Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

1973. április 17. iretlüT-MAGYAÄÖWSZÄS «. »MdI A vendégvárás ár(ny)oldalai II. Mennyiért reggelizünk ? Az előző részben azt már tisztáztuk, hogy bajok vannak a menürendeiet megtartásá­val, a menük áraival és a tö­megétkeztetés terén is bő­ven akad tennivaló. Dehát ezt csak délben és este érezzük. Mi van reggel? Hogyan ala­kították ki az árakat azok az éttermek, bisztrók, tej ivók, ahol reggelizni szeretne a kedves vendég? Erről a témá­ról is alapos felmérés készült és nem véletlenül, hiszen a tej- és tejtermékárak emel­kedése után a belkereskedel­mi miniszter irányelveket adott a vendéglátás idei mun- kájáhóz, a megyei tanács Vb kereskedelmi osztálya pedig időben felhívta a figyelmet a vendégek, a társadalom elvá­rásaira és arra iS. hogy az ár­növekedések miatt szeré­nyebb haszonnal elégedjenek meg a vállalatok és szövet­kezetek. A vizsgálat meglehetősen széles területet érintett, szin­te valamennyi bisztrót, presz- szót, éttermet, tejivót, szak­boltot, ahol sok tej, vagy tej­termék fogy. Nézzük először a vendéglátót: náluk hogyan alakultak az árak. Mindjárt az elején leírjuk: figyelembe vették az árváltoztatásról szóló rendeletet, csakhogy — mivel az árfelelős nem kapta meg a minisztérium irányel­veit — az árképzésben nem érvényesítette a társadalmi elvárásokat. A haszonkulcSö- kat azonban — ha nem is tudatosan — csökkentették egy presszó és a Rákóczi úti bisztró kivételével, ahol az ételeknél megmaradt a ko­rábbi 51,4 százalék, a tejes italoknál azonban ez — a kakaó kivételével — nem megfelelő: a forralt tej­nél 58, a tejes kávé­nál pedig 86 fillérrel maga­sabb árrést realizálnak, mint január 8. — á rendelet életbelépésé — előtti időben. Nem hajtották végre a ha­szonkulcscsökkentést a Kör­út étterem II. osztályú presz- szójában sem. Bár — az azo­nos éttermi és nresszóár al­kalmazása miatt — 2 száza­lékkal csökkentették az irányhaszortkulcsöt, az el­térést azonban 2 százalékkal emelték. Emelkedett január 8. óta a tejjel készült ételek ára, pe­dig a vállalatnál nem emel­ték a haszonkulcsokat, de nem éltek az elvárásoknak megfelelően az engedmény­adás lehetőséseivel sem. A Hotel Szabolcsban például nem emelték ugyan a reggeli árát. de egy valót — amit korábban kétfelé, az áremelés után — négyfe1-5 vágtak, Csak azért., hogy a 20 forintos reg­geli árba beleférjen. Az Itt alkalmazott haszonkulcs — amelyik azonos a lanuár előt­tivel — lao százalékos és ez még akkor 1$ magas, ha I. osztályú helvről van szó. Az élelmi szer Ví yvoreske- daimi vénalat. amelyik ié tat- ivót működtet —— ehhéi 12 Nvíreevhézán van — halttaj- ban lő volt az pikánzelés. paéi" tudniillik. hngv nlnnso­pvnhh haszonnal hozzáír for- froTnmKa a teles italnlrat. a gzém''-árlaa azoahan laiha nsú­SZf-gt áej Zrdalros raédon itt is a vállalat !n-rrófn tév°dtak. A, régi nyersanyagárat az új fo­gyasztói ár százalékában mu­tatták ki, így a hászonkulcs- csökkentés ellenére harminc­negyven százalékkal lett magasabb az árrés, mint az elmúlt évben. Azt is hozzá kell azonban tennünk, hogy á kisker-boltokban en­nek ellenére olcsóbbak a tej és tejtermékek, mint mond­juk a vendéglátó bisztróiban, a vizsgálat óta pedig csök­kentették is az árakat. Több helyen kifogásolta a Vizsgálat — és teljes joggal —, hogy nem tartanak kan­nás tejet, hanem a polipackos tejből mérnek a fogyasztók­nak. Ez a boltokban jól be­vált csomagolás csak elvitel­re előnyös, tejivókban, vagy ételkészítéshez a kannás, az olcsóbb tej felhasználása célszerűbb. Ezért kerül többe Vásárosnaménvban, a tejinari vállalat boltjában egy pohár tej — persze ebben nincs ben­ne a boltvezető hamis szám­lázása és az sem. hogy a vizs­gálat Időpontjában lejárt szavatosságú telet mért — drágábban lehet tejet In­ni. Lehetne folytatni a felsoro­lást a megye többi szövetke­zetében tapasztalt tej- és tej- termékársk kialakításáról, képzéséről, a cukrászsütemé­nyek árairól, mert szinte mindenütt találkoztak az el­lenőrök — enyhén szólva — nem követésre méltó példák­kal. Az általános megállapí­tást talán úgy fogalmazhat­nánk: arra mindenütt vi­gyáztak, hogy a megszabott hatósági árat túl ne lépjék, de alig akadt egy-két hely, ahol a haszon csökkentésére kiadott irányelveket érvényre juttatták Volna. Néhol azért, mert az árfelelős nem is lát­ta, máshol pedig azért, mert á2 irányelvek nem kőtelező érvényűek, figyelmen kívül hagyásuk semmilyen konzek­venciát nem Vón maga után. (!) Kétségtelen, hogy ezek az árak nem a csillagokban jár­nak, hogy a haszonkulcs­csökkentés ló—20, esetleg 40 fillért jelent egy-egy fo­gyasztónak. Csakhogy éz na­ponta Ismétlődik, mert a téj- ivók, a bisztrók, vagy akar az éttermek reggeliző vendé­gei nemcsak alkalmanként, hanem mindennap visszaté­rő vendégek és havonta már jelentősebb a pluszként kifi­zetett Összeg is. A régi szólásmondás úgy tartja: nagy forgalom, kicsi haszon 1 fis ez ma jobban ér­vényes, mint bármikor. Nem mindenkinek van ideje otthon reggelizni és talán lényegesen magasabb lehetne a forgalom egy kicsit szerényebb árak mellett. És azt sem árt még egyszer leírni: a vállalati gazdálkodásban —- az adózási rendszer és a dotáció miatt — kifejezetten előnyös az étel­forgalom növelése még akkor is, ha nincs rajta a maximá­lis nyereség. De ázt is hozzátehetiük; van más áruféle a vendéglá­tásban. ahol tetszés szerint állapíthatják meg az árakat. Következik: Pillantás 9 szállodákra. Balogh József Mátészalka egymilliója A társadalmi munkaverseny győzteseiről Ttíy,rendészeti ulaeít»s ax állami lakóházakban A napokban tartották meg az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat 110 házfelügyelő­jének az éves tűzrendészet! oktatását. A házfelügyelők és a bérlők tűzrendészet! felada tail a járási és városi tűzoltó­ság tűzrendésze és parancs­noka ismertette a házfelügye lökkel. Az oktatás során megkü­lönböztetett figyelemmel szól­tak a vezetékes és probán-bu- tán gáz lakóházi tűzrendészet) szabályairól. Közismert, hogy a lakóházak korszerűsítésével belépett a szolgáltatások so­rába a vezetékes és a propán- bután gáz, mint korszerű fű­tő- és Hizelőeszköz. A bizton- sáíor ''emelés fe'tétele a? előír ‘.vízrendészeti utasítás beta tavai valósítható meg. Az utasítás megszegéséből előfordult tűzesetek arra fi­gyelmeztetnek, hogy nagy szükség van a megelőző tűz­rendészet! ismeretek fokozá­sára. Az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat igazgatójának, rendészinek és a vállalat tűz- rendvédelml bizottságának intézkedése alapján a lakó­házi gyűlések során a házfel­ügyelők ismertetni fogják a lakóházakra vonatkozó tűz­rendészet! utasítást. A bér­lőket arra kérik, hogy saját érdekükben vegyenek részt a lakógyűléseken, a rájuk vo­natkozó utasítást tőlük telhe­tőén tartsák be. A lakógyűlé­sek időpontjáról a vállalat házkezelősége időben értesí- Vm fogja a bérlőket. A járá- és városi tűzoltóoarancs­•feság, kéri, hogy a lakosság saját érdekében tartsa be a lakóházakra vonatkozó tűz­rendészet1 szabályokat A megyei tanács végre­hajtó bizottsága és a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége meghirdette — külön­böző települési kategóriák­ban — a társadalmi munka versenyét. Mátészalka azon­ban 1972-ig nem nevezhetett be a versenybe, mert az egy lakosra jutó, konkrétan el­végzett társadalmi munka (tehát készpénztámogatás nélküli) értéke nem haladta ,meg az évi 100 forintot. Már­pedig azok a települések, amelvek ezt a szintet nem tudják biztosítani — be se nevezhetnek a versenybe. 1971-ben Mátészalkán „csak" 800 000 forint volt az elvég­zett társadalmi munka érté­ke. A városi tanács, a párt­bizottság, a Hazafias Nép­front és a KISZ-bizottság ve­zetői méeis úgy látták. s úgy értékelték az 1971. évi eredményt, hogy elérkezett az idő. amikor a nagy tele­pülések kategóriájában Má­tészalka is benevezhet ebbe a szép. nemes, többszörösen közös hasznú versenvbe. Mi tagadás, a győztesnek járó egymillió forintot Is szeret­ték Volna elnyerni, tehát a tisztes díj is bűzdítolta a vezetőket s nem kevésbé a város lakóit, az üzemek, vá1- lalatok dolgozóit, az iskolák tanárait és diákjait. Az a hwonyos nvo’c óra Kezdődött a szervezéssel — hiszen a jó szervezés alap­vető bázisa a sikernek. A városi pártbizottság, a KIS2- biaottság, a Hazafias Nép­front bizottsága és a városi tanács képviselői tanácskoz­tak az üzemek, vállalatok, Intézetek, iskolák képviselői­vel, akik egyetértettek a céllal és vállalták a társa­dalmi munka szervezését, ez­zel együtt a mozgósítást is. A tanácstagi körzetekben négytagú lakóblaottságok alakultak, s ezek — a tanács­tag irányításával — közvet­lenül szervezték utcáikban a társadalmi munkát, elsősor­ban a virágültetést és a fá­sítást . Az egyes utcák és ta­nácstagi körzetek közt 1* versenyt szervezték a „Tisz­ta, virágos Mátészalkáért!” jelszóval. A virágul tetősben. Utcaszépítésben, fásításban legjobb utca részére a városi tanács 10 000 forint jutalmat ajánlott fel. És elkezdődött a verseny, amely kiterjedt az egész városra. Az üzemek, vállalatok, intézetek, isko­lák, szocialista brigádok kollektívái mellett részt kér­tek és kaptak a társadalmi munkából a kisiparosok is, de voltak emberek, akik a kollektívával együtt, B azon kívül egyenként is rengete­get dolgoztak. Köztük is leg­többet Csóka Imre tervező, a költségvetési üzem műsza­ki vezetője, aki egymaga 65 870 forint értékű tervezést végzett el társadalmi mun­kában. Ezenkívül része Volt az üzem kollektívája által végzett társadalmi munká­ban — annak szervezésében & irányításában — is. A városi tanács és a Ha­zafias Népfront bizottsága jelszóval is mozgósított: „Nyolc óra társadalmi mun­kát Mátészalkáért!’’ Ez is jelzi, hogy nem kértek túl sokat, viszont azt is tudták, hogy aki nyolc órát dolgozik — az többet is fog dolgozni. S tudták, hogy lesznek em­berek, meg kollektívák, akik sokszorosan túlteljesítik a nyolc órát. És az összesített végered­mény : hárommillió forint értékű konkrétan elvégzett társadalmi munka. További 1 420 000 forint készpénzes támogatás az üzemek és vál­lalatok részéről. A társa­dalmi munkához — elsősor­ban az üzemektől, vállalatok­tól — kapott különböző anya­gok és szerszámok értéke majdnem 900 ezer forint, így az összesített érték: 5 300 000 forint segítség és társadalmi munka 1972-ben. Mátészalka város a nagy települések közt ezzel a tel­jesítménnyel lett ' első és megkapta a győztesnek járó egymillió55 forintot. A legjobbak Az üzemek és a vállalatok közül legtöbbet teljesített a Kraszna menti Kútfúró Vál­lalat kollektívája, amely egymaga 387 ezer forint ér­tékű konkrétan elvégzett tár­sadalmi munkát teljesített. Ebből a Vállalat minden dol­gozójára 4835 forint jut. Ez a Vállalat a társadalmi mun­kaverseny II. kategóriájában elnyerte a városi tanács vb I. díját, a vándorserleget és az oklevelet. A II. díjat a Kraszna-balparti Vízrendező Társulat kapta meg, amely­nek kollektívája 104 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. Harmadik lett ebben a kategóriában a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet, amely — annak ellenére, hogy mun kaerőhiánnyal küzd — 1972- ben 160 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a városban, a városért. Ki­emelkedő eredményeket ér­tek el az ÉRDÉRT Vállalat dolgozói is, összesen 217 600 forint értékű társadalmi munkával. A városi tanács vb költségvetési üzeme 126 ezer forint értékű társadal­mi munkával járult hozzá Mátészalka gyarapításához, gazdagításához, elsősorban népművelést és más közcélt szolgáló munkák elvégzésé­vel. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár 87 260, a szakipari ktsz 67 750 forint értékű tár­sadalmi munkát teljesített. És még lehetne sorolni sok más üzem és vállalat nevét is. Az iskolák közül ki­emelkedő az Esze Tamás Gimnázium és Szakközépis­kola tanulóinak teljesítmé­nye; több. mint 100 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a diákok. Az általános iskolák közül 48 728 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a 3. számú általános iskola tanu­lói, de kiemelkedő a Hősök terei é* a Zalka Máté Álta­lános Iskola tanulóinak tel­jesítménye is. A város is­koláinak tanárai és diákjai összesen negyedmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek el Mátészalkán 1972-ben. A legtöbb készpénzsegítsé­get a MÁV mátészalkai cso­mópontjától (debreceni igazgatóság) kapta a városi tanács, összesen 650 ezer fo­rintot. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága a MÁV mátészalkai MSZMP csúosvezetőségét és szakszer­vezeti bizottságát vándor­zászlóval és elismerő okle­véllel jutalmazta. Konkrétan végzett társadalmi munkán túl egyenként 200 ezer fo­rintot adott a MEK alma­tároló üzemegység, a tej­üzem és a TITÁS2. Az ál­lami tangazdaság 86 000, a Mátészalkái ÁFÉSZ 83 000 forint készpénzt adott. A szocialista brigádok kö­zül dicsérő oklevelet kapott az ISG Landler Jenő szocia­lista brigádja és minden brigádtag megkapta a „Má­tészalkáért végzett társadal­mi munkáért” feliratú bronz­plakettet. Ilyen feliratú arányplakettet kaptak még hatan, ezüstöt tízen, bronzot szintén tízen. Jogos tehát az öröm Má­tészalkán, és jogos az egy­millió forint jutalom is. A pénz sorsáról a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront vá -i bizottsága közösen döntőit. Elhatározták, hogy sport­uszodát építenek Mátészal­kán, a termálfürdő terüle­tén. Ezzel elősegítik az ús-: s és más vizisport fejlődéséi :S a városban. A sportuszoda i millió forintba kerül. A pénz másik felét a Szabóiig Szatmár megyei Víz- és C- i- tornamfl Vállalat biztosi t, amely megépíti az uszoda' A terv elkészült. OH.sz gyártmányú. előre gyártott medenceelem’’:st vásárol­nak. A cég tízéves garanciát vállal az uszodáért. Meíkéljízerpződfitl a par-ősit olt leruel — Július végén, de legké­sőbb augusztusban átadják az uszodát Mátészalka lakói­nak. S még néhány szót a vá­roson belüli versenyről, meg a további célokról, tervekről. 1973-ban tovább folytatják a társadalmi munkát, me? a versenyt is a nagy telepü­lésekkel. A Kraszna menti Kútfúró Vállalat máris vál­lalta két kút megfúrását aí Ujfalusi és a Vágóháza ne­vű tanyákon, ahol még nincs jó ivóvíz. Ez a vállalás egy­magában is 300 000 forint, Készíti vállalását a több! gyár, üzem és intézet is. 1973-ban további fontos fel­adat a parkosítás és az ut­cák fásítása. vi rágosítása, szépítése. Az elmúlt két év során megkétszereződött a parkosított terület Mátészal­kán. 1973-ban társadalmi munkával kétcsoportos óvo­da építését tervezik a Dózsa György Utcában, cigánygye­rekek részére. Bővítik az új­telepi óvodát is. Az idén hozzákezdenek az ifjúsági és úttörőház építéséhez. A jelenlegi Móricz Zsigmond Művelődési Házat alakítí-ik át. Itt is lesz mód és atka- lom a társadalmi munkára. És a Cél. a szándék ismétel­ten az. hogv elnyerjék a nagy települések első díját. Szelídre! József A házigazdák alig tizen­évesek. Tiszadobon, a gyer­mekvárosban vagyunk. A péktanulók a tanműhely elő­csarnokában mákos kiflivel, brióssal, fahéjas tekerccsel kínálják az érkezőt. A ke- lesztőkoceikon sárgára sült fonott kalácsok — kávéházi negyedesek sorakoznak. Állami gondozott gyere­kek — nagyrészt élő szülők „árvái” lakják az otthont. A nevelőtestület és a gyerek- közösség érdeme, hogy mind­nyájukból szakmával ren­delkező dolgos ember válik. Az otthont jelenleg 238 fiatal lakja. Tanulmányaikat az általános iskola 5—8 osz­tályaiban végzik. Sőt: a 7. és 8. osztályban van esti ta­gozatuk is. A gyerekek — akik túlkorosak — az isko­lai oktatással párhuzamosan szakmunkásképzésben is részt vesznek, öt szakmában — asztalos, lakatos, cipész, kő­műves és pék — folyik a szakmunkásképzés. így mire elvégzik az általános isko­lát, szakmunkás-bizonyít­ványt is szereznek. Ami mindezek mellett még fontosabb: a veszélyeztetett környezetből, feldúlt családi életből, árvaságból és veszé­lyes környezetből állami gondozásba vett gyerekekből becsületes, munkaszerető, családjuknak élő embereket nevelnek. Ezt bizonyítják azok a volt otthonlakók, akik az intézet tizenötéves fennállása óta a tiszadobi gyermekvárosból kerültek ax Tartozni valakihez élet legkülönbözőbb terüle­teire. Fiatal életük fájó pontja: szeretnének tartozni valaki­hez. Általában a csoportve­zető nevelő van hozzájuk legközelebb, ö ismeri leg­jobban örömüket, bánatukat. A családi tűzhely melegét azonban a* ő törődő gon­doskodása nem tudja telje­sen pótolni. Az élő szülők keveset tö­rődnek gyermekeikkel. A láthatósági engedélyt — a nagyobb szünetek idején a gyerekek is csak ennek a birtokában utazhatnak haza a szülőkhöz — az esetek nagy többségében a gyerek több­szöri sürgetésére szerzik meg a szülők. Láthatósági enge­déllyel a szülő bármikor fel­keresheti a gyermekét. A gyakorlat az, hogy erre igen ritkán kerül sor. Sajnos van olyan eset is, amikor a szülővel való ta­lálkozás feldúlja a gyereket. Ami még ettől is visszataszí- tóbb: az is előfordul, hogy a szülő elszöktette a gyerekét az otthonból. Az sem ritka jelenség, hogy a gyerek szökik haza. fiz a későn, tizennégy, tizen­öt éves korban állami gon­dozásba került gyerekekre jellemző. Azért káros ez, mart a gyerek, be rövid idő­re is, de visszakerül abba a régi környezetbe, amelyikből éppen az állami gondozás emelte ki. Elmondják az intézet ve­zetői, szinte biztosan tudják, hogy az ilyen „szökött” gye­rekeket hol kell keresni. Több eset van, amikor a hi­vatalos szervek hamarabb megérkeznek a gyerekért, mint ő hazaérne. Persze, mindezek csak epi­zódok, amelyek döntően nem befolyásolják az ott­honban folyó oktató-nevelő munkát. És nem is általá­nos a fegyelmezetlenség. Jel­lemző az intézeti fegyelem és a becsületesen végzett munka. Ennek egyik bizonyítéka az otthon péktanulóinak a tel­jesítménye. Náluk az első és második évfolyamon folyik képzés. Hetvenketten van­nak az externistákkál együtt, ök látják el naponta ke­nyérrel Tiszadobot. Tiszada- dát. Ez napi 15 mázsa ke­nyér lesütését jelenti. Ezen­kívül sütnek naponta 12 ezer darab különféle — te­jes, vizes, vajas árut, átlag­ban számolva — süteményt. Ahogy szemléli a hozzáértő szem a megbízható tésztave­zetésüket, kemencemunká­jukat, az is megállapítható, hogy jó pékek válnak belő­lük. A szorgalmas, odaadó munkának megvan a gyü­mölcse. Minden tanulónak van takarékbetétkönyve. Ke­resetük 80 százalékát betét­könyvbe rakják, a fennma­radó rész pedig a zsebpénz. Aí otthon lakóinak zöme 6 ezer forint körüli összeget tud összegyűjteni, mire el­végzi az általános iskolát és megszerzi a szakmunkás-bi­zonyítványt. Ilyen összeggel könnyebb indulni az új munkahe­lyen. Az intézet erről is gondoskodik. Évek óta gyü­mölcsöző kapcsolatuk van a bázisüzemekkel, a szövet­kezetekkel, akik a tanulás ideje alatt támogatják a ta­nulókat, végzéskor pedig munkahelyet biztosítanak nekik. És nemcsak a munkahely a döntő, hanem a gyereke­ket fogadó kollektíva, ami segít az életbe indulás ne­hézségein. Ilyen munkáskor zösségek várják a Tiszado­bon végzett szakembereket Miskolc, Debrecen cipőgyá­raiban, építkezési vállalatai­nál, Leányfalu szövőgyárá­ban. a bányák tmk-műhe- lyeiben, Rzabolos-Szatmár pékségeiben. Otthonuk ápoltsága, felsze­reltsége, varázslatos parkjá­nak szépsége, téli, nyári, föl­di és vízi sportolási lehető­ségei, barkácsműhelyei, a község lakóinak törődése mind segítik fejlődésüket, emberré válásukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom