Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

V/ ». oÄy! ^ssfflSRXH: ifflaafeüy CSALÁDI VIHAR — Én a kettes csatorna műsorát nézem... — Én pedig azért is az egyes műsorát!.., A TÉVÉ HATÄSA — Jenőkém nyugodtan jöhetsz, ilyenkor e tévén kívül nem lát és nem hall semmit... DILEMMA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS (Ferter János rajzai) ÉGI KOMFORT TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA • Tudomány Egyetemi kutatások A Magyar Tudományos Akadémia tu­dománypolitikai bizottsága a közelmúltban foglalkozott az egyetemeken folyó tanszéki kutatások korszerűsítésével. A téma napi­rendre tűzését az a felismerés előzte meg, hogy az utóbbi években az egyetemek súlya, szerepe jelentősen megnövekedett, ugyanak­kor az egyetemi kutatás még nem kapta meg az őt megillető helyet. Milyen intézkedéseket terveznek ennek érdekében a tudományos élet különböző szakterületein? — Erre ke­restük a választ. KAPCSOLATBAN A MINDENNAPI ÉLETTEL A tanszéken végzett kutatómunka rendkí vül sokrétű. Előnye, hogy mozgékonyabb az intézeti kutatásnál, hiszen közelebbi kapcso­latban van a mindennapi élettel: gyakran az egyetemi hallgatók által felvetett problémák késztetik a tanszéken dolgozó kutatókat egy ­egy kérdés tüzetesebb megvizsgálására. A tanszéki kutató ugyanakkor a legtöbb eset­ben pedagógus is, akinek munkája az Új szakemberek nevelése. Ezért a feladat kettős: az oktatás színvonalának emelésével együtt kell fejleszteni a tanszéki kutatásokat. A tervezett intézkedések közül az egyik legátfogóbb a koncentráció. Ez azért vált szükségessé, mert sok tanszéken mindössze egy-két kutató foglalkozik egy-egy témával és ezért a kutatások gyakran szétforgácso- lódnak, elaprózódnak. Az MTA természettu­dományi I. főosztályán — ahová a matema­tika, fizika, csillagászat, napfizika, az űrku­tatás egy része, a földrajztudomány, földtan, geokémia, olajbányászat, meteorológia, szá­mítástechnika, kémia, kohászat, gépészet, anyagszerkezet és bányászat is tartozik — összesen mintegy 750 egyetemi kutatóhely- lyel — már meg is kezdődött ez a munka. A Budapesti Műszaki Egyetemen három ké­miai tanszék kutatásait vonták össze egy százfős munkacsoportban. A biológiai főosztá­lyon az összevonás feltételei most érnek meg, többek között a Szegedi Biológiai Köz­pont felépülésével. A társadalomtudományok területén a múlt évben már létrehozták az MTA pedagógiai kutatócsoportját, s ezzel itt is megvalósul az a törekvés, hogy a közös témával foglalkozó tudósok együtt végezhes­senek el egy-egy nagyobb kutatási feladatot. ANYAGI TÄMOGATÄS A természettudományok területén a nagy értékű műszerek jobb kihasználására töre­kednek. Az I. főosztály keretén belül már megalakult a műszerbizottság, amely meg­vizsgálja a műszerrendelések szükségességét és azt, hogy megvannak-e az adott intézmény­ben a kihasználás feltételei. De a kutatóknak rendelkezésére áll egy másik megoldás is: a szükséges eszközöket az MTA műszerügyi szolgálatától bérelik. A biológiai főosztály és a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem, il­letve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közösen vásárolt egy-egy nagy értékű mű­szert. A jövőben szeretnék kiterjeszteni a közös használat körét. A kutatások anyagi támogatását a társa­dalomtudományok területén úgy kívánják ha­tékonyabbá tenni, hogy a jövőben az össze- egy részét nagyobb kutatási feladatok céltá­mogatására használják fel. Hasonló tervekke foglalkozik az MTA természettudományi I főosztálya: az eredményesnek látszó kutatá sok továbbra is megkapják a szükséges anya gi támogatást, azoknak a kísérleteknek azon ban, amelyektől nem várható eredmény, mi­előbbi befejezését sürgetik. ÁTFOGÓ INTÉZKEDÉSEK Az MTA főosztályai átfogó intézkedési terveket dolgoztak ki. Vessünk azonban egy pillantást arra is, hogyan valósul meg mindez a gyakorlati kutatásban. A Budapesti Műsza­ki Egyetem vegyészmérnöki karának dékánja, dr. Pungor Ernő professzor arról tájékozta­tott, hogy a karon már megkezdődött az aka> démiai tervek végrehajtása: három kémiai tanszék kutatásait vonták össze, országosan kiemelt kutatási feladattal: a biológiailag aktív vegyületek (gyógyszerek, növényvédő szerek) kutatásával foglalkoznak. Munkájuk­ban együttműködnek a gyógyszergyárakkal: a fiatal mérnökök az egyetemi laboratóriumok­ban folytathatnak tudományos kutatómun­kát, a nagy értékű műszereket pedig közösen használják. Erre vonatkozóan nemrégiben kötöttek szocialista szerződést a Labor Mű­szeripari Művekkel. Részt vesznek textilipa­ri és környezetvédelmi kutatásokban is. A vegyészmérnöki kar kutatási kapacitá­sa a legnagyobb intézetekével vetekszik: évente harmincmillió forint értékű. Az or­szágos kutatási feladatok közül részt vesz­nek a szilárd testfizikai kutatások kémiai ré­szében és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérjeprogramjának megvalósítá­sában is. Kapcsolatban vannak a műszer-, olaj-, járműiparral és a könnyűiparral is. A vegyészmérnöki karon a tanszéki ku­tatások koncentrálását szolgálja az egyes tan­székek „házon belüli”, tehát a meglévő szer­vezeti kereteken belüli összehangolása Is: időszakosan, egy-egy feladat megoldására összpontosítják erejüket, hogy közelebb hoz­zák a kutatási program megvalósításának idejét. .Vasga Zsuzsa Az élet minden területén — lakásokban, különféle munkahelyeken, közlekedés közben — a legnagyobb elóvigyázat mellett is óha­tatlanul előfordul, hogy apró sérüléseket szenvedünk. Az újabb statisztikai adatok sze­rint csupán Budapesten havonta 600 olyan baleset történik, amely sürgős orvosi beavat­kozást igényel. Arról azonban nem szólnak az adatok: vajon mennyi az olyan sérülések száma, amelyekkel nem is fordulnak orvos­hoz. A tapasztalat azt mutatja, hogy külö­nösen a tavaszi idényben, a mezőgazdasági munkák beindulásakor ugrásszerűen megnő a „kis balesetek” száma. A sérültek legna­gyobb része valóban meggyógyul orvosi be­avatkozás nélkül is, de nem lebecsülendő azoknak az eseteknek a száma sem, amikor súlyos fertőzés lép fel, tartós munkakiesést okozva. Az elhanyagolt sérüléseknek néha nagyon súlyos következményei is lehetnek. A lényeg azonban az, hogy a semmiségnek tű­nő, apró sérüléseket is vegyük komolyan: gondoskodjunk az elsősegélynyújtásról, amely­nek a célja a fertőtlenítés, a vérzés elállítá­sa, illetve a további fertőzés megakadályozása. Kés és bicska A kés és a bicska az ember egyik leg­ősibb szerszáma, mégis számtalanszor meg­vágjuk vele a kezünket. Ha felocsúdunk az el­ső ijedtségből, meg kell nézni, nincs-e valami komolyabb baj. Az ujjakat mozgató inak a bőr felszíne alatt futnak, ha ezek sérülnek, nem tudjuk mozgatni az ujjúnkat. Ha az ujj valamelyik részén megszűnt a tapintás vagy a hő érzékelése, valószínűleg ideg károso­dott. Mindkét esetben veszélybe kerülhet a kéz munkaképessége, tehát haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Ha sem mozgás-, sem érzékkiesés nincs és a seb csak a bőrfelületre terjed, szélei összefekszenek, a felületet gondosan tisztít­suk meg a szennyeződéstől sebbenzinnel vagy szappanos vízzel, ügyelve arra, hogy magá­ba a sebbe semmi se kerüljön. Ezután jódoz- zuk be a sérülés környékét. Steril gézzel, vagy ennek hiányában tiszta, frissen vasalt kendő­vel védjük a további szennyeződéstől. Az igen elterjedt „gumiujj” ilyenkor nem jó, mert nem véd a nedvességtől és az alatta meggyűlt izzadtság hátráltatja a gyógyulást. Az egyszerű elesésből keletkező súlyo­sabb sérülések gondos orvosi ellátást igényel­nek. A sebet csak steril fedőkötéssel lássuk el addig, míg a beteg orvoshoz kerül, egyébként ne nyúljunk hozzá. A felületes hámhorzso­lások, ha környéküket körkörösen megtisz­títjuk és bejódozzuk, néhány nap alatt pörk- mentesen meggyógyulnak. Ne használjunk különféle kenőcsöket — vajat; disznózsírt sem! — viszont sietteti a seb gyógyulást a* antibiotikus hintőporok szárító- és baktérium- ölő hatása. Tetanusz és kutyaharapás A szabadban elszenvedett talp. és lábsérü­lésekkel a tetanusz veszélye miatt kell nyom­ban mindenképpen orvoshoz fordulni. A tüske, a rozsdás szög mélyen a szövetek közé juttat­ják a tetanusz kórokozóit, amelyek gyorsan szaporodva, anyagcseretermékeikkel mérge­zik a szervezetet. A tetanuszfertőaés leghal­ványabb gyanúja esetén is kötelező az azon­nali védőoltás, mert a már kitört betegség még ma is gyakran halállal végződik. Nagyon gyakoriak a fej sérülései is. A repesztett bőrsebek, eszméletvesztéssel járó sérülések természetesen azonnali szakorvosi ellátást igényelnek. A bőr alatti bevérzések általában tompa ütéstől keletkeznek. A fáj­dalmas púpok kialakulását lapos, kemény, hideg tárgy odaszoritásával megakadályoz­hatjuk. A nyomással összeszorítjuk az elsza­kadt ereket, a hideg pedig összehúzza azo­kat. Még a legjelentéktelenebb fejsérülés is figyelmet érdemel, mert nem lehet tudni, mikor fejlődik ki következtében a különböző súlyosságú agysérülés! Az apró sérülések közül külön figyelmek érdemel az állatok, különösen a kutya ha­rapása. Egyrészt a veszettséget terjeszti, más­részt pedig a nyállal különféle baktériumot tartalmazó bomló anyag jut a sebbe. A ron­csolt szövet jó táptalaj a fertőző mikroorga­nizmusok számára. Ilyen esetben tehát min­den körülmények között orvoshoz keli fordulni. np tr * ß Tűz es viz Kellemetlen és fájdalmat okozó séríiISst okozhat az égés is, amely a gőztől, fellobba­nó lángtól vagy tüzes tárgyak véletlen meg­érintésétől keletkezhet. Valószínűleg nincs még 'égy olyan sérülés, amelyre annyi házi szert ajánlottak volna, mint az égési sebre, A régebbi véleménytől eltérően, az égett fe­lületre hideg vizet kell csurgatnunk és ak­kor hamarosan megszűnik a fájdalom, majd steril fedőkötést alkalmazunk néhány napig. Ha az égési felület nagyobb, és jelentős hó­lyagok keletkeztek, sürgős orvosi, esetleg kórházi ellátásra van szükség. Jól meg ’ kell jegyeznünk az aranysza­bályt: valamennyi sérülés esetén inkább fe­leslegesen —- menjünk orvoshoz, mints«« mulasztásunknak később kárát lássuk. Horti József KERESZTREJTVÉNY Szüdi György „Felszabadulás" c. verséből idézünk egy részle­tet: „Megtanultam a tőkés mo­csárban ..folyt. vúsz. 1., _ függ. l., 13., vízsz. 46. sorok- tan. Ezeket keil beküldeni. VÍZSZINTES: 12. Gőzfürdő a finneknél. 14. Csípős növény. IS. Az ifjúság nemzetközi összejövetele, rövi­dítve. 16. Lám. la. Az ENSZ ne­ve rövidítve, angolul. 19. Régi balkáni népcsoport. 21. Kenyeret vágott. 23. Névelős evőeszköz. 26. Légi, idegen szóval (+’)• 26. Vonós hangszered. 28. Körözi egynemű betűi. 29. LG. 30. Dickens írói álneve. 31. Folyó spanyolul. 33. Varróeszköz. 34. Misztikus vaUási rendszer köve­tői Indiában. 36. Levegő latinul. 38. Ritka férfinév. 40. Béla egy­nemű betűi. 41. Házasságkötési szertartást végez. 43. Személyes névmás 44. Marokkói gépkocsik betűjelzése. 49. Int-e, fenyit-e? 51. Hiába húzta fel az ébresztő­órát (két szó). 53. Mellébeszél. 55. Arcon van a csattanója, rö­vidítve Is! 56. Járom. 58. Becé­zett női név. 59. KT. 81. Étke­zett. 63. Hangtalanul von! 64. Egységes német munkáspárt ne­ve, mely 1946-ban alakult ez NDK-ban. 66. Ezzel tüntetik ki a sportolókat a versenyen. 66. Nyílás. 69. A szigetvári hős. 71. Tudja, kicsoda, micsoda. FÜGGŐLEGES: 2. Kétjegyű mássalhangző. 3. Fegyver része (—’). 4. Vissza: valamely zavaros helyzetből va­ló kilábalási eshetőség. 5. A*4T. 8. Éneklő szócska. 7. Egymást követő betűk az ábc-ben. 8. Fordított nagyhatalom! 9. Zola regénye. 10. Jegyzetfüzet. 11. Szamár tősző! 16. Zamata. 17. Lel betűi. 20. Énekesmadár. 21. SSZ. 22. Lakoma. 24. Felfogta ésszel. 26. A „mők" párja. 27. Állófilm. 30. Kitöltetlen váltók. 32. Folyó Romániában. 35. A hegedűhúrok egyike. 36. Bé-s skálahang. 37. RET. 3». Ritka női név. 41. Zsemlében van! 42. Ré­gi címzésrövidítés Volt. 45. Kiasz­szikus ,,E”. 47. Egymást követő betűk. 48. Van bátorsága. 50. OE. 52. MP. 54. Zenei rövidítés. 56. A folyót átszelő hídnak is van. 57. Atmoszféra rövidítve. 60. A jövőre vonatkozó elkép­zelés. 61. Férfinév. 62. A teanö­vény alkaloidja. 63. Gyermeke! 65. Verseny jutalom. 66. ÉYT. 67. Sál betűi. 68. Vallásrövidités. 70. Tiltószó. 72. Személyes névmás. 73. Film közepe! A megfejtéseket április 9-ig keU beküldeni.1 CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Március 18-i tunk tejtvénypályáSK. megfejtései ;. .kolorizmosat epikus szélessége, harmóniai ás orkesztrális gazdagsága. Nyertasek: Koós Rolandné» Payer Jánosné, Pécsik Mária, Szakady Márta, Váczy Jolán nyíregyházi, Varga Margit er en­gen, Erdélyi Mária hodászi, Ká­sa János nyírbátori, Miklós Do­rr, okenne tiborszáUásl és Berecz- ki Sándorné tunyogmatoles! kedves rejtvényfeitőink. A nyereménykönyveket oostáw elküldtük ­. Kis sérülésekből —- nagy bajok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom