Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

mxx évfolyam, 7i. szám ÄRA: 1 FORINT 1973. MÁRCIUS 35, VASÄRNAP LAPPWC YAMPAfWARftfcs A társadalmi monks rangja fi. oldaQ Lakásépítéstől a fürdő t befejezéséig (5. oldal) Sportjelentéseink 01. oMaB Műt fizet a lottó 02. oldal» A tárgyalóteremből (5. oldalt Megkezdődtek a választási gyűlések Focit Ien6 fogadást adott a Duna Bizottság jubileuma alkalmául beszédét mondja az előadó, hogy a megyei pártbizottság legutóbbi ülé­sén megállapította: az el­múlt két év során jelentősen fejlődött szövetkezeti pa­rasztságunk szocialista tu­data. A termelőszövetkezeti tagság százezres serege ma­gáénak érzi a közös tulaj­dont. Növekedett a tagoknak a közös tulajdonért érzett felelőssége, fejlődött politikai öntudata, érettsége, a szö­vetkezet ügyei iránti akti­vitása. Szabolcs-Szatmár megyé­ben két év alatt 13 ezren léptek a mezőgazdasági szö­vetkezetekbe. Örömmel ál­lapítjuk meg, hogv a tagság életkora kedvezően válto­zott. Az új tagok háromne­gyed része 40 éven aluli és 40 százaléka nő. A gazdasá­gokban több a főiskolát, a felsőfokú technikumot, a (Folytatás a 2. oldalon) Nyíregyházán az Árok ut­cában 20—22 millió forintos megyei Beruházásból közép­iskolai kollégium épült a te­hetséges munkás-paraszt fia­talok számára. A négyszintes épületet a KÖZTI tervei alapján a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat építette meg az elmúlt év augusztus 28-ra, az erede­tileg tervezett novemberi ha­táridő előtt csaknem három hónappal. Ezzel lehetővé vált, hogy már az idei tan­évben 210, zömében szabol­csi, kisebb létszámban Haj­dú, Borsod megyékből Nyír­egyházán tanuló fiatal kap­jon helyet a kollégiumban. Az ünnepélyes avató és névadóra március 24-én, dél­után a kollégium háromszáz személyt befogadó nagyter­mében került sor, ahol a Himnusz hangjai után Trip- sánszky Jenő igazgató üd­vözölte a részvevőket, majd dr. Molnár Gyula, a Műve­lődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tartott ava­tóbeszédet. Ebből az alka­lomból adták át a miniszteri dicséretet és pénzjutalmat Varga Lajos főépítésvezető­nek, Szilágyi Lászlónak, a Beruházási Vállalat osztály- vezetőjének, Kenyeres Mik­lós műszaki vezetőnek. Raj­tuk kívül hat műszaki dol­gozó és fizikai munkás ré­szesült pénzjutalomban. Az új nyíregyházi közép­iskolai kollégium dr. Mün- nich Ferencnek, a magyar és a nemzeti munkásmozga­lom kimagasló alakjának ne­vét vette fel, aki középis­koláinak egy részét Nyíregy­házán végezte. A névadó emlékét a nagyteremben el­helyezett fénykép és doku­mentációs kiállítás idézi. Az ünnepségen a kollégium iro­dalmi színpada adott mű­sort „Az ember alkotó szel­leme” címmel, majd a rész­vevők megtekintették a mo­dem létesítményt. Nyírbátorban dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet A nagygyűlés résztvevői. Az egyik felszólaló: Kiss Mária, az Auróra Cipógyár munkásnéja — A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata nyomán a megyei pártbizott­ság március 16-i ülésén számvetést végzett arról, hogy mit hajtottunk végre az elmúlt két évben a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai­ból. A pártbizottság megál­lapította, hogy e határozatok kiállták az élet próbáját. Az elfogadott célok többsége időarányosan megvalósult, realizálása jó ütemben ha­lad. Megyénk társadalmi, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis élete dinámikusan, a ko­rábbi évekhez viszonyítva gyorsabban fejlődik. Érvé­nyesül a párt és a munkás- osztály vezető szerepe, erős a munkás-paraszt szövet­ség. Lakosságunk körében megértésre és támogatásra találtak céljaink. Fejlődött állami és tömegszervezeteink munkája, kiterjedtebb és mélyebb lett a szocialista demokratizmus. ■ J Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szombaton a Parlamentben fogadta a Du­na Bizottság jubileumi köz­gyűlésére érkezett kormány- küldöttségek vezetőit. A szí­vélyes eszmecserén részt vett loan Cotot, Románia budapesti nagykövete, a Pu­na Bizottság soros elnöke, Sztoio Sztanoev, Bulgária budapesti nagykövete, a Du- na Bizottság a 1 elnöke, V. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, a Dui\a Bizottság titkára és dr. Fe­kete György, a Duna Bi­zottság titkárságának igaz­gatója. (MTI) Befejeződtek a jelö'ögyíilések a megyeszékhelyen Szombat délelőtt Nyíregy­házán, a városi tanács nagy­termében ülést tartott a Hazafias Népfront nyíregy­házi városi bizottsága. Az ülésen Kellner Ferencné tá­jékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a város területén a szombati egy helyen meg­tartott jelölőgyűléssel befeje­ződtek a tanáostagjelölések, amelyeken 888 közérdekű bejelentés és javaslat hang­zott el. Több választókerü­letben történt kettős jelölés, egy körzetben pedig három jelöltet választottak. Ezt kö­vetően a népfrontbizottság titkára ismertette a jelöltek névsorát, majd a bizottság tagjainak segítségét kérte az április elején sorra kerülő választói nagygyűlések szer­vezésére. Szabolcs-Szatmár megyé­ben, is befejeződtek a ta­nácstagi választásokat előké­szítő jelologyulesek.. Március 24-en, szornoaton megkez­dődtek a választási gymesek, amelyeken a megye vezetői ismertetik az elmúlt két esz­tendő országos és helyi ered­ményeit és az előttünk álló feladatokat. A Hazafias Népfront me­gyei Bizottsága a megyei választási > gyűlést szombaton délelőtt rendezte meg me­gyénk legújabb városa Dán, Nyírbátorban, ahol a film­színházban gyűlt össze a város üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek, vállalatai­nak és intézményeinek több száz dolgozója. A választási gyűlés résztvevőit és az el­nökségben helyet foglalókat — közöttük dr. Tar Imrét, e megyei pártbizottság első titkárát, dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, Szilágyi Józsefet, a KISZ me­gyei első titkárát, Ballal Ist­vánt, a munkásőrség megyei parancsnokát, Kovács Feren­cet, a nyírbátori járási párt- bizottság első titkárát és Kanda Jánost, a megyei ta­nács nyírbátori járási hiva­talának elnökét — Gulyás F.milné dr, a megyei nép­frontbizottság titkára kö­szöntötte. Ezt követően dr. Tar Im­re, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszé­det. A bevezetőben arról szólt, hogy országunk, s Sza­bolcs-Szatmár meifye lakos­sága kiemelkedő jelentőségű eseményre készül ezekben a hetekben. — A választásra való ké­szülődés nagy aktivitással, a szocialista demokratizmus érvényesülésével, igen ked­vező politikai légkörben fo­lyik — hangsúlyozta dr. Tar Imre. — A kedvező po­litikai feltételeket pártunk töretlen, a dolgozó emberek érdekeit szolgáló, kiegyensú­lyozott politikája, s e politi­ka megvalósítása folytán el­ért jelentős eredmények ala­pozták meg. Arról szólt ezt követően az előadó, hogy a párt X. kongresszusa határo­zatai útján nagy eredmé­nyeket ért el az ország, ezen belül megyénk is. Felgyorsult megyénk iparosodása Sikerként könyveljük el, bogy az elmúlt időszakban felgyorsult Szabolcs-Szatmár megye iparosodása, s ma már az ipar termelési értéke meghaladja a mezőgazdaság termelésértékét. Külön köz­ponti támogatással, valamint e megye saját erőforrásaiból új ipari üzemek létesültek és gyorsan növekedett az Ipari termelés. Az egykori elmaradott mezőgazdasággal, rendelkező megyében 357 kisebb-nagyobb ipari üzem és telephely létesült. A fentiek eredményekép­pen az ipar lett a legdina­mikusabban fejlődő gazdasá­gi ágazat megyénkben. 1965- ben 3,5 milliárd, 1970-ben 7,2 milliárd. 1975-ben pedig fnár 12 milliárd forintos ér­téket állít elő a megye ipa­ra. Ipari termelésünk évi növekedésének üteme eléri m 10—11 százalékot, s ezzel Jóval meghaladja az országos átlagot. Az ipar gyors ütemű fej­lődése — és ezt a megye minden részén, de itt, Nyír­bátorban is tapasztaljuk — fokozatosan megváltoztatja Szabolcs-Szatmár megye arculatát, termelési és tár­sadalmi struktúráját, élet- és munkafeltételeit, erköl­csét és kultúráját A számarányában, politi­kai és szakmai műveltségé­ben, öntudatában növekvő munkásosztályunk egyre kedvezőbben befolyásolja a megye politikai, gazdasági, kulturális helvzetét. fejlődé­sét — mondotta dr. Tar Im­re, maid íev folytatta: — Az elmúlt esztendők során, de különösen az el- műit két évben minden te­rületen nagy változásnak le­hettünk tanúi. Aki csak né­hány éve járt utoljára az országnak e vidékén, nem titkolt csodálkozással tapasz­talja, hogy átalakultak vá­rosaink, községeink; új üze­mek, lakónegyedek épülték, s hogy ez a múltból nagy A választói nagygyűlés elnökségé. Dr. Tar Imre elvtárs szegénységet örökölt táj rohanó léptekkel indult el a kulturáltabb élet útján. Ezt a nagyszerű fejlődést pél­dázza a többi között a sza- mosközi újjáépítés is. Még három év sem telt el a nagy árvízkatasztrófa óta, s a szocialista társadalmi ösz- szefogás és az itt élő embe­rek áldozatkészsége meg­újult falvakat, emberibb életet teremtett. Több, mint 7000 lakás épült fel az ár­víz sújtotta településeken. Uj létesítményeink az em­bert szolgálják. Iparfejlesz­tésünk például azt az egyik legnagyobb gondunk meg­oldását, hogy ne kelljen évente újabb ezreknek fel­kerekedni az ország távo­labbi vidékeire azért, hogy családjuktól távol munkához jussanak. Ugyanakkor azt is, hogy javuljanak az itt élő emberek élet- és munka- körülményei. Tudjuk, e te­rületen is rengeteg még a tennivalónk. A fejlődéssel egyidőben még feszítőbben jelentkeznek az e terület vi­szonylagos elmaradásából adódó ellentmondások. Jól látjuk, hogy a dinami­kus haladás ellenére tovább­ra is van hátrányunk az or­szág fejlettebb vidékeihez viszonyítva. Ebben a megye történelmi múltja mellett jelentős szerepet játszik a mostoha természeti és köz- gazdasági adottság, de az is, hogy lehetőségeinket sem tárjuk fel és nem hasznosít­juk kellőképpen. Ezért a jö­vő jobb megalapozása érde­kében az eddiginél is sokkal következetesebben kell dol­gozni. Jóval többet kell ten­ni például azért, hogy iparunk számára szakkép­zett munkásokat neveljünk, hogy Szabolcs-Szatmár üze­meiben tovább javítsuk a béreket, hogy az üzemek ve­zetői még inkább vonják be a dolgozókat a termelés irá­nyításába, ellenőrzésébe, az egész üzemük életének ala­kításába. ellenőrzésébe, hogy segítsék jobban a szociat’sta brigádok munkáját, igé­nyeljék segítségüket. Ezt követően arról saóft Felavatták a nyíregyházi Müiitách Ferenc középiskolai kollégiuméi

Next

/
Oldalképek
Tartalom