Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-23 / 118. szám
Vfc-i wVftií YS. KELET MAGYAROflSZ JkG 9. »Wal A tiszta érték indoka Szanálás után Termés a Holt-Számos partján A tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet életéből ' "A KÖZPONTI BIZOTTSÁG novemberi ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszédében rámutatott: „Annak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés, a nemzeti jövedelem még. elmarad a tervezettől.” Ezért — tette hozzá —. .,a termelés fokozása elsősorban a nettó termelés növelését igényli tőlünk.” Közgazdasági szakfogalmak lépnek elénk ebből á szövegből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlenül beépül mindennapi kifejezéseink gyűjteményébe. A stílus az ember — tartja a közmondás, amit méltán kiterjeszthetünk erre az értelmezésre is: a stílus — a társadalom. Valóban, e sajátos nyelvi tükröződésben az a folyamat tűnik elő. amely immár nemcsak a végrehajtás. de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállalatokra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lényegre sűrítve, éppen ezeket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogalmai Í6. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feladatokat körvonalazhassuk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — ábrázolnunk. Nos, a nettó termelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket jelzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meghatározott idő. rendszerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van szó, amely - lyel a nemzet a számított időben gazdagodott. A NETTO — TEHAT AZ ÜJ, A TISZTA — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfogalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki. beleértve tehát a kész- és félkész termékeket, a befejezetlen termelés állományának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon köny- nyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése; nyilvánvaló, hogy a népgazdaság, a nemzet számára a viszonylag mérsékeltebb bruttó termelésnöveléssel előállított nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapodást. A fogalomábrázolások, definíciók természete. hogy mindig a lényegre összpontosítanak, tehát az élet ezerszínű folyamatát képletszerű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó, de ha a fogalmak hátterét közelebbről szem- ügyre vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult összefüggésrendszere elénk tárul. ELŐTŰNIK A SZAKMAI KIFEJEZÉSEK mögött mindenekelőtt a történelmi folyamat, a korábbi gazdaságirányítási rendszerben ugyanis túlnyomórészt a bruttószemlélet uralkodott, s a vállalatok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva —, nagymértékben ösztönöz a termelés mennyiségének emeléeere, a foglalkoztatás extenzív bővítésére, arra tehát. hogy a többlettermelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a foglalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később, a körülmények változásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszámnövelés forrásai is kiapadtak — szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mércéje. Ezt a változást jelenti alapjában véve a gazdaságirányítás immár öt esztendeje bevezetett módosítása. AMI MOST MÄR A NETTO termelést, pontosabban: az ebből eredő teendőket illeti, valójában azokról a jól ismert fejlődésirányokró! van szó. amelyeket a hatékonyság, a korszerűség, a mérsékeltebb ráfordításokkal előállítható magasabb eredmény követelményei fejeznek ki. Más szóval, azt is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok, ágazatok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljesebben, nagyobb arányban, hatékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. T. A. Tízéves koromban találkoztam először a színházzal. Akkor kerültem fel vidékről és a sok, váratlanul, rám szakadó csoda közt, iskolai jutalomként kaptam egy színházjegyet a Városiba. Félelmes volt minden.' a csörömpölő villamos, a Rákóczi út zajgó tömege, a Városi Színház irdatlan épülete, a végeláthatatlan lépcső- és folyosólabirintus, a zsibogó gyerekhad, a terelő tanárnők szigorú kiáltásai, a páholyok és a széksorok bordó bársonya, a meleg, a félhomály. a ruhatár fogasai, .. Télikabátomat engedelmesen letettem a ruhatárban, azután beültem társaimmal a nézőtérre, A Sevillai bor- bély-t adták. Akkor hallottam először Rossini zenéjét, akkor láttam először fényszórók tüzében ragyogó színpadot és felnőtteket, akik nóMielőtt beszélgetésbe kezdhettünk volna a fehérgyarmati járás „leginnenső” falujának tanácselnökével, tanúi voltunk egy nagyon érdekes látogatásnak. Dr. Borsi Endre, az Állami Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás főorvosa megvizsgálta a tej- gyűjtő telepet és ismét engedélyezte a tej közforgalomba hozását, amit április 25-i határozatával betiltott. Búcsúzóul, a jegyzőkönyv aláírása után, megköszönte a Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet elnökének a gyors intézkedéseket és szavát vette, hogy azonnal gondoskodik egy szekrényről, amelyben a tejjel dolgozók a munkaköpenyeiket tarthatják. Bandies József, a szövetkezet február 23-án megválasztott elnöke fanyar mosollyal nyújtott kezet é6 amikor a főorvos elment, azonnal behívta Kisgyörgy Istvánt és megbízta, nyomban menjen be Szálkára, vásároljon egy szekrényt. Hová lett hárommillió? Az elnököt 197 szavazattal egy ellenében választották meg a zárszámadás után elnöknek, amikor kiderült, hogy a termelőszövetkezetnek hárommilliós vesztesége és hiánya van. Az egész vezetőséget újraválasztották vele. Tunyogmatolcs tunyogi fele „felébredt”, a régen betegeskedő és nyugdíjba vonuló elnök helyett erélyes embert keresett és mivel a közel kétszáz holdas almás- kert elhanyagolása okozta légióként a hiányt, a közeli MÉK-telep egyik vezetőjére esett a választás. A sonkádi születésű férfit, még mint felvásárlásuk egyik vezetőjét ismerték régebbről, s bár Bandies József akkor még nem volt teljesen ismerős a tunyogmatolcsi viszonyokkal, az embereket viszont ismerte, elfogadta a jelölést. Ez az epizód — hogy két hétig a malacokkal etették fel a napi négyszáz liter tejet — csak az egyik utolsó az új elnök és az új vezetőség első két és fél hónapjából. Az első öt napban az új vezetőség a szó szoros értelmében nagytakarítást csinált. Hulladékok, alkatrészek, rozsdás szerszámok és gépek egész erdejét szedték össze a földeken, a majorságok udvarán, még az iroda körül is, legtöbbje a MÉH-be került, mert oda való volt. Amikor kiderült, hogy a brigádok „alkudoznak”, vagyis, ha kiállítják őket, akkor kijelentik, hogy „csak ennyiért, meg ennyiért vállaljuk”, gyorsan megcsinálták a bérszabályzatot, amely már régen hiányzott. Fehér Klára: tázva. beszélnek. Tátottám, szememet-számat, kábult voltam és megilletödött. A szomszédom meglökött. „Te, hová tetted a ruhatári céduládat?” „Mimet?” „Hát, a cédulát, le hülye, amire ma.jd visszaadják a kabátodat.” „Már miért adnák a kabátot cédulára?" Egykét tapasztaltabb pesti gyerek vihogott körülöttem. A tanárnő mérgesen ránk pisszegett, én pedig egyszerre hideget, meleget éreztem a gyomromban, hasamban. Hol a kabátom? Jézusmária, mi lesz a kabátosamat? Mi tesz ottAzt mondják, hogy amikor az új elnök meglátta az elgazosodott almáskertet, az almát szerető és hozzá értő ember elsápadt. Aztán gyorsan kitakarították a gyümölcsöst, A Holt-Számos partján idén ismét olyan jó almatermés lesz, mint régebben. Mindez egyúttal körülbelül azt is érthetővé teszi, hová tűnt el az a hiányzó hárommillió. Bizony, a szervezetlenség és a fegyelem hiánya vitte el. Idáig értünk a tagokkal folytatott beszélgetésben, amikor megjelent Bónis Ferenc, a fiatal főagronómus és jelentette, hogy nem kell. szekrényt vásárolni. Van egy, csak be van zárva. Jól van, akkor nem kell Mátészalkára menni érte, vigyék ki azt a tejtelepre. Felébredt a íagsrg Ekkor érkezett hozzánk Juhász József tanácselnök és közölte, hogy másnap határszemle lesz, kért valakit, aki ismeri a földeket, menjen a bizottsággal, hogy megismerjék a magántulajdonú földeket. (Mert Tunyogmatolcson van még egy tucatnyi magánbirtokos is. Körülbelül negyven holdjuk van). Valaki tréfásan megjegyzi, hogy nem is kell vezető, a bizottság megismeri a magánföldeket arról, hogy még kint van rajtuk a kukoricaszár .. \ De csak ezeken! Mert a termelőszövetkezet összes földjén befejezték a vetést. Megszűnt a huszonnégy növénnyel folytatott vegyeskereskedés, a hiány egyik oka. Kukoricából a dupláját vetették a tavalyinak, most fejezték be. Ezenkívül jelentős területen új zöldtakarmánynövényt telepítettek. Nagy szükség lesz rá, mert júniusban elkészül az új háromszáz férőhelyes szakosított telep, kell majd az oda kerülő állatoknak. (A telep a tervezett 12 millió helyett 17-be került, de ez a drágulás a veszteségnek csak egy kis részét okozta, mondja nagyon őszintén az elnök). És három nap alatt bevetették az 520 hold háztájit is. (Kicsit sok egy kétezer holdas gazdaságban, de hát így szokták meg itt). Jön a KISZ-titkár és kéri, segítsen a vezetőség, a fiatalok szeretnének kirándulásra menni. Rendben van, itt van öt hold répaföld, ezt kapálják meg, kapnak érte kétezer forintot. ' Hogy felébredt a Szabadság Hajnala tagsága az árvíz óta tartó pangásból, azt az is mutatja, hogy kilencven ember kapált oítjártunkkor a hon? Hogyan mondjam meg'.’ Kinn esik a lucskos novemberi eső — még a csontom is didereg a hideg- tői. És otthon sincs másik kabátom. Talán sohase lesz már. A színpadon szóltak a vidám dallamok, színek és fények kavarogtak. Énbett- tiem zihált a rémület. A kabátom ... a kabátom. .. Először úgy gondoltam, hogy szólok az osztályfőnök tanárnőnek ... de még azt is? Az otthoni baj éppen elég lesz, még az iskolai szégyent is? Nem, nem. El kell buj- dósra—, meg kell semmisulbabföldeken és hatvanan á mákban. De a legszebbet a szép gyümölcsösben láttuk. Felszántották a fák alját és 3 két szélső meghagyott barázdán át árasztásos módszerrel öntözik a fák tövét: Ilyet is kevés helyen láttunk; még. Ez pedig a kertészek javaslata volt. Be is vált, a virágok nagy része megkötött, máris kicsi a lisztharmat- veszély. Ottjártunk alkalmával csurgott az eső, de a barázdákban is ömlött a víz. Ez a legjobb öntözés, esőben, ilyenkor minden viz a földbe megy. Mire eddig jutottunk, megjelent Szűcs Péter brigádvezető és közölte, hogy a szekrényt nem tudja kivinni, mert be van zárva és akinél a kulcs van, iskolára ment. Az elnök mindig ilyen Ez volt az a pillanat, amikor azt híUük, végre megjelenik az első ideges rángás az elnök arcán. Nem így történt. Változatlan nyugalommal közölte, hogy meg kell keresni a kulcsos embert, elkérni tőle a kulcsot,"* kinyitni az ajtót és kivinni a szekrényt a Klein-tagba, még ma. Kicsit jobban belemelegedve a beszélgetésbe, kiderült, hogy az elnök mindig ilyen. Azt a nagytakarítást sem pedantériából kezdeményezte, hanem, mert féltette , a csikókat, hogy eltörik a lábukat a kút körül heverő törött ekékben és boronákban. Amikor március 31-én hitelképtelenek lettek, nem folyamodott üzemviteli hitelért, hanem saját munkával előteremtette a bért. Miből? Zömét, 220 ezer forintot bérfuvarozásból. És a többit? (Mert a’ bér három- százezer forint volt). Értékesítésből. Mit lehetett értékesíteni tavasz elején? Libatojást és kislibát. Volt ifjúsági pinceklub is, a fiatalok már régen látták. Van még ládagyár, a tisza- löki vegyesipariak most fel akarják bontani a bérletet. Majd akkor, ha szociális épületet tudnak belőle csinálni, mosdót, étkezőt a dolgozóknak. Tavaly háromszázezer forintot fizettek bérpermetezésért. Már van két gép és szakember is hozzá, idén nem fog ennyibe kerülni. Már ötször nermeleztek. Az almatermés is szemmel láthatóan kövéredik a faágakon. Megérkezett a brigádvezető és jelentette, hogy a szekrényt megtalálták és a helyére került. Akkor hallottuk az elnököt először só- haitani. Hiszen szavát adta rá. ! Gesztclyi Nagy Zoltán ni, igen, meg kell semmisülni... itt csak a halál segíH hét. Taps. Fény. Meleg. A színészek hajlonganak a függöny elölt. Egy bácsi perecét árul... kiszaladok a né-j zőtérről. Végig a folyosón .. i már rohanok is el a ruhatár elölt, amikor rám kiabál egy klottkötényes néni. „Hé..i állj meg, te kis csúnya szemű üveges ... te, persze, hogy te... te vagy az a mulya ... kétszer is szóltam, hogy itthagytad a ruhatári jegyei det,.,.” És jött a második fetvoű nás. Vidám olasz zene. Feloldódás. És egyszerre rotrtJ den enyém lett a festett világból, szálltam és fürödten$ a dallamokban. Ki tudja... ha akkor néni kapom vissza a kahltomat ... ma vígjátékok helyeit tragédiákat írnék. IEGYZET Emeletes házak — falun Az ipartelepítés és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kezdődött a szabolcsi falvakban a gyors ütemű lakásépítés: modern, emberhez méltóbb lakások egész sora épült megyénkben az elmúlt 10 év alatt Megváltozott a falvak képe. Aki járja a megyénket, vályogházakat ma is láthat, de ezeknek a házaknak a többségét lepadlózták, az ablakok is kitágultak... Ennél is feltűnőbb az a sok ház, amely téglából, vagy falazóblokkból épült — díszes kőalapzattal. Sokan az elavult házuk elé is díszes vaskerítést húzták, hogy jobbra fordult sorsukat így jelezzék. Ezelőtt 10 évvel Szabolcsban csak egy-két vidéki orvosnak volt emeletes háza. Ma már az emeletes házak százaival találkozhatunk vidéken is. Nemrég épült emeletes irodaház Szatmárcsekén — földszintjén szolgálati lakások vannak. Több községben — például Nagyszekeresen — emeletes orvosi rendelő és iskola készült a közelmúltban, ezeknek az épületeknek a földszintjén is szolgálati lakások találhatók. A magánerőből történő emeletes építkezések száma is egyre növekszik. Igen sok esetben egyszerű ipari munkások, vagy tsz- tagok építik ezeket a lakásokat. Ilyen emeletes házat láthatunk őrben és Jármiban. Furcsa, hogy mindkét emeletes házzal éppen szemben látható a múlt maradványa: a nádfedeles ház. De nádfedél nélküli környezetben is láthatunk emeletes házakat Tiszalökön, Rakamazon, Tiszavasváriban. vagy Ujfe- hértón. (Az utóbbi községben a tanács most kétemeletes házat épít, amelyben hat család talál majd otthonra.) Az emeletes ház falun nem nagyzási mániából épül, nem státusszimbólum az ilyen épület. A falusi embernek is természetes igénye lett, hogy jobbra és kényelmesebbre vágyik. Tanácsi szakemberek szerint az emeletes házaknak több szempontból is előnyük van. Ezekben a lakásokban több család elfér (például szülők és a családot, alapított gyerekek), a két család számára épült lakás közművesítése viszonylag olcsó, az ilyen építkezéseknek az is előnyük, hogy kevesebb telket kell kimérni a tanácsoknak. Több emeletes vidéki lakásban gyerekszobát, vagy tanulószobát rendeztek be a szülők, a tulajdonosok. Ezeknek az embereknek nemcsak az anyagi helyzetük változott, hanem az Ízlésük is — lakáskultúrájúk eléri a városi színvonalat. Ezek a házak is azt bizonyítják, hogy a falu és a város között — ha lassan is, de — csökken a különbség. És vajon miből telik falun emeletes házakra? — kérdezhetik azok, akik kevésbé ismerik a falusi életet. A válasz egyszerű: a házajj korszerűsödése az életszínvonal emelkedésének egyik következménye. Ma még felnézünk a vidéki eme letes házakra — talán újabb 10 múlva már közömbösen megyünk el mellettük... «L tu Színház
