Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-19 / 115. szám
I oldal KELET-MAG Y ARORSZ A O tQT$. vtíUm W. {Folytatás az 1. oldalról) PÁRIZS Leonyid Brezsnyev nyugatnémetországi látogatásának első napján a világsajtó tovább foglalkozik a látogatás jelentőségét. Az l’Humanité a többi között azt hangsúlyozza, hogy Brezsnyev Bonnba érkezése egyrészt a nemzetközi életben bekövetkezett változások jelentőségét, másrészt azoknak az eredményeknek a fontosságát demonstrálja, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország ért el a békés együttélés politikájának megvalósításában. LONDON A Times pénteki szerkesztőségi cikkében arra mutat rá, hogy az SZKP KB főtitkárának nyugat-németországi útja a második világháború óta végbement történelmi változásokat tükrözi, és ez a látogatás annak következtében vált lehetővé, hogy a világon általánosságban elfogadták ennek a háborúnak a következményeit, elsősorban a háború utáni határok tényét. GENF A Journal de Génévé című svájci lap jelentős nemzetközi eseményként értékeli a magas színtű szovjet látogatást. BONN A Vorwärts című nyugatné- német lap írja: a szovjet és a nyugatnémet . kormány az európai béke szavatolására törekszik. A lap szerint a bonni találkozó jelentősége túllépi az európai népek kölcsönös megértése ügyének kereteit és nyilvánvalóan előmozdítja az egyetemleges kölcsönös megértés szilárdítását. TOKIO Az Aszahi annak a véleményének ad kifejezést, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatása következtében a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok még jobban kibővülnek és még jobban megszilárdulnak. NEW YORK A Christian Science Monitor című bostoni lap igen találóan jegyzi meg, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának útját a diplomácia „virágai” szegélyezik. 'A lap a „virágok" alatt természetesen a látogatást előkészítő komoly diplomáciai alapot érti. a többi között az NDK—NSZK alapszerződésének a közelmúltban történt ratifikálását. Ugyanez a lap egy másik cikkében azokról a nyugatnémet várakozásokról ír, amelyek szerint a látogatás eredményeként folytatódik az enyhülés a Kelet és a Nyugat között, és tovább növekszik a gyümölcsöző együttműködés. Az amerikai sajtó egészében véve üdvözli Leonyid Brezsnyev bonni látogatását. A washingtoni kormány álláspontját Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a következőkben fogalmazta meg: az Egyesült Államok üdvözli barátainak részvételét a Kelet és a Nyugat közötti hatékony párbeszédben. Hozáfűzte: az Egyesült Államok jelenleg a:, „Európa-évVel” kapcsolatban különleges figyelmet fordít a nyugat-európai országokkal való kapcsolataira. Willy Brandt pohárk őszön tője ' Willy Brandt szövetségi kancellár pénteken este a Rchaumburg palotában vacsorát adott Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tiszteletére. A vacsorán Brandt kancellár a következő pohár- iköszöntot mondotta: I Főtitkár úr, nagy megtiszteltetés és öröm feleségem és S3 magam számára, hogy önt és az ön kíséretét itt üdvözölhetem ma este. Ez alkalmat ad nekem arra is, hogy viszonozzam azt a vendégszeretetet. amelyben engem Moszkvában és később Orean- idában részesítettek, örvendek, hogy ismét láthatok néhány számomra ismerős arcot és különösképpen üdvözlöm az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának új tagját, Gromiko külügyminisztert. ' Hölgyeim ' és uraim, ma délelőtti megérkezésekor megmondtam a főtitkár úrnak, kívánságom, hogy ezeket a bonni napokat felhasználjuk békepárbeszédünk j folytatására. Ezzel már egy ' hagyományt kezdünk meg- el a oozni. | Azoknak a gyors változá- 1 «oknak a folyamatában, ame- Ivek világunkat és az embe- ' risset, és a mi két államun- ' kát is érik, bátorság kell ah- * hoz. hogy közösen egy új kez- ' «Jetnek vágjunk neki. I Erről bizonyságot adtunk ' 1970. augusztusában a moszk- ' vaj szerződés megkötésével. / Bá+orság kell ahhoz is, hogy f ne tartsuk magunkat távol ' slaovető felismerésektől — 1 ígv attól, hogy Európának szüksége van a megértésen alaouló békére. ; A mi feladatunk, főtitkár fcr. arról gondoskodnunk, hogy a nyíltságnak és a biza- | lomnak az a foka, amely megbeszéléseinket meghatározza, ne egyesek ügye legyen csupán, hanem tegyék azt magukévá és vállalják államaink politikai erői és polgárai is. Úgy vélem, hogy a növekvő bizalomnak kell megadnia kapcsolataink különleges jel- legét. A nemzetközi helyzet megváltozóban van. Úgy hiszem, jó lelki ismeret tel állapíthatjuk meg, hogy részünk volt ebben a jó irányú változás- ban. Az 1970 augusztusában kötött szerződés konstruktív erőket szabadított fel a kelet—nyugati viszonyban, még mielőtt maga a szerződés érvénybe lépett: tárgyalásaink eredmépyes lezárása utat nyitott a Varsóban megkötött szerződésnek. A Berlinről tartott négyhatalmi tárgyalások sikeréhez is jó előfeltételnek bizonyult. Lehetőséget teremtett áz‘ Ni)K.- val kötendő alapszerződésre és ezzel a két német államnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való küszöbönálló belépésére. 1970 nyarán kötött szerződésünk tehát az európai enyhülés kulcsának bizonyult. Az utóbbi hónapokban Helsinkiben e földrész államai és Észak-Amerika képviselőivel együtt előkészítő munkát végeztek, hogy hamarosan megnyíljék a külügyminiszterek értekezlete. Bécs- ben fontos tanácskozások indultak, amelyeknek célja a csapatlétszám-csökkentés. A nágyhatalmak ugyanakkor felelősségteljesen folytatják megbeszéléseiket, hogy a világban szilárdabb egyensúlyt alakítsanak ki; mindennek nagyobb biztonságot kell teremtenie és teremthet is. Senki sem felejti el <közü- lünk, hol is áll a másik. Senki 6em feledkezik meg a társadalmi rendszerek különbözőségéről, az ideológiai különbségekről és a fennálló kötelékekről — legyenek azok gazdasági vagy politikai jellegűek. Mindkét fél figyelembe veszi a maga jogait és kötelezettségeit és tiszteletben tartja a másikét. Ez fontos feltétele a jószomszédságnak, amelyre törekedni kívánunk. A Német Szövetségi Köztársaság az Atlanti Szövetség tagja. Beágyazódik a nyugat-európai államok kö- zösségébe, amely túlnőtt már a Közös Piacon. Bizonyos lehet ön benne: ez a közösség nem tekinti magát mások ellen irányuló tömbnek, hanem olyan tömörülésnek, amely a béke megszervezését és a népek kö- zÖ6 javát szolgálja. Ami a mi két államunkat illeti, főtitkár úr, a gyakorlati együttműködés az utóbbi két-három esztendőben fi ■ gyelemre méltó él-éHm'ényei két hozott. Beszélnünk kell viszont az intehfcjvobb gazdasági. műszaki, kulturális cseréről. Polgáraink azt remélik, hogy készséget mutatunk a réális, de nem félénk tervezésre, szorgos munkát és igénves célkitűzéseket várnak tőlünk. Ha valami nincs egészen a szívem szerint, akkor az az. hogy a rengeteg tárgyalási időpont, főtitkár úr, kevés pihenőidőt' enged önnek. De a munka, amely ránk vár. mégsem lesz teher, hiszen a józanságot és remélhetően azt a boldogságot szolgálja, amelyet a biztosított békében keresünk. Hölgyeim és uraim, kérem önöket, hogy velem együtt ürítsék poharukat közös erőfeszítéseink sikerére — — a békére; — a Szovjetunió népeinek javára; — az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, Leonyid Iljics Brezsnyev úrnak az egészségére! Leonyid Brezsnyev válaszbeszéde Brandt kancellár pohár- köszöntőjére válaszolva Leonyid Brezsnyev a következőket mondotta: Igen tisztelt szövetségi kancellár úr! Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy még egyszer köszönetét mondjak önöknek az országukba szóló meghívásért, azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben bennünket, a Szovjetunió képviselőit részesítettek. Itteni látogatásunkat újabb logikus lépésnek tekintjük a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonynak abban a fejlődésében. amelyet a moszkvai szerződés 1970 augusztus 12-i aláírása vezetett be. Mindazt. ami államaink viszonyában új mozzanatként sorra meghonosodik. támogatják és üdvözlik a Szovjetunió népei. támogatja és üdvözli véleményem szerint a szövetségi köztársaság népe és a többi európai nép is. Ez további erőfeszítésekre ösztönöz. Nem kevés erőfeszítésre volt szükség, hogy a dolgok menetét kedvező mederbe tereljük. Amikor e feladat elvégzéséhez hozzáláttunk, abból indultunk ki, hogy a múltnak nem kell számunkra állandó tehertételt jelentenie és nem kell a jövő kilátásait elzárnia. A Szovjetunió politikájának célja az, hogy megakadályozza a múlt tragédiájának megismétlődését. Meggyőződésünk, hogy ennek a feladatnak megoldása — ha ebben együttműködünk —- történelmi jelentőségű lenne. Nyilván sajátos logika van abban, hogy az országaink közötti viszony megújításának munkáját annak a nemzedéknek a képviselői vállalták magukra, amely együtt élte át az elmúlt háború borzalmait. Számomra. aki az összes háborús éveket a fronton töltöttem, nagyon jól érthető ennek a munkának az értelme és jelentősége. Úgy hiszem. Brandt úr is jól megérti ezt. Nem kétséges, hogy az új nemzedék is meg tudja érteni és meg tudja becsülni. amit ma végzünk, és kiveszi részét ebből a megkezdett nagy munkából. A szövetségi köztársasággal való átfogó együttműködés fejlesztése jelentős helyet foglal el a Szovjetunió európai politikájában, amely arra irányul, hogy földrészünkön döntő fordulatot valósítson meg az enyhülés és a béke irányában. Magától értetődik, hogy egy ilyen nagy feladat csak sok állam együttműködésével, mind a Szovjetunió, mind a szövetségi köztársaság szomszédaival és barátaival egyetértésben oldható meg. Reméljük, hogy a szövetségi köztársaság e kollektív erőfeszítésekben olyan szerepet fog játszani, amely megfelel súlyának és helyzetének a mai világban. Közös óhajunk, hogy véleményt cseréljünk a szovjet —nyugatnémet viszony egész komplexumáról. Brandt szövetségi kancellárral, Scheel külügyminiszterrel és kollégáinkkal folytatandó megbeszéléseinken egyrészt megvonjuk annak a mérlegét, amit a két fél kapcsolatainak kibővítése és elmélyítése érdekében már eddig tett, másrészt kitűzzük azokat a célokat, amelyekre a jövőben törekedni fogunk. Látogatásunk egyik feladata az, hogy véleményt cseréljünk a szövetségi kancellárral olyan fontos és időszerű európai ügyekről, mint az európai értekezlet, a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentése Közép-Európá- ban és így tovább. Egyetértésünk a szövetségi kancellárral minden kétséget kizáróan előmozdítaná ennek a nagy politikai vállalkozásnak a sikerét. Úgy látszik tehát, hogy megtárgyalni valóban nem lesz hiány. Annál inkább — időben. MJfc-el azonban programunk súlypontját a munkamegbeszélések jelentik, úgy hiszem, hogy a szövetségi kancellárral egyetértünk majd: az ügy érdekében kell dolgoznunk. Ugyancsak nagy jelentőségét tulajdonítok soron következő megbeszélésünknek dr. Heinemann úrral, a szövetségi köztársaság elnökével« A Szovjetuniónak és a Lengjiel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal kötött szerződései, a Nvugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, valamint az NDK és az NSZK viszonyának alapját szabályozó szerződés ismételten megerősítik azt a nyilvánvaló és ugyanakkor igen fontos igazságot, hogy a legbonyolultabb és hosszú ideje megoldhatatlannak tűnő nemzetközi problémákat is rendezni lehet. Egyszersmind bebizonyosodik egy másik tény is: pozitív eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges azoknak a személyeknek óhaja és szilárd politikai akarata, akik az államok politikáját alakítják. Az általam említett szerződések és megállapodások meggyőzően példázzák az értelem és a realizmus győzelmét. a békés egymás mellett élés politikájának sike- (rvét. Ezekre . .támaszkodva most tovább keú haladnunk előre. A Szovjetunió', valamint a vele szövetséges többi szocialista ország tudatában van erejének, politikai és gazdasági lehetőségeinek és kész a békés, hangsúlyozom: a békés versengésre és a kölcsönösen előnyös együttműködésre olyan államokkal, amelyek más társadalmi rendszerhez tartoznak. Arra törekszünk. hogy az emberi civilizáció és a tudományosműszaki haladás vívmányait ne ellenségeskedésre és rombolásra használják. hanem alkotó munkára, a népek jólétének fokozására, szellemi gazdagságának gyarapítására. Engedjék meg, hogy Doháramat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság békés jószomszédi viszonyának fejlődésére ürítsem. Emelem poharamat államaink egyetértésére és együttműködésére, Európa és a világ békéje javára; a szövetségi kancellár úr egészségére; valamennyi Jelenlévő egészségére! Megnyílt a BNV (Folytatás az 1. oldalról) — örömmel üdvözlöm a mintegy 1750 külföldi kiállító magas színvonalú termékskáláját, amely lehetővé teszi vállalataink, üzemeink számára, hogy széles körű nemzetközi összehasonlításra támaszkodjanak importigényeik kielégítésében. Ugyanakkor e bemutatott termékek s a velük együtt itt jelenlévő műszaki-üzleti információs háttér -- akárcsak a múltbaü — most is sok hasznos kezdeményezés elindítója lehet a további kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kiszélesítő- séhez. — így hát a Budapesti Nemzetközi Vásár ezúttal is sokoldalú segítséget nyújt leül- gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez, amelynek fejlődési tendenciáját szemlélteti az a tény, hogy a jelenlegi öt- éves terv a külkereskedelmi forgalom 40—50 százalékos növelését irányozza elő. — Külkereskedelmi vonat- kozásban továbbra is meghatározó jelentőségű számunkra gazdasági kapcsolataink sokrétű fejlesztése a szocialista országokkal, elsősorban legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel a Szovjetunióval. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista országok közreműködésével megvalósuló, a kölcsönös igények kielégítésén alapuló központi fejlesztési programoknak. Mindinkább nő a jelentősége a gazdasági együttműködés olyan korszerű formáinak, mint a gyártásszakosítás, a kooperáció, a szakosított tér- mékek magas technikai színvonalának és kiváló minőségének elérésében. Biztosra veszem, hogy a vásár ezúttal is hozzájárul ennek a két- és több oldalú együttműködésnek a továbbfejlesztéséhez a szocialista gazdasági integráció komplex programjának alapelvei szerint. — Külgazdasági kapcsolataink további dinamikus bővítésére töreked ve,. Változat- lati Kgíéskedélémpóii'tikai elvek alapján fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat a fejlett nem szocialista országokkal is. Továbbra is jelentősnek tartjuk a műszaki együttműködés különféle formáinak bővítését, amelyek elősegítik a korszerű termékek piacra hozatalát, a belföldi áruválaszték bővítését — Magyarország és a fejlődő országok között kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolataink fejlesztésénél a kölcsönös előnyök érvényesülését tartjuk szem előtt. Külkereskedelmi forgalmunk! emelkedett az elmúlt években, és meggyőződésem, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár ezt a folyamatot tovább fogja erősíteni. — A nemzetközi vásárok, mint koncentrált kereskedelmi központok fontossága állandóan nő. Magyarország például ebben az évben négy világrész 26 országában 50 vásári és egyéb kiállítási részvétellel jelentkezik. Ugyanakkor a nemzetközi vásároknál megfigyelhető a szakosítás irányába mutató átalakulási folyamat is. — A Budapesti Nemzetközi Vásár is fejlődésének fontos állomásához érkezett. A jövő évtől kezdve tavasaszal és ősszel rendezünk szakosított nemzetközi vásárt beruházási javak, illetve fogyasztási cikkek bemutatá. sára. A jelentős beruházást». kát is magában foglaló átalakulás tette szükségessé, hogy az idei vásár lóét helyen kerüljön megrendezésre. Bár az új kőbányai vásárváros alapkövét még csak ez év január végén helyez^ tűk el, már a most ott megnyíló szakosított nemzetközi kiállítások — mint a számítógépek és irodagépek. közúti járművek, elektronika, kőolajipar, könnyűipari gépgyártás árubemutatói — érzékeltetik a fejlődés helye« irányát és célszerűségét 1974. májusában pedig már véglegesen átadhatjuk az új korszerű vásárvárost rendeltetésének. — Végül szeretnék köszönetét mondani mindazoknak,' akiknek munkája az idén különösen nem könnyű körülmények között — lehetővé tette, hogy az idei vásár megnagyobbodva és méltóan fogadhassa vendégeit. Még egyszer üdvözlöm a vásár valamennyi kiállítóját; jó eredményeket, s számúkra akárcsak minden látoga-' tó számára, kellemes itt-tar- tózkodást kívánok. Ezzel as 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Dr. Bíró József beszéde után a vendégek a vásárvárosban körsétára indultak. Vályi Péter nyilatkozata A látogatás után Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese összegezte tapasztalatait és nyilatkozott az MTI munkatársának. Többek között a következőket mondotta: — A szocialista országok sok olyan igen jelentős terméket hoztak el Budapestre, mint például a szovjet bányaberendezések, a bolgár szállítóeszközök, az NDK beli számítógépek. Lengyel- ország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia különféle igen hasznos termékei, amelyek az integráció előrehaladását fejezik ki.----A kiállítás igen jól reprezentálja a magyar külkereskedelem fejlődő kapcsolatait a világ minden n£ szével. Vállalataink bemutatják az immár egyre több országba eljutó termékeiket; ugyanakkor külföld is kiállítja mindazt, amit eladásra kínál. — A fejlett tőkésországok pavilonjaiban kedvező változás tapasztalható. Ma már kevesebb kiállításaikon a csillogó látványosság, viszont egy sói- kiváló gépi berendezést és fogyasztási cikket láthatunk pavilonjaikban. — Mindent egybevetve, igazán az tetszik nekem a BNV-n, hogy évről évre jobb. szervezettebb és korszerűbb. (MTI) f Óvári Miklós látogatása Csongrádban Óvári lijiklós. az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett ■Csongrád megyében. Csütörtökön a megyei pártbizottság székházában Rózsa István, dr. Ágoston József és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem rektora, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára és Koncz János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője fogadták a vendéget és adtak rövid tájékoztatást a megye életéről. A Központi Bizottság titkára a helyi vezetők társaságában ezután felkereste az MTA szegedi biológiai kutatóközpontját. ahol Straub F. Bruno akadémikus, az MTA alelnöke. a szegedi intézmény főigazgatója és a kutatóközpont más vezetői kalauzoltak. Este a szegedi eajtóház klubjában Óvári Miklós, a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország című napilap munkájával ismerkedett meg. Különféle belpolitikai kérdéseket elemzett, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ezúttal a társaságában volt dr. Siklós János, a SZOT elnökségének tagja, a Népszava főszerkesztője is. Pénteken a szegedi szabadtéri játékok igazgatóságán Papp Gyula. a szegedi tanácselnök általános helyettese, a fesztivál intéző bizottságának elnöke az idei gazdag szegedi nyári programról tájékoztatta a vendéget Óvári Miklós ezután felkereste a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi központját, ahol Juratovics Aladár, a szegedi üzem vezetője ismertette a szénhidrogének kitermelésével kapcsolatos eredményeket, a folyamatban lévő beruházások terveit és más kérdéseket. Kovács Attila, az olajipari pártbizottság titkára a párt, a tömegszervezetek tevékenységéről, a mun- kaverseny-mozgalom eredményeiről adott tájékoztatást, Olajgyűjtő tankállo- más, olajkút, a gázüzem és más termelő berendezések megtekintése után Óvári Miklós az olajipari központban munkásnagygyűlésen adott tájékoztatást időszerű kérdésekről. A kétnapos látogatás utolsó állomása Hódmezővásárhely volt Ott a helyi vezetők társaságában megtekintette a Tornyai Jáno6 Múzeumban lévő IX. Dél-alföldi Tárlatot. (MTI)
