Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

1973. május 15. KFT,FT '"’'•M T’OftSE'US Csitlárii/ura é§j ó?j|iei?njf^el — vesszőből MESTtRiEG U LtHáTÖ'EGEI EGY ŐSI Valaha — és még uem is nagyon régen — megyénk­ben is sokan értettek a ko­sárfonáshoz, különösen a szatrriár-beregi részen és a Tisza méntén. Például: Ra- kanpazon. Tiszadadán, Tisza- dobon nagyon ügyes kosár­fonók éltek. A yesszotermeszlés lehe­tőségei ma is nagyók Szq- bolcs-Szatmár megyében, de célszerűen aftg-tjlig foglal­koznak vele. Leginkápb a vadon termő fCjzvesszót vág­lak te, értékesítik, vagy há­zilag — ki-ki magának, eset­leg rokonai részére — dol­gozzák fel- Csak kosarát fonnak belőle. Legnagyobb vesszqtermelő — vessáőbe- gyűitö és -értékesítő — a vízügyi igazgatóság, amely a hullámterekben vadon ter­mő fűzfavesszők javat le­vágatja és a háziipari szö­vetkezeteknek eladja. Jövedelmező fontat kozna Mindebből az is érthető, hogy nincs kihasználva me­gyénkben ez a lehetőség: se a fűzvesszőtermesztés, se a feldolgozása. Pedig a füz- vesszőtermesztés és feldol­gozás nagyon jövedelmező foglalkozás, különösen ott, ahol termesztéséhez megfe­lelő területek vannak. Első­sorban folyók mentén, a hullámterekben. ’ Mert a fűzvessző nagyon igény­telen. A minap beszélgettem dr. Almássy Károly Kossuth-dí- jas biológussal, a Debreceni Agrártudomán i Egyetem Termelésfejlesztési Intézete tudományos tanácsadójával. Megtudtam, hogy egy hek-. tár területre 110 ezer darab dugvány szükséges, ami 5500 forintba kerül. Ezenkívül van még a talajművelési — szántás.» boronálás — és a betelepítési költség. A dug­ványt bármely háziipari szö­vetkezet biztosítja, sőt a vesszőtermés megvásárlását szerződésben akár tíz évre előre is vállalja. Vessző ugyanis nagyon kevés terem, a háziipari szövetkezetek szükséglete viszont nagy. hi­szen ma már nemcsak ko­sár készül fűzvesszőbőí, ha­nem készítenek belőle kerti és teraszbűtprokat, faldígzí- tő burkolatokat, úgynevezett „spanyolfalakat”, szállítás­hoz szükséges göngyölege­ket, hiszen a kényes árukat és az élő állatokat (például kutyákatj csakis veSszőko- sárháp lehet nagyobb távol­ságokra szállítani. De ké­szül vesszőből csilláromra' és álmennyezet is. A vessző­ből font termékek jelentős hanyaga expoftéjádásra 'ke­rül. sőt a nyugati országok nagy njennyiségbén vásárol­ják a főzótt-hántólt íűz- vésszpt is­kereset nőknek, őréneknek Régebben hazánkban fő­leg áz áranyfűzyesszőt ter­mesztették. fz‘ azonban rpár kirpent a divatból, mert van nája jobb. I}r. Almássy Ká­roly az amerikai fajtákat ajánlja. Vesszőnek a salis américánáf. betolónak a sa- lix vinoipálist'. Az egész vi­lágon ezek a legkeresettebb fajták. Mégoldott a vessző vegy­szere« gyomirtása is. Kapál­ni csak pz első esztendőben kell, amikor még gyenge a vessző. Később a’kapa feles­leges. Egyszeri vegyszerezés­sel biztos a gyomirtás. A vesszővágást is gépesítették. Egyébként ez volt az egyik legnehezebb fizikai munka. A vesszővágó gép naponta 10 —15 ezer négyzetméter terü­letről takarítja be a vesz- szőt. Gazdaságos, nagyon ki­fizetődő a szaporítóanyag termesztése is. Eddig sok munkát és sok gondot okozott a főzött-hán- tolt vessző fehérítése. Dr. Vécsey Tibor tanszékvezető egyetemi docens és dr. Almássy Károly tudo­mányos tanácsadó ezt is megoldotta. Találmányuk lényege a vegyi (vegy­szeres) fehérítés, aminek igen nagy előnye, hogy nem csak a vessző külső felüle­tét, hanem a belsejét is ki­fehéríti. így a hasított vesz- szőt nem kell ismét fehérít teni. A tiszta hasznon — és a termelés) érméken — túlme­nően más előnyei is vannak a vésszotermesztésnek és fel­dolgozásnak. Különösen itt, Szgbolcs-Szatrpärban. A vessző rnunkát, foglalkozást, keresetét biztosít’ a felesle­ges munkaerőnek, elsősorban a nőknek és az öregeknek. bzfii mórban már elkezdtek Megyénkben — és az or­szágban — alig-alig használ­ják ki a vesszőtermesztés és feldolgozás lejiejqségéit, pe­dig a 'fcjlyóg mentén sqk tsz rendelkezik alkalfnas terüle­tekkel. mégpedig olyan tsz- ek, amelyek szeretnének va- lartiijyen melléküzemágat kialakítani. íme a nagy le­hetőség, sok ’ beruházás se keli hozza. Dr.' Almássy Ká­roly Szaímárban már szer­vezi is ezt a munkát. Két tsz, a győfteleki Aranyka­lász és a szatmárcsekei Ha­ladás már el is határozta a vásszőtelepítést és termesz­tést egyenként 25 hektár te­rületen. Emiből az első ütem­ken IQ—IQ hektárt telepíte­nek be. a másodikban 15— iá hektárt. Érdekli a téma a botpaládi termelőszövet­kezetet is. A győrteleki Aranykalász Tsz kialakítja a vesszőfel­dolgozó üzemet is. Eleinte csak főzik, hántolják és fe­hérítik a vesszőt. Később kialakítják a vesszőfonó mel­léküzemet és végtermékeket készítenek. A tsz két fiatal tagiát Budapestre küldik a kosárfonó iskolába, ahol nem­csak: a mesterséget tanulják meg, hanem művészi ter­méktervezést és készítést is. A tsz terve, hogy termékeit exportpiacon értékesíti. A szatmárcsekei tsz szintén tervezi feldolgozó üzem lé­tesítését. Mindkét községben élnek még olyan iejős embe­rek, akik értenek a kosárfo- náshoz és másokat — első­sorban nőket — is megtaní­tanak a mesterségre. De ez csak két tsz, két hely. Szabolcs-Szatmárbari ennél sokkal nagyobbak a lehetőségek, hiszen terület es munkaerő is van. Csak meg kell tanulni, fel kell újítani — a mai követelmé- •nyek szerint — ezt &z qsi mesterséget. Szendrei József FELLENDÜLŐBEN A KÓRUSMŰVÉSZET ÉiQekkai*i lutpg'verseiiy ulti fegy li áxáii A Kórusok Országos Ta­nácsa helyi szervezetének megalakulásáról a Kelet- Magyarország május 13. száma már megemlékezett. Egy ilyen nagy jelentőségű tömegművészetet irányító és átfogó tanács szervezése al­kalmából időszerű vo}t a megyéből mindenünnen ösz- szesereglő karnagyoknak és az énekkari mozgalommal szimpatizáló érdeklődőknek valami kézzelfogható, füllel hallható művészi élményt is nyújtani. Ezt az élmény­nyújtást szolgálta szomba­ton délután és vasárnap dél­előtti karnagyi klub kereté­ben Bárdos Lajos Kossuth- díjas zeneszerző előadása Kodály kórusműveiről és a szombat esti énekkari hang­verseny a művelődési köz­pont nagytermében. Bárdos Lajos előadásának jelentőségét találóan jelle­mezte Tarczai Zoltán főis­kolai tanár, a karnagyi klub vezetője, amikor azt mon­dotta. hogy Bárdos tanár úi előadása időről időre úgy lelkesíti, neveli és „tölti fel' a mi vidéki karnagyainkat mint ahogy a gépkocsi ak­kumulátora* időnként fe' kell töltem hogy a kocs menjen A kórusművészet iránti >'•' atlan lelkesedés Kodály művészete iránti tisztgle' és ragaszkodás pá­losul őnála a kutató és 'el­mélyülő zenetudóssal, neve­lővel és zeneszerzővel. Bár­dos Lajos előadása olyan szuggesztív és magával ra­gadó, amilyenre időről időre szükségünk van. hogy a hétköznapok munjeájában megfáradt és elszürkült’ lel-' keket, a f unnyadnj készülő hivatástudatot és lelkesedést új lángra lo|pbantsa, új'pól felkeltse. A szombat esti énekkari hangverseny is komoly él­ményt nyújtott. A Vasvári Pál gimnázium leánykára Bárdos—Petőfi: Márciusi ifjak című komoly ének­kari kulfúrát igénylő művel kezdtek műsorukat. A je­lenlévő szerzőt meleg ün­neplésben részesítette a nagytermét megtöltő lelkes hallgatóság. Fehér Öttóné, az énekkar betanító és vezény­lő karnagya ‘ kimagasló mű­vészi munkát végzett, s énekkara messze felülmúlta a gimnáziumok szokásos énekkari produkcióit. A me­gyei művelődési központ nemrégen újjászervezett pe- lagóguskórusa széles skálán mutatta be a régi és leg­újabb kórüsirodalom réme­iéit kitűnő stílusérzékkel, ;zép hangvétellel,1 ami kar- íágyuknák, Fehér Ottó fő- skolai tanárnak elmélyült ‘ idását és ízlését dicséri. Szünet után a Bessenyei György Tanárképző Főiskola női karának műsorát hallot­tuk. Mit mondjunk róla? Nagyon szép volt! Kitűnő és kulturált hangú, komoly mű­vészi produkciókra képes együttes ez a nagy létszá­mú női kar. A közönség is érezte ezt és alig akarta lé­engedni őket a pódiumról újabb és újabb ráadást kö­vetelt és kapott íá. Taná­ruk és karnagyuk, Fehér Ottó méltán büszke lehet tanítványaira és kórusára. A Schúmann-számok zongora- kíséretét Bíró Katalin főis­kolai tanársegéd’ látta el ki­fogástalanul. Az énekkar műsorszámai között Fesztóry Ágnes aéhe- iskolai tanár Schubert A- moll szonátájának IIIj téte­lét játszotta el zongorán. Fesztóry Ágnest nem kell oemutatni. Jól sikerült önál­ló hangversenyei, országosan elért kimagasló sikerei is­mertté tették nevét váro­sunk határain kívül is. A szonáta ÍÍL tételét jól össze­fogva. kitűnő technikával és stílusosan játszotta. Minden 'ehetőség adva van ahhoz, hogy a Kórusok Országos Tanácsának helyi szervezeté a jövcíben még fokozottabb mértékben segítheti és szol­gálhatja úgy helyben, mint vidéken a tömegeket mozga­tó énekkari művészet újabb fellendülését, megújulását. Vikár Sándor Rutin helyeit komputer \ számításiechnika helye, szerepe a kereskedelemben Szakemberek véleménye szerint a V. ötéves lery telje sítése számítástechnikai ’gé­pek alkalmazása nélkül el­képzelhetetlen. íja, csupán néhány területet említünk, már akhpr is indokolt véle­ményük. Az áruforgalom fej­lődése az utóppi' években ug­rásszerűen megnőtt. Addig, appg egy 300 milliós forga­lommal dolgozó vállalatot „rufinpól is” el lehetett ve­zeti)!, 2—3 miUiárdhsi az irányítás mar a modern technika nélkül lehetetlen. Az ügyvitelgépesítés és a száfpítástecpnika alkalmazá­sáról, a kereskedelembe’való bevezetésének jelenlegi fel­adatából beszélgettünk dr. Fekete Győr Lászlóval. a Belkereskedelmi Minisztéri­umi váilalatfelügyéleti és számítástechnikai főosztá­lyának vezetőjével. — Hogyan áll a hazai szá­mítástechnikai gépek gyár­tása és a gépesítés fokoza­tos bevezetését milyen gé­pekkel kívánják megoldani? — Magyarországon eddig legalább 150 darab, 70 féle számítógép működik, tőkés és demokratikus országok gyártmányai egyaránt. Ne­künk viszont a legmegfele­lőbb a KGgT-integrációban készülő E, SZ, R típusú gé­pek alkalmazása. Ezek közjil az R—lQ-t í) Videotonban gyártják, a nagyobb teljesít­ményű R—20-at Bulgária és a Szovjetunió, az R—30-al Lengyelország és a Szovjet­unió, az R—10-et az NDK, és az R—50-ej ugyancsak a Szovjetunió gyártja. Bebizo­nyosodott, hogy az itthoni körülményekhez ezek a leg­alkalmasabbak — a szakem­berek képzését, a javításokat is így tudjuk megoldani. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a szocialista si­mítógépek vásárlására pre­ferált pitéit nyújt a jiíemteli Bank. ami azt jelenti, pogy öl;'évig az amortizáció 100 százalékban a vállalatnál marad. DRÁGÁBB. PL EREDMÉNYESEBB — Milyenek az ez évre vonatkozó fejlesztési lehető­ségek?’ — plbpen az évpep Miskol­con és Somogy megyében egy-egy úgynevezett ipinta- váilalatot 'szervezünk. ’Cé­lunk! hogy egy vállalatnál valósítsuk meg a legújabb szervezést. Egységes " kód­rendszer alapján dolgozzák ki például a munkabáínyil- váptartást, a készletezést. Naprakész infoimágíót kap­janak a szállításokról, a for­galomról. A szakemberek képzése ezzef egyidőben fo­lyik. Egyszóval — egy alap­típus szerkezetet kapunk, hogy a többieknek is kony- nyebji legyén a bevézefés. A rendszer nem olcsó, a ha­gyományosnál drágább. de a teljesítést, az eredményt össze sem lehet hasonlítani a régivel. — A számítástechnikát a belkereskedelem mely terü­letein vezetik be? — Tisztáznunk kell, hogy a számítástechnika nem egyen­lő a könyvelés gépesít ésével. hiszen nem egyszér azt ’ is jelenti, hogy a régi vezetési rendszert,' gyakorlatot meg kell változtatni miatta. — Elsőrendű az áruforga­lom, az anyagi készletek nyilvántartásának gépesítése — cikkejénímélységig, de ezer^ belül fazon és méret szerint is lehetséges. Ez utóbbihoz egy megjegyzés, hogy az alkalmazás fontos­sága még szemléletesebb le­gyen. Az árufélék bősége nő, a nagykereskedelem alig tud­ja nyilvántartani, így ’ ’ ’ több helyen csak azf tudják, hogy Cipő van, de hogy milyen fazonú és színű azt már rit­kán. Állami ßs VÁLLALATI ERŐBŐL — A vendéglátó szakmá­ban a kalkuláció, a TÜZÉP- néi a szállítások ütemezése területén elsősorban közép- gépesítésre gondolunk. Az ágazatok közül az élelmi- 5v: :r- és iparcikk-kereskede­lem — ezen belül a ByTÖ- RÉF.T — és a ruházati ke­reskedelem következik. Mindezekhez a IV. ötéves tervben 25—30 millió az ál­lami hozzájárulás, a bitelfel- hásználás meghaladja a 300 millió forintot. — Hogyan alakul és mennyi időt vesz igénybe a szakmai képzés? — A minisztérium fő fel­adata a számítástechnikát kultúra elterjesztése. az, hogy á vezetők megismerjék a gépek teljesítményét, tu­dását, az alapfogalmakat, elsősorban ott, ahol már van. vagy hamarosan lesz gép. A kezelők, — operátorok, prog­ramozók, szervezők — 3—8 hónapos tanfolyamokon ve­hetnek részt a Szovjetunió­ban vagy itthon, ha az a rendszerű gép. ' Az alapada­tok lyukasztását 3 hét alatt meg lehet tanulni. Sok fia­talt vérünk, gyárlátogatáso­kat szervezünk és kiállításo­kat. De segítenek a január­tól megjelenő ismeretter­jesztő füzetek is. — Ebbe a nagy munkába bekapcsolódnak a belkeres­kedelem KISZ-fiataljai is, akik védnökséget vállaltak területükön a számítástech­nika bevezetésére. A kép­zés költségeit a miniszteri, um és a vállalatok fedezik. Az oktatásnáj mindenestet’-® a türelmes meggyőzés is fel­adatúnk, mivel a gépi ada- tokkal újszerűén kell dói- gozni. Balogh Júlia Döntött a legfelsőbb Bíróság * Mikor jár cserelakás a szolgálati lakásért? Sok peres bonyodalom származik a'szolgálati laká­sok míajt, különösen ha bér­lőjük munkaviszonya meg­szűnik. Ilyenkor rendszerint azon folyik a vjfá: jár-é áz il­letőnek cserelakás vagy sem. A kérdés nemrég két törvé­nyességi határozatban is fel­vetődött és tisztázódott a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyikben minqénékélőtt azt mondták ki, mi tekintendő szolgálati lakásnak. A döntés szerint az olyan állami la­kás. amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére s^olgáj. Abbat) a perben, amelyben e? a meghatározás elhangzott, arról ydn szó. hogy égy1 me­zőgazdasági tevmelőszővefké- zet volt elpöke a tsz-től meg­vált és a tagok sprábót törül­ték. Az mgtőriek a szövetke­zet fujaidonät képezq kétszo­bás. komfortos lakása volt. Bérlet)’ jogviszonyát féí- mondták- ezt azonban nem fogadta el. ezért a felmondás érvényességén °k kimondása 'ránt pert indítottak eún-ne. cúhon s* szövetkezet a bíró­ságtól annak meeéTinnításat kárte. hogy a bérlő lognfm nőikül) ícikéshae-’náló. de vál­lalta. h'ogv elhplypivóíérnl gondoskodik Fej is aíánlntf viayanahban a knzyfgkorj-tv STÓho-VonyJuJ,; tnnÓCSX lo- VZst. amelyet nZnnt-mn nz r*T­-ü-a. .-a-vi pl 7 pj- • snf oJc-Z’ hjréc'vnl- r.ll<m+Zf a­'tálaiéi íjtén töryémTescéoi --'árra vénca fnl.-eü o T n-fr'-nbh rjTréség a víját a yövat­V&Tel-á»-i—e—t el •--- ,A CT’óT''0'rP A Ki-rry­■*Tcyf-L-o7:^tf áll hét nem t'y-fn-'ik a szolgálati loVpgnJf eldönteni, hnev a volt elnök jóhiszemű, vagy rosszhiszemű jogcím nélküli lakás)raszná- lónak tekintéridő-é. A két ka­tegória között ugyánis nagyon lényeges különbség van. Az elobbjbe tartozó bérlő — ha a kiürítendő lakás ÖrfáUó vplt — másikfa tarthat igényt, az utóbbiba tartozó bérlő, ’ azon­ban nem Igényelhet cserela­kást- Kérdés: ki tekintendő jogcím nélküli, de jóhiszemű l'dkásnasználónak? A Legfel­sőbb Bíróság ezt is meghatá­rozta, kimondva: az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennálló munkavi­szonya. munkaköre nem a bíróság büntető íjéjete. vagy fegyelmi határozat alapján, hanem más címén szűnt meg. illetve azt pern a jqgsZabjpv rendelkezésének megértésé­vel szüntette meg. jóhiszemű lakáshaszoáló. fehgt jnegfele- lő másjk jakgsr’a ” tajthat iggnyt. — Igaz qgyan — haqgzik tovgbb a határozat —. hogy a volt elnök tagsági VjSz’ójjya a tagok sorából történt tör­léssel szijnj meg, ez azonban — az. álsójokű bíróság ^ítas- ponjjáyai ellentétben’ — ön­magában nem ad alapot a rqsszhiséemű'ég jqgkqv-et­kezmenVqioeV fdjíalfbazAséra. VpfT,orprim4nvbén á1 .sobb píróság ú^v doptbtt. bo«y ^ voU elnöís a ^»0 nanon köte­Ips a «éve viszont a ts7. Az LiqypTooqqV a ,ió- p<; rrvccrVi'- <;'7p.p-n'iCQcy ó'oóVjO’"' olf--»Cfl of* kcrÜH f^’Työccóp-j óycf-»- (krfy. tícrtz ?<J p T T7> {— A ri ó ry filó. P pc£»tne>V c7ő'7rnó-ntrp g7 pov tróTlolqt Irorpnn­tnr»fö<:^ mi nT °tr'k aqv nak. amely az illetőnek ren­delkezésére bocsátott a tanács által vállalati jellegűnek mi­nősített, úgynevezett „készen­léti-szolgálati1’ kétszobás komfortos lakájt. A beköltö­zéskor a lakatos írásos nyi­latkozatban tudomásul vette, hogy a lakást beosztására te­kintettel kapta, és átnén'nyi- ben 'munkayiszony'a 'megszű­nik, az“ kojeles á vállalat rendelkezésére1 bocsátani. Három évvel később a la­katos félmondqti és mtfokü* könyvet „kűépejt” bejegyzés­sel kapta kézhez. A váíiaíát, amelynél megbízásból ‘ dó'l- goz'ott, felszólította a lalcaü ki- iiríiáséré, de ennek nem volt . hajlandó eleget tenni.' mive szintén a bírósághoz fordul­tak és kérték. hogy p f"kk- tost, mint rosszhiszemű, jog­cím nélküli lakáshásznáUlt, .kötelezzék a lakásból Való kiköltözésre. A lakatos arx'a hivatkozott: azért lépett ki a munkahelyéről. mert békét kevesellte, tehát kötelesek ne­ki másik lakást biztosítani. Mint említettük.’ az alsófokú bíróságoknak a jó- és yossz- hiszefnűVég kérdésében ellen­tétes álláspontjuk vólt.A bro’Otémát eldöntő törvénv^s- sévi határozatában a Lbet-st- sőbb Bíróság a következőket mondta ki: ~ — A lakatos a munkayiszo- nvát jogetlenesen szüntefje meg, s ezzel maga M^zte hn«v a szolgálati, illetve Váí­lalati bérlakásra vonatkozó joga e'ves’ett. Ewebk^nt a nyilatkozatában váljál* köt°- lezptfgár,^ alantán t.7yc-\ szá­molnia is kellett. Mindezek .. í . , r következtében rosszhiszemű, jogcím nélküii lakáshasználó- nak kell tekinteni, s a lakást kiürítve, 30 natfon belül a vállalat rendelkezésére kell bocsátania,’ anélkül, hogy -se- relakást kapna érte. ......

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom