Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

£H»4*aramöi«|9i 9 —lr*-<—— I. ««9») Vezet a NYÍRFA és az Auróra 4 A tanácsi ipar negyedéves mérlegén: 152 millió A nem végleges negyed­éves értékelések alapján a-7 év első három hónapjában 152 milliós értéket állítot­tak elő a megyei tanács vo ipari, osztálya felügyelet^ alá tartozó ipari vállalatok. Bár ez az összeg nem érte el a'tervezett összeget, az- elmúlt áv-aaanos időszaká­hoz képest a növekedés mértéke meghaladta a 16 százalékot. Különösen eredményesen dolgozott ez idő alatt a két nyírbátori üzem, az Auró­ra Cipőgyár, és a NYÍRFA Faipari Vállalat kollektívája, ygyyirsak kiváló eredmény- Jiyel zárta a negyedévet a Tiszalöki Faipari Vállalat, a Szabolcs Cipőgyár és a Szatmáf? Bútorgyár. Az öt vállalat hant csak a negyed­évre tervezett értéket teljesí­tette tpL hanem a bázishoz visziAivifVá is 'jéléntős mér­tékű fejlődést ért el. Az Aurórában például az el­múlt negyedévre alig több, mii)t ■. y pfUiós értéket te*~ veatekjF.ezAf’ sjein ben közel 21 és fél milliót produkál­tak, mintegy 68 százalékkal többet^rnin), az elmúlt év azonos időszakában. Ez el­sősorban a, letelepedés be­fejezése, ifletvt* a vállalat szétszórtságának felszámo­lás», lftwetéceztében létrejött jobb mp^zafyi feltételek meg­teremtésének erédménye. Az alig egy éve alapított NYÍR­FA az elmúlt, évi első ne-, gyedévi köpf!. másfél millió« termelését ez ev- első há- ’-om hónapjában közel meg­--------------------------**-f \* duplázta. Még felére sem teljesítette tervét a Beregi Vegyesipari Vállalat, s több, mint 30 százalékos elmara­dással zárta a negyedévet a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat. A tervszerű fejlesztések mellett végrehajtott létszám- növekedés következtében a vállalatoknál az elmúlt ne­gyedévben átlagosan 3518 munkást foglalkoztattak, kö­zel kétszázzal többet, mint az elmúlt év első három hó­napjában. Ez azonban — összesen — a tervezett szint alatt maradt, tehát nem ment a termelékenység rovására. Örvendetes, hogy az alkalmazotti létszámnál is jóval alul maradtak a tervezettnél, s ez azt ered­ményezte, hogy a bázis­szintnél maradtak. Kirívóan ellentétes viszont a termelés és a létszám egyensúlya a már említett Beregi Vegyesipari Vállalat és a Kisvárdai Bútor- és Fa­ipari Vállalat esetében, ahol a nagy lemaradás elleaére az átlagosnál is jóval na­gyobb mértékben növelték a létszámot. Éppen ezért a két vállalatnál jelentős vissza­esés van a termelékenység alakulásában is, melynek kihatásai súlyos gondokat Okozhatnak a gazdálkodás­ban, s megfelelő intézkedé­sek nélkül veszélyeztetheti az egész évi munka sikerét. A VÁROS RÉSZi Belépés—klubtagoknak El-e eléggé a város dolgo­zóinak a tudatában, hogy milyen szerteágazó és tar­talmas kulturális nevelő munka folyik a nyíregyházi Fegyveres Erők Klubjában ? Igaz, hogy sajátos feladattal és eszközökkel dolgoznak, de az is. hogy mindez közvetve kihat a város politikai, tár­sadalmi és kulturális életére egyaránt, és az esetek egy részében fúl is mutat azon. Arra törekszenek, hogy a klub lehetőségeinek a maxi­mális kihasználásával meg­határozott területeken és tartalommal végezzenek po­litikai és kulturális szervező munkát a hivatásos állo­mány és hozzátartozóik, va­lamint a lakosság körében. Tevékenységüket nem elszi­getelten végzik, hanem be­épülve a városi népművelési intézmények programterve­zetébe. A klub politikai és népmű­velési célkitűzéseinek a szé­les skáláját jelzi, hogy a hazafias és internacionalista neveléstől a korszerű termé­szettudományos, modern vi­lágkép kialakításán át a sza­bad idő célszerű felhaszná­lásáig terjedő témakörök szerepelnek a már megvaló­sított és a megvalósítandó feladataik között. Itt nem szólam a felnőttek művelődési szintjének az emelése. A neves művésze­ket és szakembereket fog­lalkoztató műsoraik fejlesz­Társuiás zárt rendszerre--------fPM TVT7TT V\- .< VI Szabolcs cukorprogramja Ismeretes, hogy a mező- gazdasági kormányzat jelen­tős támogatással igyekszik serkenteni a hazai cukorré- pa-terr»elé*t. Íteabolcs-Sfat- ntófc nffc)*1 • Jffljea myersí- anvagtermeléset a Szerencsi Cukorgyárnak adja. Hogyan állunk az idei előkészületek­kel? -7- kérdeztük a cukor­gyár igazgatójától, dr. Gönczi Ferenctől. A tavalyi 6021 hektár he­lyett ez ?v*e ptái'U Wl hejt» tárra írtak alá’ szerződése­ket a szabolcsi üzemek. Az emelkedés tehát majdnem ezer hektár és máris jelen­tősen közelebb került ahhoz a tízezer hektáros mérethez, amennyire a gyár növelni szeretné a közeljövőben me­gyénk cuko* épa-termelő te­rületé}. ikre azért is szük­ség v»n, mert a cukor világ­piaci áré t<jf»ább növekszik és most is több millió forint értékű tőkés devizát kell fel­használni gjtfioz, hogy a bel­földi fogyasztást ki tudjuk elégíteni. A belterjesebb művelés ér­dekében megindult megyénk­ben is a társulások szerve­zése. Több szabolcsi mező­gazdasági üzem tárgyalt már a Nádudvari Társulással, ahol a kükorica és a cukor­répa úgynevezett zárt rend- szefű termesztését kívánják megindítani-' E társulásokon kívül a Szerencsi Cukorgyár meg­kezdte a cukorgyári mellék- termékekből gyártható, ta­karmánykeverék elkészíté­sére vállalkozó üzem szer­vezését is, szintén társulás­Tarjádnek a kors<k:|rü mód­szerek, így a szemenkénti ve­tést is pok helyen kezdték meg. Légióként hazai gépek­kel. Jelenleg a megyében harminckét, Nyíregyházán gyártott CV—71-es szemen­ként) vetőgépet használnak. Befejezésül szóivá tettük, hogy a cukorrépa termesz­téséhez ma tnár szinte élén^ godhetetlen, jól ' bevált NA* TA nevezetű gyomirtó szer jó néhány üzemben hiányzik. Válaszul megtudtuk, hogy a valóban fontos szert gyártó külföldi vállalat leégett, de már rendbe hozták, megkez­dődött a gyártás és kijlpn- kamionokkal folyik az el­maradt szállítmányok pót­lása. Múzeum­látogatás Encsencs község általános iskola 7. osztályának tanu­lói Kovács Sándorné nevelő vezetésével ellátogatták Nyír­bátorba, ahol megtekintet­ték a határőr csgpatmúgeu- mot. Az áUeúáhqÜ iskola ta­nulói megismerkedtek a ha­tárőr haladó hagyományok­kal, a megye felszabadulá­sának történetével, a határ­őrségnél korábban rendsze­resített ■ fegyverekkel, a ma­gyar és szovjet határőrök barátságát és együttműkö­dését jelképező tárgyakká' és dokumentumokkal. Emel lett olyan érdekességeket lát­tak, mint az első proletár diktatúrát jelképező a919-bő úfspZamgíacH- zászlóval, vágj a felszabadulás után az ille galitáaból kilépő MKP hár­fát é* teyáiinwiégét .mirdető gyíirüv<|, dmjt a kommunis­ták és pártonkivüliek egy­aránt büszkén hordtak, de ma már ilyet csak esetleg múzeumokban lehet látni és találni. (sípos) Első szállítmányok a BNV-re Megérkeztek külföldről a Budapesti Nemzetközi Vá-' sáron kiállító vállalatok új­donságainak, kiállítási ter­mékeinek első szállítmányai. A mind nagyobb tételben feladott küldemények foga­dása és gyors elhelyezése ér­dekében megerősített kiren­deltséggel Intézi a szállítmá­nyozási ügyeket a MASPED, a Volán Tröszt 1-es számú Vállalata, a MÁV szállítmá­nyozási főnöksége, és a HUNGAROCAMION, az idén a feladataikat nehezíti, hogy két helyén, a Városligetben és a kőbányai új vásárvá­rosban kell gondoskodni a kiállítók ládáinak „terítésé­ről.” A búcsúzó és az ifjú vá­sárváros területére eddig ke­reken 100 vagon és kamion rakomány áru érkezett. El­sősorban a szocialista or­szágok gondoskodtak a kül­demények tervszerű szállítá­sáról, így a Szovjetunió pa­vilonjába már csaknem va­lamennyi lényeges kiállítási tárgy megérkezett. A nyuga­ti országok közül főként Ausztria, az NSZK, Olasz­ország és az Egyesült Álla­mok kiállítói ügyeskedtek ko­rai szállításokkal. tik a hivatásos állomány éf a klubtagság irodalmi é« művészetkritikai értékítéle­tét. Különös erővel fáradoz­nak azon, hogy kialakítsák ifjúságukban a kultúra iga­zi értékei iránti érdeklődést. De nem feledkeznek meg a nyugdíjas állomány kultúra- lis igényeinek a kielégítésé­ről sem. A klub programjának a zöme természetesen kulturá­lis jellegű. Ilyenek voltak a Petőfi-évfordulóval kapcso­latos rendezvénysorozat, a farsangi műsor, a képzőmű­vészeti kiállítás, a költészet napjának az ünnepi estje, és mások. Széles skálán mo­zognak és a klub val-eaneny- nyi .tagját felölelik az aktu- álpolitikai — kül- és belpoli­tikában egyaránt — előadá­sok, konzultációk. Sajátosak a klubhan tartott munkás, paraszt katonatalálkozók. A jövő tervei között a Pá. esett és Kaposvárott rende­zendő tapasztalatcsere-láto­gatás. a fegyveres erők nap­jának a megünneplése szere­pelnek. Bekapcsolódnak a Nyírségi ősz rendezvényso­rozataiba. Méltón ünnepük az októberi forradalmat. Népművelési tanácskozás, fotó- és képzőművészeti ki­állítások, sportprogramok é* más események teszik még gazdagabbá és színesebbé a klub tagságának az életét. Egyre szélesebb méreteket ölt a klubban rendezett szó. cialista családi rendezvénye* sdra. A Zalka Máté ifjúsági klubban. az ifjú tisztjelölte* klubjában, az „Ifjú Gárda’* körben és a pedagógusklub. ban a hazafias és intemad. onaüsta nevelés, a kultúra, a szórakozás, a sport témakö­rei vezetnek. A könyvbará. tok köre korra, érdeklődési területekre tagozódva 6egiti tagsága igényének a kielégí­tését. Megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkoznak az iskoláskorúak tanítási anya. gában foglaltak megismer, tetésével. A klubtagság klubszerete. tét pedig jelzi az a több tízezer forintra tehető társa­dalmi munka, melyet a* udvar parkosításáért, csino­sításáért, sportpálya létesité. séért végeznek. S. I. KÉNYSZERZUBBONy, VAGY RÁCSOS AGY Kijózanító szoba Kisvrirdán Nem kevés gondot okoz­nak megyénkben is azok az emberek, akik nem tudnak mértéket tartani az ivásban. S nem csak egy-egy nagyobb ünnep idején, de a hétköz­napokon is szinte mindenna­pi látvány az útszélen, az árokpartokon heverő esz­méletlen „beteg”. De. ha még nem jutottak el az eszmélet­lenségig, ezek az emberek ~ ff Ka nem ír ki azonnal...!M Egy évre ítélték a nyircaaholyi garázdát Gyorsított eljárással tár­gyalta a mátészalkai járás­bíróság Zsatku Mihály 35 éves nyírcsaholyi lakos ügyét. Zsatku Mihályt az ügyész garázdasággal vá­dolta és szigorú megbünteté­sét javasolta a bíróságnak. Nem ok nélkül. Zsatku Mihály eddig sú­lyos testi sértésért, magánlak­sértésért és emberölési kí­sérletért állt bíróság előtt tíz éven belül. Az emberölési kí­sérletért 4 évi börtönbünte­tést kapott. Ezt le is töltötte Szabadulása óta azonban viszonylag csendesen ólt, bűn- cselekményt nem követett el de gyakran és rendszeresen ivott. Az orvos véleménye szerint 'dűlt alkoholista, átél kiskorú gyermeket nevel. A Kraszne balparti Vízgazdál­kodási Társulat dolgozója, kőműves. azok. akik kötekedésükkel veszélyeztetik a többiek tes­ti épségét. Ezért tartotta szükségesnek a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács ki­józanító állomások építését. A határozat szerint a me­gyében három helyen. Kis­várdán. Nyíregyházán és Má­tészalkán nyílt volna meg kijózanító 1971. decemberé­ben. Ma még csak Kisvárdán működik az állomás, amely 1972. júniusától fogadja a pácienseket. A járási kór­ház régi épülete mellett egy teljesen különálló házban rendezték be a kijózanítót, a költség 388 ezer forint. Eb­ből háromszázezret a me­gyei tanács, 29 ezret Kis- várda adott, s 59 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a Kisvárdai Öntö­dei Vállalatnak, a Felső-ti­szai Vízügyi Társulatnak, a SZAÉV 5. számú főépítésve­zetőségének, és a kórháznak a dolgozói. A női részlegben négy. a férfiaknál üt,..ágy áll. Sajnos nem ritka a női „vendég” sem. a behozottaknak tíz százalékát teszik ki. Különö­sebb műszerekre, vagy na­gyobb mennyiségű gyógysze­rekre nincs szükség, mert az amúgy is mérgezett szer­vezetekben előre nem látott káros hatásokat válthat ki a gyógyszer. Ezért a dühön- gőbb típusúaknál sem al­kalmazhatnak csillapító in­jekciót. A megoldás a kény. 6zerzubbony, vagy a rácsos *«y, amelynek a kijóawo­dásig rúghatják az oldalát. A dühöngés azért van. mer| ezek az ittas emberek nem önként jönnek be, s minden erejükkel tiltakoznak a „fel- ébresztés” és a fizetés ellen. Egy kezelésért 150 forintot és mentőszolgáiati költséget fizetnek. A kijózanítá6 a lehető leg­egyszerűbb. Lényege: a nyugodt alvás és a szesz­mentesség. Egy kezelt hu- szonnégy óránál tovább nem tartózkodhat bent. Ha azon­ban sérült, kezét vagy lábát törte az esés közben, a kór* ház megfelelő osztályán ke- zelik. Furcsa panaszként hang. zik. hogy nincs kihasználva az állomás, kicsi a „forga- lom”. De ez nem azt jelenti, hogy ennyire kevés ember- nek van szüksége ilyen ke­zelésre. Sokkal inkább azt, hogy egyrészt a közömbös­ség, másrészt az érthető fé­lelem miatt elmegyünk az utak mentén heverők mel­lett, ahelyett, hogy szólnánk az illetékeseknek. Van valami ilyen összefüg­gés az itt kezeltek és a fog­lalkozások között? A követ» kező kis statisztika elgon­dolkodtató lehet. Százhúsz férfi és hét női kezelt ada, tait vizsgálva a foglalkozás szerinti megoszlás a követ­kező: férfiak között 19 fog* lalkozás nélküli, 58 segéd* munkás, 25 szakmunkás. I értelmiségi és 17 egyéb 'ogr lalkozású. A nők vagy a háztartást vezetők, vagy iog- lalkozás nélküliek. (b.y f*T3. május 1. * HtVtiMt* * l 9 Fttöp# sportudvar Oköi’itófiilpösön Tapasztalatcsere társadalmi összefogásról hangsúlyozta is, hogy ökö- ritófülpös lakói, vezetői, ta­nárai, úttörői és a helyi ter­melőszövetkezet példát mu­tattak. Nemcsak a járásban, hanem a mggyéfciep ja- első­ként építették meg az úttö­és a megyei tanács vb hatá­rozatát *is. A munka, az úttörő sport­udvar építése az idén feb­ruárban kezdődött. A köz­ségi tanács 20 ezer forintot i adott tomaszerekfp és to­vábbi húszezret a sportudvar körülkerítésére. Megszer­vezték a társadalmi munkát is. Az iskola tanulói, az út­törők dolgoztak legtöbbet. e'smssim&'flB: Mpßä» mi segítséggel járult hozzá a sportudvar építésé bez. A községben lévő állami ne­ban — összesen 3500 forint ■ ébtAtet. Hagítettekta '-Sz­ügyi igazgatóság kocsordi telepének dolgozói is mint­egy ötezer forint éftélfűtár- isadalmi munkával. És segí­tettek a szülők, a tanárok és a községi tanács minden dolgozója. nap alatt elkészült. Május 1-én az iskola tanulói na­gyon szép, színes és színvo­nalas tornabemutatóval vet­ték birtokba a sportudvart és annak felszereléseit. g^vés még az olyan álta­lános iskola megyénk közsé­geiben, ahol megfelelő tor­naterem és sportudvar áll a tanulók rencfi^l^aaésér«, hogy az iskolai testnevelés sokol­dalú és színvonalas lehessen. Két évvel ezelőtt foglalko­zott ezzel a problémával a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is. Akkor határozat született, hogy a lehetősé­gek' szerint minél előbb va­lamennyi általános iskola mellett úttörő sportudvart kell létesíteni, A határozat két anyagi forrást jelölt meg: a tanácsi hozzájáru­lást és a társadalmi össze­fogást, a társadalmi mun­A határozat gyakorlati megvalósításán már tühb községben dolgoznak. Kész és használható, a követel­ményeknek is megfelelő ál­talános iskolai úttörő sport­udvar azonban még csak egy községben, Ököritófülpösön készült el. Most, május 1-án került sor felavatására. v- Az avató ünnepségen dr. Szabó Jü«se^ a újévei tonács rpá- tészálkal járási hivatalának elnöke mondott beszédet. Az ünaepségre meghívták a mátészalkai járás vala­mennyi községi és nagyköz­ségi tanácsának elnökét, var lamint az általános iskolák' igazgatóit, azzal a nyilván­való szándékkal, hogy tanul­janak módszert, hogyan lehet iskolai úttörő sportudvart társadalmi összefogással építeni. Dr. Szabó József többi beteget megvizsgáltam — magával is megbeszélem a problémáját. Ha azonban nem engedelmeskedik — hí­i vom a rendőrséget. Zsatku kiment és ott egy '■ fiatalember beszélgetni kea- t ’ dett vele. Figyelmeztette, hogy viselkedjen rendesen, mert baj lesz. Jobb, ha szépen haza­megy. Zsatku megijedhetett, mert hátra ment az udvarba, és ott a baltót a W. C. mögé dobta. Ezután visszatért a , rendelő bejárata elé. Az or­vos hívta a rendőrséget. Zsatku Mihályt előállítót-:. ‘ ták. A bíróságon mindent ta- ; gadott. de a tanúk egybehang­zóan vallottak és szemébe mondták, hogyan viselkedett , A bíróság garázdaság miatt találta bűnösnek. Ezért ab'-, róság nem száz, hanem 365 napot, azaz: kerek egy esz­tendő börtönbüntetést adott Zsatku Mihálynak. Az ügyész súlyosbításért, a védő és a vádlott enyhítésért fel­lebbezett. — Azonnal ‘ írjon ki szá: nap betegszabadságra, mer ha- nem. akkor nagy baj lesz Dr. Fehér István ismert: Zsatkut, azt Is tudta. hog: iszákos, és azt is azonnal ész revette, hogy Zsatku nad rágjának övébe egy élesr< köszörült balta van bedugva — Kopogtatás nélkül jöi be. Mihály? Ejnye, ejnye... É mondja, Jhjt aiUjr, azzal a bal tával? — kérdezte az orvos. — Ha nem ír ki száz nap­ra, akkor maga élve nsn megy ki innen! — válaszol Zsatku. Az oryc^ felesége és a kis- 'gyermekei édesanya rémül ten rohantak ki a rendelő­ből. Dr. Fehér László azon ban nyugodtan viselkedett. — Menjen ki Mihály és várjon sasára. Majd ha < Munkahelyének vezetői a következőket mondották • ró­la: sokszor mulasztott már igazolatlanul. Gyakran ittas. A munkafegyelmet rombolja. Súlyosan kifogásolható ma­gatartása miatt a jutalmazá­sokból mindig ki kellett zár­ni. De mit is csinált most Zsatku? Miért állították is­mét gyorsított eljárással bí­róság elé? 1973. április 27-én. délelőtt 9 órakor megjelent a nyír­csaholyi körzeti orvosi ren- •s-.iav.en.' ahol 15—20 beteg várakozott. Zsatku senkihez sem szólt, csak — hívás nél­kül — berohant a. repdelqbp, . nhol dr. Fehér László körzeti >rvos éppen egy öthónapos csecsemőt vizsgált. Ott volt a csecsemő édesanyia és az or­vos felesége is. Zsatku rá­kiáltott az orvosra. - - -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom