Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. március 7. KELET-MAGYARORSZAö ------------------f--------------------------­1 oM#! Szakkönyveket kérnek T ormáspusztán A mezőgazdasági könyvhónap után Amikor a balkányi tanya­világban a tormáspusztai al­máskertben Bodogán Gábor és társai egy cigarettaszü­netet engedélyeztek maguk­nak, érezni lehetett a gya­nakvást, mintha attól tarta­nának, hogy a munkájukat fogják bírálni. Csak jóval később, a „bemelegítő” be­szélgetés után tértek át er­re a témára. Elmondták, hogy a metszést mindig a legutolsó utasítások szerint végzik. addig, míg egy újabb szakember meg nem jelenik, aki megint másféle­képpen mondja. Szakiskolái egyikük sem végzett, a mű­veleteket egymástól lesik el. Most az alma a soros, de hogy „mi jár” egy cseresz­nyefának. azt már nem tud­ják. Legfeljebb annyit, hogy másféle a metszése, mint az almafáé. De ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor a dohánnyal dolgoztak. Veré- nyi Imre például szőlőt akar telepíteni, ahhoz is elkelne a szakszerű segítség. Kilenc eíllbér adja egy- másnak a szót, hogy mi mindenhez kellene még egy kis plusz szakmai tudás^ Dobó Isi.vánné, a tiagykólíó1 járási könyvtár szervező könyvtárosa, aki azért kí­sért el Tormáspusztára, hogy saját munkájához is tapasz­talatokat szerezzen a mező gazdasági könyvhónap hasz­náról. ..gyűjti” a kívánságo­kat. Előadásokat kérnek, olyan képzéseket, amelyek végleg tisztázzák a munka­köri tennivalókat. Szakköny­veket kérnek, hogy kiderül­jön mit miért csinálnak. Az­tán a könyvtáros is vissza­kérdez. hogy élnek-e azok­kal a lehetőségekkel, ame­lyek máris adottak. Dán László. Emődi Gyula, Gyirán ; Jáno6 és a két szószóló, Bo­dogán Gábor és Verényi Im­re válaszaiból kiderül, hogy nemcsak szervezési hiba. amit annak hittek. Igaz, s szakszövetkezet nem szer - vezett oktatást, továbbkép­zést. még csak előadást sem a mezőgazdasági szakköny- vekröl. de belátják, hogy maguk sem tettek egyetlen lépést sem ezeknek a pana­szoknak az orvoslására. A tanya központjában az isko­lában könyvtár áll a lakos ság rendelkezésére. Tüdnal- ugyan róla, de csak annyit, hogy az általános iskoKsok kötelező olvasmányaiból álL A februári szél úgy kihűti az embert — mondják. — hogy estére még a tévéhez sincs kedvünk. Nem ismerik azokat a tévéműsorokat, ame­lyek időnként a mezőgazda­ságról szólnak. Szakkönyve­ket nem vásároltak, nem is olvastak. A mezőgazdasági kötiyvb ónapról pedig egyi­kük sem hallott még. Véget ért a mezőgazdasá­gi könjn/hóhap. Februárban műsorfüzetek, prospektusok. vezércikkek adták hírül az egyhónapos rendezvénysoro­zatot, amelyre új szakköny­vek jelentet meg, könyvit!- állításokat, író-olvasó talál­kozókat, előadásokat szer­veztek iskolákban, könyvtá­rakban és a gazdaságokban. Az volt az idei könyvhónap mottója, hogy növényter­mesztőtől az agronómusig minél közelebb kerüljenek a mezőgazdasági szakiroda- lom termékei a legilletéke­sebbekhez, segítve a gazda­ságok közös munkáját és az önképzést. Nem volt Véletlen, Hogy éppen Tormáspusztára esett a választásunk a balkányi tanyavilágból: hiszen itt az iskolában működő könyvtár­ban hozzáférhetők a szák- könyvek, s februárban, a mezőgazdasági könyvhónap során jól sikerült előadást is tartottak itt Mint kiderült, nem a szakkönyvekről, ha­nem a tagok jogairól és kö­telességeiről. (Nem tartozik a témához, de arra az előadás­ra is nagy szükség volt.) Kilénc ember véleményé­vel még nem mérhető egy rendezvénysorozat helyi ha­tása, egy jelzés ez csupán ohhah, ahová még a visz- hangja sem jutott el a több éve tartó hagyományos prog­ramiéinak. Ha eZ egyáltalán hiba, akkor nemcsak az 6 hibájuk. Ezek az emberek akkor is ugyanúgy dolgoz­nának tovább, ha tudomást sem szereznek ft gzakkönyvek népszerűsítéséről. A példa azonban amellett, szól; ho- tyan Változnak az igények a mezőgazdasági dolgozók kő­ében. S a szakönyvekből szármázó tudást közelebb vinni a legilletékesebbekhez mezőgazdasági könvvhóftap előtt, után és nélkül Is lehet. B. E. Lesxerelé« után Az asztalt négy fiatalember üli körül. A közelmúltban szereltek le a Magyar Nép­hadseregből, s néhány napja már dolgoznak is, kivétel nélkül régi munkahelyükön. A parancsnokoktól tudjuk, hogy mind a négyen Kiváló katona kitüntetésben része­sültek, mindnyájan kiválóan képviselték a szabolcsi fiata­lokat a hadseregben. Látszik rajtuk, hogy szívesen emlé­keznek vissza a kitüntetések- re. a dicséretekre. Kérdé­sünk valamennyiükhöz szól: milyen tudással, milyen ta­pasztalatokkal gazdagodva tértek haza, s műnk ah elvű- kön hogyan sikerült ismét heilleszkedniük a polgári élet­be? Fizetésemelés márciusiéi Végső György nyíregyházi,» a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál mun- kaügyi előadó. — Először a kérdés máso­dik felére válaszolok. Két évig érintetlenül hagyták a beosztásomat, ismét elfoglal- tam régi helyemet. Annak el­lenére. hogy katona voltam, 200 vagy 3Ó0 forint fizetés- emelést kapok márciustól. Nem nehéz beilleszkednem, hiszen a 2 év alatt nem sza­kadt meg teljesen a kapcso­latom a vállalattal. Gyakran állítottam be a vállalathoz ..mi újság?” kérdéssel és a vállalat képviselői Is meglá­togattak néhányszor. A fiatalembert a hadsereg­ben vették fel a pártba. Ösz- szekötő volt a part- és a KISZ- szervezet között, majd az egység KISZ-Szefvezetének csúcstitkára lett. Megismerte, megszerette a szervezeti éle­tet, ennek itthon is hasznát veszi. Mire emlékszik vissza legszívesebben a „kétszeres kiváló” katona? — Az egyik párttaggyűlé­sen segítő szándékú bírálatot tettem az egyik parancsnokra. Bírálatomat orvosolták az egység érdekében. Sosem fe­lejtem el. „BfiWlfHfm ?zaúisiiiereíemet~ Mátyás Béla érettségizett szakmunkás. Búj községben lakik és a Nyíregyházi Vas­és Fémipari Szövetkezetben dolgozik, villanyszerelő. Ó le­szerelési segélyt is kapott, hogy körfhyebben kezdhesse a polgári életet. Dillemáböh van, nerrt tudja rangsoréini azokat a tényekét, nmetepk NŐTT A TENYÉSZTÉSI KEDV Több tej Szabolcsból — több tej Szabolcsnak A megyei tejtermelés! ope­ratív bizottság legutóbbi ülé­sén előszói Bojtos István, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatója adott tá­jékoztatást azokról a hite­lekről, melyeket a kormány- program Végrehajtása érde­kében korlátlanul adnak minden háztáji gazdának, egyéni gazdának, vagy akár más foglalkozásúnak is. ál­latvásárlásra, -tartásra, istál­lóépítésre. ha ezzel kíván foglalkozni. Még nyugdíjas­nak is, de természetesen ha a nyugdíja egyharmada nem fedezi az ötéves kölcsön részleteit, kezes Is kell. _ A kölcsön összege a szükséges költségekre tizenötezer fo­rint is lehet, de ha tenyész­állatot Vásárol az állatfor­galmi vállalattól, vagy az ál­lattenyésztési felügyelőségtől az egvénl állattenyésztő, el­érheti a huszonötezer forin­tot is. Még egyszer ennyi összeget lehet kölcsönként felvenni férőhely teremté­sére és az ezzel kapcsolatot- kiadásokra. Az elmúlt léi esztendőben a Szabolcs- Szatmár megyei állattenyész­tők igen nagymértékben vet­ték igénybe ezt a nagyon kedvező hitelformát (hiszen az állat a tejével szinte a saját kamatát fizeti ki) és így a háztáji gazdaságokban több, mint 1300-zal növeke­dett az állatok száma. A fél év alatt felvett hitel Összege pedig elérte a harminchat­millió forintot. Ezután dr. Szendrci István, a megyei tejipari vállalat igazgatója tájékoztatta a bi­zottság tagjait a téjíörga- lom alakulásáról, elsősorban a tejfelvásárlásról és a tej­fogyasztás alakulásáról. Kö­zölte; a szarvasmarhaprog­ram végrehajtása érdekében a miniszter felhívta a figyel­met a termelői tej értékesí­tési biztonságának növelésé­re. A szervezett felvásárlás érdekében a vállalat ez év­ben eddig tizenkilenc he­lyen teremtette meg újonnan a tej felvásárlás tárgyi és személyi feltételeit. Márci­usban nyílik Bashalmon a huszadik új felvásárló. Me­gyénkben tehát — kevés ki­vétellel — minden települő sén van felvásárlás, minden áruként jelentkező liter tej vevőre talál és ez a kor mányprogram egyik célja. feltűnt, tehéntejre eddig a megye 174 termelőszövetke­zetével és 8 állami gazdasá­gával kötöttek sZefződéftt tehát valamennyivel. me­lyeknek tehénállományuk van. A leszerződött tej mennyisége a termelőszövet­kezeteknél 18 százalékkal, az állami gazdaságoknál llszá- zalékkal több, mint amennyit az elmúlt évben szállítottak. Megemlítette még az igaz­gató, hogy a juhiéi termelé­sét és szállítását tovább csökkentik a gazdaságok. Viszont még a szerződések- ítél is kedvezőbb arány ala­kult. ki az idei tejtermelés alakulásánál. Az igazgató bejelentette, hogy a vállalat a következő évekre 35 új tájgyűjtő épí­tésére' kért engedélyt és az egész megyei gyűjtőhálózat fejlesztéséhez 70 millión fe­lüli összeget. ö(. brigádjuk foglalkozik jelenleg is a há­lózat tatarozásával, ezenkí­vül tizenhét új, öttonnás IFA Diesel/ gépkocsit vásárolt a szállításókra. Örvendetes, hogy a fogyasztási szövet­kezetek 300 darab 250 literes hűtőszekrényt vásároltak a tejárusítás korszerűsítésére. Végül ismertette azt az adat­sort, amely szerint —1 a na­gyobb árak ellenére — ja­nuárban a tejfogyasztás több, mint hat százalékkal a tejföl és tejszín fogyasztá­sa két százalékkal, a yog- hurté huszonöt százalékkal a sajtféleségeké tizenkét szá­zalékkal nőtt. Csak a vaj és a túrófélék fogyasztása csök­kent valamennyire. (fBl) hek legjobban örült a 2 év alatt. — Mégis első helyen emlí­tem a gépkocsivezetést. Be­vonulás előtt az MHSZ se­gítségével szereztem gépjár­művezetői jogosítványt és a hadseregben egy évig gépko­csit vezettem, közben az au '/szereléssel is megismerked­em. Olyan alakulatnál vol- afftj ahol a gépkocsivezetés aellett elektromossággal és villanyszereléssel is foglal­koznom kellett. így nemhogy felejtettem, hanem bővítet­tem szakismereteimet. Az ot­tani KISZ-alapszervetfet sok­kal aktívabb volt a szövetke­zet alanszefvezeténéi. Tartót- tűk a kabcsolatot az egyik középiskola diákjaival, közös rendezvényeket szerveztünk, ezeket a tapasztalatokat is hasznosíthatom a mozgalmi életben, Ezek után érthető, hogy a ..vasas fiút” örömmel fogad­ták régi munkahelyén, ahol a honvédségnél szerzett ta­pasztalataiból tud majd pro­fitálni. Nagyobb tudását anyagilag is megbecsülik. Be­vonulás előtt 8 forintos óra­bért kapott, februárban 3 napot dolgozott, s ezeket a napokat már Í2 forintos óra­bérrel számolták el. A régi helyen Závoczki József külsőleg is katonás embernek látszik. A 2 év alatt háromszor kapta meg a Kiváló katona kitünte­tést. Nyíregyházi lakos és a TITÁSZ-nál villanyszerelő. Munkahelyén büszkék voltak rá a 2 év alatt, tudták, hogy a munkahelyi fegyelem, az „előkészítés” is hozzájárult a kitüntetésekhez. — Mit kellett tennie azért, hogy többször is „kiváló” le­gyen? — Fegyelmezett voltam, ’a munkában és tanulásban élen jártam, néha segítettem társaimnak. KISZ-vezetőségi tag voltam, az egységnél agi- tációs és politikai munkát is végeztem. Szívesen emlék­szem vissza arra, hogy egyik társamnak segítettük ,(árvi- zes” lakását felépíteni. Ml kértük a parancsnokokat: en­gedélyezzék, hogy segítsük elvtársunk házépítését, aki már bevonulás előtt is nős ember volt. örültem, hogy a katonai feladatok mellett az építőmunkában is részt ve­hettünk. Závoezki József bevonulása előtt 1500 forintot keresett, mint kezdő szakember. Azóta kétszei* volt munkahelyén fi­zetésemelés, s mindkétszer ő is részesült benne. Most 2100 forint a fizetése és a régi sze­ré1 őpáfjához osztották be. Spjgífffték a boiléwák Takács Árpádnak irigylés­re méltó foglalkozása van: technikus a tv tokaji adóállo­másán. Otthorta is irigylésre méltó: Sóstón lakik. A kato­naságnál a távbeszélő szak­mával, a távbeszélő techni­kával is megismerkedett, s ennek — mint mondja — nagy hasznát veheti munka­helyén, mivel a posta műsza­ki osztályához tartozik. A szakmai tapasztalatok mel­lett emberi tapasztalatokat” is szerzett. Munkahelyéről így vall: — Jó volt tapasztalni, hogy üzemmérnökünk is érdeklő­dik: „Na, mit felejtettél, mit tanultál a 3 év alatt?” És a kollégák valamennyien se­gítettek, hogy ismét vissza­zökkenjek a nem éppen egy­szerű szakmába. Fizetésemet is emelik márciustól kb. 400 forinttal. A fiatalembereket tehát munkára, fegyelmezett, kol­lektív életre nevelték a had­seregben. S ennek hasznát veszik a családban és a mun­kahelyen egyaránt. Vala­mennyien „kiváló” katonák voltak és most kiváló civilek, illetve kiváló dolgózók sze­retnének lenni... Nábrádi Lajos Ha segélyre van szükség Szociálpolitikai tennivalók Kocsordon­Újsághír: A megyei ta­nács 1972. végén a tervezett ■»szegen felül 500 ezer fo­rintot ad a helyi tanácsok­nak szociálpolitikai munká­juk támogatására. 1973-ban pedig plusz 1 millió forintot kapnak a helyi tanádsok. főleg a munkában nem ál­lók segélyezésére. A jelentősnek mondható összeget a kedvezőtlen kö­rülmények között élő, vagy a munkában nem álló- csa­ládok, illetve személyek kö­zött osztják szét egy előzetes, mindenre kiterjedő felmérés után. A kocsordi tanács az említett keretből 24 ezer fo­rintot kapott. 1972-ben 6 ezer forintot utaltak át a községi tanácsnak erre a célra, te­hát a plusz támogatás 18 I ezer forint. Elmondták a tanács veze Ü tői! nem véletlen, hogy ép­pen 18 ezer forintot kaptak.' |Az elmúlt ősszel valamennyi ! tanácsnak jelentést kellett; küldeni a megyei tanácshoz" s a jelentésben a segélyre’ illetve az anyagi támogatásra: szorulók szociális helyzetét: kellett leírni. A jelentések, illetve az igények és a lehe­tőségek ismeretében került aztán sor az 1,5 millió szét-? oszlására a járási hivataloki majd a városi és a községi tanácsok között. A jelenJ tésben is az áll, hogy Koy csordon 16 személy jogosul íf rendszeres szociális segélyre* Tavaly még valamennyiért j '190 forintot kaptak havonta,; Az idén a megyei tanács tá-j [nógatásából havi 450 forint-'. Ára növeltek valamennyiük' í segélyét. A tanács ebben az I évben 75 ezer forintot kölf íllandó segélyezésre. Az ál-- jjlandó segélyezettek között 5 hadiözvegy. munkaképtelerj és olyan idős ember van, „akinek nincs eltartásra köte- lezhető hozzátartozója. Egy munkaképtelen hadiözvegy például havi 145 forint hadi­segélyt kapott, s ezt az ösz- szeget a tanács tavaly 390 forintra, az idén már 450 fo­rintra egészítette ki. A köz­ségben 34 olyan idős ember is él, akinek tsz-járadékát ki kell egészíteni. Erre a célra évente 41 ezer forintja van a tanácsnak. Tavaly a tanács segélykerete 97 ezer forint volt. a mostani költ­ségvetésben 125 ezer forint szerepel segélyezésre. A segélyre szorulók száma nem növekszik a községben, de a segély összege — a me­gyei tanács támogatása nél­kül is — évről évre növek­szik. a tanács tehát fokozott mértékben gondoskodik a kedvezőtlen körülmények kozott élő állampolgárokról. A sokgyermekes családok és s gyereküket egyedül ne­velő anyák támogatására kü­lön gondot fordít a tanács Tavaly 4 nagy család 1500— 1600 forint egyszeri segélyt kapott a tanácstól, az idén ezek a családok a tanácsta­gok javaslatára már közel 2 ezer forintot kapnak. Egy asszony, aki egyedül neveli gyermekét, házat épít, — a körzeti tanácstag javaslatára kedvezményes áron kapott 9 tanácstól telekhelyet. A legkisebbekről való gon doskodás is szociálpolitikai feladat. Jelenleg 75 szemé­lyes a község óvodája, pedig száz gyerek elhelyezésére van .szükség. Már biztos hog> jv végére bővítik az óvódéi, A tanács ezekben 9 napokban („tárgyal a tsz-szél. segítséget kér* áz építkezés­hez. A megyei tanács az óvodabővítést külön is tá­mogatná. de az említett 18 ezer forint is jókor „érke zett.” Az összeg felhasználá­sával a tanács igazságosab­ban és hatékonyabban tud­ja támogatni a községben á kedvezőtlen körülmények között élő embereket. (nábrádi) Jobb munka és megbecsülés A TÍTÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságánál is egyre nagyobb gondot fordítanak a hibák elhárítására, illetve megelőzésére. A munka javí­tásának érdekében többféle munkaVersenyt vezettek be az üzemigazgatóságon. A ver­senyszerű munkának pedig nemcsak a vállalat, s nemcsak a dolgozók veszik hasznai, nahem a „fogyasztók” is. Mert a szocialista brigádok Vállalásai között ilyeneket ol­vashatunk: ,.Az üzemzavar, a legrövidebb időn belül elhá- rltjuk, személyi hibából ere­dő üzemzavarunk 1972-ben nem lesz (1973-ban sem), az új fogyasztót a befizetés után 5 napon belül bekapcsoljuk a hálózatba...” Négyféle versenymozgalom van a TITÁSZ-nál. Vala­mennyi verseny a gazdasági eredményekre, a villamos energia értékesítésére, a fo­gyasztói igények kielégítésére, a zavarmentes és folyamatos ellátásra, a munkafeltételek javítására és a hatékonyabb munkavédelemre épül. Az üzemigazgatóság 490 fős munkáskollektívája a ver­seny valamennyi feltételét teljesítette a múlt évben. A brigádokat mérnökök, tech­nikusok patronálják a Ver­senyben : szakmai tanácsok­kal látják el a brigádokat. Se­gítik a brigádok újítási moz­galmát. Ennek is köszönhető, hogy a TITÁSZ 6 üzemigaz­gatósága közül a nyíregyházi áll a legjobban az újítások terén. Mert a versenyben nőtt a brigádok újítási kedvé. 1971-beh 32, tavaly már 46 újítási javaslatot nyújtották be a brigádok. Különös gon­dot fordítottak az újítók a hibaelhárítás és a munkavé­delem korszerűsítésére. At utóbbi tényezőnek kösz/ 'ie- to. hogy tavaly csökkent at üzemi balesetek száma. „Szocialista módon dolgoz­ni.” A brigádok a jelszót úvt értelmezik, hogy többet kell dolgozniuk annál, ämi á szo­rosan vett mtifikaköfi Köte­lességük. Egy brigád például tavaly Nagy káli óban az MHSZ épületénél 450 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. A kiemelt beru­házásnál, a Barátság II. kő- olajvezeték építésénél a bri­gádok pluszmunkája is száz­ezrekben mérhető. A szakmai és politikai képzésre, illetve továbbképzésre is nagy gon­dot fordítanak áz üzemben. Ta­valy 124 brigádtag vett részt villamos gépkezelői, kábel- szerelői és más tanfolyamon, továbbképző tanfolyamon 143-an Vettek részt. Az üzemben szinte vala­mennyi brigádtag tanult, vagy tanul. És ez nekünk fogyasztóknak is jó hír, meit az esetleges hibabejelentésre szakmailag és politikailag képzettebb szakmunkás Csen­get be lakásunkba... Javült a munkafegyelem, szélesedett az üzemi demokrácia is at üzemben. A brigádtagok műn* kahelyükön és magánéletük­ben is számos esetben Segí­tették egymást a „szocialista módon élni” jelszó jegyében. Az elismerés. a viszonzás sem marad el. A szocialista brigádok tagjait fokozott megbecsülésben részesítik a vezetők. A brigódtagok min­den május 1-én jutalmat kapnak, a Nehézipar kiváló dolgozója és a Kiváló dolgozó kitüntetésre főleg a brigádok legjobbjait jelölik ki, dft előnyben vannak a brigádta* gok a lakásépítési kölcsön el* osztásánál is. Tavaly üzem­orvost. 75 Öltözőszekrényt és korszerűsített hétvégi üdülő­ket kaptak a brigádok. A Sóstón pedig már építik sza* mukra a korszerű munkás* szállót. A szocialista brigádok nemcsak a vezetők fokozott megbecsülésének, hanem ft saját munkájuk fokozódó d* ismerésének iS Öfülnek. (»4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom