Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
197S. március 9. KSX.ET-M AOT AROHSZ A<9 S. ofM Anni néni ügyfelet fogad. Károly Sándorné áprilisig „csak” három község ügyelt Intézi — húsz éve tanult Jó módszereivel — az új tanácsválasztások után azonban már nemcsak Kölcse> Sonkád és Fülesd, hanem Botpalád és Kispalád ügyeinek is intézője lesz. Képünkön azt lestük el, amikor egyik Ügyfelének magyarázza meg az ,ágazat”. Ed- dig három falu „Anni nénije” volt, tavasztól öt falué. Nagyközség lesz Kölese Közel háromszáz éves a kölesei fatorony, megyénk tizen négy fatornya közül az egyik legszebb, nyolcszög letü — ugyanannak a jarpal ácscsaládnak a remekműve amelyik a másik tucatnyi vasszög nélküli ácsrcmeklésévf dicsekedhet. Egyet, — a nemesborzovait — elvittek a széni endrel országos falumúzeumba. A többi itt maradt. Szépek 1 Nézik is. Kölesén járva, nem lehet kihagyni. Az eredetileg Vörös Kakasnak elnevezett, de a helybeliek által már a megnyitás napjától . vörös pulykának” becé- *ett új kölesei étterembe az elmúlt héten érkezett meg a „wurlitzer”. Vagyis, a zenegép. Egy forint, egy nóta. A kölesei fiatalok cinek is e lehetőséggel. Az Elnöki Tanács határozata, amely szerint az új tanácsválasztásokon már nemcsak Kölese, Sonkád és Fülesd választ közös tanácsot, hanem két további falu is csatlakozik hozzájuk a környékről: Kispalád és Botpalád — valamint a megyei tanács határozata, amely áprilistól nagyközséggé nyilvánítja a Himnusz írójának névadó faluját, ebben az esetben nem elsősorban a „nagy faluból nagyközség” elvén ítélte meg a helyzetet, hanem a központosítás gondolatából indult ki. A Kölcsey család birtokközpontja ugyanis már régen ter- nészetes centruma a környező kisebb falvaknak. Hogy az tak Itt kereszteződnek, annak természetes oka, hogy a valakikor nagyon sok ágra szakadó Túr folyócska itt, Kölesénél lyújtott egy ággá egyesülve természetes átkelőhelyet, gázlót, imiből nem is kevés jövedelme származott birtokosainak a középkor vámolási jogán. Akkoriban igen jómódú uradalom, kolostor és egy felsőfokú tanintézménynek számító bentlakásos iskola is volt a községben. Ami egykori szerencséjét hozta, abból lettek romjai is- útjába esett az erre járó hadaknak. Tatár égette, török dúlta Sok volt a birtokviszály. Az egykori periratok szerint itt földesurak jártak át néhány holdnyi elszántott területért bosz- szúból lelőni egymás jobbágyait. Ráadásul a múlt század eleji kolerajárvány is úgy megtizedelte lakosságát, hogy a birtokosok nagy számú szlovák telepest hoztak a munkáskezek biztosi tására. De jöttek rutén és talán román telepesek is a most már „négytemplomos” községbe, ismét fokozva ezzel központi szerepét. Ezért is volt valamikor havonta vásárja. Még most is évi 8— 10-et tartanak. Az 5000 lakosú és öt faluból álló konglomerátum életébe természetesen sok változást hoz áprilisban a nagyközségi rang, de nem mindent. Már eddig is sok minden megvan ahKölesén a belterületen — mint jövendő nagyközségben — csak emeletes házakra adnak ki építési engedélyt. Az első emeletes épület az áprilisban nagyközséggé váló faluban az új tanácsháza volt. hoz, hogy a centrum szerepét játssza Kölese. Itt van a körzeti orvos székhelye, a gyógyszertár, az ÁFÉSZ központja és egy jól müködö kis sütőüzem. A körzet állatorvosa is itt lakik. Nagyon „almás falu” a központi község. A Fehérgyarmati Állami Gazdaság több száz holdas gyümölcsösén kívül a Kossuth Termelőszövetkezet fái is sok almát érlelnek évente, ezen kívül alig van házikert, amelyben ne volna egész sor gyümölcsfa. A felszabadulás után majd kétszeresére kiépítkező községnek van olyan utcasora, melyet egyenesen gyümölcsösökből telkesítettek. Legújabban pedig nagy kiterjedésű málnást telepítettek, mely hamarosan teremni fog, munkát és keresetet nyújtva az itteni nőknek. A község belterületén már csak emeletes házak épülnek. Ilyen a tanácsházán kívül a TITÄSZ körzeti székháza és néhány szolgálati lakás Is. Árvizet évszázad óta nem látott a falu. Az 1848-as Tisza- árjától megvédte az új Túr-csatorna magas töltése, mely a sonkádi faiuvégen húzódik. Az 1970-es szamosközi tenger partja pedig éppen csak, hogy nem ért a falu határáig. De mindkét esetben befogadták és segítették a menekülőket, 1970-ben még szükségkórházat is létesítettek az ápolásukra, ide költözött a vízbe került fehérgyarmati kórház egy részlege. Talán ennek a régen megszokott központi szerepnek és az emberségből tett jeles vizsgának köszönhető, hogy a környék és a társfalvak őszintén örülnek a nagyközségi előrelépésnek. Hiszen Kispalád több, mint 30 km-re van a járási székhelytől és bizony egy építési engedélyért sem elég csak egyszer beutazni. Tavasztól kezdve jóformán minden ügyét itt intézheti az öt falu népe. Erdőhát egyik természetes központjában. Gesztelyi Nagy Zoltán és Hammel József képes riportja Gajdos Miklós és Szakács Lajos, a kölesei Kossntl Termelőszövetkezet javítóműhelyében munkába vesznek egy MTZ traktormolort. ___________________ Radács Sándor, a Kölesei ÁFÉSZ sütőüzemének dolgozója, kiszedi a Pajtás kemencéből a frissen sült kenyeret, a napi több, mint húszmázsás teljesítmény első gőzölgő darab-, jatt. Étteremi hús' zöldség — dj szavak a jövendő nagyközség. Kölese történetében. Pár hete nyílt meg * fo- yasztási szövetkezet új háza, melyben — reméljük - a talponálló kiszolgálásnál és a sok ellátatlan piaci szatyorjának legtöltésénél az eddiginél jobban vizsgázhat a fogyasztási szövetkezet
