Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
orcraf Jjjj ‘ * TaYo. ftfarfflf/W K Újdonságok * 1 udományos kutatások * lapasstalatcsere a mezőgazdaságban Lehetőségek megyénk zöldségtermesztésében I. Amikor a Magyar Televízió sorozatot mutatott be néhány megyéről, megállapította, hogy megyénkben terem meg minden negyedik alma és minden második cigaretta alapanyaga. A riporton belül hangot kaphatott volna az a tény, hogy Szabocs-Szatmár megye egyike a legrégibb zöldségtermesztő körzeteknek, hiszen már a XVI—XVII. században kiterjedten foglalkoztak hagymatennesztéssel (Dombrád, Mária- pócs, Nagydobos és Ecsed környékén). Ujfehértó környéke volt a dinnyetermesztés kezdetének központja, de nem szabad megfeledkeznünk Demecser, Pátroha, Kék és Gégény községekről sem, amelyek ma is a káposztatermesztés megyei központjai. A kései káposzta termőterületének ma is 12,3 százaléka esik erre a megyére, ami nem éppen elhanyagolható. Még az első világháború után is 5—6000 vagon káposztát szállítottak et ebből a megyéből, tehát érthető, hogy ez a vidék alkalmas a zöldségtermesztésre. Erre a történelmi múltra apellálok, amikor megkezdem ennek a cikknek az írását, amikor bizonyítani kívánom, hogy az intenzív gyümölcstermesztés nem zárja ki a zöldségtermesztést, míg a tévében említett másik növényfajta, a dohány pedig éppen közeli rokona, ha a palántáról nevelhető zöldségfajokat veszem alapul. Állításomat, hogy megyénk éghajlati és talajadottságai nem maradnak el az országostól, az 1. sz. táblázattal bizonyítom. A legelterjedtebb zőldségnövények termésátlagai 1971-ben. 1. sz. táblázat Növényfaj Országos átlag q/ha Megyei átlag q/ha Arányszám % ± Korai káposzta 144,8 116,4 80.4 —19,6 Kései káposzta 180,6 158,8 88,0 —12,0 Paradicsom 237,0 221,9 93,6 — 6,4 Paprika 114,3 113,5 99,3 — 0,7 Zöldborsó 55,6 44,0 79,1-20,9 Zöldbab 32,6 42,9 131,6 +31.6 Uborka 88,3 71,0 80,4 —19.6 Sárgarépa 174.9 190,1 108,6-f- 8,6 Petrezselyem 102,6 94,2 91,8 — 8,2 A lemaradás az országos átlaghoz viszonyítva világosan kitűnik a táblázatból, én mégis inkább a zöldbab és a sárgarépa átlagtermését emelném ki, hiszen köztudott, hogy ezek a növények melegigényesek, mégis túlszárnyalták az országos átlagot. Érdekes képet kapunk, ha az egy főre jutó termésmeny- nyiséget vizsgáljuk meg. 2. sz. táblázat 1 főre jutó termés kgjfő Növényfaj Országos Sz.-Sz. Arány- ± % megye szám Korai káposzta 2,06 2,01 97,57 — 2,43 Kései káposzta 9,84 17,93 182,22 +82,22 Kelkáposzta 1,68 0.40 23,80 —76,20 Karalábé 0.98 1.79 183,00 +83,00 Karfiol 1,44 0,30 20,80 —79,20 Sárgarépa 6.61 11.70 177,00 +-77,00 Petrezselyem 2,63 2,66 101,20 + 1,20 Cékla 0,40 0.30 75,00 —25,00 Zeller 0,74 0,76 102,80 + 2,80 Vöröshagyma 11,60 2,79 24.10 —75,90 Zöldhagyma 0,24 0.62 258.00 +158,00 Fokhagyma 0,48 0.02 4.70 —95,83 Zöldbab 1,50 4,80 320.00 +220,00 Zöldborsó 14,44 10,71 74,40 —25,60 31,12 48,89 157,00 +57,00 Paprika 12.28 12,67 103,20 + 3.20 Uborka 5,17 9,02 175,00 +75,00 A táblázatból kitűnik, hogy azokból a zöldségnövények- böl van a megyében „túltermelés”, amelyek nem igényelnek olyan termesztő berendezéseket, amelyeknek a beruházási és az üzemeltetési költségeik magasak Korai káposztából, bár nem túlságosan, de alatta van a termelés az országos átlagnak. kelkáposztából egy főre mindössze 40 dkg-ot termelünk, tehát „behozatalra” szorulunk, ennél is kevesebb karfiolból a/ egy főre jutó (30 dkg) termelés Zöldpaprikából némileg fölötte vagyunk az országos átlagnak, de ez csak a tömegter- tnesztésre vonatkozik ugyanúgy, mint paradicsomból. A 2. sz. táblázatból az is kitűnik és a szakember ezt először veszi észre, hogy azok a melegigényes növények, amelyeket szabadföldben termesztünk, mennyire felülmúlják az országos átlagot. A zöldbab esetében a termésátlag 31,6 százalékkal magasabb, sárgarépánál ez 8,6 százalékkal, de a paprikánál is a lemaradás mindössze 0,7 százalék. Az egyes és a kettes számú táblázat adataiból levonhatjuk azt a következtetést hogy bár a Nyírség az ország legkontinentálisabb éghajlaté vidéke (évi hőmérsékleti amplitúdó 70—73 Celsius-fok). B' aránylag rövidebb vegetáció alatt a növények megkapják azt a hőösszeget, ami a legmelegigényesebb növények optimális fejlődéséhez és termésképzéséhez szükséges. Dr. Varga Imre főiskolai docens, mezőgazdasági főiskola A gépészmérnök helye a mezőgazdasági üzemek vezetésében Sajnos van a mezőgazdaságban egy hibás szemlélet, mely csak az agronómust. a kertészt, vagy az állattenyésztőket tartja mezőgazdasági szakembereknek, olyan szakembereknek. akik termelnek, akiknek munkája nyomán érték keletkezik, így természetes, hogy a vezetőtestület is ezen szakemberekből tevődik össze. A gépész szakemberek a mezőgazdaságban a szolgáltató üzemágban dolgoznak, azt irányítják, csak másodrendű szerepük van ami sokszor kórosan befolyásolja a mezőgazdaság fejlődését. E szemlélet régi keletű, — ideje, hogy felszámoljuk — még abból az időből való, mikor még kézzel ültettük a palántákat. Aki palántát ültetett az kertész volt, de az is. aki a sorjelzőt húzta, s ez is a közvetlen termeléshez tartozott. Az a gépész viszont, aki ma a sokkal korszerűbb termelőeszközt kezeli, az csak egy szolgáltató traktoros. Ez még nem lenne baj, de az már igen, hogy ezen szolgáltató részleg vezetője a termelőeszközeinek megválasztásában is kevés szerepet kap. E téren — figyelembe véve a beszerzési nehézségeket is — még az a helyzet, — kis karikírozással — hogy az elnök eldönti milyen gépet kell vásárolni A főkönyvelő engedélyezi a darabszámot, az agrönórriiis mégmondja, melyik fog szántani, vagy fuvarozni, végül á gépésznek mór csak arról kell dönteni, mennyi gázolajat töltsön bele. Az ilyen módon összehangolt szakgárda munkája azt eredményezi, hogy a géppark nem alkalmas az elvégzendő munkára, nincs összhangban a technológiai folyamatokkal, idő előtt selejtté vélik, sok a gépkiesés, sok az időben el nem végzett munka, sokba kerül a javítás, drága a termelés. Hogyan lehetne — mondhatnám a „kell”-t is — jól meghatározni a gépészmérnök helyét, feladatát? Úgy, hogy a gépészmérnökkel közösen beszéljék meg a termelés- szerkezet közeli, távoli tervezett változásait, így már tervezés közben kiderülhet a terv gépesítési nehézsége, akadálya) s van lehetőség reálisabb gondolat kimunkálásához. Az elfogadott terv gé pesítésére a gépészmérnök készítsen néhány alternatívát, amit a közgazdásszal közösen forlntosítanak. egészen az egy nha-ra eső költségig. Ez döntse el, milyen gépcsoportot alkalmaznak. A meglévő géppark üzemelését bízzák a gépészmérnökre úgy, hogy 3—6 nappal előre rendeljék meg írásban az elvégzendő munkát, mégha tározva a munka nemét, helyét, mennyiségét, elvégzésének optimális idejét. Igv fel tud készülni rá, a legalkalmasabb gépek összeállításával. Segítsék, ne gátolják azon törekvésében, hogy a legsürgősebb munkaidőben is Szakkönyvtárunk tervszerűen Tegezhesse a gépek karbantartását. Ne csak akkor engedjék az agro- nómusok a gépet a műhelybe, mikor már vontatni kell, hanem akkor, amikor kidolgozta a tervezett karbantartások közötti munkaidőt. Bízza a gazdaság vezetője a gépesítésben dolgozó személyi állományt a gépészmérnökre. Hadd válassza meg munkatársait, tehessen javaslatot előléptetésre, jutalmazásra, de fegyelmi eljárás megindítására is, — ha az indokolt. Csak ilyen formában lehet biztosítani a zavartalan gépüzemelést, aminek fontosságát itt is szeretném hangsúlyozni annyiban, hogy a gépesítés nélkül ma már el sem képzelhető a mezőgazdasági nagyüzem. * Ha pedig nélkülözhetetlen fontosságú üzemág a gépesítés, akkor megérdemli, hogy vezetőjének helyet szorítsanak a vezetőségben. Növeli ez a gépesítés tekintélyét, fokozza a benne dolgozók munkakedvét, mert így egyenrangú partnernek érzik magukat. A kimaradó keresztező intézkedések lehetővé teszik a minőségi javulást is az üzem munkájában. Hasznos beruházás az, amit arra fordítanak, hogy a gépész- 1 mérnök számára széket állít- [ sanak a vezetőségbe. Hamar, megtérül, javaslom minden : üzem számára. • Sasvári Gyula mg. főiskola, tanszékvezető docens A kemizálás szolgálatában Három műszakban 35 mérnök és közgazdász irányításával dolgozik a vegyipari egyesülés számító központja, amely új módszerekkel, figyelemre méltó kezdeményezésekkel segíti a mező- gazdaság kemizálását, a vegyi anyagok gyártásától a felhasználásig. A számítástechnikát felhasználják a technológiai paraméterek meghatározásában, a műtrá gyák. növényvédő szerek kiválasztásában és adagolásában egyaránt. A kemizálás számítógépe^ programjának első állomé saként elkészült a Péti Nit- rogénműveknél az az adat gyűjtő rendszer, amely az ú: 450 tonna kapacitású ammóniaüzemben folyamatosan regisztrálja a bonyolult "olvamat adatait, és azokat hetenként két alkalommal ‘ovábbít.ia a számítógéphez. Ez az adatok alapján meghatározza az optimális paramétereket. melyekkel a maximális mennyiséget állíthatják elő. A felhasználást ésszerűsíti a műtrágyázási tanácsadó szolgálat, amely szintén a számítógép „tudására” támaszkodik. Első lépésként a Pest—Nógrád megye állami gazdasági szakembereinek részletes talajelemzései alapján kimutatják, hogy a különböző talajadottságok mellett növényféleségenként mely műtrágyák adagolása a legkifizetődőbb, és azt is, hogy azokat milyen mennyiségben kell alkalmazni. A műtrágyázási tanácsadás példájára megkezdték a növényvédelmi tanácsadó szolgálat szervezését is: ezzel segítenek majd eligazodni a felhasználóknak a növényvédő szerek sokaságában. A talaj, a termesztett növények. valamint a kártevők megjelenésének adatait szintetizálva kiválasztják az adott körülmények között ’eghatékonyabb növényvédő szereket. Bekapcsolódtak a fehérjeprogram megvalósításába is*, az információk tízezreit gyűjtötték össze az állatállomány takarmány - igényének meghatározására. Vadvirágok Valami Ősi vággyal keresi az ember azokat a csodálatos kerteket, az igaziakat, amit még az érintetlen természet tartogat számára: a rétek margarétás, harang- virágos, szegfüves tengeréi, a kopár dolomitsziklák parányi sziklakertjeit. A patakok várják, amelynek ne- felejcses kék pariján mintha az ég kékje tükröződne vissza, és havasok, a föld legpazarabb vadvirágos kertjeivel, óriás virágaival. Még itt van ez a paradicsom a küszöbünk előtt — még tömegesen virít a lila kökörcsin néhol a budai hegyekben. az őszi kikerics a lekaszált rétek smaragdjában, s a külvárosi gyepes útszé leken különös-kedves hírmondói élnek még a régi növényvilágnak, Azokat a fajokat válogattuk inkább ki a közép-európai növényvilág (flóra) mintegy ezer fajából, amelyek még valóban feltűnnek erdőn-mezőn, csavargásaink közben. Könyvünk kora tavasztól késő őszig követi ezeknek a „virágoskerteknek” változásait, s hogy megkönnyítse a keresést, a virágok felismerését, színek szerint csoportosítja őket, fehér, sárga, lila, kék. rózsás* bíbor, és cinóberpiros táblákba. A táblák összeállításakor szinte csokrokat kötöttünk, élveztük annak az oromét, hogy tudjuk: melyik virág nőhet egymás közelében hasonló igényei miatt; melyik virág hűséges kísérője egy-egy erdőtípusnak, vagy melyik csak ritka vendége a növénytársulásnak. Febérjegazdálkodásunk és a herefélék termesztése A fehérjegazdálkodás, amely az állati eredetű élelmiszerek állandóan növekvő termelésének alapja, világszerte az érdeklődés reflektorfényében áll. A fehérje termelés növelésének vagy pótlásának, helyettesítésének különféle lehetőségei hazánkban — mezőgazdasági adottságainkból eredően — elsősorban a pillangós virágú takarmánynövények terméshozamának jelentős mérvű fokozásával érhetők el. E feladat megoldását vállalta az 1964-ben alakult Tessedik szocialista brigád, amelynek tagjai — kutatók és gyakorlati szakembereik — a mo6t kiadott könyv dolgozataiban számolnak be arról az eredményes munkáról, amit az utóbbi évben az olcsó, fehérjedús tömegtakarmányok gazdaságos termesztésének kidolgozásával és széles körű elterjesztésével elértek. A könyv fehérjegaadáíko- dásunk időszerű kérdéseivel foglalkozik. így a fehérjetermelés növelésének lehetőségeiről, a takarmánykéezítés problémáiról kapunk képet A szerzők részletesen tárgyalják a herefélék termesztésének agrotechnikáját, * gépesítés lehetőségeit a magtermesztéB fokozásának módszerét. Ismertetik a herefélék fehérjetartalmának összetételét és a tájtermes®- tés helyzetét A szőlő metszés előtti rügy vizsgálata Az 1972. évi vegetációs időszak meteorológiai jeUemzffi a vesszők és rügyek jó beérését biztosították. Ilyen előzmények után egy normális téli időjárást jól elviselnek a szőlővesszők, rügyek. Az idei tel azonban rendhagyó módon hómentes és enyhe, csupán december második felében fordultak elő mínusz 10— mínusz 13 Celsius-fokos fagyok. Az enyheség azonban a rügykárosodást még nem zárja ki. Rügy vizsgálataink ezt bizonyítják: 1971-ben 23,60 százalék, 1972-ben 17,94 százalék, 1973-ban 28,38 százalék volt a rügykárosodás mértéke (15 fajta átlaga). A nagyobb arányú rügypusztulás oka feltehetően a fagypont alatti és feletti hőmérsékletek igen gyakori váltakozása. A következőkben 15 elterjedt szőlőfajta rügyvizsgálati eredményét közöljük. Feltűnő, hogy az 1—5 sorszámú Moser-féle, magasművelésre alkalmas korai minőségi fajták alig, míg a késői érésű minőségi fajták, a tömegborfajták és a csemege- "njták rügyei súlyosan károsodtak. Az első 5 fajtára jellemző, fogy a nyugati fajtacsoportba tartoznak, általában korai éré- űeflc. magas beérésű cukorfoknak, gyenge növekedésüek (Leányka erős). A fajtacsoport jellemzője a fokozott ellenállóság. Rügyvizsgálat átmetszéssel — 1973. tí 6-i állapot szerint Sorszám Fajta ÉP rügy % Részlegei rügypuszt. % Teljes rügypuszt. % Rügykárosodás % 1. Leányka 100,00 0,00 0,00 0,00 2. Ottoiiel muskotály 98,75 1,25 0,00 1.25 3. Olaszrizling 95,00 1,25 3,75 5,00 4. Rizlingszilváni 87,50 0.00 12,50 12,50 5. Zöldszil váni 77,50 7.50 15.00 22,50 Átlag % 91,75 2,00 6,25 8,25 6. Kocsis Irma 77,50 15 00 7,50 22,50 7. Hárslevelű 70,00 13,75 16,25 30,00 8. Ezerjó 67,50 16,25 16,25 32,50 9. Furmint 58.75 31,25 10,00 41,25 10. Kadarka 52,50 16,25 31,25 47,50 Átlag % 65,25 18,50 16,25 34,75 11. Saszla 81,80 10,00 8,20 18,20 12. Szauter G-né 71,25 21,25 7,50 28,75 13. Csabagyöngye 68,75 16,25 15,00 31,25 14. Pannónia kincse 30,00 48,70 21,30 70,00 15/ Szőlőskertek királynője 30,00 42,50 27,50 70,00 Átlag % 56,36 27.74 15,90 43,64 Ossz. átlag % 71,12 16,08 12,80 28,88 Részleges rügypusztulás esetén a világos rügy főrügye elpusztult, de a mellékrügyek épek. A rügy károsodás-százalékot metszéskor figyelembe vesszük. A fenti vizsgálatokat a mező- gazdasági főiskola bemutatókertjóből szedett mintákon végeztük. Kovács Gábor mezőgazdasági főiskola <
