Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

viUg PROLETÁRJAI, EG YES ÜLJ ETEK I Ma gyára rszag KL MSZMP. SZABÓ LCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KXX CVFULYAM, 53. SiAM AKA: 1 FORINT 1973. MÁRCIUS 4, VASÁRNAP LAPCTfK TAftTALM&BdLl Intézkedések a munkások lakásépítésének meggyorsítására (3, oldal» Vállalati beutalók, iidülőjegyek (5 oldal» IVIai sportműsor (11, oldal) Mit fizet a lottó 02. oldal» Tájékoztatás a tanácstagi választások előkészületeiről Di. Papp Lajos nyilatkozata Mint ismeretes, a Népköz- társasáé Kinöki Tanácsa áp­rilis 15-re tűzte ki a helyi ta­nácstagok általános választá­sát. Az egész társadalmat át­fogó belpolitikai eseményso­rozat előkészítéséről kért tá­jékoztatást dr. Papp Lajos ál­lamtitkártól. az országos vá­lasztási elnökség elnökétől Fehér Péter, a Magyar Távi­rati Iroda főmunkatársa. — A napokban ülést tartott az országos válasz­tási elnökség. Milyen té­mákkal foglalkoztak az ülésen? — Mindenekelőtt áttekin­tettük az előkészületeket. Köztudott, hogy a Miniszter- tanács már az elmúlt év de­cemberében elrendelte a vá­lasztók összeírását. Ez a munka rendben megtörtént. Méreteire jellemző, hogy több. mint 7 millió állampol­gár töltötte ki az összeíróla­pokat. Az összeíróbiztosok az adatlapot eljuttatták min- den olyan magvar állampol­gárhoz, aki 1973-ban betölti 18. életévét, vagy házasságkö­téssel vált nagykorúvá. Az országos választási elnökség megállaoította. hoev az ered­ményes összeírás alaoián már dolgoznak a választók név­jegyzékének összpóoox^Zn \ névjegyzékeket a helyi taná­csok végrehajtó bizottságai március 10-től 19-ig teszik közszemlére. A névjegyzékbe történt felvételről ezenkívül minden választó névre szóló írásbeli értesítést kap, ebből megtudja a lakóhelye szerin­ti választókerület és szavazó­kor számát, a szavazóhelyiség címét. Az értesítés — lehető­ség szerint — a jelölőgyűlés helyét és időpontját is tartal­mazza. — Változik-e a külön­böző tanácsok tagjainak száma? — A fővárosi és megyei ta­nácstagok számát már meg­határozta az Elnöki Tanács, a helyi tanácsok tagjainak szá­máról pedig a fővárosi és a megyei tanácsok döntöttek. A fővárosi tanács tagjainak szá­ma változatlan marad, a me­gyei tanácstagok száma oedig — országosan — 1699-ről­1812-re emelkedik. A növeke­dés oka: hogy a községi taná­csok, az államigazgatás helyi apparátusai tehát még na­gyobb. még arányosabb kép­viselethez jutnak a mogyei tanácsokban. Növekszik a nagyközségi és a városi ta­nácstagok száma is: ez a tele­pülések egészséges fejlődésé­nek következménye, annak eredménye, hoav az elmúlt* 2 esztendőben úiabb nagyköz­ségek és városok alakultak, a meglévők lélekszáma pedig emelkedett. Ebből természe­tesen következik, hogy a köz­ségi tanácstagok száma csök­ken, amiben az is közreját­szik, hogy a választást köve­tően több községi közös ta­nács jön létre, néhány köz­ség pedig a településfejlesz­tés eredményeként más fa­luval vagy várossal egyesül Mindebből megállapítható, hogy a tanácstagok számában bekövetkezett kismérvű vál­tozások fejlődő életünkbő1 eredő, egészséges tendenciá­kat tükröznek. — Milyen választási munkaprogramot dolgozott ki az Országos választási elnökség, mik a fő fel­adatok? — Az országos választási elnökség munkájának alap­ját a választások politikai céljai és a törvényes előírá­sok határozzák meg. Ennek megfelelően legfontosabb feladata: biztosítani a vá­lasztások előkészítésének, le­bonyolításának törvényessé- gét. A testület egyben fel­ügyeletet gyakorol a helyi, valamint a fővárosi és a me­gyei választási elnökségek munkája felett is. Az orszá- gos választási elnökség hoz­za majd nyilvánosságra a ta­nácstagok általános válasz­tásának országos, valamint a két országgyűlési kerület vá­lasztási eredményét, s a tes­tület számol majd be a vá­lasztások lefolyásáról. Meg­említem, hogy a választási elnökség megbízatását az 1971. évi választásokat meg­előzően négy esztendőre kap­ta, munkáját változatlan sze­mélyi összetételben folytatja. A helyi választási elnöksé­gekben is csak a két év alatt szükségessé vált személyi változások miatti kiegészíté­sekre kerül sor. — Mennyiben tér el a mostani választás a ko­rábbiaktól? — Az áprilisi választás sem politikai céljaiban, sem más alapelvben nem tér el az előzőktől. Ugyanakkor a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítését, a válasz­tók még aktívabb részvéte­lét szolgálja a választási tör­vény 1970-es módosításából eredő néhány új vonás. Új­donság, hogy 1954 óta első alkalommal választjuk meg a tanácsok tagjait más idő­pontban. mint az országgyű­lési képviselőket (nem szá­mítva természetesen a két megüresedett képviselői hely betöltését). A választási tör­vény módosítása előírta, hogy a tanácstagok és a képviselők eddig négyéven­ként egyszerre tartott vá­lasztásának időpontját el kell különíteni egymástól. Legutóbb 1971 tavaszán, a még együtt tartott választá­sokon a képviselők a szo­kásos négy évre, tehát 1975- ig, a tanácsok tagjai pedig — kivételesen — csak két évre kapták megbízatásukat. Most tavasszal a tanácsta­gok már ismét négy eszten­dőre, 1977-ig kapnak mandá­tumot. — Az időpontok elkülöní­tése választási rendszerünk továbbfejlesztését szolgáló fontos célokat kíván elérni. Mind a képviselők, mind a tanácstagok választása iránt növekszik az érdeklődés, s a két aktus különválasztása le­hetővé teszi, hogy ez az ér­deklődés és figyelem ne oszoljon meg. Ugyanakkor a jelöltek személye mellett fo­kozott jelentőséget kapnak a megbízásuk tartalmával ösz- szefüggő kérdések. Képvise­lőválasztáskor elsősorban az országos „ügyek” és nem­zetközi politikánk kérdései kerülnek az érdeklődés kö­zéppontjába. A tanácsválasz­tások idején a tanácsok munkája, a községek, váro­sok fejlődése, a lakosságot közvetlenül érintő helyi gon­dok és eredmények kerülnek szóba, jóllehet ezek sem vá­laszthatók el az egész or­szág előtt álló feladatoktól, lehetőségektől. Április 15-én a helyi ta­nácsok tagjainak megválasz­tására kerül sor. A választá­si törvény szerint, a telepü­lés nagyságától függően egy községi tanácstagot 50—500, egy városi tanácstagot pe­dig 150—700 lakosonként alakított választókerületben választanak meg. Miután a tanácstag személyének meg­választásában és további te­vékenységében a helyi lako­sok a legérdekeltebbek, a választás napján az állam­polgárok állandó lakóhelyü­kön szavaznak. Fel kell ven­ni azonban a választói név­jegyzékbe azokat is, akik — ideiglenes lakásbejelentővel — huzamosabb ideje tartóz­kodnak valamelyik község­ben vagy városban. Ilyenek például a sorköteles katonai szolgálatot teljesítők, a tar­tósan munkásszálláson lakók, vagy a diákotthonok, kollé­giumok tanévi vendégei. Vályi Péter New Jersey-i látogatása Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és az Egyesült Államokban tartóz­kodó magyar küldöttség tag­jai pénteken megtekintették a New Jersey állambeli Mahwahban a Ford Motor Company egyik legkorsze­rűbb gyártelepét. Az üzem vezetői rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették a magyar ’küldöttséget, ebé­den látták vendégül, majd Richard L. Healy igazgató kalauzolta körül a magyar miniszterelnök-helyettest és kíséretét a hatalmas gyárte­lepen. Vályi Péter nagy érdeklő­déssel kísérte végig a teljes munkafolyamatot a szerelő- szalag mentén, az üzem disz­pécserszolgálatát ellátó kom­puter-agyközponttól kezdve egészen addig a pontig, ahol 56 másodpercenként egy-egy teljesen kész személygépko­csi már önerővel gördül a parkolóhelyre. A Név Yorktól 40 kfiv méternyire északra lévő mahwahi üzem 1955-ben ké­szült el, s a Ford 20 szerelő gyártelepe között az egyik „legifjabb”. A 4500 munkás­sal és 600 főnyi igazgatási személyzettel dolgozó gyár­telep napi 16 órás üzemelés­sel hétenként 5200 személy- gépkocsit és az ugyancsak itt működő másik szerelő- részleg heti 56 órás üzeme­léssel hetenként 1400 kis te­herkocsit állít össze. Vályi Péter és a magyar küldöttség tagjai az üzem- látogatás után gépkocsin New York-i szálláshelyükre utaztak. Szombaton és va­sárnap a város nevezetessé­geivel ismerkednek meg. hétfőn és szerdán vezető amerikai üzletemberekkel folytatnak megbeszéléseket New Yorkban és környékén. Közben visszatérnek Wash­ingtonba, az amerikai kor­mány vezetőivel folytatott hivatalos tárgyalások befeje­zésé**.. Forradalmi ijjósául napok Gazdag eseménysorozattal készül a KISZ Ifjúsági nagygyűlések, koszorúzások, (ogada'omíéfel Az idén is megrendezik me­gyénkben a forradalmi ifjú­sági napokat, az ifjúsági szö­vetség nagy tavaszi esemény­sorozatát. Programját a na­pokban fogadta el a KISZ megyei végrehajtó bizott­sága. A kialakult mozgalmi ha­gyományoknak megfelelően március 15, március 21 és áp­rilis 4 nagy ünnepeit köszön­tik a KISZ-esek. A megyei megnyitó ünnepség március 14-én lesz Nyírvasváriban. Egész napos programmal ké­szül erre az eseményre a nyír­bátori járás ifjúsága, akik meghívták a megye más járá­sainak, városainak fiataljait is. Ekkor kerül sor Petőfi- emlékkiállítás megnyitására és itt rendezik meg az emlék szavalóverseny megyei dön­tőjét is. Március 15-én Nyíregyhá­zán a város munkás- és tanuló­ifjúsága megkoszorúzza Kos­suth Lajos szobrát. Az ünnep­ség előtt az úttörő fúvószene­kar térzenét ad. Jelentős esemény színhelye lesz a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola, ahol a Mű­velődésügyi Minisztérium és a KISZ KB közös szervezé­sében a ■ „XI. tudományos diákköri konferenciát” ren­dezik meg, itt lesz a Petőfi- emlékülés is. Az eseményre meghívják a város munkás- és diákfiataljait. Ugyanezen a napon avatják fel Nyíregyháza Petőfi terén a költő mellszobrát. A város fiataljai, a Petőfi nevét viselő úttörőcsapatok képviselői koszorúkat helyeznek el a szo­bor talapzatán. Március 15-én este a szín­házban a KISZ a Hazafias Népfronttal közös ünnepi mű­sor keretében köszönti a szo­cialista brigádokat. A megyei rendezvényeken kívül a járásokban, városok­ban is ünnepségek lesznek. Az iskolákban gazdag kultu- rális és sportprogramokkal készülnek. Ezen a napon ren­dezik meg a „Petőfi nyomá­ban” vetélkedő járási, városi döntőit. A KISZ-szervezetek ünnepi taggyűléseken emlé­keznek meg március 15-ről, és a Petőfi-jubileumról. Hasonlóan sokszínű prog­ramra kerül sor március 21, a Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulója alkal­mából is. A KISZ Baktaló- rántházán ifjúsági nagygyű­lést rendez, amely után nagy­szabású hadijátékra hívják a fiatalokat. A kisvárdai Csá- szy gimnázium fiataljai az idén is elindítják stafétájukat a Kisvárda—Baktalóránthá« za útvonalon. Március 20-án Nyíregyhá- zán a KISZ ismét megrende­zi a hagyományos menetdal­versenyt. Az évforduló alkal- mából a KISZ járási, városi bizottságainak szervezésében fiatalok köszöntik a munkás- mozgalom veteránjait. Már- cius 21-én a Szamuely-szo­bor megkoszorúzásánál Ifjú Gárda díszegység köszönti az ünnepség résztvevőit. Április 4-e alkalmából kerül sor a KlSZ-fi^talok hagvomá- nyos fogadalomtételi ünneo- ségeire. Az ifjúsági szövetség új tagjai munkatársaik, a munkahelyi KISZ-fiataLole előtt teszik le a fogadalmat. Felszabadulásunk évforJ dulóján az ifjúsági mozga­lomban kiemelkedő munkát végzettek közül többen ki­tüntetésben részesülnek. A kitüntetéseket április 3-án adják át. A KISZ korábban „Partizá­nok között” címmel pályáza­tot hirdetett, amelynek díjait április 2-án adják át. Ezen az ünnepségen a pályázaton részt vevő fiatalok találkoz­nak a megyénkben élő volt partizánokkal. Vietnami vezetők köszöneté A termelőszövetkezeti üzem. és munkaszervezésről tanácskoztak Mátészalkán Március 3-án, szombaton ülésezett a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének elnöksé­ge Mátészalkán, a szövetség székházában. Két fontos té­ma került napirendre. írá­sos beszámoló alapján vitat­ták meg az elnökség tagjai a szövetséghez tartozó terme­lőszövetkezetek jelenlegi bel­ső helyzetét, elsősorban a nemrég megtartott zárszám­adások alapján. Különös hangsúllyal foglalkozott a beszámoló — és az elnöksé­gi ülés is — a tsz-ek törvé­nyes és demokratikus műkö­désével, a vezetés kérdései­vel, a tsz-tagok aktivitásá­val, aJ választott bizottságok tevékenységével. Megálla­pították, hogy a fejlődés minden vonatkozásban jó, örvendetes, hiányosságok már csak néhol tapasztal­hatók. A szövetség közgazdasági bizottsága alapos, részletes anyagot készített és terjesz­tett az elnökség elé Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szüksé­gessége és lehetősége a ter­melőszövetkezetekben cím mel. Ez nem kampányfeladat — állapították meg — ha­nem szerves része a gazda­ságirányítás mai rendszeré­nek A részletes anyag — az elvi és általános utalásokon túl — ismerteti a szövetség­hez tartozó tsz-ekben az irá­nyítás leggyakorihb szerve­zeti formáit. Mindkét megvitatott témái a Szatmár-beregi TESZ el­nöksége elfogadta és a fel­adatok megvalósításával kapcsolatban határozati ja­vaslatot hagyott jóvá. Ton Due Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Le Duan. a Vietnami Dolgozók Pártja KB első tit­kára, Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bi» zottságának elnöke, Pham Van Dong, a VDK kormá­nyának elnöke, dr. Nguyen Huu Tho. a dél-vietnami nemzeti front központi bi­zottsága elnökségének elnö­ke, a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mánya mellett működő tanács­adó testület elnöke és Huynh Tan Phat, a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának el­nöke táviratban mondtak kö­szönetét Kádár Jánosnak Losoncéi Pálnak és Fock Je­nőnek a vietnami háború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló megál­lapodás aláírása alkalmából kifejezett jókívánságaikért. Hasonlóképpen fejezte ki kö­szönetét Nguyen Dny Trinhj a VDK kormányának és Nau- yen Thi Binh asszony, a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányánál« külügyminisztere Péter János külügyminiszternek. / Magyar—bolgár kulturális együttműködési vegyes bizottság alakult Szombaton a Művelődés- ügyi Minisztériumban aláír­ták a magyar—bolgár kultu­rális együttműködési vegyes bizottság megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet. A do­kumentumot magyar részről Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, a vegyes bi­zottság magyar tagozatának alelnöke, bolgár részről Racsko Racskov, a Bolgár Kulturális és Művészeti Bi­zottság elnökhelyettese, a ve­gyes bizottság bolgár tagoza­tának etoöke látta el kézje­gyével. Megállapodtak abban, hogy a következő ülésszakot) 1973 őszén tartják Szófiában! ahol megtárgyalják a zenei együttműködés helyzetét, va­lamint a közoktatási és felső- oktatási kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom