Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

kilct-maoyarorszaq *. (KM Kiosztották a tejtermelési verseny díjait A Szabolcs-Szatmár megyei tejtermelési operatív bizott­ság a megyei tejipari válla­latnál osztotta ki a múlt évi tejtermelési verseny győzte­seinek a díjakat és mellé 68 ezer íorint jutalmat. A jutal­makat a termelőszövetkezetek elnökei és állattenyésztési ágazatvezetői kapták, az első díjakként 3—5, a máso­dik díjakként 4—4, és har­madik díjakként 3—3 ezer fo­rintot. Az ötven tehénnél töb­bel gazdálkodó üzemek kate­góriájában első helyezést ért el a nagyecsedi Rákóczi Ter­melőszövetkezet, második dí­jat kaptak a fábiánházi Kos­suth és a fehérgyarmati Győzhetetlen Br' 'l elnökei és főállattenyésztői, a har­madik díjat pedig három ter­melőszövetkezet vezetőinek osztotta ki Bacsu József, a megyei tanács osztályvezető­je: a tiszaberceli Bessenyei, a dombrádi Petőfi és a napkori Kossuth Termelőszövetkeze­tek vezetőinek. Különdíjban részesítette az operatív bizottság a csenger- újfalui Béke Termelőszövet­kezet vezetőit. A gazdaság az 50 tehénnél kevesebb ál­lattal versenyző termelőszö­vetkezetek között indult, de a második kategóriából tu­lajdonképpen az elsőbe került év közben tehénlétszáma nö­vekedésével és egy tehén több, mint 3000 literre növel­te évi tejtermelését a gazda­ságban. A kis kategória má­sodik díját a balkányi Uj Erő Termelőszövetkezet vezetői, a harmadik díjat ti berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Tsz elnöke és főállattenyésztője kapta. A szépség műhelyéből fzauna fürdő, férfikozmetika Nyíregyházán Ha látó szemmel járunk az utcákon, észrevehetjük, hogy általában ápoltak, szépek a nők. Ezt figyelhetjük meg vidéken is, nem csak a fővá­rosban. A hétköznapok meg­szokott programjává vált le­ülni a fodrászbura, vagy a kozmetikusnő keze alá. Nyíregyházán is egyre több nő költ a szépségre. A közel­múltban megnyílt kozmetikai szalonban, a Mártírok terén naponta 20—30 vendég kér kisebb-nagyobb kezelést. De a forgalom megmutatkozik az elhasznált kozmetikai szenek m mnviségében is, havonta 7.4 kilogramm v-4m fogy el. Mindig a legúiabb kozmeti­kumokkal várják a szépülni kívánó nőket, a krémek je­lentős résre vitaminokat, gvógynövényki vonatot tartal­maz. Megváltozott a nők élet- múdla, a nao nagv hányadát munkahelyükön tö’tik. Több­nyire a hét eleién mennek kozmetikushoz, hogy egész héten frissek, ápoltak ma­radhassanak. Fgvenletesebb is ’ett a koz- Tr»tiknf szalonok látogatott­sága. Verébban egv-egv ün­ti«?"1 a JzOTTr* r»Tlrr a rrmnV£+:. $ f, nanokon me? nagy volt a Wasz cikkünkre CSÚSZÁS A Kelet-Magyarország feb­ruár 7-i számában bírálat érte vállalatunkat, a városi tanács épületében lévő Cipő­boltunk késedelmes megnyi­tása miatt. Közöljük. hogy a határidő-elcsúszást az okozta, hogy a helyiséget Csak januárban kaptuk meg s ezt kővetőén kerülhetett sor á koiszesö galéria, vala­mint polcrendszer és a be­rendezés helyszíni beépítésé­re. Ezekkel a munkákkal el­készültünk és az üzlet már­cius 17-e óta a vásárlók ren­delkezésére áll. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat VILÁGÍTÁS 1973. február 7-én „Sötét” címmel cikk jelent meg a Kelet-Magyarország Fórum rovatában, melyre a követ­kezőket válaszoljuk. A Jókai téri forgalmi irá­nyító jelzőlámpa és annak üzembe helyezése mintegy 1.8 millió forintba került. Ilyen nagy . költségkihatás után a városi tanácsnak az 1973 as évben Pince pénzügyi C cíezete arra hogy a Jókai tér és környékének Közvilá­gítását korszerűsítse. A Le­nin téri művelődési központ felépítése után a Lenin tér és - Jókai tér közvilágításá­nak korszerűsítéséről gon doskodni fogunk. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszáki osztály» pangás az üzletekben. Az ün­nepek előtt most is több a munka, de nincs ilyen nagy számú ingadozás. Az évsza­kokat tekintve a tavasz az, amely sok nőt becsalogat a szépség műhelyeibe. Nemcsak a természetnek, az emberi külsőnek is szüksége van a megújulásra a fárasztó ősz és tél után. Elsősorban vita­minokra van szüksége a szer­vezetnek, a bőrnek. Ekkor kezdődik meg az úgynevezett zöld pakolások Időszaka, nyers sárgarépa, uborka, pa­radicsom frissíti fel a fáradt arcbőrt, teszi gyorsabbá a vérkeringést. Nem kicsi a jelentősége a sok gondot okozó súlytöbblet­től való megszabadulásnak. A „Csini” fogyasztőgép segít­ségével valóban sikerül lead­ni a felesleget, de csak akkor, ha egyben csökken a táplálék mennyisége is. Ugyancsak a fogyást szolgálja a szaunázás is. Még ebben a fél évben meg­nyílik a Mártírok téri szalon­ban egy egyszerre két sze­mélyt befogadó szaunafürdő. A száraz és nedves gőz elő­nyös hatását csak az egész­séges emberek élvezhetik, mert a beteg szervezetnek megerőltető a túlzott meleg. A Nyíregyházi Fodrász Szö­vetkezet Ausztriából Szerzi be a szükséges gépet. A fürdőhe­lyiség fala fenyőfából készül majd. mert a gőz hatására a fenyőfa kináro1«ása jó hatás­sal van a tüdőre. De nemcsak a nőknek kell időt fordítaniuk a széoségre. a férfiak is igénylik az éneit külsőt. A fodrászszövetkezet éppen ezért a .Tósavárosban 1974-ben megnyíló úí kozme­tikai üzletében férfi részleget iá hyil. (barna) A bírói ítéletben így szere­pel Horváth Tibor 29 éves, Nyíregyháza, Kossuth utcai alkalmi munkás minősítése: társtettesként, az elhárításra képtelen állapot kihasználá­sával, többszörösen visszaeső által elkövetett lopás és több­szörösen visszaeső által elkö­vetett sikkasztás. Ennek az első része az, amit magyarul — bár egyáltalán nem ma­gyar szóval — markecolásnak '«merünk. Az eset még a múlt év no­vemberében történt. Egyik este Horváth Sarkadi Julian­na ismerősével szórakozott p Koronában, amikor odament hozzájuk egv közös ismerő­sük. * •* Ismerős ittas volt dwt miből inni. aznan vett fel a nagvkállój tsz-től 18 ezer forintot «Szórakoztak egv Meig. aztán átmentek a bor­kóstolóba. Megvárták a Zár­órát. közben persze ittak is "endesen és amikor fizetésre 'érült sor. meglátták, hogy ‘«mefősÖk tele van pénzzel. Ezt a helyzetet nem szabad kihagyni — gondolták — és ígtön megszületett az ötlet: ább kell inni, aztán mikor 'ár alaposan berúgott a fiú. kiszedni tőle a pénzt. Taxiba vágták magukat és elindultak a Körút étterembe. Sarkadi Júlia • férfi mellé ült, Hot» Diákok a határőr csapatmúzeumban Fiatalok a Gorjunov-géppuskánál. (Sába István határőr felvétele) A Demecseri Általános Gimnázium tanulói Nyírbátorba lá­togattak. Felkeresték a határőr csapatmúzeumot is, ahol is­merkedtek a haladó határőr hagyományokkal, a megye felsza­badulásának történetével, a határőrség megalakulásával, a magyar és szovjet határőrök együttműködését bemutató tár­gyakkal, dokumentumokkal, valamint a határőrségnél koráb­ban használatos fegyverekkel Határőr fiatalokkal baráti beszélgetésen vettek részt. A diákok több ipari üzembe is el­látogattak és megtekintették Nyírbátor nevezetességeit — írja levelében Fekete Lajos. Egymillió a KISZ KB-tól szabolcsi fiataloknak Tanácskozás az öntözésről Győrieteken A KISZ Központi Bizottsá­ga ebben az évben 1 millió forinttal támogatja a szabol­csi fiatalok klubépítési akció­ját. Az összeg szétosztásáról a járási KISZ-bizottságok ja­vaslata alapján a napokban döntött a megyei KISZ-vb. A döntés értelmében a kis- várdai járás fiataljai 288 ezer 500 forintot kapnak a központi alapból. A járási bi­zottság ezt az összeget az ajaki, a dögéi, a kékesei és a nyírlövői fiataloknak juttat­ja. Legtöbbet, 94 ezer 500 fo­rintot a kékesei fiatalok kap­nak a járásban. A dögéi fia­talok a központi támogatás felhasználásával közösen épí­tenek klubot a pártház mel­lé, az említett 3 község fia­taljai pedig önálló klubépí­tésbe kezdenek. A nagykállói tárásban a kállósemjáni KTS7-esek 516 ezer forintért teremtenek maguknak második otthont. 400 ezer forint helyi erőfor­rás áll rendelkezésükre, a köznonti támogatásból oed'” 116 ezer forintot kannak. A geszterédi fiatalok 110 ezer főrinföf Tfsnnak az említett keretül A nyíregyházi járás 2 köz­ségében: Tiszateleken és Nagyhalászban egymás mellé épül a pártház és az ifjúsági ház. A tíszateleki fiatalok 100, a nagyhalászi fiatalok pedig 150 ezer forint központi támogatást kaptak az építke­zéshez. A vásárosnaményi járás hat községében építenek ifjúsági létesítményt ebben az évben központi támogatással. A nyírmadai tsz fiataljai 120 ezer forintos költséggel pin­ceklubot alakítanak át ma­guknak, munkájukhoz 30 ezer forint segítséget kaptak a KISZ Központi Bizottságától. A beregdaróci KISZ-esek 70. a csarodaiak 26, a tisZaSzal- kaiak pedig 24 ezer forintot kaptak pinceklub létrehozá­sára. A tiszaadonyi {fiúsán 120 mr fnrintoé költség«,,: eéi rég! fflWSTg» SWft át amely kitűnően alkalmas lesz műve1 Sri *ere és szórako­zásra. Az átalakítási műnké- latok segítéséhez 40 ezer fo­rintot szavazott m°g a me­gvet KlBZ-vK A Vásárosnn- ménvhoz tartozó Peránvi-tá- nya fiataljai 1oo ezer forintos beruházással klubot építene1* maguknak. T°rvük megvaló­sításához 30 ezen frvrintn* kannak a köznonti alánból. Valamennyi ifjúsági létesít­mény építését a helyi taná- * csők és a helyi üzemek is se­gítik, s valószínű, hogy a KISZ KB jövőre is támogatja a szabolcsi fiatalok klubépíté­si akcióját. Sokáig együtt maradtak, a határt is bejárták, megnézték a kész és a készülő öntöző­csatornákat, meg a meliorá­ciós rendezési munkákat azok a szakemberek, akik április 10-én összegyülekez­tek a győrteleki Aranykalász Termelőszövetkezetben, hogy megbeszéljék az öntözés, az öntözéses gazdálkodás idő­szerű kérdéseit, megvitassák a korszerű öntözőmódszere­ket, ezek közt is elsősorban a mélybarázdás öntözési módszert. A tanácskozást a győrteleki Aranykalász Tsz vezetői kezdeményezték és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 3. számú (máté­szalkai) szakaszmérnökségé­vel együtt szervezték meg. Meghívtak ide sok tsz-ve­zetőt és agronómust. de ért­hetetlen okok miatt — csak öt-hat tsz képviselői jelentek meg. S ezek is olyan szak­emberek voltak, akik értik az öntözés jelentőségét, él nek a lehetőségekkel és azt is tudják, hogy sohasem volt még annyira fontos az öntö­zés, mint most. Voltak ezen a tanácsko­záson vagy harmincán. Az öt-hat tsz képviselőivel együtt többségben vízügyi szakemberek és vízgazdálko­dási társulati vezetők, s be­osztottak. A tanácskozást Magyar Sándor, a házigazda, a győrteleki tsz elnöke nyi­totta meg. Előzőleg a meg­hívóval együtt írásos anya­got —. kis szakdolgozatot, ismertetőt — is kaptak a meghívottak,- amelybőí meg­ismerhették a mélybarázdás öntözési módszer lényegét, elsősorban a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz gyakorlatá­ban. Az ismertetőt a mód­szer kidolgozója, dr. Magyar Gábor, a Debreceni Agrártu­dományi Egvetem adjunktu­sa készítette. A győrteleki tanácskozáson is ő tartott vitaindító elő­adást, mégpedig olyan le* nyűgozően, olyan tiszta, szé­pen vezetett logikával, hogy az elmondottakat szinte egyszeri hallásra is meg le­hetett tanulni. Ezen a ta­nácskozáson az is tanulha­tott. aki avatott öntözési szakember. A vízgazdálko­dással kapcsolatos kérdé­sekre. felvetett problémákra Mudri Sándor főmérnök. a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakágazati fő­osztályának vezetője vála­szolt. de ism ertette Szabolcs - Szalmái- megve öntözési le­hetőségeit is. Elmondta pél­dául, hogy a megye terüle­tén 40 ezer hektár területe? lehetne öntözni, de a lehető­séget csak néhol és kévés mezőgazdasági üzem hasz­nálja ki. Félelmetes a kö­zömbösség. az öntözés mel­lőzése, pedig ha most se ön­töznek az üzemek — akkor mikor akarnak öntözni? Kü­lönösen nagy a közömbösség, a nemtörődömség a szat­mári vidéken, éppen ott, ahol az öntözési lehetőségek a leg­jobbak és az öntöző Vizek minősége is kiváló. Másutt, ahol nincs víz. szívesen ön- töznének a tsz-ek. A szat­mári tsz-ek vezetőinek kö­zömbösségét bizonyította a* is. hogv nem vettek fé 't ezen a nagyon fontos es hasznos tanácskozáson. Az öntözéssel kapcsol- "S talajtani kérdésekre Ke mann Imre, az OMMI de receni osztályának helyett.» vezetője válaszolt. Vita lényegében nem volt, inkább tanácskozás konz 1- táció. Nagyon sok jó és gyakorlatias kérdés hangzott el, amelyekre részletes és hasznos választ kaptak a résztvevőik. Többen hangsúlyozták nzt is, hogy a győrteleki tsz ve­zetőinek kezdeményezése, rs a tény, hogy ők szervezlek öntözési tanácskozást — hz öntözés, az öntözéses gaz­dálkodás legjobb propagálá­sa. Mert az a jó. igazi, ha­tásos propaganda az öntözés mellett, amelyet „alulról’* kezdeményeznek, amelyet a» üzemek csinálnak. A minisz­térium, vagy a megyei ta­nács ugyanis sohasem fog öntözni, az üzemek helyeit sohasem végezheti el a mun­kát. az öntözési feladatokat, Éppen ezért propagandán" It is az üzemek propagandája a legjobb. A győrteleki tsz fia­tal vezetőinek kezdeménye­zését mindenki teljes elisme­réssel dicsérte. És mindenki . - elmondta, hogy érthetetlen a szatmári tsz-ek vezetőinek és szakem­bereinek közömbössége. h>Ű — ennek ellenére — min­denki optimista volt. Mutas­suk meg, bizonyítsuk be ml a gyakorlatban, a saját üze­münkben, mit ér áz öntö­zés. Hívjuk majd meg ismét a tsz-vezetőket öntözési be­mutatókba és betakarítást bemutatóra is, hadd lássák meg. mennvivel többet tereit az öntözött terület az öntö­zött növény. A győrteleki tanácsko/á* központi és legérdekesebb té­mája a dr. Magyar Gábor által kidolgozott mélybaráz- dág öntözési módszer volt Ennek előkészítését a győr­teleki tsz határábán a gya­korlatban is megtekintették a tanácskozás részvevői. A mélybarázdás öntözési mód­szer témaköre nagy. ezért annak ismertetésére lapunk­ban később térünk viselő. A tárgyalói eremből Lakat alatt a mai'kecoló váth meg szemben helyezke­dett el. Valamennyien ittasak Voltak már, de legrészegebb a kiszemelt áldozat volt. Annyira, hogy azt sem vette észre, amikor kirántott vagy ezer forintot a zsebéből. Sar- Rádl szépen felvette és át­adta Horváthnak. Aztán tovább ittak és Sar­kadi Júlia úgy berúgott, hogy már nem győzte kivárni a kedvéző alkalmat: bent az étteremben kezdte ölelgetni, csókolgatni a férfit és köz­ben a zsebeiben kutatott a pénz után. Sikerült is ki­szedni 6000 forintot, amit gyorsan elosztott társával. Horváth Tiborral. Még lett vol­na éppen mit kiszedni a részeg zsebéből, de erre a „nagy szerelemre” már felfigyeltek a vendégek és értesítették a rendőrséget. Sarkadi Júliát be is vitték a rendőrségre. Hanem, amíg a folvosón kellett néki vára­kozni, felajánlott ezer forintot a rá vigyázó rendőrnek, hogy tüntesse el a nála lévő ketté» saakítDtt rráramt, amit ayü~ ván még út közben el akait tüntetni. A rendőr természe­tesein jelentette á dolgot és 2926 forintot sikerült vissza­szerezni a részeg nótőL Sarkadi Júliát nem tartot­ták bent a rendőrségen, ha- nená szabadon engedték és másnap rögtön „munkához látott”, hogy valamilyen mó­don igazolja: a pénz, amit elvettek tőle, az övé volt. Útja ismét a Koronába vezetett és egyik ismerősének elmesélte az előző este történteket. Az­tán arra kérte, ha a rend­őrség megkérdezi, mondja, hogy 6 adott neki 2000 forin­tot, annak a bőrkabátnak az árát, amit együtt Pesten el­adtak. A férfi természetesen nem vállalta a hazugságot. Sarkadi Júliának persze nem ez volt az egyetlen ese­te. amikor megpróbált pénz­hez jutni. A leírt eset előtt egy katonával ismerkedett meg a Koródában és megtet­szett néki a katona órája. Be­szélgetés közben megkérte, hogv csatolja már egv kicsit *> 6 karjára, eztán Ut Id6 múlva a hátsó kijáraton ész­revétlenül távozott. És szóljunk valamit Hor- váthról is, akinek — ha a ko­rábban lopásért négy részlet ben kiszabott 2 év büntetését nem is számoljuk — szintén nem csak ennyi bűne volt, amikor felelősségre Vonták. A markecolás előtt néhány nappal a Halászcsárdában ta­lálkozott egy ismerősével és kért tőle kölcsön egy százast. Az ismerősénél nem volt pénz. de elmondta, hogy ép­pen fizetés napja van. Hor­váth felájánlta a segítségét? írjanak egy meghatalmazást, felveszi majd ő a pénzt és idehozza á Halászba. A papír el is készült, felvette ismerő­se fizetését és visszaindult 8 megbeszélt helyre. Csakhogy az alatt az Idő alatt az isme­rős megunta a várakozást é* — mert nem tudta a számlá­iét kiegyenlíteni — otthagy­ta zálogba az óráját. Horváthnak a pincér mond­ta el mi történt, aki nagyvo- wairtÉii § tartozást — 70 forintról volt sző — éa megkapta az ismerős óráját is. A történet további részét már ki is találhatjuk: a ba­rátja többi pénzét elköltötte, az órát pedig kicserélte egy másikra, de úgy, hogy még kapott is 300 forintot. Ügyüket a napokban tár­gyalta másodfokon a nyír­egyházi megyei bíróság dr. Papp Sándor tanácsa és jóvá­hagyta a járásbíróság által Horváth Tibornak kiszabott 3 áv 4 hónap szabadságvesze­tést, amel vet fegyházhan kö­teles letölteni, mellékbünte­tésként nedig 3 évre eltiltot­ták a közügvek gyakorlásától. Sarkadi .Túriét az Orszáenj igazságügyi Megfigyelő »s Élmegyógyító Intézet vizsgál­ta meg és megállanítot+a, hogy körkörös elmeheteesAg- hen szenved. Betegsége foly­tán cselekménye tár« ba­lomra veszáivessítfánek «»1- : «mérésére. Illetve mez'. ’ -11 nggáterfác kialrkításárn *■*?„ :»S mértékben kéntelen VíQznnt febnáb annak a -_e- «zé!v*\ bn«zv a tkvSban 1 <- S „- -in-nlé öSetevkséevf Vö-t-e+v- -T-zért a bÍT-éeéer __ VI—áré eV mt-M VánvS7árzvézvV«.-»ot4<4f -„n- 4aite «1 4z ítélet jogerő« (talogh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom