Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
m ata# SEfeÉT-»A&YARORSZA® - VASÁRNAPI MELLÄRLITP T&tS mSju» f. ! Hi JÖ KKFOÄ&S — Hol késtél eddig? — Sehol. Túl sok fa volt útközben ... (A Weltwoche-ból) CIRKUSZBAN — Mit röhög ez a Leo? így senki 6em értékeli a mutatvány veszélyeit! (A Weltwoche-ból) ÁLLATORVOSNÁL — Ennek az ebnek mindössze egy hosz szabb ól kellene, egyébként kutya baja sincs! (A Weltwoche-ból) SAJÁTOS SZEMSZÖGBŐL —. A miniszoknya nfüesebb szerintem sokkal Weltwoche-ból) Mi a petrolkémia? A napi sajtóban rövid beszámolót olvashattunk a Minisztertanács üléséről, többek között a petrolkémia fejlesztésének a távlati tervéről: az igények 1985-re a két év előtti 4 milliárd forintról 28 milliárdra fognak emelkedni. Mik ezek az igények, és mi a petrolkémia? A petróleumról az a sárgás olaj jut eszünkbe, főleg az idősebbeknek, amelyet a lámpába töltöttünk. Ez azonban csak egy része az eredeti petróleumnak, a kőolajnak, amely fekete, hígabb-sűrűbb folyadékként a földből, pontosabban a mélyben lévő olajtartalmú kőzetből kerül a felszínre. Sok gyémánt kopik el a fúrófejekben, míg elérik, nem egyszer 6 km-nél is mélyebben az olaj- tartalmú réteget. Az itt robbantott üregbe préselődik be a nyersolaj, és a kőzetnyomás, gáznyomás folytán a felszínre jut. Ezt a folyékony aranynak, fekete aranynak nevezett ásványt csecsemő korában — úgy 120 éve — még ásott kútból, vederrel meregették, míg aztán 1960-ban 1 milliárd, 10 év múlva 2,3 milliárd tonnás óriássá cseperedett, s azóta is évente 10 százalékkal növekszik. De meddig? Pillantsunk vissza előbb a gyermekkorára, hogy hova fejlődött, és főleg: mi a jövője? A múlt század második felében, nálunk sok helyütt az utóbbi évtizedig, a legfontosabb alkotórésze a világítóolaj volt. A kőszénkémia terebélyes fája alatt az új palántát alig lehetett észrevenni. Aztán jött az autó, egyre több benzinre lett szükség. Eny- nyi már nem volt az eredeti nyersolajban, a kémiának kellett a többi alkotórészből átalakítani. Ez már valódi petrolkémia volt. A traktorok, mozdonyok, hajók egyre több Diesel-olajat követeltek. A könnyen kezelhető üzemanyag kezdte kiszorítani a szenet, s a kőszénkémia elegánsan adta át a stafétabotot az ifjabb testvérnek a kőszénből gyártott benzinnel. A szén, mint energiahordozó elvesztette kb. 100 éves egyeduralmát, s előtérbe lépest a kőolaj és a földgáz. A petrolkémia üzemanyagkorszaka niég most is tart, de egy-két évtizede a fejlődésnek egy újabb szakaszába lépett: vegyipari alapanyag lett. A mezőgazdaságunkban az összes anyagköltségnek majdnem egyötöd ré- szét — 10 milliárd Ft-ot 1971-ben — a vegyipari anyagköltség teszi ki, s ezeknek az anyagoknak legnagyobb része kőolajból készült: az öntözőberendezés PVC-csövei. gép- alkatrészek, a zsákok és hajtatóházak fóliája, a traktorok és autók gumija, üzemanyaga (a kettő együtt 3,4 milliárd Ft), a növényvédő szerek (1 milliárd Ft), sőt még a műtrágyák (4 milliárd Ft) között a legnagyobb mennyiségű nitrogéntrágyák is. S a kemizálásnak még csak az elején vagyunk. 1959-ben az ország kb. 15 ezer tonna műanyagot használt fel, 1985-ben csak műanyag csőből legalább ennyi kell a mezőgazdaságban, a fóliaigény pedig már 1975—80 között 20—25 ezer tonnára becsülhető. És még nem is említettük a napi életünkből a ruházkodást: cipőtalp, szövet, műbőr, fehérnemű, harisnya: a lakást: padló, függöny, tapéta; az élelmezés területét: csomagolóanyagok a tejzacskótól a gyümölcsrekeszeken át a sörösládákig. A gyógyszer, mosószer, sőt még kb. 10 ezer tonna kén is a petrolkémia terméke. 1960-ban 2,6, 1970-ben 6 millió tonna kőolajat dolgoztunk fel, 1980-ban pedig előreláthatólag 14—16 millió tonnát. Növekszik az autók száma, egyre több az olajkályha, már több, mint másfél millió. És főleg: egyre több a kőolaj bázisú műanyag, vegyszer, műtrágya. Meddig fog még növekedni a termelés? Próbáljunk a jövőbe pillantani. Az olajkutak előbb-utóbb kiapadnak, az olaj és a gáz helyét víz foglalja el. Ezt ta- pasztalatból már tudjuk. Uj olaj mezőket tárnak fel, még a tenger alatt is. És kb. a 2000. évre megszűnik az olaj uralma. A 80-as években lesz a delelöjén, de csak mint energiahordozó. A petrolkémia továbbra is fejlődik, de egyre kevesebb üzemanyagot ad az autók, gépek számára: nagy pazarlás a kenyerünket, ruhánkat 70 százalékos veszteség gel a motorokban elégetni. S akkor megállunk? Megfagyunk? Nem. Mert ma már nemcsak járni, hanem szaladni tanul a szemünk előtt felcseperedő atomenergia. Maácz János Kombájnok a vi lúg minden tájára Ha végigjárnánk azokat az országokat, ahova a rosztovi ipari üzemek termékeiket exportálják, akkor minden bizonnyal Föld körüli utazáson kellene részt vennünk, megfordulnánk Európa. Ázsia. Afrika és Amerika számos országában. Csak a legjelentősebb szovjet kombájngyártó üzem, a Rosztszelmas a világ 18 országába exportálja önjáró kombájnjait. A rosztovi mezőgazdasági gépgyártó üzemek pedig 24 országba szállítják termékeiket. A gépek minősége évről évre javul, a „sztyeppel hajók" alkotói most a Niva és a Kolosz típusú nagy teljesítményű, az eddiginél hosszabb élettartamú és magas termelékenységű kombájnok gyártását készítik elő. A rosztovi üzemek néhány termékét, így a vegyipari üzemek és a gépgyárak gyártmányait különösen szívesen vásárolják a világ számos országában. A világ minden tájára exportálja termékeit a villamosmüszereket gyártó Elektro- insztrument gyár. Termőhelyről a tasakba Egy, másfél évtizeddel ezelőtt az értékesítésre való előkészítés a zöldségféléknél a válogatást követően legfeljebb mosásból, kötegelésből és ládába rakásból állt, a gyümölcsféléknél pedig csak a ládák díszítésére fordítottak különös gondot. Ma már viszont az ép és sérült termények szétválasztásával azonos fontosságú a különböző nagyságú és alakú, egymástól eltérő színeződésű termények szétválogatása is, és a nagyság, súly, sőt legújabban a különböző beltartalmi értékek — cukor-, keményítő-, vitamintartalom — vagy egyszerre több szempont szerint való osztályozás is. Ehhez egyre tökéletesebben dolgozó és mind nagyobb teljesítményű osztályozógépeket alakítanak ki. A minősített termények azonban csak akkor kerülhetnek a minőségüknek, és az állandóan fokozódó követelményeknek megfelelő állapotban a fogyasztókhoz, ha jól csomagolják. Fa helyett műanyag A csomagolásnál a hagyományos fa anyagú ládákat és rekeszeket már kezdik felváltani a kemény műanyagból készült különböző méretű ládák, amelyekben kevésbé törődnek a termények és csökkentik a romlásveszélyt is, mert nem tartalmaznak a romlást előidéző élő szervezetek elszaporodásának kedvező anyagokat, fertőtlenítésük pedig hő- kezeléssel vagy más módon megoldható. A faládákkal szemben rendszerint csak egyharmada az önsúlyuk, vízállók, tetszető- sek, változatos formára készíthetők. Ha a belsejük habosított, a hőszigetelő hatásuk is jó, ami az alacsony hőmérsékleten csórna- golt árunál késlelteti a felmelegedést és így még hosszabb szállítás után is frissen érkezik meg bennük az áru. Mivel a műanyag ládákat általában úgy alakítják ki, hogy üre- sen egymásba helyezhetők, vagy az oldaluk sarkoknál szétkapcsolható, esetleg a kartondobozokhoz hasonlóan összehajthatok, használaton kívül kis helyen elférnek és tárolhatók. A papírzacskók helyett pedig már egyre gyakrabban csomagolnak zöldségféléket, gyümölcsöt átlátszó, vagy színezett műanyag tasakba. A különböző műanyag tasakok hátránya, hogy nem eléggé védik a terményt a nyomódástól és erős lehet a belső oldalukon a páralecsapódás, ami kedvez a romlást okozó baktériumok, gombák elszaporodásának. Ezért elsősorban a csomagolta« csak rövid ideig tárolt és a nem törékeny, romlásra kevésbé hajlamos termények csomagolására alkalmasak a műanyag tasakok, vagy a szájnyílásuk merevítéeét és zárását is biztosító, valamint a kézben tartásukat is könnyítő ío- gantyúrésszel ellátott műanyag szatyrok. Zsugorított fóliák A kényes gyümölcsök egy kilogrammosnál kisebb tételekben fahánceból, habosított műanyagból vagy egyéb anyagból készített tálcákba csomagolva a legvédettebbek a nyomódástól. A szilárd állományú, kémény héjú termények, mint a burgonya, a hagymafélék, az alma, körte, dió, mandula viszonylag olcsó csomagolóanyaga a gyapjúíonalból, pamutból vagy műanyag szálakból szőtt háló. A hálóban megfelelően szellőznek a termények és jól láthatók is, de mivel nem állnak benne szorosan, rakosgatásnál egymáshoz dörzsölődhetnek, megsérülhetnek a hálóba csomagolt zöldségfélék és gyümölcsök. Sokkal jobb csomagolási mód az ahnafé- léknél, ezenkívül a paradicsomnál és esetleg más terménynél is, ha műanyag tálcákra helyezik el sorba egymás mellé a termésdarabokat, majd beburkolják zsugorodó fóliával és utána a kész csomagot pillanatnyi hőhatásnak teszik ki. A hő hatására a zsugorodó fólia szorosan rátapad a termésekre és szilárdan tartja. Az így csomagolt termény jót látható, egyetlen hátránya csak az, hogy egy- egy tálcára közel egyforma nagyságú árut kell helyezni. A hagyományos kartondobozban való csomagolást is újabban zsugorfóliával való fedéssel kombinálják, ami meggátolja, hogy kihulljon a dobozból a benne lévő termény, a dobozfedélen lévő nyíláson át, amit azért vágnak, hogy látható legyen a dobozba csomagolt termény. A fóliaboriték egyben védi a dobozt az átnedvesedéstől ». A gépesített csomagolás Vannak még küfbnlegessegnek számító csomagolási megoldások. Ilyen a salátakupak, amely tulajdonképpen három oldalon zárt, lyuggatott polietilén tasak, a paradicsom, alma, körte csomagolásához a tojasdobozokhos hasonló, papírból és műanyagból préselt íe- detes osomagolótálcákat is készítenek máé sok helyen. Az uborka, karfiol recés főlraib» csomagolható, mert ebben hat-nyolc hétté is megmaradnak romlás nélkül. Gyártanak meleg sajtolással valaszíalas dobozokat terménycsomagoláshoz, amelyek olyan szorosa« illeszkednek egymáshoz, hogy a sarkaik more ven tartják egymást, tehát mindenféle irányból jövő nyomástól védik a bennük léwó terményeket. Ezek a korszerű csomagolási módszerek részben vagy teljesen gépesíthetek, ami a kézi csomagoláshoz képest 3—8-szoros teljesítménynövekedést eredményezhet. Tapasztalatok szerint, minél előbb csomagolják a gondosan válogatott és osztályozott gyümölcsöt, zöldségféléket, annál kevesebb romlik meg belőlük és annál tetszetősebbek is lesznek. K. k KERESZTREJTVÉNY Anyák napján KtosztoLányi Dezső. verséből idézünk: Fia vidáman ballagnék egymagámban mellettem lépkedsz. . . .folyt.: a beküldendő viasz. 2., 27., függ. 1. és vissz. 56. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Vigyázz rá! 14. Kémiai elem. 15. Borban, sörben van. 16. Becézett női név. 19. Tarpai kuruc, aki részt vett a Rákóczi- szabadságharcban. 20. ÖDA. 21. Ut latinul. 23. Az öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszómarészecskék neve. 25. A német abc utolsó betűje. 26. Cégforma röviden. 30. Satu egynemű betűi. 31. Döntő szempont. 32. Levélben értesített. 33. Mezőgazdasági eszköz. 35. Kezében fog. 39. Híres országgyűlés színhelye. 41. Vége, idegen nyelven. 42. Az USA központi kémelháritó szolgálatának rövidített neve. 44. Balsa hangzói. 46. Telekben van. 47. IY. 48. Harctér. 50. Len-végek! 51. Vészjelzés. 53. Cipészszerszám. 54. Római hatos. 55. Bibliai hajós 61. Szóösszetételek elején a kapcsolt fogalom új, felújított voltát jelöli. 62. ÉZT. 63. Végtelen gyümölcs! 64. Igen oroszul. 66. Létezése. 68. Építőanyag. 69. Országos Rendező Iroda. 71. Isten- tagadó. 73. AIL. FÜGGŐLEGES: 2. Származóit. 3. Ógörög pengetés hangszer. 4. Dohányzik. 5, K-val pára. 6. Személyes névmás. 7. Szarvasfajta. 8. Saját- magam. 9. Belső szerv közepe! 10. LZE. ll. Vásárol. 12. Jó fejű. 17. Filmfajta. 18. Nagyon öreg. 21. Azonos mássalhangzók. 22. Török férfinév. 23. Árvízvédelmi töltés. 24. NYE. 27. Felfog észszel. 28. Fizikai fogalom. 29. Régi űrmérték. 31. Pest megyei község. 34. Menet közepe! 36. A feleség anyja. 37. Az ókori perzsa és asszír császárok fejdísze. 38. Magától értetődően. 40. Vágóeszközök. 42. Férfi cigányul. 43. Asztatin vegyjele, 44. Egyik minisztériumunk betűi. 45. Sütőiparban használt eszköz. 49. A végtagjait. 52. Vasúti pálya. 55. Tagadószó. 57. Visszaver! 58. Nem a közepén, első kockában kétjegyű mássalhangzó. 59. Rettegés mássalhangzói keverve. 60. Azonos mássalhangzók. -65. Művészet latinul. 66, Csigafajta. 67. Becézett női név. 68. Kinek a tulajdona. 70. IÉ. 71. Autó Motor. 72. AV. 73. Nem ül. A megfejtéseket május 14-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Apriüs 22-i rejtvény pályázat tank megfejtése: „Szíve, elméje csak minket őrzött; az osztályt és szabadítóját őrzi a nép: Lenint.” Nyertesek: Demeter Sándor, Gincsai Miklós, Hadházy Sán- dorné, Körmendi Zoltán, Lengyel Istvánná nyíregyházi, L. Molnár Pálné ajaki, Bakó Sán- domé fehérgyarmati. Kender Péterné gávavencsellői, Dávido- vits Margit jánkmajtisi és Barna Szőgyény Bertalan jékei kedves rejtvényfejtőink. A nyeremén-'rk«n’*>v veket posta tv elküldtük.
