Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
I. ©Ms! fcELET-MAGYARORSZAÖ . -ä« J975. mlj«* !Í. ^ Újdonságok •% 7 udományos kutatások lapasztalatcsere a mezőgazdaságban A zöldségnövények kiültetésének néhány új módszeréről Az előző dolgozatban részletesen ismertettük a paradicsom térállására vonatkozó javaslatainkat. A paprika térállását illetően nincsenek olyan határozott módszerek kidolgozva, legalábbis néhai Angeli Lan- bert, aki a paprika ikersoros ültetés módszereit kidolgozta. nem kapott olyan hathatós támogatást, hogy elképzeléseit széles körben, a gyakorlatba is áttudta volná ültetni. II. RÉSZ Üzemein^ zömében a paprikát ma is 70x25—30 cm, legjobb esetben 60x30 cm-re ültetik. Sajnos, még a legújabb tan- és szakkönyvek is megengedhetőnek tartják a Hétszálas ültetést, holott saját kísérleteim alaoián ez a módszer lesfel iebb 20—25 százalékos terirmsoövekedés- hez vezet. ami alig fedezi, vagv. nem is federi a nalán- tanevelés többletkiadását. A megyében termesztésben lé vő néhány fajtára ronatkozq térállás javaslat. 1. sz. táblázat Fajta megnevezése Sor és tőtávolság cm Tőszám db/ha Megjegyzés Paradicsom alakú zöld (pritamin) (704-30)x30 66 000 Konzervipari Keszthelyi fehér (70+30)x30 66 000 Konzervipari Soroksári (70+30)x30 66 000 Friss fogy. exp. Szentesi fehér (70 -f-30)x30 66 000 Friss fogy. exp. Cecei (60+30)x30 73 300 Konzervipari Bogyiszlói (604 30)x25 88 000 és friss fogy.-ra Friss fogy.-ra Ujmajori (604 30)x25 88 000 Friss fogy.-ra A jelenlegi ültetési mód mellett, amit említettem, a 70x30 cm esetében 47 600, míg a 60x30 cm esetében is csak 55 000 db növényt tu- dunk kiültetni egy hektárra. Innen ered az a:j aránylag alacsony termésátlag, ami nemcsak Szabolcs-Szatmái megyére (113,5 q 'ha), de az ország paprikatermesztésére is jellemző (114.3 q ha). Azokon a helyeken. ahol öntözési lehetőség nincs és a palántát kézi erővel ültetik, ajánlatos az öntözővízbe nitrogéntartalmú műtrágyát és rovarirtó szert keverni. A mól ragya elősegíti az első időben a gyorsabb növekedést, ezáltal 25—30 százalékos terméstöbbletet eredményez míg a bekevert rovarirtó szer szinte totális növényvédelmet biztosít. Az adagolás a következő: 100 liter öntözővízbe oldjunk fel 15 dkg karbamidot, ez kb. 0,07 százalékos hatóanyag koncentrációnak felel meg. Ezzel egyidőben oldjunk fel ugyanebben a vízben 20 dkg Wofatox Spric Pul- vert. Ez utóbbinál legyünk igen óvatosak, a növényvédelmi óvórendszabályokat’fel- tétlenül tartsuk be. Azokban az üzemekben, ahol a palántázást géppel végzik. de öntözőberendezés sük nincs, ajánljuk a Nóg-" rád megyében igen iól beváü módszert (ott 1968-ban 70 kh-n, 1970-ben 210 kh-n, 1971-ben 180 kh-n alkalmazták sikerrel ezt a módszert), amikor az ültető »-énnel nárhuz^mosan egv 3000 literes tartást vontatunk és egy zárt reniiszerit csövön kere^7- fii' a vizet közvetlenül az iil- fetÄr,ön pvitó hará-’dá'h'i ve- 7eHíik a következő séma alapján. A csőrendszer elkészítése egyszerű, házilag elkészíthető Erre a célra szükséges eg.' olyan hosszúságú 2—2,5 coll. átmérőjű acélcső, mint az ültetőgép gerendelye. A csövet egymástól 80 cm-re ki fúrjuk és a lyukakra ráhe gesztünk egy-egy 8—10 cn hosszú, háromnegyedes‘acélcsőcsonkot. Ezekre a csonkokra húzzuk rá a 2 cm átmérőjű gumicsöveket A gumicsövek hosszúsága 60—70 cm Ez biztosítja azt. hogv ikersoros ültetés esetén is a gumicsövek belelógjanak a nyitó csoroszlya hátsó részébe. Az elosztócső felső részének közepére, vagyis a kifolyó- '•sonkoklioz viszonyítva 90 Cocos szögben még egy csonkot "•elyezünk el, aminek az átmérője 1 egész és háromne- -yed coll, vagy 2,5 collos el- sztócső esetében 2 coll. Ezt a csonkot kapcsoljuk »ssze megfelelő átmérőjű gumicsővel a szinkronban vonhatott, 3000 literes vizeslaittal Nagvon ilénveges. hogy üzem közben az összekötő eumi^; Védekezés az almifa-varasodás 6s szőiőpsron9szféra ellen Az elmúlt hét csapadékos időjárása kedvező feltételeket biztosított úgy az almafa-varasodás, mint a szőiőpcronoszpóra spóráinak csírázásához. A napi középhómérsekietet és a levélnedvesség-borítotíságol figyelembe véve a tünetek megjelenése (olajfolt a levélen) május 20—25 között várható. A védekezést ezért úgy kel' időzíteni, hogy a fent jelzett időpontig az alábbi fu ne ic id ríva [amelyikével fedve legyen a növény. Almafa-varasodás ellen: Fuiyla- 1*1 50 WP 0,0* %-os töménységben. Dithane M—45 0,2 %-os töménységben, Merpán 50 WP 0.2—0,3 %-os töménységben, Antracol WP 0,2' %-os töménységben. A felsorolt szereket bő vízben — 800—1C00 lit ha — Javasoljuk kijuttatni, || Szőlőpcronoszpór * ellen: Ortho- Phaltan 0.15 %-os töménységben, Dithanc M—45 0,2 %-os töménységben. Antracol WP 0,2 ,,-os töménységben, Poliram Combi 0,2 %-os töménységben. Az óvó rendszabályok betart*- sára felhívjuk a, figyelmet! Hegyei növényvédő állomás ne lógjon be, mert ez meggátolja a gravitációt, így a növények nem kapják meg a megfelelő vízadagokat. Ennél az ültetési módnál jól bevált nálunk 3000 liter vízben 50 kg karbamid és 7 kg Wofatox Spricc Pulver feloldása, ami a kézi kiültetésnél jelzett koncentrációknak felel meg. Egyszerű a helyzet azokban az üzemekben, ahol öntözési lehetőség van, vagyis az ültető gép után közvetlenül telepíthetők az öntözőcsövek. Itt az ültetés előtt nagyon hasznos 100—120 kg karbamid bekeverése a talajba, míg a növényvédő szerek közül 30—35 ka Wofatox kiszórása eav hektárra, biztosítja a növények gyorsabb fejlődését és a kártevők elleni hatásos végeimet. Az ültetés utáni iszgooló öntörós akkor hatásom. ha a"7 íil+etés után azonnal öntözünk és a víz dá^isa nem na- pyobb 10 mm-nél (a **épe+ kb. 1 ó^áícf üzemel tértik). Ismétel top s7ereto“Tn felhívni a fiweimet a naivon fontos nővénwédelmi óvó- rendszahálvolr betartására, hiszen a Wofa'tox arán via» erős marost és könnyen me« be^paeH^s4- okozhat a vele Az itt leM. módszerekről főiskolánk fpc.i fqnqzákon pz prd elrl Őd ŐVnoV <!7aV+qnő''‘qr)f pdok a főj é s keddi nqnnk kivételével vik rin-nfvn. Dr. Varga Imre kandidátus, főiskolai docens lEGELŐlAVlTÁS SZATMÁR-BEREGBEN A kísérlet eredményes volt A korszerű gyepgazdálko- dásról, annak állattenyésztési — elsősorban szarvasmarha-tenyésztési — jelentőségéről eddig leginkább csak az elméleti szakemberek beszéltek, kísérleti eredményekkel és külföldi tapasztalatokkal''bizonygatva, hogy a gyepgazdálkodásban óriás, ma egészen még fel sem mérhető lehetőségek - vannak. hogy a korszerű, intenzív gyepgazdálkodás állattenyésztési és gazdasági előnyei páratlanok. A gyakorlatban mostanáig édeskevés cselekvés történt a gyepgazdálkodás korszerűsítéséért, pedig — és ez is az igazsághoz tartozik — az elmúlt években már meglehetősen sok pénzt adott ilyen célra az állam, amihez a nagyüzemek is hozzátették a kötelező összegeket. Valami mégis történt az utóbbi két-három év során, amire egyre több mezőgaz- * dász, állattenyésztési szakember és termelőszövetkezeti vezető figyel fel. A szatmári és a beregi területen már van két-háromezer hek- tár olyan gyep, amely megfelel az átlagos követelményeknek, bár az igazi korszerűségnek még nem. A szatmári, majd a bere-- gi tájegységen dr. Vinczeffy Imre, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára indította el ezt a felbecsülhetetlen értékű folyamatot. A tudós elképzelését minden lehetséges eszközzel — el- sősorban meggyőző érvekkel, de szakmai tanácskozásokkal, továbbképzésekkel is — támogatja a Szatmár-beregi SZAKKÖNYVTÁRUNK: Kertészek pj kézikönyve Az írókat és a szerkesztő^ az a gondolat vezérelte a könyv összeállítása során, hogy a házikert-tulajdonosok, kertkedvelők szakismereti igényei semmivel sem ma- radnak el a hivatásos szakemberek érdeklődési körétől. így a mondanivaló színvonala és igényessége tekintetében sem lejiet különbség kiskert és nagyüzem köpött. Amint ezekből a sorokból is kitűnik, nem elsősorban a kezdők kézikönyve, hanem azoké, akik már tudnak valamit a kertész szakmából, de a legkorszerűbb ismereteket még nem alkalmazzák. A tíztagú szerzői munkaközösséget a Kertészeti Egyetem, a Kertészeti Kutató Intézet, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársaiból válogatta ki Katona József, a szerkesztő. Az első fejezetet Hegedűs Ábel írta a növények biológiájáról, jezt követi Sárai Dezsőné a talajokról és a trágyákról, Jenser Gábor— Lehoczky János a növények védelméről, majd pedig Karai János a kertészeti gépek és kézi eszközökről írott fejezete. Ezek a részek minden termesztési ág alapvető és közismert tudnivalói. Tőlük elkülönítve találhatók meg az egyes kertészeti ágakról szóló ismeretek: Diófási Lajos szőlőtermesztési, Mercz Árpád borászati, Gyúró Ferenc gyümölcstermesztési, Balázs Sándor zöld- ségtermesztési, Nagy Béla dísznövénytermesztési szakfejezetei. Elmélet és gyakorlat az utóbbiakban rendsze- résén összefonódik. Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Vinczeffy professzor a pusztító árvíz után elsőként sietett a tájegység termelő- szövetkezeteinek segítségére, hogy az elpusztult gyepeket ismét termővé tehessék, de egyben elindította a valóban korszerű gyepgazdálkodós megvalósításának folyamatát is. A tájegységen közel 25 ezer hektár a gyepterület, de mind korszerűtlenül művelt és hasznosított ősgyep. És ezen a tájegysé-, gén — ahol a szántóföldi takarmánytermesztés szintén korszerűtlen, vagyis a takarmánybázis kicsi — jelen- leg is 67 ezer szarvasmarhát tartanak, amiből 25 ezer a tehén. 1980-ig a tehénlétszám legalább 30 ezerre növelhető, mégpedig úgy, hogy a közösben lévő tehenek száma duplázódik meg. A professzor a gvepgaz- dálkodás korszerűsítésének három változatát ajánlotta, de mindháromnak alapja a nagy adagü műtrágyázás, mégpedig a csapadékkal és az öntözővíz mennyiségével összhangban. A szatmár-beregi tájegységen máris 6000 hektárnyi gyepterületen valósítható meg az öntözés. Hat-nyolc év múltán,’ különösen a Tisza II. vízlépcső (a duzzasztás) üzemelésének eredményeként, újabb csatornák építésével még további 3000 hektár gyepterület válik öntözhetővé. Az' összes gyepnek 35—40 száza- léka. De ezen a területen a gyepgazdálkodás korszerűsítésével több füvet lehet termelni, mint amennyit most az összes gyep terem. Vinczeffy professzor mód- szerének három változata a következő. 1. Az ősgyepre 50ü>> mázsa istállótrágya adagolása hektáronként. Ezután az ős-* gyep feltörése, a trágya beszán tása a középmélyen. Az istállótrágyához részben alaptrágyaként, részben tél végi kiszórással 300 kiló hatóanyagot tartalmazó nitrogén, 70 kiló hatóanyagot tartalmazó foszfát és 150 kiló hatóanyagot tartalmazó kálium műtrágyák adagolása. A terület bevetése megfelelő fűmagkeverékkel, amelyben körülbelül egy- harmad arányban uralkodik a réti csenkesz. A bevetett, megfelelően elmunkált terület öntözése a csapadéktól függően. 2. A gyepkorszerúsítés módszerének másik változata lényegében ugyanaz, mint az első, de istállótrágya be- szántása nélkül. A műtrágyaadagok, és a technológiai eljárások azonosak. 3. A harmadik változat mellőzi- a szántást is, az is- tállótrágyát is. A gyepterületet disztillerrél megművelik, gyűrúsnengerezik és a már említett arányú fűmagkeverékkel bevetik. A műtrágyaadagok azonosak a* első változatban említettekkel. A kísérleti szakaszban ajánlatos és . szükséges a kontrollparcellák meghagt'á- sa ősállapotban, kezeletlenül, esetleg önlözötten és öntözés nélkül is. A szatmári példák máris bizonyítják: elképzelhetetlenül nagy a különbség, az eltérés a kontroll és a kezelt parcellák között. Megjegyzendő, hogy a har- madik, a disztilleres művelési mód bizonyai a legcélszerűbbnek, mert ez a legolcsóbb és a legegyszerűbb, a fűhozam viszont itt a legtöbb, vagy azonos mennyiségű a másik két változat hozamaival. Az istállótrágyázott területen sok a -gyomnövény, ezért ott a fű béltartalma gyengébb. mint az istállótrágya nélküli területeken. Külön változat a zsombékirtás, a zsombékos gyepek megjavítása és kezelésük korszerűsítése. Egyik kísérletét a profesz- szor a szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezetben kezdte el, ugyanott elkészült 370 hektár gyepterület korszerűsítésének a terve is. A 16 hold kísérleti terület —16 parcella négyszer-négyes sorrendben — kezelése 1971 őszén kezdődött. A fűtelepítés 1972 tavaszán történt. A fűállomány tehát csak második éves, de máris bizonyít. Ezt a kísérleti területet nézte meg a minap száznál több termelőszövetkezeti vezető és szakember, akiknek Vinczeffy professzor a szatmárcsekei Kölcsey Ferenc művelődési házban előadást tartott a gyepgazdálkodás korszerűsítéséről és a gyepgazdálkodás jelentőségéről a takarmányozásban, általa- ban az állattenyésztésben, de elsősorban a szarvasmarha- tenjTésztésre koncentrálva a figyelmet. Természetesen, a professzor az öntözéses gyepgazdálkodás szatmár-beregi lehetőségeiről beszélt, de számos kísérleti és az ország más területein lévő nagyüzemi eredményekkel bizonyítva a gyepgazdálkodás korszerűsítésének előnyeit. (A professzor szatmárcsekei előadásának lényegét lapunk következő pénteki számában ismertetjük.) Szendrei József Biztonsági előírások a vegyszeres gyomirtásnál A gyomnövények elleni permetezés a vegyi védekezés igen fontos eljárás. Permetezéskor a gyomirtó szereket vízben oldva, vagy elkeverve, minél egyenletesebb elosztásban (filmszerűen) juttatjuk a gyomnövények felületére, vagy környezetére, hogy elpusztítsuk azokat A permetlé szakszerű elkészítése az alapja egész gyomirtási munkánknak. A permetlé elkészítéséhez a gyomirtó szereken és a per- metlékeverő edényeken kívül nagy mennyiségű lágy vízre van szükség. A nagyüzemekben, mint pl. a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Ilo- na-tanyai Tangazdaságábar öermetlékeverő toronyba:', készítik a permetlevet. A vegyszeres gyomirtás hatékonysága érdekében fontos követelmény a pontosság, ez vonatkozik mind a növényvédőszer dózisra, mind ledig a vízmennyiségre. Bekeverés előtt az engedélyokiratban, illetve az engedélyezett növényvédő szerek 1972. évi jegyzékében megállapított mennyiségű gyomirtó szert pontosan mérjük ki. A permetlé készítése előtt gondosan tanulmányozzuk át a gyomirtó szerre vonatkozó használati utasításokat és azt pontról pontra tártuk be. A felületesség e téren súlyos és helyrehozhatatlan károkra vezet. Az előírtnál töményebb permetlé a kultúrnövényeken perzselést' okozhat, vagy káros szermaradvány halmozódhat fel a talajban. A hígabb permetlével pedig nem érjük el a kellő gyomirtó hatást. A por alakú gyomirtó szereket először kevés vízzel jól keverjük el, és csak ezt követően adjuk hozzá a megfelelő vízmennyiséget. A; emulzióképző gyomirtó szere két fokozatosan adagolt víz mennyiséggel kell elkeverr és az így nyert folyadékot - folytonos keverés közben — öntsük hozzá a vízhez. A permetlétől megkíván juk, hogy a benne lév gyomirtó szer egyenletes el ' osztású legyen. Az egyenletes eloszlást gondos és folyamatos keveréssel érjük el. Legtöbb permetlébe kevert gyomirtó szer állás közben ülepszik. Ennek következtében a folyadék felső része hígabb, alsó része sűrűbb leszi Minden géptöltés előtt, miközben a permetlevet finom lyukú szűrőn- átszűrjük (a szórófejek eldugulását így előzhetjük meg) ismételten alaposan keverjük meg a permetlevet. A munka közbeni ülepedés meg- gátlására a növényvédő gépek rendszerint keveroszer- kezetíel vaqnak ellátva. A növényvédő gépeket használat előtt és után gondo san mossuk ki. (Természe tesen ez vonatkozik a keve rőedényekre is). Gyomirtáskor mindig csak annyi per- netlevet készítsünk, ameny- nyit egy nap alatt fel tudunk lasználni, Előkészítéskor és ’elhasználáskor a munka- és balesetvédelmi óvó rend - szabályokat szigorúan tartsuk be. Mérgező gyomirtó szere! -(készítését olyan helyen végezzük, ahol a vizek (kutak) szennyezését bizton6á gosan elkerülhetjük. Az elcsurgott permetlevet legalább egy ásónyom mélyre forgassuk lé 4 talajba. Az elkészített gyomirtó szert őrizetlenül ne hagyjuk. Az üres gyomirtószer- göngyölegeket (csomagolóanyag) el kell ásni, égetni, vagy a méregraktárba visz- szavinpi. A permetezés végrehajtására legalkalmasabbak a kora reggeli órák és a szélmentes, borongós idő. A kezelt területet figyelmeztető, tiltó táblákkal kell ellátni. A vegyszeres gyomirtási munkd után a munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási időket szigorúan tartsuk be. A vegyszeres gyomirtás technológiája szerves része kultúrnövényeink és így a bogyósok termesztéstechnikájának. A növényvédelem komplexitásából következik, hogy csak egy egységes, okszerűségen alapuló növényvédelmi technológia adhat átütő eredményt Széles Csaba 0 adjunktus
