Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

I. f9*3. nsljas fS. GAZDASÁGI JEGYZETEK: 1. A vállalat ereje s >iA munkások egyharmada ugyan, de ez ez a mag, amely szocialista gondolkodásá­val előrébb viszi a kollektíva fejlődését” — mondotta kedden a KEMÉV igazgatója a vállalat szocialista brigádvezetőinek értekez­letén. Mint egy hirtelen növő gyermeké, oly gyors a vállalat növekedése megléte rövid két és fél éve alatt. 1971. január elején még csak tí25-en dolgoztak a vállalatnál, ma már kétezrén felül van a létszám. S a gyors nö­vekedés a termelés ütemének emelkedé- se még a létszáménál is nagyobb volt — könnyen gondot okozhat ott, ahol nem fi­gyelnek fel időljen a még csírájában meg­levő negatív tendenciákra, ám ugyanúgy a sík®reK f^iVasává válhat akkor, ha a meg- lóvö Jr^ erősítik. Az egyik^ ilyen jó dolog P§ing a szocialista brigádok léte. Igaz, 1971- yoen még csak húsz brigád volt. tagjaiknak száma a kétszázat sem érte el, de ez volt az alap ahhoz, hogy másutt, a munkabri- gádoknal is hozzákezdjenek a szocialista brigádok szervezéséhez, hogy a brigádmoz­galomban rejlő erőt a vállalat céljaira hasz­nosítsák. Uj vállalatról volt szó, s éppen az épí- töbenih ázások kismérvű csökkenésénél töb­ben arról beszéltek, hogy lehetett-e, kellett-e egyáltalán létrehozni a vállalatot. A kérdés­re a termelés, a kollektíva adta meg a vá­laszt. Nagyon rövid idő alatt bizonyítani kel­lett, hogy megbízható partnert találnak a KEMEV-ben a megrendelők, hogy betartják a határidőket, vagy még annál hamarabb elkészülnek egy-egy munkával, mint ahogy azt a fényeslitkei kocsijavító, vagy a tejpor­gyár építkezésénél tették. A rövid idő alatt is jól összeszokott, ösz- szekovácsolódott a vállalati gárda, s ezt nem­csak a munkában, hanem azon kívül is bi­zonyították. A brigádok indítottak gyűjtést az 1. számú főépítésvezetőségen egy közúti balesetet szenvedett társuk nehéz helyzetbe került családjának segítésére, a brigádok vál­lalták a 6. számú föépítésvezetöségen, hogy Balsán felépítik társuk félbemaradt családi házát, amire önerőből biztosan nem lett volna képes. Ahogy nő a vállalati létszám, úgy gya­rapodik a brigádmozgalomban résztvevők száma is. Igaz. hogy az egyharmados rész­vétel — más üzemekkel , való összehasonlí­tásban különösen — még nem valami magas szám, viszont jelzi, hogy van egy mag, egy kialakuló törzsgárda, amelyre számítani le­het, s akikre számítanak is a vállalat veze­tői, mert tudják, hogy csak közös erővel, a munkás és vezető összefogásával jutnak elő­re. 2. A szabolcsi munkaerő Máig is fájó gond Szaboles-Szatmár nem égy körzetében, hogy nincs elég munkalehe­tőség az ott élőknek, különösen a lányok­nak, asszonyoknak. Ezért fordít nagy gondot b megyei vezetés arra, hogy egy-egy köz­ponti helyen megteremtsék a lehetőséget a foglalkoztatásra. S lassan kezd kialakulni egy sorrendiség is: az egyszerűtől a bonyolultig fart a munka. Jó példa erre a HÖDIKÖT, amely a tiszalökj üzeme után már a máso­dik telepét építi a megyében. Fehérgyarma­ton. Varrógéphez nem szokott nőket taníta­nak be, s először kisebb tudást, gyakorlatot igénylő darabok kerülnek a munkaasztalok­ra, később viszont már a bonyolult termékek is megtalálhatók. Ugyancsak hasonló tapasztalatokról le­ttet beszámolni a gumigyár ibrányi telepénél, vagy éppen az Auróra Cipőipari Vállalatnál. Az utóbbi vállalatnál például egy éve egy miniszterhelyettesi látogatáskor úgy nyilat­koztak: most még a tanulás, a gyakorlás időszakában tartanak. De úgy igyekeznek, hogy egyre jobban növeljék a termelést, ar­ra számítanak, hogy rövid időn belül a ké­nyes exportfeladatoknak is eleget tudjanak tenni a vállalat munkásai. Az ISG mátészal­kai gyárában is előbb a régi, ..bevált” gyárt­mányokat készítették, s most jutottak el ar­ra a szintre, hogy olyan szelepek is készül­jenek. amelyeket másutt nem gyártanak, in­nen kerül exportra is. Iparfejlesztésünk egyik gondja tehát két oldalról is a munkaerő. Az egyik, hogy le­gyen elég munkaalkalom, a másik, hogy minél bonyolultabb munka elvégzésére le­gyenek képesek a szabolcsiak. Ez nem ör­döngösség. bizonyítottak, hogy a megfelelő gyártási tapasztalatok elsajátítása után igen is képesek erre. Persze akad olyan nagyvál- lalat is. amelyik néha rossz színben tünteti fel — másutt — szabolcsi munkásait, míg idehaza arról beszél, hogy nélkülük sok ex­portfeladatuknak sem tudnának eleget ten­ni. Lehet, hogy itt-ott valóban kárt okoztak a gyakorlatlan kezek, mint amennyit szabad lett volna az említett gépeknél. De az is lehet, hogy a nagyvállalat vezetése nem készült fel eléggé arra, hogy megteremtse a feltételeket, hogy olyan munkásokat tanítson be, akik rövid idő alatt mesterien tudnak bánni a géppel. Mert nincs külön „gyen­gébb” szabolcsi munkás és jól felkészült fő­városi, hiszen egyik sem született jó, vagy gyenge szakembernek, hanem a gyakorlat és a megszerzett elméleti tudás tette azzá. Az élet természetes velejárója. hogy mind bonyolultabb feladatok elé állítja az embert, s az ember az, aki ennek mind job­ban és jobban eleget tud tenni. Mert nem egy szabolcsi gyárunkban tud világszínvona­lon termelni az a munkás, aki egy-két év­tizede annak a szakmának a hírét sem hal­lotta. Csak éppen a fokozatosságra itt is szükség van. Lányi Bolond BékeaIítíva-tanácskozás Nyíregyházán A béke- és barátsági hó­nap rendezvényeinek előadói és a békeaktívák részére ren­dezett tanácskozást pénteken Nyíregyházán, a TIT Besse­nyei Klubjában a Hazafias Népfront Szaboles-Szatmár megyei Bizottsága. A ta­nácskozás résztvevőit. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke tartott vitaindító előadást. Beszélt a hazánkban min­den év május 9-től — a béke napjától — kezdődő békehó­nap jelentőségéről, arról a harcról, amelyet a világ bé­keszerető népei — élükön a Szovjetunióval és a szocia­lista tábor országaival — folytatnak azért, hogy el­hallgassanak a fegyverek In­dokínában, azért, hogy az arab népek. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei béké­ben és biztonságban élhesse­nek. Szólt azokról az ered­ményekről, amelyeket az eu­rópai biztonság, a békés egy­más mellett élés terén már eddig elértünk és vázolta azokat a feladatokat is. ame­lyek megoldása még hátra van. Harmati Sándor ezt követően az idei békehónap különleges jelentőségéről be­szélt, hiszen a Helsinkiben ülésező előkészítő konferen­ciák után ez év őszén kerül majd sor Moszkvában a bé­ke-világkonferenciára. Az előadást vita követte. BEN QUICK ■ ; Nem vették észre szuperjo­gosultságot élvező férfitársak, hogy csütörtökön már hetek óta otthon kell ülni este 8-tól és nem is akárhogyan: csend­ben és pisszenés nélkül. Hogy miért? Mert a tévében fontos filmet vetítenek, a „Hosszú forró nyarat” —, s summa- summárom — oda a csütör­tök! Csend honol az otthon­ban és csak Ben Quické a szó. Elhatároztam, hogy kiha­gyok egy sorozatot, s hatás­vizsgálati körútra indulok. Nem volt nehéz dolog észre­vétlenül kiosonni az ajtón? hisz a feleségem túlságosan is el volt foglalva. | Egy közismert étterem: a prímás bariton hangja pont g kor elhalkul, félbehagyja a „Hoppsz, te Zsigát” és a ven­dégekkel, pincérekkel, szaká­csokkal együtt olyan bensősé­gesen ülnek a hotel presszó­jában a tévé előtt, mint a Mézga család. Nincs rendelés, nincs ital, nincs fogyasztás... Na lám! — így is lehet har­colni az alkoholizmus ellen! Egp szálloda halijába éppen akkor toppanok be, amikor Clara szélhámos nagybácsija jányitja a bőröndje tetejét ét benne a sok dollár... Szinte kórusban: — Ez oké, ez kelle­ne nekünk! Az étterem üres. Félbema­radt vacsorák... Tulajdonosai őt nézik, majd a film befeje­zése után mindenki a helyére rohan. A prímás kihúzza magát. Kopasz fejét végigsimogatja, talán már gondolatban nem is Rácz Jancsinak hívják, ha­nem ő is Ben Quick, s oly vir­tuózán vágott bele Bizet Car- menjébe, hogy már ott láttam az étterem közepén a megva­dult bikát. A mozik, presszók üresek... Színházi előadást nem tarta­nak ezen a napon. A válasz mindenhol egyértelmű: Ben Quick. A napokban beszéltem az egyik ismerősömmel. Csodál­kozva mesélte, hogy a felesé­ge, amit még soha nem tett, április hónapban — pedig sem születés-, sem névnapja nem volt — három farmer­inget vásárolt neki Pesten» a Váci utcában az egyik ma­szeknál. Amikor megkérdez­te, hogy mi ez a meglepetés, hiszen karácsonyra csak egy inget kapott, a válasz: „Ben Quicknek ilyen inge van, és te is ezt fogod viselni. Ha jó leszel, a jövő héten kapsz egy elől zsebes farmernadrágot is.” Az egyik üzemben ismerek egy elvált asszonyt. Egy kiló jugoszláv mohair pamutot ígért a főosztályvezető tit­kárnőjének, ha megtudja Ben Quick címét és azt, hogy nős, vagy nőtlen. Egy másik ismerős hölgy baby-dollban nézi végig a csütörtöki tévéműsort. A fér­je mesélte. Csodálkozik is, hogy miért visel időnként a felesége baby-dollt, amikor már 20 éves házasok, s a 20 év alatt sohasem viselt ilyen fehérneműt. — Talán arra gondolok — elmélkedik a férj — hogy Pálfy József­nek, a tv külpolitikai kom­mest,tótomnak akar leíjjem. S. flfAé Nyíregyházán, a TTTÄSZ Bethlen Gábor utcai erőművénél jó ütemben halad az új Ii5- erőmű építése. (Elek Emil felv étele) Adatok és vélemények Tiszamogyoróson Nyugodtan ünnepet hihet­ne a látogató a kis felső-sza­bolcsi faluban, Tiszamogyo- róson. Tiszták az utcák, szép a rend a házak környékén. Az iskola udvara gyerekzsi­vajtól hangos. Egyébként csendes a falu. Idősebb férfit, nénikét látni néhol. Mondják is a tsz-iro- daban, „a nép java munká­ban van”. Május második hete. Már megkapálták egy­szer a cukorrépát, s a bur­gonyatáblába mentek át. Egymás sarkán a tennivaló. Nem véletlen kapott az Egy- akarat Tsz „Kiváló szövet­kezet” kitüntetést. Karakó András főagronó- mus már bejárta a határ egy részét. Esik Dániel elnök, Varga Zoltán párttitkár-el- nökhelyettes pedig indulásu­kat halasztják el rövid idő­re. S az adatok záporát zú­dítják. Kiskategóriás a tsz. összes közös területe 870. a szántó, 570 hektár. A tagok száma 296, a rendszeresen dolgozó­ké 210 fő. Nem ismernek mérleghiányt — Mi nem ismerünk mér­leghiányt. Bár a hatvanné­gyes és hetvenes árvizes évek igen megszorítottak bennünket. Tavaly har­minchárom vagon almánk­ból harmincegy vagonnal Csak egyet nem értek, ha Gedeon a kommentátor, ak­kor is rajta van. Képzeld, 20 éves házasok vagyunk, és még most sem ismerem a felesé­gem... Valamelyik nap meg akar­tam venni az újságárus nőtől a Film, Színház, Muzsikát. Mire ő: sajnos elfogyott. — Hogyhogy? — tettem fel a kérdést. — Hát ön nem tud­ja? — meredt rám csodálkoz­va —, hogy a 15. szám hát­lapján rajta van Ben Quick fényképe?! Közben huncut mosollyal hozzátette: — Még van egy példány, de ez a sajátom. Ezt megmutatom. Az irodákban nem Illyés Gyula fényképét vágták ki, ragasztották a falra, vagy az íróasztalokra, hanem Ben Quickét. Meddig várjunk még szegény férfiak, amíg a televízió egy olyan filmet fog vetíteni, ahol Ben Quickné szerepel? Vajon akkor is üresek lesznek a színházak, mozik, eszpresz- szók? Nem. Mi férfiak ilyenre nem adunk. Minket csak a fe­leségünk érdekel. Keeelsmsfti Jotasefi küldtünk exportra. Átlag nyolc aranykoronásak a földjeink. Buriey dohányunk holdanként negyvenhétezer forintot hozott. Az uborka négy vén négyezret. — Állattenyésztésünket az teszi jövedelmezővé. hogy minden szükséges szálas és abraktakarmányt megterme­lünk. Különösen jól bevált szarvasmarha-tenyészetünk­nél a növendék jószágok ér: tőkésítésé. — Tiszta vagyonunk múlt évben csaknem két és fél millióval növekedett. Egy tízórás munkanap két forint híjával száz forintot ért. Minden alapot biztossá tet­tünk. Idén még a múlt évi nyereségből fizettük a havi előlegezéseket. Az elnök kis csendet vár­va mondja: — A siker kul­csa — ha mondhatom így —, talán abban van, sokat adunk a jog és kötelesség össz­hangjára. Minden tag joga annyi, mint a vezetőké. Csak a felelősségben van különb­ség. S teljes a vállalása an­nak is, ennek is. Gépkocsi a fiúnak Lehetnek érdekes adatok, de mindig többet mond az ember. Malmos József gáterfűré- szes: — Harmadik évet töl­töm a fűrésznél. Azelőtt leg­többet kertészetben, — gyü­mölcsösben dolgoztam. Negy­venegy éves vagyok. Csalá­dos. Tízéves a házunk. Már szövetkezéti tag koromban épült. Az utcafronton beton­alapos oszlopos vaskerítéssel. Mindezt nem lehetne ered­ményes munka nélkül. A ve­zetésben mindig érezni a jó szándékot és ezt respektálni kell. A feleségem nem tsz- tag. Van otthon dolga a ház körül. Ám ha sürget a kö­zösben valamilyen munka, mint például a gyors ültetés, vagy az almaszüret, szívesen beáll a sorba. Fiunk első gimnazista Kisvárdán. A Bessenyeiben. Érettségijére, vagy nősülésére szeretném megajándékozni egy gépko­csival. Idős asszony tart a tsz-irö- dába. Varga Károlyné, jára­dékos: — Pétisót vettünk a téesztől. Azt akarom rendez­ni. Mert két fajtát kínáltak, én mondtam az uramnak, a drágábbat vegyük. Az bizto­san. jobb is. És csak tíz fo­rint a differencia. Hátha at­tól szebben nő a háztájiban, meg az udvari kiskertben a vetemény. Egyébként én azt mondhatom a téeszről, job­ban vagyunk vele mint mi­kor egyéniskedtünk. Mint két öregnek, megvan a mánk. Tudjuk, meglesz a holnapunk is. Jttt amire kell. Nem mondok én nagyot, de nem volt ilyen jól tán a fa-’ lu sose. \ • Az egyén java, a közös java Cs. Fodor András nagy nö­vésű középkorú ember. El bírná • tartani a locsolót ket ujján. amiből vizet permetez a melegágy palántáira. — Már kevesebbel kell öntözni. Naponta ürülnek az ágyak a kiültetésekkel. Min­dig sokat adunk rá: időben elvégezni minden munkát. Múlt évben meggyőzött a vezetőség, menjek el ötöd* magammal, kéthónapos nö­vényvédő tanfolyamra. Hal­lottunk addig is róla, hogy van növényvédelem. De most meg is értjük és tudjuk csinálni. Többet érünk env- nyivel. Kinek a java? A miénk. A közösé. Hogy ki­váló gazdaság vagyunk, az a tagok életén, munkáján is mérhető. Mondjam, hogy mi- lyen házban élek a csalá­dommal? Parkettás a két szoba, mozaiklapos minden többi rész. Gáztűzhely, mo­sógép, olajkályha, televízió, háztáji villanydaráló. A lá­nyunk jövőre érettségizik. Tovább akar tanulni. A fi­unk még általános iskolás. Ö ipari szakmát akar. A gépe­kért szédül. És másrészről sem üres az otthoni porta. Két fejőstehenet, három nö­vendéküszőt és hat süldőt tartunk. Aztán az is a. kö­zös javára írható, hogy min­den tag erejéhez mérten tarthat háztáji jószágot. Se­gít takarmánnyal, értékesí­téssel. Mindenképp értelmét látjuk a munkánknak. „Ilyet is megért Mogyorós“ Idős Szeles Bólint, a tsz alapító tagja, nyugdíjas: — Ha mondhatok én is valamit az az, hogy nem őolt itt soha óvoda. Most van. Harminc gyerekkel naponta. De milyen gyönyörűek, szé­pek, egészségesek. És mi­lyen anyák napja volt most. május hatodlkán. Ilyet is megért Mogyorós. És ezek is hozzá tartoznak a jó terme­lőszövetkezethez. Meghogy olyan épületet is csináltatott a téesz, amiben helye van a borbélyságnak, hússzéknek, meg külön berendezett klub a fiataloknak. Ezekről is jól látszik, milyen is a közös gazdaság. Adatok és vélemények, a tiszamogyorósi Egyakarat Tsz-ről. Hogy miért lett „Ki­váló szövetkezet”. Ezek ad­ják talán a teljesebb vá­laszt a rangos kitüntetésre. AgfaltB RáJinjj „Érteimét latljaslk a munkának../’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom