Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

anrx évfolyam. 103. szám ÄRA: 80 FILLER 1®73. MAJTJS 5, SZOMBAT LAPUNK TABTALMABOM Az «enyém* helyett 0. oktal* Az áj tanács N agy cserkesze« (3. okJaBS Az egészséget védik 0. «dalt Olcsóbbak a primőr áruk <S. oidaa Kissinger Moszkvába érkezett Pénteken, a késő délutáni órákban megérkezett Moszk­vába Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója. hogy megbeszé­léseket tartson szovjet veze­tő személyiségekkel a feleket kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről. Moszkvai sajtókörökben feltételezik, hogy a befolyá­sos amerikai politikus moszkvai tárgyalásai — mint legutóbbi, tavaly szeptembe­ri Itt-tartózkodása idején — most is a nyilvánosság kizá­rásával igen intenzíven és igen magas szinten folynak majd. Legutóbb Kissinger nem kevesebb, mint húsz órát tárgyalt Leonyid Brezs- nyeweL az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A nemzetbiztonsági főta­nácsadó utitársainak megvá­lasztása mindenesetre kö­vetkeztetni enged a több na­posra tervezett moszkvai esz­mecserék két fontos témájá­ra. Az egyik — a SALT- tárgyalások második szaka­szának sikerre vitele, a má­sik — a kereskedelmi kap­csolatok stabilizálása. Kissinger moszkvai tár­gyalásainak e két logikus napirendi pontja mellett moszkvai sajtókörökben — mint lehetőségekről — a kö­vetkező tárgyalási témákról beszélnek legtöbbet: Leonyid Brezsnyev tervezett wash­ingtoni látogatásának előké­szítése, az indokínai helyzet a kambodzsai beavatkozás tükrében, a helsinki konzul­tációk és az európai bizton­sági konferencia, valamint a bécsi tárgyalások és a fegy­veres erők csökkentésének problémaköre. ★ A vmikovói repülőtéren az amerikai vendéget Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettese. Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és több más hivatalos személyiség fogad­ta. Megjelent a repülőtéren Adolph Dubs, az Egyesült Államok ideiglenes moszk­vai ügyvivője is. Fehér Lajos mondott beszédet a kiskunfélegyházi Lenin Tsz ünnepi közgyűlésén Műit évi kiemelkedő ered­ményeiért „Kiváló termelő- szövetkezet” címmel tüntet­ték ki a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetet. Ebből az alkalomból pénte­ken egész napos programot rendeztek. Ott volt a rendez­vényeken, együtt ünnepelt a szövetkezet tagjaival Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. dr. Romány Pál, a Báes- Kiskun megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács el­nöke. A Minisztertanács elnök- helyettese és a kíséretében lévő megyei vezetők határ- szemlén is részt vettek, majd megtekintették a szövetkezet növendék-szarvasmarha te­lepét. a CPS-rendszerű ku­koricatermesztés éppen hasz­nálatban lévő gépeit, majd pedig a tsz lakatosipari mel­léküzemét. Az üzemben Fe­hér Lajos beírt az ott dol­gozó szocialista brigádok naplóiba. . Délután ünnepi közgyűlést v tartottak a városi művelő­dési központban. A közgyű­lésen mondott beszédében Fehér Lajos áttekintést adott mezőgazdaságunk helyzeté­ről, fejlesztési terveirőL Beszéde befejeztével a Mi­nisztertanács elnökhelyettese átadta a „Kiváló termelőszö­vetkezet” cím elnyeréséről szóló oklevelet Laczkó Gyu­lának, a tsz elnökének, a közös gazdaság 20, munká­ban élenjáró dolgozója a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kapta. Az ünnepi közgyűlés után Fehér Lajos a város politi­kai és gazdasági vezetőivel, és a Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezeti területi szövetségek titkáraival foly­tatott eszmecserét. Budapesten a finn mezőgazdasági miniszter Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására pén­teken Erkki Antero Hauki- puro finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter vezetésé­vel küldöttség érkezett ha­zánkba. Fogadásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre miniszter, jelen volt Paul Jyrka Nkal- lio Finnország budapesti nagykövete. A két miniszter pénteken délután megkezdte tanácskozását a MÉM-ben. Ifjúsági vezetők tanácskozása Agitációs és propaganda tanácskozást rendezett a KISZ Központi Bizottsága pénteken, a budapesti párt- bizottság oktatási igazgató­ságán. A tanácskozáson az ifjúsági szövetség megyei, járási és városi bizottságai­nak illetékes titkárai, vala­mint vezető propagandistái vettek részt, mintegy 600-an. Meghallgatták dr. Berecz Já­nosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága osztályvezető- helyettesének előadását az európai biztonságért folyta­tott harc időszerű kérdései­ről, majd dr. Gombár Jó­zsef. a KISZ Központi Bi­zottságának titkára adott részletes tájékoztatást a nem­zetközi ifjúsági és diákmoz­galom helyzetéről, a mozga­lomban tapasztalható főbb ideológiai-politikai irányza­tokról. a fejlődési tendenci­ákról. Kovács László, a KISZ KB osztályvezetője a x- Világifjúsági és Diáktalálko­zó előkészületeiről szólt. » Átadták a Kiváló vállalat kitüntetést a Mátészalkai Állami Tangazdaságnak Marx-emlékünnepség Nyíregyházán A Mátészalkai Állami Tangazdaság 4774 hektár te­rületen gazdálkodik. Ebből 767 hektár a gyümölcsös. A gazdaság 1972-ben összesen 143 millió Ft értéket termelt, ennek felét a téli alma ter­mesztése eredményezte. Az 1972-ben elért kiváló termelési eredményekért a Mátészalkai Állami Tangaz­daságot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint a MEDOSZ elnöksé­ge Kiváló vállalat címmel tüntette ki. Az erről szóló oklevél ün­nepélyes átadására tegnap, 1973. május 4-én, pénteken délután került sor a gazda­ság központjában. Az ünnepséget Szabó Lász­ló, a tangazdaság szakszerve­zeti bizottságának titkára nyi­totta meg. Üdvözölte és kö­szöntötte az elnökségben he­lyet foglaló vendégeket: dr. Tar Imrét, a megyed pártbizottság első titkárát, dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, dr. Dajka Ba­lázst, a MÉM főosztályveze­tőjét, dr. Fekszi Istvánt, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnökéit, ország- gyűlési képviselőt. Danes Jó­zsefet, a mátészalkai járási pártbizottság első titkárát. Forgács Andrást, a mátészal­kai városi pártbizottság első titkárát, Honvánszk)y Jánost, a MEDOSZ megyei titkárát és Nyitray Miklóst, az Álla­mi Gazdaságok Országos Központja Szaboics-Szatxnár megyei főosztály-vezetőjét. A gazdaság egybegyűlt dolgozói és a meghívott ven­dégek előtt Hegymegi István, a Mátészalkai Állami Tan­gazdaság igazgatója ismertet­te azokat a termelési ered­ményeket, amelyekkel a ki­tüntető Kiváló vállalat cí­met elnyerték. Külön mél­tatta az eredmények elérésé ­ben a szocialista brigádok szerepét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a MEDOSZ főtitkára nevében dr. Dajka Balázs főosztály- vezető köszöntötte a gazda­ság dolgozóit és vezetőit, majd átadta a Kiváló válla­lat kitüntetést dokumentáló oklevelet. Dr. Dajka Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a Mátészalkai Állami Tangazdaság kollektívája büszke lehet az 1972. évi eredményeire. Az országban pL: 1972-ben átlagosan 138 q alma termett hektáron­ként. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban majdnem 200 q volt a hektáronkénti almatermés. A termés na­gyobb része kiváló minősé­gű volt és exporteladásra került. A Mátészalkai Álla­mi Tangazdaság Európában is a legnagyobb télialma-ter- melő üzem. Felszólalt az ü nnepségen dr. Tar Imre, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében gratulált a nagyszerű eredményekhez, a kitüntető címhez. „A Máté­szalkai Állami Tangazdaság dolgozói és vezetői jól értel­mezték pártunk gazdaságpo­litikáját, és nagyon jól va­lósítják azt meg a gyakor­latban” — mondotta többek közt a megyei pártbizottság első titkára. Szőtt a megye többi gaz­daságának eredményéről is, amelyek szántén megnyugta­tóak, hiszen 1972-ben Sza­bolcs- Szatmár megye álla­mi gazdaságai 120 millió Ft tiszta nyereséget realizáltak, 10 millió Ft-tal többek mint az előző esztendőben. Elmondta, hogy 1972-ben a megye iparának termelési értéke már meghaladta a mezőgazdasági üzemek ösz- szesített termelési értékét és ez igen nagy eredmény. A megyében az 1972-ben vég­zett termelés alapján 51 vállalat és szövetkezet bizo­nyult méltónak a Kiváló cím elnyerésére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a MEDOSZ megyei elnökségének nevé­ben dr. Fekszi István gratu­lált a Mátészalkai Állami Tangazdaság dolgozóinak és vezetőinek. Ezután felolvas­ták dr. Dimény Imre mi­niszter és Kovács István, a MEDOSZ főtitkárának üd­vözlő táviratát. Az ünnepségen a szocialis­ta brigádoknak és a legjobb dolgozóknak jutalmakat, em­léklapokat, jelvényeket és zászlókat nyújtottak át. Emlékünnepséget tartot­tak május 4-én Nyíregyhá­zán, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola nagyter­mében Marx Károly születé­sének 155. és a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára, Varga Gyu­la, a városi pártbizottság első titkára, dr. Cservenyák Lász­ló, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a tanárképző és a mezőgazdasági főiskola képviselői. Az ünnepségen részt vettek a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gának tanárai, a szakosító ta­gozatok hallgatói, a mezőgaz­dasági és a tanárképző főis­kola tanárai, hallgatói, párt­állami és tömegszervezetek dolgozói. Az ünnepséget Kokas Fe­renc, a tanárképző főiskola tanszékvezetője nyitotta meg, majd „A marxizmus korunk fegyvere” címmel Markovtcs Miklós, az oktatási igazgató­ság igazgatója mondott em­lékbeszédet. Az előadó Marx Károly életművének méltatá­sa során hangsúlyozta: Marx nagyságát az adia, hogy át­alakította az emberiség egész eddigi társadalomtudományi gondorkodásmódiát. Egyesí­tette brr, elméletet az osztály­harc folyamatával, fegyverré változtatta az értelmet, ha­talommal ruházta fel, s ezzel példátlan ugrást idézett elő a megismerés történetében, az ember és a világ viszonylatá­ban. — Számunkra a marxi ha­gyaték nélkülözhetetlen esz­köze korunk megértésének és megváltoztatásának — foly­tatta az előadó. A Marxhoz való viszony próbakő min­denki számára, aki komolyan veszi a világszemlélet tisztá­zását, aki felelősséget érez a társadalmi fejlődés irányáért, a jelenlegi világhelyzetért, saját helyéért és állásfoglalá­sáért. A Marxhoz való vi­szony egyetlen kritériuma minden haladónak, szocialis­tának és a szabadsághoz való készségnek, a valóságos tör­ténelemlátásnak, az elemi el­vi tisztességnek. Próbaköve a progresszív elkötelezettség­nek, a néphűségnek. Ezután Markovics Miklós arról szólt: Marx aktualitá­sát nem csupán az adja, hogy az általa megrajzolt világ ro­hamosan kezd valósággá vál- ni, s az emberiség sorsát egy­re inkább a marxizmus ve- zérli, hanem az, hogy a társa­dalomnak Marx által felfede­zett általános szerkezete, ter­mészete és fejlődéstörvényei hallatlanul gazdag tudomá­nyos ismeretet adnak a ke­zünkbe, amely nélkül ma egy lépést sem tehetünk sem a szocializmust építő forradal­mi gyakorlatban, sem a tár­sadalomtudományi elméle­tünkben. — Marx életművének is­merete, elemzése és gazdagí­tása gyakorlati tevékenysé­günk mindennapi szükséglete, amely megóv bennünket at­tól, hogy kiszolgáltatottak le­gyünk a gazdasági életben, sodródjunk a nemzetközi hely­zet bonyolult alakulásával önálló cselekvőkké alakít bennünket. A marxi életmű legfőbb sajátossága, hogy fo­lyamatosan fejlődik, szüntele­nül gazdagítja magát a tudo­mányok eredményeivel, a munkásmozgalom, az osz­tályharc, a társad alom építéij és a felszabadító küzdelmek tapasztalataival. Az emlékbeszéd további ré­szében az előadó Marx for- radalmiságáról hangsúlyozta! Marx forradalmisága állandó készenlét és ténykedés volt. Elméleti igényesség, az oko­san mérlegelt új merész vál­lalása, értelmesen pártos osz­tály szemlélet, képesség az előrelépésre, a hamis és igaz, a haladó és a konzervatív ér­zékeny elválasztására. Forra­dalmisága a kapitalista világ­rend gazdasági és politikai szerkezetének megdöntésén túl magában foglalta a polgá­ri életvitel, világkép, viselke­dés, morál meghaladását, bírálatát. A polgári ideológia ma elsősorban Marx tanítá­sainak értelmezésével, belső kritikáiéval próbálja megállí­tani, ellensúlyozni és számára kívánatos irányba terelni a marxizmus hatását. A nemzetközi kommunista mozgalom és a marxizmus előtt ma kettős feladat áll: a marxizmus alapjainak meg­védése mindenféle eszmei leomlasztással szemben, és a kor új problémáinak alkotó marxista megválaszolása. A marxizmus vonzerejének to­vábbi növekedése és térhódí­tásának valóságos tartalma nagymértékben függ ennek a Kettős feladatnak a megoldá­sától. Az előadó befejezésül érse­ket mondta: — Marx élete tiszta képe annak, hogyan kell objektív mértékek alapján az egyéni töreikvések célját megválasz­tani. Napjainkban, az épülő szocializmus körülményei kö­zött Marxot tanulmányozni, elemezni, hozzá alkalmazkod­ni, tanításait fegyverként használni, tesz képessé ben­nünket arra, hogy a valóságot a maga bonyolultságában, sokszínűségében maradékta­lanul megértsük és megvál­toztatásának szükségességét, irányát, formáit és hajtóere­jét feltárjuk. Az emlékbeszédet követő szünet után két korreferátum hangzott el: „A marxi érték- elmélet és a szocialista gazda­ság” címmel Körtéig Sándor közgazdász, „125 éve a Kom­munista Kiáltvány útján" címmel Figula György, a ta­nárképző főiskola adjunktusa tartott előadást. Az emlékülés Kokas Ferenc zárszavával ért véget. Az ünnepség résztve­vői ezután megtekintették a főiskola könyvtára által Marx műveiből rendezett kiállítást Tímár Mátyás Berlinben Megkezdődtek a magyar—NDK gazdasági tárgyalások Berlinben pénteken meg­kezdődött a magyar—NDK gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bi­zottság XII. ülésszaka. A ta­nácskozások középpontjában a két ország gazdasági kap­csolatainak a KGST komplex programja alapján való to­vábbfejlesztése áll. Reggel az NDK miniszter- tanácsa épületében először el­nöki megbeszélést tartottak. Ezen részt vett magyar rész­ről: dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar elnöke; dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság helyettes elnöke és Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete. Az NDK részéről: Wolf­gang Rauchfuss miniszterel­nök-helyettes, a bizottság NDK-beli elnöke; dr. Udo- Dieter Wange, az állami terv­bizottság elnökhelyettese, a bizottság helyettes elnöke és Günter Kohrt, az NDK ma­gyarországi nagykövete. A bizottság ezután ple­náris ülést tartott. Az előterjesztett jelentés alap­ján megállapították, hogy a két baráti állam gazdasági kapcsolatai a leg­utóbbi 12 hónap alatt is to< vább mélyültek és fejlődtek. Majd a bizottság az 1976-- 80-as évekre szóló tervkoordi­náló munkáról hozott hatá­rozatokat. Ezt követően a bizottság az­zal az 1967-ben kötött egyez­ménnyel foglalkozott, amely­nek értelmében magyar ifjú­munkások hároméves idő­szakra az NDK-ban vállalnak munkát. A bizottság megálla- oította, hogy az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok je­lentősen gyarapították szak­mai tudásúkat, s az egyez­mény olyan vonatkozásban is elérte célját, hogy ennek ré­vén újabb területen épültek ki értékes kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság között. Fontos elvi és gyakorlati jelentősége van a bizottság ama döntésének, hogy a jövőben — kisebb számban — NDK-beli fiatalok is dolgozni fognak Magyar- országon. Ugyanakkor a munkaerő-egyezményt 1980- íg meghosszabbították, illetve elhatározták, hogy ezzel kap­csolatban új kormányegyez- ményt írnak alá. A bizottság ezután meg­hallgatta az 1972—73. évi áru­csere-forgalmi egvezménv végrehajtásáról készített be­számolót és élelmiszeripari, továbbá a mezőgazdasági géngvártási egviittműködésről szóló beszámoló került meg­vitatás végett a bizottság elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom