Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
¥*73. IprlHs SB. ICELET-MAGYARORSZÄd K. oMál „Itt már nem jön át a víz!“ Épül 21 gfát Túl a „fixen“ Munkásnak lenni Ky» bátorban Magas töltésen halad a gépkocsi. Mögötte sűrű por- felleg lebeg. A csapadékszegény hónapok, az állandóan fújdogáló szél megyénk Sza- moson túli, délkeleti részében is kiszárította a földeket. Fo- lyóink vízszintje is alacsony, de a Szamos—Túr közi ár- vízvédelmi gát építői változatlanul gyorsított ütemben dolgoznak. A több mint 31 kilométer hosszú védőgát töltése csaknem teljes hosszában elkészült már. Végig járható, csupán Császló alatt kellett letérnünk, ott még hiányzik hozzávetőleg egy kilométeres szakasz. Amint láttuk, a nagy teljesítményű földmunkagépek dolgoznak, így a töltésépítés hamarosan befejeződik. Ugyancsak jó ütemben haladnak a töltésbe építendő különböző, Úgynevezett műtárgyak: zsilipek, átereszek, hidak készítésével is. Az új védelmi gát átadásának határideje ez év vége, de szeretnék ezt a határidőt előbbre hozni. Sürgősségi sorrendben Miközben végigjárjuk ennek a hatalmas építkezésnek a különböző munkahelyeit, Kovács Gábor, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és folyamszabályozási csoportvezetője rövid, átfogó tájékoztatást ad a védelmi munkákról. Elmondja, hogy az igazgatóság kezelésében 570 kilométer árvízvédelmi fővonal — gát és magaspart — van, amelyek karbantartására évente 25 millió forintot fordítanak. Az 1970-es árvíz ezeket a gátakat erősen megrongálta. S bár a helyreállítás megtörtént, felvetődött, éppen az árvíz tapasztalatai alapján a gátak megerősítésének, magasításának a szükséges- gége. Megvalósításukra magas szintű határozat született, közvetlenül az árvíz napjaiban. Természetesen, ha ezeket a munkálatokat egyszerre végeztetnék el, ahhoz milliárdos nagyságrendű ösz- szegek kellenének. Viszont a tanulmányterv elkészült, s ennek alapján állapították meg műszakilag és gazdaságilag a sürgősségi sorrendet. A legfontosabb teendőnek a Szamos—Túr közi árvízvédelmi körgátnak a megépítése bizonyult, s még 1970 nyarán hozzá is kezdtek a munkához, amelynek költsége 260 millió forint. Ez a Szamos jobb parti töltéséből, Komlódtótfalu fölött — Csengersima, Császló, Ga- eáály, Zajta, Méhtelek határában — az országhatárral párhuzamosan haladva Tisztaberek magasságában a Sáréger töltésébe köt be. A Császlónál folyó építkezésnél megállva Kovács Gábor mutatja, hol építik meg a gát országhatár felőli oldalán a víztárolót. — Ez az építmény nemcsak védi az 1970-ben víz alá került településeinket, hanem javítja a belvíz- védekezést is és ezenkívül öntözési lehetőséget is ad. Itt Császló és Csengersima térségében létesítünk egy víztárolót, amellyel 9500 hektár terület öntözésére nyílik lehetőség a zárógát belső, mentesített oldalán. (Pillanatnyilag a megyében 10 ezer hektár az öntözésre berendezett terület). Becsnél, a Tiszán Az árvízvédelmi zárógátat meghosszabbítják Kishódos, Nagyhódos és Garbolc térségében, a Túr é6 a Sáréger között. Még ebben az évben hozzákezdenek több mint 30 millió forintos beruházással a 10 és fél kilométer hosszú gát építéséhez. Ezzel a zárógáttal és a kapcsolódó keresztgáttal, valamint a másodpercenként 100 köbméter vízáteresztő képességű zsilip megépítésével megoldható egy esetleges Számos-töltés szakadásnál a Túr vízgyűjtője felé átömlő víz' szabályozott levezetése. Tiszabecsnél a Tiszán hetek óta mínusz értékeket mérnek. Rendkívül alacsony vízállást jelez ez. Ennek ellenére a töltéserősítési muft- kák itt is a tervekben meghatározott ütemben haladnak. Ugyanis az említett árvízvédekezésre készült tanulmányterv a védelmi kör- gát építését követően a korábbi gátak erősítését, magasítását jelölte meg, mint további teendőket. Erre az 5 éves tervre mint legfontosabbat; a Vásárosnamény— Tiszabecs partszakasz biztosítását. Már több helyem dolgoznak : Tiszabecsnél, Kisar- nál, Nagyamál. fis még az idén elkészül a Vásárosna- ményt védő északi körgát, a Tisza—Kraszna torkolatánál. (A következő 5 éves tervben pedig a Szamos két partja árvízvédelmi töltéseinek erősítési munkáit végzik eL Ehhez is hozzálátnak még az idén; a tervek elkészítésére és a kivitelezési munkák megkezdésére 10 millió forint áll rendelkezésre. A kővetkező két esztendőben pedig 30—30 millió forint értékű munkát végeznek el a Szamos töltésein. Az idén a bal parton, Csenger térségében kezdik meg a munkát). A tiszabecsi gátőrházban berendezett szakaszvédelmi központban beszélgettünk a Vásárosnamény—Tiszabecs közötti töltéserősítés részeként itt, a Tisza, illetve Ba- tár-patak bal parti töltésének magasítását, erősítését irányító Nagy Zoltán építés- vezetővel. A munkát kevés kézi erővel, annál több géppel, dózerekkel, tömörítőkkel, kotrókkal azon a kritikus szakaszon végzik, ahol az 1970-es árvíz idején átbukott a víz. S hogy a község mégis megmenekült a pusztulástól, az a helybeli vezetők és a lakosság összefogásán, tettrekészségén múlott. Kint, a töltés építkezésén találkoztunk Gubacsi Józseffel, aki 12 éve az igazgatóság kubikosa. Az ősz hajú, ősz bajuszú ember három nagy árvizet élt át Tiszabecsen: 1933-ban, 1948- ban és 1970-ben. Rossz emlékek ntán — nyugalom v — Ilyen nagy víz itt még nem volt, mint legutóbb — mondja. A 48-as, az is csúnya dolog volt, de még ahhoz képest is két méterrel volt nagyobb a víz. Most építjük ezt a gátat, jó magasra, ezzel védett lesz a község, itt már nem jön át a víz, de át se szakítja, olyan anyagból csináljuk. A Tiszabecs—Milota Közös Községi Tanács újraválasztott elnöke, Windhager Vilmos a védelmi építkezés politikai jelentőségét is hangsúlyozta: — A tanácsválasztási megelőző gyűléseken minden esetben szóba hozták az emberek ezt a gáterősítést. Talán mondanom sem kell, hogy pozitívan, hiszen nagyon megnyugtatja ez a lakosságot. Rossz emlékei vannak az itt lakóknak a tiszai árvizekről. De nem csupán a mi községünkről van szó. Egy tekintélyes térség, több község, például Becs, Milota, Tiszakóród, Tiszacsécse, tehát a Tisza és az új Túr közötti települések lakóiról. Ez a megerősített gát megvédi ezt a térséget egy esetleges újabb tragédiától. Ez a tudat visszaadta az emberek nyugalmát. Kádár Edit Lassán 14 éve, hogy Sör és István leszállt a vonatról. Nem a párnás fülkéből, hanem a fekete mozdonyról. És még csak nem 'is azért, mert nem szerette a munkáját, hiszen alig akad gyerek. akinek ne fordult volna meg a fejében, hogy mozdonyvezető lesz. A száguldás, a távolság von$ó hatása csábította őt is a vasúthoz. Aztán mégis leszállt. A távolság, ami azelőtt csábító volt, egyszerre ellene fordult. A száguldás lassú csoszo- gásnak tűnt, mert otthon hároméves kislánya várta. — így volt. Persze, nem lettem hűtlen a masinához. Csak hazajöttem ide Nyírbátorba. Volt itt akkor a Bóniban egy kis gőzgép, ott lettem gépész. Aztán egy év múlva csoportvezető, majd megint egy év múlva művezető. • • ts változtunk,,.66 Míg beszél Sőrés István, közben a hatalmas kazánt mutatja. A műszereket, a vízlágyítót és büszke rá, hogy ez a gyár szíve. Elég egy pici meghibásodás. az egész gyárban megszűnik az energiaszolgáltatás, mert itt gőz nélkül semmi nem megy. Mondom néki, hogy Orosz Miklós, a gyár igazgatója éppen ezt a jelzőt használta, de nem a kazánházra, hanem őrá, Sőrés Istvánra. Szerényen hárítja el a dicséretet, inkább másról beszél. — .Pontosan nemigen tudnám megmondani, hányán dolgoztunk itt akkor, amikor ide jöttem, de nem hiszem, hogy száznál többen lehettünk. Most meg vagyunk négyszázötvenen. Meg aztán mi is másak voltunk. Nem is tudom, hogy lehetne jól megmagyarázni, amolyan „munkásfélék”. Szóval nem nagyon lehetne összehasonlítani a mostanival. Persze nemcsak mi változtunk, a gyár is. Úgy tudom, az or-_ szagban egyedül mi gyártunk gyertyákat, itt készülnek a BIOPON - család tagjai, aztán a növényolaj. Úgy lehetne legjobban mondani: együtt fejlődtünk. Ahogy nőtt a gyár, ahogy modernebbek lettek a gépek, úgy alakultunk mi is. No persze tanultunk is egynéhány dolgot. Míg beszélgetünk, Szondi Sándor jön be. Egy ideig hallgatja a beszélgetést a gyárról, a kollektíváról, aztán neki is akad hozzáfűzni valója. — Én már máshol is próbálkoztam. Ledolgoztam itt 12 évet, aztán átmentem a „Csepelbe”. 18 hónapig voltam ott művezető a vas- szerkezeti üzemben. Szakmai gyakorlat szempontjából megérte elmenni, de másképp nem. Más volt ott a munka, és egészen másak, ismeretlenek az emberek. A lényeg az. hogy egyik reggel beállítottam az igazgató elv- társhoz és mondom neki, szeretnék visszajönni. Azt mondja, már tud a dologról, aztán megkérdezte, hogy mikor akarok munkába állni? Mondom, én már reggel jönnék. így lettem újra lakatos. „Itt jobb!66 — Csábítottak-e? Nem! Oda se, meg ide se. Ne értse félre, nem bántani akarom a Csepelt, de azért itt jobb! A munkakörülmények is, de a kollektíva is. Igaz, itt a százéves gyárban másak a hagyományok is, jó a műszaki felkészültség. Meg aztán itt már jobban munkások a munkások. Talán ez azért is van, mert ott több a környékből bejáró, az úgynevezett kétlaki. nálunk pedig már mindenki tudja, hogy munkásnak lenni .nemcsak annyit jelent, hogy fix fizetést kapunk akár esik, akár fúj. Vidékről bejáró persze ebben a gyárban Is van. Például Czirják György fűtő. — Pilácséról járok be naponta 1964 óta. Eleinte kerékpáron zavartam le a 13 kilométert, most van egy kis segédmotorom, azzal járok. Próbálkoztam azelőtt mással is. Dolgoztam otthon a tszcs-ben, aztán a vízügynél. A tszcs nem fizetett, a másik meg sok csavargással járt. Hazajöttem. Nehéz volt-e az átállás? Embere válogatja. Nekem nem; Aki szeret dolgozni, annak nem nehéz a fegyelmet tartani, aki meg még jól is akarja magát érezni, annak itt nincs problémája. Formálódunk, alakulunk anélkül, hogy ezt magunkon ész- revennénik. Csak másokon látjuk, de úgy gondolom, mások meg mirajtunk. Patriótákhoz illően A legfiatalabb városunk legöregebb gyárának — a 118. születésnapját ünneplő Növényolaj- és Mosószer- gyártó Vállalat — három munkása mondta el ezeket a szavakat a gyárról, a munkáról. Beszéltek másról is, mert ők nemcsak BIOPON-t készítenek, hanem városlakók is. Dicsérték: van egy olyan áruházuk, ahová a megyeszékhelyről is kijárnak vásárolni; hogy * olyan műemlékeik vannak, amilyenekkel egyetlen új város sem büszkélkedhet; hogy már több, mint négyezren dolgoznak az iparban, de azt is; még legalább kétezren lennének, akik szívesen dolgoznának, ha lenne munkahely. Aztán tovább: sok másfajta boltra is szükség lenne; bővíteni kellene a szolgáltatást, mert például a „gelkások” éjjel-nappal dolgoznak és mégsem győzik; hogy a közművekre a vároa szélén is szükség van. ök a fejlődést, a vároa szépítését, gazdagodást nem. csak másoktól várják, cselekednék is érte. Említették a 3 milliót, amivel a gyár hozzájárul az óvodaépítésekhez; a társadalmi munkavállalásokat, aimivel a szocialista brigádok segíteni akarnak a városiasodásban. Tudják, hogy az igazi fejlődés fő forrása a kétkezi munka, hogy a városépítéshez fegyelmezett, öntudatos munkásokra van szükség. És ez bent; náluk, a gyárban kezdődik ahol gyorsabban kováoso- lódnak a munkások és gyorsabban alakulnak ki a városközösségek. Balogh József Hol él a legtöbb nagycsaládos? Segítség a sokgyermekeseknek Változó tanyavilág A nagykállői járás tanyavilágának helyzete szinte állandó napirenden van a járás párt- és tanácsi vezetői előtt. A tanyán élés nemcsak az ottani lakosságnak gond, hanem a vezetőknek is, akik nem csupán gazdasági, hanem politikai ügyként is kezelik a tanyák helyzetét. A járási pártbizottság tavaly mindenre kiterjedő felmérést készített a tanyákról és határozatokat is hozott a tanyai lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására. A felmérésből kiderült: az elmúlt években 25 tanyát villamosítottak, 40 kilométer bekötő utat építettek, amely 16 tanyát köt össze a községekkel, 20 tanyára beszerelték a telefont, több tanyán létesítettek boltot és felvásárló telepet. A tanyák további sorsával kapcsolatban a pártbizottság egyebek között me?bátárazta: a tanyák differenciált fejlesztésére van szükség. az ,.Egy nap a tanvákért” című mozgalom feileszt&sp is szükséges. több szakmunkást Ítéli kén°zni a tanvai fiatalok kő- T.ijl i^ví+anf Vé>P a iául tanyanapokon), több íróolvaső találkozó szervezésére van szükség;' a lebontásra ítélt tanyák lakóit tájékoztatni kell az otthonszerzés lehetőségeiről és megfelelő segítséget indokolt nyújtani nekik. A feladatokkal megbízott dolgozók a pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának félévenként, a párt-vb-nek pedig évenként kötelesek beszámolni feladatuk teljesítéséről. (Határidő folyamatos, 1975 végéig.) A IV. ötéves tervben saját erőből 8,5 millió, állami támogatásból pedig több, mint 62 millió forintot költenek a járás tanyáinak fejlesztésére. A több, mint 70 millió forintos beruházásból sok minden megvalósul ebben az évben és jövőre. Például a Bal- kányhoz tartozó Nagykecskés tanva és a Finánez-tag 4 kilométer villanvhálózatot kap hamarosan, a R*ke-teler>en a Ba'káoyi ÁFÉSZ a terv szerint őszre vegvesboltot nvit }övő-» máivfilrásű kutat kap a BaikjSnvhoz tartozó 28 tanva közöl p!tv. fMág nem döntöttek el me’vik 1 A balkánVi 8 tanterme«: icVnta feiértftése utée a rács icVnln énfU óvodát kap Abapuszta, Czibakpuszta, Béke-telep és Perkedpuszta, s vegyesboltot Tormáspuszta. Az óvodák létrehozásáról a napokban hozott határozatot a párt-vb. A közelmúltban buszvárót adtak át rendeltetésének Görénypusztán, Czibakpusztán és az Újhelyi-tanyán. Tavaly 8 kilométer bekötő út épült Nagykálló és Ludastó között. Ezt az utat az idén, vagy jövőre meghosszabbítják Gesz- terédig, az új út a Nyíri-tanya közelében húzódik majd el. A Kállósemj énhez tartozó tanyákon is lényeges változást terveztek. Bővítik a villanyhálózatot Ószőlőskertben, a Németházl-tanyán és Ujfa- luréten. Bekötő utat építenek Kállósemjén és Ujszőlőskert, valamint Nemeserdő és Pé- terhalom között. A Némethá- zi-tanya mélyfúrású kutat és telefont is kap. Butyka-tanyát és Ludastót fejlesztésre jelölték ki. Buty- ka-tanya máris olyan, mint egy kis falu, közel 400 ember él itt a tanács állandó kirendeltségének irányítása, illetve segítése mellett. 1956 óta építkezési engedély is adható a tanyára — 90 modern ház épült itt azóta. Tavalyelőtt művelődési házat, tavaly bekötő utat és 300 méter járdát kapott a település. A júniusban életbe lépő menetrend után autóbuszjárat indul Nagykálló és a tanya között. A helyi Alkotmány Tsz nemrégiben átadott a tanácsnak egy 500 ezer forint értékű épületet, amelyből óvodát alakítanak át a nyáron. Szeptembertől 25 gyereket helyezhetnek el az új óvodában. Később bővítik a villanyhálózatot és vízelvezető csatornát is kap a tanya. A nyáron két pedagógus lakást épít, de csak a következő ötéves tervben kap iskolát a tanya. Vadastanya — az itt lévő iskola is — villanyhoz jut év végére. Ludastón a körzetesítés után felszabadult egy iskola. Ebben az épületben a Nagykál- lói ÁFÉSZ paplankészítő üzemet hoz létre. Harminc tanyai lány és asszony kap itt munkát júniustól, vagy júliustól. Ez a tanya is gyors ütemben fejlődik, az idén már négy család kért és kapott építési engedélyt. Körzeti orvosa is van Ludastónak, a közeli években egy gyermekorvos és egy fogorvos áll munkába Nagykálló* ban, de az új orvosok a tanyán élő betegek ellátását is segítik majd. (nábrádi) Egy megyei felmérés során megállapították, hogy megyénkben 2324 olyan család él, ahol négy, vagy ennél több 16 éven aluli gyermek van. A megyei egészségügyi és szociális szervek kidolgozták javaslataikat a nagycsaládosok helyzetének fokozatos javítására, amelyek az idén is külön feladatokat rónak a gazdasági, tanácsi és társadalmi szervekre A legtöbb nagycsalád a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai és a nyírbátori járásban található. A családok egyharmada rendelkezik jó lakással, az egyharmadnál valamivel kevesebb él közepes minősítésű lakáskörülmények között, míg 775 család lakáshelyzete megoldatlan, szűkös. Az egy családtagra jutó jövedelem is igen változó: a családok zöménél egy családtagra 3—400 forint jut, de jelentős a 2—300 és 4—500 forintos jövedelemmel fgn- delkezők száma is. Mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának korábbi határozata is megállapította: a családok támogatására hozott kormányintézkedések nem minden esetben oldották meg a nagycsaládosok problémáit. A családtervezésnél soS a nehézség, nem mindig ott születik a több gyermek, ahol fogadásukra optimálisak a feltételek. A megyei szervek a fe>m£-* rés alapján intézkedéseket is hoztak a megyében élő nagy- családosok helyzetének javítására. A nagycsaládosokkal való foglalkozást társadalmi üggyé szükséges tenni, igényi be véve a munkahelyi és la-’ kóhelyi közösségek, társadalmi szervek segítségét, közreműködését. Különösen idő-' szerű idézni — a tanácsok megalakulását kővetően a megyei szervek megállapító-; sát — hogy a városi, nagyközségi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai kísér-, jék figyelemmel a sokgyer-*- mekes családok helyzetét és adjanak több segítséget gondjaik megoldásában. Külön gondot Jelent a s^Sr gyermekes családokról való folyamatos gondoskodás a megyeszékhelyen és a városokban. Nyíregyházán 48, Kisvárdán 57, Mátészalkán 13 nagycsaládos él, akikről az átlagosnál nagyobb körültekintéssel szükséges- gon-i doskodni.