Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

WTS. március I. f^«¥-SfA(5YAROnSZA(? fc. oldaS Hírünk SKK az ^^8 ágban Szabad Föld Interjú Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára in­terjút adott a Szabad Föld­nek. Két idézet az írásból, amely egyébként átfogja a megye csaknem valamennyi jellemző eredményét és gondját: „A foglalkoztatott­ság növekedése, az új mun­kakörülmény és a nagyüze­mi szervezettség kedvező ha- tást gyakorol az új munká­sok életére, gondolkodásmód­jára, s mindez kedvezően hat a megye társadalmi-po­litikai viszonyaira Is.” A mezőgazdasági dolgozók jö­vedelméről így szólt: „A szabolcsi parasztemberek bi­zonyosabban szegényebbek, mint az ország más tájain, de hogy mennyire, arra mi is kíváncsiak vagyunk. Ezért hozzáfogtunk a termelőszö­vetkezetek jövedelmének, a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek vizs­gálatához. Ezt a témát párt- bizottsági ülésünkön tárgyal­juk meg.'1 (Február 4.) Népszava # Uj városunkról A budapesti lapok soroza­tokban mutatják be az új 1 városokat, köztük Nyírbátort is. A Népszavában Baktai Ferenc többek között azt írja: ..Mivel mérik a váro- slasságot? Iparral, foglalkoz­tatottsággal. oktatással, von­záskörrel. A 11 500 nyírbáto­riból 3600 dolgozik az ipar. az építőipar vagy az ellátás és szolgáltatás területén, üzemeiben... Az alap itt a gyárak léte. Magában véve az, hogy egy nagyközség, amelyről az országos köz­tudat azt tartja, hogy az egyik gyengén fejlett pa­raszti megye „nagy falui” közé tartozik, mindössze öt­száz mezőgazdasági foglal­kozásút számlál, jelzi az alig ismert változást. Nyír­bátorban 15 ipari üzem dol­gozik. köztük olyan jelentő­sek, mint a növényolajipar meg a Pestről települt Auró ra.'1 (Február 9.) A nyírbá tori városiasodásról íi Brachfeld Siegfried is a német nyelven megjelen" Budapester Rundschauba» (Február 5.) Magyar Hírlap Fehér köpenybeii A cím után elsősorba egészségügyi, élelmiszeripa rl témájú írást vár a leg több olvasó, ezúttal azon ban a megye egyik új üze mének, az Elektroakusztika Gyár UNIVERSIL gyáregy ségének avatásáról ír a lay munkatársa. A nagy szak­értelmet és pontosságot ki vánó üzemben a munkások dolgoznak fehér köpenyben. Egy bekezdés az írásból: ..Ez­zel a gyáregységgel tovább gazdagodott a magyar hír­adástechnika. Öröm ez, mert amikor az elektronikai be rendezések egyre nagyobb arányban jelennek meg az üzemi technológiában és a házta ásban, egyre több lesz a művelt, szakképzett kult 'rált szakmunkásunk is Az ipartelepítésnek ez is az egyik missziója. (Február Esti Hírlap Korszerűbb kereskedelem Kisváráéról írt riportot az Esti Hírlapba Kőbánya György, A kereskedelemrő a következőket: a szövetke­zeti áruház a Tiszántúl leg nagvobb önkiszolgáló áruhá za Erről beszél a tanácsti* kár: Sokan mondták, mine ide kétemeletes áruház’ A városban a két állami ke­reskedelmi vállalat elavult öreg boltjaiban nagy forgal­mat bonyolított le, de csak forgalmazott, újat nem épí­tett. A szövetkezet viszont igen. Ezért a tanács az ÁFÉSZ-nek nagyobb segít­séget ad. Kell a mozgás. Felépült az új áruház, s ha nem is hullámozni, de gyű­rűzni kezdett az addigi álló­víz. A kis boltok kezdik kor­szerűsíteni kirakataikat, a nyitvatartási időt is megvál­toztatták. Nem tehettek másként: az áruház ABC- boltja reggel hatkor nyit. Es ami érdekes: a régi boltok forgalma sem csökkent. (Február 16.) Kertészet és szőlészet \em torvény a szűk esztendő Fényképes tudósításban számol be a Kertészet és szőlészet című szaklap az al­matermesztés tudományos kutatásának szabolcsi ered­ményeiről. Az Ujfehértón kísérletező neves szakembe­rek dr. Pethő Ferenc veze­tésével egyetemi tankönyv­ben foglalták össze kutatá­saik főbb eredményeit. A könyv, amely várhatóan az év végén jelenik meg, né­hány kiemelkedő jelentőségű eredményt is tartalmaz, ame­lyet majd a gyakorlatban le­het rendkívül jól hasznosíta­ni. A tudományos körökben is szenzációnak hat közlésük: az Ujfehértón végzett kísér­leti munka során kiderült, hogy az őszi virágképzési periódusban a virágképzés mértékét — tehát a követ­kező évi termést — az al­maszüret idejének helyes megválasztásával tudják leg­hatékonyabban befolyásol­ni. Az írásban az almater­mesztés további érdekessé­geiről is olvashatunk. (Feb­ruári szám). Magyar Hírlap Motor kér ék pár ­nyárt ás A motorkerékpáralkat- rész-gyártás nyírbátori meg­honosításáról ír a Magyar Hírlap. „Szépek, látványosak az új csarnokok, de a gépek, a Csepelről hozott berende­zések többnyire a még zsú­folt, régi épületekben dol­goznak. A munkások jó ré­sze nem is olyan régen a mezőgazdaságból élt; Itt most, miközben gyártják az alkatrészeket, tanulják is a munkát. Az ügyesebbek megkeresik á havi 2000— 3200 forintot. Jönnek is ide szívesen dolgozni nemcsak Nyírbátorból, de a környező falvakból is. Az AKÖV-vel kötött szerződés alapján a nűszakokhoz igazodó autó- buszjáratok hozzák -viszik íket. Huszonnégy év az át­lagéletkor ... (Február 17.) A szebb, tisztább Kisvárdáért # Uj parkok, játszóterek, virágüzlet Kisvárda kertészeti és köz- tisztasági munkáinak elvégzé­sére hozta létre az elmúlt év március elsején a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a kertészeti és köztisztasági költségvetési üzemet. Az eltelt egy esztendő alatt az üzem jó eredményeket ért el, saját fej­lesztése mellett sokat tett azért, hogy ma már elmond­hatjuk: szebb, tisztább lett, a város képe. Kisvárda városközpontjá­ban naponta seprik az utcá­kat. járdákat és parkokat, összesen mintegy 85 ezer négyzetméternyi területen Kétnaponként seprik a mel­lékutcákat, háromnaponként pedig a kevésbé forgalmas he lyeket. A szemétszállítást a belterületen szintén naponta végzik, míg a város szélén kétnaponként. A költségve­tési üzem az elmúlt évben négy parkot gondozott. A fürdő területén, a várkertben, a November 7 téri és a Zrínyi téri parkban különféle virá­gokat és bokorcserjéket ültet­tek ki Saját fejlesztési alapjukból beszerezték a szükséges gépe­ket, megépítették az irodát, a raktárt, a garázst, a műhelyt, valamint a dolgozók részére korszerű fürdő és öltöző ké- szült. A kertészetben — kis- várdai szempontból — új vi­rágfajtákat honosítottak meg, így például a tulipánt, a hor­tenziát, az amerikai szegfűt és hatféle rózsát. Az utcai sor­cserjék pótlására saját fais­kolát létesítettek, s ezzel évi 20 ezer forintos megtakarí­tást érnek el. Az utcai sorfák pótlására az erdőgazda'’-» 'tói gömbakác, ezüstjuhar, tuja. nyír, nyár és platán facse­metét vásároltak, továbbneve­lésre. Megoldották a kerti padok házilagos készítését és felújították a locsolókocsit is. Az idén az üzem vezetői a szemétszállítást az egész vá­ros területére ki szeretnék terjeszteni. Emellett új seprő­locsoló kocsit vásároltak, s egy új szemeteskocsit is munká­ba állítanak. A virágházakat hőlégfúvó berendezéssel lát­ják el, s megoldják a fűté­süket. Már elkészültek a tervdokumentációi a központi fűtés építésének. Két, 125 négyzetméternyi fóltaházat ál­lítanak fel az üzem területén, melyben a virágok előhaj tatá­sa mellett primőr árut: p/ a- dicsomot és paprikát is ter­mesztenek majd. A városban újabb parkokat és játszótereket építenek az év végéig. A tervükben szere­pel a Baross Gábor utca par­kosítása, a Kodály utcán pe­dig játszótér építése. A véradó­állomás mellett védősávot ala­kítanak ki, egészen a kórhá­zig. A Gyár utcai lakónegyed­ben felújítják a parkokat. Parkosítják a víztorony kör- nyékét, valamint több utcá­ban pótolják a díszfákat, a Petőfi utcát pedig fásítják. A meglévő négy par1: x. ősszel 1700 tulipánhagymát ültettek ki, az árvácska­sorok közé. Tavasszal folyamatosan begónia, szal- via, agerátum és rózsatő ke­rül a város parkjaiba. I’ i féle rózsafajtából több, mint kétezer tövet ültetnek ki. Kis­várdán jelenleg egy virágüzle­te van az üzemnek, a piacté­ren. Év végéig további kettőt nyitnak, a Lenin utcában a lottóiroda helyén, valamint a temető előtt. (b. d.) Rereglől — Rétközig Népművészeti kiállítás Nyíregyházán Reneszánszát éli a népmű­vészet. Iskolai szakkörökben, politechnikai órákon oktatják a himzést-varrást. művelődé­si házak klubjaiban alakul­nak ilyen csoportok. Igen sok nő vesz a kezébe tűt, fonalat azzal a szándékkal, hogy ott­honát népművészeti ihletésű tárgyakkal díszítse. Ezek az amatőr munkák, ha nagy tü­relemmel egyáltalán elkészül­nek, többnyire családi dara­bok maradnak. A Népi Ipar- művészeti Szövetkezet, vagy népszerűbb nevén a „háziipa­ri” dolgozói között igen so­kan vannak, akik túlléptek ezen az amatőr jellegen, s a kézi munkával több ezer, vagy több tízezer öltéssel készült munkák már művészi értéket képviselnek. Népművészeti értékeket. Ilyen tárgyakból nyílt hét­főn délelőtt kiállítás a mű­vészeti hetek keretében a nyíregyházi városi művelődé­si központ kiállítótermében. Az előtérben egy megyetér­kép hívja fel a látogatók fi­gyelmét a kiállítás címéhez hűen — Beregtől Rétközig — a különböző tájegységek nép- művészeti jellegzetességeire. Rejtett magnóról népi zene szól, vetített diaképek mutat­ják be a megye népművésze­tét Apróbb-nagyobb kézi­munkák sorakoznak a kiállí­tóteremben, párnák, futók, té­rítők, készletek, konyhagar­nitúrák, blúzok, a paszabl, a beregi és a cigándi kereszt­szemes és a furtai lapos hím­zés motívumaival. Legna­gyobb részt teljesen egyéni munkák, többek között Petro- rics .Tánosné és Czorhbá Pál, a népművészet mesterei, Czimmer Jánosné. Gyöngyösi Sándorné, Somogyi Sándomé és Vejtey Ferencné népi ipar­művészek munkái. Szerencsés elhelyezésben több funkcionális és díszítő tárgy egészíti ki a bemutatott anyagot: Varga Zoltánná bot­paláéi hímzései, Fehérvári Józse] és Schmidt Sándor fa­faragók berendezési tárgyai, Horváth Vince, a népművé­szet mestere kisméretű fa­szobrai, valamint néhány szép nádudvari kerámia. Lakatos József festőművész két fest­ménye látható azon a részen, ahol a modem lakberendezés találkozik a népművészettel. Az országos zsűri által el­fogadott és a boltokban Is megvásárolható darabokból rendezett kiállítás március 17-ig, to—18 óra között te­kinthető meg. (be) Újabb lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatására A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Munkaügyi Mi­nisztériummal egyetértésben kiterjesztette a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetősé­geit. Tavaly azok a nyugdíjasok létesíthettek korlátozás nél­kül munkaviszonyt, akiknek a havi öregségi, vagy rokkvt- sági nyugdíja nem volt ma­gasabb 700 forintnál. Az új szabályozás ezt a határt 800 frintra emelte. Bővült azoknak a munka­köröknek a jegyzéke is, ame­lyekben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül naptári évenként 1260 órán át foglalkoztathatók. Ebbe a kategóriába kerültek az ed­digieken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök. az öltözőőrök, parkőrök, csator­naőrök, mezőőrök, hegyőrök és egyéb rendészeti feladato­kat ellátó dolgozók. Változás az is, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban a takarítók a korábbi 1260 óra helyett korlátlanul foglalkoztathatók nyugdíjuk megtartása mel­lett. (MTI) IEGYZET Megelőzni A bűnüldöző munka egyik jelentős része az ügyészsé­geken zajlik. Nem lenne azonban eredményes ez a munka, ha csupán a már megtörtént bűncselekmé­nyek vizsgálatára szorítkoz­na. Nagy szükség van éppen ezért a bűncselekmények alapos elemzésére, hogy még az eddiginél is eredménye­sebben vehessenek részt a megelőzésben a bűnüldöző es igazságszolgáltató szervek. Mindezeket gondosan el­készített tervekben rögzítik és úgy szervezik tevékeny­ségüket, hogy a jogszabá­lyok törvényes végrehajtása a törvénysértések megelőzé­sét segítse. Ennek megfele­lően készült el az év első felére a megyei főügyészség munkaterve, amely hét nagy téma köré csoportosítja me­gyénkben az ügyészi szer­vek munkáját. így kerti] sor a termelőszövetkezetekben felfedezett visszaélések for­málnak, módszereinek vizs­gálatára, ahol a bűnözést le­hetővé tevő okok és körül­mények hasznos következte­tések levonására nyújtanak lehetőséget és egyben arra is. hogy ráirányítsák a többi szövetkezet vezetőinek, el­lenőreinek figyelmét a meg­előzés fontosságára. Ugyancsak a megelőzést szolgálja az a vizsgálat is, amelyik a közlekedési sza­bálysértések elbírálásának törvényességét ellenőrzi, hi­szen a megelőzés szempont­jából nem mindegy. hogy szabálysértés, vagy közleke­dési vétség címén vonnak-e valakit felelősségre: utóbbi esetben ugyanis — a szigo­rúbb büntetés miatt — lé* nyegesen nagyobb a vissza­tartó erő. Mindennap téma a bűnül­döző és igazságszolcrF'até szerveknél, de állami, tár­sadalmi és tömegszervez ék­nél Is az alkoholizmus to­vábbterjedésének megaka­dályozása. Ehhez az útkere­séshez ad majd hasznos ta­pasztalatokat a * r kényszerel­vonó kezelés alakulásának ellenőrzése. Nagy jelentőségű lesz a* a vizsgálat, amelyik a mun­kavédelmi jogszabályok meg­tartásának törvényességét ellenőrzi és azt elemzi majd: miként tartják meg az üze­mek vezetői a dolgozók egészségének és testi épsé­gének védelmére vonatkozó szabályokat, hoztak-e meg­felelő intézkedéseket a bal­esetelhárítás érdekében A ezek az intézkedések ele- gendőek-e az előidéző okok felszámolására ? n. 1. Ml VAN. Ml NINCS? (ttyeiMiiekruha — rögzített áron A Hajtómű- és Felvonógyár nyfretr-hízi gyárában készülő konvejor berendezése) még részenként ts jelentős terjedelmű''’“ és súlyosak. A szálliUsrn.. né.—„ mber de) gozik. A nehezét daru végzi. (Hammel Jízsef felvétele) A Belkereskedelmi Minisz­térium legutóbbi rendelkezése értelmében 32 féle gyermek- ruházati cikk árát rögzítették a kereskedelemben. Ezzel kapcsolatosan kerestük fel az iparcikk kiskereskedelmi vál­lalat Tanácsköztársaság téri gyermekboltjának vezetőjét Nyíregyházán. Arra kértünk tájékoztatást, hogyan hajtot­ták végre a rendelkezést. Megtudtuk, hogy a rendelke­zés értelmében a kijelölt gyermekruházati cikkek ára­it rögzítették. Természetesen minden áruból többféle mo­dellezéssel készültek gyer­mekruházati cikkek és ezért nehezebb volna megállapíta­ni, hogy egyes cikkekből hányféle modellezéssel kerül­tek forgalomba a gyermekru­házati áruk. Néhány érdekesebb adat: a gyermek „fröcsi” cipő 31-es számtól 40-esig bő választék­ban áll a vásárlók rendelke­zésére. A régebben hiányzó tornacipő is megfelelő meny- nylségben vásárolható. De ki­sebb számokban, 23-tól 33-as- ig még jelenleg is hiánycikk Mi az, amit keresnek és mi az, ami nincs? — Az úgynevezett tipegő­cipő nem kapható. A cipők­nél is áll a fentebb említett probléma: van 15 fajta, de modellszám-eltérésekkel. Ez azt jelenti, hogy egyes cipő­fajtáknál kisebb, 4—5 forin­tos árkülönbözet jelentkezik. Ennek ellenére, tavaszi ci­pőkből az ellátás kielégítő. A gyermek divatcikkekkel kap­csolatban megtudtuk, hogy pamutnadrág, pamut atléta­trikó. fiúnadrág, pa­mut harisnyanadrág, tré­ningnadrág, kerti nadrág, va­lamint tréningöltönyökből megfelelő a választék. Egye­lőre a pamut harisnyanad­rág 1-től 3-as számig nem kapható. Hiányzik még a fiú alsónadrág 1-től 5-ös számig. Bébinadrág 1-től 5-ig van elegendő és bő választékban. A kamaszpantalló 6-tól 12-es- ig ugyancsak bőven beszerez­hető. A rendelkezést érintő cikkekből leányka iskolakö- oeny van, de fiú iskolaköpeny már nem kapható. A tavaszi kabátokból, különösen a bal­lonkabátokból, nagyon szép. divatos áru áíl rendelkezésre 2—5-ös számig. Gyermekru- hák, nadrágos kosztümök. 2— 16 szám között és fiúöl tön vök, pantallók 6—16 számig van­nak. Kötött áruféleségekből a bébitinegő hiánycikk. A boltvezető elmondta: kaocso- 'atban állnak a termelőüze­mekkel és minden remény megvan rá, hogv az említett hiányzó áruk még a tavaszi hónapokban megérkeznek Nyíregyházára. F. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom