Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

rXX ÉVFOLYAM. *8. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 18. PÉNTEK. LAPUNK TARTALMAIM»* Mípdns 15-»* emlékezett megyénk ifjúsága «. oMa# Lehetőségek a aöldségtenuesrtésbefl (4 oldak Gondok, remények a 4-es választókörzetben (5. olda® Bajnoki rajt előtt a szabolcsi NB III-as labdarúgó csapatok Cl. oldali Befelezi sítek a magyar—lengyel tárgyalások A látogatásról közös közleményt adnak ki Napirenden a KGST-(erve«yezfelés. a f avasai munkákra va'ó felkészülés és a népi ellenőrzés munkája • • ülést tartott a Minisztertanács Márkus Gyula, az MTI varsói tudósítója jelenti: Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke varsói látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt rövid városnézésen vett részt. Kíséretükben volt Jozef Kepa, a LEMP PB póttagja, a varsói PB első titkára, Kazimierz Olszewski miniszterelnök helyettes és németi József, hazánk len­gyelországi nagykövete is. A városnézés első állomá­sa a Lazienki sugárút épí­tésének megtekintése volt. Itt B. Szuvielewicz, Varsó főépítésze adott tájékoztatást ez észak—déli irányban ha­ladó gyorsíorgalmú autóút tervéről és a nagyszabású építkezés menetéről. Ezt kö­vetően az óvárosban a ki­rályi vár újjáépítését tekin­tették meg a vendégek. Az óváros főterének köze­lében. a Piwna utcában a közelmúltban restaurálták a „Címerekhez” nevű XVI. századi kis fogadót. A ven­déglátók itt ősi lengyel szo­kás szerint méhsörrel kö­szöntötték a magyar veze­tőket. Az óváros főterének és környékének megtekintése után Kádár János és Fock Jenő a lengyel főváros né­hány új, korszerű építészeti megoldásával ismerkedett meg. A városnézést követően folytatódtak Kádár János és Fock Jenő szerdán megkez­dett tárgyalásai a baráti Lengyelország vezetőivel, Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök­kel. A tárgyalások szívélyes és baráti légkörben folytak le és további lépést jelentenek a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésében. Mindkét fél határozottan állást foglalt párt- és államközi együttmű­ködésünk erősítése és bővíté­se mellett. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről, a legutóbbi párt­kongresszusi határozatok vég­rehajtásának menetéről. A kétoldalú kapcsolatok elem­zése során megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés fejlesztésére. Áttekintették a kommunista és munkásmoz­galom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Este a zárómegbeszélések­re került sor. Kádár János és Fock Jenő nagykövetségünkön vacsorát adott Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz tiszteleté­re. A vacsorán részt vettek a LEMP PB tagjai, a KB tit­kárai, a KB-titkárság tagjai és a kormány elnökhelyette­sei. A tárgyalásokról a láto­gatás befejeztével közös köz­leményt adnak ki. ★ A csütörtök reggeli len­gyel íjságok első oldalon, vezető helyen foglalkoznak Kádár János és Fock Jenő varsói látogatásával. Vala­mennyi lap fényképeket is közölt a magyar vezetők megérkezéséről és tárgyalá­saik megkezdéséről. A Trybuna Ludu tudósí­tásának címe: „Lengyel—ma­gyar baráti találkozó”, — „Edward Gierek és Piotr Ja­roszewicz tárgyalásai Kádár Jánossal és Fock Jenővel”, a Zycie Warszawy „Kádár Já­nos és Fock Jenő munka- jellegű baráti találkozóra Lengyelországba érkezett.” A Sztandar Mlodych „A ma­gyar vezetők baráti látoga­tása” címmel számol be az eseményről. A látogatásnak fő helyet szentelt a lengyel lévé és rádió is. Kállai Gyula beszéd« a múzeum-kerti nagygyűlésen Csütörtökön fővárosszerte megemlékeztek az 1848-as polgári demokratikus forra­dalom és szabadságharc 125. és Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulójáról. A fiatalok megkoszorúzták azo­kat az emlékműveket, ame­lyek az egy és negyedszázad­dal ezelőtti március 15-e ki­emelkedő eseményeinek he­lyét jelöli, s a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei­nek sorozatán méltatták a dicső elődöket. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga ifjúsági nagygyűlést ren­dezett a Múzeum-kertben, ahová már kora reggel vö- rösnyakkendős úttörők, ko- kárdás diákok ezrei igyekez­tek. Tíz órakor felhangzott a Himnusz, majd Koncz Gá­bor színművész, a József At­tila Színház tagja szavalta el a Nemzeti dalt. dr. Gombár Józsefnek, a KISZ Központi Bizottsága titkárának meg­nyitó szavai után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke mondott Ünnepi beszédet. — Történelmi emlékhe­lyeink legbecsesebbjei közé tartozik ez a tér, a Nemzeti Múzeum előtt. Egy és egy­negyed százada, március 15- én sodró erejű, forradalmi Bépgyűlést tartottak itt. — Több mint tízezren se­feglettek össze: egyetemis­ták, pesti munkások, polgá­rok, s a József-napi vásárra feljött parasztok. A gyűlésen a szabad magyar sajtó első termékeit osztogatták, Pető­fi, Jókai, Vasvári állott a nép előtt és közösen tették la az esküt: Rabok tovább nem leszünk! Innen indult el a fellelkesült tömeg, hogy kiszabadítsa börtönéből Tán­csics Mihályt, aki egy sze­mélyben testesítette meg a jobbágyság, a munkásság, a nép sorsát átérző értelmiség legjobb törekvéseit. — Március 15-ét a hala­dásért és a nemzeti függet­lenségért vívott évtizedes belső harcok előzték meg, amelynek olyan kiemelkedő harcosai voltak, mint a ma­gyar jakobinusok, Kölcsey és Vörösmarty, Széchenyi és Wesselényi, Eötvös József és a fiatal Kossuth. A forrada­lom közvetlen kitörését siettette a forrongó Európa. Ezt követően szólt az 1848-as márciusi napok ese­ményeiről, tanulságairól, majd így folytatta: — Március 15-e az egész magyar nép ünnepe, de min­denekelőtt az ifjúságé, hi­szen ezen a napon a korabe­li ifjúság színe-virága szólt bele a történelembe. Petőfi Sándor, aki pontosan megfo­galmazott költői hivatásának tekintette, hogy lángoszlop­ként járjon elől, s vezesse népét, itt, ezen a helyen, joggal úgy érezhette: telje­sítette küldetését. Vannak, akik azt képzelik: Petőfi helyzete könnyű volt. Látta mi a teendő, s azt cseleked­te. Akik így vélekednek, megfeledkeznek arról, hogy ezt a tiszta határozottságot ő sem kapta olcsón a sorstóL Sőt: nagyon is megküzdött érte! Nemcsak szerette, de ismerte népét. A forradalmi eszméknek nemcsak szenve­délyes, de jól képzett har­cosa volt. Kortársai közül kevesen láttak olyan élesen, s voltak olyan kérlelhetetle­nek e harcban, mint ő. Abban, hogy mindig igán emberként, forradalmárként cselekedett, a nép szeretető, kora haladó eszméinek méh. ismerete, látnoki tehetsé«- vezérelte. A nemes ember tulajdonságok: a tiszta em berség, a becsület, a követ­kezetesség, a haladó eszmék iránti fogékonyság, a nép szenvedélyes szeretete azen ban nincs egyetlen korszak­hoz vagy történelmi hely­zethez kötve. Erre ma is nagy szükség van. Aki erre köte­lezi magát, a saját világá­ban ugyanígy teljesítheti vállalt feladatát. A mi gene­rációnk legjobbjai: Rózsa Ferenc, Schőnherz Zoltán, Ságvári Endre, Bajcsy-Zsi- linszky Endre azért harcol­tak, azért áldozták életüket, hogy eljöjjön a béke, az al­kotó munka korszaka. — öröm azzal a tudattal végignézni az önök derűs, fiatal seregén, hogy az Itt összegyülekezettek már nem tudják és nem is fogják soha megtudni, mit jelent elnyomatásban és üldöztetés­ben élni. A nép szeretetét, a helytállást most másként, el­sősorban munkával, tanulás­sal kell igazolniok. Hatni, akotni, gyarapítani — ez a mi legfőbb és legszentebb kötelességünk! Eddig min­den generációnak kijutott a munkából, a küzdelemből. Önök más, de semmivel sem könnyebb körülmények kö­zött a történelem eddigi leg­nagyobb tennivalóját kapták a sorstól osztályrészül: az önök előtt járó generációval együtt a szocializmus teljes felépítésén munkálkodhat­nak. Eközben nem szabad megfeledkezniők arról sem, hogy a világon még száz-és (Folytatás a X. oldaton) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ali Nasser Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek február 25. és március 1. között hazánkban tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. A barátság és a kölcsö­nös megértés szellemében folytatott tárgyalásokon a fe­lek véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok alakulását és megvizsgálták az együtt­működés elmélyítésének le­hetőségeit. Megelégedéssel ál­lapították meg. hogy a két kormány álláspontja a legfontosabb nemzetközi kér­désekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. El­határozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság biztatóan fejlődő kétoldalú baráti kapcsolatait a jövőben tovább erősítik. A Miniszter- tanács meggyőződését fejezte ki, hogy a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének magyaror­szági látogatása jelentősen hozzájárult a két baráti or­szág sokoldalú együttműkö­désének elmélyítéséhez. A külügyminiszter jelentést terjesztett elő a párizsi nem­zetközi Vietnam-konferenciá- röl, amelyen a Magyar Nép­köztársaság, mint a vietnami nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tagja képvi­seltette magát. A magyar küldöttség tevékenyen közre­működött a konferencia mun­kájában és részt vállalt ab­ban, hogy a többi aláíró or-_ szaggal együtt garantálja a" párizsi megállapodások vég­rehajtását, a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek tiszteletben tartását. A kor­mány elfogadta és jóváhagyta a párizsi nemzetközi Viet- nam-konferenclán aláírt meg­állapodást, egyben jóváha­gyólag tudomásul vette a ma­gyar küldöttség munkájáról szóló jelentésű A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését a KGST- országokkal az 1976—1980-as évekre szóló tervegyeztetés tartalmáról és szervezéséről. A tervegyeztetés célja, hogy hozzájáruljon az V. ötéves népgazdasági terv, ezen belül a termelési, beruházási, vala­mint a külkereskedelmi fel­adatok megalapozásához és tovább erősítse Magyaror­szág kapcsolatait a KGST-or- szágokkal. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. Úgy rendelkezett, hogy a hazai tervezési és nemzetközi terv­egyeztetési munkát egymással szoros összhangban kell vé­gezni. Ennek érdekében meg­határozta a tervegyeztetési munka szakaszait és előírta az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, valamint más, a végrehajtásban érde­kelt szervek feladatait. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi mezőgazdasági munkákra va­ló felkészülésről. Felhívta az érintett minisztereket ée az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok si­keres végrehajtásához a to­vábbi intézkedéseket tegyék meg. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter jelentését a Vörös Csillag Traktorgyár átszerve­zéséről. A gyár azon hat ki­jelölt vállalat között szerepel, amelyeknél a gazdaságos ter­melési szerkezet kialakítása saját erőből nem biztosítható. Termékeit a kívánatosnál ki- sebb sorozatban gyártja, emi­att nem gazdaságos a terme­lés. A környező szocialista or­szágokban a traktorokat és más munkagépeket nagy so- rozatokban, olcsóbban állítják elő. A gyár működése csak úgy válhat gazdaságossá, ha a jelenlegi gyártmányszerke­zetét megváltoztatják. A kor­mány tudomásul vette, hogy ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a Vörös Csillag Traktorgyár kispesti gyárát 1973. július 1-i ha­tállyal szervezetileg a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz — an­nak Vörös Csillag Gépgyár elnevezésű gyáregységeként —, az eert gyáregységet pe­dig a Hajtómű- és Felvonó­gyárhoz csatolja. A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában a jelen­legi termékek gyártását 1975 végéig fokozatosan megszün­tetik, s elsősorban a középso­rozatban előállított futómű­vek és különféle alkatrészek gyártására rendezkednek be. Intézkedés történik arról, hogy az átszervezés nyomán szükségessé váló létszámát­csoportosítást zökkenőmente­sen bonyolítsák le. Az érin­tett dolgozókat szervezetten más munkaterületekre irá­nyítják át, indokolt esetben nyugdíi korkedvezményt, az átképzéshez pótlékot bi- tosítanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztését a közművesítés helyzeterői vm határozatot hozott a IV. öt­éves tervben előirányozott program végrehajtásának biz­tosítására. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a népi ellenőrzés 1972. évi munkájáról és tapasztalatai­ról. A múlt évben több. mint 27 ezer népi ellenőr vett részt 19 ezer vizsgálatban. Nőtt a pénzügyi fegyelemnek, vala­mint a lakosság érdekeinek védelmét segítő bejelentések száma. A vizsgálatok tapasz­talatai szerint központi é* vállalati erőforrásokból, va­lamint társadalmi összefogás­ból bővültek az egészségügyi, a szociális és kulturális ellá­tás lehetőségei és eszközei. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok és a szövetkezetek nagy többsége az előírt kere­tek között, eredményesen gaz­dálkodik. Emellett azonban * népi ellenőrzés nem egyszer azt is megállapította, hogy a csoportos és egyéni haszon- szerzés érdekében megsértik az állami érdekeket és ren­delkezéseket, s erre olykor, a hatékony felügyeleti és belső ellenőrzés hiánya is lehetősé­get ad. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. Az Állami- és Kossuth-dfJ Bizottság előterjesztése alap­ján a Minisztertanács döntött az 1973. évi Állami- és Kos- suth-díjak, valamint a műve­lődésügyi miniszter javaslatá­ra a Kiváló és Érdemes mű­vész kitüntető címek adomá­nyozásáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Losonczi Pál látogatása Somogybán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. Program­ját Nagyatádon kezdte, ahol a helyi konzervgyárat ke­reste fel. Losonczi Pál riszt vett és felszólalt a Somogy megyei képviselőcsoport ülésén, ame­lyet ezúttal a konzervgyár tanácstermében tartottak Szokola Károlyné dr. veze­tésével. Első napirendi pont­ként az országgyűlés soron következő ülésére való fel­készülésről tárgyaltak. Meg­vitatták és elfogadták a kép­viselőcsoport 1973. évi mun­katervét is. A tanácskozás napirend­jén szerepelt még két tájé­koztató. Az elsőt Csuta It Pál, a megyei földhivatal helyettes vezetője tartotta a földtörvény gyakorlati al­kalmazásának megyei ta­pasztalatairól. A másik tá­jékoztatót a közelgő tanács­választások politikai szerve­zeti előkészületeiről dr. Túri Imre, a megyei választás elnökség elnöke tartotta. Az ülés végeztével az El­nöki Tanács elnöke és a képviselőcsoport tagjai gyár-, látogatásra indultak. A kora délutáni órákban Losonczi Pál felkereste a csurgói „Napsugár” ipart szövetkezetét, s ezzel a* Elnöki Tanács elnöke somo­gyi látogatásának első napé programja véget ért. Élüzemek a MEZŐGÉP-nél Hagyomány, hogy a ME­ZŐGÉP Vállalat tíz gyár­egysége minden évben ver­senyez az „élüzem” gyár­egység cím elnyeréséért. A vállalat vezetősége és tár­sadalmi szervei értékelték az 1972. évi szocialista munkaverseny eredményeit és odaítélték az Élüzem cí­met, vándorserlegeket, ju­talmakat. A versenyben el­ső lett a nyírbátori, máso­dik a baktalórántházi és a tiszavaevári gyáregység. A helyezeti gyáregységek a kollektív szerződésben meghatározott jutalmakat kapják. Az elsd helyezett üzem dolgozón-: ként 50 forint, a másodüfl helyezett 35 forint, a har­madik helyezett 30 forint összegű jutalmat kap, a háj rom gyáregység összesen 34 ezer forintot. Az „élüzem* címet, a vándorserlegeket éa a pénzjutalmakat az április 4-i ünnepségeken adják üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom