Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

1. oldal KELET-MACYARORS7A» 1973. március 22. (Folytatás a 3. oldalról) daiom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének ala­kításáért felelősséget éreznek és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen és hatá­rozottan mindent megelőzve érvényesíteni kell a népese­déspolitika kérdéseiben is. Nern szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerülje­nek a szülő nők és a gyer­mekgondozási segélyt igény­be vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt- és szakszerveze­tek segítségét kérjük. Emel­lett azonban egy sor kor­mányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők csalá­di pótlékát. Növelni keli dif­ferenciáltan a gyermekgondo­zási segélyt, lehetőleg minél előbb de a jövő esztendőben feltétlenül. örvendetes, hogy a terve- aettet jelentősen meghaladó mértékben növekszik az óvodai férőhelyek száma, sok esetben a költségvetés felemelése, a társadalmi ösz- szefogás. az üzemek segítsé­ge révén. Ezt a folyamatot még erősíteni szükséges, és emellett ugyanígy kell eljár­ni a bölcsődei férőhelyek számának növelésében. Ezek összessége azt jelenti, hogy kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azok számára, akik a gyermeke­ket világra hozzák, gondoz­zák és nevelik. De ez nem­csak anyagi kérdés. Ezen túlmenően szemléletválto­zásra és más intézkedésekre is szükség van. A tudomány és az orvosi gyakorlat egy­aránt megállapította: a ter­hesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, ha­nem rendkívül károsan be­folyásolja a később születő gyermekek fejlődését is. kö­telességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal job- ban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdeké­ben, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege Tisztelt országgyűlés! Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A tör­vény végrehajtásának ta­pasztalatait a Miniszterta­nács nemrégiben megtár­gyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük ak­tívabb lett. Nőtt a tanácstestületek el- határozó és ellenőrző szere­pe. Jól képviselik a lakos­ság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez külö­nösen a lakás- és a gyer­mekintézmények, a kommu­nális létesítmények fejlesz­tésénél volt eredményes. Nö­vekedett a tanácstagok fe­lelősségérzete is. A törvény egyik célkitű­zése az államigazgatás tö­kéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Ezt fe­jezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatá­si szervezeten belül. Lénye­gében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök fe­lülvizsgálata. Eddigi tapasz­talataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán meg. választott tanácsok megbíza­tása néhány hét. múlva le­jár. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok álta­lános választását. A válasz­tás mindig jelentős belpoliti­kai esemény, amely valójá­ban országos méretekben folytatott beszélgetés a la­kossággal. Jó alkalom ez po­litikánk. a közvetlen és a távolabbi célkitűzéseink, le­hetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javaslatai­nak megismerésére is. A vá­lasztást előkészítő politikai munkában van miről be­szélnünk. Ismertessük maga­biztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Közeledik a nagyüzemek államosításának negyedszá­zados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végig- gondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági, társadalmi eredményeinket. Méltassuk a párt X. kong­resszusának határozatait, a Központi Bizottság novem­beri állásfoglalása, a negye­dik ötéves terv. az 1973-as évre szóló népgazdasági és tanácsi tervek végrehajtását, továbbá a tanácstörvény megvalósítását. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi tenniva­lókra célszerű irányítani. . Hosszú idő után első íz­ben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanács­választások jelentőségét. a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alapelvei megfelelőek, a vá­lasztásokat a választójogi törvény kipróbált elvei alap­ján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista de­mokrácia szélesítéséhez, fo­kozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételhez. A szocialista demokrácia szé­lesítése. a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának de­mokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi mun­kával, a rend és az állami fe­gyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meg­határozott feladatok követ­kezetes végrehajtásával. Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irá­nyába mutató tendenciák. Sokasodnak a politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latok szálai a szocialista és a kapitalista országok kö­zött, tovább szélesedett két­oldalú együttműködésük. A szocialista országok szerepe a nemzetközi helyzet alakulásában A kedvező nemzetközi fej- lódésben alapvető szerepük van a szocialista országok­nak. A fél évszázaddal ez­előtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt a békeprogramot, ame­lyet kommunista pártja hir­detett meg XXIV. kongresz- szusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Eu­rópában és földünk más tér, ségeiben. A kapitalista világ befo­lyásos hatalmainak vezető1 egyre inkább kénytelenéi' felismerni hogy a régi mód- szerekkel. hidegháborúval erőpolitikával semmire sem mehetnek. El kell ismerniök hogy a szocialista országok­kal csak az egyenjogúság alapján tárgyalhatnak, s 1c kell tenniök arról, hogy fe­nyegetéssel, vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a ha­ladó emberiség sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egysége­sen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami összeköt ben­nünket az imperializmus el­leni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utób­bi évtized e nagyon fontos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez ké­pest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért, a ermonukleáris világháború ^hárításáért folyó harcban. Az országgyűlés decembe- i ülésszaka óta a leg jelen- .ősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt A vietnami nép sok éven át tartó hősies erőfeszítései, mérhetetlen áldozatai meg­hiúsították a világ legerő­sebb imperialista országának agresszív céljait. Az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy egy kis nép is sikerrel szállhat szembe a legerősebb imperialista hatalommal, ha Igazságos célok, a szocializ­mus, a hazafiság eszméje ve­zérlik. A vietnami nép győzel­méhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül: támogatták a szocialista országok, az egész haladó, emberiség. A vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása ’után fellélegzett a világ. Ámde a fegyverszünet még nem tar­tós béke. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a saigoni veze­tők csak vonakodva írták alá a fegyverszüneti megál­lapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a meg­állapodásban foglaltak megva- lósuljanak. A 12 ország kül­ügyminisztereinek párizsi értekezlete — mint ismere­tes — az ENSZ főtitkárának jelenlétében eredménnyel zárult. Az elfogadott doku- mentum nagy szerepet ját­szik majd abban, hogy a vietnami fegyverszünet tar­tós békévé váljon. Ennek azonban az a feltétele, hogy a békeszerető erők határo­zottan visszautasítsanak min­den olyan kísérletet, amely az elért megállapodások vég- rehajtásának elodázására, kijátszására irányul. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami nép ön­feláldozó harcával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki, hogy Vietnam földjén az egyete­mes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is folyt a küzdelem. Ezt tesszük a jövőben is. A Ma­gyar Népköztársaság eleget téve a felkérésnek, tagságot vállalt a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő, bizottságban; mély meggyőződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a békének tesz szolgálatot A vietnami fegyverszünet létrejöttével napirendre ke­rült a másik két indokínai ország, Laosz és Kambodzsa helyzetének rendezése. Megnyugvással vettük tu­domásul, *hogy létrejött a fegyverszünet Laoszban. Re­méljük. Hogy hamarosan sor kerül a kambodzsai problé­ma megoldására Is. Az eny­hülés folyamata Európában tovább folytatódik. Az euró­pai biztonsági értekedet 1972. november 22-én meg­kezdődött előkészítő tanács­kozásának decemberi szaka- szában sikerült tisztázni a tanácskozás szervezeti kérdé­seit, a januári—februári ülésszakon benyújtásra ke­rültek a biztonsági értekez­let napirendjével kapcsolatos indítványok. Jelenleg a napi­rendi javaslatok egyeztetése folyik, majd pedig sorra ke­rülnek más megoldásra vá­ró problémák is. A Magyar Népköztársaság kormányának képviselői ak­tívan közreműködnek a ta­nácskozás munkájában. Re­méljük, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a biztonsági értekezlet ez év nyarán történő összehívásá­ról. Az Észak-atlanti Szövet­ség néhány állama kevés lelkesedést mutat az euró­pai biztonsági értekezlet mi­előbbi összehívása iránt. Egyes nyugati hatalmak fél­nek az európai enyhüléstől, s taktikájukat a halogatás jellemzi: ezzel számukra elő- nyös megállapodást szeret­nének elérni a Bécsben meg­kezdődött haderőcsökken­téssel kapcsolatos tárgyaié- sokon. A haderőcsökkentésről je­lenleg folyó tanácskozásnak az a célja, hogy tisztázza a később megindítandó érdemi tárgyalások néhány kérdé­sét; megállapítsa a részt ve­vő országok körét és státu­szát, valamint kidolgozza a tárgyalások napirendjét és ügyrendjét. A haderőcsök­kentés, — mint minden, ami a leszerelés problémakörébe vág — nem oldható meg könnyen. Ez magyarázza a viszonylag lassú előrehala­dást. Kormányunk folyama­tosan tanulmányozza a prob­léma megoldásának lehető­ségét. A megközelítésben népünk és szövetségeseink népeinek, e térség biztonságának érde­keiből indulunk ki. Éppen ezért mi csak olyan megálla­podást fogadhatunk el, amely az egyenlő biztonság elvén alapszik. Következésképpen nem érthetünk egyet néhány nyugat-európai ország olyan elképzelésével, ami egyolda­lú előnyöket biztosítana a NATO-nak. Sajnos nem számolhatok be előrehaladásról a közel- keleti feszültséget illetően. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült még kiküszö- bölni az izraeli agresszió kö­vetkezményeit, sőt az izraeli szoldateszka újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az ag­resszió tűzfészkét már ré- gén ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok meg­vonta volna támogatását Iz­raeltől. Úgy látszik azon­ban, hogy egyes imperialis­ta vezető körök még most sem adták fel a közel-keleti országok haladó rendszerei­nek megdöntésére szőtt el­képzeléseiket és továbbra is segítséget adnak az elfog­lalt arab területek. vagy legalábbis azok stratégiai és gazdasági tekintetben ér­tékes részeinek bekebelezé­séhez. Ennek ellenére re­méljük, hogy a sokirányú nemzetközi erőfeszítések vé­gül is sikerre vezetnek, s a közel-kelet.1 problémát békés úton rendezni lehet. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve min­dig is a megtámadott arab népek oldalán állt. Hazánk aktívan részt vesz a Szov­jetunió és más szocialista országok erőfeszítéseiben, amelyek az izraeli agresszo- rok visszaszorítását céloz­zák. Továbbra is az a vé­leményünk, hogy Izraelnek maradéktalanul végre kell hajtania a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát. Sokrétű kapcsolatokra törekszünk a szocialista országokkal Kormányunk, a X. kong­resszus határozatainak meg­felelően. folytatja erőfeszíté­seit hazánk és más orszá­gok kétoldalú kapcsolatai­nak fejlesztésére. Külpoliti­kai tevékenységünkben a leg­nagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok kö­zötti sokrétű kapcsolatok bő­vítésére fordítottuk. Különö­sen drága nekünk a Szovjet- unió és a Magyar Népköz- társaság viszonya, s min­dent megteszünk annak még bensőségesebbé tételére. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének múlt év őszén Magyarországon tett látogatása alkalmából létre­jött megállapodások végre­hajtása rendben folyik. Mind a Szovjetunióban, mind a Magyar Népköztársaságban összeállították azoknak az intézkedéseknek a terveit, amelyek alkalmasak testvéri együttműködésünk további erősítésére. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít ha­zánk és a fejlődő országok együttműködésére, különö­sen országunk és a haladás útján járó fejlődő országok kapcsolataira. A Magyar Népköztársaság erejéhez mérten gazdasági és politi­kai támogatást nyújt ezek­nek az országoknak; segít­jük azon törekvéseiket, hogy gazdaságilag megerősödje­nek, politikai függetlenségük megszilárduljon és megszűn­jék kiszolgáltatottságuk az Imperializmussal szemben. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változat­lanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés orszá­gokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítéseink közül megemlítem Vályi Péter mi­niszterelnök-helyettesnek a 7. Egyesült Államokban és Ka­nadában tett látogatását. Mi­niszterelnök-helyettesünk lá­togatása e két országban megbeszélései a vezető sze mélyiségekkel, fontos állo­mása országaink javuló vi­szonyának. Az Egyesült Államok kor­mányával számos kérdésben kormányunk nem ért egyet, kétoldalú kapcsolatainkban is vannak még megoldandó problémák. Reméljük, bogy a most aláírt vagyonjogi megállapodás után a köztünk meglévő egyéb rendezetlen kérdésekre is megtaláljuk a megoldást. A kanadai látoga tás álláspontunk kifejtését sokoldalú eszmecserét tett lehetővé, elősegíti államközi és gazdasági kapcsolataink fejlődését. Kormányunk mindig is nagy fontosságot tulajdoni- tott a szomszédos Ausztriához, fűződő viszonyunknak. Kap­csolataink fejlődésének újabb jelentős állomása lesz dr. Bruno Kreiskynek, az Oszt­rák Köztársaság kancellárjá­nak március végén esedékes magyarországi látogatása. Várakozással tekintünk a lá­togatás, elé és úgy véljük, hogy az elősegíti majd a két ország jószomszédi viszonyá­nak gyümölcsözőbbé tételét. A Német Szövetségi Köz­társaság fontos helyet foglal el Európában, s számunkra sem lehet közömbös, hogy milyen politikát folytat. Hazánk és az JSSZK viszonya A Magyar Népköztársaság kormánya számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság jelenlegi kor­mánya felhagyott elődeinek anakronisztikus törekvései­vel, felismerte az európai realitásokat és együttműkö­désre törekszik a szocialista országokkal. A szocialista országok erő­feszítései mellett ennek a po- litikának is köszönhető, hogy sikerült olyan fontos megállapodásokat létrehozni, mint a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szer­ződései, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megálla­podás. a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság alapszer­ződése. Bízzunk benne, hogy az alapszerződés még ez év első felében megerősítést nyer és ezt követően mind­két német államot felveszik az ENSZ-be. Ezzel teljessé válik a Német Demokratikus Köztársaság — mellyel na- gyón jó, testvéri kapcsolata­ink vannak — diplomáciai el­ismerése. A Német Szövetségi Köz­társaság és a szocialista or­szágok kapcsolatainak útjá­ban álló akadályok nagyrészt elhárultak ugyan, maradt azonban még egy megoldat­lan probléma, a müncheni diktátum érvénytelenítésé- nek kérdése. E kérdés rende­zése még szélesebbre tárná az utat a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztár­saság kapcsolatainak fejlesz­tése előtt. Reméljük, hogy a Német -Szövetségi Köztársa­ság kormánya konstruktí­van viszonyul majd a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának e probléma rendezését célzó javaslatai­hoz, s ez a kérdés is rövide­sen lekerül a napirendről. Ami hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatait illeti, az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Gazdasági és kulturális kap­csolataink széles körűek. A két ország politikusainak ta­lálkozói is gyakoriak. Hátra van azonban a dip- lomáciai kapcsolatok helyre- állítása a két ország között. Nekünk érdekünk a diplomá­ciai kapcsolatok mielőbbi rendezése, s úgy tudjuk, hogy az NSZK kormánya ugyanezt vallja. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja ebben a kérdésben közismert: országunk és a Német Szö­vetségi Köztársaság , diplo­máciai kapcsolatai felvéte­lének kérdését nem kezeljük elszigetelten, azt hazánk és szövetségeseink érdekeivel összhangban kívánjuk meg­oldani. Úgy véljük, a műn- cheni diktátum érvénytele­nítésében való megállapodás Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya között az utolsó aka­dályt is eltávolítaná országa­ink diplomáciai kapcsolatai felvételének útjából. Tisztelt képviselő elvtár­sak ! Céljaink, terveink és so­ron következő feladataink úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás ha­tásfokának javítása a népgaz­daság minden területén. En­nek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyoz­ni szeretném, hogy a szocialis­ta demokrácia az állampol­gári jogok biztosítása és kö­vetkezetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeleté’'.»1.ö- írásainak betartását, követ­kezetes végrehajtását. Ez.min­den egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nél­kül — lelkiismeretbeli .köte­lessége. Népünk mind világo­sabban látja, hogy előrehala­dásunk csakis így biztosítha­tó. Meggyőződésünk, hogy tö­rekvéseinket úgy tudjuk ma­radéktalanul teljesíteni, ha táVnogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink iudntosítása tétiekben lik a tömegek alkotó erejévé. m A negyedik ötéves terv si­keres végrehajtásáért folyá munkaverseny, az egyre gaz­dagabbá váló és terebélyese^ dő szocialista brigádmozga­lom fellendülése a bizalma^ céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igvek- szünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalom­nak. Arra törekszünk, hogy politikái, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasab­bak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határoza­ta nyomán kialakult aktív, al^ kotó politikai légkörben a* élet minden területén újabb sikereket érünk eb Danes József Szaholcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után megkez­dődött a vita a beszámoló fö­lött. Felszólalt: dr. Bodnár Ferenc (Borsod), Gyürke Im- réné (Veszprém), dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter, Kardos Vilmos (Csepel), dr. Novák Pálné (Heves), Győri Imre (Csongrád), dr. Schnit­zer Ferenc ■ (Hajdú-Bihar), Nánási László (Szolnok), Né­meth István (Baranya), Riss Jenő (Budapest) képviselő. Szót kért a vitában Danes Jó­zsef (Szabolcs-Szatmár m. 13. vk), a mátészalkai pártbizott­ság első titkára. A mezőgaz­daság területén a megye me­zőgazdaságának eredményei­ről és gondjairól szólt. A me­zőgazdaság bruttó termelési értéke — változatlan áron számítva — az 1970. évi ' 5 milliárd forintról 6.2 milliár1 forintra növekedett. A fonto­sabb növényfélék termésátla ga meghaladta a legjobb évek átlagát. Tovább fejlődött a megvr mezőgazdaságának anyagi műszaki bázisa. A megyébe'- 28 szakosított tehenészeti é 15 sertéstelep épült fel, nőtt a műtrágya-felhasználás, a kémiai szerek alkalmazása, a gépesítés foka. Az eredmények mellett egy sor kedvezőtlen jelenség is tapasztalható. A szakosított szarvasmarha- és sertéstele­pek költségei építés közben a tervezetthez viszonyítva növe­kedtek. A többletet a terme­lőszövetkezeteknek saját erő­ből kellett pótolni. Emiatt a tsz-ek fejlesztési alapjukat olyan mértékben terhelték, hogy az elkészült létesítmé­nyek benépesítésére hitelt nem kaphatnak. Ennek kö­vetkezménye, hogy az elké­szült korszerű állattenyész­tési létesítmények részben kihasználatlanul maradnak. Probléma még, hogy a mező- gazdasági üzemek többsége, a már említett forráshiány mi­att, a szükséges gépcseréket nem tudja végrehajtani. A megye vezetői mindent elkö­vetnek, hogy a Helyi tartalé­kok feltárásával csökkentsék á gondokat, azonban ezeket csak heM erőből megoldani nem tudják. Ezzel befejeződött a szerdal ‘anäesknzös. Az országgyűlés nütörtökön délelőtt 10 órai ezdettel a min: -relnrtki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom