Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

'i Í9fS. m2'us 31. hí\!l / KOMMENTÁR Berlini számvetés Tudományos konferencia Európa biztonságáról Minden kis és nagy közösség természetes szükséglété, hogy idjnként visszapillantson és elemzően értékelje az eddig megtett utat. Pontosan ez történt most az NDK főváro­sában, Berlinben. A társada­lom vezető ereje, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága tartotta meg kétnapos, átfogó tanácskozá­sát. amelyre Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára ter­jesztette be a Politikai Bizott­ság beszámolóját. A dokumentum, ez az igé­nyes áttekintés meglehetősen jelentős időszakot ölel fel. a szó minden értelmében. Tu­lajdonképpen két esztendő munkájáról számol be. hiszen feleleveneníti azokat a fonto­sabb bel- és külpolitikai ese­ményeket, amelyekre 1971 jú­niusa, a párt nyolcadik kong­resszusa óta került sor. Nem akármilyen két év volt ez a Német Demokratikus Köztársaság — és Európa, a világ — életében. Éppen e két év alatt kezdtek sorra be­érni a Szovjetunió és a többi szocialista ország, nem utolsó­sorban éppen az NDK, sok­esztendős diplomáciai-politi­Éredményesen zárultak szerdán Bonnban a csehszlo­vák—nyugatnémet hivatalos tárgyalások — adta tudtul szerda délutáni sajtóértekez­letén Grünewald szövetségi kormányszóvivő. A két küldöttség szerdára virradó éjszaka egyhuzam­ban tanácskozott, hogy tisz­tázza a rnég nyitott kisebb kérdéseket. A meggyorsított ütemű munkát sikey koro­názta és — mint a szóvivő közölte — a két küldöttség szakértői most már csak a tárgyalásokról kiadandó zá­róokmány megfogalmazásán fáradoznak. A nyugatnémet kormány szerdai ülésén Walter Scheel külügyminiszter beszámolt a tárgyalások eredményeiről, Frantisek nyilatkozata kai erőfeszítéseinek gyümöl­csei. Éppen e hétszázvalahány nap alatt omlott össze látvá­nyosan és visszavonhatatla­nul az NDK köré a hideghá­ború alatt oly sok energiával felépített nyugati blokád. Volt valami szép jelkép ab­ban. hogy éppen a Német Szo­cialista Egységoárt plénumára érkezett meg a távoli Buenos Airesből a hír az NDK elis­meréséről, nemzetközi jogi ér­vényű kapcsolatok léte? év ­séről. Latin-Amerika máso­dik legnagyobb országa im­már a nyolcvanharmadik ál­lam, amely az NDK-val ilyen kapcsolatra lép. A berlini számvetés jogos alaphangja a történelmi ered­mények felett érzett (öröm Szívből osztjuk ezt az örö­met mi. magyarok is. Elsősor­ban természetesen azért, mert barátaink sikereit a ma­gunkéinak is érezzük. De azért is. mert minél jobbak a' világ immár hetedik ipari államá­nak. a Német Demokratikus Köztársaságnak a pozíciói, annál jobbak a tartós béke kilátásai is az európai konti­nensen. továbbá közel-keleti útjáról. Willy Brandt kancellár pe­dig a múlt heti szovjet—nyu­gatnémet tárgyalások ered­ményeit összegezte. A beszá­molókat — mondotta Grüne­wald —r a kormány tagjai „megelégedéssel” vették tu­domásul. Von Pachelbel külügyi szóvivő hozzáfűzte, hogy a müncheni egyezmény ér­vénytelenségének kérdésében ..mindkét fél számára kielé­gítő megoldásra” jutottak. Megállapítása szerint ezzel „új fejezet nyílt a csehszlo­vák—nyugatnémet viszony­ban" amely egyben logikus folytatása és kiegészítője a Moszkvában és Varsóban aláírt szerződéseknek. Hamouz a KGST-ről Európa biztonságának új távlatai címmel Púja Fri­gyes . a külügyminiszter első helyettese tartotta meg az első előadást azon a tudomá­nyos konferencián, amely szerda délelőtt kezdődött meg a MÉMOSZ székházában. Európa biztonsága a témája a tanácskozásnak, amelyet az OBT tudományos bizottsá­ga, az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága és a magyar külügyi intézet rendez. Mintegy másfél száz hazai részvevő. valamint szovjet, NDK-beli, NSZK-beli. jugo­szláv és olasz meghívott vendégek jelenlétében nyi­totta meg a tanácskozást az elnöklő Sarlós István, a Nép- szabadság főszerkesztője. A megnyitó beszéd alap­vető gondolata az volt. hogy néhány évvel ezelőtt itt. Bu­dapesten hangzott el a jel­szó, hogy új reménység bon­takozhat ki a népek közele­déséhez. békéjéhez és barát­ságához. 1973-ban ez a re­ménység már valósággá vál­hat, az európai biztonsági értekezlettel megvalósulhat, s akkor nemzedékünkre az utánunk következő generá­ciók megbecsüléssel tekint­hetnek vissza. A tudományos konferenci­án elhangzó előadások az európai béke és biztonság politikai, gazdasági és kul­turális kérdéseit érintik. A konferencián elhangzott hét előadás, és a külföldiek részéről hat felszólalás. Dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese, az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának titkára a társadalmi erők szerepét mél­tatta az európai bizonságért folyó küzdelemben'. Emlékeztetett az európai kommunista és munkáspár­tok 1967-ben — a Karlovy Varyban tartott értekezleten — elfogadott felhívására, amelynek egyik fontos gon­dolata volt: „az európai né­pek képesek arra, hogy ma­guk oldják meg kontinen­sük békéjének és biztonságá­nak problémáit. Vegyék hát kezükbe Európa sorsát!” Né­hány év eseményei bebizo­nyították, hogy ez az állás- foglalás teljesen reális, a való­ságot és a lehetőségeket jól felmérő, jövőt képviselő programot tartalmaz. A kö­vetelések egy része megvaló­sult, mások elfogadásáról pe­dig a napjainkban is folyó tárgyalások döntenék. Nem kétséges, hogy a fel­hívás cáljáról néhány újabb év múlva, mint teljesen meg­valósult rendszerről adha­tunk számot. Programot pe­dig nem érhet nagyobb elis­merés, mint amikor kiállja a valóság próbáját. Ez azt is bizonyítja, hogy a nemzet­közi kommunista mozgalom­nak az internacionalizmus elveihez hű osztagai igazi európai erőknek is bizonyul­tak. Az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése — amelyet 1972. júniusában tar­tottak Brüsszelben — reális, megalapozott programot adott a kontinens népeihez intézett felhívásában a békés európai biztonságának meg­teremtéséhez. Ma a közgyű­lés szellemében dolgozik az európai biztonság és együtt­működés nemzetközi bizott­sága, hazánkban pedig a magyar nemzeti bizottság. Az európai biztonságért küzdő társadalmi mozgalmak előtt álló legfontosabb fel­adatok közé tartozik, hogy e tömegmozgalmak állandóan véleményt nyilvánítsanak, programot dolgozzanak ki a biztonsági rendszer tartalmi kérdéseiről. Ezzel járulhat­nak hozzá legjobban az euró- oai biztonsági rendszer meg­teremtéséhez és fejlesztésé­hez, mert nem a keretek, ha­nem a megállapodások a fontosak A tömegmozgal­maknak állandóan résen kell lenniük a békét és biztonsá­got ellenzők, veszélyeztetők aknamunkájával szemben. Minden haladó tömegmozga­lomnak szüntelenül demonst­rálnia kell, hogy az európai biztonság rendszerének meg­teremtésében nem kontinen­sünk arisztokratizmusa, el­zárkózása testesül meg. Euró­pa békéjének megszilárdítá­sa kedvezően hat az egész világ fejlődésére, növeli az európai társadalmi erők ön­bizalmát, lehetőségeit. A tö­megmozgalmak törvény- szerűsége, hogy állandó megújulásra, soraik szélesí­tésére, szervezettségük foko­zására van szükségük. Eredményesen befejeződtek a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Június 5. és 8. között tart­ja Prágában 27. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. E fontos ese­mény előtt nyilatkozatot adott a Rudé Pravo számá­ga Frantisek Hamouz, a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, a csehszlo­vák kormány elnökhelyet­tese. A 27. ülésszak — mon­dotta Hamouz — a napiren­det tekintve jelentős felada­tokat tölt majd be. Olyan kérdéseket vitatunk meg. amelyek már a 26. üléssza­kon is az érdeklődés közép­pontjában álltak, vagyis az energetika és a vegyipar kér­déseit. Ezenkívül foglalko­zunk a gépipar, a könnyű­ipar fejlesztésével, valamint a könnyűipari nyersanyagok területén megvalósítandó együttműködéssel. Nem ke­vésbé jelentős napirendi pont lesz a müszaki-tudomá- nvos együttműködés, továbbá a környezetvédelem és a ter­vezés problémakörének meg­vitatása. Hamouz a komplex prog­ram eddigi teljesítéséről szól­va megállapította: — A program két év alatt kiemelkedő tényezővé vált a tagállamok gazdaságpoliti­kai stratégiájának közelíté­sében, egybehangolásában. E stratégia koordinálásával megteremtjük az 1976—1980- as évekre szóló középtávú tervek összehangolásához szükséges feltételeket is. In­tenzívebbé tesszük továbbá a tagállamok közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokat. s ezeket kiterjesztjük új terü­letekre is. Szó van minde­nekelőtt a műszaki-tudomá­nyos együttműködés szem­pontjából fontos találmá­nyok, továbbá a belkereske­Újobb Bohr—Kohl találkozó delem, valamint a jog terü­letéről. — A nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata két feladatot ró a tagállamokra: egyrészt ki kell használni a meglévő lehetőségeket a komplex program gyorsított teljesítéséhez, másrészt szük­séges, hogy e lehetőségekkel éljünk az európai országok­kal való együttműködés ki­bővítése végett. Természete­sen valamennyi európai . or­szággal számolunk, amelyek érdeklődést tanúsítanak a KGST-vel való együttműkö­dés iránt — jelentette ki Frantisek Hamouz. Újabb NDK—NSZK meg­beszélések kezdődtek szerdán délben a nyugatnémet fővá­rosban. Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnöki hivata­lának államtitkára repülőgé­pen érkezett Bonnba, hogy tárgyaljon Egon Bahr szö­vetségi miniszterrel. A tár­gyalások munkaebéddel kez­dődtek. majd a kancellári hi­vatal vendégházában zöld asztalnál folytatódtak. A tárgyalások témája a két német állam alapszerző­désének végrehajtása. Sajtójelentések szerint a megbeszélések napirendjén szerepel a két német állam berlini, illetve bonni diplo­máciai képviseletének kérdé­se (személyzet létszáma, stb.), a kishatárforgalom, az újságírók helyzete, s ezen belül a Nyugat-Németorszá- gon belül működő NDK-új- ságirók hátrányos megkülön­böztetésének megszüntetése. 21. De így? Én nem is értem, tényleg miért szívóskodsz any- nyira Kapelláró — mondja Kés, miután leteszi a tele vi­zesvödröt. — Mondd azt, hogy előbb akarsz szabadulni: Vagy felőlem akár azt is mond­hatod, hogy neked ez a hob- byd. De ne játszd meg magad, könyörgöm, Hát ki hiszi azt el neked, hogy igazán kedved van ehhez a tetü munkához. Kapelláró válasz helyett új­ból eligazítja három beosz­tottját. Egy ideig csönd. Me­gint az a sajátságos harmó­nia a mozdulatokban, a kezek és izmok, az egész test külön­külön is együttesnek tetsző, okos összhatásában. Fütyülés, dúdolás. Kicsi táncoló lé­pésben megy oda a spaknival a habarcshoz, mire Kés a mal- terkeverőt fölkéri egy szolid tangóra: „Argentínában csókra vár a lány...” Igen, a pampákon, mindjárt balkéz felől ott ül egy hosszú hajú lány, meglátja Kicsit, hozzá­simul forrón, közelebb, köze­lebb. s amikor már egészen közel van, visszaváltozik hosszú nyelű malterkeverővé. amit aláírásra bárki meg­kaphat a szerszámraktárban. Kapelláró mintha oda se fi­gyelne, de látja azért min­den mozdulatát, friss lépé­sekkel lejön a létra tetejéről, szólítja Bikát: „gyere hamar, megtanítlak festéket keverni. Itt ez « Vödör, látod ? Most há­romnegyedrész vizet teszünk bele, így ni. Hol a festék Ki­csi? Ez az. Most beleönt­jük szépen, úúúgy, most föl­tűröd az inged ujját, egész a válladig, hadd látsszon a te­tovált csaj combja a muszk- lidon, nyúlj bele bátran, csak úgy, ahogy mutattam, mintha a kútágast fejnéd odahaza a nyárfalombos kis faludban, na látod, igy, csak ütemesen, hogy tűzbe jöjj.” — Cigarettaszünet! Bika ott áll, merő egy kuli- mász váltig, mind/a két keze, karja. Káromkodik rettene­tesen, kinevetik, őt senki se nevette ki soha büntetlenül, de ez most nerh olyan szi­tuáció, hogy ütni lehetne, még jobban nevetnének, elugraná- nak, legalább egyet közülük bele kellene fojtani a vödör­be. vagy inkább ráönteni a festéket, marná ki a szemét, ordítana, mint akit nyúznak. Fölkapja a vödröt. Az MSZBT országos aktívacríekezlete (Folytatás az 1. oldalról) végzett színvonalas és tartal­mas barátsági munkának kü­lönösen nagy a társadalmi és politikai jelentősége. Nem kevesebbről van szó — mon­dotta —, mint . ifjúságunk szemléletének formálásáról, internacionalista és hazafias neveléséről. A pedagógusok mindjobban hasznosítják az MSZBT kiadványait az okta­tómunkában és nagy sikerrel szerveznek a Szovjetunióról, népeinek életéről, munkájá­ról bő ismereteket nyújtó játékos vetélkedőket és ver­senyeket. Az orosz nyelv ta­nulása iránt országszerte nö­vekszik az érdeklődés. A főtitkár kiemelte: annak, hogy az elmúlt időszakban végzett munkával tovább nö­vekedett a baráti társaság szerepe, ösztönző ereje társa­dalmunk életében —, nélkü­lözhetetlen alapja pártunk következetes marxista—leni­nista politikája, a Szovjet­unióhoz fűződő sokoldalú, életünk egészét átfogó kap­csolataink állandó erősödése. A barátsági mozgalom igazi ereje és tartalma abban ^an, hogy az MSZMP politikája szellemében, a maga sajá­tos eszközeivel szolgálja a magyar—szovjet barátságot, a szocializmus felépítését ha­zánkban. Tevékenységének igazi tartalmát az adja, hogy a mindennapok eseményeinek tükrében mutatjuk be a Szovjetunió bel- és külpoliti­káját, azt a világméretű bé- keoffenzívát, amelynek egye­temleges célja a háború ve­szélyének végleges elhárítása, az emberiség békés, boldog jövőjének megteremtése. A beszámolót követő vitá­ban sokoldalúan elemezték, értékelték a tagcsoportok két- esztendős tevékenységét. A felszólalók többsége utalt a munkahelyeken működő tag­csoportok tevékenységében jelentkező új vonásra, a sze­mélyes kapcsolatok kialakí­tására. Mind több iparvállalat, termelőszövetkezet és tanin­tézet kollektíváját fűzik köz­vetlen baráti szálak a szovjet emberekhez, kollégáikhoz. A közös- élményeken alapuló baráti találkozók tovább mé­lyítik a szovjet nép iránti sze­retetek a szovjet emberek or­szágépítő munkájának jobb, közvetlenebb megismerését. A vitában felszólalt Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztályának helyettes vezető­je is. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának ne- ' vében megállapította: a ta­nácskozás is kifejezi azt a történelmi realitást, hogy a béke legszilárdabb pillére a Szovjetunió, és hogy nem le­hetséges a népek közötti kö­zeledésről • és együttműködés­ről beszélni a Szovjetunióval való őszinte barátság nélkül. — A baráti kapcsolatok ápolásában nagy feladat há­rul a Magyar—Szovjet Baráti Társaságra. Amikor mély meggyőződéssel kijelentjük, hogy a magyar—szovjet ba­rátság politikánk elvitatha­tatlan része, akkor időről- időre meg is kell határozni közös teendőinket a barátság fejlesztése és elmélyítése ér­dekében. Ügy gondoljuk, hogy ehhez a tanácskozás jó lehetőséget teremt. — A barátsági munka to­vábbfejlesztésében alapvető . feladatunk: továbbra is sok­oldalúan ismertetni, bemutat­ni a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja politikáját, törek­véseit és mindezek hatását a világban végbemenő esemé­nyekre, benne a Magyar Nép- köztársaság fejlődésére. — Amikor a barátsági munka eredményeit mérle­geljük — mondotta — nem feledkezhetünk meg azokról az alapvető feltételekről sem, amelyek lehetővé teszik az eredményes tömegfelvilágo­sító és -szervező munkát. Ezek közül a legfontosabb a Magyar Szocialista TVlunkás- párt helyes, a magyar sajá­tosságoknak megfelelő marxista-leninista politikája. Nincs pártunknak egyetlen olyan határozata sem, amely ne a proletár internacionalis­ta elkötelezettségünkből, a i közös ügy szolgálatából fa- ‘ kadna. Következetesen vall­juk, hogy nemzeti érdekeink eredményes képviselete csak a szocialista világrendszer ér­dekeinek tiszteletben tartá­sával lehetséges. Ezért mi in­ternacionalista kötelessé­günknek tekintjük, hogy ha­zánk nemzetközi tevékenysé­gét a Szovjetunióval szoros összhangban folytassa. Ügy véljük, hogy a magyar-szov­jet barátság elválaszthatat­lan része a népek békéjéért és biztonságáért folytatott küzdelemnek, a népek közöt­ti kölcsönös megértés és ba­rátság ügyének, hangoztatta Grósz Károly beszédében. Ezután Nagy Mária vála­szolt a vitában elhangzott észrevételekre. Az aktívaér­tekezlet Apró Antal zársza­vával ért véget. Buda^es're érkezett ez Indiai parlament küldöttsége A magyar országgyűlés meghívására szerdán egyhe­tes hivatalos, baráti látoga fásra Budapestre érkezett az indiai parlament küldöttsé­ge. A delegációt dr. G. S. Dhillon, az indiai népi ka­mara elnöke vezeti. Tagjai: Om Mehta államminiszter, Tayya Hussain, Sat Pal Ka­pur. Shumbu Nath, Sultan Singh. T. K. Yrinivasan és Bhargavi Thartkappan alsó-. — Oda is viszed? Kösz: Ak­kor már vidd is oda a létrá­hoz. Jó, leteheted. Klassz. Most majd figyeld, mit tud a legöregebb pemzli — mondja Kapelláró, mintha tudomást sem vett volna arról, mit for­ralt az imént Bika. Elszívja a cigarettát, majd nyugodtan fölballag a létrán, egészen a tetejére, ott a jobb lábát át­veti és meg is áll a létra má­sik ágán, belemartja a rövid nyelű meszelöt a festékbe, ki­emeli onnét, egy cseppet le­rázza, s nagy hosszú \ karlen­géssel elkezdi festeni a mennyezetet. — Látod, Bika? — fordul egész hajlékony testével, míg közben dolgozik, dühös tekin­tetű társa felé — így meszeled az eget is, ha egyszer eléred. Csak egyet el ne felejts: azt kékre szoktuk. Átveszed, vagy rágyújtasz előbb? Ott a staub. Munkásnak álcázott Kent. Vigyázz, ne szívd mell­re, mert akkor cßicsogni kezd a tüdőd... Első perctől kezdve szem­illetve felsőházi képviselők. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Be. resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke és Szigeti Károly, a Külügyminisztéri­um csoportfőnöke fogadta. Ott volt az országgyűlés tisztikarának számos tagja, valamint C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagyköveté. ben állnak, három az eggyel, egy a hárommal. Kapelláróh látszik, hogy elemében van. Ilyen nagy szava odakint soha nem volt, igaz, ott Bereczki volt a gazda. Észre sem ve­szi, hogy az öreg szavait, tré­fában is morcos félmondatait ismétli, amiket, úgy hitte, ré­gen elfelejtett. Jókedvű. Látja, hogy Kicsi és Kés föl­néznek rá, tetszik nekik, aho­gyan viselkedik, -jól van srá­cok, de azért nem kell túV J.- ba vinni, begurul itt neV ..k és mehetünk a szigorítottba, ki fejezi be, amit elkezd­tünk? Bereczki szaki biztosan nem. Van annak más dolga. Azóta már biztosan kivesze- kedte magát az irodán, „be­olvasott” ennek vagy annak, az illető csakis valami fejes letet, mert amilyen galamb- lelki lefelé, annyira rátarti följebb, egészen az igazgatói irodáig, igaz, nem ért el sokat, de azt a maga erejéből, a munkája által érte eL (Folytatjuk) Kisregény Imre László:

Next

/
Oldalképek
Tartalom