Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
A Kelet-Magyarország melléklete A közélet fórumai HAZAI POLITIKAI ÉLETÜNK fontos eseményére, a választásra került sor április 15-én. Megelőzően hatvankét választókerületünkben igen sokan jelentek meg a jelölő- gyűléseken. Felszólalt 319 választó és elhangzott 144 közérdekű javaslat. Néhány tapasztalat az eszmecserékről, beszélgetésekről: Mindenekelőtt nagyra becsülendő az aktivitás. Széles körben kifejezésre juttatták, hogy szépek az elért eredmények. Egy-egy jelölőgyűlésen 3—5—8 felszólaló volt. A közös számadást, az elhangzott beszámolót tárgyilagosan értékelték és a fogyatékosságokat is szóvá tették a választók. Elismerték viszont azi is, hogy a tanácstagok és a választók között szélesedett a kapcsolat, érvényesült a reális politika, a jó irányú közgondolkodás. a jelöltek tarsolyába elég nagyszámú megbízást helyeztek el a bizalmat adók. A légkörben valóban a helyi politika volt. Nagyrészt a várost érintő kérdések hangzottak el. Igaz, a lakosságot foglalkoztatják olyan megvalósításra váró gondok, feladatok is. amelyekhez szükséges a központi, illetve a megyei támogatás. Az mindenképpen jó dolog, hogy a jelölőgyűlések felszólalói első helyen szerepeltették a becsületes, szorgalmas munkát és a közéleti tevékenységet. Az eddigi fejlődést elismerve a több munkahely kilátásait — főleg a nők érdekében — jó néven vették. A találkozókban nagy jelentősége volt annak, hogy a sokoldalú tájékoztatás, beszélgetés, tervezgetés is szélesítette a várospolitikai szemléletet. Ha más-más oldalról is vetették fel a tennivalókat, mindenképpen kirajzolódott a társadalmi összefogás jelentősege. Ebből egyébként a múlt évben szépen vizsgáztak az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, illetve a város lakossága. A jövőben is számítunk eredményeink gyarapítóira, városunk szépítőire. MIRŐL ESETT A LEGTÖBB SZÓ? Utcáink tisztaságára jobban ügyeljünk. Védjük a facsemetéket. A csapadékvíz egy része több helyen az utak szélén marad, nem tud lefolyni. Van olyan utcarész, ahol az iskolába •járó gyermekek is a kövesúton közlekednek, ami balesetveszélyes, ide járdát kérnek. Másik helyen sáros utca miatt kérik a járda építését. A forgalmas közutakon nincs felfestve a gyalogos-átkelőhely. Kérték a szemétszállítás kiterjesztését, a gondosabb, úgynevezett kukákban való szeméttárolást, hogy a szél ne vigye szét a hulladékot. Igény a személygépkocsi parkolóhelyének növelése. Az újtelepi lakosság gondja a vasúti átjárás és nyilvános telefonállomás hiánya, mert rendkívüli esetben nehézkes a gyors intézkedés. Helyi buszjáratot is kértek. Az áruellátásban, de valamennyi szolgáltatásban a jobb, városi igényeknek megfelelő feltételek megteremtését kéri a lakosság. A meglévő boltokban az apró feladatok, gyorsabb intézkedések is javítják a közhangulatot, például daráló, hűtőszekrény javítása. Javasolták, hogy ahol lehetőség van rá, a kiskerttulajdonosok is termeljenek zöldségféléket. Szóvá tették, hogy az ügyintézést is javítani kell a hatósági intézkedésekben. A fejlődés ellenére helyenként javítanivaló van az együttélés szabályainak gyakorlatában. Több tiszteletet a munkának és a munkásnak, valamint a lakótársnak, szomszédnak — ez pénzbe se kerül. Felvetődő kérdés a túlzott italozás, melynek szenvedője főleg a család. A jó szó mellett a szigorúbb intézkedésekre is szükség volna. Általános gondunk a gyermekintézmények szűkössége. Bölcsőde, óvoda iránt nagy az érdeklődés, de az igényeket a fejlesztés ellenére sem tudjuk kielégiteni. Továbbra is szükséges a hátrányos helyzetű gyermekek segítése, hogy minél többen elvégezzék a nyolc általános iskolát. Hatékonyabb támogatásra van szüksége általános iskoláink egy részének, tantermi felszereltség, szemléltetőeszközök terén. A tarsolyba kívánkozik az is, hogy az érintett lakosság érdeklődését várjuk a dolgozók iskolájában, az ismeretterjesztő előadásokon, és a sok-sok gondosan előkészített, műveltséget tágító, szórakozást nyújtó színvonalas rendezvényeinken, hagyományos és nemzeti ünnepségeinken. Kultúrházaink régiek. Az új felépítéséhez még nincsenek meg az anyagi feltételek. A célok között szerepel, mint ahogyan előadóink szóltak a beszámolóban a többi célokról, tervekről is. TÖBB MINT KÉTEZER azoknak a száma, akik szívesen vállalkoztak a választási munka segítésére. Elvtársaink, barátaink segítséget adnak ahhoz, hogy városunk lakossága ne csak a jelölőgyűléseken, hanem személyes és csoportos beszélgetéseken is bővítse ismereteit az országos, de főképp megyei és helyi eredményekről. A családokhoz eljutottak a megyei, városi IV. ötéves tervet tartalmazó kiadványaink és a végrehajtás időarányos részét illető értékeléseink. Mi lesz a sorsa választópolgáraink közérdekű javaslatainak, bejelentéseinek? A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEKET a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront elnöksége nyilvántartásba veszi. Az új tanács feladata lesz, hogy az anyagi, szervezési feltételek mellett — hozzászámítva a helyi társadalmi összefogás alkotásait — a felvetések, indítványok fontossági sorrendben megvalósuljanak. Ebben, de az egész városunk lakossága előtt álló feladatokban, közös ügyeink, érdekeink megvalósításában a városi pártbizottság vezetésével jelen akar lenni a Hazafias Népfront városi bizottsága is. Segítjük közéleti tevékenységében mz új tanácstagokat. Vass József, » HaflaftBB Képírón* wámril ■WWfáian MÁTÉSZALKA EGYIK BÜSZKESÉGE, A KELETI LAKÓTELEP. (SZILVÁSSY LAJOS FELVÉTELEI SEGÍTETT A VÁROS LAKOSSÁGA Egymilliós jutalom a társadalmi munkáért A Mátészalka melléklet első számában „A városiasodás igényei” címmel megjelent cikkemben kértem városunk lakosságát, segítse társadalmi munkával azoknak az igényeknek a megvalósulását, amelyre költségvetésből fedezet nem áll rendelkezésre, de életünk, környezetünk szebbé, kellemesebbé tételét elősegítik. Örömmel, megelégedéssel és városunk lakossága iránt érzett őszinte tisztelettel számolhatunk be arról, hogy Mátészalka lakossága, az üzemek, intézmények vezetői és dolgozói, a szocialista brigádok, a KlSZ-szer- vezetek, az általános, a középiskolák nevelői és tanulói 1972. évben a város fejlesztési tervében előirányzott egymillió forintot mesz- sze túlteljesítették. Mátészalka történetében először érte el és haladta meg a társadalmi munka értéke az ötmillió forintot. Ez a kereken ötmillió-háromszázezer forintos teljesítés lakosságunknak, üzemeink dolgozóinak, ifjúságunknál!: városunk iránt érzett nagy felelősségét és őszinte szeretetét tükrözi. Megindult nálunk valami, ami egyre szélesedik, ami azt eredményezi, hogy tizenháromezer kéz egy célért mozdul, sok-sok okos fej prob- lémázik azon, mit és hogyan csináljunk, hogy körülöttünk a város szebb és korszerűbb legyen, hogy parkjaink területe bővüljön, hogy utcáink virágillatúak legyenek, fasorok szegélyezzék útjainkat, gondtalan gyermekek töltsék be gyermekiptézményeinket, pihenő emberek ülhessenek a parkok padjain, újonnan épülő sportpályáinkon izmosodjon és egészségesedjen ifjúságunk. Az önzetlen és szorgalmas munka megteremte gyümölcsét. Több mint hatmillióval lettünk tehát gazdagabbak. mert a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által hirdetett társadalmi munkaversenyben — a nagy települések kategóriájában — városunk nyerte az első díjat és az ezzel járó egymillió forint jutalmat. Ebből megvalósulhat ifjúságunk régi vágya: hamarosan megkezdődik egy úszómedence építése a fürdő területén a SZAVICSAV-val közös beruházásban. A medence már ebben az évben üzemelni fog. Gyermekeink megtanulhatnak úszni, és mindenki használhatja, aki az úszást kedveli. Ez év február 10-én a városi tanács ülése igen felemelő és ünnepélyes aktussal kezdődött. A városi tanács elnöke átnyújtotta a jutalmakat azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek és azoknak a dolgozóknak, akik 1972. évben kimagasló társadalmi munkát végeztek. Vándorzászlót és dicsérő oklevelet kapott a MÁV MSZMP- csúcsvezetősége és szakszervezeti bizottságai, mert az óvodák építéséhez 1972. évben hat- százötvenezer forinttal járult hozzá. Vándorserleget és arany oklevelet kapott a Kraszna menti Kútfúró Vállalat, amely elkészítette az Ifjúság tér és a Keleti lakótelep parkjainak vízellátó- és öntözőberendezését. A Kraszna bálparti Vízrendező Társulatot ezüst, az „Egyesült Erő” Termelőszövetkezetet bronz oklevéllel tüntették ki. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Landler Jenő szocialista brigádja dicsérő oklevelet és valamennyi brigádtag bronz emlékplakettet kapott. Azokat a személyeket, akik egyénileg kimagasló társadalmi munkát végeztek, a végrehajtó bizottság arany, ezüst és bronz emlékplakettel jutalmazta. Aeaagpiafeettefc toptál» Hendon ítontoH a Kraszna menti Kútfúró Vállalat igazgatója, Dévényi Gyula, a Debreceni MÁV Igazgatóság osztályvezetője, Cservenák Jenő tsz-elnök, Csóka Imre műszaki vezető, Sikli László — a virágosításban első díjat nyert, a Bercsényi utca — tanácstagja és Tóth György géplakatos. Tíz főnek ezüst- és tizenötnek bronz- plakettet nyújtott át a tanácselnök. Az iskolák ifjúsága és nevelőtestületei a fásításban elért kimagasló munkájukért elismerő oklevélben részesültek. Nem kevés az az ösz- szeg, amit társadalmi munkával megtakarítottunk. Úgy könyvelhetjük el, mint tiszta nyereséget. A pénznél is többet ér az erkölcsi nyereség, a társadalmi munkának az a hatása, az az öröme, amelyet a városáért tevékenykedő ember érez a közös siker, közös eredmény láttán. Ha arra gondolunk többek között, hogy a múlt évben a város virágosí- tására több mint százötvenezer virágpalántát használtunk fel, hogy közel hétezer facsemetét és több mint tízezer díszcserjét ültettünk el, feltöltöttünk és befásítottunk olyan régi mocsaras helyeket, mint a halastó területe, a Tóth Árpád utca jobb oldala, erdősávot ültettünk az ipari üzemek és a város közé a régi cigánytelep helyére, akkor büszkeséggel tekinthetünk vissza 1972-re. Jólesik visszanézni, de már az 1973. év ígér újabb lehetőségeket, sikereket. A „8 órát Mátészalkáért” mozgalom kereteben napról napra érkeznek a tanácshoz a vállalatok, intézmények, a szocialista brigádok, a tanulóifjúság és a KlSZ-szervezetek részéről a társadalmi munkafelajánlások. Még nem tettünk meg mindent a „Tiszta, virágos Mátészalka” mozgalom sikeréért. Ebben az évben — ahol arra lehetőség van — minden ház eleje virágos kell legyen. Ebben az évben még jobban kell vigyáznunk a tisztaságra, mint eddig és azokat is rá kell kény- szentsük meggyőzéssel, ha szükséges, más eszközökkel is a rend megtartására, akik eddig még nem vettek, vagy nem akartak tudomást venni a város ilyen irányú erőfeszítéseiről. Hatszáznyolcvan óvodás korú gyermekünk van. Csak kétszázhetven fő óvodai elhelyezése biztosított. Tanácsi pénzből 1975-ig csak százötven újabb helyet tudunk létrehozni. Mi lesz a többi kétszázhatvan gyermekkel! Az édesanyák dolgozni szeretnének. Legalább száz, százötven gyermek elhelyezésére új óvodákat kell sürgősen, társadalmi munkával megépítenünk. Meg lehet csinálni? Meg lehet, meg kell csinálni! Ahol tizenháromezer ember, egy egész város összefog, ez is lehetséges. Lebecsülése volna a város lakosságának, ha az 1973. éri társadalmi munka mértékét alacsonyabbra szabnánk meg az 1972. éri teljesítéstől. Feladatunk van bőségesen. Bízunk ebben az évben is városunk lakosságában. bízunk üzemeink dolgozóiban, a szocialista brigádokban, a KISZ és a tanulóifjúság lelkesedésében. Meggyőződésünk, hogy a megyei első díjat többször is meg lehet nyerni és meg is tudjuk nyerni, ha a társadalmi összefogás nem lankad, ha 1973. évben a „8 órát Mátészalkáért” mozgalmat tovább fokozzuk, ha minden mátészalkai tettekkel igazolja városa iránti szeretetét A gyár és a város Ismét kiemelkedő közétett esemeny sánc helye volt a napokban városunk: nemréglS best az országgyűlési képviselők megyei cső» portja tartotta ülését Mátészalkán, most pedig a megyei tanács végrehajtó bizottság* ülését hívták össze Mátészalkára. Mindkét ülés egyik témaja a Magyar Optikai Műveli mátészalkai építkezése. A már üzemelő, de egyben még bővítés alatt álló gyár a megye szempontjából * az egyik legfontosabb ipari beruházás, városunk számára pedig egyebek között ezeta az építkezések és a már működő üzemre, ezek a városiasodáshoz alapvetően hozzátar. tozó, s azt jelentősen segítő munkák. A Magyar Optikai Művek mátészalkai beruházása ma már elválaszthatatlan vá'föí”' sunk életétől. Az itteni ipartelepítés elhatá- rozásától eltelt néhány év alatt is sok szállal kötődött egybe a gyár és a város. A gyárban már több, mint ötszázan dolgoznak, s ez a létszám 1975-re — tehát egészen rövid idő alatt — megháromszorozódik. Nemcsak a munkások miatt van kapcsolat. A városi párt- és tanácsi vezetők, szakemberek már a beruházás elhatározásán als napjától kapcsolatban álltak a gyár illeték keseivei. Érdemes sorra venni, mit nyújtott ezért a szép korszerű gyárért eddig a város — a megye jelentős pénzbeli támogatása mellett. Az ipari feltáró út és a közművek ki. építése volt az első lépés. 24 lakást biztosított megfelelő ütemezésben a tanács a MOM szakembered számára. Segítettek az építési szerződések megkötésében, valamint az időn- ként lassuló építkezések sürgetésében, az akadályok elhárításában. Hozzájárultak a MOM és a már működő üzemek, szövetkezetek közötti kapcsolatok kifejlesztéséhez széles körben tájékoztatták a város és kör. nyéke lakosságát az iparosításról, ápolták a Budapestről letelepült szakemberek és a helybeli lakosok kapcsolatát, segítették beilleszkedésüket. Helyiségeket bocsátottak rendelkezésre — irodák, szálláshelyek számára, segítettek az étkeztetés megoldásában. A párt- és tanácsi szervek javaslatát vették figyelembe a kaderkiválasztásnál. Különböző témák — valamennyi fontos a letelepülő üzem számára, ahhoz, hogy addig' is működni tudjon a szervezet, amíg kiépíti a maga gyártelepét, kialakítja szakembergárdáját Jó hatással vannak a kapcsolatok alakítására ilyenkor még az olyan apróbb segítségek, mint a telefon, a közlekedés megoldása. Mindezek ellenében korszerű, nagyüzemi technológiát megvalósító üzem létrehozását vállalta a MOM. Az üzemen belüli létesítmények (öltöző, meleg vizes zuhanyozó, étkezde) kulturált szociális ellátást jelentenek a város és környékének dolgozói számára. Hasonló célokat valósítanak meg az üzemi étkeztetés juttatásaival. A városiasodás nagy munkájából kiveszik részüket azok a szakemberek, akik áldozatvállalással — feladva budapesti lakásukat, munkahelyüket — úttörő szerepre vállalkoztak. A még csak induló nagy gyár máris megteremtette a tömegsport alapjait, amely később jótékony hatással lehet a város sportmozgalmára, az MHSZ-szel együttműködve már lövészklubot alakítottak, s szerény összeggel már hozzájárultak a város sportmozgalmának anyagi támogatásához is. Számos kapcsolatot sorolhatnánk meg fel, de mindezek már méltóan jelzik; mit jelenthet, ha a város a területén működő gyárakkal, nagyüzemekkel jó kapcsolatot alakit ki. Közösen évekkel hozhatják «főbbre a városfejlesztés nagyon várt jó hatását, eredményeit. Mátészalka
