Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

¥973. rnSjus Tí. Selet-otaöyarörszä« S. bTrtrff Éjjel-nappal dolgoznak az építők Friss áru a megye keleti részén Látkép a munkálatokról. (Hammel József felvétele) Sírandnfilás Sásáén j sin Isis ©-én Az uszodát csak ősszel adhatják át A sétálóknak, akik Sósí£n járnak és meg-megállnak a meleg strand kerítésénél, be­zárt kapujánál, nem valami ígéretes látványban van ré­szük a tekintetben, hogy itt az Idén még strandolni lehet. S talán el sem hiszik, ha most leírjuk. — napokon be­lül a bejáratnál ilyen értel­mű tájékoztatót el is helyez­nek —, hogy két héten belül, tehát június második szom­batján, 9-én az uszoda kivéte­lével megnyitják a meleg strandot a nagyközönség eljött. Mindazok, akik megszeret­ték a most már országos hírű termálstrandunkat, és kikap­csolódást, felüdülést keresve gyakran felkeresték, most csak azt látják, a strand nem ■nyitott, a megszokott időben, s hogy a korábban már köztu­datba jutott téliesítési és víztisztító-szerelési munkála­tokat tavasszal kezdték, amely feltételezhetően a nyárba is áthúzódik. P„ den; nincs meleg strand. A szomszédos tóstrand területe pedig kicsi, kánikulai napo­kon zsúfolt. Most több évtizedre megol­dást akartak találni a meleg strand korábbi problémáira, további fejlesztésére. Mind­ezeknek a mélyére tekintésül nem engedélyezi. A strand medencéiből leeresztett szeny- nyezett vizet az Igrice-patak- ba vezetik, amelyből viszont öntözővizet emelnek ki a gazdaságok. Bonyolult és drága beruházásokra lett vol­na szükség a további fejlesz­téshez. Az olasz víztisztító be­rendezés viszont, — amely alig kétmillió forintba ke­rül és a szállítását azonnalra ígérték — megoldhatja min­den gondunkat... Nincs, pél- dául vízgond. öt hónapon keresztül képes a medencék­ben ugyanazt a vizet min­denféle szennyezéstől meg­szűrni, fertőtleníteni, kris­tálytisztán tartani. Tisztáb­ban, mint a jelenlegi friss víz, amit közvetlenül a kutak­ból nyernek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy további me­dencék építhetők. Nagyon kedvezőnek és egy­szerűnek látszott ez a meg­oldás. Ezért azonnal meg­kezdődtek az .ilyen irányú tárgyalások is, és a torinói olasz cég decemberre ígérte a berendezés helyszínre szál­lítását. Végül mégis csak márciusban került hozzánk. S miután ilyen víztisztító még Magyarországon nem működik, csak ezután kezd­hették meg a beépítési tervek előkészítését, majd áprilisban az építkezést, egyidőben az uszoda téliesítési munkála­taival, amit ugyancsak a a KEMÉV végez. Éjjel-nappal, szombatön és vasárnap megfeszített erővel dolgoztak az építők, kivitele­zők, irányítók egyaránt. Az elmúlt egy hónap alatt össze­sen két kilométer hosszú cső­vezetéket fektettek le. A me­dencék falába a vízcirkulá­ciót biztosító nyílásokat át­fúrták, a becsatlakozásokat is elkészítették és azonnal hoz­záláttak az árkok eltüntetésé­hez és a térburkoláshoz. Ké­szül a víztisztító szivattyú és szűrőberendezését magába foglaló- épület. A jövő héten érkeznek az olasz cég szere­lői, így még ebben a hónap­ban feltöltik vízzel a ter­málmedencét és még marad egy hét az utolsó simításokra, a terület rendbehozására. A lelátót, az úszómedencét deszkapalánkkal kerítik kö­rül, mert azon a részen még folytatják az építkezést, s azt már csak ősszel, fólia­sátorral fedve, téliesítve ad­ják át. De a meleg strand na­gyobb területét és minden lé­tesítményét június 9-én bir­tokukba vehetik a strandolók. Kádár Edit Üj kenyérgyár Nyírbátorban A Mátészalkai Sütőipari Vállalat ez évi eseményeiből Amerre csak Szabolcsban járunk, új sütőüzemek árasztják már a friss ke- nyénszagot. Vagy látszik az építkezéseken, hogy hamaro­san megkezdik. Amíg „Szat- már fővárosába” igyekez­tünk. láttuk, hogy az új va­jai sütödén már az utolsó simításokat végzik szerelők és építők. Tarpáról is „ke­nyérhíreket” hallottunk. A nyírbátori új kenyérgyár is •befejezés felé közeledik. Ezekkel az újságokkal ér­keztünk Varga Lászlóhoz, a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat igazgatójához. — Nagy ütemben folyik a 2026/1968. számú kormány- határozat megyei végrehaj­tása a mi területünkön is — mondja. — Uj tarpai sü­tőüzemünk elkészült, 7,6 millióba került és már meg­indítottuk a próbaüzemét. Ez természetesen kenyeret is je­lent, amit a környék lakos­sága mái'is vásárol, szívesen. Egyelőre csak egy mű­szakban termel. Napi. negy­ven mázsára is képes. Május következő napjaiban, a szükséges hatósági bejárá­sok után, véglegesen üzembe helyezzük és akkor már két műszakban arra Is képes lesz, hogy a beregi Tisza- kanyaron túl élő falvak la­kosait mind ellássa kenyér­rel. sőt friss péksütemény­nyel is. — Legfontosabb beruházá­sunk azonban a nyírbátori új megyei kenyérgyár meg­indítása lesz idén nyáron — folytatja az igazgató. — Bát­ran lehet állítani, hogy a Ti­szántúlnak ez lesz a legkor­szerűbb kenyérgyára. Napi teljesítménye, a 18 tonna is utal erre, hiszen ez alig ma­rad . el valamivel az új nyír­egyházi kenyérgyár napi névleges teljesítményének értékétől. Napi 183 mázsa kenyeret gyárt majd. előre­láthatóan július közepétől. Több tízmilliós költségeihez a megyei tanács a nagyob­bik résszel járult hozzá. A SZÁÉV május 3Í-ig köteles befejezni az épületét, de egy hónapot a szerződés szerint is csúszhat. Az ÉPSZER a kemencéket május végére alighanem befejezi. Az ÉBGV készíti a liszt-, sóié-és vízadagoló berendezéseket. Amint ez mind összejön, azonnal megkezdjük a pró­baüzemelést. Éppen a leg­döntőbb pillanatban, mert a régi nyírbátori üzem már alig győzi elavult berendezé­seivel a munkát. — Mit jelent az, hogy Ti­szántúl legkorszerűbb üze­me? — Először is itt működik majd a megye második gyorsdagasztó berendezése. Aki el tudja képzelni, mit jelent az, hogy a hagyomá­nyos dagasztó karjai percen­ként 28 fordulatot tesznek, az új gyorsdagasztóé pedig per­cenként 560-at, az megérti a két munka közötti különbsé­get. A korszerű kenyérgyár- jtás legfontosabb művelete a dagasztás. Nem az az előny csak. hogy a hagyományos dagasztás tizenöt pereg he­lyett ennél az új gépnél két és fél perc alatt kész a mun­ka. A tészta bőfokát előre be lehet állítani. Több élesz­tőt kell felhasználni. A ha­gyományos kenyér terjedel­ménél egyharmaddal na­gyobb térfogatút kapunk. — több benne a lyuk, a levegő —. tehát jobban át is sül. Friss korában is jó ízű. De ezenkívül a fogyasztó elő­nye. hogy egy hétig élvez­hető állapotban marad. Nyír­egyházi kollégák mesélik, hogy az ottani kenyérgyár mellett már távolról jött ta­nyai nénik is megjelentek azzal a kéréssel: „Nincs egy kis intenzív kenyér?” (Ez a szakmai neve.) — Ami a megyében — és az ország keleti felében — először Nyírbátorban törté­nik meg; itt mentesíti elő­ször egy szellemes megoldá­sú gépsor a pékmunkásokat a legnehezebb munkától, a bevetés és kivevés fárasztó kézi munkájától. Egy gomb­nyomásra nagy asztalom mennek be a kenyerek, s amikor kész, egy másik gombnyomásra kijön az egész. Nem kell félmeztele­nül a 250 fokos kemsftc» forró levegőjében állni. Az igazgató a továbbiak­ban elmondta- a inéra északkeleti, a mátésza' k li üzemhez tartozó területén még egy új üzem megindí­tására és egynek a rekonst­rukciójára kerül sor 1975-ig. Rozsályhan, az új nagyköz. ségben is létesül a vállalat­nak egy kis sütödéje, hogy megyénk — és egvben haJ zánk — legkeletibb csücs­kében élő lakosait ellássa friss kenyérrel. Erre már valószínűleg csak a te-v. időszak utolsó évében. 1975- ben kerül sor. A vállalat kölesei kisüzemét pedig át­menetileg bezárták, a soro- zatos műszaki hibák miatt. De nyolcszázezer forintos költséggel kibővítik és ak­kor Tiszabecsig, Magoslige­tig a fehérgyarmati járás legtávolabbi falvait is el tudja látni napi hatvanhá­rom mázsás teljesítményével friss kenyérrel és péksüte­ménnyel. (gnz) Mosás 1 ele fon-m perért delésre » : Uj szolgáltatások a Patyolatnál t elvevőhelyek az üzemekben Az utóbbi két évben sokat tett a szolgáltatás javítá­sáért a Nyírségi Patyolat Vállalat. Kevesebb a pa­nasz a vállalt határidők meg nem tartása miatt, s javult a végzett munka minősége is. Néhány új szolgáltatás­sal is meglepték a lakossá­got, amelyekről el lehet mondani, nagyban megköny- nyítik a dolgozó nők és anyák otthoni, „második műszakos” munkáját. Beve­zették többek között az ágyneműcserét és a gyors­mosást. Az utóbbinál pél­dául, ha valaki reggel az Északiban lévő mosószalon­ba leadja a szennyes fehér­neműt, este már kimosva, kivasalva haza is viheti. Július elsejétől új szolgál­tatást vezetnek be Nyíregy­házán:- bevezetik a háztól házig történő fehérnemű- szállítást. Ez azt jelenti, hogy a vállalat gépkocsija telefonhívásra házhoz megy a megadott időpontban a tisztításra váró szennyes fe­hérneműért. A mosás és va­salás után a mégrendelő ál­tal kért időre vissza is vi­szi, csekély ötforintos szál­lítási díjért! A szállításra öt gépkocsit állítanak majd munkába. Tervbe vették azt is, a nyíregyházi gyárakban, üze­mekben és vállalatoknál az ottani vezetőktől felvevőhe­lyet kérnek. Ha ezt megkap­ják, akkor a dolgozók a megbeszélt időpontban oda adhatják le mosásra fehérne­műjüket, ahonnan a Patyolat gépkocsija beviszi a mosodá­ba. Kitisztítás után pedig visszaszállítja az üzembe. A dicséretre méltó kezded ményezésre egy jelentkező már akadt is. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárá­nak vezetői a Patyolat ren­delkezésére bocsájtanak egy üres helyiséget, ahol a dol­gozóktól majd átveszik a mosásra váró fehérneműt. Sőt tervezik, hogy a szak- szervezet a jó munkát vég­ző női dolgozóinak egy évre előre kifizeti a mosási díjat. A Patyolat ilyen esetben 10 —20 százalékos kedvezményt is ad, így a mosási díj 3Ö0 forint alatt marad. A tárgyaíőteramhtSI Garázdák rács mőgöil és a meleg strandot joggal, hiá­nyolok tájékoztatásául szegőd­tünk Varga Gyulának, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkárának és Bíró Lászlónak, a városi tanács elnökének, valamint a kivi­telezési munkákat lebonyolí­tó VÁBER igazgatójának, dr. Fodor Józsefnek a társaságá­hoz, akik a hét közepén meg­tekintették az építkezést. Tavaly tavasszal kezdték tárgyalásokat városunk veze­tői az uszoda téliesítéséről. Ehhez összesen négymillió forint támogatást is sikerült kapnir a városi tanácsnak a Honvédelmi, a Belügy- és a Belkereskedelmi Miniszté­riumtól. Ekkor vetődött fel az olasz víztisztító berendezés megvásárlásának és beépíté­sének a gondolata. amrj y több vonatkozásban is meg­oldhatja a Sóstó fejlesztési gondjait. Ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló termál vízmennyiség nem elegendő újabb medencék építéséhez. De ha lenne is vizünk, a na­gyobb mennyiségű felhasz­nálást a vízügyi igazgatóság Boros László és Ólmaim László teljesen külön utakon indult el a börtön "felé. vé­gül mégis egymás mellett ül­tek a vádlottak padján. Cse­lekményük nem volt azonos, csak egy közös ügyük volt, amiben viszont bűnösnek mondták ki őket, s ez na­gyon hasonlít egymásra. A 20 éves Borost maradandó tes­ti fogyasztékosságot előidéző súlyos testi sértésért, ga­rázdaságban mint társtettest és kényszerítés bűntettében, a 20 éves Olmannt pedig két rendbeli garázdaságban — egyikben - mint társtettest — súlyos testi sértésben ta- '.alálta bűnösnek a nyíregy­házi járásbíróság dr. Péli- Tóth Sándor tanácsa. És volt még egy dolog, amiben na­gyon hasonlítottak egymás­hoz: egyikük sem szeretett dolgozni, nem is volt mun­kahelye egyiknek sem. Boros László még a múlt év nyarán követte el első bűncselekményét. Nem élete első bűncselekménye volt ugyan, mert korábban már garázdaságért kapott három hónapot, de annak végre­hajtását három év próbaidő­re felfüggesztették. A MÁV kultúrotthonban szórakozott és látta, hogy egyik ismerő­sétől állandóan lekéri a lányt egy cigányfiú. Mikor emiatt vita támadt. Boros utánuk ment. Ahogy kiért a lépcsőre, valaki hátulról megütötte, ő pedig hátrafor­dult és a mögötte lévő Né­meth Imrét úgy megütötte, hogy az esés közben belevág­ta fejét a feljáró betonjába és agyzúzódást. valamint koponyaalapi törést szenve­dett. Németh hat hónap alatt gyógyult meg sérüléséből, de az ütéstől halláscsökkenés maradt vissza. Az eset Borost egyáltalán nem rendítette meg, sőt újabb bűncselekményeket követett el. Mivel nem dol­gozott, pénzre pedig szük­sége volt, úgy oldotta meg ezst a problémát, hogy ut­cán, szórakozóhelyeken isme­rősöket és idegeneket szólí­tott meg és pénzt kért tő­lük. Mennyit? Kiből meny­nyit nézett ki. Volt akitől csak két forintot, volt akitől egy tizest, de előfordult, hogy ötven forintot Is kért és ha valaki nem akart, vagy nem adott neki, megveréssel fenyegette, olykor ezt be is váltotta. Ez év februárjában hozta őket össze a sors Olmann Lászlóval Nyíregyházán, a Jókai téren. Délelőtt iszo­gattak és meglehetősen ittas állapotban mentek el dél­után a Halászcsárda pincé­jébe. A lépcsőn szembe jött velük két fiatalember és az egyikkel Boros összeütközött. Sértegetni kezdték egymást, aztán dulakodtak, de vere­kedés nem lett a dologbői, mert a felszolgáló kitette Boros szűrét az utcára. Itt aztán már nyugodtan vere­kedhetett, először az egyik fiatalembert ütötte le, majd a másikat is,. amikor az a barátját megpróbálta felál­lítani. Mikor ő is földre ke­rült, Boros a biztonság ked­véért tovább ütlegelte. Olmann-nak is volt már ügye korábban á bírósággal, de akkor megúszta két hó­nap börtönnel, amit próba­időre felfüggesztettek. Ö de­cemberben kezdte el ismét a garázdálkodást. Egyik este a Kolumbia előtt ta­lálkozott egy ismerősével és azt mondta neki. hogy pró­bálja megütni az arcát. Ko­rábban ugyanis bokszoló volt és azt is hozzátette, ha sike­rül megütni, akkor egész es­te az ő vendége lesz. A fia­talember látta rajta, hogy ittas és ezt meg is mondtál „Látom rajtad, hogy tök vagy. nem verekszem veled." Olmann erre úgy „megsértő­dött”, hogy a második ütés után kettős állkapocscsont­töréssel ment a kórházba is­merőse. Nem sokkal később ismét a Kolumbiában szórakozott. Kilenc óra tájban elindult hazafelé, de az előtérben nézeteltérése támadt a bár portásával. A portás kivitte, dulakodni kezdtek, aztán Ol­mann betörte a bejárati ajtó üvegét, amikor pedig a por­tás megbotlott és elesett, fejbe rúgta. Boros Lászlót 1 év 8 hó­napra. Olmann Lászlót 1 év 2 hónap börtönre ítélték, majd a korábbi, le nem töl­tött büntetésükkel együtt összbüntetésként Boros Lász­ló 1 év 10 hónap, Olmann László 1 év 3 hónap börtönt kapott. Mellékbüntetésként Borost 2, Olmannt 1 évre el­tiltották a- közügyek gyakor­lásától. <b. ÍJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom