesen kapott terü­letet üzem bővítésre, ahol még az idén további 150 fő kezdheti meg a munkát.» Nem titkolják, hogy a VOR­zett flaszter. Aztán: május elsejére több ezer tő virá­got, díszcserjét ültettek e! az utcákon. Azok is hamarosan megbizonyosodó atruvk róla, hogy a tanács nagyon komo­lyan veszi a közérdekű ja­vaslatokat, akik úttörőházat sürgettek: augusztus 20-án már fel is akarják avatr.iaz új létesítményt. Vagy: ké­szül a Tisza-parti strand rész­letes rendezési terve, de je­lenleg is nagyarányú mun­kákat végeznek itt. Korsze­rűsítik a viüanyhylózatoi* csaknem kétmillióért mo dem ebédlőt, konyhát, szo­ciális létesítményi; kap az úttörőtábor, s míg az idén megkezdik a műül építését az ugomvai strandra. \ r>r. Görbedi Irtván tanács­titkár: — Várhatóan tovább javul a szorosan vett köz­igazgatási roupka is. A csa­lóit, községekben hűenként háromszor közigazgatási, na- . pót tartunk, ahol az anya­könyvi teendők kivételé ifet minden ügyes-bajos dolgoj/t elintéznek szakembereink. A jövő héten tartják alakuld ülésüket a tanács bizottsá­gai, ahol kidolgozzák műn. katonáikét, és létrehozzák aktivahálózatukat. Hason­lóan a következő napokban tartanak megbeszélést a ta­nácstagi csoportok, ami ki­csiben ugyanaz, mint as országgyűlési képviselők ma. gyei csoportja: minden prob­lémájukat közösen beszélik meg és úgy terjesztik ké­résüket a tanács teljes ülé­se elé. Aligha kétséges: Vásáros, naményban jól rajtolt az ú) tanács, munkájának máris szép eredményei vannak, pedig még harminc nap sem telt el * négy esztendőből Ángya! Sátido* Mi legyen 350 ezer forintból ? Egy kerületi népfrontülésen Nyíregyházán Van abban valami: a jó szó sokszor többet ér, mint a legdrágább ajándék. Le­hetett ezt érezni a nyíregy­házi, második kerületi Ha­zafias Népfront aktíváinak legutóbbi ülésén, amikor a választási munkában legjobb munkát végzőknek átadták a városi bizottság köszönőle­velét. Elküldhették volna talán postán is, szépen cím­zett borítékban. Úgy is jól­esett volna. De így, egy meleg, baráti kézfogással, mégis többet ért. Száznyolc­van önzetlenül dolgozó, sza­bad idejét társadalmi mun­kával eltöltő aktíva érezte ezen az estén, hogy fettek valamit, s értékelték tevé­kenységüket S talán ez is volt az oka annak, hogy a következő na­pirendi pontok tárgyalásánál a szokásosnál is aktívabban szóltak hozzá a meghívot­tak; a népi ront aktívák. a tanácstagok és az érintett vállalatok, intézmények kép­viselői. Hogy néha már úgy kellett véget vetni a hosszú szóáradatnak, amely újabb és újabb adalékát képezte a további munka sikerének, a tennivalóknak. Mert volt miről beszélni. A Tiszta, virágos Nyíregyhá­záért mozgalomról, és annak a háromszázezer forintos összegnek a sorsáról- ame­lyet a kerület az elmúlt évi tisztasági vereenyben első helyezettként kapott, Széppé, tisztává tenni a várost! Aki nem tudja mint forr, bu­zog ez az óhajtás az embe­rekben, az sajnálhatja, hogy nem lehetett jelen ezen a lelkes hangulatú gyűlésen. Kaptak itt bírálatot is jócs­kán a város vezetői, a szak- igazgatós. hogy nem lépnek fel elég eréllyel a rongálok, a szemetelők ellen, hogy nem takaríttatják el a járdát a ház tulajdonosával és így. tovább. S volt mit feljegyez­nie a városgazdálkodási vál­lalat küldöttének, de jutott jó tanács a Kertészeti Park­tervező és Kivitelező Vál­lalatnak is. Hogy például ott. ahol ez nem megy, ne kísér­letezzenek egynyári virágok­kal. Tegyenek oda inkább a szárazságot és árnyékot job­ban tűrő évelőket, cserjéket. Különösen a Bocskai utcá­ban, ahol szinte egyáltalán nem maradnak meg az évről évre kiültetett egynyári vi- rágpaíánták... S a legkényesebb kérdés is megvitatásra került; ho- kölíoek « hán»; százötvenezer forintot, amit a város ad? Nehéz a döntés, hiszen minden választókör­zetből ott van a tanácstag. Talán egy kicsit, visszaélés is lenne a bizalommal, ha nem abba az utcába kémé a járdát, az átrendezést, vagy parkírozást, faültetést, víz­bekötést, ! szennyyízelvezetést. amelyikben éppen megvá­lasztották. Nincs is ezen megbotránkozás. Csak a pénz kevés. Ahogy az el­nökségben valaki hirtelen számvetést csinált; bizony több millió is kevés lenne. Még ha annyi társadalmi munkát is ajánlottak hozzá, mint ezen a néhány órán át tartó vitaesten. S hogy mégis akadtak né- hányan, akik lemondtak a saját körzetük által is „szer­zett” pénzről, az a józansá­got, a mások gondjainak megértését példázta. A Buj- tosra kell költeni a pénzt — ezt mondták többen is — mert az szorul rá legjobban. Igaz, egyes részei megszűn­nek majd, de addig is lak­nák ott, járnak arra az em­berek. S ha sár van sok he­lyen szinte lehetetlen a köz­lekedés. Olyan betonlapokat kell hát vásárolni a pénzen, amelyeket — ha már szükségesek — tel lehet majd szedni és másutt le­rakni. Mert jó lenne új jár­da a Béla utcában és kor­szerűsíteni másutt is a ke­rületben. de hogy mit jelent az, ha valahol egyáltalán •nincs, azt csak az tudja, aki naponta megjárja az utat bokáig érő sárban. A vitát azonban bölcsen kell eldönteni; ne érjen sen­kit sem csalódás. Hiszen a jó ivóvíz is fontos, ahol még nincs, s nem lehet csak úgy sebtében határozni: hot épüljön hát az a járda? Ép­pen ezért született a javas­lat: ki kell bővíteni a már egyszer, még a választások előtt létrehozott bizottságot, amelynek döntése előtti vitá­jára meghívják a kerület ta­nácstagjait is. Hadd érvé­nyesüljön a kollektív akarat Ne érezze senki, hogy ér­demtelenül kaptak valahol abból a pénzből, amely az egész második kerületet ili leti. Oda jusson, ahol a leg­nagyobb szükség van rá, hogy ott is érezzék; tettek érte azok, akik már amúgy is többet kaptak Ne válja­nak ők sem a kerület szé­gyenére. A köszönőlevél átadása és a kézfogás után megjelent jóleső mosoly mellé talán ez a gesztus volt a legszebb,' legmeghatóbb megnyilvánu­lás ezen a kerületi népfront­ülésen. Tóth Arpá4

Next

/
Oldalképek
Tartalom