Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. márch» 8. •ram-MACTXROgsgjrg *. met Építi: a KÉM KV I A második vízmű Nyíregyházán — Mini­garzonok — Vasúti beruházások két megyében Amikor a beruházások csökkentésére hozott párt- és kormányhatározat meg­jelent, voltak, akik meghúz­ták a vészharangot az épí­tővállalatok felett. Hogy vissza kell fejleszteni, meg hogy el kell bocsátani a munkásokat, kereshetnek másutt kenyeret. Nos. ezek a baljóslások nem látszanak igazolódni a Kelet-magyar­országi Közmű- és Mélyépí­tő Vállalat esetében. Sőt, a KEMÉV éppen az idén jelentősen fejleszti kapaci­tását, létszámát, termelését. És még csak valami rend­kívüli sincs ebben mert ez a fejlesztés része az évek­kel korábban kidolgozott vállalati ötéves tervnek. Természetesen a vállalat­nál gondosan elemezték a beruházási stop nyomában kialakult új helyzetet. A be­ruházási piaci viszonyok újraértékelése tette lehetővé azt is. hogy 1972. évi 250 millió forintos termelési tervüket 10 millió forinttal -túlteljesíthessék. Valamint azt. hogy az 1973. évre elő­irányzott 370 millió forintos éves tervüket „kitöltsék” munkával. A 80 százalékban közmű- és mélyépítési, és az ezekhez kapcsolódó sze- rtiőlpari feladatokból álló ez évi tervükben számottevő — a tóvá bt! 70 százalék — a magasépítési és a kapcso­lódó szakipari munka. Egyik legnagyobb vállalkozásuk a MOM mátészalkai gyára második ütemének kivitele­zése lesz. Ennek az idén kezdődő és három évre ter­vezett építkezésnek 80 millió forint az értéke. Ebből fel­építik a 6000 négyzetméteres szemüveglencse-gyártó csar­nokot, a szociális létesítmé­nyeket, utakat, csatornahá­lózatot. az ipari szennyvíz- tisztító rendszert. Több megbízást kaptak a MÁV Debreceni Igazgatósá­gától. Nyíregyházán például a nagyállomás térségében egy pályafenntartási telepet, valamint egy úgynevezett villamos vontatási telepet építenek 110 millió forintot meghaladó beruházásból. Záhonyban pedig egy ka­zántelep, és egy nyolcla­kásos szolgálati lakóház ké­szül kivitelezésükkel. Szin­tén a KEMÉV végzi az apa­fai állomás mellé. 00 milliós értékű gépjavító ' * " telép komplett kivitelezését. Ugyancsak megyén kívüli munka a nagyobbak közül: a Debreceni MEZŐGÉP Vál­lalatnak új üzemcsarnokot, ipari közműveket. utakat építenek. Ezt a 70 milliós be­ruházást is jövőre fejezik be. Még égy nagyobb, tüüb évig tartó ^munkához kezdenék az idén Nyíregyházám Meg­kezdik a 174 millió forintba kerülő vízmű IÍ. építését. A város szennyvíztisztító tele­pének bővítését viszont be­fejezik 1973-ban. A soroltig hoz képest kisebb volumenű építkezés, de mint érdekes­séget megemlítenénk: a KEMÉV vállalta el a Nyír­egyházán. a Vasvári Pál ut­cán épülő 180 minigarzon OTP-lakás kivitelezését, s ezekből az első harmincat még az idén átadják. Részben létszámfejlesztés­sel. részben termelékenység­növeléssel kívánják teljesíte­ni ezt a tavalyihoz képest 42,3 százalékkal friagaeább tervet. A létszámfejlesztés egyébként összefügg —■ mint már említettük — a válla­lati ötéves tervben előírt, kapacitásfejiesztéssel. Mint­hogy éppen ebben az évben esedékes, hogy 1974-re ka­pacitásukat 5Ó0 millió forin­tos nagyságrendűre bővít­sék. Ehhez kapta ér kapja meg a vállalat az álló- és forgóeszközeit is. Ezért még. az idén 450—460-nal növelik a munkáslétszámot, az al­kalmazottit pedig 110-zel. de ez utóbbinak több, pint fe­le műszaki dolgozó lesi. A termelékenységnövelés kap­csán meg kell említeni, hogy a vállalat tavaly 1971-hez képest 13,5 százalékos tef-' melékenységnövékedést ért el. Az idén ennek 5,7 száza-' lékos növekedését tervezték. Bár viszonylag fiatál Vál­lalatról van ázó, terveiket mégis stabil munkáskollek: tívára építhették. Mert míg a munkaerő-vándorlás orszá­gos átlaga a kivitelező épí­tőiparban megközelítette az 50 százalékot, addig a KE- MÉV-nél tavaly az összlét- számnak csak mintegy har­madát érintette, a - , IVemzetközi műanyagkiállíl*» a Városligetben Az idén rendezik meg ötöd­ször a városligeti vásárvá­rosban a nemzetközi mű­anyagkiállítást, a HUNGA- ROPLAST ’73-at. A szerve­zők, a CHEMOLIMPEX és a HUNGEXPO most zárta le a jelentkezéseket, amelyek sze­rint 16 országból, a tavalyinál majdnem kétszerese, össze­sen mintegy 200 vállalat vesz részt az április 11-től 16-ig tartó nemzetközi műanyag-re- regszemlén. A nemzetközi műanyagtalólkozó iránt meg­növekedett az érdeklődés a szocialista országokban. Az idén már részt vesz a kiállí­táson az NDK és Románia műanyagipara is, Nyügat- Európából is csaknem minden jelentős műanyaggyár kép­viselteti magát Budapesten. Többek közptt megjelenik , a kiállításon az olasz Montedi­son-, az angol Shell- és az NSZK-beli ÖASE-cég is. A ki­állítók főként alapanyagokat, félkész és késztermékeket vo­nultatnak fel, de jó néMéfy vállalat műanyagipari gé­pekét té bútorokat is bemu­tat. Nevelni, nem csak tanítani... Et*y tipikus iskolában a KB oktatáspolitikai n határozata után alti. Bgy-tÍPihus általános isko<­lát kerestünk meg. ahol ar­ról ^gyeka^tühk »képet al­kotni: vajon á Központi Bi­zottság oktatáspolitikai - hatá­rozatát várakozás vagy cse­lekvés követte-e. Egy kis tá­jékozódás után Vajára esett a választás, ahol 600 gyer­mek tanul, van óvoda, napkö­zi otthon, tanyai diákotthon, az iskola, tángyi fejszepelts^ge közepesnek' -mondható. Dani Endre igazgató tár­gyilagosan^ megjegyezte: ná­luk is táp’asztalKató egy fel­fokozott várakozás, főként a tananyagcsökkentés iránt. Mégsem a központi intézke­désektől várják a megoldást, a korszerűbb nevelést. A tan­testület tisztában van azzal: g anuníja j,ava rájuk vfer, az 'iskolában dől- %i minden. Mi­lyen a jelenlegi kép? Diófán hátrányos helyid "i* Vaján is a maxinauizmus, a túlzott tantervi követelmé­nyek — és az ezzel összefüg- ífiy próblémák — okozták a legtöbb fejfájást. A pedagó­gust szorította a tanterv, a pedagógus szorította a tanu­lót... Különösen a fiatalabb nevelők követeltek túl sokat, hamarabb megszülettek á rossz jegyek, mint a jók. Nerrt Windig adtak időt, lehetősé­get a gyferfnekóííriék1 á javí­tásra. tudásuk, képességeik bizonyítására.. Sem idő, sem eró nem maradt az érzelmi nettles re,' a tanuló egyórásé-1 gének megismerésére, az is­kolán kívüli nevelési ténye­zők irárfyitására, ’ ézéfvézésé- re... , Ezek természetesen nem vajai sajátosságok, másutt iá hasonló, gondok nehezítették az oktató-nevelő munkát. Túlzott optimizmus lenne, ha múlt időben szólnánk róla. Helyi sajátosság viszont, hogy Vaján 1967-ben létrehozták az általános iskolai diákott­hont. A környező tanyákról, kis településekről olyan gyer­mekek jöttek az. iskolába, akik dupláh-ItllráÁyós nely- zetben eltek, s meg kellett birkózniuk a» új környezetbe való átkel® fal nehéáségtivel is. Kezdetben a nevelők is idegenkedve fogadták a . ta­nyai gyermekeiét. Nfem ér­tették meg azonnal, hogy ve­lük teásként kell foglalkozni, mint a községbeliekkel. Nem azért, mert értelmi és egyéb képességekben «dártenjrabb fokon állnák. hanem közü­lük, nem egy osztatlan iskolá­ból jött, ahol az elsőtől a nyolcadik osztályig egyetlen képesítés nélküli nevelő taní­totta őket... Gyengébb alapok­kal indultak a nagyobb tu­dás megszerzésére... Ma mái* nincs külön gond a tanyai diákotthonnal. A ne­velők megszerették a „ven­dég” gyerekeket, a tanyai szü­lők kezdeti ellenkezése, bi-- zalpjstlansága is megszűnt. Ai diáKÓtthonbaífflÖ gyermek ta­nul. a volt baktalórántbá-d. a nyíregyházi, a nyírbátori, a Cél: tízezer ifjúsági takarékbetét Módosító rendelkezés — a fiatalok érdekében isii kisvárdai és a vásárosnamé- nyi járások apróbb települé­seiről. Minden évben tarta­tlak szülői értekezletet a ta­nyákon. Legutóbb — magya­rázta az igazgató — a Rákó- czi-tanyára igyekeztek a ne­velők, s gépkocsihiba miatt egyórás késéssel érkeztek. A szülők megvárták őket... Együtt a családdal Már a ftB-haíározat előtt iá nagy figyelmet fordítottak a vajai pedagógusok a család és az * iskola kapcsolatára. Családlátogatásaik nem for­málisak, nem letudni igye­keznek azokat, hanem telje­sebb képet nyerni a gyermek­ről, befolyásolni a szülői ház nevelését is. Akadtak nézet- eltérések is. mint a kisegítő osztályok esetében. Még ta- nácsülésefl is főitbttélr a kér­dést a szülők: miért van szükség kisegitp osztályokra, talán a vajai gyermekek bu­tábbak, mint a más község­beliek... Nagy türelemmel kellett megértetni a süllőkkel Hogy ez is a gyermek érdekében történikn A kitágító osztályok­ba — három osztályuk van — nem az értelmi fogyaté­kos gyermekek kerülnek, ha­nem azpk, akik árnyaltabb, az áfcájfösrtftt nagyobb heve- lést kívánnak. Többségük á nevelők fáradozása folytárt később átkerül a nem kisegí­tő Osztályokba, eredményesen elvégzi az általános is­kolát, szakmát szerez­het... Ez is egy mozzanat a KB határozatának megva­lósításában. Kiemelt nevelési f ljórásokkal felhozni az át- aghoz a valamilyen testi, szellemi rendellenesség, hiba miatt nehezebben képezhető gyermekeket. Ez meggyőzést, tapintatot kíván a pedagó­gusoktól, nemcsak szakmai rátermettséget. A határozat vitáján, a ne­velőtestületi tanácskozáson szóba került az egyik régi probléma is: a gyermekek egy részénél alacsony színtű az olvasási készség. A nevelő­testület úgy fogiáit állást: ne csak a magyar szakosok kö­telessége légyen,.** helyes ol­vasási készség kialakítása, hanem valamennyi nevelőé. A közös fáradozásnak az össziskolai teljesítményekben í.kfc I. is mérhető eredményei van­nak, Többek között a bukási arány 1971-ben 9.6 volt, 1972- bén pedig 3,9 százalék. Ezt nem egyfajta liberalizmus, a jobb osztályzatok felelőtlen osztogatása eredményezte, hanem a nevelők közös erőfe­szítése, a sokoldalúbb mér­legelés, az ösztönzőbb érté­kelés. Élénkebbé vált a tan­testületben a szakmai munka- közösségek munkája, sok az álkötő Vita, á tapasztalatcse­re. Demokratikusabb lett a tantestületi élet. Dani Endre igazgató ehhez hozzáfűzi, nem arról .van szó, hogy már tökéletesen megvalósították a demokratizmust, de próbál­gatják, mind több sikerrel... Egészséges légkörben Erőfeszítéseket tettek az utóbbi időszakban a személyi feltételek javítására is. A szakos nevelők által leadott órák száma az iskolákban 88 százalékos; gyakorlatilag nincs nevelőhiányuk. Jó a kapcsolatuk a nyíregyházi főiskolával; olyan fiatalokkal erősítenek, akik nem átmene­tileg választják a falut. Ta­valy egy matematika—fizika szakos házaspárt ..szereztek”, van ének szakos nevelőjük, de már „tartalékról” is gondos­kodnak. Meghirdetnek egy újabb ének szakos állást. A még hiányzó szakosokat hely­ből is toborozzák, így a ké­miai szakot egy régebben itt dolgozó tanár végzi el, ki­egészítő szakként. Ez is meg­oldódik. Minden évben épül a köz­ségben pedagóguslakás. 67 óta hét lakás épült a ked­vezményes pedagógusköl- csönnel. A tantestület átlagos életkora 30—35 év, s kedve­zően alakult a nők és a férfiak aránya. A vajai tan­testületben „csak” a nevelők kétharmada nő, ez másutt sokkal magasabb. Vaján az egészséges vára­kozáson túl íettek és naponta tesznek a KB-határozat meg­valósítása ügyében. Talán a legtöbbet a tantestület alkotó közösséggé kováÖSnl óriásáért hisz nélkülük a legjobb hatá­rozat is csupán betűhalma- marad. Páll Géza Kedvezményes hocaakcfó a ház­táji gazdaságoknak Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok a háztáji éá egyéb gazdaságok részére új kocaakcíót hirdettek, ked­vezményes feltételekkel. Az akcióról a MÉM illetékesei elmondották: a megrende­lők négyezer forintos áron juthatnak hozzá — 110—120 kilÓ6 élő súlyban — a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő pigmentfolt nélküli meghatározott betegségektől mentes állományból szárma­zó, két hónapja vemhesítelt fehér hússertés kocákhoz. Le­hetőség van arra is. hogy ol­csóbban, darabonként 3500 forintért vásárolhassanak, ugyancsak a mezőgazdasági nagyüzemekből származó vemhes kocákat. Az állat­forgalmi és húsipari válla­latok a megkötött szerződé­sekben kötelezetEséget vál­lalnak arra, hogy legkésőbb 1973. június 30-ig átadják az állatokat, amelyeknek vem- hességéért szavatosságot vál­lalnak, A háztáji és egyéb gazdaságok a kocák ellenér­tékét természetben — vágó­sertés. süldő vagy malac át­adásával — vagy pedig készpénzzel egyenlíthetik. A hitelbe átvett kocasertés el­lenértékét kétszeri törlesz­téssel lehet kifizetni, az ösz- szeg felét legkésőbb 1974. június 30-ig, a fennmaradó másik felét pedig legkésőbb a jövő év december 31-ig kell befizetni. A vállalatok a termelők kívánságára a koca telje» szaporulatára értékesítési szerződést kötnek, vagyis ga­rantálják a malacok átvéte­lét. az értékesítési lehetősé­geket. A törlesztésre átadott vá­gósertésekért — szerződés- kötés esetén — a vállalatok az átadáskor hatályban lévő hatósági árat fizetik, az egyéb áruval történő tör­lesztés esetén pedig az aláb­bi árakat garantálják: ki­logrammonként 33 forintot fizetnek a bruttó 16—25 ki­logrammos, fehér húsú, pig­mentfolt mentes malaco­kért, minden egyéb fajtáért kilogrammonként 30 forintot. A fehér hús fajtájú és pig­mentfolt mentes süldőkért — bruttó 26—45 kilogramm kö­zött — 30 forintot fizetnek és kilónként 28 forintért ve­szik át az összes többi fajta süldőjét. A most beindított nemcsak a kisárutc nek előnyös, hanem t. ipar is jobb minőségű ak$<$ ma* •írU­hoz juthat általa. (MTI) Egy bálái háttere Az ifjúsági takarékbetét bevezetése óta számos fiatal választotta ezt a takarékos- kodási formát megyénkben. Előnyös ez a betétfajta, ugyanis az öt százalék ka­maton és az egy százalék prémiumon túlmenően előnyt élveznek a takarékpénztár különböző szolgáltatásainak igénybevételénél. Ezen belül is a lakásépítési, illetve la­kásvásárlási szándékok meg­valósításában tarthatnak szá­mot külön hitel igénybevé­telére. E lehetőségek igénybevé­tele érdekében számosán fot- duHak a takarékpénztárhoz a korhatár kibővítésével kap csolatban. A kéréseket fi­gyelembe véve ma mát —a korábbi 14—26 éves korha­tártól eltérően — mihdaédk a fiatalok takarékoskodhat­nak ifjúsági takarékbetét,oen akik a 14 éves életkort elér­tek es még nem töltötték bt a 30 ével. A rendelkezés bevezetésé­nek hatására újabb érdeklő­dés tapasztalható megyénk­ben e betét iránt'! Csupán január és február hónapban közel négyszáz fiatal kötött ifjúsági takarékbetét megál­lapodást. Kiemelkedik a kis­várdai járás 70. a nyíregyhá­zi járás 160 a vásárcsnamé nyi járás 40 ifjúsági taka­rékbetét nyitásával. A jelenlegi felmérések sae rint, a megyében közel 820C olyán számlát kezelnek a ta­karékpénztár megyénkben működő fiókjai, melyekre rendsá*fcéfi érkéáik: fc ' havi batétfiaetés. *.: ‘ ' Qrszágos viszonylatban e té­ren kiemelkedő eredményt mutatnak fel megyénk fia­taljai és minden remény megvan arra, hogy az év végére e betétben takarékos­kodók száma eléri, illetve meghaladja a Tízezer főt. A .fiatalok érdekében tör­tént az az intézkedés is, mely szériát — a fiatal dolgozó külön megbízása alapján — a munkahely bérjegyzéken , ’.»vonhatja a doigoiá áttal rendszeres betétbefizetesként vállalt összeget és átutalhat­ja a számlavezető OTP-fiók részére. E lehetőség tehát a fiatalok kényelmét szolgálja. lafanif Igaz, hogy február elején történt, de mivel a vizsgálat újabb meg újabb körülmé­nyeket tár fel az ügyben, ma Is nagyon tanulságos idősb Magyar Já:KJs balesete, mely az életébe került. Az egyik ok. amiért ezzel a szerencsétlenséggel fog­lalkozni kall. hop ez volt megyénkben az élelmiszer- ( fagazdaság élső halálos esete. (Az elmúlt évet zenhárommal végeztük, közbep előbukkant egy zennegyédik.) A- másik, hogy ennek tefc eg&z történetnek a részié1- téi felérnek egy balesetvé­delmi filmmel, amelyben aZt mutatják be: mit nem sza­bad és hógyan nem szabad csinálni. Idős Magyar János a nyit* * téti 'Rákóczi' Terffteloszövet- T kezet tagja volt és fakiter­* meíési munkát kapott. nTTIrcEn. ICIIUJC HxWJJ’Ct szerint kiment a tett szín- Jrtüftfe. ahol már dolgozott egy brigád. Az ott dolgozó­kat már részesítették Védel- - mi oktatásbfth. Az utólag r hozzájuk csatlakozó idősebb ] embert nem. A kitermelendő fa hosz- szának kétszeres távolságá­nál közelebb nem tartóz­kodhat senki, így szól a sza­bály. Képzett vágásvezető jelenléte nélkül erdőt kiter­melni nem Tettet, ilyen ok<* rendelkezés is van. Továbbá: Wé Itt dolgozók fejére védő sisakot tói tenni. Végül van egy sor olyan szabály is, mit lehet és mit néha lehet tenni, ha egy kidöntött fa fennakad a szomszédos fák gallyain, még abban is rész­letesek az előírások. hogy ha a fa tizenöt centiméternél vastagabb, vagy huszonöt centiméternél Vékonyabb, hogyan változnak a munka feltételei. Van a felsoroltak között olyan is, amelyet, ha egyedül megtartanak, talán még min­dig élne a nyírtéti termelő­szövetkezeti tag. De nem tartották meg. így hát a brigádhoz csatla- ; kozó idős Magyar János, ta- ! lálván egy fennakadt fát, teljesen hofczá nem értő mó­don megpróbálta lehúzni. A fa hirtelen megszaladt, meg­ütötte és a kiképzetten fa­kitermelő olyan súlyosan megsérült, hogy nem sokára belehalt. Nem kívánjuk ezúfiál sem a nyírtéti Rákóczi : rmelő- szövetkezet egészét, és ve­zetőit felelőssé tenni az év első „mezei” balesetéért, amely halált okozott me­gyénkben. Nem is a mi fel­adatunk. Inkább sajnáljuk, hogy egy ilyen jól fejlődő, erősödő közös gazdaságban is történhetett ilyesmi. Éppen a jól szervezett kö­zösségben is előfordulható , „hézagokról” szeretnénk pél­dát mutatni ebben az eset ben. Sokan szeretik bürokrá­ciának tekinteni a balesetvé­delmi intézkedéseket. Pedig azok — mint ez az eset is mutatja — életet, egészségét, embert védenek. Sokan mo­solyognak azon, hogy felelős toiatovezető nélkül még efey vontató nélküli pótkocsit sem szabad odébb tolni. léte­dig már ebbe — illetve isi­nek a szabálynak a meg nem tartásába —, is belehaltak többen. Tegyük a kezünket a szívünkre: megteszünk e mindennap mindent. hop az egyre veszélyesebb tech­nikai környezetben egjfeé védettebb legyén környeze­tünk, munkatársaink? Vap- e rá idő? Márpedig legyen! Mért vegyük csak az erdőt. Egy szakember, amikor a fenti baleset jegyzőkönyvét elol­vasta, fájdalmasan felsóháj- tott: — Nőnek az erdeink. Egy­re több mezőgazdasági üzem telepít erdőt. És a fák is mindig vastagabbak. De hol vannak hozzájuk a felnövek­vő szakemberek? A csemeté­nek még egy kis fejsze ii elég, hogy kivágjuk. Egy idő­sebb fához ma már motoros gépfűrész kell. És ahhoz egy levizsgázott szakmunkás. ÉS még a legképzettebbeknek sem mindig arra dől a fa, mint ahová gondolta, akar­ta, vagy tervezi. Érdemes lenne elgondol­kozni ezen. Természetesen Esősorban az erdőt telepítő ’cmekneic. Gesztelyí Nagy 7,oltás

Next

/
Oldalképek
Tartalom