Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
19TS. rníréTüs 58. IPS* «ff-MAG^AftÖSsZ * * S. oídsé Pártszervezés-pártirányftás Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség A KÖZELGŐ TANÁCSVÁLASZTÄSOK ismételten ráirányítják figyelmünket a kisebb területi közösségek életére. Az itt jelentkező problémák feltárása és meg- oldása a pártszervezetek mindennapi tevékenységében is nagyon fontos, helyet foglal el. Pártunk X. kongresszusát követően számos újabb politikai . döntés, állami intézkedés történt a különböző te- rületi szervek önállóságának fejlesztésére, a szocialista demokrácia szélesítésére. E határozatoknak és intézkedések- nek a pártszervek és pártszervezetek munkájában is kézzelfogható eredményei vannak. Mint ezt a Központi Bi- zotfság tavaly novemberi ülé- se is megállapította: nagy többségük a párt általános politikáidnak megfelelően nagyfokú önállósággal és kezdeményező készséggel dolgozik, mint területének ténvleges és elismert vezető ereje. A területi vagy más szóval a helyi politikai munkának egyre inkább az a jellemzője, hogy a pártszervek és szervezetek nemcsak mechanikus végrehajtói az általános ooli- tikának, hanem annak alkalmazása során alkotó módon figyelembe veszik területük sajátos társadalmi, gazdasá, gi, politikai körülményeit. Rendszeresen vizsgálják a helyi társadalompolitikai viszonyokat, összefüggéseket. Ennek során összegezik azokat a tapasztalatokat is. amelvek az általános politikával kaocsol'atosak. s ezekről folyamatosán tájékoztatják a felsőbb szerveket. Ezáltal tehát a politikai vonal kialakításának, formálásának is tevékeny részesei lehetnek. ■ A társadalmi és állami élet, a szocialista demokrácia to- vábfejlesztésével természetesen szervesen összefügg, hogy a pártmunkában még fontosabbá váltak a helyi kezdeményezések. Hadd utaljunk mindenekelőtt a tanácsok hatáskörének kiszélesítésére, amit. jól kifejez önkormányzati joguk törvénybe Iktatása. Az új feltételek közepette a tanácsok maguk döntenek a helyi ügyek széles körében. Különösen elmondható ez a helyi politika alakításában fontos szerepet játszó város- és községfejlesztési tevékenységről. AZ ÖNKORMÁNYZATI JELLEG fejlesztése egyben az önállóság növekedésének is kifejeződése. Ezen természetesen nem valamiféle „abszolút” önállóságot kell érteni, hiszen az önállóságnak törvényekbe, rendeletekbe foglalt keretei, formái vannak. De a tanácsok és szerveik például bizonyos jogszabályi keretek között önállóan gazdálkodnak, maguk biztosítják, hogy terveik kivitelezéséhez megfelelő pénzügyi-gazdasági eszközök álljanak rendelkezésre és önállóan határozzák meg azok felhasználását. Már az eddigiekből is egyértelműén következik, hogy az önállóság jogának biztosítása és fejlesztése, annak garantálása csak a dolgok egvik oldalát jelenti. A társadalom érdekei a mi viszonyaink közepette semmiféle olyan önállóságot nem engedhetnek meg, mely nem párosul megfelelő színtű felelősséggel. Az önállóság fokozása tehát csak a felelősség egyidejű növelése mellett képzelhető el. Bármilyen területen is vizsgáljuk: ez a felelősség a legapróbbnak tűnő helyi dolgokban is érvényesül. Mi a tartalma ennek a felelősségnek? Ha tömören kívánjuk megfogalmazni, úgy mondhatjuk: felelősség a munkásosztály, az egész társadalom érdekeit megtestesítő párt politikájának megvalósulásáért. Következésképpen politikai felelősségről van szó. Ez abban gyökeredzik. hogy a helyi szervek a maguk területén és a maguk sajátos eszközeivel a párt politikáját kell. hogy töretlenül érvényesítsék. A pártszervezetek ennélfogva nem mehetnek el szó nélkül az olyan jelenségek mellett, amikor egyesek a helyi érdekeket a nagyobb közösség érdekei elé helyezik. De akkor sem, ha azt tapasztalják, hogy a helyi szervek vagy azok vezetői a hatáskörükbe tartozó ügyekben nem intézkednek, hanem „fentről” várják a helyzet megoldását, kényel- meskednek. elhárítják maguktól a felelősséget. A helyi politikai munka irányítása mindenütt az ott dolgozó pártszervek, pártszervezetek feladata. Ehhez szorosan hozzátartozik a különböző szervek munkájának koordinálása csakúgy, minta központi és helyi érdekelt összhangjának megteremtése, annak ellenőrzése és segítése, hogy a helyi gazda- sági. kulturális, kommunális tervekben érvényesüljenek a központi célkitűzések. TARTALMAS, CÉLTUDATOS HELYI POLITIKA csak a szocialista demokrácia légkörében képzelhető el. Csak így érhető el, hogy e politika ne maradjon néhány helyi vezető gondja, hanem valóban a lakosság legszélesebb rétegeinek ügyévé váljon. Ehhez a politikai feltételeket helyileg elsősorban az ottani pártszerveknek, pártszervezeteknek kell biztosítaniuk. Mindenekelőtt nekik szükséges munkálkodniuk az egészséges, pezsgő hel3ri közélet kibontakoztatásán. Az általános politikai érdekeken túl ez azért is nagyon fontos, mert alapfeltétele például annak, hogy megalapozott, reális fejlesztési, községpolitikai tervek készülhessenek, olyanok, melyek anyagi-pénzügyi oldalról kellően alátámasztottak. Ez ugyancsak a politikai felelősség dolga. Közismert ugyanis, hogy az ilyen természetű saját döntésekért ma már az anyagi-erkölcsi felelősséget nem lehet áthárítani a felsőbb szervekre, s ha ezek a tervek, célkitűzések elvesznek a sorozatos ígérgetésekben, meggyengülhet a lakossággal való kapcsolat. Természetesen ehhez párosul egy másfajta felelősség is. Az tudniillik, hogy a lakosság igényeit az anyagi lehetőségekhez mérten reálisan besorolják, s szükség esetén megalapozottan és felelősségteljesen merjenek nyilatkozni arról is. mely igények megvalósításához nincs meg jelenleg a lehetőség Ez becsületesebb dolog, mint a megoldásnak sorozatos ígérgetésekkel történő minduntalan elodázása. Nem kétséges, hogy a nyílt, őszinte szavakat e tekintetben is szívesebben veszik és meg is értik az emberek. A HELYI POLITIKA tehát egyaránt igényli a bátor kezdeményezéseket és a felelősség ugyancsak bátor vállalását. Mindkettő csak megtelető légkörben bontakozhat ki — se légkör kialakításában a pártszervezetekre nélkülözhetetlen feladatok hárulnak. Dr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa Első szavazó a tanácstagjelölt Először Nyíregyházán, a népfront megyei elnökségi ülésén hallottam B. Sitku Irénről. Azt mondták róla, ő a^megyében a legfiatalabb tanácstagjelölt. 18 éves. első szavazó... Pócspetriben dolgozik a tsz-ben. Mikor megkerestük a tsz papírüzemében. ahol több. mint negyven lány és asz- szorfy hajtogatja, ragasztja a hatalmas papírzsákokat, ötletszerűen az volt az első kérdésünk, mit szólt a jelöléshez. Tisztábán van-e azzal. milyen nagy feladatra vállalkozott, amikor elfogadta a jelölést... Egy pillanatra meglepődik. aztán arról kezd beszélni. nagyon izgult, vajon mit szólnak az idősebbek, nem fogják-e „leszavazni”. A jelölőgyűlés családias hangulatban zajlott le — említi. Egy háznál. Herczku Gyuló- éknál gyűltek össze a Lenin utca lakói, a 17-es választás; körzet polgárai. Paszternák József vitte a szót. s elhangzott a iavaslat. Az utcabeliek elfogadták és kézfeltartással megszavazták B. Sitku Irént körzetük tanácstagjelöltjé- Mk... Mi történt azóta? Még több, mint három hét múlva lesz a választás, de a 18 éves tanácstagjelölt füzetében már gyűlnek a bejegyzések. Egy idős néni szociális segély ügyében kereste meg, többen a sáros utak dolgát tették szóvá, mások jobb vizű fúrott kútra tettek javaslatot. Egyelőre a feljegyzések sorakoznak, melyeket a községi tanács is számon tart és a lehetőségek szerint igyekszik is megoldani. B. Sitku Irén pedig bizakodik, hogy a falubeliek támogatásával meg tud birkózni a sokféle feladattal, ha a választáson is megkapja a bizalmat. — Tudom, hogy egy fiatalnak nehezebb eligazodni az ilyen dolgokban —mondja. De a KISZ-ben már eddig próbálkoztunk társadalmi munkával, hogy a tálunk szebb legyen és a fiatalok ne vándoroljanak el. Erre példa a tsz papírüzeme is. ahol igaz. hogy nehéz körülmények között, poros levegőben, napf tízórás áTló munkával készülnek a külföldön is kelendő papírzsákok. Negyven fiatal nőnek ad ez munkát és általában megkeresik a napi száz forintot. Korábban ingázók voltak, Nyírbátorban. Nyíregyházán és más helyeken dolgoztak. Hazajöttek... — A fiatal tanácstagjelölt érthetően még nagy tervekről nem tud beszámolni, csupán hétköznapi tennivalókról, panaszos ügyek továbbításáról és hasonlókról. Még csak ízlelgeti, milyen érzés tenni másokért, a napi fárasztó munka után képviselni az emberek érdekeit. A „tanuló” idő ezután következik. Mint megjegyezte, nagyon számít az idősebbek, a tanács és a helyi szervek támogatására és a szüleire. Édesapja Ózdon hegesztő, a mama a tsz-ben a növény- termesztésben dolgozik, ök is azon vannak, hogy a lányuk, — ha már ilyen megtiszteltetés érte — ne okozzon csalódást, helytálljon a posztján. B. Sitku Irén esetében a fiatalok iránti bizalom jut kifejezésre. F & Ni van az új gyárkapu mögött? Eredmények és gondok a HAFE nyíregyházi üzemében Az elmúlt hét végén először ünnepelte a Tünde utcai új üzemben egy év munkáját a- Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregysége. Az új gyárban is sikeres esztendőről emlékezhettek meg — sőt. mintha éppen az átköltözés, az új munkahely, adta volna meg ennek a nagy létszámú termelési tanácskozásnak a derűs alaphangnemét. Ugyanakkor ennek a megyénkben is fontos szerepet betöltő üzemnek vannak olyan problémái — és voltak is —, amelyek nagyon is időszerűen mutatják, menynyi tartalék tárható fel még nagyüzemeinknél. Fényés árnyoldalak Hekman László, a gyáregység igazgatója beszámolójában néhány örvendetes tényt jelentett be. Mindenekelőtt, — szinte a végén kezdve — közölte, hogy amíg az üzem közel hatszáz főnyi munkásg/mdája az elmúlt esztendőben is meg- kapta a „tizenharmadik havi” fizetését különféle jutalmak címén. most. a termelési tanácskozás után felveheti a gyár minden stabil ^oleozója a tizennegyedik havit is... Sarokszámok a -termelési beszámolóból: a terv 235 milliós volt. Ezt több. mint tizenhárommillióval túlteljesítették. Ezen belül az exporttervet huszonnyolcmil- lióval. Tulajdonképpen nemcsak a nyíregyházi üzem. hanem az egész országos vállalat életében is fordulópontot .jelentett az 1972-es esztendő. Száznyolcvanhatmillióval volt fölötte a termelés az egymilliárdnak. Az összval- laíati nyereseg 178 millió. Még jobb fényt vet a nyíregyházi üzemre, hogy itt. a 4. számú gyáregységben termelték meg az egész vállalati nyereségnek közei az egy harmadát. Viszont: késtek a gyártási” dokumentációk. Még a leggazdaságosabb termékeknél, a felületvédelmi berendezéseknél is. Ezért nem állt mindig rendelkezésre megfelelő méretű vasszerkezeti anyag, , importból származó tétel. Végeredményben a gyár elmúlt évi sikeres termelésének mintegy a felét csak decemberben tudta befejezni, addig átcsoportosításokkal, időveszteséggel küzdött, nem beszélve a befejezetlen készletek nagyságáról és az év végi hajráról összeszerelésben, csomagolásban... Ennek bizony egy ilyen bonyolult kooperációban dolgozó üzemnél nem volna szabad megismétlődnie. Visszatérő munkások A nyíregyházi üzem 1972- ben több, mint negyedével növelte termelését és már négyszeresét adta az 19ö8. évinek. De... Az említett tavalyi esztendőben 289 dolgozója hagyta ott az üzemet. Ebben szerepük volt a régebbi problémáknak is. A legfőbb indok azonban az volt. hogy a gyár a „rosszul fizető üzem” hírébe került. Ennek szerencsére vége van. Az ismert béremelési kormányintézkedések során az üzem 437 szakmunkása részesült nyolcszázalékos béremélésben és már most márciusban is 105 betanított és segédmunkás ! dolgozik négy százalékkal magasabb bérért. De a saját keretek felhasználásúval ez a bérnövekedés a munkások átlagánál is több, mint tizennégy százalékos, amely megfelel 1,37 filléres órabérnövekedésnek. Még mielőtt ennek híre ment volna, már megszűnt a munkásvándorlás a Nyíregyházi HAFÉ-ben. Sőt, a régebben eltávozottak közül is sokan visszajöttek. vagy bejelentették visszatérési szándékukat. A gyár szívesen fogadja vissza őket. Nemcsak em- Urnségből: szükség van a szakértelmükre. iNaov feladatok elolt És a fegyelmükre is. Egy kis felsorolás az 1972-es év problémáiról: 792 napot hiányoztak a dolgozók igazolatlanul az év folyamán. (Bizony, az ő borítékjukban nem volt benne a. „tizennegyedik havi".) Nem kedvező a balesetek alakulása sem. Tavaly ti« zenihárom balesettel töbl történt, mint tavalyelőtt és 173 nappal több esett ki miattuk, mint egy évvel koráb- b^n. A késések száma órában 188. duplája az előző évinek. £s a munka közbeni „kilépés” (ez az udvarias neve a lógásnak) a munká-' soknál 2780 óra, alkalmazottaknál 1390 óra. Nyilvánvaló, hogy a tegye- lem megszilárdítása nélkül nem lehet a fokozottabb követelményeknek megfelelni. Mert. a nyíregyházi vasas üzem az új gyártelepen sokkal nagyobb feladatokat kap, mint a régiben. A teljes termelési érték idén négy- . százmillióra növekszik, ami a tavalyinak durván a más- félszerese. Es ebből már aa első negyedév végére teljesíteni kell 82 milliót. Csak aa al&ptermelésen dolgozók száma 420-ra növekszik, a gvá? teljes létszáma pedig a másod- és harmadéves ipantaJ nulókkal eléri ez év végéra az ezer főt. De növelni kell a szakmunkások számát is és czr. csak az éprpen levizsgázó ipari tanulókkal lehet egyelőre. Jó volna, ha a legtöbb mellett ott állhatna egy-egy tapasztalt esztergályos, vág? más „szaki”. Ezért is várják a szakembereket. A HAFE nyíregyházi üzemében szükség lesz új, az eddiginél tartalmasabb szocialista versenymű zgalonra is, amely szárnyakat tud adni egy kollektívának, (Aa új szabályzat már készül. De még sok munkába kerül, amíg a mindennapi élet" és munka részévé válik.) A fiatal gyárnak már lüá főnyi törzsgárdó’ja van. Közülük eddig 103 kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. A termelési tanácskozás befejezésiül újabb tizenhét dolgozónak szavazták meg. Meitó befejezésül az e hótól egyenként is pár száz forint* tál többe: kereső hatszáz del- gozó „első igazi nyereség- oszlásának”. Gesztelyi Nagy Zoltánt GAZDASÁGI IEGYZET: Szakemberképzés társadalmi alapon Hová forduljon annak a kis karbantartó özemnek a lakatosa, aki szakmája mellett hegeszteni is meg akar tanulni, hiszen napi egykét órát ilyen elfoglaltsága is akad ? Honnan szerezze be szakemberét az az iskola. intézmény, amelyik korszerűsítette fűtését, de az új. központi berendezést csak vizsgázott kazánfűtő kezelheti? Fáradtságos, nehéz és költséges lenne, ha minden ilyen egyedi igényre valamilyen állami oktatási formát kellene találni. Viszont akad a megyében egy olyan társadalmi szerv, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete, amelyik — sok más feladata mellett — vállalkozott arra is. hogy egyes, vizsgához kötött, betanított munkás munkakörökben tanfolyamot indítson, biztosítva ezzel a vállalatok, intézmények szakemberszükségletét. Mégpedig olyan bizonyítványt adva a kezükbe, hogy a szaknak megfelelően — legyen az daruke- zelő. hűtőgépkezelő, vagy targoncavezető vizsga — bármelyik területen elhelyezkedhetnék. mindenütt elismerik képesítésüket. Erről a tanfolyam elvégzése után bizonyítvány tanúskodik. A múlt évben a különböző tanfolyamokra összesen 386-an jártak a megyéből. Közülük a legnagyobb létszámmal a kazánfűtői e# kazankezeiői tanfolyam vette ki részét, több turnusban 147 hallgatója volt —1 mint ahogy azt az egyesület közelmúltban megtartott közgyűlésén í« elmondták. S ez a segítségnyújtás mellett a munkáscsábítás ellen is szép szám, hiszen nem kell nagyobb fizetés reményében máshonnan „importálni” a szakembert, amikor a vállalat saját dolgozóját is kiképez- tetheti. A megye gyors ütemű iparfejlesztése hozta, hogy a GTE a maga eszközeivel igyekszik segíteni a jelentkező gondokon. így nemcsak betanító szaktanfolyamokat szerveztek, hanem alsó fokú meo-s tanfolyamot, továbbképzést a különböző vállalatoknál dolgozó újítási előadóknak, sőt a raktárkezelőknek középfokú raktározási szaktanfolyammal siettek segítségükre, hogy a másutt nem tanulható, legáltalánosabb ismereteket' elsajátítsák. Az, hogy a központi vizsgabiztosok elégedettek a tanfolyamok résztvevőinek tudásával egj-ben minősítés is erről az oktatási formáról. Mi több. javasolják, hogy más megyék is jöjjenek Szabolcsba tanulni, tapasztalatot szerezni, mert országos viszonylatban is kiemelkedő az itt folyó oktatómunka. lányi BoíomI
