Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
iwi. mart)» at. lftr,rr-MAGYAR0RR7 a e Í Mat HEM IRODAHÁZ — MUNKAHELY Új otthonba költözik a megyei, növényvédő állomás Elhagyják a gyulaháziak kastélyát, de hogy ki lesz az utód, azt sem a kiköltöző — a megyei növényvédő állomás dolgozói, sem a Kállósemjéni Nagyközségi Tanács elnöke nem tudja még. Nincs sok idő a gondolkodásra, mert az új nyíregyházi állomás műszaki átadásának dátuma március 22 volt, a beüzemelési eljárást pedig e hónap végére tűzték ki. A költözés Kállósemjénbőí Nyíregyházára már megkezdődött. Csomagolják a közel 5 milliós értékű műszereket, a törékeny laboratóriumi eszközöket. — Kinőttük a kastélyt — mondta Keresztély József igazgató. 1954-ben itt alakult meg az állomás, hat évvel később átalakították, de már azóta szűkösek lettek a helyiségek, kicsik a laboratóriumok. Ezzel szemben a tevékenységi körünk bővült. A laboratóriumokban 40 tagú szakembergárda rovartani, növénytani problémákkal, a károsítok előrejelzésével, gyomnövényekkel, toxikológiai, karantén laboratóriumi vizsgálatokkal foglalkozik. — Hozzánk tartozik az új növényvédő szerek kipróbálása, majd engedélyezésük üzemi használatra. 1972-ben 51 növényvédő szerrel 78 féle kipróbálást végeztünk. A megye négy tájegységére előrejelzéseket és védekezési felhívásokat adunk, vizsgáljuk az exportra kerülő és az importból származó termékeket, azt, hogy milyen mennyiségű szermaradék fedezhető fel bennük. Szakigazgatási feladatokat — minden járásban 1—1 felügyelőnk — lát el. A kemizálással ugrásszerűen nőtt a munka, a kísérletezés, amit közművesített, modem. ... .Jdnak eredményesen végezni. A korszerűt elsősorban a laboratóriumi részlegek munkája kívánja meg. Éppen ezért a megye: növényvédő állomás nem irodaházat kap, hanem munkahelyet. Olyan épületet és gépi felszereléseket, melyekkel hosszú távra biztosítani tudják a megye növényvé- de'mét. megakadályozzák a növényi károsítok járvány- szerű megjelenését és elhárítják a növényvédő szerek okozta káros hatásokat. Nyíregyházán, a Kótaji úton 1970 őszén kezdett a növényvédő kivitelezéséhez a SZÁÉV. A kiviteli terveket a Budapesti Középülettervező Vállalat készítette, a lebonyolító — pénzügyi, műszaki ellenőr, műszaki átadó és átvevő, a beüzemelő és a garanciás felülvizsgálat „gazdája” — a Nyíregyházi MEZŐ- BER. A tervek és a költség- vetés módosítása utón 1972 júliusában 21 millió 100 ezer forintban határozták meg az építési költségeket. — A központi épület háromszintes — mondta Béres József, a MEZÖBER műszaki ellenőre. A földszinten nagv előadóterem — ebből leválasztható az éttermi rész —, kiszolgáló és melegítő konyha. és a műszaki vezető kan helyet, valamint itt rendeznek be tlégv vendégszobát és nésrv brigádszál'ást. Az első emeletre az adminisztrátori rész és a 7ámnl*álati laboratóriumok knrWnek. a terVnwfffr é* » itfrncí nov^rtv- védMml tii «rve1 ők terr^e. A második emelP'Bn rerv^e^íV he n fi toTHríil^^pf fá«r/le£et. fi biológiai tffíkAtyftfit, av *»1orp.. iftt-jfríf j* a fofób^lv*Aq q rr»«^röcrr^Vfárt. A 16 szobából álló műhelyépületben B2inte minden megtalálható, műszaki fejlesztési feladatok elvégzésére is alkalmas. A növényházban és a hozzá kapcsolódó kísér- leti kertben elsődleges megfigyeléseket végeznek majd és mikroparcellás vizsgálatokat. Minden kiegészítő épületet még felsorolni is hosszadalmas lenne, de jó elgondolás, bevált gyakorlat, hogy lakóépületet is terveztek az állomás területére. A kilenc lakásban — h»t 3 és hátorh db 2 szobást alakítottak k: a szakembereknek. A generál kivitelező mellett legalább 10 alvállalkozó dolgozott. Az építés nem ment simán. Ez évben azonban megfeszített erővel dolgoztak az épületen. Ami még hátra van, a műszaki átadás utáni esetleges javítások, a második „vizsga" — a beüzemelés, az állomás részéről pedig a fárasztó, nagy gondosságot igénylő, de várva várt költözés. Engedményes tüzeiőakció Április 2-tßl olcsóbbak a hasai setének és brikettek A kormány költségvetési támogatásával a tüzelőkereskedelem a hazai brikettekre és egyes hazai szenekre időlegesen mintegy 30 százalékos kedvezményt nyújt — Jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a belkereskedelmi minisztériumban dr. Gazda Tamás főosztályvezető. Elmondotta, hogy az engedményes tüzelőakció — amelynek során összesen 850 000 tonna hazai szén értékesítésével számolnak — április 2- án kezdődik. Ezután mázsánként 10 forinttal olcsóbb tízfajta hazai szén és 15 forinttal olcsóbb a tatai, a dorogi, a várpalotai és a mecseki brikett. Az időszakos engedmény kiterjed a dolgozók és a nyugdíjasok tüzelőakciójára is. (MTI) Közvéleménykutatás Münchenben kezembe nyomtak egy kérdőívet és bíztató mosollyal felkértek, hogy töltsem ki. A kérdések nem a háború és béke ügyével, nem as imperializmus terjeszkedésével foglalkoztak, hanem azzal, hogy meg engedjék-e Németországban a villamoson való dohányzást. Az effajta közvélemény- kutatás ugyebár fejlett gazdasági életre vall, hiszen egyéb megoldatlan problémájuk nem lehet. Egyetlen gondjuk, hogy hivatalosan, a közvéleményre támaszkodva törvényerejű rendelettel kimondják: dohányozhatnak vagy sem a villamoson. A kérdőívet egy gyors „igennel kitöltöttem, majd belenéztem néhányba, íme négy szabad müncheni állampolgár véleménye: — Nagyon helyes a villamoson megengedett dohányzás. A zsúfolt kocsikban a parázsló cigarettával pompás lyukakat lehet égetni a ruhaszöveteken. Aláírás = egy műstoppoló. — Feltétlenül a dohányos embereké az elsőség. Sőt: nem dohányost fel sem engednék szállni a villamosra. Aláírás = egy zsebmetsző. — Csak a kocsi belsejében legyen szabad dohányozni, a peronon nem. Még majd rám szórják a hamut. Aláírás = egy ütközőn utazó. — Nem töltöm ki a kérdőívet, sosem járok villamoson. Nincs rá dohányom. Aláírás = egy állásnélküli. Ezekután tisztelettel kérem a közlekedésügyi miniszter urat, szíveskedjék a liérdőíveket a munkaügyi miniszter úrnak is átadni beható tanulmányozás végett. Hátha egyéb megoldatlan problémára is rádöbben. Bertold Brecht-től fordította: Dénes öéa. Választások előtt fválmánházan Mi történt 122 javaslatial? Talán a szemléletváltozásnak, a fejlődésnek köszönhető, hogy Kálmánházán, a 2400 lelkes községben egyre ritkábban kopogtatnak a tanács ajtaján ilyen kéréssel: „Beomlott a szekérhíd a kapum előtt, építsen újat a tanács a községfaj lesztési hozzájárulásomból.” Vagyis a lakosság igyekszik saját, egyéni ügyeit házon belül elintézni és nagyobbrészt csak a közérdekű, legalább egy utcát, vagy egy külterületet érintő gondokkal, kérésekkel és javaslatokkal fordulnak a tanácshoz. A községben — lakosainak mintegy 35 százaléka külterületen él — az utóbbi években jelentősen nőtt a közérdekű kérések és javaslatok száma. Ez nem azt Jelenti, hogy rosszabb a tanácsmunkája, vagy nőtt a lakosság követelőző kedve. A kérések számának növekedése inkább a fokozódó közéleti érdeklődésről, a községi demokrácia szélesedéséről és a nagyobb igényekről tanúskodik. Főleg a 2 évvel ezelőtti — a választásokat megelőző — kis- gyűléseken, beszámolókon, politikai összejöveteleken és a jelölőgyűléseken hangzott el rengeteg kérés, javaslat a közösség érdekében. 1971- ben, tehát az elmúlt tanács- választás évében 122 közérdekű bejelentés és kérelem érkezett a tanácshoz — ez rekordnak számít. Mindössze 4 kérelmet kellett elutasítani különböző okok miatt. Ezekben a napokban hivatalos és nem hivatalos fórumokon következik a számonkérés: az elfogadott 118 kérésből mit valósított meg a tanács, illetve maga a lakosság? A közeljövőben sorra kerülő tanácsülésnek pedig egyetlen napirendi pontja lesz: a közérdekű bejelentéseket, kérelmeket és azok teljesítését értékelik. A tanács titkáránál már pontos statisztika van: 118 jogos kérelem közül megvalósítottak 64-et, megvalósítás alatt áll 36 kérelem, a következő ciklusban valósítanak meg 18 kérel met. A fokozódó közérdeklő dés tehát nem volt hiábavaló: a tanács és a közösség összefogásával szebb és kényelmesebb lett a kálmán- háziak élete az elmúlt 2 év alatt, mert a tanács mindkét évben a bejelentések és a kérések figyelembevételével készítette el — és valósította meg — költségvetési tervét. Nézzünk néhány példát. Sokan kérték, hogy épüljön korszerű orvosi rendelő a községben. Már épül is, nyáron átadják rendeltetésének. Több szülő hangoztatta: sürgősen óvoda kell a gyerekeknek. De új épületre nem volt pénze a tanácsnak. És ekkor a tanács a helyi tsz-re és a lakosságra támaszkodott. A tsz 10 évre — ingyenes használatra — átadott egy épületet a tanácsnak, amit át lehetett alakítani óvodának. Az átalakítást a kálmánhózlak közösen végezték el. A lakosság tehát nemcsak kér, hanem ad is, dolgozik is saját ügyeiért. 1971-ben egy csoporttal indult az óvoda. Azóta természetesen újabb kérések, bejelentések érkeztek a tanácshoz. Egy ilyen kérés alapján — a megyei tanács segítségével — szeptembertől 2 csoportossá bővül a község óvodája és ugyancsak szeptembertől napközi otthon is lesz Kálmánházán. A Hajdűdorogi utca lakói a villanyhálózat bővítését kérték. A tanács ezt a kérést is teljesítette: az utca szakaszán (1200 méter) kigyulladt a fény. Még egy lényeges kérés a teljesítettek közül: a Nyíregyházán dolgozó kál- mánháziak olyan autóbuszt kértek — és kaptak — amely a 22 órás műszakhoz igazodik és érinti a Petőfi-tagot is. A később megvalósításra kerülő javaslatok közül is említhetünk néhányat. 1975- ben, vagy 1976-ban a tánacs elkészítteti a község rendezési tervét, amelyen már emeletes épületek is szerepelnek. ’ (nábrádi) A márciusi fo'yóirn fokról Tavaszi vadászmérleg Több erdő - több vad Megyénk harmincnyolc vadásztársaságának közel ezer vadásza jelenleg a szalonkák érkezését lesi. Még nem jöttek meg — majd a barázdabillegetőkkel együtt érkeznek —. de amelyik vadász türelmesen ül az erdő szélén, valamelyik közeli délután, alkonyat felé meghallhatja elsőnek szisszené- süket a levegőben. Jószerivel másra sem lehet vadászni áprilisig. Legföljebb vaddisznóra. Vaddisznó? Szabolcsban? Igen, még a szakembereket is meglepte, hogy a most befejeződött hagyományos tavaszi vadszámlálás szerint a számuk már százon felül van megyénkben, annak ellenére, hogy aránylag rövid Idő alatt ötvenhatot lőttek ki vadászaink. És az erdők lakóinak többi „népszámlálási” adata? Tömösváry Károly megyei erdészeti és vadászati felügyelő asztalán sorakoznak a vadásztársaságok jelentései. Meglepő a számok növekedése. azzal párhuzamosan is, ahogyan erdősítünk. Különösen örvendetes az árnyékot kedvelő a<?ancsosok szaporodása. Például. — amire r°?en nem volt példa —, már harmincnyolc szarvas is bolyong a megye vadásztársaságainak területein — pedig ebbem a érámban nincsenek benne az állami gazdaságok kezelésében lévő vadrezervátumok. Az őzek száma oedi<? már e'ívenesen imponáló: ötezren felül vannak. A vadnyulak gyakorlatilag mePszámlálhatatlanok. Az elmúlt évben háromezer- nvoleszá tat lőttek ki belőlük vadászaink, s m«1d ugv»”- erwyit fogtak be élve. Az élve befogottakért háromszázhúsz forintot fizet a MAVAD. tó a fácánok száma, amely idén először múlja felül Szabolcsban a vadászok becslése szerint a százezret Nem is csoda, hogy az elmúlt szezon vadászrekordja Szabolcsban éppen fácánokkal kapcsolatban született. A ramocsaházi Nimród vadásztársaság Demecser község határában egyetlen vadászaton, egy hajtásban, harminc puskával 436 fácánkakast lőtt. De nem sokkal maradt el mögöttük a nábrádi Petőfi teljesítménye sem. (gnz.) Társadalmi Szemle Időszerű kérdésről, a tanácsválasztásról és a helyi politikáról szól a párt elméleti és politikai folyóiratának vezető cikke Jakab Sándor tollából. A szerző cikkében foglalkozik a tanácstagi választás elkülönítő sének céljával, a tanácsi önállóság tényleges fejlesztésével, az 1971-es tanácstörvény végrehajtásának tapasztalataival, majd ismerteti a pártszervezetek választás előtti feladatait. A nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulójáról emlékezik meg dr. Kovács Dénes cikke. Nagy Richárd a budapesti üzem- és munkaszervezés tapasztalatait összegzi. fíoos János a gazdasági növekedés és a struktúraváltozás összefüggéseiről ír. A Csong- rád megyei tanyavilág helyzetét tárgyalja dr. Komócsin Mihály. Mai gazdasági és tudati Jelenségek történelmi gyökereit vizsgálja Berend T. Iván. A cikkíró három kiragadott mai gazdasági-társadalmi jelenség példáján bizonyítja, hogy milyen nélkülözhetetlen a történeti szemlélet a mai gazdaságitársadalmi folyamatok vizsgálatában. A bértömeg-gazdálkodás csepeli tapasztalatairól Sólyám József beszélget a legjelentősebb ipari bázis, a Vas. és Fémművek vezetőivel. Dr. Pillis Pál a mező- gazdaság példáján vizsgálja a korszerűség és a vállalati döntésmechanizmus kapcsolatát. Az Eszme—szervezet— mozgalom témáról folytatott vitához ezúttal Nádasdi József szól hozzá. Böhm Ant ii a kispolgári ösztönössé® ás a forradalmi gyakorlat vl- szonyának történeti kérdéseivel foglalkozik. Válogatás alapján az olvasó bepillantást nyerhet két szocialista országnak a tudományos-technikai forradalmat tárgyaló irodalmába. Részleteket olvashatunk A „technológiai determinizmustól” a „posztteehnokra- tikus szemléletig” című szovjet és A tudományos-technikai forradalom és a szocializmus című csehszlovák tanulmányból. A nemzetközi rovatban Tatár Imre a leszerelési folyamat tíz évének jelentősebb állomásait tekinti át. Pártélet A folyóirat vezető helyén Gáspár Sándor a Tulajdonos: a nép című cikkében a 25 évvel ezelőtti államosításra emlékezik. A folyóirat Kommunista felelősséggel az ideológiai munkában szerkesztőségi cikkben foglalkozik a közelmúltban tartott ideológiai, kulturális tanácskozás számos lényeges kérdésével. Az ideológiai-eszmei harc legfontosabb kérdéseit tárgyalva hangsúlyozza, hogy a párt vezető szerepének következetesebb megvalósulása az ideológiai életben és a kultúrában is most mindenekelőtt megnövekedett felelősséget jelent az e területeken dolgozó kommunistáknak. Hamis és számunkra elfogadhatatlan az a munkamegosztás — szögezi le a cikk — amely a tevékenységet és felelősséget elszakítja egymástól és az utóbbit megpróbálja az irányító szervekre áthárítani. Elsősorban a saját felelősséget tartsuk szem előtt. Á kommunisták nem lehetnek kívülálló bírálói olyan nem kívánatos jelenségeknek, amelyeknek megakadályozása elsősorban az ő kötelessé gük lenne, amelyek megszűntetése alapvetően az ő feladatuk. Most arra van szükség — állapítja meg —, hogy határozottan növeljük és érvényesítsük a politikai és Ideológiai felelősséget. Ez egyaránt vonatkozik a helyi és irányító szervekre: senki sem háríthatja vagy odázhatja el a cselekvést, az állásfoglalást, szükség esetén a beavatkozást. A tévedés joga — bizonyos határok között — mindenkit megillethet, amennyiben az még helyrehozható, de a döntést nem vállalni, az alól kibújni, a felelősséget elhárítani: nem lehet! Csatári Dániel Évfordulók, szerep Játszók és történelemformálók címmel az osztályalapon álló szocialisták, a marxisták felfogását tárgyalja 1848 évfordulójáról és unnak időszerűségéről. Duschek Lajosné A társadalom sokoldalú gondoskodása című cikkében a szakszervezetek szociálpolitikai tevékenységéről és feladatairól ír. Kelemen Lajos a budapesti várospolitika gondjairól és céljairól szól. Illisz László a falusi KlSZ-szerve- zetek fejlesztésének feladataival foglalkozik. Dr. Molnár Frigyes a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét és ellenőrzési rendszerét tárgyalja. Radnóti Huba a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista. munkaversenyével foglalkozik. Vállalati pártbizottságok titkárai a munkások bérének rendezésében a pártszervezetek feladatairól szólnak. Több számos és érdekes írás foglalkozik a pártszervezeti munka különböző területeivel. (—é) I. Zolotarjev: FLUKTUÁCIÓ Priválcevet, a gyár igazgatóját telefonhoz kérték felettesei. — Van-e maguknál vándormadár? — Már hogy lenne kérem? Ez egy gyár, és nem vadre. zervátum, — válaszolta Pri- válcev heherészve. A vonat túlsó végén néma csönd volt. majd gorombán azt mondták: — Felesleges a szájhősi Játszania, kedves Priváicev. Komoly dologról van szó. Mi több: aktuális jelenség felméréséről. Úgy látszik, magában kevés a beosztottjai iránt érzett, felelősségtudat. Nyissa csak ki jól a szemét! Mielőbb tegyen jelentést a munkahelyét otthagyó dolgozókról! „Nesze neked, mormogta Priváicev. Ilyen marhaságokkal zaklatják az embert. De mi szükség van erre? A gyár nagy. rengetegen van. oik, a mégis... Nincs egyetlen vándormadarunk sem Pech! Micsoda pech!...’ Sokáig gondolkozott, majd felvette a telefont, hívta az osztályvezetőt: — Ide figyeljen Koloszi- hin! Fura dologra lennék kíváncsi: nem tudna nekem néhány vándormadarat előteremteni? — Vándormadarat? Nem. Nincs. Kevés a fluktuáció. Sőt. nálunk nincs is. — Ugyan már, ne hő- zöngjön! Komolyan beszélek. Hivatalosan. Gondolkozzon: van, vagy nincs? Legalább egy. — Egyetlen egy sincs! — Eh, Koloszihin, értse már meg: kell! Akármilyen nyamvadt kis vándorfióka is. de kell! — Hát honnan a fellegből szedjek, ha egyszer nincs? — Maga csak hagyja a fenébe a „nincs” kifejezést, érti? Ezt a legkönnyebb kimondani. Megmondtam: égből-földből lenni kell 6* kész! Intézkedjen! — Hogy magának micsoda fals elképzelései vannak!? — Maga pedig folyton ellentmond ! Mert lehetetlent kéri — Nem kérem, parancsolom. Világos? Ha nem tud. ná itt még én vagyok az igazgató. — Igazgató elvtárs, én nem vagyok a felesége. Világos? Nekem tehát ne parancsoljon és ne ordibáljon! — Fogja be a száját! — Eszembe sincs! — Szóval így? Még magának áll feljebb? No ide süssön Koloszihin: melegig ben ajánlom, adja be a fel. mondását. — Mit gondol, megijedek? Vegye úgy, mintha már az asztalán lenne a felmondásom. Egy óra múlva Priváicev jelentette feletteseinek: — Van vándormadarunk! Egy. De még milyen! Képzeljék, maga az osztályvezető! Kilépett, ördög vinné el! Pedig úgy bíztam benne... Fordította: Baraí'' “ záH»
