Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

f. óidat KELET-MÄGYARORSZÄG 1973. május 22. Szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozat Bonn (TASZSZ): Willy Brandtnak, a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi kancellárjának meg­hívására 1973. május 18. és 22.' között a Német Szövet­ségi Köztársaságban tartóz­kodott Leonyid lljics Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Taná­csa elnökségének tagja. Az SZKP KB főtitkárát el­kísérte A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Pa- tolicsev külkereskedelmi mi­niszter, B. P. Bugajev polgári repülésügvi miniszter, A. M. Alekszandrov és A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadói, L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, V V. Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának he­lyette« vezetője. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára látogatást tett dr. Gustav Helnemannál, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnökénél. L. I. Brezsnvev, az SZKP KB főtitkára és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancel­lárja számos megbeszélést tartott, egyebek között A. A. Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminisz­terének és Walter Scheel- nek, a szövetségi alkancellár- nak és külügyminiszternek részvételével. A látogatás során megtar­tott találkozókon ugyancsak részt vett: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége képvi­seletében N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, B. P. Bugajev polgári re­pülésügyi miniszter. A. M. Alekszandrov és A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadói, L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, V. M. Falin, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete, V. V. Zaglagyin, az SZKP KB nem­zetközi osztályának helyettes vezető ie, / A Német Szövetségi Köz­társaság képviseletében dr. Hans Friderichs szövetségi gazdaságügyi miniszter, dr. Lauritz Lauritzen szövetségi közlekedésügyi miniszter, Egon Bahr különleges feladatokkal megbízott szövetségi minisz­ter, Paul Frank, az -NSZK külügyminisztériumának ál­lamtitkára, von Wechmar, a szövetségi kormány informá­ciós és sajtóirodáiénak veze­tője, dr. Heinz-Ulrich Sahm. az NSZK szovjetunióbeli nagykövete, Günther von Wellb, az NSZK külügymi­nisztériumának igazgatója és Peter Hermes, az NSZK'kül­ügyminisztériumának igazga­tója. A látogatás alkalmából a kétoldalú kapcsolatok továb­bi kibővítését és elmélyítését elősegíteni hivatott követke­ző megállapodásokat írták alá: — a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló meg­állapodást; — a kulturális együttmű­ködésről szóló megálla­podást; — az 1971. november 11- én megkötött légifor­galmi megállapodás ki­egészítő jegyzőkönyvét. Az SZKP KB főtitkára és a szövetségi kancellár meg­vitatta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztár­saság közti kapcsolatok alap­vető kérdéseit. Nagy figyel­met szenteltek az időszerű nemzetközi kérdéseknek mindenekelőtt az európai és a világbéke megteremtése perspektívájának. A megbe­szélések nyílt, tárgyszerű lég­körben. a kölcsönös megér­tés szellemében folytak, ami megfelel a két ország közti kapcsolatok jellegének. Az 1970. augusztus 12-én megkötött szerződést mind­két fél történelmi mérföld­kőnek tekinti a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Német Szövet­ségi Köztársaság közti kap­csolatokban és általában az európai fejlődésben. A felek egyhangúlag megállapítják, hogy a szerződés reménytel­jes alapul szolgál a múlt sú­lyos örökségének felszámolá­sára, a két ország közti kap­csolatok átalakítására és megjavítására. A szerződés aláírása óta eltelt rövid idő alatt az együttműködés szá­mos területén jelentős ered­mények születtek. A felek kifejezték készsé­güket arra, hogy a szerződést élettel töltsék meg és arra, hogy a szerződésből kiindul­va következetesen munkál­kodjanak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság közti kapcsolatok javítá­sán és fejlesztésén. Az eb­ben az irányban tett közös erőfeszítések, amelyeket a felek a jövőben is folytat­nak, kölcsönös megértést és bizalmat szülnek. Különösen fontos szerepet játszanak ebben a vezető személyisé­gek találkozói és eszmecse­réi. Megállapodtak abban, hogy ilyen találkozókat' a jövőben is tartanak. Elégedettséggel állapítot­ták meg, hogy a más szinte­ken történő véleménycserék és konzultációk gyakorlata állandó elemévé vált a két állam közti együttműködés­nek. Ez ia gyakorlat igazol­ta önmagát, a jövőben foly­tatódik és szélesebb teret kap. Konzultációk tárgyát képezik majd a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések és a kétoldalú kapcsolatok prob­lémái egyaránt. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és a szövetségi kancellár megelé­gedéssel állapította meg. hogy az 1970. augusztus 12-i szerződés megkötése óta lé­nyegesen megnövekedett a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között a kereskedelmi forgalom. Meg­kötötték a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt és a légiforgal­mi megállapodást. Jelentősen megélénkültek a két fél ipa­ri szervezeteinek és cégeinek kapcsolatai. Szélesedik a tu­dományos-műszaki csere. Számos megállapodást írtak alá a tudomány és a techni­ka területén megvalósuló együttműködésről. Főkonzu­látus nyílt Hamburgban és Leningrádban. A tárgyalások során alá­támasztást nyert, hogy a gaz­dasági és ipari kapcsolatok fejlődése a két ország poli­tikájának fontos célja, mert az ilyen fejlődés, nagy elő­nyöket biztosít a népeknek, megteremti a béke megbíz­ható anyagi alapját. Ezzel kapcsolatban kifejezésre jut­tatták, hogy készek tevéke­nyen kiaknázni a szovjet— nyugatnémet gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság nyújtotta lehetőségeket. A két fél kifejezte, hogy tö­rekszik a kapcsolatok kiszé­lesítésére és a látogatás ide­jén aláírt megállapodások kiegészítéseként kész új meg­állapodásokat kötni, egyebek között a tudományos-műsza­ki együttműködés, a gépkocsi­közlekedés, a tengerhajózás, a környezetvédelemben való együttműködés területén és más területeken is. 1974-ben kölcsöiTpsen kiállításokat ren­deznek annak érdekében, hogy ismertessék a két or- szágnak a népgazdaság és a kultúra területén • elért ered­ményeit. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és a szö­vetségi kancellár üdvözölte azokat a tárgyalásokat, ame­lyek most folynak számos nagyszabású ipari tervről, ezen belül egy olyan tervről, amelynek értelmében a Szov­jetunióban egy kohászati kombinátot építenek a Né­met Szövetségi Köztársaság cégeinek részvételével. Elhatározták, hogy ösztön­zik az együttműködést a prog­resszív technológia kidolgo­zásában és új termelői kapa­citások létrehozásában, egye­bek között a gépgyártásban, a műszergyártásban, a Szov- ietunió területén a hajtómű- gvártásban. Kölcsönös érdeklődés mu- tetkozik a tekintetben is. hogy tovább fejlesztik az együttműködést a vegyipar­ban, az atomenergia békés cé­lú felhasználásában, a villa- mosenergia-termelésben, a Szovjetunió területén lévő egyes hasznos ásványfajták lelőhelyeinek együttes fel­tárásában. A szövetségi kor­mány kifejezte, hogy érdekelt a Szovjetunióból származp kőolaj behozatal növelésében. A felek kifejezték, készek minden lehetséges módon elősegíteni a már elért elvi megállapodások megvalósí­tását. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és a szövetségi kancellár úgy vé­li, hogy a két állam viszo­nyában megkezdett új sza­kasz megnyitja más terüle­teken is a kapcsolatok meg- javulásának és aktivizálásá­nak lehetőségét. A két fél ösztönözni fogja a parlamen­ti képviselők kapcsolatainak kiszélesítését, a kultúra, a népművelés, a sport, a turiz­mus területén a cserék fej­lesztését, a szakszervezete'- az ifjúsági és egyéb szerve­zetek, valamint a két állam polgárai közötti érintkezést, elősegíti a humánus jellegű kérdések rendezését. Meg­állapították, hogy hasznos a kapcsolatok megteremtése a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság városai között. Az ilyen kapcsolatok, valamint kollektív vagy egyéni alapon a cserék fej­lesztése arra hivatott, hogy szolgálja a kétoldalú biza­lom és kölcsönös megértés fokozódását, az emberek köl­csönös szellemi gazdagodá­sát, a béke és a jószomszéd­ság erősödését. Kívánatosnak ismerték e-i azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lét­rejöjjön az együttműködés az egészségvédelem területén mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú alapon, és elsősor­ban, hogy egyesítsék az erő­feszítéseket a rák, valamint a szív- és véredényrendsze- ri megbetegedések gyógyítási módszereinek kidolgozásá­ban. Nemzetközi problémákat vizsgálva az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára és a szövetségi kancellár ^meg­elégedéssel állapították még,' hogy legutóbbi. 1971 «2ép­temberi találkozásuk óta az európai feszültség enyhülésé­nek folyamatában további jelentős haladás következett be. Ezt a pozitív folyamatot elősegítette a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének, a Lengyel Nép- köztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaság­nak a Német Szövetségi Köz­társasággal megkötött szer­ződése. valamint az 1971. szeptember 3-án megkötött négyoldalú megállapodás. Ezek a dokumentumok a tén »leges európai helyzetből indulnak ki és a békés fej­lődés biztosítását szolgálják. L. I. Brezsnvev és Willy Brandt hangsúlyozták a Né- . met Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közti kapcsola­tok alapjairól kötött szerző­dés fontosságát az európai feszültség enyhülése szem­pontjából. Üdvözölték a két német állam küszöbönálló felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Részletes véleménycserére került sor az 1971. szeptember 3-án megkötött négyhatalmi meg­állapodással kapcsolatos kér­désekről. L. I. Brezsnyev és Willy Brandt egyetértettek abban, hogy e megállapodás szigorú betartása és teljes megvalósítása alapvető elő­feltétele a tartós enyhülésriek Európa közepén és az érin­tett államok, köztük a Szov­jetunió és a Német Szövetsé­gi Köztársaság közti kapcso­latok megjavításának. A szövetségi kancellár tá­jékoztatott a szövetségi kor­mány és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nya közötti tárgyalások ál­lásáról, a kétoldalú kapcsola­toknak mindkét állam szá­mára kedvező alapokon tör­ténő normalizálásáról, s ez­zel összefüggésben a szövet­ségi kormány erőfeszítéseiről a müncheni szerződés prob­lémájának lezárása érdeké­ben. L. I. Brezsnyev és Willy Brandt egvetértettek abban, hogy az NS2K és Csehszlovákia kormánya kö­zött folyó tárgyalások sike­res befejezése nagy jelentő­ségű lenne az európai fe­szültség további enyhülé­sének szempontjából. A szö­vetségi kancellár hangsúlyoz­ta a szövetségi kormány készségét, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen mindazokkal a kelet-európai országokkal, amelyekkel még nem áll diplomáciai viszony­ban. Részletesen megvitatták az európai politika homlokteré­be került, az európai bizton-. Sággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozás elő­készítésével kapcsolatos kér­déseket. Kifejezték azt a re­ményüket. hogy a Helsin­kiben folyó sokoldalú előké­szítő konzultációk hamaro­san befejeződnek, hogy a tanácskozást a legközelebbi jövőben összehívják és az ügv nemzetközi jelentőségé­nek megfelelő színvonalon tartják meg. Mind a két fél kész hozzál árulni a tanács­kozás sikeréhez, hogy szilárd alanot teremtsen az eurónai béke. biztonság és együtt­működés számára. Véleménycserét folytattak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentésével kapcsolatos kér­désekben. A felek egyetértet­tem abban, hogy a rendezést szolgáló egveztetett lépések, amelyek megfelelnek a részt vevő államok biztonsaga csorbíthatatlanságát kimon­dó elvnek alkalmasak lenné­nek az európai béke megszi­lárdítására. A felek kifeiez- ték készségüket anhak előse­gítésére. hogy a sokoldalú tárgyalásokon valamennyi résztvevő számára elfogad­ható megoldás szülessék a problémák megközelítésére Mindkét fél üdvözli a tárgya­lások előkészítésére konst­ruktív légkörben folyó sok­oldalú bécsi konzultációkat és kifejezik reményüket, hogy ezek a konzultációk ha­marosan sikérrel fejeződnek be. Elégedettséggel állaoítot- ták meg. hogy a nukleáris fegyverek teriesztésér/ek el­tiltásáról szóló, 1968 mlius 1- én megkötött szerződést szá­mos állam írtrt alá ésfatifi- kéltft, Az. Epyalorp. ..és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által áóriliS 5-én aláírt megállapodást figye­lembe véve, a szövetségi kor­kormány a szerződést jóvá­hagyásra a' törvényhozás elé terjeszti. A két. fél úgy véli. hogy e szerződés megvalósí­tása lépést jelent a leszerelés felé vezető úton és hozzá.iá- rui a nukleáris háború ve­szélyének csökkenéséhez, a nemzetközi biztonság további megszilárdulásához. L. I. Brezsnyev és Willy Brandt üdvözölték az 1973. január 27-én Párizsban alá­írt megállapodást a híd S u befejezéséről és a béke hely­reállításáról Vietnamban. Ez a megállapodás fontos hóz- zájárulás volt az egész nem­zetközi légkör egészségeseb­bé válásához. Úgy vélik, hogy a párizsi mgállapodásnak va­lamennyi. a dokumentumol aláíró fél által történő betar­tása fontos előfeltétele a tar tós béke biztosításának a földnek ezen a részén. A feleik aggodalommal álla­pították meg, hogy a Közel- Keleten változatlanul veszé­lyes feszültség uralkodik és hangsúlyozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-én elfogadott határozata szellemében kell megoldani az ezzel kapcso­latos problémákat. Kijelen­tették. hogy ezután is folytat­ják erőfeszítéseiket az igazsá­gos és tartós közel-keleti bé­ke elérésiére. Az SZKP KB főtitkára és a szövetségi kancellár egyetér­tettek abban, hogy megbeszé­léseik elősegítették a két or­szág közti együttműködés szférájának kibővülését, egn’e- bek közt a nemzetközi kér­désekben is, távlatokat nyi­tottak a Szovjetunió és a Ná­diét Szövetségi Köztársaság közti politikai, gazdasági, tu- dománvos-műszaki és kultu­rális kapcsolatok aktív fej­lesztéséhez, a két állam érde­keinek megfelelően. Az elért eredmények alapján mindkét ország bizakodással tekinthet a jövőbe. L. I. Brezsnyev köszönetét fejezte ki azért a vendégsze­retetért, amelyben a Német f (Folytatás az 1. oldalról) zott ránk. Az önök országá­hoz fűződő kapcsolatokban azért tudtuk túltenni ma­gunkat a múlton, mert nem akarjuk annak visszatérését. A szocialista német állam­mal, szövetségesünkkel, a Német Demokratikus Köztár­sasággal, a Szovjetuniót rég­óta összefűzik a legközelebbi őszinte és önzetlen barátság kötelékei. i — A jóakarat és a béke­szeretet álláspontjából köze­lítjük meg a Német Szövet­ségi Köztársasághoz fűződő viszonyunkat is. Mi becsület­tel készen állunk az együtt­működésre, amely — amint meggyőződésünk — rendkí­vül hasznos lehet mindkét félre és az egyetemes biz­tonságra nézve. Mi tarlós békét kívánunk és feltételez­zük, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság is érdekelt a békében és szüksége van a békére. — Mi tudjuk, hogv Brandt kancellár kormánvának sem volt egyszerű eljutni ehhez a szerződéshez. A hideghá­borúnak megvan a maga tehetetlenségi nyomatéba, amelynél? leküzdése bizonyos erőfeszítéseket követel. Sőt, mi több, a két világ veszé­lyes konfrontációjának hívei meg táx'olröl sem tüptek el a politikai küzdőtérről. Éopen ezért a Szovjetunióban érté­kelik azt a realizmust, aka­ratot és előrelátást, amelyet a Német Szövetségi Köztár­saság vezetői tanúsítottak, mindenekelőtt pedig Willy Brandt szövetségi kancellár, hegy megkössék és hatályba leplen a szovjet—nyugatné­met és a »lengyel—nyugatné­met szerződés, amely meg­vetette országútik és a szo­cialista Euróoa új kapcsola­tainak , kezdetét. Leonyid Brezsnvev a to­vábbiakban a két ország kapcsolatairól beszélt. így folytatta: — Mint önök tudják, ezek­ben a nánokban a gazdasági és kulturális kapcsolatokról, valamint a léciközlekéd-aről száírios' 'kónlíórél rr.ocá1:aho- dást kilőttünk: am»lvek de- monstrálTák a két fél közötti kölcsönös megértést és az, együttműködésre irányuló készséget. — De bármennyire fontos fsakét állam jó viszonya n°- oeink számára, nem kevésbé fontos az, hogy e kapcsol ^+ok megteremtése és fejlődése napjainkban egy része a nemzetközi élet alapvető megjavulja átfogóbb folya­matának Európában és nem­csak Eurónában. Véghemegv az átmenet a hideghábotii nesvedsfcá^.rtos ídősz^l^ábíM a béke. a kele*i és a nvusati államik kbzöt+i kö^^önös tisztedet és együttműködés viszonyaiba. — Énpen ezt célozza a bé­kés egymás mellett élés Poli­tikája, amelyet a Szovjetunió Szövetségi Köztársaságban ott tartózkodása idején részesí­tették. Dn Gustáv Heinemann szövetségi elnök és Willy Brandt szövetségi kancellár 1973. május 21. L. L BREZSNYEV az ellentétes társadalmi rendszerű államok irányában folytat. A legteljesebben ki­fejezésre jutott ez a ma már széles körűen ismert béke­program, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa hagyott jóvá, valamint az SZKP KB ez év áprilisában megtartott ülésének anyagaiban. Ott egyebe^ között az olvasható, hogy országunk célul tűzi maga elé gyökeres fordulat végrehajtását az európai szá­razföldön az enyhülés és a béke irányában. Szeretném, ha önök tudnák. hogy a Szovjetunió, az SZKP. egész n.éoünk energikusan és kö­vetkezetesen törekszik e cél elérésére. — Kétségkívül a ielerüegl európai fejlődés pozitív e1?- mei közé tartozik a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak fokozatos javu­lása kele*i s-mmsséd<’ú-c1, Lengyelországgal, az NUK- val. Csehszlovákiával és más európai szocialista államok­kal. — Fontos jelentőséget tu­lajdoniunk annak a kőnket és éoítő szellemű együttmű­ködésnek. amelyet a Ném=t Szövetségi Köztársasággal, Frnn'’ieorsZá“gal. az Egye­sült Államokkal és más álla­mokkal alakítottunk ki p’v olyan < jelentős vonalkázás­ban. mint az etn-Voj bizton­‘ káéi és e«viittmőködési érte­kezlet előkészítése. Ezután az SZKP főtitkára a szoviet—amerikai kapcso­latokról beszélt. — Folytatódik a szovjet— 1 amerikai kapcsolatok kedve­ző fejlődése. Ügy vélem, ál­talában el lehet mondani, hogy bolygónk ma közelebb van a szilárd tartós békéhez, mint bármikor korábban. A Szovjetunió oedig minden be­folyását ■ felhasználja e ked­vező tendencia megszilárdí­tása érdekében, békeszerető külpolitikánk társadalmunk leglénvegének, mély belső szükségleteinek kifejeződése. A 250 milliós szovjet nép a békés építés hatalmas ter­veinek megvalósításával van elfoglalva. Végtelen hazánk­ban északon és délen. Szibé­riában és Közéo-Ázsiában óriási villamos erőműveket, üzemek és gyárak százait építjük, öntözőrendszereket hozunk létre olyan területe­ken amelyek méretüket te­kintve számos európai állam­mal vetekedhetnek. Célunk az. hogy a szovjet nép holnao még jobban éljen, mint ahogy ma él. • Befejezésül Leonyid Brezs­nyev a következőket mon­dotta : — Tartózkodásunk a Szö­vetségi Köztársaságban szük­ségszerűén rövidre szabott Ugyanakkor az a kevés is amelyfet elvtársaimnak és ne­kem módunkban volt nyu­gatnémet földön látni, kelle­mes benyomást kelt. Végezetül Leonyid Brcgs- nvev az NSZK népének bé­kés és boldog életet, eredmé­nyes munkát és fellendülést kívánt. meghívást kapott, tegyen hi­vatalos látogatást a Szc- jet- unióba. A meghívásokat kö­szönettel elfogadták. Königswinter-Petersberg, WILLY BRAN WC fiatal miszalcalc és közgazdászok tanácskozása Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) különböző műszaki és termé­szettudományos szakterületen dolgozó fiatalok közös állás­pontjának kialakítását, a helyi szerzek, az üzemi dön­tések előkészítésében való részvételt. ■— Elismerés illeti műszaki, közgazdászfiataljainkat, akik a KISZ különböző mozgal­main túl aktívan részt vál­lalnak a tudományos egyesü­lete^ munkájában is. Az if­júság legsajátosabb érdeke, hogy élen járjon a tudomány és a technika elsajátításában, alkalmazásában. Számára ez a legjobb befektetés, mert leghosszabb távon, a fiatalok élvezik majd a szocialista társadalom gyümölcsét. Kállai Sándor előadását vi­ta követte és annak összefog­lalója után Szilágyi József, a KISZ megyei eiső titkára át­adta 53 műszaki és közgaz­dászfiatalnak a szakdol" ’- taik elismeréseként őket r illető jutalmakat, emlékű a- ketteket. Kanda Pál, az SZMT vezető titkára a szakszerve­zetek különdíját adta át két, több éve értékes pályamun­kával jelentkező mérnöknek, Szemján Tibornak és Ri- bórszki Jánosnak. A fiatal műszakiak és közgazdászok V. megyei tanácskozása hasz­nos javaslatokkal gazdagí­totta a mozgalom irányítóit és résztvevőit. (P. g.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom