Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-22 / 94. szám
IprfBs 23. fTELET-MArrVAROTtSZAO I oMd Kör járat a szolgáltatásoknál (L) «Fegyverletéíel“ konkurrencia keli elf? A szerviz körülbelül egy hétre vállalta a mosógép és a centrifuga javítását. Két hét múlva a reklamáló ügyfél Ígéretet kapott: • másnap hazaszállítják a gépeket. A harmadik héten valóban megtették, csak éppen a mosógéppel mosni nem lehetett, a tárcsája előbb leesett, utóbb beszorult. A szerviz — ez esetben az ELEKTERFÉM — garanciát vállalt a javításokért. Szerencsére. Pedig ez a szövetkezet konkurrenciát akart és akar szerezni a GELKA-nak, úgy véli, hogy megéri a háztartási gépek javításával foglalkozni. Nyilván az ügyfél is úgy érzi, hogy jó, ha egy városban, mint Nyíregyházán, legalább két helyre mehet, ha elromlott háztartási gépét meg akarja javíttatni. Mindennapi gond Persze létezik másfajta konkurrencia is: Üjfehértón a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet bezárta üzletét, mondván, hogy nem él meg a hat maszek mellett. Más községekben ugyancsak a kisiparosok léte okoz gondot a - szövetkezetnek, ezért újabban fuvarozással, autóvillamossági javítással is foglalkoznak — ez nyilván jövedelmezőbb megoldás, mint felvenni a versenyt. Ugyancsak a fodrászoknál akad ellenpélda is ■ a kisvárdai szövetkezet a járás kis községeiben is tart üzletet. Ha nem többre, csak a hét két-há- rom napjára, de akad borbély, fodrász, aki várja a vendégeket, kiszolgálja őket. És ez a szövetkezet sem dolgozik ráfizetéssel. Nem lehet eleget beszélni a szolgáltatásokról (bár ugyanennyit tenni is kell érté). A háztartási gépek javítása, a mosás, vegytisztítás, a lakás-” karbantartás, a cipőjavítás, vagy a gépkocsik karbantartása, a ruhakészíttetés, rádió-, tévéjávítás és a szolgáltatásoknak sok egyéb formája mindannyiunk mindennapi gondja. Különösen gond ez. Szabolcs-Sza+márban, ahol az' egy lakosra jutó szolgáltatás évek óta a legalacsonyabbak között van, s az utóbbi években (1965-től), nemhogy csökkenne ez a lemaradás, hanem még növekszik is. 1970-ben néldául az országos vidéki átlag 74 százalékánál tartottunk, míg öt évvel korábban 81 százalékos volt ez az aránv, annak ellenére, hogy nálunk is. mint bárhol az. országban évről évre növekszik az esv lakosra luté szol gél tatás ártóke és a ma- gánsccktorral pgvütt nóldául az 1970-es minteev 4io forintról több mint 5so forintra nőtt pt»v évre számítva. Az how a szoizóitíj+TQrtV értóV0 VZ+ jpnff r—s rniUió for*! ri ft'ól rniTiiórc» nÁtt n ö+mitru«; fonrno1, yn c-rt Tol pl nor) Tyn«;»7 ^7^70^ óVrvm frill'll + i mindonkénnen kedvező. Ké+ év alatt a szocialista és a magánszektor közötti arány a fordítottjára változott, ma már a szolgáltatásoknak 54 százalékát vállalatok, szövetkezetek végzik. Megyénk közel 60 millió forintot kapott a központi szolgáltatásfejlesztési alapból, ennek az összegnek az első beruházásai is most, vagy ezután éreztetik hatásukat. Tehát a javulás tendenciái felismerhetők, van ok a reményre. Nvu?almasabb vizeken... Azonban a szolgáltatás azoknak, akik ezzel foglalkoznak elsősorban üzlet, megélhetési forrás, nyereséget hozó tevékenység. Mégpedig vagy jól jövedelmező, vagy kevésbé jó megélhetést biztosító üzlet. Bizonyítja ezt a gomba módra szaporodó gépkocsijavítók száma — egyre több az autó, s egyelőre így sem tud lépést tartani a kocsik számának gyarapodásával a javítóapparátus — és a másik oldalon a lassan kihalásra ítélt cipészszakma, mert még ha van is javítani való lábbeli, hovatovább nem lesz jelentkező, aki a 10—20 forintos apró javításokat elvégezze. Ahol pedig üzlet van, ott nem marad el a benne részt vevők számítása sem: mi éri meg, és mi nem. Mi több, a gazdaságirányítás mai rendje mellett érvényesül a piac szabályozó szerepe is, ha többen .vannak, akkor az ügyfél azt választja, ahol legelőnyösebb a kinálat. Ez a szolgáltatásoknál — egyelőre — csak elmélet. Itt-ott felvetődik, hogy más is „betör” egy- egy területre, versenyre késztet egy-egy vállalatot, szövetkezetét, de inkább az ellenkezője igaz, hogy a verseny láttán inkább a nyugalmasabb vizekre hajóznak, ipari termelésbe fognak, ahol sem a szabott árak nem kötnek, sem a megrendelők hiányától nem kell félniük. A másik reagálási forma pedig: tűzzel-vassal, hatalmi szóval küzdeni a konkurrencia ellen, ahelyett, hogy a jobb szolgáltatással kedveltetnék meg magukat. Tisztes haszonnal Példákat itt is lehet — sőt kell — említeni. Az egyik a GELKA, amelyik az ellen hadakozott, hogy ahol ő van, ott más ne foglalkozzék elektromos háztartási gének javításával. A r£gi területi elvből adódott, hogy egy-egy fióknak megvolt a maga „fel- ségterülete”, ahol más nem javíthatott. A monopolhelyzet viszont sok esetben panaszok forrásává vált. Kisvárdán például a javítások el- húzódása, hanyag végzése miatt végül a városi tanácsnak kellett kérnie a központot a múlt évben, hogy váltsák le a vezetőt, tegyenek rendet. Azóta viszont nem nagyon van panasz. A géo- kocsi.iavítással foglalkozóknál is (vállalatnál, szövetkezetnél. de még maszeknál is) többször előfordul, hogy a „mester” megvonja a vállát, ha nem tetszik, menien máshová a kocsi iával. Pedig itt a tisztes haszon megvan a javítással foglalkozóknak, csak éppen versenv nincs, ami arra késztetné, hogy tudatában legyen: ő van a megrendelőkért és nem fordítva. Következik: Számok és érvek néhány szakmánál. Lányi Bolond Komputer a betegségről Adatfelvétel, feldolgozás a kórházakban Május 31-én fejeződik be hazánk valamennyi klinikáján és kórházában — így Szabolcs-Szatmár kórházaiban és szülőotthonaiban is — az Egészségügyi Minisztérium által élrendelt betegfelmérés. Megyénk gyógyintézeteiben a felmérés kezdetétől, az elmúlt év márciusától, a betegek egyharmadáról készítettek, illetve készítenek, speciális kódlapot. Havonta 2000—2200 adatlapot továbbítottak a minisztérium illetékeseihez. A vizsgálat célja: adatokat gyűjteni a különböző betegségekkel kezeitekről, a műtétekről, a diagnózisokról és nem utolsósorban a kórházak tevékenységéről, az ápolásról. A felmérés kiterjed továbbá a betegek kórházba utalásának módjára, figyelemmel kíséri a nyugdíjasok, eltartottak helyzetét, ellátását, a gyógyintézetekben bekövetkezett halál okait és körülményeit. Az illetékesek ezen kívül összesíteni kívánják a cukorbetegek, a magas vérnyomásunk és a szívbetegek adatait is. A kódlapok végleges értékelése az év végén várható. A komputerek az adatokból megállapítják majd a felsoroltak mellett azt is, hogy hol zsúfolt a gyógyintézmény, hol van szükség átszervezésre, illetve új kórház építésére. A gének kimutatják azt is: hol elégtelen az ellátás, a betegek áooiása. Kiderül: hol írták ki. túl korán, illetve tűi későn a beteget, valamint milyen ipari szakmákban van a legtöbb beteg, s milyen időszakban van a legtöbb szülés. Adalékok az emberi butaság történetéhez Cili, Puzsu és Rozi jóslata — Kint voltam a kapuban. Odajöttek ezek az asszonyok, az1 egyik azt mondja, adjak neki egy szál gyufát. Nem volt nálam. Mikor bementem a lakásba, már ők ott jöttek utánam., Azt mondja ez a középső, hogy adjak neki három szem kukoricát, meggyógyítja a feleségemet. Nem vólt kukorica, három szem paszulyt adtam. Kiküldtek az udvarra, hogy jó mélyen ássam el, másnapra kivirágzik, ők majd visszajönnek a virágért. Nem akartam én menni, de a feleségem küldött. Mikor visszamegyek. szólni akarok, hát nem engedik, mert akkor nem fog a jóslás. Aztán egy pohárba vizet tettek, meg mit tudom én mit. de úgy sistergett. mint a' rossznvavalva. Csak mikor elmentek, akkor mond+a a feleségem hogy elvittek egv csomó ruhanemű* meg pénzt, cigarettát. — Betegen feküdtem otthon, amikor beiött ez a két asszony. Azt mondja az egyik, hogy majd ő meggyógyít Cérnát kezdett görcsölni, velem vágatta el, aztán azt mondta, hogy ötösünk lesz a lottón. Aztán egy tálat kért, paprikát, hagymát kezdett el kavargatni benne, hogy ha azzal beken, akkor nem leszek ilyen kövér. Ruhákat is kért, azt mondta, kiviszi a keresztútra és holnap visszahozza. — Hozzám délelőtt jöttek. Feküdtem, erre azt mondja a középső, hogy majd ő elűzi a letegségem. Cérnát görcsölt, meg homokot hozott be, de anyám rászólt, hogy vigyázzanak, mert jön a rendőr. Erre azt mondja neki, hogy hagy jöjjön, majd ráküldjük a betegséget. Nem is érdemes tovább folytatni a sértettek vallomását, azokét a sértettekét, akiket három ibrányi cigányasszony lóvá tett. Hogy eredetileg mi volt a szándékuk, azt nem leltet tudni, mindenesetre mindenüvé úgy állítottak be, hogy vaso’ort, lábtörlőt és művirágot árulnak, vagy tollat vesznek. Elsőként Üjfehértón K. S.-ék lakásán próbálkoztak és tegyük hozzá, teljes sikerrel. Az udvaron megláttak egy -terhes asszonyt — V. J.-nét — és mondták neki, hogy biztos fia lesz. Erre s leendő apa űgv megörült, hogy kezet csókolt a cigányasszonynak, a felesége, meg a sógornője pedig egv csomó ruhát adtak a jóslatért. Perpze hókusz-pókusz itt is Megpályázzák a BNV díját ŐTVEN U! MODELL A SZABQiCS CIPŐGYÁRBÓL Évente több mint 300 cipő- modellt készítenek a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban. A 11 tagú modellező csoportnak nagy szerepe van abban, hogy ma már a gyár által előállított férficipőket az országhatáron túl is ismerik, kedvelik. Jól mutatja ezt az is, hogy az idei export- és belföldi kapacitásukat már teljesen lekötötték, amely 500 ezer pár cipőt jelent. A modellezők most fejezték be az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra küldött férficipők -elkészítését. A BNV-n közel 50 féle terméket állítanak ki. Emellett a vásár díjait is megpályáznák, 9 modem, különleges cipőfélével. Ilyen például a nyersgumi talppal készült, valamint a teli bőrtalpas, magasított sarkú, importbőrből és csattal készült férfi félcioő. A ..díjas” termékek között található teljesen fonott bőrből és velúrból készült is. Remélik, hogy a legutóbbi pécsi ipari kiállítás után — ahol egy első és egy második díjat nyert a Szabolcs Cipőgyár termékeivel — a BNV- ről is sikerül díjat hozni. A modellezők már 1974-re is bemutatták az általuk exportra ajánlott cipőféléket. A szocialista országok képviselői 40 modell között válogathattak. A gyár legnagyobb exportmegrendelője a Szovjetunió 10 modellt választott ki, amelyeket további bemutatás cél iára átvettek az- ot- tani keres.kédelerhpek. A vásárlók idényei szerint azok kiválaszthatták a legmepfe- lóhh oinőfóléket, s ezekből adták meg a megrendelést 1974-re. A belkereskedelem felé őszre és télre 10 új cipőmo- dellt készítettek. Ezek között megtalálható a korábban nagy sikert elért surranó, amely most „szakállas” formában je'enik majd meg. Ez. azt jelenti, hogy a magasított cipőé zárra műanyag szálakat, vagy bevagdosott bőrt varrnak. Sikerre számíthat az oldalt és a cipő fején fonott termék, valamint az alkalmi fekete lakkcipő is, Ezeket a modelleket júliusban kezdik el gyártani, s folyamatosan szállítják a belkereskedelemnek. A 11 tagú csoport rendszeresen figyeli a divatot, s aszerint készítik el modellei- ket. Külföldi és hazai divat-, lapokból kiválasztják a formát, s azt salát elkénzelésük szerint készítik el. Gyakran átalakítják, modernizálják a már , forgalomban lévő cipőket is, a vásárlók igényeinek megfe1 élőén. Az évenként elkészülő több. mint 300 cipőmodell közül azonban nem mindegvik valósul meg. A bemutatás után a kereskedelem és az exbortmeghízottak választják ki a legme",’-t°- lőbbeket ős azokra adják megrendeléseiket, (b. d.) Több autóbusz -- nagyobb «fond A SZEMÉLYFORGALOM /AVULÁSÁT ÍGÉRI A VOLÁN Az elmúlt esztendőkben, de különösen 1970-től sokat fejlődött az autóbusz személyszállítás Szabolcs-Szatmár megyében, elsősorban a megyeszékhelyen. Míg a tervidőszak első évében 22 millió utast szállított a Volán 5-ös számú Vállalata, a következő évben már 25 milliót, s tavaly 27 milliót. Ebben az évben pedig — előreláthatóan — meghaladja a harmincmilliót is. Ennek a forgalomnak jóval több, mint felét Nyíregyházán bonyolítja le a vállalat. Ezzel a növekvő forgalommal párhuzamosan fejlődött és fejlődik az autóbuszkapacitás is. Az eredetileg 159 darab autóbusz helyett ma már 197 autóbusz járja a megye, illetve — ebből 27 állandó jelleggel — a város útjait. Megtévesztő azonban ez a szám. Hiszen valójában ez az aútóbuszpark már közel duda kapacitású, mint az 1970-es. mert a régi, 35—40 férőhelves járműveket zömében már 80 férőhelves autóbuszok váltották fel. Végső soron t=hát növekedtek a kulturáltabb utazás feltételei is. Panaszok azonban továbbra is vannak. Olykor zsúfoltak az autóbuszok, késnek, vagy elmaradnak a járatok, korábban indul, szemetes az utastér, nem eléggé udvarias a személyzet. rossz helyen van a megálló, eleve szűknek bizonyult az új nyíregyházi autóbusz-pályaudvar, földbuckák. gödrök tarkítják a felszállói! el veket. Ezekről a problémákról beszélgetett munkatársunk a Volán nyíregyházi 5-ös számú Vállalatának vezetőivel: Dézs* Jutván igazgatóval. Erős* K<í • roln főmáwök műszaki Igazgatóhelyettessel. Szabó Jó- TSP.1 rnprsoh»*'v»-*'** •''cr.-nnrt’vpv#?tővel és Cservenák Tiborral, a nyíregyházi, személyforgalmi főnökség vezetőjével. Először is azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tettek, vagy tesznek, hogy zavar- mentesebb, korszerűbb, kulturáltabb legyen megyei szinten, de elsősorban Nyíregyházán az autóbuszos személyszállítás. Ennek érdekében választották szét például a nyíregyházi és vidéki ■ személyszállítás irányítását. Létrehozták az önálló, megye- székhelyi főnökséget. A nyíregyházi személyforgalmi főnökséghez 112 autóbusz tartozik. Az első intézkedéseknek máris van eredménye. Az elmúlt évben például még közel száz esetben kellett eljárni különböző szabálytalanságok miatt, míg ebben az évben már csak négy esetben került sor az utasok által jelzett panasz kivizs«á1á- •sára. S, hogv nem minden esetben utazó szernólvzet a hih^fs; b rí rom esetben £nr>efi az utas ellen kellett bűnvádi feljelentőt tenni, mert tett!e?ocen bántalmazták a személyzetet. Ami a fejlesztést illeti: az elmúlt évben 16 úl autóbuszt vásároltak. Ez évben máris megérkezett 11 Ikarusz 6R-os, a tervidőszak végéig újabb 19 beszerzésére kerül sor. Csupán ez évben felújításra előirányzott összeg eléri a harmincmillió forintot. Ebben szerepel például nyolc csuklós felújítása és kettő újjáépítése, is. A korszerűbb, gyorsabb Járművekhez azonban szélesebb utak és nagyobb megállóhelyek kellenének. A már meglévő, a vállalat részéről már a tervezés idején is kifogásolt. új nyíregyházi autóbusz-pályaudvar szinte tarthatatlan, sokszor balesetveszélyes zsúfoltságát csak úgy lehetne megszüntetni, ha lebontanák a környező épületeket. Átmeneti megoldást jelentene az is, ha a helyközi (vidéki) járatok részére — ha ideiglenesen is — más helyet jelölne ki a tanács. A végleges megoldás mindenképpen az lenne, ha a városi autóbusz-pályaudvar folytatásaként az úgyis lebontásra kerülő Körte utcai részt és a Nyírfa teret építenék ki erre a célra. A Nyíregyháza és környéke személyforgalmát a vállalat húsz vonalon, több száz járattal bonyolítja le. A vonalak átlagos hossza négy kilométer, de több esetben a nyolcat is meghaladja. Kétforintos tarifával tehát sok esetben akár tfz kilométeren 5t is szállíttathatja magát az utas. Nem véletlen, hogy az autóbusz személyszállítás Nyíregyházán ráfizetéses. Csupán megyei szinten „hozott” a vállalatnak ez a szolgáltatás kétmillió-négyszázezer forintot. Ebből bizony nem telne ki még négy új csuklós ára sem. Egy felújítás is nagyon sokba kerül. Jogos az igény, hogy aa autóbuszok tisztán közlekedjenek. De: a vállalat egyetlen „alagos” kocsimosójának kicsi a kapacitása. Jövőre azonban ez is megszűnik. Korszerű, automata kocsimosót építenek, amely kézi erő nélkül, 3—4 perc alatt végzi el a munkát. így a jelenlegi kocsimosási személyzetnek több Idő jut az autóbuszok belső takarítására. A zavartalanabb személy- szállítás érdekében a vállalat már több esetben is sürgette, hogy a város üzemei, hivatalai vezessék be a lépcsőzetes munkakezdést és így csökkenne az időszakos túlzsúfoltság. A probléma még mindig megoldásra vár. Feltétlenül az utasok kényelmét szolgálná az is, ha rendelkezésükre állna a menetrend. Az elmúlt évben ebből valóban kevés készült, az a háromezer darab egykettőre elfogyott. Az új, június 3-án érvénybe lépő, már nyomdában lévő menetrendből azonban már nyolcezret rendeltek. Az új menetrend készítéséhez egyébként 86 javaslat érkezett, melyek a jelenleg érvényben lévő megváltoztatását kérték. Ennek mintegy 39—90 százalékban tett eleget a vállalat, főleg a vidéki járatoknál. A vállalat a fokozott ellenőrzésekkel is törekszik a kulturált közlekedés megteremtésére. A vállalat vezetői hidiák. hogv a megfelelő számú autóbusz még nem minden. A kulturált közlekedés megteremtéséhez feltétlenül hozzá tartozik az utazó személyzet előzékenvebh mám- tartása is. TTgvanakkoi k^rile az utazóközönséget, hogv fe- welmezett magatartásukkal,' ;avaslataikkal segítsék ennek <. célnak a megvalósítását. Tóth Árpád volt, tojást törtek egy garbóban, százassal fedettek be egy poharat, és a százas az övék maradt, vagy Nyíregyházán M. Istvánnéval egy művirágot ültetettek el, hogy. az majd vasárnap reggelre kivirágzik és azon kívül, amit a jósláskor kaptak, még azt is megjósolták, hogy azon a •’asárnapon újabb ezer forin tot is fog nekik adni. mert pénteken már meglesz az ötös találata. T. Miklósnét is azzal csapták be. hogy a ruhát, amit most odaad, másnap visszaviszik és ugyanez" mondták H. Pálnénak is. A nyíregyházi járásbíróság dr. Péli-Tóth Sándor tanácsa Váradi Péternét — (Cili) — aki korábban tizenháromszor volt már büntetve — 1 év S hónap fegyházra, Tóth Lídiát (Puzsu) 1 év börtönre Ítélte és 2—2 évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Horváth Jánosnét (Rozi) 10 hónap szabadságvesztésre ítélték, de a végrehajtást 4 év próbaidőre felfüggesztették. Horváth né büntetése jogerős lett, Várádiné és Tóth Lidia, illetve védőik enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a három „jósnő” által kicsait értéket körülbelül 2000, forint körüli összegben állapította meg, de hogy pontosan mennyi volt, azt nem lehet tudni. A sértettek majdnem új dolgokról beszéltek, a vádlottak pedig rongyokat vallottak be. De nem is ez az ügy lényege dokkal inkább az, hogy még ma, 1973-ban is van, aki hisz a jóslásokban, hogy az a három asszony, akik körül egyik sem tudta megmondani mikor s--ületett, túliárt magukat okosnak vallott emberek eszén. (balogh)
