Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

¥973. május 39. Km.W-WACYAttORSZAe I. JSM Egy nagyközség első nap|ai 7 örténetek Kölese nagyközség megújuló életéről Aki az elmúlt hét végén Kölesére érkezett, és • ismeri a falut régebbről, annak leg­először a művelődési ház tűni fel. Az udvaron tíz új pad all. kettőt már be is festettek kékre, sárgára, mintha csak jelezni akarnák, készítőik, hogy ilyen'lesz a többi is. Huszonhét éve, ami­kor a falu lakosai a szó szo­ros értelmében a maguk ke­zével felépítették ezt a kis művelődési otthont, még so­sem volt ilven pad az ud­varán. (És díszes kővályuk virágoknak.) Az ..anyaközség" határá­ban érik az új telepítés mál­nája. A községben, ahol a növényvédelem és aratás közötti Időben tétlenül — ke­reset nélkül —, pihentek évekig a munkaképesek, most gond lesz a roppant jónak ígérkező.termés betakarítása, a szedés megszervezése, amit rögtön követ a földieper sze­dése — ez már tavaly is igen jól sikerült. Gyerektől öregig mindenki szedi majd, hogy „guruljon”. Üzxintpzps — stopperórával _A különleges, nyolcszögle­tű fatorony szomszédságában a Kis-Tűr étteremben — amit a helybeliek szívesen becéznek arany vagy vörös pulykának, kakasnak, tréfá­ból —. Hernáczki Ferenc nyugdíjas tanácselnök ebé­delni készül a barátaival. Száraz Miklós vezető és Ger­gely Józsefné ' fószakács sze­retettel sürgölődik a baráti társaság körül, — de ugyan­ezt teszik mindenkivel. A menü zöldbableves és rántott szelét tört burgonyával. Az ára tíz forint és húsz fillér. Egyik társuk naturbordát kér. ez két forinttal drá­gább, a harmadik előfizeté­ses menüt... Egy éve sincs, hogv megnyílt, de a szó Mindennapi értelmében meg­változtatta a falu társadalmi életét. A fatorony másik oldalán, az új, emeletes tanácsházán végzik az ügyintézést. Sok az új arc: a két Palád népe is idejár már, ha nem akar­ja megvárni a nagyközségi kiszállásos fogadónapot, vagy a tanácsi kirendeltség veze­tőjétől, Dóczy Zoltántól csak másnap kaphatná vissza az elintézett ügyet. Jönnek Pa­ládról a reggeli, nyolc órás iskolabusszal és tízkor már mennek is vissza. Botpalád nyolc kilométer, mi az a busznak? Vagy jönnek tíz­kor, a vonathoz menő járat­tal és mennek vissza tizen­kettőkor. Olvan ügyekért is, amiket azelőtt csak Fehér- gyarmaton tudtak elvégezni. Kispaládhoz az már 36 kilo­méter és egy nap hiányzás az otthoni munkából. Jön például Szakács Gyu- láné. igazolást hoz arról, hogy május 2l-én kisbikája született tehenének. A 37 72 számú MÉM-rendelet szerint egvévi tartásért jár neki 1500 forint. Két szom­széd igazolását hozza, még arról is, hogv a kisbika szí­ne vörös, kifizet bélyegre ti­zenöt forintot és amikor dol­ga végzetten távozik, Ju­hász András mezőgazdasági előadóval egyeztetik az időt: az ügyintézés mindössze het­ven másodpercig tartott. Nem kokkal tovább Tamás András kérése, hogy a kocáját „irányítsák át a húsipari vál­lalathoz”. Nem „kis” ügy ez, egy hónap alatt másfél mil­lió érkezett ezekért a köz­ségbe. Közben Mika Andrásné sü- rög-forog, készíti a napi pos­tát. Varga Sándor készül az új dobolásra. Jól jártak a „leányközségek*' Benn, a tanácsteremben a nagyközségi párt-csúcsveze- tőség hívására első ülését tartja a nagyközség terüle­tén működő nagyobb egysé­gek vezetőinek koordinációs megbeszélése. Fülesd, Köl­ese. Sonkád, Botpalád, Kis­palád, a közös tanács „leá­nyai” képviseletében két is­kolaigazgató, négy termelő- szövetkezet elnöke és egy ÁFÉSZ-elnök van jelen. Mindehhez tudni kell, hogy a választás után április- 18- án megtartotta alakuló ülé­sét a nagyközségi tanács — 96 tagjából csak egy maradt távol, az is igazoltan. Június 15-én lesz az új „nagytanács” első munkaülése. A napi­rendi anyagot nyolcadikén készíti elő a végrehajtó bi­zottság. Téma: a négyéves program elkészítése, beleért­ve a beruházásokat és a közérdekű javaslatok teljesí­tését is Ezzel párhuzamosan meg­alakult a nagyközség megfe­lelő pártszervezete is. A csúcsvezetőség május tizediki ülésén olyan határozatot ho­zott, hogy a gazdasági és oktatási intézmények, szer­vek vezetőivel koordinációs megbeszélést kell folytatni, az együttműködés megbeszé­lésére. Ombodi Károly, a csúcsve- tőség titkára azt mondja er­ről: „Míg kisebb falu vol­tunk, a vezetőségben szinte mindenki ott volt. Most már több billentyűn kell zongo­rázni. Azt szeretnénk, hogy egymást is segítsék a nagy­község „leányfalvai”. Példá­ul, ha a magosligett határ­ban a százholdas erdősítés­nél elromlik az ültetőgép fúrója, a közeli paládi szere­lő azonnal javítsa meg. Ez megtörtént eset. Vagy —ami következik —, ha a sonkádi kombájnok hamarabb végez­nek az aratással, menjenek segíteni a legjobban elma­radottaknak. Károly Sándorné, a nagy­községi tanács elnöke el­mondja: — Hozzájárulást várunk a gazdasági egysé­gektől az óvodáknak homok, játékok, konyhafelszerelés, hinták. építésére, vásárlá­sára, az iskoláknak szemlél­tetőeszközökhöz (szeptem­bertől a fülesdi felsősök is Kölesére járnak iskolába). A mezőgazdasági szakem­berek osztályfőnöki órákon népszerűsítsék az élelmiszer­gazdasági munkaköröket. Szereljük fel jobban az MHSZ lövészklubját. Szállít­suk jobban, szereljük fel gazdagabban a sportköröket. Fejlesszük a kultúrmunkát. Vezessük be a nők számára a szabad szombatot. Termel­jünk több zöldséget. Támo­gassuk jobban az öregeket. Minderre javaslatokat, fel­ajánlásokat kérünk. Pénzről és . hozzáértő szakemberek közreműködésének megnye­réséről van szó. Be lehet bizonyítani, nem járt. rosszul sem a korábban csatlakozott Sonkád, sem a most idekerült két Palád a közös tanáccsal. Füleseinek is kút épült, százhúszezer fo­rintért. Az apró szatmári fa­lú évi 22 ezer forintos fej­lesztési alapját még hat évig kellett volna kuporgatni rá. Sonkád szeptemberben óvo­dát kap. Magára utalva ott is évekig tartott volna még, amíg megvalósítják. Belvíz- rendezés készül a községek­ben sorra, kőlapos árokfa­lakkal, egységes kapubejá­rókkal. Külön-külön ezt sem tudták volna megtenni so­káig. Kérdés még: hogyan lehet, hogy mindenki jobban jár, ugyanannyi pénzből? Ez nemcsak az anyagi eszkö­zök csoportosításából, kon­centrálásából adódik, hanem jelentős állami, megyei hoz­zájárulásból is, ameiy jár az össznépi érdekekkel össz­hangban „felálló” nagyköz­ségeknek. Vezetők a helyükön Hogyan fogják győzni a munkatempót a megnöveke­dett feladatokkal? — ezzel a kérdéssel kezdtünk búcsúz­ni a gyűlés eloszlása után a párttitkártól és a tanácsel­nökasszonytól. Ombodi Ká­roly Károly Sándornéra néz, vállat von: — Eleinte azt hittük, se­hogy. Heti négy-öt értekez­let, egy-két nap marad a konkrét munkára. De sze­rencsére olyan jó munka­társaink vannak, mint Kiss Imréné építésztechnikus és a többiek. Arról nem beszélnek — érthetően —, hogy bennük milyen jó vezetőket válasz­tott a nagyobbodó közösség. Bemutatásuk tehát ránk ma­rad. Ombodi, Károly csúcs­titkár 1952 óta tanácsi dol­gozó, volt a járásnál is, de legtöbbet vezető beosztás­ban a mostani nagyközség .területén. (Egyike annak a két tucat termelőszövetkeze­ti, tanácsi elnöknek, akiket két évtized alatt az anya- község „exportált” távolra ér közeibe.) Nyolc éve tanács­elnök, ebből hét éve Köl­esén. Károly Sándorné pe­dig 35 éve dolgozik az ál­lamigazgatásban, ebből 2” éve itf — legutóbb tanács titkár volt. Nem csoda te­hát, hogy helyismeretükké1 és az emberek hozzájuk va­ló bizalmának segítségéve1 gyorsan és hatásosan oldják meg a megnövekedett fel­adatokat is. Gesztelyi Nagy Zoltán PEDAGÓGIA A fodrászüzletet — szom­bat délután lévén — telje­sen megszállták a vendének. Különösen a női részlegben volt nagy a forgalom. A haj­szárító burák zümmögésétől és melegétől kábult fodrász- nők mosták, fésülték, bodo- rították rutinosan gyors moz­dulatokkal a nők haját. A helyiség közepén, mint egy kis szigeten, méltóság- teljesre egyenesített derék­kal és unott arccal várako­zott egy ezüstfehér hajú fia tál nő. Lila nadrágjához lilára lakkozott körmei mágnesként vonzották a többi vendég te­kintetét. A tíz lila ujjhegy éppen egy egészen friss kül­földi magazint lapozgatott. Ügyet sem vetett az üzlet­ben lévők kíváncsian mére­gető tekintetére, s a mellet­te viháncoló kisfia kérdései­re is csak immel-ámmal vá- laszolgatott. Hogy ne unatkozzék, s gyorsabban teljék az idő, a kis srác különféle csínye­ket eszelt ki. Csakhamar fel is keltette a vendégek ér­deklődését, akik nem éppen dicsérő jelzőkkel illették. Amikor aztán az egyik kö- ’pkorú hölgy toronymagas- s'ígig tupirozott hajára kö- römlakklemosót locsolt, vég­képp kitört a felháborodás. — Szóljon már a fiára, ké­rem! Nem látja, hogy miket művel? — méltatlankodott az üzletvezetőnö. — Péterkém, ne légy paj­kos! — pihegte az ezüst­fehér hajú mama és maga mellé ültette gyermekét, aki pár percig önfeledten mata­tott a széke mellett álló tal­pas hamutartóban. A csatta- násra azonban ismét rrtin- denki rájuk figyelt. — Szemtelen kis disznó! Kitekerem a nyakad, ha nem maradsz nyugton! — ri- káösölta magából kikelve a lilában játszó anya és ideges mozdulatokkal veregette drága ruhájáról a felborult hamutartó tartalmát. Aztán egy hatalmas nyaklevest is lekent nyomatékül a meg­szeppent .gyereknek és vissza­nyomta a székre. , A burák körül feszülő csendet csak a kislegény szi- pogása\ törte meg néha. N. K. Megoldás — szépséghibával flz érdekvédelmi fő’iszl közbesz 6! Tényleges katonai felada­tainak teljesítése közben nép­hadseregünk egyik alakulatá­nál M. I. honvéd az elmúlt év végén szemsérülést szenve­dett. Gondos orvosi kezelés után elhagyta a kórházat és leszerelték. Az így tartalékál­lományba helyezett honvéd betegsége alatt élvezte mind­azokat a jogokat, amelyek a jogszabályok rendelkezései értelmében megillették — mondja az egyik katonai pa­rancsnokság érdekvédelmi fő­tisztje. ★ ...A fiatalember hónapokon át gyötrő gondok között vár­ta a napok múlását, egészségi állapota javulását, azt a pil­lanatot, amikor az orvos ki­írja munkára, hogy elfoglal­hassa helyét a gyárban, a munkában. szonyának áthelyezéssel tör­ténő megszüntetéséhez Hoz­zájárulunk. Palma Gumi­gyár, munkaügyi osztály.” ★ Nem akarjuk itt teljes rész­letességgel . elmondani azokat a keserű gondolatokat, me­lyek a fiatalembert foglalkoz­tatták a munkahely illetéke­seivel történt beszélgetés és a levél kézhezvétele után. Arról sem, hogy a jogszabá­lyok is humánusabb megol-i dást biztosítanak, mint’ azt. hogy „szabaduljunk egymás­tól”. Azt viszont nem hallgathat­juk el, hogy egy fiatalember, aki tényleges katonai szolgá­latra történt bevonulása előtt már azzal, hogy diszpécseri munkakört bízták rá az üzem vezetői, feltétlenül elismerést mutató érdemeket szerzett. Ugyanez a fiatalember, most, hogy becsületesen helytálló katonai szolgálat teljesítése következtében ideiglenesen veszített munkaképességéből — nem lehet teher a gyárnak. Még akkor sem, ha az újra munkába állítása pillanatn'ji- lag gondot jelent a gyár szak­vezetésének. Ezt bizonyítja, hogy amikor a fiatalember ügyében a ka­tonai bázis érdekvédelmi tisztje és kísérője megjelent az üzem munkaügyi osztályán, az üzemorvos bevonásával egy negyedóra leforgása aj-tt a törvényes rendelkezések­nek, — a gyárnak, a munkás­nak, az érdekvédelemnek — megfelelő megoldást találtak. Sigér Imre Sérülése nem rejt magában életveszélyt, de a teljes gyó­gyuláshoz, így a teljes értékű munka végzéséhez a minden lehetőséggel számoló lelkiis­meretes orvosi kezelés elle­nére is hosszú időre van szük­ség. ★ A sérült állapotában beállt javulás alapján és a dolgozni vágyó fiatalember kérésére a szakrendelés úgy döntött, hogy — kíméletes életmóddal és a nehéz fizikai munka végzésének kivételével — ki­írja a beteget munkára. M. I. vegyipari szakmunkás. A bevonulása előtt a nyíregy­házi gumigyárban diszpé­cserként dolgozott. Most mun­kahelyén a munka felvétele előtt egy héttel jelentkezett. Kérte a munkaügyi osztályt, hogy állítsák munkába. Ek­kor közölték vele, hogy a gyáron belül történt átszer­vezés folytán a diszpécseri munkaköri beosztást meg­szüntették. A munkaügyi osz­tály az üzemorvossal történt megbeszélés alapján arra az elhatározásra jutott, hogy a jelenleg csökkent munkaké­pességű dolgozónak — akit a törvény véd, és üzemi bal- esetesként kell kezelni! — a régi beosztásának és csökkent teherbírású egészségi állapo­tának megfelelő munkát nem tud biztosítani. Erről M, I.-t a következő levélben értesí­tették : „Kérésére közlöm, hogy az Ön által megadott orvosi diag­nózis alapján a gyárban fog­lalkoztatni nem tudjuk. Az üzemorvos elvtárssal közölt egészségi állapota alapján szükséges munkahelyi, illet­ve munkaköri foglalkozási könnyítést — nehéz fizikai munkavégzés, állandó egy műszakos beosztás, —■ a gyá­runkban kialakult termelési, szervezési, Illetve gyártási fo­lyamat nem teszi lehetőié. Egészségügyi állapotának megfelelő munkahelyre je­lentkezés esetén munkavi­• • Ülést tartott a Nyíregyházi Váro§i Tanács V. B. Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Elsőként a tanács so­ron következő ülésének előké­szítésével foglalkozott a vég­rehajtó bizottság. A városi tanácsot június 18-án (hétfőn) 8 órára ülésre összehívták.A vb az 1973—77 évi tanácsi ciklus programjának elfoga­dására tesz javaslatot, elké­szítik és a tanács elé terjesz­tik az 1972. évi költségvetés és fejlesztési alap felhaszná­lásáról készített jelentést. A társadalmi munkáról szóló értékelést és terveket is a tanács elé terjeszti a vb. Ja­vasolja a vb, hogy a piaci el­látás jelenlegi helyzetéről, tennivalóiról is tárgyaljon a tanács. Tájékoztatják a ta­nácstagokat a 'városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatainak főbb tapaszta­latairól, s tanácsi rendeletek módosítására is javaslatot tesznek. A kisiparosoknál folyó ta­nulóképzéssel foglalkozott ezután a vb. Nyíregyházán 99 fiatal tanul szakmát kisipa­rosoknál, s munkájukat a KIOSZ, a szakmunkástanuló­intézetek mellett a városi tanács végrehajtó bizottsága is figyelemmel kíséri. A Végrehajtó bizottság ez­után több előterjesztés, jelen­tés, beszámoló megvitatásá­val foglalkozott, melynek so­rán értékelte a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály munkáját, és többek között különböző pénzügyi kérdé­sekben döntött. Ó voda k orsKern§í(és Mátészalkán Nyolchónapi „albérlet” — ideiglenes elhelyezés után e héten visszaköltözik ere­deti házába a Mátészalkai Városi Tanács bölcsődéje. A ház — a városi bölcsőde épülete — e nyolc hónap so­rán valósággal újjávarázso- .lódott. Csak az átépítésére, tatarozására és a központi fűtés beszerelésére 700 ezer forintot költött a városi ta­nács. Ezenkívül 80 százalé­kos arányban kicserélték, fel­újították a bölcsőde bútorait, berendezéseit is. A mátészalkai városi böl­csődében korábban 44 hely volt. Az épület két helyisé­gében ugyanis tavaly őszig az általános • iskola két osz­tálya tanult. Most visszacsa­tolták a helyiségeket a böl­csődéhez, s így a férőhelyek száma 60-ra gyarapodott. Molnár Béláné, a bölcsőde vezetője megmutatta az új­jávarázsolt épületet és an­nak helyiségeit. Nagyon szép minden. A bútorok és a berendezések is, amelyek­nek egy részét az üzemek társadalmi munkában készí­tették. Különösen örül a ve­zetőnő — és minden szülő — a szép, tágas, modernül berendezett konyhának, de a központi fűtésnek ts. A teljes felújítás — a tár­sadalmi munka értékével együtt —^összesen közel 800 ezer forintba került. fanácsi tisztségviselők továbbképzése Az 1973. évi április 15-1 ta­nácstagi választást követően megalakult tanácsok és az újonnan szervezett nagyköz­ségi községi közös tanácsok jelentős számban választot­tak új tanácselnököket, ille­tőleg neveztek ki vb-titkáro- kat. Az új tanácsciklusban a tanácsi szervek előtt álló fel­adatok megvalósításának elő­segítése érdekében a nagy­községi, a községi tanácsel­nökök, valamint vb-titkárok 1973. május 21. és 30. között három csoportban bentlaká­sos továbbképzésen vettek, illetve vesznek részt Nyír­egyháza—Sóstógyógyfürdőn a megyei tanács továbbképző intézetében. A továbbképzés keretében megvitatják az MSZMP X. kongresszusának határozaté- 1 bői, a KB 1972. november 14—15-i határozataiból, a ta­nácstörvényből, a XV. ötéves tervből valamint ezek végre­hajtásával összefüggésben megjelent központi és me­gyei párt- és állami dönté­sekből adódó feladatokat. Ez­zel összefüggésben a megyei tanács tisztségviselői és az egyes osztályvezetők értékel­ték a helyzetet és határozták meg a feladatokat. Dr. Pénzes János megyei tanácselnök mindhárom tur­nusban részt vevő tisztségvi­selők előtt értékelte a megye társadalmi, politikai, gazda­sági, kulturális, egészségügyi helyzetét és meghatározta az ezzel kapcsolatos soron lévő feladatokat, valamint a taná­csom és szerveik megnöveke­dett önállóságának, feladat- és hatáskörének ellátását, a népképviseleti-önkormány­zati és államigazgatási funk­ciója érvényesülésének ki­bontakozását, az ezzel össze­függő új munkamódszerek kialakítását és ennek megfe­lelően a további feladatok végrehajtását. Kiemelten foglalkozott a tanácstagi választási rendez­vények során a lakosság, a választók részéről elhangzott közérdekű javaslatok, beje­lentések feldolgozásával és feladatként határozta meg, hogy el kell bírálni vala­mennyi érintett szervnek, hogy e közérdeű javaslatok­ból, melyek valósíthatók meg anyagi ráfordítás nél­kül. az anyagi fedezetet igény­lőkből pedig melyeknek a megvalósítására van lehető­ség a IV. ötéves tervben és melyeket terveznek be az V. ötéves terv időszakára és ennek megfelelően vala­mennyi javaslattevőt értesí­teni kell arról, hogy mi fog történni az általa előterjesz­tett közérdekű javaslattal, bejelentéssel. A továbbkép­zések május 30-án fejeződ­nek be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom