Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

5 oTdaí ISLET-MAGYARORSlÁíf Az események krónikája: HÉTFŐ: Thieu saigoni elnök Nixon kaliforniai „Fe­hér Házában” tárgyal. — Koszigin Svéd­országba látogatott. KEDD: Podgomij Fiitnországba érkezett, Karja- lainen finn miniszterelnök Moszkvában vett részt a szovjet—finn szerződés 25. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepsége­ken. SZERDA: Harcok és ostromállapot Kambodzsában. — Hírek Brezsnyev készülő NSZK-beli látogatásáról. — Brandt meghívást ka­pott Washingtonba. CSÜTÖRTÖK: Magyar nyilatkozat a vietnami nemzet­közi ellenőrzési bizottságban betöltött sze­repünkről. — Megalakult az új francia kormány. PÉNTEK: Péter János külügyminiszter Tokióba ér­kezett. — Megválasztották az új török köztársasági elnököt Fahri Korutürk sze­nátor személyében. SZOMBAT: Echeverria mexikói elnök brüsszeli tár­gyalásai. — Heves harcok Kambodzsában. A héten kiegészült a „csúcsdiplomácia” 1973. kö­zepére szóló menetrendje: Bonnban bejelentették Le- onyid Brezsnyev látogatását, ugyanakkor az is kiderült, hogy Willy Brandt amerikai meghívást kapott. A két fontos diplomáciai esemény­nek szinte egyidejű nyilvá­nosságra hozatala hasonlít a szovjet—japán, illetve ame­rikai—japán „csúcstalálko­zók” hírének közléséhez. A szovjet vezető bonni útjára vonatkozó értesülésekben még nem volt szó a nyugat­német kancellár washing­toni látogatásáról, ugyanígy meglepő volt annak idején a japán sajtónak a Brezsnyev —Tanaka üzenetváltás után, a japán miniszterelnök moszkvai, meghívását Köve­tően tett közlése arról, hogy a tokiói kormányfő az ame­rikai elnöktől szintén kapott meghívólevelet... Ebben a párhuzamosság­ban viszont igazában nincs 6emmi meglepő, sőt, azt ál­líthatjuk, hogy a világpoliti­kában ez lesz a szokásos és általános: a szocialista és az imperialista tábor első hatalmainak lépései egymást követik, egymást egészítik ki, — egymást ellenőrzik. Nixon elnök tavaly elment Pekingbe, de sietett látoga­tást tenni Moszkvában is. Az idei „csúcstalálkozók” so­rában lesz Brezsnyev—Ta­naka és Nixon—Tanaka esz­mecsere, lesz Brandt— Brezsnyev és Nixon—Brandt tárgyalás. Az amerikai el­nök „alkalmi szóvivőjének” felcsapott Pat Nixon asszony pedig úiságírók előtt el- r'tftondta, nogyan készülnek a Fehér Házban Leonyid Brezsnyev fogadására. E pilianatban természete- . sen a szovjet—nyugatnémet és az amerikai—nyugatné­met . viszony alakulása köti le a diplomáciai megfigye-_ lök érdeklődését. A bonni, frankfurti, hamburgi, mün­cheni lapok öles cikkekben találgatták, mi lesz majd Leonyid Brezsnyev tárgya­lásainak napirendje, s mi­lyen eredményeket hozhat­nak ezek a tárgvalások. Fel­hívják a figyelmet arra, hogy Franciaország után az NSZK a második nvugat- európpi ország, ahová Brezs­nyev ellátogat. Az európai biztonsági és fc8vöttmflködé<d értekezlet sikeréhez, a had- erőcsökk“-'t‘5si tárgvalások mpg’ndulásáhez *OPÚgV hoz- kxStáín1lTa+ a tnálusra mon­dott Brezsnyev-látogatás, naint ahogyan újabb szakasz* ninth at a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban, első­sorban a gazdasági együtt­működés vonatkozásában. Az amerikai—nyugatnémet viszonyt ugyanakkor úgy festik ie a Rajna partján a .kommentátorok, mint ame­lyet gondok, ellentétek ár­nyékolnak be. Nixon ismert politikai és gazdaságpolitikai törekvése az, hogy megfi­zettesse szövetségeseivel, mindenekelőtt az NSZK-val. az Európa nyugati felének nyújtott amerikai „védelem” árát. ÍEgy konkrét követe­lés: június 30-án jár le az USA és az NSZK szerződé­se, amely az elmúlt két év­ben 6 és fél milliárd márka megfizetésére kötelezte a nyugatnémet kincstárt — az NSZK földjén állomásozó amerikai csapatok költségei­nek részbeni megtérítése cí­mén. Az újabb kétéves szerződésben az Egyesült Ál­lamok már több, mint 8 milliárd márkát követel. Washington és Bonn kö­zött csendes pénzügyi és gazdasági háború is folyik. Brandtnak aligha lehet mást tennie, mint visszakozni, — legalábbis egyelőre. Nyugat- európai szövetségesei közül igazában nem számíthat tel­jesen sem az angolokra, sem a franciákra. Londonban még mindig ragaszkodnak az „angolszász különleges vi­szony” fenntartásához/ Pá­rizsban pedig mintha most fordulnának egy keveset Washington felé. Az új francia kormány megalakulásában sokan azt tartják a legjellemzőbbnek, hogy távozott a hadügymi­nisztérium éléről Michel Debré. De Gaulle tábornok egykori miniszterelnöke Debré neve másfél évtized leforgása alatt összefonódott a francia önálló atomfegy­verkezéssel, a NATO-beli el­lenzékiséggel, majd a NA­Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki a szovjet—finn barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződé' dáírásának 25. évfordulói alkalmából, Kekkonen finn elnök meghívására hivatalos 'átogatáson volt Finnország­ban, szombaton hazautazod Moszkvába. A helsinki repülőtéren Urho Kekkonen, a finn köz­TO-nak az integrált katonai szervezetéből való kivonu­lással. Pompidou az utóbbi két esztendőt arra használ­ta fel, hogy lassan és feltű­nés nélkül megjavítsa Pá­rizs és a brüsszeli NATO- központ kapcsolatait. Párizsi tudósító koromból emlékszem rá: néhai De Gaulle tábornok tudatosan alkalmazta a meglepetés fegyverét a politikai har­cokban. Egy-egy gaulleista kormány megalakítása min­dig hozott meglepő személy­válogatást. Pompidoü követ­te most mesterét és elődjét az Elysée-palotában. Telje­sen váratlanul Michel Jobert lett a külügyminiszter, aki­ről ugyan mindenki tudta, hogy Pompidou bizalmasa, lévén az elnök kabinetirodá­jának főnöke, de arra senki sem számított, hogy ilyen nyíltan a színre lép, mint Pompidou külpolitikai el­képzeléseinek megvalósítója. Robert Galley, Debré utódja a hadügyminisztert tisztség­ben, szintén Pompidou fel­tétlen hívének számít. Még több más, ha nem is liven fontos szeméivcsere láttán a párizsi politikai körökben egyöntetűen az a vélemény alakult ki: Pompidou most már a saját képére és ha­sonlatosságára, a saját aka­ratának érvényesítésére ala­kította meg az új kormányt. A gaulleizmus talán ezzel véget is ért. kiteljesedik a nompidoui politika. A szovjet diplomácia ezen a héten Észak-Európa felé fordult. Podgomij államfő Finnországba látogatott, hogy tárgyalásain tovább erősítse a szovjet—finn "jószomszédi kapcsolatokat, amelyeket ép­pen 25 esztendeje alapozott meg a két ország szerződé­se. Koszigin szovjet ^minisz­terelnök pedig Svédország­ban járt, hogy főként a szovjet—svéd gazdasági együttműködés továbbfej­lesztéséről folytasson eszme­cserét a stockholmi veze­tőkkel. A hét diplomáciai króni­kájában a magyar vonatko­zású események is jelentő­sek voltak. Péter János kül­ügyminiszter Tokióba uta­zott a japán kormány meg­hívására: látogatása sorár találkozni fog Tanaka mi niszterelnökkel és tárgya' japán kollégáiéval, Ogirá­val. Hazatérőben a magyar külügyminiszter Mongóliába is ellátogat. A másik — nemzetközi érdeklődést kiváltó — ese­mény az volt, hogy Marjai Tózsef külügvminiszter-he- lyettes nyilatkozott a Ma­gyar Távirati Irodának a vietnami helyzetről, a nem­zetközi ellenőrző és felügye­lő bizottságban betöltött ma­gyar szerepről, az eddi" végzett munka értékeléséről. Hangsúlyozta, hogy a sai­goni rendszer köteles lenne teljes mértékben tiszteletben tartani a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottsággal kapcsolatos kötelezettségeit, magyar részről elvárják, hogy a párizsi megállapo­dások többi aláírói is fel­lépjenek e kötelezettségek érvényesítéséért. Pálfy József társasági elnök, Kalevi Sorso miniszterelnök, a Finn—Szov­jet Baráti Társaság vezetői és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták Podgornijt. Nyikolaj Podgomij a dél- itáni órákban érkezett vissza Moszkvába. A vnukovói repü­lőtéren Gennagyij Voronov. Kiril Mazurov, Jurij Andro­pov. Mihail Szolomancev, Ivan Kapitonov és más hiva­talos személyiségek fogadták Podgornijt. Pödörni]' hazautazott Finnországból Üdvözlő táviratok hazánk felszabadulásának 2§. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a szocialista országok párt- és állami vézetői üdvözlő táv­iratokban fejezték ki jókí­vánságaikat Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, Fock Je­nőnek, a Minisztertanács el­nökének és Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének. (A magyar és szovjet veze­tők ünnepi táviratváltását a sajtó már ismertette.) Az Albán N épköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának küldött üdvözlő táviratot A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsa, nemzetgyűlése és minisztertanácsa, az egész bolgár nép nevében Todor Zsivkov, a Központi Bizott­ság első titkára, az államta­nács elnöke és Sztanko To- dorov, a minisztertanács el­nöke fejezte ki jókívánsá­gait. A csehszlovák nép üdvöz­letét és jókívánságait dr. Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, dr. Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke és Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke tolmácsolta. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke és Dzse- mal Bijedics, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke szintén táviratban fejezte ki ünnepi jókívánságait. A Kínai Népköztársaság államtanácsa nevében Csou En-laj, az államtanács el­nöké küldött üdvözlő táv­iratot a magyar miniszterel­nökhöz. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága, a KNDK központi népi bizottsága és adminisztratív tanácsa, a ko­reai nép nevében Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a KNDK elnöke és Kim ír, a KNDK adminiszt­ratív tanácsának elnöke és Hvan Dzong Jop. a legte1«* népi gyűlés elnöke küldött üdvözlő táviratot. A kubai nép üdvözletét dr. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és dr. Os- valdo Dorticos, a Kubai Köz­társaság elnöke tolmácsolta Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsá­gának első titkára, Hen­ryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság állam­tanácsának elnöke és Piotr Jaroszcwicz, a miniszterta­nács elnöke a lengyel nép testvéri üdvözletét továbbí­totta. A mongol nép baráti üd­vözletét Jumz^'roün Ceden- bal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mon­gol Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke és Szo- nomin Lavszan, a nagy néni burái elnökségének első el- nökhelvettese felezte ki. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke, Willi Stoph, a minisz­tertanács elnöke és Gerald Götting, a népi kamara el­nöke az NDK népének jó­kívánságait és üdvözletét tolmácsolta. A román nép jókívánságaii Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára. a Román Szocialista Köztársaság államtanácsnak elnöke, Ion Gheorghe Mau­rer, a minisztertanács elnö- ke és Stefan Voitec. a nagv ”emretevűlés elnöke fejezte ki üdvözlő táviratában. A VDK hős népének üd­vözletét Ton Duc Thano. a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, Truang Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK minisztertanácsának elnöke továbbította. .Ugyancsak a magyar ve­zetőkhöz intézett táviratok­ban fejezte ki jókívánságait Nguyen Huu Tho, a Dél­vietnami Nemz'éti Felszaba- dítási Front Központi Bi­zottságának elnöke és Huynh Tan PfüTt; a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának elnöke is. •;/' Losonczi Pálhoz, az El­nöki Tánács elnökéhez, Il­letve Fock Jenőhöz, a Mi­nisztertanács elnökéhez kül­dött üdvözlő táviratban fejez­te ki jókívánságait: Moham­med Zahir sah, Afganisztán királya, Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franz Jonas, az Osztrák Köz­társaság elnöke. Abu Sayeed Choudhury, a Bangla Des Né­pi Köztársaság elnöke, I. Baudouin Belgium kirá­lya, Hugo Banzer Suarez, a Bolíviai Köztársaság elnöke, Emilio Garrastazu Medici, a Brazil Szövetségi Köztársa­ság elnöke, U Ne Win, a Burmái Unió forradalmi ta­nácsának elnöke, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársa­ság elnöke, Jósé Figueres Ferrer, a Costa Rica-i Köz­társaság elnöke, Mathieu Ke- rekou, a Dahómey Köztár­saság elnöke, II. Margit dán királynő, Guillermo Rodri­guez Lara, az Ecuadori Köz­társaság elnöke, Anvar Szá­dat, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnöke, Hailé Sze- lasszié, Etiópia császára, Georges Pompidou, a Fran­cia- Köztársaság elnöke, Qe- orgiusz Pa^adopulosz, görög régéns, Ahmed Sékou Túré, a Guineái Köztársaság elnö­ke, Juliana holland király­nő, V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke, N. J. Suharto tábornok, az Indo­néz Köztársaság elnöke, Ahmad Hasszán Al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke, Mohammad Reza Pahlavi, Irán császára, Kristján Eld- jarn, az Izlandi Köztársaság elnöke, Hirohito japán csá­szár, Husszein jordán király, Lon Nol, a Kambodzsai Köz­társaság elnöke, Roland Mi­BerBín várja a Jahn Günther, a Sza­bad Német Ifjúság Köz­ponti Tanácsának első átkára nyilatkozott az idén Berlinben július 78—augusztus 5. között megrendezendő X. Világ­ít júsági Találkozó elő­készületeiről. „Az antiimperialista szoli­daritásért, a békéért és ba­rátságért!” Ez lesz a jelszava a X. Világifjúsági és Diákta­lálkozónak — kezdte nyilat­kozatát Jahn Günther. Talál­kozónkon minden olyan fiatal részt vehet, aki kész küzdeni e jelszavak valóra váltásáért. — A program szerint a fesz­tivál minden napját az anti­imperialista harc valamilyen részletének szenteljük. Ren­dezvényeink középpontjában az indokínai néppel, az indo­kínai fiatalokkal való szoli­daritás áll majd, a kolonializ- mus és a neokolonializmus el­len, a nemzeti függetlenségért folytatott harc. együttérzésünk kifejezése az arab országok. Ázsia. Afrika és Latin-Ameri- ka fiataljaival. Megrendez­zük a lányok és fiatalasszo­nyok napját is. amely immár a világifjúsági találkozók ked­ves hagyományává vált. Több mint 70 országban nemzeti fesztiválbizottságok alakul­tak, amelyek megkezdték az előkészületeket a nemzetköz: ifjúsági fórumra. — Hogyan készülnek a fesztiválra a rendező ország fiataljai? ■ — Berlin várja vendégeit és mi, a fesztivál házigazdái ebener, Kanada főkormányzó­ja, Jomo Kényatta, a Ke­nyai Köztársaság elnöke, Marién Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, Szabah El Szalem El Sza- bah, Kuwait emirje, Sri Sa- vang . Vatha,na, Laosz kirá­lya, Abdul Halim Muazzän, Malaysia uralkodója, Mous- sa Traoré, a Mali Köztársa­ság elnöke, Anthony J. Ma- mo,. Málta főkormányzoja, II. Hasszán marokkói király, Moktar Ould Daddah. a Ma­uritániái Iszlám Köztársaság elnöke, II. Erzsébet angol királynő, Birendra, Nepál királya, Yakubu Gowon, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság émöké, V. Olav, norvég király, Giovanni Leone, az Olasz. Köztársaság elnöke, Zulfikar Ali Bhutto, a pa­kisztáni Iszlám Köztársaság elnöké, Juan Velasco Alva­rado, a Perui Köztársaság elnöke, Roger Bonvin, a Svájci Államszövetség elnö­ke, dr. Benjamin Henry Sheares, a Singaporei Köz­társaság elnöke, Hafez Asz- szad, a Szíriái Arab Köztár­saság elnöke, Mohammed Sziad Barré tábornok, a Szo- rnáli Demokratikus Köztár­saság elnöke, Mohammad El Bakir Ahmed, a Szudáni Demokratikus Köztársaság első elnökhelyettese, Tekin Ariburun, a Török Köztár­saság ügyvezető elnöke, Ha­bib Burgiba, a Tunéziai Köz­társaság elnöke, Juan Maria Bordaberry, az Uruguayi Ke­leti Köztársaság elnöke, Ra­fael Caldera, a Venezuelai Köztársaság elnöke, Mudzsibur Rahman, a Bangla Des Népi Köztársaság miniszterelnöke, Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterelnök, Thun Hak, a Kambodzsai Köztársaság mi­niszterelnöke, Jabir Al Ah­med Al Jabir, Kuwait mi­niszterelnöke, Tun Abdul Razak, Malaysia miniszterel­nöke, Szirimnro R. D. Ban- daranaike, a Sri Lanka Köz­társaság miniszterelnöke. Fe­rit Melen. a Török Köztár­saság miniszterelnöke, Hédi Nuira. a Tunéziai Köztársa­ság miniszterelnöke. Számos ország; külügymi­nisztere Péter János külügy­miniszterhez intézett üdvözlő táviratot. Sok külföldi köz­életi személyiségtől, intéz­ménytől. szervezettől is ér­kezett jókívánság magyar szervekhez nemzeti ünne­pünk alkalmából. (MTI) világ fiataljait mindent megteszünk azért, hogy külföldi barátaink mi­nél kellemesebben érezzék magukat és alkalmuk legyen találkozni és megismerni a világ minden tájáról érke­ző fiatalokat. — „Augusztusban virág­zanak a rózsák” — ez a sor az 1951-ben népszerűvé vált fesztiváldalból való. A tizedik Világifjúsági Találko­zón milyen szerepet kan a zene, a tánc és a sport? — A fesztiválra kiírt pá­lyázatunkra 171 szerző több, mint 400 műve érkezett be. A versenyen hivatásos és műkedvelő zeneszerzők is részt vehetnek. A legjobb dalok betanulásával már most foglalkoznak az Ifjú­sági együttesek. — A fesztivál program tá- ban számtalan kultúrán« és sportrendezvény találaté: nemzeti és nemzetközi kon­certek. a politikai daink nania. képző- és inarmfl- ..érzeti kiállítás. nemzet­közi karnevál, sportverse­nyek. sth. — A X. fesztivé’ parii­ban Berlin az ének és tánc városává változik. A világ ’fiúsává, dalaival is b’---"dt- ia maid szolidaritását ba- -átsávát. életörömét op­timizmusát A pe-- őri 0,1 oTr'nc-z-ff * tn í m f f < n ff rf * 'Ut mi nr*c- *»£­fpírni tinisfv ~ VJ­It'Jofifíi'cnefi ’’TÓ tétlen vola­RT^m^rq. (KS) xvra. w «

Next

/
Oldalképek
Tartalom