Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

¥St3. Iwffi, 71. tww *nnv a »fl 8. eMrf Jelentkezés, behívás9 értékelés Módosították az egyefemí, főiskolai felvétel szabályait A felsőoktatási intézmé­nyekbe történő felvétel sza­bályairól. a módosított intéz­kedésekről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztéri­um illetékesei a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — Az ismertebb jelent­kezési feltételeken kívül melyek a további fontos tudnivalók? — Néhány felsőoktatási intézmény, illetve szak, esti és levelező tagozatára csu­pán a megjelölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezé­sét szabad elfogadni. Az ag­rárjellegű felsőoktatási in­tézményekbe a mezőgazdasá­gi üzemek. vállalatok, a szakoktatás. a kutatás és igazgatás dolgozói, valamint a társadalmi szerveknél ha- 6onló munkakörben foglal­koztatott dolgozók pályázata jöhet számításba. A tanár­képző főiskolákra, a testne­velési főiskola tanári szaká­ra a pedagógus képesítéssel pedagógus munkakörben dolgozó, a tanítóképzők nép­művelő-könyvtáros szakára a népművelési vagy könyvtá­ros munkakörben alkalma­zott dolgozók, az óvónőképző intézetekbe olyan — képesí­tés nélkül, szerződéssel al­kalmazott — óvónők jelent­kezését lehet elfogadni, aki­ket a tanácsok a következő tanévben is alkalmazni kí­vánnak. — A felsőoktatási intéz­mény csupán a felügyelete szerint illetékes miniszter en­gedélyével fogadhatja el más felsőoktatási intézmény hall­gatójának jelentkezését. A munkáltató javaslatára a felsőoktatási intézmény esti és levelező tagozatán el kell fogadni azoknak a 35 évnél idősebb dolgozóknak a je­lentkezését is, akik nem ren- ftelkezjiek a szükséges elő­képzettséggel. A felsőokta­tási intézmények május ló­ig — nappali tagozatokon május 2-ig — érkezeit fel­vételi kérelmeket kötelesek elfogadná. — Hogyan történik a je­lentkezők behívása a fel­vételi Vizsgára? — Valamennyi jelentkező felvételi vizsgadíjat fizet, amely mindhárom tagozaton egységesen 50 forint. Ma­tematikából az írásbeli vizs­ga feladatait valamennyi fel­sőoktatási intézményre vo­natkozóan a Művelődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Mű­velődésügyi Minisztérium által kijelölt intézmények, karok írásbeli vlzsgaanya- gán kívül minden egyéb írásbeli felvételi vizsgaanya­got a dékán (főigazgató, igazgató) által megbízott ok­tatók állítanak össze, úgy, hogy azok a felkészültség le- mérésén kívül alkalmasak legyenek a rátermettség, a képesség vizsgálatára is. Az írásbeli vizsgát lehetőleg egy napon és azonos tételek alap­ján kell tartani. Az írásbeli dolgozat elkészítésére a fel­adat kihirdetésétől számított legalább 150—150 percet kell biztosítani; a szóbeli vizsgá­ra vizsgázónként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok értéke­lésének befejezése után kezdhető meg. — Hogyan értékelik a felvételi vizsgák eredmé­nyeit? — A felvételi vizsgán — az őt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullá­val jelölve és véve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli fe­leleteket, gyakorlatokat. Ezért a pályázó a nappali tagoza­ton a négy osztályzat össze­gének a felét, az esti és le­velező tagozatokon a négy kapja, a nap osztályzat összegét vagyis ilyen címen pali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagoza­ton húsz pontot érhet el. A osztályzatok összegének fe­lezése révén kapott fél pont­számot kerekítés nélkül kell figyelembe venni. — A nappali tagozatra pá­lyázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a közép­iskolai tanulmányi ered­mények alapján, az alábbi szabályok megtartásával ki­számított pontszámot hozzá kell adni. A középiskolai ta- nulmányi eredmények alap­ján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlageredményének figyelembevételével vagy anélkül történik megfelelő táblázat alapján. Minden esetben a pályázóra kedve­zőbb számítási módot kell alkalmazni. Az 1973. évi fel­vételi eljárásban a testneve­lési főiskolán csak az érett­ségi vizsga átlageredményé- vei kombinált táblázat al­kalmazható. — Hogyan történik a fel­lebbezés? — A jelentkezőnek az esetleges fellebbezést az il- I letékes miniszterhez címezve, I az elutasítás kézhezvételéts követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rek­torához (igazgatójához) kell küldenie. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gya­korló minisztérium és az ér­dekelt felsőoktatási intéz­mény veztőiből alakult bi­zottság dönt. A nappali ta­gozatokon a felvételi vizs­gákat június 25. és július 15, az esti, levelező tagoza­tokon június 15. és július 25, között tartják. A felvételre jelentkezés tanévében végző középiskolai tanulók mate­matikai felvételi írásbeli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. Agrármérnök­jelöltek tanulmányútja dzaboicsuau Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa jó kapcsolatot tart fenn a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Szabolcsból származó hallgatóival. Az egyetemen a Szabolcst hallga­tók és megyével szimpatizáló fiatalok megalakították a kelet-magyarországi klubot. A megyei tanács meghívására a klub tagjai, harmadéves és végzős hallgatók, köztük ösz­töndíjasok, szerdán Szabolcs­ba érkeztek háromnapos ta­nulmányútra. A hallgatókat Nyíregyházán Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője fogadta és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár mezőgazdaságának helyzeté­ről, éghajlati, közgazdasági viszonyairól, termelési célki­tűzéseiről. A hallgatók ezt követően ellátogattak a vencsellői Sza­badság és a rakamazí Győze­lem Termelőszövetkezetbe. Vencsellőn a szakemberellá­tást, Rakamazon az öntözéses gazdálkodást tanulmányoz­ták. A csütörtöki programban á kisvárdai Rákóczi Tsz, a Nyírtass! Állami Gazdaság és a vajai Béke Termelőszövet­kezet megtekintése szerepel. Ezekben a gazdaságokban fő­ként a gazdálkodással össze­függő feladatokkal, tervezés kérdéseivel ismerkednek meg. Pénteken délelőtt a Bak- talórántházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát keresik fel, délután pe­dig ellátogatnak a nyíregy­házi Ságvári és Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. A gaz­daságok megtekintése, mun­kájuk tanulmányozása köz­ben megismerkednek a tele­pülések nevezetességeivel, többek között a szabolcsi föld­várral, a kisvárdai várral, á vajai múzeummal. Máimban értékeiét Országos elismerésre pályázó tsz-ek A Tisza menti Tsz-ek Te­rületi Szövetsége társadalmi és önkormányzati bizottsága, az 1972. évi termelési verseny nyomán, mintegy félszáz tag­gazdaság részére küldött ér­tékelési útmutatót. A szövet­séghez 21 tsz-ből érkezett fi­gyelembe vehető verseny- eredmény. Az adatokat a szö­vetség revizorai is felülvizs­gálták. Végül, az értékelő bi­zottság javaslatára mind a nagy kategóriás (1727 hektá­ron felüli), mind a kis kate­góriás gazdaságok közül 5—5 gazdaság került felterjesztés­re a TOT-hoz, az országos színtű értékelésre. Nagy kategóriában, a fel­terjesztett sorrendi első ezút­tal a napkori Kossuth Tsz. Múlt évi gazdálkodási ered­ményeivel, a versenyértékelés feltételeinek megfelelően 54 ezer 191 pontot ért el. De az ötödik sorrendű nyíregyházi Ságvári Tsz is 30 ezren jóval felüli pontszámot teljesített. Kis kategóriában (1727 hektáron alul) a felterjesztett sorrend első helyére a nyír­egyházi Vörös Csillag került 92 ezer 294 versenvoonttal Ötödik, ugyancsak 30, ezren felüli pontszámmal, a tiszaka- nyári Havasi Gvopár Tsz. A felterjesztett nagy kate­góriások sorrendje: napkori Kossuth, pátrohai Zöld Me­ző, tiszaberceli Bessenyei, ra- kamazi Győzelem és a nyír­egyházi Ságvári Tsz. Kis ka­tegóriába tartozók: nyíregy­házi Vörös Csillag, tiszamo- gyorósi Egyakarat, mándoki Uj Élet, kisvárdai Rákóczi és a tiszakanyári Havasi Gyopár Tsz. Érdekes az értékelésnél, az egy szántóegységre vetített halmozatlan termelési érték és bruttó jövedelem adata. A nagyobb gazdaságoknál, a napkor! Kossuth Txz-ben ez a múlt évben 22 577, illetve 12 351, a pátrohai Zöld Me­zőben 19 713, illetve 11 108, a tiszaberceli Bessenyeiben 25 013 forintra alakult. A ki­sebb gazdaságok sorába tar­tozóknál, a nyíregyházi Vö­rös Csillagban a két fontos számadat aránya 54 298 és 16 150, a tiszamógyorósi Egy- akaratnál 19 284, illetve 10 557, a mándoki Uj Életben 20 969 és 8271 forint. Az országos értékelés ered­ményhirdetésére és a jutal­mak átadására májusban ke­rül sor. Remélhető, a sikere­sek közt szabolcsi gazdaságok is lesznek. (ab) Szakemberképzést de ne „albérletbe1 Múlt héten még tartott a tavaszi szünet a szakmun­kásképzőkben is. Pihenni esetleg a tanulóknak volt ide­jük, a tanárok viszont ki­használták a „csendet”, leg­alábbis a nyíregyházi 110. számú szakmunkásképző in­tézetben és nevelési értekez­letet tartottak. A téma, a programozott oktatás volt. Mit és hogyan — a tantár­gyankénti követelményszint és ezt hogyan, mennyit lehet egyénileg, csak a tanárra bízni. Nem akarunk most rész­letesebben szólni az értekez­leten elhangzottakról, hiszen jó néhány kérdése csak a közeli jövőben valósulhat meg, de egy javaslatot meg­említünk ebben a szórósán a jelen tanulóképzésével foglal­kozó cikkben. ló szók embert nevelni — A tanítás jelenleg két vonalon fut — mondta Len­gyel István, a Nyíregyházi Széchenyi István Szakmun­kásképző Intézet igazgatóhe­lyettese. Elméleti és gyakor­lati órákon neveljük a fiata­lokat, de nemcsak szakmun­kásokat, hanem szakembere­ket Szeretnénk képezni a há­rom év alatt. így a tanárok­nak főbbek között jó szak­embereknek, pedagógusok­nak is kell lenniük. Nem mindegy, hogyan készítik elő az órákat, mennyire teszik szemléletessé az oktatást, és milyen hosszú időbe kerül a napi feladatok ismertetése, kiadása, úgy. hogy az meg. is maradjon, de a maximali­zálás veszélyét is elkerül i ük. Közös nevezőt. egységes rendszert kell találnunk, de nemcsak a tanároknak, ha­nem a vállalatoknak Is. hi­szen speciális szakemberkép­zés iskola után, a vállalatok­nál valósulhat meg. Sajnos, néhol az első év­ben segédmunkásnak, és nem kezdő szakembernek tartják a tanulót és szükséges rossz­ként kezelik őket. akiknek adni kell „valamilyen” mun­kát. Elég nagy a tét, mert ha ezek a szemléletek elter­jednek. elég rosszul járnak a vállalatok is. Nem sok eredményé lesz a drága mil­liókért épített és berendezett csarnokoknak. a tanulók nem szívesen dolgoznak ben­nük, ha improduktív termé­keket termeltetnek velük és a 3 év után alig maradnak ot% tovább dolgozni. A megoldás ? Pedig megoldást lehet ar­ra találni, hogy a tantervi anyagot a gyakorlati munká­val össze lehessen kötni. Nemcsak elképzelések szület­tek, hanem gyakorlati pél dákkal is bizonyítani lehet ezt. A Csőszerelő Vállalatnál külön, gépekkel ellátott ter­99 me van a 60 tanulónak. A gyakorlati munkájukat pe­dig úgy szervezték, hogy legtöbbször az iskolában ta­nultakat — vagy a vállalat központjában, vagy külső építkezéseken — a gyakor­latban Is alkalmazhatják. — Tanulóink végezték az újfehértói állomás központi­fűtés-, víz- és kazánházszere- lését — mondta Csáki János főszerelés-vezető. önállóan, de szakemberek irányításá­vá? dolgoztak. Bent pedig nem először készítettek olyan termékeket — például fém­fű pénzkeretet — melyeken tulajdonképpen gyakoroltak, de a vállalatnak is szüksége volt azokra, örültek az ön­álló munkának, de annak talán még jobban, hogy segí­tettek olyan termékek elké­szítésében. melyeket a7- or­szágban sehol sem lehetett akkor kapni. A CSŐSZER tanulói sze- rétik a még most „ideigle­nes” munkahelyüket. Hogy miből lehet erre következtet­ni. amikor most üresek a termek, az öltözők, az ebéd­lő? Nemrégen KISZ-klubot rendeztek be, festettek, ta­karítottak. Társadalmi mun- kában parkosítanak, utakat alakítanak ki. Érzik, hogy a vállalatnál „nem adták ki albérletbe” képzésüket, a he­lyi oktatók és vezetők szinte naponta foglalkoznak problé­májukkal. Meg is van a ha­tása. A hatvan tanulóból 13 harmadéves ez évben sza­badul. Egyikük sem akar el­menni a vállalattól. — Tanulmányi eredmé­nyük alapján kapják először a fizetésűiket. Már közülük is, de elsősorban a később végzettekből kerülnek U azok a speciális szakembe­rek, akik az olefin program, a leninvárosi erőmű és olajfi­nomító, valamint a nyíregy- házi erőmű és a megye te­rületén levő munkák szak­embergárdáját fogják alkot­ná. Lehet az óvodáknál Is • M Az a jó kezdeményezés, amit a CSÖSZER-nél elindí­tottak az intézet tanárainak segítségével három évvel ez­előtt, sajnos, még nem álta­lános. A közös nevező meg- találása sok helyen, — nem tudni miért — nehéz akadá­lyokba ütközik. Lehetőségek vannak, és hadd említsünk meg csupán egyet a sok kö­zül. A megyei vállalatok szép számban csatlakoztak a böl­csődék, óvodák építésének programjába. Évente jelentős összegeket ajánlanak fél er­re a célra. Sokan úgy is segítenek, hogy több mun­kásukat „kölcsönadják” jő pár hónapra, akik az épít­kezésen dolgoznak. Nem le­hetne ezt a munkát a tanu­lókra bízni? Szakoktató, cso­portvezető irányításával ta­nulnának és dolgoznának ogyidőben, de úgy. hogy folyamatos munkájukat — az anyagok rendszeres ellátását már a Vállalatok vennék na­gyon is komolyán kezükbe. Hasznos javaslat, csak s vállalatokon múlik... Balogh Júlia / Húsvéti előzetes Segít a brigád -— 55 ezer liter tej Kiállítás és vásár április 21-lg a csúcs Húsvét előtti felkészülésről, a várható igényekről kérdez­tük a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat, a nyíregyházi tej­üzem és a Vásárosnaményi ÁFÉSZ illetékeseit. A sütőipari vállalatnál már az elmúlt héten egyeztették a várható igényeket a kereske­delem képviselőivel. A végle­ges megrendelések beérkez­tek, de a folyamatos kérése­ket is figyelembe tudják venni. A termelésbe bevon­ták a nyugdíjas dolgozókat és egy 14 tagú KISZ-brigád fel­ajánlotta, hogy csütörtöktől ők is segítenek a termelésben, pénteken és szombaton pedig értékesítéssel foglalkoznak majd. A nagyobb forgalomra péntektől számítanak és ezért szombaton egész nap dolgoz­ni fognak. összesen 370, ebből Nyír­egyházának 250 mázsa kalá­csot készítenek. Kenyérből csupán egyetlen napra — szombatra — 6 vagonnál süt­Szabátysértést ügyek Árkalkuláció nélkül a piacon A Nyíregyházi Városi Ta­nács V. B. termelés-ellátás- felíigyeleti osztálya feljelen­tést tett T. J. nyíregyházi la­kos ellen azért, mert 1973. március 7-én a Búza téri pia­con tartott ellenőrzés alkal­mával T. J. felesége — aki az árusítást végezte az árusí­tott termékekre árkalkuláci­ót nem tudott felmutatni. Az erre vonatkozó korm.- rendelet előírja, hogy árellen­őrzés céljára a kisiparcfcoknak árvetést kell készíteniök, a szabad árformába tartozó ter­mékekre és szolgáltatásokra. A rendelet 6. paragrafus 1. bekezdése előírja, hogy az ár­vetésnek egy-egy példányát a hozzátartozó bizonylatokkal együtt 5 évig köteles meg­őrizni. A mulasztásért T. J. kis­iparos tartozik felelősséggel és mulasztásával szabálysér­tést valósított meg, melynek következtében 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó. A pénzbírság kiszabásánál a szabálysértési hatóság eny­hítő körülménynek vette, hogy T. J.-t az utóbbi két éven belül szabálysértés mi­att nem bírságolták, valamint azt, hogy igen idős korú. A fentiek figyelembevételével 100 forint pénzbírsággal súj­tották. Ugyancsak a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelés­ellátásfelügyeleti osztálya tett feljelentést T. I. nyíregyházi lakos ellen, aki a Búza téri piacon a felesége által áru­sított termékekre a kalkulá­ció készítésének alapját szol­gáló bizonylatokat felmutatni nem tudta. T. I.-t 200 forint pénzbírsággal sújtották. A ki­szabott pénzbírság meg nem fizetése esetén elzárásra át­változtatható. A megyei élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat feljelen­tése alapján tárgyalta a sza­bálysértési hatóság B. E. és N. J. nyíregyházi pénztárosok szabálysértési ügyét. A válla­lat próbavásárlás alapján megállapította, hogy a ház­tartási bolt egyik pénztárosa 1 darab gyümölcsfolttisztítót 4,40 forintos ár helyett 6,40 fo­rintért számolt fel. Ezzel 2 forintos árdrágítást követett el. Az ide vonatkozó törvé­nyek értelmében ezzel a cse­lekménnyel 500 forintig ter­jedhető pénzbírsággal sútjha- tó árdrágítást valósított meg A fentiek alapján mindkettő­jüket 200—200 forintos pénz­bírság kiszabásával sújtották nek. Az utolsó napokba® zsurkenyéfből napi 6 ezer, zsemléből 50 ezer, kifliből 60 ezer darabot adnak át a ke­reskedelemnek. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzeme a megyeszékhelyet és körzetét — Záhonytól Tiszadobig — látja el tejtermékekkel. Vaj­ból az átlagnapokon 15 mázsa fogy, de most megháromszo­rozódott az igény — mintegy 50—55 mázsát vásárolnak. 18-tól kezdik árusítani a ked­velt, 25 deka*, saját csomago­lású vajat is. Tejből, a kannással együtt napi 45 ezer liter megy éL Szombaton számolnak a csúcsforgalommal. Hft a ter­vezett 55 ezer liter elfogy, es egyben üzemi csúcsot is je­lent. Tejfelből, a poharasból 15 ezer darabos tétellel ké­szülnek, kannásból pedig 2090 liter körüli mennyiséggel szá­molnak. Vidéken a helyi ÁFÉSZ-ék gondoskodnak elsősorban aa ellátásról. Vásárosnaménybaa például 12 község boltjaiba szállítanak. Az ÁFÉSZ áru­készlete 10 százalékkal maga­sabb, mint az előző évben. A tavalyinál jóval több csoko­ládéfigurát kaptak a Kisvár­dai FÜSZÉRT-től és a Ve­gyi Nagyekereskedelmi Vál­lalattól, a szeszforgalmitól és ugyancsak a FÜSZÉRT-től több ezer palack minőségi bort. Az utóbbi két vállalat 30 napos tárolási készlethl- telt adott a szövetkezetnek, ami a fizetést jelentősen meg­könnyíti. Hogy a forgalomban fenn­akadás ne legyen, növelték a túrajáratokat — az ÁFÉSZ saját gépkocsijával szállítot­ta ki a helyi ABC-áruháa összes igényét. Számítva a vásárlók nagy érdeklődésére, április 17—Sí­ig „Modem háztartás — kul­turált életmód” címmel ki­állítást rendeztek a bútorbolt bemutatótermében. A kiállí­tott konyhabútorokat, elekt­romos háztartási géoekstj fürdőszoba-felszereléseket, mosó- és tisztítószereket, va­lamint a hús- és zöldségkon­zerveket meg lehet vásárolót (L pj

Next

/
Oldalképek
Tartalom