Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

\ |JR. iprffla IS. ffELST-MAGYARORSZAO I. «Ms* Négy falu a Tisza háton Csaroda, Tákas. Hete és Fejércse. Nagyon régi települések. Ma azért lehet egy cím alatt beszélni róluk, mert közös tanácsi igazgatáshoz tartoz­nak, Csaroda székhellyel, mely a legnagyobb és leg­népesebb. Főútvonal men­tén, központi helye van. A négy falu 2156 lakosából 913 él Csarodán. A 8795 hold közigazgatási határterületnek pedig csaknem a fele tarto­zik hozzá. Küzdelmes. kemény életet éltek itt az ősök — magya­rázza a tanácsházán Kása Sándor és Baráth Gusztáv. Mindketten tákosi születésű­ek, ismerik a helység múlt­ját, hagyományait. Minden változás, új dolog ezért kétszeresen fontos itt. Erős, nehéz a beregi föld. Keményen kell fogni az eke szarvát, a kapa, kasza nyelét, Gépek még nincsenek. Majd lesznek azok is biztosan — mondták ezt is a kommunis­ták a felszabadulás után. S a nagy igyekezetben született a mondás: két isten kellene. Egyik öntözne, a másik szá­rítana. (Értelmét az veheti, aki ismeri a vizet nehezen áteresztő, rendkívül erős vályogtalaj tulajdonságát) Megtalálják számításukat Először a hete—fejércsei termelőszövetkezetek egye­sültek. Majd 1965-ben a csarodai—tákosi. Már van­nak gépeik. A kézi kasza végleg szegre kerülhet. Ha­marosan erre a sorsra jut a kapa is. Vegyszerek alkalma­zása növeli a terméshozamo­kat, P"—Mtja a kártevőket. Az egyk >ri rideg állattartást céltudatos, magas szintű te­nyésztés váltja fel. A csaro­da—tákosi Uj Élet Tsz-ben megépült a szakosított szarvasmarhatelep 324 tehén számára. A fő jövedelmi ága­zathoz tartozik továbbra is a juhászat. Kiegészítéskép­pen évi százezres nagvság- rendben nevelnek értékesí­tésre baromfit a nagyüzem­ben. A munkaképes lakos­ság 90 százaléka tsz-tag. S megtalálják számításukat. A közösből jutó részesedést je­lentős mértékben egészítik ki a háztáji jószágtartásból. A négy faluból munkára el­járók száma lényegtelen. A helyzet nagvarányú vál­tozásának. az élet könnyeb­bülésének 'sok szembetűnő jele látható. Szép. divatos lakóházak, nagyméretű, vi­lágos ablakok. Beton- és vaskerítésekkel közrefogott takaros porták. A forgalmas utcákon szilárd járda. Vil­lany mindenütt. Három és fél kilométer kövesét is épült már a belterületen. Az iskola két tanteremmel bővült. A négy kis faluban tizenkét pedagógus tanít, mind képesítéssel. Olajos Ferencné Hetében már több. mint másfél évtizede gyako­rolja hivatását. Közel annyi ideíe tanít Tákoson Baráth Elemérné. Csarodai születé­sűek Kulcsár László és Filep Gáborné tanárok. Diplomá­juk megszerzése óta falujuk iskolájában tanítanak. Dr. Molnár Simon Nyíregy­házát cserélte fel Csarodával. Körzeti orvos. Háromszobás, komfortos lakást kapott, rendelővel. Külön egészség­ügyi védőnőt és házibeteg- >oolót is tart a közös tanács Nem a „világ vége“ Nem a ..világ vége” már a beregi rész. Igaz. a Tisza e részén nem halad át vasúi De a buszközlekedés sokat fejlődött. Gyorsan elérhető a járási székhely. Vásárosna­mény. S jónak tartják a községek közti buszjáratokat. És mind több a magánjármű is. A nyolc általánost végzett fiatalok csaknem kivétel nél­kül tovább tanulnak. Sokan mint szakmunkások térnek vissza a tsz-be. Nagy szük­ség van rájuk. Van művelődési ház, mozi, könyvtár, klub a fiataloknak Fejércsében, most rendezik Tákoson. Csarodán a tsz-iro- da alatti pincét építik át if­júsági klubbá. Eredményes a kultúrcso­portok tevékenysége. Külö­nösen ismert a tákosi ifjú­sági kör műsorában a beregi kopogós népi tánc. Nem ki­sebb sikert ért el a Röpülj páva kör. Simon József né or­szágos sikert aratott. Magas szintre emelték a kendervászon világából ma­radt népi díszítést. A minta­tervezés lelke hosszú időn át Fazekas Gyuláné tanítónő volt. A nők szorgalmas mun­kája gyönyörű alkotásokat eredményez. Ma a négy kis faluban mintegy százan rendszeresen dolgoznak a megyei háziipari és népi iparművészeti szövetkezet­nek. A beregi keresztszemes néven ismert mintás anya­gok sok országba eljutnak. A tákosi műemlék templom megtekintésére érkezett egyik külföldi látogatónak megtetszett egy kisebb mé­retű házi ablakfüggöny. A ké­szítője saját használatra hagyta, nem akart tőle meg­válni. Az idegen pedig min­denáron magával akarta vin­ni „az eddig sehol nem látott szép dolgot”. Végül teljesült a kívánsága ötezer forintért. Az utcán az emberek már beszélték özv. Piskóti János- né,„esetét”. így került a hír az egyik nagykállói tanács­tag fülébe is, aki nem tu­dott szó nélkül elmenni az általa jogtalannak ítélt ügy mellett. Pedig nem az ő kör­zetéhez tartozott az asszony, eddig nem is nagyon ismer­te. Sokat tett érte, sorsát sajátjaként kezelte. Segített a községi tanács is, de úgy látszik, „mindent” ők sem tehetnek. Az utolsó lépés csak félig sikerült, a másik fél már nem rajtuk múlott. Mi történt tulajdonképpen? Hogyan lett egy egyéninek látszó ügyből közügy? Miért kísérték ennek az asszony­nak a sorsát jó néhányan fokozott figyelemmel? ★ özv. Piskóti Jánosné 30— 35 éves, négy gyermek any­ja. A legidősebb gyermek 8, a legkisebb másfél éves. Férje volt az egyedüli kere­ső — az Uj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben dolgo­zott — de a múlt évben sze­rencsétlenség következtében meghalt Az asszony egye­dül maradt László-tanyán, egy romos, életveszélyes ál­lapotban lévő házban, ami egyszer már le is égett. So­káig nem maradhatott ott, a termelőszövetkezet Nagy- kállóba költöztette, ahol egy 171 öles telken építkezni akar. Januárban költözött a községbe, jelenleg 40Ö fo­rintos albérletben lakik és csak egy pár hónapja dol­gozik, miután gyermekeit is- 1 ólába, óvodába és bölcső­iébe tudta adni. Miből éltek? Hosszú ideig öten 1400 forint nyugdíjból, amit férje után kapott, eb­A négy kicsi faluban, a különböző takarékbetétek összege megközelíti « há­rommillió forintot. A lakos­ság a gyerekekkel együtt alig haladja meg a kétezer főt. Televízió, rádió, olajkályha, porszívó, komplett bútorok? Nem „különlegesség-' ma már itt.. Milliók a takarékban Persze tökéletességről, tel­jességről korántsinc* szó. Elhangzottak gondok a mos­tani tanácsválasztások je­lölőgyűlésein. Esős időben szinte járfta- tatlanul nagy a sár a járda, kövesút nélküli utcákban. Javítani kellene az ivóvíz- ellátást. Buszvárót, takarék­szövetkezeti fiókot építeni Parkosításra is van hely, jó volna kialakítani. Nem jó, hogy a közigazgatásilag egységes négy falu két kör­zeti ÁFÉSZ-hez tartozik. Csaroda és Tákos Vásáros- naményhoz. Hete és Fejércse Tarpához. A híres műemlék épületek megtekintésére mind több külföldi turista is érkezik, s nincs egyetlen valamirevaló presszó, ahol valamit fogyaszthatnának. Nagyon hiányos a szolgálta­tás... Ezek és ilyenek. Megnöve­kedett igényesség. Kielégíté­se nem könnyű. Jó részük meg is haladja a helyi lehe­tőségeket, a közös tanács erejét. Ezért nincs felelőtlen ígérgetés. A négy falu la­kosságán is múlik: mi.mikor és hogyan valósulhat meg. hez jön 2—3 hónapja 1000— 1200 forintos fizetése.* Volt ugyan egy 800 öles földje László-tanyán, de nem sokat ért vele. Belőle mindössze 600-at tudott megművelni, ha ugyan megtehette. ★ ­A telket saját pénzéért vette. Kis részben az évek óta összekuporgatott pénz­ből, de inkább abból, amit férje halála után kapott a biztosítótól és egyéb támo­gatásból. Építésre azonban csak a jelentős társadalmi segítség utón gondolhatott, akkor, amikor a községi ta­nács javaslatára a megyei tanács elnöke 95 ezer forin­tos kedvezményes építési kölcsönben részesítette. Elő­re kellett befizetnie a 10 százalékot, a többit kamat­mentesen törleszti. Ezután azonban levelet kapott az illetékhivataltól és 2040 fo­rint illeték befizetésére kö­telezték. A községi tanács február 28-án felterjesztést küldött és az alapos környe­zettanulmány alapján kérték az illetékhátralék méltá­nyosságból való eltörlését ★ A döntés és az indoklás meglepetést okozott. Az il­letékhivatal ‘ elutasította a kérelmet. Mire hivatkoztak? Elismerték, hogy 1400 fo­rintból öten élnek — a ma­gányos nő és a négy kisko­rú gyermeke, de ugyanakkor OTP-kölcsönnel házat is sze­retnének építeni. A környe­zettanulmányból azonban az is kiderült, hogy a 800 öles szántó — amin egyben a ház is állt — további jövedelem­forrás. Igen, s szakemberek A hasznosanya«;* pyűjtés eredménye Iskolák jutalmazása A hét elején tartották meg Debrecenben két megye Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú 1972. évi iskolák közötti hasznos- anyag-gyűjtési verseny érté­kelését. Tavaly két szakaszban vé­gezték a pajtások a gyűjtést. A több, mint 100 ezer fiatal közel másfél millió forint ér­tékű hasznos anyagot vitt a telephelyekre. Eredményük alapján bebizonyosodott, hogy a mozgalom népgazdasági je­lentősége igen nagy, a "ver­meket pedig takarékosságra, aktív cselekvésre, a fizikai munka megbecsülésére és a közösségi életre neveli. Hasznos munkájukat a Ke- let-magyorországi MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat rendkívüli anyagi elisme­résben részesítette már eddig is. Az összeg meghaladta a 100 ezer forintot és 151 pajtás üdültetését vállalták. Most, a helyezést elért Iskolák között 70 ezer forintot osztottak ki, gazdára találtak a felajánlott versenyzászlók is. A szabolcsi iskolák kiemel­kedő eredményt értek el. Má­sodik helyezett lett a Nyíregy­házi 5. számú általános isko­la, harmadik a 2. számú isko­la és negyedik a tiszarádi ál­talános Iskola. A vállalat ver­senyzászlóját a nyíregyházi 2. számú iskola nyerte, a tanács­adó testületét pedig a 3. szá­mú iskola. Kiemelkedő gyűj­tésért kaptak pénzjutalmat a Tiszavasvári Kabay, a r^ka- mazi és a nyíregyházi 4. szá­mú általános iskolák. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége me­gyei elnökségének verseny- zászlólát a nyíregyházi 5. szá­mú iskola kapta. A vándor­serleget a tiszarádi iskolások További helvezettek a vállaji. a görögszállási. a nyírlövői, a tákosi, a nyírbogdányi gyár­telep. és a nyíregyházi $. szá­mú általános iskolák. szerint évente 1000 forintos jövedelmet nyújthat, ha be­ülteti kukoricával, vagy bur­gonyával. A további indok­lást szó szerint idézzük. „A környezettanulmányból ismert anyagi helyzetük alapján az illeték megfize­tésére képtelennek látsza­nak. Azonban figyelembe véve aztt hogy az ingatlan- szerzésük nem váratlan ese­ményhez kapcsolódik és az ügylet megkötésekor is is­mert colt anyagi helyzetük, továbbá a kérelem szerint építkezni kívánnak, Így nyil­vánvaló, hogy a fentebb fel­sorolt jövedelmen kívül anyagi tartalékkal to ren­delkeznek.” Ezután a pa­ragrafus. amely alapján el­utasították a kérelmet. ★ A községi tanács legalább 6—8 dolgozója végig segítet­te özv. Piskóti Jánosnét és ők kérték nevében a hátra­lék eltörlését Ha ezt nem lehet végrehajtani, talán jár­ható it lett volna egy más­fajta méltányosság is, külö­nösen akkor, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy ha az asszony a 95 ezer forin­tos kölcsönéből épít és nem a saját, gyűjtött pénzéből, az illetékmentességet is je­lentett volna számára. De, az illeték öt évig nem évül el és különleges esetekben fel is függeszthetik a befi­zetést, vagy havi részletet is megszabhatnak. Ezt a jog­szabály nagyon indokolt esetekben lehetővé teszi. Itt a „nagyon indokolt eset” érthetően fennáll! Maradt özv. Piskótinénak még egy lehetősége. Ha fel­lebbez! Balogh Júlia Elutasított kérelem — illetékügyben A% áprilisi folyóiratokról Társadalmi Szemle A párt elméleti és politi­kai folyóirata vezető helyen közli Nemes Dezsőnek a kommunista és munkáspár­tok berlini tudományos kon­ferenciáján ■ elhangzott hoz­zászólását a Kommunista Kiáltvány történelmi jelen­tőségéről. Óvári Miklós A kor követelményeinek szín­vonalán című cikkében az SZKP történetének új ma­gyar kiadását méltatja. Han­goztatja, hogy a könyv nél­külözhetetlen mindazok szá­mára, akik el akarnak iga­zodni a mai világ bonyolult kérdései közt, s akik választ keresnek korunk fő problé­máira. De különösen nélkü­lözhetetlen azok számára, akik nemcsak szemlélői vagy értői akarnak lenni a mai világ társadalmi problémái­nak, hanem tevékenyen hoz­zá is akarnak járulni a kér­dések megoldásához. A művészeti-irodalmi kri­tika időszerű kérdéseiről fejti ki véleményét Hermann István A kritika profilja cí­mű tanulmányában. Várnai Ferenc a pekingi vezetők nemzetközi orientációját vi­lágítja meg a kínai kor­mány nyilatkozatai és tettel alapján a Merre tart Kína? című cikkében. A bérezés problémáival két írás foglalkozik. Az egyik interjú: a bér, a jövedelem, az üzem- és munkaszervezés összefüggéseiről beszélget a Vörös* Október Férfiruha­gyár több vezetőjével Orbán Attila. Pongrácz László a bérszínvonal-szabályozás "S a bértömeg-gazdálkodás ta­pasztalatait, a kétféle mód. szer jellemzőit, előnyeit és problémáit vizsgálja cikké­ben. A nemzetközi rovation Kovács István a francia vá­lasztások tükrében a balol­dali egységpolitika sikereit és tanulságait elemzi. Du ■ it Péter cikkében a dollárv i - ság és a kereskedelmi íy - ború összefüggéseit vizsgá" i. Érdekes írásokat olvasha­tunk a Fórum rovatban a munkásság és az értelmiség viszonyában tapasztalható fe­szültség mibenlétéről és okairól. Közművelődésünk és közoktatásunk izgalmas kérdéseit feszegetik a folyó­iratban a művelődéspolitika! jegyzetek. Pártélet A folyóirat vezető írása Tanácsválasztás előtt cím­mel a választási előkészítő munka legfőbb politikai ta­nulságaival foglalkozik. Egye­bek közt megállapítja, hogy a jelölőgyűléseket az élénk politikai aktivitás jellemez­te, s tükrözték a lakosság megnövekedett érdeklődé­sét a lakóterület élete, a he­lyi közösségek gondjai iránt, Ezek tapasztalata alapján hangsúlyozza a cikk, hogy a lakóterület élete iránti fi­gyelemnek a választások után sem szabad lankadnia, s jó lenne, ha ez a munka­helyi pártszervezetek tevé­kenységének állandó elemé­vé válna. Ehhez természe­tesen az is szükséges — fűzi- hozzá a cikk —, hogy a köz­vetlen irányító pártszervek is folyamatosan igényeljék ezt tőlük. Egy másik szerkesztőségi cikk a tagfelvétellel foglal­kozik. Az írás sorra veszi az alapszervezetek teendőit, taglalja politikai felelősségü­ket, s utal rá, hogy a tagfel­vételnél növelni kell a kö­vetelményeket. A cikk han­goztatja, hogy a pártba való belépés szigorúan önkéntes jellege a jövőben is megma­rad, s mivel nincs tagfelvé­teli zárlat általában és egyet­len társadalmi réteg felé sem, a jövőben is lesznek je­lentkezők. Köztük biztosan nem kevesen olyanok is. akik minden szempontból alkal­masak a felvételre, csak eset­leg politikai fejlődésük a pártszervezet figyelmét el­kerülte. Politikai hiba len­ne, ha a pártszervezetek csak azért zárkóznának el előlük, mert eddig nem szá­moltak velük, vagy nem fér­nek bele a „statisztikába”. Persze az alapszervezetnek tudnia kell nemet is monda­nia ott, ahol az indokolt, megfelelő módon, anélkül, hogy az sértő lenne. Az el­utasítás legyen mentes a szubjektivizmustól, ezt pedig azzal biztosíthatják a legin­kább, ha a vezetőség gon­dos mérlegelése alapján hoz­za meg a döntést, és az na­gyon konkrétan, világosan és reálisan fogalmazza meg az indokokat. Az elutasítás — ha sor kerül rá — min­dig számoljon azzal, hogy az emberek maguk is fej­lődnek, és ha ma még nem felelnek meg a követelmé­nyeknek, a jövőben alkal­massá válhatnak. Ezért a becsületes szándékkal és tö­rekvéssel közeledő emberek előtt ne zárják el a perspek­tívát. Nagy tapintatra, fi­gyelemre van szükség ah­hoz, hogy az elutasítás el­lenére ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg, növekedjék az illető politikai aktivitása, közéleti tevékenysége. Ehhez az íráshoz csatla­kozik Rákos Imre Élcsaoat — összetétel — osztály jel­leg című cikke, melyben a szerző a párt szociális ösz- szetétele és osztályjelleg közti összefüggés és az él­csapat és tömegpárt viszo­nyának helyes megítéléséről vet fel néhány gondolatot. A propagandisták munká­jához ad jó segítséget as ideológiai harcról szóló írás, amely Az eszmék harca — osztályharc címmel jelent meg Pálos Tamás tollából. Több színes írás foglalko­zik a pártmunka Időszerű kérdéseivel és a pártszerve­zetek életének tapasztalatai­val. Kedvezményes tuzelőakeió 7 milliót takaríthatnak meg a txabolcsiak A Nyíregyházi TÜZÉP Vál­lalat tájékoztatása szerint áp­rilis 2-án megkezdődött az en­gedményes tüzelővásár az ál­lami és a szövetezeti TÜZÉP- telepeken. A kisebb jövedel­műek érdekében hitelakció is indult. Hitelben azonban csak április 2-tól augusztus végéig lehet tüzelőt vásárolni. A munkában állók munkahelyü­kön, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjintézetben igényelhe­tik meg a hitelakciós utalvá­nyokat. Az utalványok 600 és 900 forint értékűek. A készpénzes akció 2-tól addig tart, ameddig az orszá­gos keret — 80 ezer vagon — ki nem merül. Az engedmény azonban a hitelakciós utalvá­nyokra. a bányászutalványok­ra és a készpénzes vásárlások­ra egyaránt vonatkozik. Jó tudni, hogy a vásárlók nem­csak tárolt tüzelőt, hanem friss tüzelőt is kapnak ked­vezményes áron. Kivételt ké­pes a berentei darabos és s berentei kocka — a két fzén- fajtára a kedvezmény nem vonatkozik. A többi szén- és brikettféleség azonban ked­vezményes áron megvásárol­ható. Az akció ideje alatt a szén ára — függetlenül a faj­tájától — 10 forinttal, a brikett ára pedig 15 forinttal lett ol­csóbb. Április első napjában közel ezer vagon tüzelőt vásároltak megyénk lakói, ami máskor kb. egyhavi vásárlásnak fe­lel meg. Megyénk telepei? az akció alatt 6—7 ezer vagon kedvezményes tüzelő áll a vá­sárlók rendelkezésére. Az intézményekre a kedvezmény nem vonatkozik, de ha pél­dául a máriapócsí tsz rendel 2 vagon szenet dolgozóinak, ak­kor a TÜZÉP a megrendelt szenet az állomásra kiállítja. Az állam a kedvezményes ak­ciót 80 millió forinttal dotál­ja, megyénk lakói az akció so­rán mintegy 7 millió forintot takaríthatnak meg. Asztalos Bálint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom