Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

f. md KELET-MAGYARORSZÄÖ FÓRUM KU|. » äl; .«mM­JRGB. SpFllB ■ ..................... HAZÁI KILÁTÓ Szerkesztői üzenetek RÉGI KÉT A Hatzel téren a céllövölde mögött van egy régi kút, melynek betonfedlapja még az ősszel eltört, s ma már e nyílást semmi nem takarja, ott tátong a két méter mély Iszaposgödör. Szerencse, hogy eddig még nem történt bal­eset, mert annak komoly következménye lett volna. Sok gyerek játszik ezen a téren, de az esti sötétségben még nagyobb a balesetve­szély, ezért az illetékesek mielőbbi intézkedését kér­jük — írja levelében Kádár Margit nyíregyházi olvasónk. „SÖPÖRTEM ELEGET”? Naponta járok Nyíregyhá­zán, az Árok utcán és na­ponta bosszankodom azon, hogy az éppen a Búza utca becsatlakozásánál a legpisz­kosabb. A szél által odahor­dott papírlapokat, szemetet nincsen, aki elseperje, pedig ez a porta éppen az ingat­lankezelő vállalat központ­jához tartozik. Mit várjunk akkor az utcák seprésétől, ha a saját házuk táján semsep- regetnek? Vagy a nótához tartják magukat: „Söpörtem eleget...” — kérdezi L. B. „TENGERSZEM” Nyíregyházán, a Szabadság tér 9. számú épület előtt a járdán egy 80—90 em hosz- ezú és 20—30 cm szélességű gödör tátong már legalább másfél éve. Ezen a helyen már sokan felestek,- s ha esős időben vízzel megtelik, olyan mint egy „tenger­szem”. E látvány éppen a bemutatóterem előtt van, melyről szívesen lemonda­nának mindazok, akik a te­remben megrendezett érde­kes kiállításokat szívesen lá­togatják — olvastuk B. S. nyíregyházi lakos levelében. DÉLBEN BEZÁRNÁK Sokat emlegetjük, milyen egészséges a tej. Állandó fi­gyelemmel kísérik és statisz­tikai adatokkal illusztrálják, hogy a tejfogyasztás miként alakul évről évre. A tej és tejtermékek fogyasztásá­nak növeléséről beszélünk, ugyanakkor itt, városunk központjában egyre keve­sebb a tejcsarnok, s ha van is. azok általában délben be­zárnak. A jelenlegi nyitva- tartásukkal valóban a regge­li tejbeszerzést és a reggeli­zést szolgálják, de jó lenne, ha ezek tejbüfék lennének, vagy ha egy ilyet létesítené­nek a város szívében — ja-, vasolja Kiss Sándorné nyír­egyházi levélírónk. JUTALOM JŐ MUNKÁÉRT A szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezetben a kö­zelmúltban zajlott le a terv­tárgyaló közgyűlés, ahol a tagság teljes létszámmal meg­jelent. A termelőszövetkezet elnökének beszámolóját nagv érdeklődéssel hallgattuk, és különösen nagy örömére szolgált a tagságnak az a be­jelentés. hogy az idén — az elmúlt, évekhez képest — több munkát tud a terme­lőszövetkezet tagjainak biz­tosítani. Az ismertetett terv­ben 210 vagon almatermést Irányoztak elő, 50 holdon babot kíván termelni a szö­vetkezet és 10 holdon pedig cukorrépát. Az őszi szállítá­si gondok enyhítésére két úi teherautót vásárol a szövet­kezet. A közgyűlés jóváhagy­ta az egy munkaegység érté­keként a hatvan forintot, to­vábbá azt. hogy kéthavon- ként előleget kannak a szö­vetkezeti tagok. A beszámoló után 35 tagot pénzjutalom­ban részesítettek jó munká­jukért. az őszi almaszállítá­soknál végzett eredményes munkájukért — írja Király Béla Szamostatárfalváról. Varga József győrteleki, Gábor Sándor nyírjákói, Szi­lágyi János orosi, Szabó Gusztáv nyírjákói, valamint Pataki Jánosné nagykállói olvasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Ré- vész Sándorné tuzséri és özv. Jónás Józsefné szabolcsbákai lakosokat a társadalombizto­sítási igazgatóság levélben tájékoztatta. Székely László szamostatárfalvi lakos pa­A Magyar Néphadsereg­ben a katonai szolgálatot, életrendet, a bevonulok kö­telességeit és jogait, művelt­ségük gyarapítását, kulturá- lódásukat és sportolásukat, egészségük megóvását szabá­lyozó rendelkezések össz­hangban állnak a párt ifjú­ságpolitikájával. Annak ér­dekében, hogy az ifjúságról szóló törvény elvei még kö vetkezetesebben érvénye süljenek a hadseregben is, : honvédelmi miniszter intéz kedést adott ki. A minisztériumi szervek a katonafiátalok helyzetéről problémáiról kétévenként át­fogó jelentésben számolnak majd be a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai tanácsá­nak. Más érdekelt tárcákkal együttműködve a Honvédel­mi Minisztérium előterjesz test készít egyebek közt a kiváló katonai szolgálat tar­tós elismerésével, valamint a nászát orvosolták. Szabó Ig­nác tunyogmatolcsi olvasónk panaszát — a szükséges iga­zolások megküldése után — az Állami Biztosító orvosol­ni fogja. Sándor Erzsébet komorói lakos munkabérét számfejtették és postán el­küldték. Izsó Lajos újdomb- rádi lakos nyereségrészesedé­sét kifizették. Viski Mihály nyírcsászári lakos a táppénz­különbözetet megkapta. sorkatonák szociális gondjai­nak megoldásával kapcsolat­ban. Azoknál a csapatoknál, ahol nagyobb számban tel­jesítenek szolgálatot olyan fiatalok, akik nem fejezték be általános Iskolai tanulmá­nyaikat, lehetővé kell ten­ni, hogy a kiképzési idő után megszerezzék az általános ' skolai végzettséget. Ennek költségeit a hadse­reg fedezi. Meghatározzál azokat a katonai beosztáso kát, amelyekben a kiképzés5 feladatok elsajátítása során a fiatalok szakmát tanulhat­tak és szolgálatuk letelte után — az illetékes szervek egyetértésével — szakmun­kás-, illetve betanított mun kás vizsgát tehetnek. ' Részletesen meghatározta a miniszter a pályakezdő tisz­tekről, tiszthelyettesekről történő fokozott gondoskodás módját is. A fiatalok látó­körének bővítése, a szoci­SEGÍTSÉG EGY NAGYCSALÁDNAK Mindig érdeklődéssel olva­som az országos lapok leve­lezési rovatát, kutatva azok után a levelek után, me­lyeknek írói megyénkben él­nek, s akik erről vagy arról panaszkodnak, segítséget kér­nek. Úgy érzem, ezek a le­velek (panaszok és sérelmek, vagy kérések) mindig a „sző­kébb hazának” szólnak. Ten­ni és cselekedni elsősorban ott illik, és ott kell! A Nők Lapja legutóbbi, április 21-i számában elég nagy terjede­lemben éppen egy megyénk­ben élő családról szólt egy cikk. Ecsedi Árpád Zsaro- lyánban élő családjáról volt szó, melyre Farkas Sándor­né falubeli levele adott in­dítékot. Farkasné levelével azért kereste meg s Nők Lapja szerkesztőségét, hogy segítséget kérjen e 11 gyere­kes családnak, ahol a férj az egyedüli kenyérkereső, az ő szerény keresetét egészíti ki a családi pótlék, amely több mint az apa keresete. Az árvíz után új lakást épí­tettek, ez csak növelte a család gondját, hiszen 410 Ft-tal kevesebb lesz az amúgy is kevés jövedelmük (az OTP-törlesztés miatt). A bútoruk is nagyon gyér. Farkasné azért fogott tollat, hogy e család részére na­gyobb mérvű segítséget kér­jen a társadalomtól, a min­dig segítőkész szocialista bri­gádoktól. CSÜCSFORGALOM A tavaszi nagy forgalom a nyíregyházi kereskedelem nagy erőpróbája volt a hús­vét előtti vásárlások zavar­talan lebonyolítása. Az ün­nepek előtti napokban az úgynevezett csúcsforgalom idején majd minden üzlet­ben csak sorbanállás volt. A forgalom hasonló volt az el­múlt évihez. A szokásos áru­féleségekből nem volt hiány. Sajnos az élesztő hiánycikk volt. Hogy miért volt hetek előtt már hiánycikk az élesz­tő, arra a kereskedelem nem tudott megnyugtató vá­laszt adni. Nem volt megfe­lelő választék és mennyiség a félkésztortából sem. Hús­véti sonka és más füstölt áruféleségekből nem tudott a kereskedelem megfelelő készletet biztosítani. Húsáru­ból, különösen szárnyasfélék­ből volt elegendő. Italfélesé­gekben sem volt hiány. A vásárlási forgalom lebonyolí­tása gyorsabb és könnyebb lett volna, ha már idejében elővásárlásokkal a közönség megkönnyítette volna a ki­szolgálás zsúfoltságát. Mégi6 idekívánkozik: elismerést ér­demelnek az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat dolgo­zói, valamint az iparcikk kisker, és az ABC-nagyáru- í házak eladói is, akik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a vásárlók lehetőség szerint gyorsan és jól bo­nyolíthassák le az ünnep előtti nagy forgalmat — F. P. alista országok jobb megis­merése érdekében lehetősé­get biztosítanak arra, hogy jutalomként pályakezdő tisz­tek, tiszthelyettesek egy na­gyobb csoportja évente kül­földi utazáson vehessen részt. A pályakezdés szociális gondjainak csökkentésére kidolgozzák a hadseregben a hosszú lejáratú családalapí­tási kölcsön nyújtásának rendjét. Az intézkedés szel­lemében elkészítették a ka- tanafiatalok érdekeit szol­gáló kulturális létesítmények fejlesztésének hosszabb távú programját. A jövőben — a központilag előirányzott ösz- szegen kívül — a katonák önkéntes munkaakcióiból származó teljes bevételt a kulturális létesítmények fej­lesztésére fordítják. A honvédelmi miniszter intézkedésében foglaltak vég­rehajtása már megkezdődött „Tihanyi Cabernet“ A tihanyi apátság levéltá­rában őrzött dokumentumok szerint, egykor kiváló vörös­bort adó szőlőt termesztettek a tihanyi félszigeten. Itt ter­mett a „Tihanyi fekete" né­ven ismert, közkedvelt faj­ta. Ebből a régi szőlőfajtából azonban ma már sem a fél­szigeten, sem más történel­mi borvidéken egyetlen tő­két nem találni. A Badacso­nyi Állami Gazdaság elhatá­rozta, hogy felújítja a vörös- Jx>rtermesztés régi tradícióit Tihanyban, Medoc Noir. Ca­bernet és Oportó fajták tele­pítésével, modern szőlőültet­vényeket hoztak létre Ti­hanyban. A telepítések már termőre fordultak. A termést a Balatonfüredi Állami Pin­cegazdasággal együttműköd­ve „Tihanyi Cabernet” néven hozzák forgalomba. (Veszprémi Napló) Ruhaszabás — késsél A Szegedi Ruhagyár sza­bászata új technológiát ve­zetett be: a sok rétegben egymásra helyezett szövetvé­get a hagyományos, hossza­dalmas körülfűrészelés he­lyet speciális sajtológépkés­sel vágják ki a szabásminta körül. Az ehhez szükséges mintegy 100 ezer dollár érté­kű berendezés költségeihez a Könnyűipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság is hozzájárult azzal a feltétellel, hogy a gyár elősegíti az új technoló­gia tapasztalatainak országos elterjesztését. (Délmagyarország) ,,Vetkőznek** a juhok B&cs-Ktskun megye juhásza táj­ban megkezdték a blrkanyírást. Elsőként Szalkaszentmártonban, a juhutód-ellenőrző állomáson szabadították meg bundájuktól a tenyészállatokat. A telepen gépe- sítéssel néhány nap alatt 4500 ju­hot nyírtak meg. Most a környező termelőszövetkezeti juhászatokat segítik, a juhnyírógépek kölOF*n- zésével. A napokban másutt is megnyíltak a „juhfodrászatök”. A becslések szerint a Kiskunság­ban mintegy 200 ezer birka ke­rül olló alá. A hústípusok elsza- porításával az utóbbi években háttérbe szorult a gyapjútermelés, ennek ellenére az idén is mintegy 100 vagon nyersanyaggal számol e vidékről a Gyapjú- és Textilfor­galmi Vállalat. Az első nyers- gyapjúszállítmány már megér­kezett, s ebből következtetve jó minőségű lesz a textilalapanyag. (Petőfi Népe) Koncert a kráterben Vas megyében az idén is megrendezik a már hagyo­mányos kemenesaljai napo­kat. A május 6-tól 20-ig tar­tó eseménysorozat Petőfi-em- lékünnepséggel kezdődik Ostffyasszonyfán. ahol 1839 ben egy nyarat töltött a költő. Az ünnepségen avat­ják fel a községben a költő emlékszobáját és szobrát, majd Celldömölkön Petőfivel foglalkozó tudományos em­lékülést tartanak. A követ­kező napokban több kiállítás nyílik, koncerteket. Petőfi- szavalóversenyt. ifjúsági ta­lálkozót rendeznek. Az ostffyasszonyfai iskola fel­veszi Petőfi Sándor nevét, s emléktáblát avatnak a ra­gyogói Rába-hídnál is, ahol a költő többször megfordult. A nyugat-dunántúli fúvósze­nekarok hangversenyét a Sághegy óriási kráterében, a monumentális 30 méter ma­gas sziklafalakkal övezett, természetes „hangverseny- teremben” tartják. (Veszprém megyei Hírlap) Csapolják a Balatont Siófoknál megnyitották a Sió-csatorna zsilipjeit: ismét „megcsapolják" a Balatont A zsilipeket előreláthatólag április 25-én 12 óráig tartják nyitva. Ez idő alatt, az elő­írásoknak megfelelően csök­kentik a tó vízszintjét: he­lyet készítenek a tavaszi esős évszak esetleges nagyobb csapadékmennyiségének. Emellett „kiöblítik” a Sió- csatornát és a duzzasztással via összeköttetést teremte­nek a Dunával. Az ideiglenes vízi utat felhasználják ki­sebb hajók úsztatására is. (Veszprémi Napló) Holttest a patakban Tragédiával végződött a Mula­tozás január 28-án éjszaka Szász­váron. A helyi termelőszövetke­zet borkimérésében nagy mcny- nyiségű szeszes italt fogyasztott Klósz János 41 éves cipész, vala­mint a nyugdíjas Nyers Mihály, A két részeg külön indult haza* de az utcán összetalálkoztak. Né­zeteltérés támadt köztük meg nem állapítható okból, s Klósz János ököllel többször megütötte cim­boráját. Nyers Mihály orrcsontja eltörött, a földre zuhant. Klósa megrémült, s halottnak vélt áldo­zatát igyekezett mihamarabb el­rejteni. A magatehetetlen férfi nyakán lévő sálat megcsomózta, s ennél fogva — mintegy 200 mé­teren át — vonszolta a patakig. Nyers Mihály e közben fulladt meg. A holttestet az úgynevezett Völgységi híd alá, a patak középé re húzta, ahol azonban a sekély víz csak félig lepte el. Nyersné egész éjszaka hiába várta haza férjét, s miután az hajnalig nem került elő, keresésére indult. (I bukkant rá a vízmosásban fekvő halottra. C&unántúli Napló) Temető a* olajmező alatt Az algyői olajmezőn, cső­vezeték-fektetés közben, ré­gészeti leletekre bukkantak a munkások. Az esetről azonnal értesítették a szege­di Móra Ferenc Múzeumot Kürti Béla régész a hely­színre érkezett, s irányításá­val leletmentő ásatást kezd­tek. Megállapították, hogy az olajipari munkások segít­ségével honfoglalás kori te­metőre bukkantak. Eddig már 20 sírt, köztük lovassí­rokat tártak fel. A felszínre került régi lószerszámok kö­zött kengyelek, zablák, a használati eszközök között íjak, nyilak, ezüst ruhadíszek találhatók. (Délmagyarország) Gyapot — sümegi bazaltból Nehéz elhinni, pedig igaza a közismerten kemény kő­zetből, a bazaltból gyapotot gyártanak. Ahol készül ez a furcsa anyag, az a Könnyű- beton- és Szigetelőipari Vál­lalat tapolcai üzeme. A sü­megi bányából fejtik a ba­zaltot. amelyet apróra törve 1300 Celsius-fokon megol­vasztanak, majd mikron- vastagságú szálakat formál­nak ebből a masszából. A bazaltgyapot nagyon jó szi­getelő. Nem is gyúlékony, ezért kazánok, kemencék, gőz- és melegvíztárolók, csővezetékek szigetelésénél használják. Hogy még sok­oldalúbban lehessen fel­használni, vékony szálakat ragasztanak a bazaltgyapot­ból fóliára és így szőnyeg- szerűen is leteríthetik. Az idén Tapolcán 7 ezer tonna bazaltgyapotot állítanak elő. (Heves megyei Népújság) Karóval verte agyon apját Mihály Ilona 25 éves háztartás­beli, felsőkömpöci lakos április 19-én este szóváltás közben egy karóval fejbe sújtotta 72 éves édesapját, Mihály Jánost, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Mint megálla­pították, a szóváltás oka az volt, hogy az idős férfi szinte percen­ként bort követelt lányától, amit Mihály Ilona egy ideig teljesített is de később annyira felindult, hogy dühében elkövette tettét. (Petőfi Nép«} A lap megírta — az illetékes válaszol MEGOLDÁS A Kelet-Magyarország ja­nuár 18-1 számában megje­lent a „Megoldást találni” . című cikkre az alábbiakat válaszoljuk: Sajnos, úgynevezett lép­csőjáró kukakocsival nem rendelkezünk. Ilyen kocsik gyártásával foglalkozott egy ktsz, de a vállalatunk által vásárolt két kiskocsi hamar tönkrement. így azokat rendszeresen nem tudjuk üzembe állítani, bár a mi munkánkat is megkönnyíte­né. A cikkben említett ta­karéképületben és Luther- házban jelenleg nincs olyan helyiség, ahol a kukaedénye­ket tárolni lehetne. A na­gyobb tisztaság érdekében az a kérésünk, hogy az itt lakó bérlők a szemetet a kukaedénybe helyezzék el, mert sajnos sok esetben elő­fordul, hogy az edények mellé öntik a szemetet. ÍGÉRET HÉTRŐL HÉTRE Riga kismotorom meghi­básodott. Javítás végett be­vittem a vásárosnaményi szervizbe, ahol február 19-én azt ígérték, hogy egy hét múlva készen lesz. Amikor érte mentem, közölték, hogy „holnap mennek alkat- * részért", s ez így megy azóta is minden héten újra és új­ra ezt ígérik. A hetenkénti érdeklődés számomra egy- egy munkanapkiesést jelent, a felesleges útiköltségről nem is beszélve, s ami a legbosszantóbb, hogy a mo­torkerékpár mellett gyalog kell a munkahelyemre be­járni. Szeretném, ha választ adna a szerviz — ez egyszer komolyan — hogy mikor mennek — „melyik holnap” — alkatrészért? — kérdezi Balogh László Barabás, Rá­kóczi út 49. szám alatti lak 06. Az ifjúsági törvény végrehajtása a néphadseregben SZEMETES 1973. március 14-én „Sze­metes ..címmel megjelent cikkre az alábbiakat közöl­jük: Egyetértünk azzal, hogy a könnyelműen szétdobált pa­pírdarabok — különösen sze­les időben — a városban nem nyújtanak esztétikus lát­ványt. Ennek elkerüléséhez és megszüntetéséhez a la­kosság segítségét is kérjük. A cikkben említett Kossuth tér szemetessége csak átme­neti állapot lehetett, mivel annak takarítása naponta többször is megtörténik. Ha a levél írója a tanács előtti járdára vagy a térre gon­dolt, úgy közöljük, hogy an­nak rendben tartása a kerté­szeti vállalatra tartozik. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat OBSITOSOK Megszokott és hagyomá­nyos, hogy a sorozáson részt vevők nótaszóval vonulnak végig a község utcáján. Ven- csellőn is így volt ez a na­pokban, de nem az ifjak tették ezt, hanem az 50 éve­sek. Ugyanis az 1922-es szü­letésűek megkapták az ob- sitot. Az értesítés kézhezvé­tele után az érdekeltek ösz- szeültek megbeszélésre. Első dolguk az volt, hogy meghív­ják régi tanárukat, Szabó Jánost, aki annak idején a sorozáskor elkísérte őket. A helybeli Szabadság Termelő- szövetkezet autóbuszával jöttek be a városba. Haza­térve megálltak a tanáruk lakása előtt, ott katonada’o- kat énekeltek, majd az ét­teremben közös ebéden fel­elevenítették a katonaélet vi­dám, kedves epizódjait. A baráti összejövetel késő éj­szakában ért véget, amely egy újabb emlék marad azok számára, akik ifjúkoruk óta bámulatosan összetartanak — olvastuk Fecskó Mihály vencsellői olvasónk levelé­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom