Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

Ksssornzásl ünnepség Nyíregyházán, a Marx téri román hősi emlékműnél. (Folytatás M 1. oldalró*) ken, felavatták a község aj művelődési házát. : Gazdag volt az ünnep kul­turális krónikája iá, sok he­lyütt rendeztek ünnepi este­ket, nyitottak kiállításokat. A nyíregyházi városi művelő­dési központban megnyitot­ták a Budapesti művészeti alkotások tervei című ván­dorkiállítást., amelyen egye­bek között Barcsai, Hincz, Pátzay, Bernát Aurél, Szőnyl István és Medgyesy Ferenc tanulmányai, vázlatai, tervei láthatók. Április 4-én, hazánk fel­szabadulásának 38. évfordu­lója alkalmából koszorúzás] ünnepségeket rendezték Nyíregyházán A zászlókkal díszített Fel- szabadulás téren a szovjet hőéi emlékmű mellett kato­nai diszegység sorakozott fel csapatzászlóval. Az impozáns ünnepségre — a mostoha időjárás ellenére is — aok érdeklődő gyűlt egybe. A magyar é6 a .saovjet himnuszt, katonazenekar ját- saotta el, majd megkezdődött a koszoi-uzás. A Magyar Saneialista Munkáspárt fco .morüját dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első ti.t - kára, Alexa László, Ekler György, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titká­réi. Bánóczi Gyula, a nyír­egyházi járási pártbizottság első titkára és Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbi­zottság első titkára helyezte ed. A tanácsok nevében ár. Penzes János. a megyei ta­nács ehvske. dr. Czimbalmos Béla, Gyúró Imre, dr. P. Szabó Gyula, a megyi ta­nács elnökhelyettesei, dr. Fá­bián Lajos, a megyei tanács vb-tttkára, Biró László, a Nyíregyháza Városi Tanács elnöke és több más tanácsi vezető koezorúzott. Ezután a felszabadulási évforduló megyei ünnepsé­geire érkezett delegációk ko- szorúztak: a szovjet küldött­ség élén Jwrij Vasziljevics Tlnyickijjel. az. Ukrán Kom­munista Párt Kárpáton túli Területi Bizottsága első tit­kárával. a román delegáció, élén Joszif Uglárral, a Szat- már megyei pártbizottság el­ső titkárával, a megyei ta­nács elnökével. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok képviselői — köztük Mihail Szalavjev őrnagy — is ko­szorút helyeztek az emlék­mű talapzatára. A Hazafias Népfront ko­szorúját Gulyád Emilné dr, a népfront megyei titkára. Hudák István, a népfront nyíregyházi járási titkára, Kellner Ferencné, a nép­front nyíregyházi városi tit­kára helyezte el az emlék­mű talapzatán. A szakszervezetek nevé­ben dr. Fekszi István, az SZMT elnöke. Kanda Pál, az SZMT vezető titkára. Abari Attila, az SZMT titkára, és az SZMT elnökségének több más tagja koszorúzott. A fegyveres testületek ko­szorúját Hódosán Imre ve­zérőrnagy. Antal Pál ezre­des. megyei rendőrfőkapi­tány. Ballai István, a mun­kásőrség megyei paranesno ka helyezte el. Ifjúság) Szövetség koszorú­ját Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Csemussi Endre, Milei Lajosné, a KISZ me­gyei bizottságának titkárai, Nagy László, a KISZ nyír­egyházi városi bizottságának titkára helyezte él. Ezután a város üzemei, in­tézményei közül a Hajtómű- és Felvonógyár, a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat, a húsipari vállalat, a VAGÉP Vállalat, a Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, a Ság- vári Termelőszövetkezet és a Kölcsey Gimnázium képvi­selői koszorú ztak. Koszorúzást ünnepségre került sor a Marx téri ro­mán hősi emlékműnél is. A párt. a tanácsi*, a me­gyénkben tartózkodó román és szovjet delegációk, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet csapatok képviselői, a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek, a KISZ koszorúinak elhelye­zése után a város üzemei, intézményei közül a TTTÁSZ, a papírgyár, a tejipari válla­lat, a MEZÖBER. az 5-ös Volán Vállalat képviselői koszorúzitak. Elhelyezték a megemléke­zés és a hála virágait a nyíregyházi Északi temető­ben lévő szovjet és román hősök sírjainál is. Szabolcs-Szatmár megye szinte valamennyi települé­sén ünnepi gyűlést és ko­szorúzás'] ünnepséget tartot­tak április 3-án és április 4-én. felszabadulásunk 28. évfordulóján. A rossz, idő­járás ellenére a lakosság mindenütt nagy számban vett részt a* ünnepségeken. Az ünnepi beszédek elhang­zása után szinte valamennyi kultúrházban, művelődési otthonban emlékműsorral szórakoztatták a közönségei. Mint arról már beszámol - tünk, megyénkben a köz­ponti disz.ünnepséget április 3-án tartották a Nyíregyházi Konzervgyárban. Április 4-én a megyeszékhelyen katonai tiszteletadás mellett helyez­ték el a hála és a megemlé­kezés koszorúit a megye és a város párt-, állami és tö­megszervezeteinek képvise­lői a Felszabadulás téri szov­jet hősi emlékműnél, ezt követően a román hősök em­lékművénél. valamint a te­metőben a szovjet és reumán katonák sírjánál. Kisvárdán április 3-án dél­után kezdődtek az ünnepsé­gek: a város fiataljai meg­koszorúzták a szovjet hősök sírját. A nagygyűlésre is délután került sor a szesz­ipari vállalat kultúrtermé­ben, ahol Hegedűs Ferenc, a járási pártbizottság tagja, a megyei tanács tagja, a szeszipari vállalat igazgató­ja mondott ünnepi beszédet. Ezután a helyi diákok sza­valatokkal emlékezlek meg felszabadítóikról, majd a pedagógus-énekkar orosz és magyar népdalokat énekelt. Ezt követően megkoszorúz­ták a főtéren lévő felszaba­dulási emlékművet és a mártírok Vörösmarty téren lévő sírját. Április 4-én reg­gel zenés ébresztő és a vá­rosi tanács hangos híradója köszöntötte a város lakóit, Mám égés napos knítoráJia és sportműsort rendezték a Várkertben. Mátészalkán a Lenin-szo- bor megkoszorúzásával kez­dődött a felszabadulási ün­nepségsorozat április 3-án, majd este a Zalka Máté művelődési központban ün­nepi -nagygyűlést tartottak, ahol Forgács András, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra mondott ünnepi beszédet. Nyírbátorban 3-án megko­szorúzták a szovjet hősök em­lékművét, majd a Csepel Motorkerékpárgyár új üzem­csarnokában került sor az ünnepi nagygyűlésre. Az ünnepségen Szabó Jenő, a gyáregység igazgatója mon­dott beszédet. A határőrség nyírbátori magasabb egysé­génél katonai diszünnepsé- gen a csapatzászló felvoná­sával emlékeztek meg a fel­szabadító katonákról. Az ün­nepségen részt vettek a nagyközség párt-, tanácsi és gazdasági vezetői is. A meg­hívottak között volt A. I. Romanyenko alezredes és V. I. Andrejev ezredes, a szom­szédos szovjet határőregység képviselője. A katonai ün­nepség résztvevőit Tóth l*a- jos őrnagy, a határőrkerület politikai osztályvezetője kö­szöntötte. ünnepi beszédet Forró Dániel őrnagy, pá­rán csnokhét yettes mondott, ezután következett az ünne­pi diszparancs ismertetése, majd Nyakó Imre alezredes kitüntetéseket és jutalmakat adott át A. I. Romanyenko alezredes a szovjet határőrök ajándékát nyújtotta át az egység képviselőjének. Tiszaiakon 3-án koszorú­zás] ünnepséggel kezdődött az ünnepség: • a nagyközség párt- és tanácsi vezetői meg­koszorúzták a szovjet és a román katonák síremlékét., Ezt követően a kultúrházban nagygyűlést tartottak, ahol Bánóczi Gyula, a nyíregyhá­zi járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után a község Erkel-kórusa orosz népdalokat énekelt, az általános iskola diákjai pe­dig • Petőfi-eon lékműsorral szórakoztatták a közönséget Fehérgyarmaton április 3- án Szigeti Béla, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára a művelődési házban nyitotta meg az ünnepséget. majd Szakács József, a járási párt- bizottság tagja ünnepi be­szédet tartott. Ezt követően a 142. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet diák­jai irodalmi műsort adtak az ünnepség tiszteletére. „Amit a munka megteremtett” ei- mű irodalmi műsor ha­zánk elmúlt 28 évét mutatta be. Nagykállóban 3-án délután a szovjet hősök emlékművé­nél elhelyezték a kegyelet és a hála virágait, az ünnepsé­gen részt vett a nyíregyhá­zi honvéd zenekar is. Az este megtartott nagygyűlés előadója Madarász Istvánná, a járási hivatal elnöke volt. Vásárosnaményban 3-án Si­ket Gyula, a megyei tanács vb-tagja mondott ünnepi be­szédet, majd a járási műve­lődési házban kultúrműsor­ral folytatták az ünneplést. A műsorban fellépett a he­lyi vegyeskórus, a hefeidk Szovjet és román vendégeinkkel Mátészalkán Kedves vendegeket kö­szöntöttünk megyénkben az elmúlt napokban: a Szov­jetunióból, a szomszé­dos Kárpátontúli terület­ről, Romániából, a Sza- bolcs-Szatmárral határos Szatmár megyéből érkezett küldöttség Nyíregyházára, a hazánk felszabadulása 28. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségekre. Vendégeinket csütörtökön Mátészalkára, megyénk gyor­san fejlődő városába hívták meg Szabolcs-Szatmár megye vezetői. Programjuk során a Magyar Optikai Művek gyárá­ba is ellátogattak. ★ A MOMi és a mátészalkai gyár vezetői, munkásnők kö­szöntötték a vendégeket, köz­tük Jurij Vasziljevics llnyic- kijt, a Kárpátontúli területi pártbizottság első titkárát, Joszif Uglart, a Szatmár me­gyei pártbizottság első titká­rát, a megyei tanács elnökét, dr. Tar Imrét, a megyei párt- bizottság első titkárát, dr. Pénzes Jánost, a megyei ta­nács elnökét. A bemutatkozás után a gyár vezetői üzemlátogatásra invi­tálták a szovjet és román vendégeket, a megyei vezető­ket Gancsov János, a Magyar Optikai Művek gazdasági igazgatója megjegyezte: nem beszédre, előzetes bemutatás­ra van szükség, a MQM má­tészalkai gyárában inkább meg kell nézni, hogyan ter­melnek, milyen eredménye­ket érnek el. linyicki j elvtárs később így szólt: — Itt öröm látni, hogy jó szervezőképesség, szorga­lom. gazdaságos tervek jelzik a munkát Ott, ahol néhány éve nem volt gyár, hanem szántóföld. Molnár Mihály, a mátészal­kai gyár igazgatója részlete­sen magyarázta a vendégek­nek a rendkívül nagy pontos­ságot igénylő optikai mun­kát. Szakmai kérdésekről szólt, mégis lépten-nvomon a gazdasági együttműködésről, a szocialista országokkal ki­alakított kapcsolatokról kel­lett beszélnie. Mint például az NDK-beli Jénából szár­mazó gépsoroknál Ilnyickij elvtárs egyik kérdésére el­mondta: egyik gépükhöz a rendkívül fontc* csiszoló gyémántot a Szovjetunióból szerzik be. Csak ez az egy mozzanat három ország szakembereit érinti. A szovjet vendég tájékozott volt ebben a témában is, mindjárt hozzátette: — Ezt a fajta mesterséges ipari gyé­mántot Kiev környékén ké­szítik, s nagy a kereslet iránta a nemzetközi piacon. Joszif Uglar ismeri Máté­szalkát, de számára is újdon­ságot jelentett a korszerű gyár. Kérdései is ezt jelez­ték: részletesen érdeklődött, mikor határozták ei a gyár megépítését, mennyi ideig tervezték, építették, hogyan képezték a munkásokat. A fejlődő náros ipara Nemcsak a vezetők, hanem az ott dolgozó fiatal szak­munkások is válaszoltak a vendégek kérdéseire. A Szat­már megyei pártbizottság el­ső titkára elismeréssel szólt a látottakról, mint mondta: — Mátészalka néhány esztendő­vel ezelőtt aligha álmodhatott volna ilyen szép. korszerű gyárról. Dicsérte a gondos ter­vezést, amely valóban a vá­ros szempontjából alakította ld az ipa megy edet. Hozzá­fűzte: — Az itt látottak azt jelzik, hogy ez az egy gyár — a fejlesztésekkel együtt — hosszú időre, 6ok gondot meg­old a fejlődő városban. Közben Ilnyickij elvtárs a vízmérő órák gyártásánál ér­deklődött a munkaszervezés­ről. Mutatták: egy tablón va­lamennyi szükséges alkatrész eredetiben szerepel, s a gyár minden munkása ismeri, azok is, akik nem azzal foglalkoz­nak. Ez azért jó, mert a roha­mos fejlődés közben mindig újabb szakemberekre -ran szükség, más munkakörbe is kerülhetnek és clőnvös. ha a munkás nem csak saját mun­káját ismeri, hanem az egész folyamatot. Pál István fiatal műveze­tőtől részletesen érdeklődött, kért véleményt a Kárpátontúli területi pártbizottság első tit­kára: vajon milyen a gyakor­latban a mátészalkai gyár vízmérőórája, jobbak-e a mű­anyag alkatrészek, mint a ha­gyományos fém? A fiatal szakember elismeréssel be­szélt az általuk gyártott ter­mékről, magyarázta a külön­böző jó tulajdonságokat, köz­tük azt, hogy az általuk gyár­tott órákban — á műanya­gok használata révén — nincs korrózió, rozsda, s ez a folya­dékmérő műszernél különö­sen fontos. Vendégeink kíváncsiak vol­tak a kész szemüveglencsék­re, a minőség ellenőrzésére is. Molnár Mihály ne meoveaetó hívta fel a figyelmet a rend­kívüli pontosságot igénylő tennivalókra, mérésekre, ame­lyet itt végeznek. Ilnyickij elvtárs mindjárt próbát ajánlott, és kérte ellen­őrizzék le a gyár műszerein a/, ő saját szemüvegének optikai adatait. A szakember és a vendég egyaránt megelége­déssel vette tudomásul az eredményt: a gyakorlati mé­rés pontosan igazolta az is­mert elméleti adatokat. t Áldozatié«? «za kém berek Megnézték az éppen szállí­tásra váró, gondosan csoma­gfát kész szemüveglencséket k, köztük azokat, amelyeket a Szovjetunióba küldenek. A mátészalkai gyárból két és fél millió szemüveglencsét szállítanak szovjet megren­delésre. A gyárlátogatás után a,ta­pasztal a tokát összegezve a Kárpátontúli területi pártbi­zottság első titkára saját mód­szereikkel vetette egybe az itt látottakat: — Igaz, hogy Moszkvában vagy Budapesté* talán könnyebb volna létro. hozni egy ilyen speciális is­meretet igénylő özemet, mini egy határ menti váróéban — mondta, és hangsúlyozta: é^*- pen a szocialista építés igény­li, hogy új ipari üzemek lét­rehozásával arányosan fej­lesszék az ország területét, je­lentősen javítva ezzel az óét lakó emberek életszínvonalát. Szólt arról «: elismerést ép« demelnek azok az emberek, akik a fővárosból költöznek vidékre, hogy ott segítsenek egy üti gyár indítású basa. Mondta, hogy a gyárlátogatás során is beszélt Budapestről Mátészalkára költözött szak­emberekkel, de otthon, a Kár­pátontúli területen is sok ilye« áldozatkész szakembert ismer, akiknek munkáját meg­becsülik. Joszif Uglár elismeréssel szőtt arról a nagyszefí? r* fo­káról. amely optikai ipart te­remtett a volt szántóföld he­lyén. A vendéglátó Magyar Opti­kai Művek nevében Gancsov János köszönte meg a küldött­ségek látogatását, elismerő szavaikat. Arról beszélt: a megyével kitűnő kapcsolatot alakított ki a budapesti nagy- vállalat, s ezért számukra * öröm, hogy közös határainkon olyan ipart fejleszthetnek, amely a szocialista együttmű­ködést szimbolizálja. m %. ákok kultúrcaoportja, vala­mint a tarpai és a tákosi kultúrcsoport Április 4-én a község központjában ke­rült sor a mintegy 600 KISZ­fiatál fogadalomtételére, majd egy fiatalokról szóló kiállítás megnyitásával ért véget az ünnepség Bereg köz­pontjában. Ünnepségek, megemlékezések külföldön A szerdai szovjet lapok ve­zető helyen közük a szovjet vezetőknek Magyarország felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a magyar néphez intézett üd­vözlő táviratát. Emellett szá­mos cikk foglalkozik a Ma­gyar Népköztársaság politi­kai, gazdasági és kulturális fejlődésével. A Pfavda budapesti tudósí­tójának, Mihail Ogyi- nyecnek a tollából a magyar népgazdaságról közöl átte­kintést. A tudósító kiemeli, hogy a magyar ipar ma már 40 nap alatt termel annyit, mint 1948-ban egy év alatt. A Szocialfeztyicseszkaja In- dusztrija Bálint Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB gazdaságpoli­tikai osztályvezetőjének cik­két közli az ünnep alkalmá­ból. A Trudban, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának lapjában a magyar szakszervezetekhez intézett üdvözlő távirat olvasható. A szovjet hadsereg lapja, a országi felszabadító harcok egyik résztvevőjének, Mihail Abdolov törzsőrmesternek, a Szovjetunió Hősének vissza­emlékezését közli. A felszabadulás évforduló­járól Csehszlovákiában ün­nepi rendezvényeken emlékez­tek meg. Prágában és Kar­lovy Varyban filmbemutatót tartottak és több helyen meg­nyílt a magyar kultúra hete. A csehszlovák televízió ked­den magyar estet sugárzott, s ezt megelőzően a rádióban és a tévében elhangzott Vin­ce Józsefnek, a Magyar Nép- köztársaság nagykövetének ünnepi beszéde. Valamennyi prágai és po­zsonyi újság első oldalon köz­li a magyar párt- és állami vezetőknek küldött csehszlo­vák ünnepi szerencsekivána- tokat. s külön írásokban kö­szöntik hazánkat az évforduló alkalmából. A Rudé Právo és a pozsonyi Pravda közli kö­zös budapesti tudósítójuk, Pavol Cipka cikkét, amely a többi között megállapítja: pnitftim ridná a wdiri» vák—magyar viszony, és es­zel összefüggésben emlékeztet Kádár János és Gustáv Hu- sák pozsonyi találkozójára, továbbá Fock Jenő prágai lá­togatására. A Kvety, a CSKP KB hetilapja teljes ol­dalon közli Vince József nagykövet nyilatkozatát az államközi kapcsolatokról és fejlesztésük lehetőségéről. Szerdán megjelent bolgár lapok egyik fő témája hazánk felszabadulásának 28. évfor­dulója. A Robotnieseszko Do­lo első oldalán közli azt az üdvözlő táviratot, amelvet Todor Zeivkov és SztankoTo- dorov küldött a magyar ve­zetőknek. Az évforduló alkalmából a Nodong Színműn, a. Koreai Munkapárt KB lapja szerkesz­tőségi cikket közöl Még na­gyobb sikereket kívánunk a magyar népnek címmel. Az Humanité, a Francia KP lapja szerdai számában A né­pi Magyarország felszabadu­lását ünnepli címmel Sevge Leyrac cikkét közli. Felszabadulásunk ünnepé­ről a távoü Sri Lanka (Cey­loni Köztársaság) közvélemé­nye is megemlékezett. A la­pok kiemelik Magyarország­nak a fejlődő országokkal való kapcsolatait és rámutatnak, hogy jelenleg Sri Lanka és Magyarország között jelentő­se«» fejlődik a kölcsönöse» Szorgalom, gazdaságosság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom