Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

1 oldal rtT3. március fS. Baloldali sikerek a francia választásokon Kora délutánig ismeretessé vált a 490 mandátum közül 487 sorsa. A 487 mandátum pártok szerinti megoszlása a kö­vetkező: az URP, a kormánykoalíció összesen 259 mandátumot szerzett, a koalíción belül az egyes pártok részesedése a kö­vetkező: UDR 184; CDP 21; Független Köztársaságlak 54; (az előző nemzetgyűlésben áz UDR 277, a CDP 33, a Független Köztársaságiak 61 mandátummal rendelkeztek). A baloldali unió pártjai összesen 181 mandátumot kap­tak. ezek megoszlása a következő: FKP 73, Szocialista Párt 89 Baloldali Radikálisok 16, PSU és egyéb baloldali jelöltek 3 (az előző nemzetgyűlésben 34 kommunista, 42 szocialista, 13 radi­kális és egy PSU-képviselő foglalt helyet). A reformerek mandátumainak száma: 28. Ezenkívül kü­lönböző jobboldali csoportokhoz tartozó 19 jelölt került be a nemzetgyűlésbe, egy részük előreláthatólag a kormánykoalíció táborához csatlakozik majd. HTRMAGVAHÄZÖNK A francia nemzetgyűlési választások legfontosabb jel­legzetessége, hogy a politikai erőviszonyok igen lényegesen eltolódtak - o'oldal javára. Ennek elk a gauileista koffliliriyltfcalieió megőrizte abszolút többségét a Bour- bon-palotában. A baloldali erők kitűnő eredményt értek el és rend­kívül értékes tanulságokat szereztek ebben a politikai csatában- Az eredmény azért mondható kitűnő­nek. mert a jobboldal min­den számottevő erőt — bele­értve a köztársasági elnököt is — mozgósító antikommu- nista propagandája ellenére a baloldali közös kormány- program pártjai — a kom­munisták, a szocialisták és a radikálisok —- több mint duplájára növelték képvise­lői mandátumaik számát. ÍRJA: jutalmát: a kormány felelős politikusai — köztük Mess­mer miniszterelnök — máris úgy nyilatkozott, hogy a Lecauet-féle társaságnak a kormányban a helye. Vagyis — a válás >ok eredményeként Pompidou el­nök most kénytelen lesz át­alakítani kormányát, kibőví­teni azt a Lecauet-féle reak­ciós csoporttal- Ezzel a mó­dosítással lényegesen Világo­sabb lesz a politikai kép Franciaországban. Ugyanis a burzsoázia Valamennyi szá­mottevő csoportja képvisel­ve lesz ezentúl a kormány­ban. Ez azt is jelenti, hogy a burzsoá pártok teljes ösz- szefogására és a csaló vá­lasztás! törvény alkalmazá­sára volt szükség a balolda­li erők még nagyobb arányú előretörésének megakadá­lyozásához. A baloldali erők vezetői — Georges Marchais és Fran­cois Mitterand — első nyi­latkozataikban joggal fejez­ték ki elégedettségüket. A fenyegetés, az ijesztgetés lég­körében és a csaló választá­si törvény mellett igazán nagyszerű, új lehetőségeket teremtő az eredmény. De az eredménynél még hasznosabb a Választás tanulsága, neve­zetesen, hogy a baloldal kö­zös programja népszerű a francia tömegek körében, amit kézzelfoghatóan bizo­nyít a ráadott 11 millió sza­vazat. Nagy tanulság azok­nak a nem kommunista bal­oldali politikai vezetőknek is, akik még — a korábbi ta­pasztalatok ellenére — ké­telkedtek az összefogás sike­rében. A mostani választá­sok sikere nagy, reménytel­jes perspektívát nyitott a közös kormányprogram köré tömörült baloldal számára. Brezsnyev—BeHinguer találkozó A kormánykoalíció pártjai — a gaulleisták, a köztársa­sági függetlenek és a Üüha- tnel-íéle Centristák — nagy­arányú Veszteséget szenved­tek szavazatokban és man­dátumokban — az előző, 1968-as választásokhoz ké­pest. Akkor 355 mandátu­mot szereztek, most viszont kb. százzal kevesebbet. A számoknál figyelembe kell venni, hogy azok időközben még módosulhatnak, hiszen a francia tengerentúli terüle­tekről még nem érkezett be minden eredmény, másutt, például,, a .„ .Reunion-szigete- fcen a tengerár miatt elha­lasztották a szavazást. A várható változások azonban már nem befolyásolják iaz erőviszonyokat. A kormány- koalíció mindefl pártja vesz­tett korábbi pozíciójából. Később a teljes Választási eredmények birtokában ta­nulságos lesz annak az elem­zése is, hogy a Lecanuet-féle „reformátor” csoport meny­nyire segítette a gaulleista kormánykoalíciót az abszo­lút többség megszerzésében. Jelentős támogatásuk annak a burzsoá választási reflex­nek az eredménye, amely minden alkalommal műkö­désbe lép, amikor veszélybe kerül a monopoltőkések és szövetségeseik hatalma. Em­lékezetes, hogy a választások első fordulója előtt Lecauet még élesen bírálta a kor­mány politikáját. A két for­duló között azonban, a bal­oldal előretörését látva, ti­tokban lepaktált a kor­mánnyal. Most el is nyeri A Kremlben hétfőn meg­kezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és az Olasz Kommu­nista Párt küldöttsége között. A szovjet pártküldöttség Ve­zetője Leónyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az olasz párt- küldöttségé Enrico Berlingu- er, az OKP főtitkára. A SZKP-küldöttség tagjai: Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságá­nak tágja, a Pravda főszer­kesztője és Vagyim Zagla­gyin, az SZKP központi reví­ziós bizottságának tagja, a Központi Bizottság nemzetkö­zi osztályának helyettes veze­tője. Az OKP-küldöttség tagjai: Agostinó Novella, az OKP ve­zetőségének és Politikai Bi­zottságának tagja, Domenico Ceravolo, az OKP vezetőségé­nek tagja, Sergio Segre, Luca Pavolini, Antonio Rub- bi és Renzo Trivelli, a Köz­ponti j Bizottság • tagjai és Franca Prisco, a rómaL párt­szervezet titkárságának tagja. A tárgyalásokon részt vett Andrej Alekszandrov, az SZKP központi revíziós bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság főtitkárának mun­katársa. A tárgyalásokat folytatják. Újabb sztrájkok Angliában Újabb sztrájk robbant ki hétfőn Angliában: ezúttal a 4000 tagot számláló GPSA, a közalkalmazottak egyik szak- szervezete szólította fel tag­jait munkabeszüntetésre, amely eSetenkint három na­pig, más esetekben egy hétig bénítja meg a tengeri és lé­gikikötők vámhivatalainak és a társadalombiztosítási admi­nisztrációinak munkáját. Két héttel ezelőtt tartotta meg minden idők első angliai köz- alkalmázottsztrájkját az or­szág negyedmillió köztisztvi­selője, ez a sztrájk 24 órás volt, most a CPSA sztrájkja az első huzamos köztisztvise­lői sztrájk Anglia történeté­ben. A közalkalmazottak a bér­korlátozások ellen tiltakoz­nak. A tory-kormány bérpo­litikája ellen vasárnap tartot­ták meg két héten belül har­madik 24 órás sztrájkjukat a mozdonyvezetők. A sztrájk következményei hétfőn is ér­ződtek. Kádár János fogadta a Koreai Munkapárt küldöttségét A Magyar Szocialista Mun­páspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március S— 12 között Budapesten tartóz­kodott a Korai Munkapárt Központi Bizottságának kül­döttsége, Kim Dong Gjunak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A kül­döttség tagja volt Kim Cuk The, a KB agitációs és propa­gandaosztályának vezetője. Kim Gil Hjon, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je és Pák Gjong Szun, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkáfa. A közvetlen, elvtársi hangulatú találkozón Kim Dong Gju át­adta Kim ír Szénnek, a Ko­reai Munkapárt főtitkárának üzenetét. Kádár János kife­jezte a magyar kommunisták, egész népünk örömét a test­véri Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságnak a szo­cializmus építésében elért si­kerei fölött. Nagyra értékel­te a pártjaink, kormányaink, országaink közötti .ió kapcso­latokat. Népünk szolidaritásá­ról biztosította a koreai néne* a hazája békés egyesítésére irányuló törekvésében. A koreai pártküldöttsép tárgyalásokat folytatott Ko­mócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával, Kato­na Istvánnal, a KB tagjával, a KB agitációs és propagan daosztályának vezetőjével, dr. Perjési Lászlóval, a KB kül- Ügvi osztályának helyettes ve­zetőjével, Kádár Lászlóval, a Külügyminisztérium megbí­zott főosztályvezetőjével. A tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjaik, országaik helyzetéről, véleményt cse­réltek a nemzetközi élet, a nemzetközi .kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről. A megbeszélések nyílt, elvtársi légkörben zajlottak le. A koreai pártküldöttség lá­togatást tett a Pamutnyomö- ipari Vállalat kispesti gyárá- ban és megismerkedett Buda­pest néhány nevezetességével. A küldöttség hétfőn délután elutazott Budapestről. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja és Katona István, a Központi Bizottság tag;b. a KB osztályvezetője. Je'en volt Pák Gjong Szun nagykö­vet is. Tárgyalások a KGST és Finnország kapcsolatairól Hivatalos tárgyalások kez­dődtek hétfőn Moszkvában a KGST székházában Jussi Linnamo finn kereskedelem­ügyi miniszter és a Nvikoiaj Faggyejev vezette KGST-de- legáció között a Finnország és a szocialista országok nyílt gazdasági együttműkö­dési szervezete közötti kap­csolatok szabályozásáról. A KGST-küldÖttségben a tag­országokat az állandó képvi­selők helyettesei képviselik. Hazánk részéről a tárgyalá­sokon Papp László Vesz részt. Finnország az első nem szocialista ország, amely több mint egy évvel ezelőtt érdeklődést nyilvánított a KGST-vel való együttműkö­dés iránt. A megbeszélése- « ken nemr, Finnország csatla­kozásáról, hanem a szerve­zet munkájában való rész­leges közreműködésről van szó­Finnország konkrét formá­ban megmutatkozó érdeklő­dését elsősorban a Szovjet­unióhoz és a többi szocialis­ta országhoz fűződő gazda­sági kapcsolatainak gyors fejlődésével magyarázzák Moszkvában. A Szovjetunió külkereskedelmében például a tőkés Országok közül a har­madik helyet foglalja el. Szerepet játszik ezeken kí­vül az a finn törekvés is, hogy a semlegesség követel­ményeiből kiindulva a Közös Piachoz való közeledéssel egvidóben a szocialista or­szágokkal is fejlessze gazda­sági kapcsolatait. A KGST—finn tárgyalások a KGST nemzetközi tekin­télyének további növekedését jelzik. Mint ismeretes, nem­régiben Kubát felvették a szervezet teljes jogú tagjá­vá, s a nem szocialista or­szágok közül Finnország mel­lett az utóbbi időben Algéria és néhány dél-amerikai or­szág is érdeklődést tanúsított az együttműködés Iránt. Folytatódnak a SALT-tárgyalások Hétfőn délelőtt 10,00 óra­kor a genfi szovjet nagykö­vetség épületében a szovjet és amerikai delegációk veze­tőinek találkozójával meg­kezdődött az újabb SALT- tárgyalássorozat második fordulója. Vlagyimir Szem- jcnov szovjet külügyminisz­ter-helyettes és Alexis John­son amerikai nagykövet ez­úttal még gá-Mőik nélkül csupán előzetes megbeszélést folytattak. Az első plenáris ülést kedden tartják aZ ame­rikai nagykövetségen. Szemjonov külügyminisz­ter-helyettes vasárnap Géni­be érkezésekor a sajtó kép­viselőinek kijelentette, hogy hazája igen nagy fontossá­got tulajdonít a SALT-tár- gvalásoknak és delegációja megbízást kapott: tegyen meg minden lehetőt a meg­beszélések eredményessége érdekében. Ez természetesen — feltételezi az amerikai de­legáció konstruktív magatar­tását is — mondotta a szov­jet delegáció vezetője­KOMMENTÁR.­Hazárdjáték Buenos 4iresben Latin-Amerika második legnagyobb országában meg­tartották az elnökválasztáso­kat, illetve talán csak a vá­lasztások első fordulóját. Ez ugyanis attól függ megszerzi-e valamelyik jelölt a2 első sza­vazási napon a voksok több mint ötven százalékát. Ha igen, a küzdelem — legalábbis elméletben — eldőlt. Ha nem, a két legtöbb szavazatot ka­pott jelölt közül kell váJjisz- taniok a szavazóknak hét múlva, március 25-én. Az ország nagy: számos el­maradott körzetében még a hétfő délutáni órákban is folyt a szavazatok összeszám- lálása. így akkor még nem dőlt el, szükség lesz-e máso­dik fordulóra. Az eddigi ered­mény azonban a peronista je­lölt, Hector Campora sikerét jelentette: a késő délutáni 48,7 százalék már nem állott messze a bűvös ötven percent­től... Nyugtalan, óriási problé­mákkal küzdő ország tizen­négy millió polgára járult az urnák elé vasárnap. A politi­kai porond tele van minden pillanatban robbanással, fe­nyegető társadalmi-gazdasági feszültségekkel. Rengeteg ár­nyalat tette tarkává a politi­kai színképet — emberrabló últrabalosoktól a szociális gondokat »őrtűzzel megoldani kívánó szélsőjobboldalig. Mindezek a csoportok jó­Petőfi nevével, Petőfi útián 1942. március 15-e Az újságokban jelentés a Führer főhadiszállásáról: a „bolsevisták ellenállását” mindenütt megtörték és győ­zelmesen haladnak előre a . német csapatok. «1942 tavasza. A Szovjetuniónak hadat üzenő Bárdossy lemondott. Kállav Miklós a miniszter- elnök. Bemutatkozó beszédé­ben jelzi, hogy a fasisztr rendszer politikája Örgovány- tól változatlan úton halad to­vább. A „nemzetről” beszél amelynek a „szent háborút”, a „ megelőző honvédelmet” tolytathi kéll. Már erősítették a 2. hadsereget, amelynek másfél százezer katonája né­met utóvédként, golyófogó­nak feláldozva alig egy el­múlva sírba száll majd Ük rajnábati. De más is történi Moszkva alatt már elszenved­te első nagy vereségét a náci hadsereg és a szovjet győze­lmiből új erőt merítve ké­szülődtek az európai népek a fasizmus ellen. Az illegális kommunista párt irányításával megszüle­tett a Történelmi Emlékbi­zottság, megszületett a terv: minden tisztességes, hazáját és á békét szerető ember ösz- szefogásával demonstrálni a a Horthy-rendszer. a háború, n fasizmus ellen. Petőfi rte- ■ével, hiszen az ö nagyszerű öröksége ez a harc. Márciust nár akciók előzték meg. pél- iául az ifjúmunkások októbe­ri koszorúzása és tüntetése a Batthyányi-emlékméc sesnél, majd a november elsejei de­monstráció Kossuth és Tán­csics sírjánál. Az év karácso­nyán megjelent a Népszava bátor, nemzeti egységfront­politikát követelő száma Február elsején útnak Indult az Illegálisan nyomtatott Sza­bad Nép. Sokan úgy remélték, hogy március l5-e történelmi fordulópont lesz. A munkás­osztály éles Horthy- és Hit­ler-ellenes hangulata még a szociáldemokrata párt peye- rista szárnyát is arra kény­szerítette — mint kiderült: csak taktikai okból —, hogy eifogadja a Történelmi Em­lékbizottság felhívását, s ígé­retet tett, hogy a „párt... csatlakozik a márciusi tünte­téshez”. A Történelmi Emlékbizott­ság kiadta a Petőfi-jelvényt, s áz utcákon mind többen vi­selték, a rendőrök, a besúgók, a katonatisztek állandó pro­vokációi ellenére... A közhan­gulat valóban történelmi sors­fordulót Ígért. Az uralkodó osztály, amely a szovjet had­sereg számukra meglepő Si­kerétől ismét vaeillálni kez­dett Hitler és Nyugat között. abban elszánt és határozott volt, hogy leszámoljon min­den haladó gondolattal, a kommunistákkal, a nép, a haza sorsáért aggódó irányza­tokkal. „Mégis ott leszünk!” — mondták a kommunisták és követték őket a legöntudato- sabb munkások. De ott voltak a Petőfi téren írók, művészek, tanárok, tanítók, diákok és a hazafias társadalom minden rétegének képviselői. Hetek óta készültek titokban a transzparensek, amelyek elő­állítási árát a munkások ad­ták össze keresetükből. „Füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarországot /”. „Le a há­borúval!”. Kis rudakra csa­varva, kabát alatt rejtőzött a villamosokon és csak a téren bontották ki. „Vesszen a há­borúi” — hirdették a kézzel festett betűk és kiáltotta a sokezres tömeg. „Vasárnap délután már fél 3 órakor gyülkeztek az em­berek a Petőfi-szobor körüli utcákon — írja egy munkás­levelező az illegális Szabad Nép áprilisi számában —, először csak egyenként, az­után csoportosan. Valamivel 3 óra előtt megindultak a szoborhoz... Már a koszorúzás alatt megkezdődött ilyen jel­szavak kiabálása: „Függet­lenség. szabadsági Demokra­tikus Magyarországot!” Egy katonát sem a határon túlra!" Majd elindultak a Kóssuth- szobofhoz..." A Kossuth-szobor felé a Duná-parton haladó, ekkor már 8—10 ezres tömeget a Lánchíd környékén megtá­madta a felfegyverzett, elő­készített rendőrség... Ezzel a támadással megkezdődött az egész ellenforradalmi rend­szert szinte betetőző terror. A tüntetést követően tízezreket hurcoltak el, ezreket kínoztak meg szörnyű módon (ekkor verték agyon vallatás közben Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét). Meg­szervezték a különleges bün­tetőszázadokat és megsemmi­sülni küldték ki Ukrajnába a nép legjobbjait. Bitófák és csendőrsortüzek... Le akarták fejezni a nép vezérkarát, a pártot. Március 15-e lángját csak látszólag tudta kioltani a fa­siszta önkény. A kommunista párt szava, az ott elhang­zott és jelszavakba tömörített követelések tovább éltek és az ellenállás a mélyben gyű­rűzött tovább, majd a láng újból felcsapott. Ezért har­coltak a bányavidékeken és Budapest külterületein szer­veződött partizánalakulatok, ezért küzdöttek a hadseregből a szovjet partizánokhoz átszö­kött és a szovjetekkel együtt a németek és a nyilasok ellen harcoló magyar katonák. O. N. részt a felszín alatt munkál­kodtak. Lanusse tábornok ka­tonai diktatúrája a saját szem­pontjából a legnagyobb ve­szélynek a szakszervezetek jelentős részével összefonó­dott peronista mozgalmat érezte. Ugyanakkor szerette volna felhasználni azt az erőt az izmosodó igazi baloldal el - len. Több jel mutatott arra, hogy az eddigi köztársasági elnök szerette volna megnyer - gelnt Juan Peron híveinek táborát — de a madridi szám­űzött, illetve annak alvezérei nélkül. Hazárdjáték volt és még nem lehet tudni, hogyan végződik. Egyelőre csak annyi valószínű, hogy Campora nem az az ember, aki Lanusse- éknak megfelel: ehhez túlsá­gosan sokat tartózkodott Mad­ridban... < A szavazás megtörtént, még- sém beszélhetünk döntésről. Lehet, hogy a második forduló jön és lehet, hogy mire e so­rok megjelennek Campora alkotmányjogilag már az ar­gentin köztársaság elnöke. De hogy gyakorlatilag is az ma­rad-e, azt alighanem a hadse­reg dönti majd eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom