Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
f. WS. iprflis '21 KET/ÉT-MACA’ - M.f'í'KÍALiCAT MftLtlKT.W1 Üzem- es munkaszervezés Korszerűbb termék, könnyebb munka A szervezéssel szemben támasztott követélményeket az határozza meg, hogy lépest kell tartani a világszerte megmutatkozó gyors ütemű műszaki haladással. A techni ka gyors fejlődése at Új technológiák alkalmazása és az új termékek megjelentetés; mellett új szervezési megoldásokat is követel- A vállalati üzem- és munkaszervezés ja vítandó olyan területeken is, ahol á t^öhhika megújítására a közeljövőben nincs lehetőség, viszont a termékek korszerűsítésében és választékában az adott technika mellett is eredményt kell elérni. Állandó feladat Városunk üzemeiben már több jó intézkedés történt, az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párthatározatok végrehajtása nyomán. Az üzemek sajátosságainak megfelelően (üzemnagyság, tevékenységi kör, termelési színvonal, stb.) készítették el intézkedési tervüket. Minden terv bevezetője úgy fogalmaz. hogy állandó feladatról van szó. A tervben foglalt feladatok az egész vállalatra kiterjednek. Az egyik legjobb intézkedési tervet nagy iparvállalatunk, a Szatmár Bútorgyár veze- tői, munkatársai készítették. A végrehajtás során a vállalatnál megfelelő kísérletek és kutatások indultak meg a gyártmányfejlesztés kenetében, új anyagok és eljárások ki- választására. Kiemelkedő e tevékenységben az üj úgynevezett szendvicsöntésű poliésztere* felületkezelés, a kárpitos rugózatok és a kárpitos párnázat kísérletei és ai ezekhez kapcsolódó anyagvizsgálatok. A vállalatnál tovább erősödött a termelés szervezettsége, ennek következtében megtörtént az aftyäg és bérnormák rendezése is. A megfelelő ösz- szetételű munkásgárda kialakítására jelentős mértékben fokozták az iparitanüló-képzést. A tett intézkedések eredményé jelentkezik abban, hogy a vállalat 1972-ben nyereségét a térvhez Viszonyítva húsz Százalékkal túlteljesítette, s így mintegy hétmilió forintos nyereséggel zárta az évet. Emellett ä termelésben foglalkoztatott létszám átlagbér- emelkedése az előző évhez képest mintegy hét százalékkal nőtt. A bérnövekedés, a szervezeti intézkedések, a jobb munkafeltételek biztosítása nyomán megjavult munkahely: légkört bizonyítja, hogy az átlagosan egy munkásra jutó termelési érték az előző évekhez képest 35 százalékkal nőtt. Az üzem- és munkaszervezés folyamata bari egy mélyrehatóbb elemző münka elő jelei mutatkoznak. Olyan területeken, mini a vesateságidők. a folyamatos termelést gát ló tényezők és ezek ügyviteléi, Az elemzi munkák, a reális alapon nyugvó munkaidő kihasználásra törekednek. A tervekben a végrehajtás folyamán találkozunk ólyáii törekvéssel is, mely igyekszik feltárni a belső információs rendszert gátló tényezőket, megteremteni annák feltételét, hogy gyors információs szolgáltatás legyen a döntésekhez, különösen a termelésirányítás és a készlet- gazdálkodás területén. A nyilvánosság erejével A szervezettség fokozása érdekében az üzemekben nyilvánosságot adnak mindenkor az eredményeknek és a gondoknak, azért, hogy az üzemek valamehnyí dolgozója ismerje feladatát és érezze, hogy mlftdehki véleményére számítanak a vezetők. Ennek jegyében készülték el az újítási feladattérnek. mind több dolgozó bekapcsolódásával, Az üzem- és munkaszervezésben tett eddigi intézkedések realizálódtak Városunk iparának 1972. évi fejlődésében. Az ipari termelés növekedésének Üteme 16,3 százalékkal Volt magasabb az előző évinél. Az eredményekben jelentkezik, hogy Üj üzemek, üzemrészek léptek a termelésbe, E fejlődéssel együtt nőtt a foglalkoztatottak száma is, amely egv év alatt 72Ö fő növekedést ért el. Ebben pozitívumként kell említenünk, hogy a női munkáslétszám jelentősen nőtt. fives átlagban az iparban foglalkoztatottak gzáína elérte a 4700 főt. A létszámnövekedéssel együtt javult az üzemek szakember-ellátottsága is. azonban az Igényeket még nem elégíti ki. A műszaki szakemberek mellett hiány jelentkezik számviteli szakemberekben is. Üzemeinknek továbbra is keresni keíl annak lehetőségét, hogy enyhüljön a szakemberhiány, illetve az utánpótlás és bővítés biztosított legyen. Ez is egyik feltétele anhait. hogy az üzem- és munkaszervezés a jelenleginél magasabb színvonalon valósuljon még. Az üzemek 1973. éVi tervei részei a IV ötéves tervnek. E tervekbe beleépültek áz üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos intézkedések is. Ennek alapján a Szatmár Bútorgyár tervében is aZt találjuk, hogy biztosítani kell a Vállalatnál jelenleg folyamatban lévő rekonstrukció gazdaságos megvalósítását és az üzemeltetés maximális előkészítését. Általános elv, hogy érvényesíteni kell a műszaki fejlesztések gyors és pontos előkészítését és alkalmazását. El kell érni, hogy a vállalat középvezetői és dolgozói kö- telebaégszerűen érezzék a műszaki fejlesztéseit fontosságát, azokat elsajátítsák, és az al- kalmazás során a technológiai fegyelem megtartásával segítsék a meg valósítást. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a rekonstrukció során létrejövő műszaki színvo- íal megfelelő gazdaságos termelést valósítom 'meg. A vállalatnál 1973-ban olyan gyártmá- /okat, gyártmánycsaládokat akarnak terezni, amelyek a betanulás Időszakéban nem jelentenek jelentős terhet, mégis biztosítják a tervezett eredményeket. tetSzetösek, megfelelő árfekvésükkel és műszáki színvonalúkkal tömegigényeket elégítenek ki. A termelési és értékesítési terv szerint i vállalat az első fél évben napi 15, a második fél évben napi 16 garnitúra komplett lakószobabútort gyárt, ez évi 65 millió forint termelési értéket takar, mely az elmúlt évhez hasonlítva 1 1 -—1.5 százalékos emelkedést jelent. E munka keretében emelni keU az üzemben a gyártmányok mi hőségi színvonalát, mely a legjobb propagandát jelenti á vállalat termékeinek. .Ahhoz, hogy az üj gyártmányokat megfelelő időben kezdjék készíteni. különösen a középvezetők számára fontos, hogy az új technológiai eljárásokat időben elsajátítsák, s a gyártás során megtartsák. A vállalat árbevételét 1972 évhez képest 22—23 százalékkal kívánják emelni. Éhnek érdekében a lakossági közvetlen értékesítést 55—60 százalékkal emelni, ez mintegy 28—30 millió forint kiskereskedelmi forgalmat jelent. Igv a vállalat összes értékesítési forgalma 93—94 millió forint. A tervben szerepel, hogy felülvizsgálják és módosítják a „Szatmár” lakószobabútor 1968 évben képzett árait. Változás történt egyes alapanyagok felhasználásában és egyes eljárásokban, ennek következtében a lakó- szobabútor ára garnitúránként mintegy 800 forinttal csökken, s ez mintegy 3 millió forintot eredményez a lakosság javára. A művelt szakmunkásokért A szakmunkástanulók kiválasztását körültekintően kell végezni az iskolákkal való szoros kapcsolat kialakításával. A tervek megfelelő szintű végrehajtásával párhuzamosan az átlagbért 1973-ban 7,8 százalékkal imelik, és ezzel elérik a 26 900 forint egy főre jutó átlagot. Ez az átlagbér más üzemekéhez hasonlítva jó. A vállalatnál folyó rekonstrukciós fejlesztés következtében gyakorlatilag új vállalat jön létre. Ez megvál- öztatja jelenlegi szervezetüket, valamint tel- -S működési mechanizmusukat. Ezeknek figyelembevételével készültek á -rvek, melyek mellőzik a részegységek szer- /ezésének célkitűzéseit, helyette komplett átfogó szervezési és működési szabályzat tervezése történik. A tervekben szereplő fejlesztések, intézkedések jó végrehajtása teszi lehetővé, hogy a vállalat megfelelő tervszerű mechanizmus alapján működjön. A város lakói kérdeznek Rovatunkban a tanácstagi jelölőgyűlése ken felvetett közérdekű kérdésekre Válasz-; lünk. Szinte valamennyi jelölőgyfliésen fel vetődött a szennyvízelvezetéssel kapcsolata- gond. Ezzel kerestük meg Dobog Ferencet, a Városi tanács tervcsoportjának vezetőjét. Mátészalkán hol építették ki a szenny- Vízcsatorna-hálózatot és hol lehet ráesatla kozni? Melyek azok az Utcák, ahol a IV. ötéves terv időszakában a szennyvízcsatorna-hálózat kiépül? A város településének északkeleti oldalán van az üzemelő, napi 500 köbméter kapacitású oxidációs tó, amely 1969-ben léte- sült. A város területén 1970. január Í-ig kiépített szennyvízcsatorna-hálózat hossza 209Ö méter volt. A csatornahálózat a Sígvári Endre és a Kölcsey úti kereszteződéstől induló, Kölcsey, Kazinczi, Kisfaludy, József Attila utca. József Attila köz és Zrínyi Ilona utca folytatásában vezet az oxidációé tóba. A szennyvízkezelés és szennyvízelvezetés megoldásának érdekében tanulmánytervet készítettünk. A tanulmányterv a városban a szennyvízelvezetésre három főgyűjtő gerinc- vezieték kiépítését javasolta. A kiépítendő habom főgyűjtő gerincvezeték hossza 9727 méter. A városi tanács IV. ötéves terve a három főgyűjtő gerincvezeték és a szennyvíz- tisztító telep kiépítéséhez nem biztosított anyagi lehetőséget. A beruházás megvalósítására ezért a város területén lévő üzemekkel, közintézményekkel közösen társulatot hoztunk létre. A városi tanács elérte azt, hogy a IV. ötéves terv időszakában a három főgyűjtő gerincvezeték és a szennyvíztisztító mű is megépül. Az üzemek a társulati beruházáshoz huszonötmillió forinttal, míg az OVH tízmillió forinttal járul hozzá. Azokban az utcákban, ahol a gerincvezetéket, vagy mellékágakat kiépítik, a többszintes beépítési övezetekben a lakosság társulati belépése alapján teszik lehetővé a rácsatlakozást. A déli főgyűjtő gerincvezeték a nyugati iparterület feltáró út nyugati oldalán a MOM gyáregységtől indul, az Arany János utca, Fürst Sándor utca, Rákóczi utca, Kossuth utca, Bajcsy-ZsilinSzky utca, Balassi Bálint utcán át, majd keleti irányban leágazva köt be az oxidációs tóba. Ez a rész már üzemel. A keleti főgyűjtő gerincvezeték az ÉRDÉRT Vállalat telepétől indul a Sallai utcában. majd az ipari főgyűjtő út mentén északi irányba. Jármi út mentén halad és a Jó«ef Attila közben köt be a gimnáziumi főgyűjtő csatornába. A csatornahálózatból 3000 métert már üzembe helyeztek. A váro6 központi főgyűjtő gerincvezeték a Sállal út és Eötvös utca kereszteződéséből indüj a Kölcsey utca, Bajcsy-Zsilinszki utca mentén halad és a Kossuth utca sarkánál köt be a déli főgyűjtő gerincvezetékbe. Száz- nyolCvaíihét méter már elkészült. A város egyéb településén áZ alábbi utcákban épül szenny vízcsatorna-hálózat: az Ifjúság téren, Kodály Zoltán utcában 430 métert üzembe helyeztek. A Szovjet Hősök utcái általános iskola, Temetőköz mentén 350 métert ugyancsak üzembe helyeztek. A Hajdú utcai többszintes lakások területén már üzemel. A Balassi Bálint Utcában 275 méter többszintes lakásépítés területén ugyancsak működik. A Zrínyi Ilona utcában szintén. A város területén eddig 12 315 méter szeh n yv í zcsa tor n a - h á t ó za tat építettek ki és helyezték üzembe. Az 1973-as évben továbZakor István, a városi pártbizottság osztályvezetője AZ EGYESÜLT ERŐ TERMELŐSZÖVETKEZET KORSZERŰ SERTÉSTELEPE. bi 1915 méter csatornahálózat épül a keleti főgyűjtőnél, a városközpont! főgyűjtőnél és a Rácz-keftl lakótelepen. Az 1974—75-üs években a Rácz-keftben épül még további 1220 méter csatornahálózat a többszintes lakások szennyvízelvezetésének megoldására, A ÍV. ötéves terv időszakában több szenfiyvízcsatorha-nSlózat építését a Városi tanács nein tervezi. Megkezdték a napi 4350 köbméter kapacitású szennyvíztisztító mű beruházását, mely 1975-ben készül el. Erre nagy szükség van, mert a jelenleg az oxidációs tóba vezetett szennyvíz mennyisége az oxidációs tó kapacitásának többszöröse. A szennyvíztisztító mű elkészítéséig a településen kiépítésre kerülő szenny vízcsatorna-hálózatok mentén csak a többszintes lakások szennyvízelvezetését tudják biztosítani. A Balassi Bálint utcában és az Ifjúság téren, a Kodály Zoltán utcában az 1973-as évben a tanács fejlesztési tervében Új szilárd burkolatú Utat terveztek, ezért a tanács kéri az érintett utcákban már megépített lakások tulajdonosait, hogy az útépítés megkezdése előtt a szennyvízcsatorna bekötésekről gondoskodjanak. A Budai Nagy Antal és Munkácsy Mihály utcákban mikorra várható új járda építése? Mátészalka város IV. ötéves tervének alapján megkezdődött a városközpont rekonstrukciója, valamint a városközponthoz közvetlen kapcsolódó Zalka Máté és Bajcsy- Zeilinszky úttal határos ezer lakásos, többszintes beépítésű Keleti lakótelep kiépítése. A IV. ötéves terv időszakában a Krasz- nából a felszíni vízelvezető gerincvezetéket a Hősök teréig tervezzük kiépíteni. A csatornahálózat kiépítése 1975 végéig Várható. A főgyűjtő kiépítése után kerülhet sor a Munkácsy Utcában és a Budai Nagy Antal Utcában szilárd burkolatú járdaépítésre. A IV. ötéves terv célkitűzését, anyagi eszközeit számba véve a járdák kiépítésére további lehetőség 1975-ig nincs tervezve. A IV. ötéves terv időszakában a város közművesítés! feladatait kell a városi ranghoz mérten megalapozni. Utcanevek, névadók Mosolygó Antal 1891. január 25-éít született Ópályiban. Apja Gusztáv, anyja Lemák Márta. Mindketten cselédek báró Perényi valamelyik birtokán. Mosolj'gó — Antal nem maradt cselédnek. Széles körű szakmai tudásra Vágyott és a kör szokásainak megfelelően Vándor mesterlegényként járta áz országot és a világot. A világháború végén Sáábő Ervin és Korvin Ottó barátja és a „forradalmi szocialisták” egyik vezetője volt. ö is szervezte a cattarói lázadást és segített rábírni a zsil- völgyi bányászokat az általános sztrájkra. 1918. január 13-án egy budapesti nagygyűlés szónokaként határozati javaslatot terjesztett a fővárosi munkások elé „Az orosz munkásoknak küldött testvéri üzenetről”. Mint a Magyar Lyod repülőgépgyári sztrájk szervezőjét állítják — először — bíróság elé 1918 tavaszán. Idézek a periratokból: „Mosolygó az agitátor szocialisták nyughatatlan Csoportjából való. Mátészalkán inaskodött, volt kovácsinas, fos tőtanuló, dolgozott a nyomdászoknál. Nem sokáig maradt egy helyen. Néha neki mondtak fel, néha továbbállt. Lázította a fiumeiket, lázította a katonákat, sztrájkokat szervezett Mátyásföldön, Csepelén, Aszódón. Ellenzi a muhkáSoknak a parlamenti harcokban való részvételét, és rtefn tisztel semmiféle tekintélyt.” 1919 februárjában újra bíróság elé állították, de a Tanácsköztársaság ideje alatt mér Aszód környékén tevékenykedett. Földet osztott, megszervezte a gyermeküdülést, irányította a kulturális életet és volt ideje a sport szervezésére is. Harmadszor 1920-ban állt bíróság elé. A fehérterror bírósága elítélte, de nem maradt börtönben. A munkások állama, SZovjet- Oroszország megmentette. Két fogoly tiszteit adott érte cserébe. Mosolygó a huszas éltek elejétől a Szovjetunióban élt. De betegen. A börtönben szerzett tüdőbaia egyre jobban elhatalmasodott rajta. Hosszas szenvedés után 1927. március 7-én halt meg Moszkvában. Könyvben először Lengyel József írt róla. A Visegrádi utca című művében egy fejezetet szánt Mosolygó Antal bemutatására. A kutatások nyilvánvalóvá tették: Mosolygó Antal tagja volt az 191.8. november 24-én m^g'dakuit KMP első Központi Bizottságának. 1968. november 3-án a róla elnevezett ónálvi művelődési otíhon falán emléktáblái helyeztek el, majd Í968 december 1-én Mátészalkán, a 1 e- nin téren felavatták VT—.olyvő Antal szobrot. A szobrot Pátorvi József szobrászművész. alkotta, a Diósgyőri T -enin Kohászati Művek iH- tóbrivádla volt a kivitelező, míg a mesrerde- Í5 a Kohó- és rieniosri Minisztérium. E nap emlékére elkészült a „Mosolygó Antal emlék- album”. amelynek g»zdp<* anyaga sainos. rs"k kevesek rendelkezésére én. fosien tizenegyeá- hány példányban készült el. Utcánk, szobrunk, emléktáblánk már Van Mosolygó Antalról. Jó lenne, ha az ópóhi Mosolygó Ahtai művelődési házban elkészülne egy „Mosolygó Antal-emlékszoba” iS, amelvbe megmenthetnék, tárolhatnák a Mosolygóról megmaradt emlékeket, leveleket... Varga Csatornázás, járdaépítés
