Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

oTüaÄ fWJrr-mzGyknnp'&Jtc; — mátészalkai mBllSkCW 1975. ä’prffrs 2B. Nem lehet közömbös Az anyák védelmében A népszaporodas kérdése világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ennek oka. hogy a föld lakossága egyre gyorsabb ütem­ben szaporodik. — Időszámításunk kezdetén a föld lakosság« mintegy 150 millió Volt. 900 érnek kellett eltelnie, liogv ez a szám meg­kétszereződjék, majd ismét 800 évnek az újabb kétszereződéshez. A XVIII. század ro­hamos fejlődése (ipari forradalom, stb.) kö­vetkeztében ez az időtartam 150 évre, s ezt követően pedig 100 évre csökkent. 1950 kö­rül 2.5 milliárd ember élt a földön, napjaink­ban pedig már 3.5 milliárd, s a becslések sze­rint 2000-re meghaladja majd a 6 milliárdot. Ma tehát ott tartunk, hogy a lakosság meg­duplázódásához 50 évre sincs szükség. Hazánkban is központi kérdéssé vált a nepszaporodás ügye, de tordított előjellel! A felszabadulás utáni években a gazdasági-tár­sadalmi változások hatására soha nem ta­pasztalt modofi felszökött a születések szá­ma: a természetes szaporodás elérte a 12 ez­reléket! Ebben szerepe volt az 1953-as mi­nisztertanácsi határozatnak i6. amely rendkí­vül megszigorította a terhességek megszakí­tását. — 1055 végén látott napvilágot a ma is érvényben lévő aborluszrendelet. amely sza­baddá teszi, a nők döntésére bízza a terhes­ségmegszakítást! Ettől kezdve népszaporodá­sunk rohamosan Csökken, s 1962-ben éri el a mélypontot: 2 ezreléket, amellyel a legki­sebb sz.apotodású országgá váltunk! A pár évvel ezelőtt hozott családpolitikai rendelkezések (gyermekgondozási segély, stb.) hoztak ugyan némi javulást, de távolról sem annyit, mint amennyi kívánatos lenne. Bár országos adatok nem állnak rendelkezésem­re, a mindennapos tapasztalatból arra a kö­ve! keztetésre kell jutni, hogy az utóbbi évek mérsékelt születésszám-növekedése nem any- nyira abból adódik, mintha a nők ma több szülésre vállalkoznának, hanem inkább abból a tényből, hogy ma többen szülnek, hiszen a felszabadulás utáni évtized nagy népszaporu­lata most érte el a szülőképes kort. Félő, hogy ha ez a „konjunktúra” elmúlik, s az 1956-tal kezdődő népszaporodási „hullám- völgv"-ből születettek kerülnek szülőképes korba, tovább csökken majd a születésszám. Népszaporodásunk ilyen kedvezőtlen ala­kulása számos társadalmi és gazdasági prob­lémát vet fel, S a közeljövőben elég súlyos nehézségeket fog támasztani. Az egyik nem kívánatos következmény népességünk elöre­gedése. amely máris érezteti kedvezőtlen ha­tását. Az orvostudomány fejlődésével, az életszínvonal emelkedésével örvendetesén nö­vekszik lakosságunk átlagos életkora, mind több a nyugdíjas. (Jelenleg minden 7-1-8. ál­lampolgár nyugdíjas!) Népgazdaságunk már napjainkban is munkaerőhiánnyal küzd annak ellenére, hogy munkaerő-utánpótlásunk egyelőre bőséges, hiszen bázisát ma még a felszabadulás utáni évek nagy szaporulata képezi. Ilyen gond­jaink valószínűleg növekedni fognak már a közeljövőben, amikor majd a munkaerő­utánpótlást az 1956-tal kezdődő népszaporo- dasi hullámvölgy kevés számú évjárata fogja alkotni, önként adódik a kérdés, hogy szép terveink megvalósításához lesz-e elegendő fiatal munkáskéz? Népszaporodásunk másik — nem kevésbé aggasztó — jelensége a koraszülések számá­nak alakulása. A koraszülöttek aránya évről évre lassú emelkedést mutat, s ma már meg­haladja a 10 százalékot, ami majdnem a két­szerese a szomszédos Csehszlovákia koraszü­lési mutatójának. Míg az. érett újszülöttek halálozása egy százalék körül mozog, addig á koraszülöttek húsz százalékát már újszülött korban elveszítjük, a másik húsz százalék el­pusztul az első életévben, s a fhegmaradot­Málészalka távlati fejlesztési tervében kiemelt feladat a városrendezési — ezen be­lül a lakásépítési — program megvalósítása. A tervek szerint a keleti városrészben épül fel Mátészalka első olyan lakónegyede, amely megfelel majd a modem város követelmé­nyeinek. Ma már e nagyszabású program megva­lósításának időszakát éljük, s az első síke rek egyikének tekintjük azt a 126 lakásos tömbházat, melynek átadására az elmúlt év­ben került sor. Az új épület a keleti városrész és egy­ben Mátészalka legnagyobb és legkorszerűbb lakótömbje. Teljesen űj környezet lakói szá­mára is. Sok embert érdekel, hogyan fo­gadták maguk a családok. Hogyan élnek, mit jelent számukra az új lakás, mik a ter­veik? Ezekről a kérdésekről beszélgettem há iwn családdal azok közül, akik 1972-ben kaptak tanácsi lakást a Hajdú utcában. Egy földszinti lakás: Palddi Gábor ék. A másfél szobás lakásban kilencen lak­nak: a két szülő és hét gyermekük. A leg­idősebb 26. a legfiatalabb 14 éves. Az apa rakodómunkás volt, 1971-ben ment nyugdíj­ba. A feleségnek az otthoni munka ad el­foglaltságot. A gyermekek közül már töb­ben dolgoznak és mindannyian Mátészal­kán. Az egy főre jutó havi jövedelem 900 forint. — Előző lakásunkat lebontották — mondja á feleség. Az is másfél szobás volt, de egészségtelen és kisebb. Nehezen fértünk el. Igaz, ez Is másfél szobás, de ez egészen más. Sokat jelent, hogy van fürdőszoba, jól felszerelt konyha. A nagyobbik szobában a laknák is kb. 10—15 százalékából csökkent ér­tékű ember lesz, kisebb-nagyobb mértékben testi, vagy szellemi nyomorékká válik. Ma­tematikai elmének kellene kiszámítania, hogy mibe kerül a társadalomnak a koraszülöttek ápolása, gyógyítása, nevelése. Talán némi összehasonlítással szolgálhat az az adat, hogy a gyermekgondozó intéze­tekben nevelt gyermekek évenként és egyen­ként kb. 25 000 forintjában vannak az állam­nak. Pedig ezek zömmel egészséges gyerme­kek! A kis súlyú koraszülöttek már születé­sük után hetekig, gyakran hónapokig kórházi ápolásban maradnak, s mert szervezetük csökkent ellenállóképességű, könnyen meg­betegednek. sok közülük szinte állandó la­kója a kórházak gyermekosztályainak. A rá­juk fordított munka és gyógyszer ára óriási összeget tesz ki, s még csak nem is biztos, hogy ez a ráfordítás akár csak részben is megtérül. Ha mindehhez hozzáadjuk azokat a millíárdokat, amelyeket a koraszülött osz­tályok építése, felszerelése és üzemeltetése emészt fel, akkor képet nyerünk arról, hogy mibe kerül államuhknak a sok koraszülött. Népszaporulatunk összetételének számsze­rű es minőségi megváltoztatása tehát komoly és sürgető társadalmi érdek, ami csak széles körű társadalmi összefogással valósítható meg. A feladat kettős: növelni kell a nők szülést vállaló kedvét és csökkenteni a koraszülések arányszámát. Mindkét célhoz egyazon út ve­zet: a terhes anyák fokozottabb kímélése, munkahelyi és társadalmi kedvezmények biz­tosítása, humánus és áldozatkész hozzáállás. Helytelen lenne rendelkezésekkel kényszerí­teni a hőket arra, hogy többet szüljenek, mert ez a kialakult helyes családtervezési elvek­kel nem egyeztethető össze. Ehelyett arra kell törekednünk, hogy a nők önként szülje­nek többet, hogy a családtervezésnél ne 1—2 gyermeket vegyenek számításba, hanem hármat! Ennek érdekében legtöbbet az üzemek tehetnek, elsősorban azzal, ha a legmesszebb­menőkig biztosítják a terhes anyáknak azo­kat a munkahelyi jogokat, amelyeket a Mun­ka Törvénykönyve kötelezően előír, de ame­lyeket a legtöbb helyen figyelmen kívül hagynak! Há az anyák biztosan számíthatná­nak az őket megillető kedvezményekre, a könnyebb munkabeosztásra, ami elviselhetőb­bé tenné terhességük kiviselését, szívesebben vállalnák eggyel több gyermek világrahoza- talát. Ezzel együtt csökkenne a koraszülések aránya is, hiszen tapasztalati tény, hogy a nehéz, fárasztó fizikai munka arra hajlamos egyéneknél koraszülést okóz. ._ú, u . ao; i Ezen túlmenően szükség' lenne egy szé­les körű anyavédelemre, amely társadalmi életünk minden területén különleges előjogo­kat és megbecsülést biztosítana a terhes nők­nek, akik népességünk jövőbeni alakulásának a letéteményesei! A gyermekgondozási se­gély mellett biztosítani kellene réseikre a terhességi szabadság és gyermekgondozás ide­jére is ugyanazokat a részesedéseket: jutal­makat, prémiumokat, stb., amelyeket a ter­hességet megelőzően élveztek, hogy a ter­hesség ebből a szempontból se jelentsen hát­rányos helyzetet! Ez önként vállalt áldozat lenne az üzemek részéről, de semmi esetre sem rassz befektetés, mert bőven megtérülne, ha ennek révén a jövőben több egészséges, életerős munkáskézre számíthatnánk ma­gunk és gyermekeink boldogabb jövőjének építésénél. Dr. Hatala István, a városi kórház szülész főorvosa Űj lakásban gyerekek, a kisebbikben mi „öregek' ren­dezkedtünk be. — A szobában régi és korszerű búto­rok, tv. csupa — a nagy család szükségletei kifejező — praktikus holtni. Amikor a tervekről érdeklődöm, szét­tárják karjukat, s csak ennyit mondanak- ahol hét gyermek van, ott gond is van, és tervezni Is nehezebb. Egy emelettel feljebb: Péter Lászlóné és családja. Itt hatan laknak: a szülők és négy gyermekük. A gyermekek még iskolás­korúak. — Számunkra megváltást, boldog­ságot, egyszóval mindent jelent az új lakas — mondja az édesanya. Előző lakásunk szo- íia-konyhás volt és ott még heten laktunk. Anyósom is velünk volt. Mostani lakásunkat néhány évi várakozás Után, kiutalás alapján kaptuk. Az anya — ha a harmadik műszak meg­engedi — elsősorban kézimunkázik, olvasás tv-t néz. A gyermekek a játék mellett ol­vasni szeretnek legjobban. A családból né­gyen könyvtári olvasók. — Egy éven belül szeretnénk hűtőgé­pet venni — mondják a tervekről. Az nn- gyon hiányzik. De ennél is nagyobb vá- gjram, hogy egyszer együtt nyaralhassak gyermekeimmel. Eddig még nem sikerült. A harmadik lakás: Váradi Gáborék. Alig néhány hónapja házasuk. A fele­ség még tanul, negyedéves geofizikus. A A KULTURÁLIS ÉLET ESEMÉNYEI KÖZÖTT MINDIG KIEMELKEDŐ EGY-EGY HANGVERSENY. Városunk történetéből Rákóczi szabadságharcának mátészalkai vonatkozásai; mátészalkaiak Esze Tamás ezredében Mátészalkát és tájegységét, S az egesz. fel­ső-szatmári reszt a Rákóczi-szabadsagharcbol közvetlenül főképpen annak kezdete érintetté, a továbbiakban közvetve az a körülmény adott a szabadságharcban vidékünknek szerepei, hogy az ecsedi vár, az ecsedi Rákoczi-urada- lom Mátészalka szomszédságában terült el es Mátéskalka egy része abban az időben szinten az ecsedi Rákóczi-uradaloríihoz tartozott. Esze Tamás Ecsed mellett szállt táborba és innen Kurucok, hajdúk A mozgalom a Felső-Tisza-vidéki jobba­gyak felkelésével vette kezdetét 1702-ben, ami­kor a hegyaljai felkelés után egymást érték tájegységünk területén a tömeges parasztmeg­mozdulások. A felkelés szervezői Kiss Albert ás Esze Tamás tarpai jobbágyok voltak. 1703 elején, a tiszaháti felkelő parasztok követei Bige László vezetésével megjelentek a lengyel emigrációban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc­nél és arra kérték, álljon a felkelés élére, Ma­gyarország önállóságának és szabadságának megmentése érdekében. Rákóczit megfogta a forradalmi népmozgalom egyre növekvő ereje, s többszöri küldöttségjárás és üzenetváltás után élére állt a felkelésnek és még a lengyel- országi Breznából kiáltványt intézett a nem­zeti egység jegyében minden igaz magyarhoz, m'elyben felszólította őket a magyar nép sza­badságának visszaszerzésére. Ezalatt itthon Esze Tamás emberfeletti erővel toborozta a Felső-Tisza-vidék kurucait, hajdúit, hogy el­foglalja a tiszai átkelőhelyeket és a kárpáti szorosokat. A nemesség a felkelés elején bizalmatla­nul, tartózkodóan viselkedett, s az egész fel­kelésben csupán parasztmozgalmat látott, azonban a tiszabecsi és naményi tiszai átkelés után (1703. július 18), amikor Rákóczi és Ber­csényi serege néhány nap alatt 8000-re növeke­dett, s ezrével gyülekezett a jobbágyparasztság Rákóczi zászlaja alá, és megkezdődött a döntő jelentőségű tiszántúli hadjárat, s a kisebb ne­mesek is megkezdték a csatlakozást a kurue- mozgalomhoz, kezdett kialakulni az a nemzeti férj gépészmérnök. 1972-ben végzett Miskol­con, Mátészalkán helyezkedett el az egyik nagy vállalatnál. A lakást is munkáltatójá­tól kapta. A feleség is Mátészalkán helyez­kedik majd el. Mi az oka. hogy Mátészalkán telepedett le? — Öpályiban születtem és Mátészalkára gyakran bejártam. Gyermekkorom óta kö­tődök ehhez a vidékhez. Nem is gondoltam arra, hogy más. nagyobb városban helyez­kedjek el. Az már szerencse, hogy munka­helyemmel, fizetésemmel elégedett vagyok és lakást is kaptam. A lakás egyébként olyan, akár_ egy új miskolci lakónegyedben. Ennyi ióra 'igazán nem számítottam. A szobát modern bútorokkal és fiatalo­san rendezték be. A könyvszekrényben szépirodalmi és művészeti könyvek, — a feleség kedvencei — és gépészeti szakköny­vek — a férj kézikönyvei. A szoba sarkában magnó hangfallal. Több napilapot és folyó­iratot járatnak, köztük az Élet és Irodalmat. — A férj legközelebbi tervei? — Szeretném kiegészítő szakon elvégez­ni a gazdasági szakmérnökit. ★ A városrész a következő években tovább épül. Erről győz meg bennünket az a lát­vány is. amelyet a lakónegyed jelenlegi ké­pe nyújt. Szinte máról holnapra nőttek ki a tőidből és emelkedtek a magasba az újabb — alagútzsalus technológiával épített — la­kótömbök, amelyek néhány hónap múlva újabb családoknak adnak korszerű otthont. Ktvács Tiber egység, amelyről Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Esze Tamás álmodott, s amelyre éle­tüket tették. Amikor pedig Rákóczi pátensei elterjedtek és közismertekké váltak egesz Magyarorszá­gon, nemcsak a kisebb nemesek mozdulnak: meg. háitem azok a nagybirtokos nemesek is, akik a kurucmozgalom kezdetén ellenérzéssel fogadták Rákóczit és a jobbágyfelkelftket, de a mozgalom sikeres kibontakozása, valamint Rá­kóczi felhívásai után megértették és fokozato­san felismerték, hogy Rákóczi felszabadító har­cával véget vethetnek a bécsi udvar idegen érdekeket szolgáló uralmának, a császári zsol­dosok rablásának és a porciózásnak, amely végeredményben a nemeseket is érintette. Az első nagybirtokos nemes és főúr, aki az egész Kraszna közi nemességgel Nyírgyu- lajnál Rákóczi oldalára állott és a felkeléshez csatlakozott, az a Brebíri Mellth Pál, akinek! elődei, mint Mátészalka és tájegysége főurai Mátészalkán és vidékén az antifeudális és for* radalmi mozgalomnak, a reformációnak t*** jásztól és pártfogói voltak. Bátorság, lelkesedés A megyei nemesi csapatok és kurucok * Tisza vonalán, Tiszabecsnél kerültek szembe! egymással és a mozgalom erejére, valamint a jobbágyparasztság bátorságára, lelkesedését» jellemző volt, hogy a tiszabecsi megyei ellen­séges tábor háta mögött: Tunyogon, Matolcsor* és Mátészalkán is megtudták szervezni a ku­ruccsapatok ellenállását a megyei sereggel szemben. A történelem nem igen említi Mátészalkái a kurucháborúkikal kapcsolatban. Levéltári kutatásaim kapcsán sikerült néhány eddig iá* meretlen, új adatot találni, amelyek hitelt ér» demlőeij megmutatják, milyen pozitív szerepet töltött be a kurucharcokban Mátészalka lakost sága. A hadbaszállottakról készült összeírás! jegyzékekből (Áll. Ltár Nyíregyháza, Fasc. % Actor 26, 1704. Oppidum Mathe Szalka) meg­tudjuk név szerint is, hogy Mátészalkáról hány personalista és armalista nemes, hány job­bágyparaszt vett részt a kuruc ezredekben, az idegen elnyomók elleni szabadságharcban. Personalista nemesek: Bartha András^ Bartha László, Geszti Márton, Kovács István. Nagylaki György, Nagylaki László, Újlaki Ist­ván. Armalista nemesek: Fejér István, Kerekes István, Kovács András, Kovács István, Márt* di Mihály, Szabó András, Szűcs Zsigmond, Mezei hadak vezérei: Nemes Csizmadia Zsig­mond, Eöllyüs János, Szűcs János. Parasztem­ber: Beke András, Esze Tamás hadnagya, Du­dás András, Esze Tamás közlegénye, Kall» János, Esze Tamás közlegénye, Nagy Jánót Bagi-tanya. Mátészalkai vitézek Egy 1707-ből származó porciófizetést fel­tüntető jegyzék Áll. Ltár Nyíregyháza, Extráé- tus conscriptionalis dicalis. Fasc, 2. Actor 31 1707. portio Máté Szálka) említést tesz nég) olyan mátészalkai Vitézről, akik nem fizette! porciót, mert Esze Tamás ezredében szolgál tag, mégpedig: Bojkor Dániel, Kálmándi Ml hály, Király István, Móré Mihály. Szatmár földjének a szabadságharc utol só fejezetében az a szomorú szerep jutót: hogy Rákóczi beleegyezése nélkül, szatmári te , rülelen, a nagymajtényi síkon történt fegy vet letétellel zárult a nyolc éven át folyó és so pozitív eredménnyel bíztató szabadságban melynek az 1711-ben kierőszakolt szatmári b< kekötés vetett véget Dr. C«omár Zoftá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom