Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

wäi’cfus *3? KELET-W^YAROflSäAO Beszélik, hogy.,. A pénz az OTP-nél van Negyei Úttör6vezet5k konferenciája Nyíregyházán Nyíregyházi művészeti hetek Batári László kiállítása Bizonyára sokan emlékez­nek még a néhány évvel ez­előtt közszájon forgó törté­netre, amely szerint a kül­földi üzletember Budapestre jön tárgyalni, körülveszik az esti fővárosban és magyaráz­zák neki, hogy ez ez, az meg az. Ö mindenre bólogat, köz­ben nézi az üzletek kivilágí­tott cégtábláit, a neonfelira­tokat, majd a városnézés vé­gén azzal a kérdéssel fordul útimarsai Íjához, hogy mi­előtt hazautazik, szeretne ta­lálkozni Mr. OTP-vel, bizo­nyara ez az úr lehet Magyar- országon a leggazdagabb üz­letember, mert nagyon sok helyen látni a reklámját. Megtörtént-e ez a valóság­ban, vagy sem, hát ezt leg­feljebb találgatni lehet, de mindenesetre tény, hogy az OTP heti sajtótájékoztató­ján, amelyen a tavalyi ered­ményeket és az idei terveket ismertették, valósággal röp­ködtek a milliárdok, kiderült, hogy az OTP-nak csakugyan tengernyi a pénze, tehát csakugyan a leggazdagabb- nafe tekinthető ebben az or­szágban, amelyet pedig köz­tudomásúlag nem sorolnak a leggazdagabbak közé. Kap­kodják önök is a fejüket: a lakosság takarékbetét gya­nánt 55 milliárd forintot tart az OTP-ban, a közületi betét- állomány mintegy 10 milli­árd, s akkor még nem is szóltunk az egyéb üzletágak­ról, mint például a totó- és lottószelvényekből származó bevételekről. A pénz tehát csakugyan az OTP-nél van, amelynek ha­talmas apparátusa behálózza az egész országot. Jelenleg 552 úgynevezett hálózati egy­sége van, de ez még semmi, a takarékpénztár ügynöksé­geként végzi betétgyűjtő te­vékenységét a posta 3185 hi­vatala is. Az ember nem te­het mást, mint nagy tiszte­lettel megemeli a kalapját egy ilyen mammutszervezet előtt, nem csoda, ha az OTP- fiókokba belépő alázatos ügy­felek rendszerint kezitcsóko- lommal köszönnek, hiszen a takarékpénztárak alkalma­zottai között amúgy is a nők vannak nagy többségben. Másrészt a pénz a szocializ­musban is hatalom, s a ha­talmat tisztelni ülik, ha bár­ki hosszú életű akar lenni a földön, akarom mondani hosszú lejáratú kölcsönt pró­bál igényelni. Nézzünk azonban egy kis­sé a számok mélyérp, ha már a páncélszekrényekbe nem nagyon pillanthatunk be. Kié is voltaképpen ez a sok pénz? Minthogy a zöme a lakosság takarékbetéteiből tevődik ösz- sze, igy végeredményben a miénk. Mi fizettük be a kü­A rendőrség tett feljelen­tési P. M. nyíregyházi se­gédmunkás ellen, aki a Tom­pa Mihály úti T. M. borbá­nyai telkéről köszmétefa­csemetéket tulajdonított el. Ezeket szülei kertjében elül­tette, majd amikor a rendőr­ség tudomást szerzett róla, azokat összetörte és a szőlő­ben elrejtette. Ugyancsak a rendőrségi feljelentésből ál­lapította meg a városi ta­nács vb szabálysértési ható­sága, hogy P. M. másodszor a fiatalkorú F. M. barátjá­val és az ugyancsak fiatal­korú P. J. nyíregyházi lakos­sal a hétvégi telkek mellett sétálva köszmétefákat lopott A beismerő vallomáson után a szabálysértési ható­ság P. M. nyíregyházi segéd­munkást lopásért 8(J0 forrni pénzbírsággal sújtotta. G. S. — aki kapott a cse­metékből — pedig orgaz­lönböző OTP-fiókokba és postahivatalokba, méghozzá teljesen önként és örömmel. Ez a közösségi szellem iga­zán megható megnyilvánulá­sa, mert bárki tarthatná a szalmazsákban, bevarrva ka­bátja bélésébe, elásva a kert­ben, de nem, mi takarékbe­tétre adjuk megspórolt pén­zünket, használja és forgas­sa az OTP a maga haszná­ra, s a haza javára. Ez az ötvenötmilliárdnyi betét azt jelenti, hogy országunk min­den lakosára, a csecsemőket is beleértve átlagosan mint­egy 5 és fél ezer forintnyi takarékbetét jut, csak azt tudnám, hogy az enyém ki­nél van, utána is fogok néz­ni. Ez a tény azonban azt mu­tatja, hogy magamat kivéve lakosságunk kifejezetten ta­karékos természetű, évről év­re többet rak be az OTP- hoz, pedig el is költhetné, igazán volna mit venni a forintötvenes pattogatott ku­koricától a nyolcvanezer fo­rintos bundáig, ő azonban in­kább spórol. Ami egyben azt is mutatja, hogy lakosságunk minden ellenkező híresztelés­sel szemben bízik a forint ér­tékállóságában, nem esik pá­nikba az ismétlődő dollár­válságok híreire sem. Másfelől akadnak a spóro­lással ellentétes tendenciák is. A sajtótájékoztatón nyo­matékosan hangsúlyozták, hogy az OTP igen fejlett hi­tel- és kölcsönpolitikája eredményeként ez év végére csaknem negyvenmilliárd fo­rint értékben leszünk eladó- sodva. Finomabban kifejezve 1973 decemberében ennyi lesz a lakossági hitel állo­mánya, nagyrészt lakásépítés és vásárlás finanszírozása cí­mén. Pedig már jelenleg is minden ötödik magyar csa­ládnak van lakásépítési, il­letőleg vásárlási hitele, mert egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Lehetne ezzel kapcsolatban korholó vagy altár bíráló sza­vakat is ejteni, hangoztatva, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, s csak akkor vegyünk nagyobb értékű dolgot, ha már együtt van rá a pénzünk. Én azon­ban ezt nem mondom. Tisz­telem, sőt szeretem az OTP-t, valósággal rajongok érte, fon­tos és nélkülözhetetlen Intéz­ménynek tartom. Remélem, el is olvassák, akiket illet, mert a napok­ban adtam be személyi köl­csön iránti kérelmemet. Ed­dig még nem kaptam rá vá­laszt. Kérésemet megismétel­ve maradok megkülönbözte­tett tisztelettel: Árkus József daságot követett el, mert tu­datában volt annak, hogy a facsemeték lopásból szár­maznak. A hatóság súlyosbí­tó tényezőként állapította meg, hogy P. M. a lopást nem egy esetben, hanem az első eset után társaival együtt megismételte. A fentiek alap­ján hozott határozatot a vb szabálysértési hatóság, és P. M. nyíregyházi lakost lo­pásért 800 forint, G. S.-et pe­dig orgazdaságért 200 forint pénzbírsággal sújtotta. Ugyancsak rendőrségi fel­jelentés alapján tárgyalta a szabálysértés T. M. nyíregy­házi foglalkozás nélküli la­kos lopásügyét. B. I. Nyíregyháza. Sátor utcai lakos bekerítetten kert­jében a kútnál egy permete­zőbalont talált. A balont el­lopta. Ezzel a cselekményé­vel tulajdon elleni lopás sza­bálysértést valósított meg, Pénteken a nyíregyházi út­törőházban tartották a me­gyei úttörővezetők konferen­ciáját, amelyen részt vett Ekler György, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának titkára, Horváth Miklós, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője, Simon János, az országos út­törőelnökség tagja, Szilágyi József, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Miiéi Lajosné, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, a megyei úttörőelnökség elnö­ke tartott szóbeli kiegészítőt a megye úttörőmozgalmának helyzetéről, a KISZ VIII. kongresszus és a megyei kül­döttértekezlet határozatainak végrehajtásáról. A beszámoló hangsúlyozta: — Megyénk út­törőmozgalma az úttorőveze- tők IV. országos konferenciá­ja, a KISZ VIII. kongresszu­sa és a megyei küldöttérte­kezlet óta tovább fejlődött, erősödött. A bekövetkezett társadalmi, politikai, gazda­sági, kulturális változások kedvezően hatottak a gyer­mekmozgalom tartalmi mun­kájára. Javult az együttműködés az úttörőcsapatok és a KISZ- alapszervezetek között. Az úttörőcsapatokban vég­zett nevelőmunka összefügg az általános iskolákban fo­lyó oktató-nevelő munkával. A próbakövetelraények, az akciók, a mozgalmak, beszél­getések a kommunistákkal, veteránokkal, eredménye­sebbé tették a megye mint­egy 32 288 úttörőjének és 33 246 kisdobosának eszmei, politikai és világnézeti neve­lését. Életkoruknak megfelelően érdeklődnek a napi politikai kérdések, a felnőttek vita­témái iránt. Észreveszik az esetleges ellentmondásokat az otthoni és az úttörőfog­lalkozások politikai tájékoz­tatói között, de ezekre vá­laszt is várnak. Nem min­dig kapnak kielégítő magya­Megyénk kenyérellátásá­ban, valamint a takarmány ellátásában jelentős szerepe van a Szabolcs-Szatmár me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Már­cius 20-án került sor a szo­cialista brigádvezetők részvé­telével a vállalat múlt évi munkájának értékelésére és a munkában élenjáró dolgo­zók jutalmazására. Marosi Károly, a vállalat igazgatója egyebek között el­mondta, hogy a szocialista brigádmozgalom a múlt év­ben a szokásosnál is jobban hozzájárult a nagyobb ter­meléshez, a lakosság ellátá­sához, a munkafegyelem megszilárdításához, a na­mely 5 ezer forintig büntet­hető. A szabálysértési ható­ság 1500 forint pénzbírság kiszabásával sújtotta, abban a tudatban, hogy ez a pénz­bírság is megfelelő nevelő- hatással jár az elkövetőre. T. A. nyíregyházi alkalmi munkás a nyíregyházi Anna cukrászda előtt éjszaka egy általa ismeretlen férfitől 50 forintért egy női kabátot megvásárolt. A kabát értéke 300 forint volt. melyet isme­retlen tettes a nyíregyházi MÁV-állomás váróterméből a ruhafogasról lopott el. T. A. az eladás körülmé­nyeiből — hogy éjszaka és jóval áron alul vette meg a női kabátot — gyaníthatta: az lopásból származik. Ezál­tal orgazdaságot követett el. A szabálysértési hatóság 600 forint pénzbírsággal sújtotta. F. P. rázatot és így sok még az olyan gyermek, akire nem tudnak kellő hatást gyako­rolni. Ok, a kevés informá­ció és az alkalmazott mód­szerek sem mindig hatáso­sak. Szabolcs-Szatmár vala­mennyi iskolájában működik úttörőcsapat vagy kihelyezett raj. A szervezeti élet rend­szeres, de akadályozó a he­lyiséghiány, gyakran tanítási óra ízűek a foglalkozások. A mozgalom vezetését, irányí­tását a KISZ végzi. Even­ként 1—2 alkalommal beszá­moltatják az úttörőelnöksé­geket, de segít a KISZ annál a 273 csapatnál, ahol testvér­szervezetként is jelen van. Ilyen helyeken természetesen sikeresebb a KISZ-tagságra való felkészítés, probléma vi­szont ott adódik, ahol a fia­talok az általános iskola után nem tanulnak tovább. A beszámolót vita követte, melyben felszólalt Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. Többót között beszélt a mozgalomban részt vevő fiatalok világnézetéről, fejlődésének fontosságáról, a szocialista demokrácia alkal­mazásáról. Elsőrendű feladat a tanulás, és az úttörőveze­tők figyelmét felhívta arra, hogy minél alaposabban is­mertessék meg a megye tör­ténelmi, munkásmozgalmi és az úttörőmozgalom múltjá­nak hagyományait a gyerme­kekkel. A hozzászólók érin­tették a mozgalom szinte minden területét, sajátos helyzetüket figyelembe véve beszéltek az eddigi eredmé­nyekről és megvitatták azV. országos úttörővezetői kon­ferencia téziseit. Délután megválasztották az 54 tagú megyei úttörővezetői tanácsot — a tisztségviselő­ket, az úttörőelnökség és a szakbizottságok vezetőit és tagjait, majd az V. országos úttörővezetői konferencia ti­zenhárom szabolcsi résztve­vőjét. gyobb nyereséghez. Tavaly az 1400 fős vállalatnál 65 bri­gád nevezett be a mozgalom­ba, s 57 brigád el is nyerte a megtisztelő címet. A malmok szocialista brigádjai az előző évinél jobb minőségű lisztet állítottak elő, a keverő üze­mek dolgozói pedig jobb mi­nőségű takarmányt adtak az állattenyésztéshez. A vállalat az elmúlt évet igen jól zárta, főleg a keres­kedelmi tevékenységgel elé­gedettek a vezetők. Javult a dolgozók szociális ellátottsá­ga, s a közeljövőben tovább javul, mivel Nyíregyházán több millió forintos beruhá­zással új szociális létesít­mény építését kezdik el. A tavalyi eredményeknek is köszönhető, hogy a szakmun­kások az idén 10—12 százalé­kos, a segédmunkások pedig 6—8 százalékos béremelést kapnak. A beszámoló után a mun­kaverseny eredményének ki­hirdetésére került sor. A szo­cialista brigádok munkájá­nak köszönhető, hogy a má­tészalkai és a fehérgyarmati körzeti üzem elnyerte az El- üzem címet és ugyancsak él­üzemmé avatják a nyíregy­házi karbantartó üzemet is. Vállalati dicséretben részesí­tették a nyíregyházi és a vá- sárosnaményi körzeti üzemet. A malmok közötti munka­versenyben első helyezést ért el a nyíregyházi malom, a keverő üzemek közötti ver­seny győztese pedig a vásá- rosnaményi keverőüzem lgtt. Az eredményhirdetés után kiosztották a Kiváló dolgozó kitüntetéseket és a törzsgár- dajutalmakat. A múlt évi jó munka elismeréseként a vállalat vezetői közel 200 ezer forintot osztottak szét a munkában f.enMró dolgo­zók közöt l. Sxabátys értések Facsemetét loptak Újabb élüzemek a gabonalel vásárló vállalatnál Mikor kisgyermek korában a pazonyi Szeles-dombról kö­rülnézett és látta lába alatt a Kőlapost, Kabalást, távo­labb a sóstóhegyi dombokat, s messze a hívogatóan kéklő zempléni hegyeket, aligha le­hetett sejteni, hogy a látvány milyen mélyen itatódik a szívébe. Batári László Nyírpazony- ban született 1920-ban, a fa­lu talán legrégibb, mintegy háromszáz éves parasztházá­ban. Dolgozni előbb kezdett mint iskolába járni, és az elemi iskola sem jelentette a gondtalan gyermekkort. 13 éves korában a Lipthay-sző- lőbe járt napszámba, 15 éve­sen sommás. A téli hónapok­ban pedig kovács- és gépész­tanuló. Hogy a főiskoláig el­jusson, korán jelentkező te­hetsége ellenére is, életének kalandregényét még tovább kellett vinnie. 1938-ban 18 éves fejjel, amikor az ottho­ni körülmények engedték, merészen felment Pestre va­lamit tanulni. A Ziegler ke­nyérgyárban dolgozott, majd a háború kitörésekor behív­ták katonának a repülőkhöz, motorszerelőnek. A doni ka­nyart végigcsinálta, 1943-ban egészségi okokból leszerelték. 1944-ben hazajött Pazonyba, s alkalmi munkákat vállalt. 1946-ban egy újságközle­ményt mutattak neki a főis­kolai felvételről. Ide ugyan nem vették fel, de fölvették a főiskolára előkészítő Der- kovits-kollégiumba. Ezzel a szabolcsiak későbbi, főleg a szabadiskolások hosszú sorá­ban ő lett az első. 1948—53- ig volt a főiskolán Berény, Domanovszky és Szőnyi osz­tályán. Művészpályája kezdeti ál­lomásai különböző művész- telepek: Zsenhye, Szepezd, Kecskemét. „Hogy éltünk ak­kor, nem is tudom” — ezt a mondatot mindig feleségé­hez, a szihtén festőművész Séday Máriához fordulva szokta mondani, ha jellemez­ni akarja a kezdeti évek ne­hézségeit. Kecskeméthez, pon­tosabban a szikrai dombok­hoz fűződik nagy művészi él­ménye. Itt döbbent rá, hogy a homokdombok szőlőtőkéi­nek hullámzó sorai közt a régen elf eled tnek hitt pazo­nyi gyermekkori vizuális él­mények életre kelnek benne; s itt a gyermekkor és férfi­kor élményeinek szintez se­ben találta meg magát, s mű­vészetének értelmét. Budapesten él, és bár minden jelentős kiállításon részt vesz, önálló kiállítása még nem volt. Viszont az is igaz, hogy lakásában alig van festménye, ugyanakkor megtalálhatók a Nemzeti Ga lériában, különböző minis::» tóriumokban, s Európa szá­mos országában. Batári László művészete komoly, őszinte és tiszta. Leg­inkább a természet érdekli, az olyan természet, mely ma­gán viseli az ember munká­jának a nyomát, mint a szik­rai dombok szőlőtelepíti se, vagy a nagymarosi barackos. Tájait magas horizontra ve­szi, szereti a szélesre fogott mély perspektívát, hol ked­vére járhat a szem, s amelv ugyanakkor alkalmat ad, hogy a ritmusok szerkeszté­séhez való kedvét kiélhesse. Egyik legvonzóbb kvalitása éppen ez a nagyszabású ..szimfonikus” konstrukció. Kevés színnel játszik, csak­nem grafikus hatású, a rit­mus ezáltal is tisztábban) cseng. A faportréi, talán a tájké­pekhez készült vázlatokból nőttek ki, különös műfaj. Észreveszi, hogy mennyiem­ben vonás, jelleg van egy- egy fában is. Gesztikulálnak; bőkezűen adakoznak, mint az: almafa, vagy görcsökben szenvednek, de mindig, mint­ha valami különös panto- mimmal mozognának. Kevés arcképének az em­beri mélysége megkapó. Ke­reseti«!, szűkszavú, — pár szóval a legnagyobb dicsére­tet és érzést is el lehet mon­dani. Nagyrészt olyan típu­sok. melyeket városunkban mindennap láthatunk. ★ Batári László 12 nagymé­retű festményből álló kiállí­tását március 24-én, szomba­ton, a művészeti hetek ese­ményeként a színház galériájában” Szemerszkt Miklós, a városi pártbizottság titkára nyitja meg a művész jelenlétében. Koroknay Gyula» Országos Petőfi- szavaléverseny Nyíregyházán A Petőfi-jubileum alkal­mából a költő verseinek elő­adására korhatár nélküli or­szágos szavalóversenyt hir­detett a megyei művelődési központ. A versenyre a me­gyék általában 30—35 jelent­kező közül előzsürizéssel vá­lasztották ki a Nyíregyházán bemutatkozó 5—10 verseny­zőt. A szabolcs-szatmári vers­mondókkal együtt így a szom­szédos megyékből, de az or­szág legkülönbözőbb részéről — Sátoraljaújhelytől Sop­ronig — 65 versenyző lép a közönség elé március 25-én, 11 órakor a megyei művelő­dési központ nagytermében. Sok fiatal versenyzőt von­zott a pályázat, de akadtak idősebb jelentkezők is. így alakult ki a verseny mező­nye, ahol a legfiatalabb sza­való egy 9 éves kislány, a legidősebb pedig egy 69 éves bácsi, a fehérgyarmati Ku* Mihály. A verseny kiírása egy Petőfi-költemény és egy szabadon választott vers elő­adását kérte, azonban a je­lentkezők száma miatt csak egy-egy vers bemutatására kerülhet sor, s csak a vitás esetekben kéri a zsűri újabb vers előadását. Versenyen kí­vül szerepel a műsorban idős Tisza Ferenc, az 56 éves tu- nyogmatolcsi amatőr költő, aki saját versét adja elő. Az országos szavalóversenyt dr. Maigócsy József, a ta­nárképző főiskola főigazgató­ja nyitja meg. Az öttagú zsű­ri elnökének szerepét az „örökös zsürielnök”. Keres Emil Kossuth-díjas színmű­vész, a Thália Színház igaz­gatója vállalta el. A zsűri egv első, egy második és eay harmadik díjat ad ki 1500, 1000 és 500 forint értékben. A Delta új száma . A hűtőszekrényből méreg kerülhet a család asztalára, ha a háziasszony nem ismeri az élelmiszer-tárolás korsze­rű követelményeit. A Delta Magazin új száma részlete­sen foglalkozik a házi étel- mérgezések megelőzésével. Beszámol az epekövek felol­dására végzett eredményes próbálkozásokról, az új el­vekre alapozott „agytapoga­tó" röntgenberendezésekről, a hangolható lézerekről és a ..génsebészet” új eredményei­ről a sejtek keresztezésében. Bemutatja a régészet új, mágneses módszereivel fel­tárt olmecleleteket s számos képet közöl a korszerű autó­típusok változatos, sokatmon­dó szerelvényfalairól. Ismer­teti az atommagkutatás új eredményeit s egy most szü­letett új tudományágat, a súrlódással (és annak csök­kentésével) foglalkozó tribo- iógiát. Deltalexikon, számos ötlet, találmány és sok-sok hír, információ, valamint száznál több — javarészt szí­nes — fénykép teszi teljessé a Delta Magazin most meg­jelent új számát. I t®W •,u~- - -------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom