Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
MTS. íeSfúSr *1, 5. ö!ÍM METRÓ építők Ösztöndíj a legjobbaknak s a rászorulóknak Követendő példák & nyíregyházi Kossuth szakközépiskolában Ha egy gimnazista nem tud fúrni-faragni, legfeljebb annyit mondanak róla, hogy nem műszaki érdeklődésű. Ha egy szakközépiskolást a nyíregyházi Kossuthban ugyanezért osztályismétlésre köteleznek, semmit sem szólhat. Az általános, a humán tárgyak ismerete fontos. Ilyenek a magyar, a történelem, a biológia, stb. A műszaki jellegű tárgyak tudása kötelező, például matematika, fizika. Az pedig „főbenjáró bűn”, ha valaki a szakmaigyakorlati követelményeknek nem felel meg. Ez a rész ugyanannyira fontos, mini amennyire kötelező. Ez a feszített tempó is hozzájárult, hogy éveken át igen gyenge volt áz intézet diákjainak átlagos tanulmányi eredményé: 2,6 körül. Még 1972 januárjában is 177 diák bukott meg, a tanulók 25,9 százaléka. Megoldást kellett keresni. Kapaszkodókat az átlag javítására. Ösztönözni a tanulási kedvet Olyan vállalkozásba kezdtek az iskola vezetői, amire alig lehet példát találni. A költségvetés lehetővé tette, hogy bizonyos összegeket a tanulási kedv ösztönzésére fordítsanak. Pályázatot hirdettek tanulmányi ösztöndíjra. s ezt követően meg is kezdték saját ösztöndíjaik kifizetését. Másfél évvel előzték meg így azt az állami ösztöndíjrendszert, amelyet a megye középiskoláiban 1973 szeptemberében vezetnek be a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek támogatására. Ökrös ístván Igazgatóval és Hajdú Imre Igazgatóhelyettessel erről a Vállalkozásról beszélgettünk. Először is az anyagi alapok, amit saját erőből „termelnek”. Az iskola bútorzatát. a meghibásodott felszereléseket a diákok javítják társadalmi munkában. Tizenöt-húszezer forintot takarítanak meg így évente. A gyakorlatokon, a termelő- munkában szerzett pénzt takarékba teszik, ennek kamatai is az ösztöndíjalaphoz jönnek. A szülői munkaközösség és a KISZ időnkénti támogatásával egészül ki ez az összeg, amiből tanulmányi és szociális ösztöndíjakat fizetnek. Bár az ösztöndijakból az intézet diákjainak csak egy kis része kaphat, a pályázat hatásának végeredménye már az egész iskolát érinti. A diákok egy része megtáltosodott. Az átlagos tanulmányi eredmény pedig élérte a 3,1 tizedet. A leieiobbak és a rászorulók Kik kaphatnak ebből a saját ösztöndíjból? A tanulmányi pályázat a tanulásban élenjáró diákok munkájának elismerése és további Serkentése. Az érettségi tárgyak közül legalább egyből jeles eredmény szükséges. A KISZ-ben végzett társadalmi munka is fontos feltétel, 0,3 tizeddel emelheti a tanulmányi átlagot. Amikor a feltételeket meghatározták, a tanulmányi átlag alsó határát 3,8 tizedben állapították meg. Ezzel szemben a legutóbbi döntésnél már csak a 4,5 felettiek kaptak. Fél tanévenként cserélve 20—20 diák kaphat havonta 200-tól 400 forintig terjedő összeget. A mostani 20 diák közül tizennégyen fizikai dolgozói; jól tanuló gyermekei. Az ösztöndíjkeretnek ez az egyik része. A másik a szociális segély, amelyet félévenként 400 forint értékben osztanak ki a legjobban rászoruló és legalább közepes rendű (2,8 tizedtől) diákok között. A legkirívóbb esetekben, amikor több segítségre van szükség, s a gyerek a családi házban veszélyeztetett körülmények között él, más módját találják meg a támogatásnak. Például tetőtől talpig felöltöztettek már olyan gyerekeket ebből a közös pénzből, akik otthonról a legszükségesebb ruhadarabokat sem kapták trieg. Az iskola növendékei közül évente 50—Ö0 diák jelentkezik továbbtanulni. Elsősorban a műszaki jellegű felsőoktatási intézmények utánpótlását adják, de évről évre sokan kerülnek innen a különböző katonai-műszaki szakokra is. A második ősz tálytól a negyedikig mintegy 60 gyerek egyetemi, főiskolai előkészítését oldják meg. a felvett létszámból ítélve sikerrel. Legtöbbjük azonban befejezi a tanulást, dolgozni megy. A következő tanévben új (Tudósítónktól) Eredményes esztendőről adott számot a tiszalöki Szabadság Tsz február 17-i közgyűlésén Borivó Károly elnök. Az elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó 8 és fél ezer holdas közös gazdaság évi termelési értéke a múlt évi 43 millióról az idén több, mint 54 millió forintra növekedett. A holdanként! 20 mázsás átlagtermés következtében csupán búzából és tavaszi árpából 1 millió 200 ezer forint többletbevételre tettek szert. Ez a kiváló eredmény mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet repülőgéppel végezték, így taposás? kár egyáltalán nem keletkezett. forma csatlakozik ebben az iskolában is a munkás-paraszt származású tehetséges gyerekek támogatására. Az iskola 636 tanulójából jelenleg 410 gyerek szülei fizikai dolgozók. Tanulmányi átlaguk valamivel alatta van az iskolai átlagnak, de a saját ösztöndíj — a nagy számok törvénye alapján is .— elsősorban rajtuk segít. Ók kapják a szociális segélyek nagy részét, s majd a szeptembertől belépő új ösztöndíjakat. Tovább bővíteni Az új pályázat hasonló lesz a Kossuthéhoz. csak nem olyan szigorú. Legalább két érettségi tárgyból négyes osztályzat szükséges az ösztöndíj elnyeréséhez, s magától értetődik, hogy már egy elégtelennel sem lehet pályázni. Figyelembe veszik a szülők munkakörét és a család egy főre jutó keresetét. Az első osztályban egységesen 2000, másodiktól negyedikig 2000—4000 forint között lesz az egy évre szóló összeg, amelyet a szülők kapnak meg. Hogy kik kapják és hányán, az később dől el. Attól függ, mennyi lesz az iskola kerete erre a célra. Olyan gond nem lesz az elosztásnál, hogy ne lenne kinek adni. A 4Í0-ből sokan megérdemlik. Legutóbb, a saját ösztöndíjak odaítélésénél 35 jogos igényt kellett pénzhiány miatt visszautasítani. Jelöltek tehát vannak, s az új lehetőség azt jelenti, hogy tovább tudják bővíteni annak a vállalkozásnak a kereteit, amelyet úttörő módon már megkezdték a tehetséges. de hátrányos helyzetű és minden kiemelkedő teljesítményű diák támogatására. Baraksó Erzsébet Az 513 kilogrammos holdanként műtrágya-felhasználás a jó eredmények egyik biztosítéka volt. Nagy területen termeltek cukorrépát is, amely 400 hold átlagában ÍÖO mázsás termést adott. Az elmúlt gazdasági évben fejezték be a több, mint 30 millió forintos beruházással épült, 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep építését, amelyet több, mint 50 százalékig már be is népesítettek. A telep gépesítéséhez közel 2 millió forintért vásároltak gépeket. Ebben az évben 4 és fél millió forintot akarnak újabb gének vásárlására költeni, hogy az 56 éves átlagkorú tagság munkáját tovább könnyítsék. A szakosított tehenészeti telep teljes üzembe helyezése után szükségessé válik a meglévő istállók korszerűsítése a Az észak—déli metróvonal építői több jelentős állomáshoz érkeznek az idén. A tervek szerint az év végére elkészülnek a föld alatti alagút építésével a Ferenc körútig. A Kun Béla tér és a klinikák közötti vonalszakasz egyébként már elkészült. Nyáron látnak hozzá a Kálvin téri állomás kialakításához, valamint az ehhez kapcsolódó aluljáró építéséhez. Formálódik a Ferenc körúti állomás arculata is, itt az állomásnak az aluljáróval való „összekapcsolásán” dolgoznak. A Nagyvárad téri csomópont és a hozzá tartozó vonalszakaszok építését szintén ebben az évben kezdik el. Tavasz- szal hozzáfognak a klinikák állomásának kialakításához. Jó ütemben halad a többi állomás építése is, köztük a Deák téri, valamint a Fel- szabadulás téri. A Kálvin téri metróállomás följárata a tér alatti aluljáróban végződik, amelynek helyéül a Baross utca és az Üllői út sarkát jelölték ki. Idé érkezik majd a csepeli gyorsvasút is. A Kecskeméti utca kereszteződésénél egy nagy áruház építését tervezik. Az áruház alsó szintjét az aluljáróval kötik össze. A Kálvin tér alatt épül meg a dél-budai metróvonal végállomása is. Az észak—déli metró vonalán elsőként a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti szakasz épül meg. A következő szakaszban a Nagyvárad tér és a Határ út közötti vonal, majd a Deák tér és a Marx tér közötti része készül el. Ami a határidőkét illeti: az eredeti beruházási 'program szerint az ástak—déli metróvonal építése 1983-ban fejeződne be, a Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszt 1976-ban adják át rendeltetésének. szaporulat elhelyezésére. Megkétszerezik a 2800 darabos juhállományukat is, mivel a pecsenyebárány és a gyapjú értékesítésé komoly jövedelmet jelent. Aí állattenyésztés fellendítése érdekében tovább növelik a 2200 holdas rét- és legelőterületükön az öntözéses terület részarányát, 1973-ra újabb 450 holdnyi területre készítettek meliorációs tervet, hogy mind a közös, mind a háztáji terület szálastakarmány-szükség- letét saját erőből fedezni tudják. Az eredmények következtében az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset fiz 1971. évi 20 828 forintról 1972-ben 25 550 forintra emelkedett, vagyis egv munkanapra átlagosan 82 forintot fizetnek (é) Csaknem ötezer forintos EGY ÉV ALATT A TISZALÖKI SZABADSÁG TSZ‘BEN BEVONULOK BE „Üdvözöljük a bevonuló elvtársakat” — olvassuk a nyíregyházi megyei művelődési központ bejárata felet' elhelyezett táblán. Az ajtó fe lett zászlókat lenget a szél. A nagyteremben a bevonulok érdeklődéssel figyelik a tisztek parancsait, tanácsai* és felvilágosításait. Már itt ízelítőt kapnak a fiúk a katonai életből, felkészítik őkel a fegyelmezett, kollektív életre. „Kérése, vagy kérdése van-e valakinek?” — kérdezi a/ egyik tiszt. Többen is jelentkeznek. s nyomban őszinte. pontos választ kapnak. Az egyik szünetben kötetlen beszélgetésre hívunk négy fiatalt. Nagy Árpád Nyírbátorbó1 jött. — Asztalosszakmám van. eddig Miskolcon dolgoztam. Alighogy betöltöttem a 18. évemet, felvételemet kértem a pártba. Tudom: a párttagoktól többet várnak a hadseregben is. Ezért igyekszem majd élenjárni a munkában és a tanulásban. Tágkönyvembe most ezt írták: „Átigazolva a Magyar Néphadsereg alapszervezetébe.” Számomra nem ismeretlen a katonai rend és a katonai fegyelem, hiszen tagja voltam annak a nyírbátori Ifjú Dárda-szakasznak, amely kétszer lett első az ifjúgárdisták országos versenyén. Azt hiszem, a szakaszban szerzett ismereteimet hasznosítani tudom a hadseregben és remé- lém itt is szükség lesz pártmunkámra. — Nagy elvtárs pártgyűléseken egyenlő jógokat élvez parancsnokaival — szól közbe az egyik tiszt. Tehát szavazati joga mellett választó és választható lesz. Mivel tapasztalata van az ifjúsági mozgalomban, összekötő is lehet a pártalapszervezet és a KISZ-alapszervezet között. Dobos Sándor nagyecsedi lakos, bevonulása előtt a MÉH Vállalat mátészalkai telepén dolgozott Megsimftja rövidre nyírt szőke haját és ezeket mondja: — Két szakmám is van: hegesztő és gépkocsivezető vagyok. Gépkocsivezetésből még kevés gyakorlatom van, de űgv tudom, hogy a hadseregben lehetőségem lesz a vezetésre, s nekem már csak ezért is hasznos a bevonulás. — Mit kapott szüleitől útra valóul? — Apám részt vett a háborúban, később fogságba esett. Neki vannak tapasztalatai, de 5 is tudja, hogy a mai hadsereget nem lehet összehasonlítani a régivel. Ezt mondta á búcsúzáénál: „Büszke lehetsz a mai egyenruhára, pontosan teljesíts minden parancsot. ha az nem népellenes. Jól tanulj, mert az ott szerzett tapasztalatokat a civil életben is hasznosíthatod. Kaptam jó tanácsokat azoktól a barátaimtól is, akik már voltak katonák. Tőlük tudom, hogy csak a kezdet lesz nehéz — mint mindenütt. Gyugos József vállas, jókedvű fiú. Most is vidáman beszél. Elmondja, hogy nyíregyházi lakos, az 5. számú Volán Vállalatnál dolgozott. autószerelő szakmája van. Rí is nagy szükség lesz a hadseregben. Elmúlt 20 éves, ő maga kérvényezte, hogy bevo nulhasson. Miért? — Eddig azért nem hívtál; be, mert bátyám katona, s engedték, hogy keressek a családnak. De az én keresetem nélkül is kedvező körülmények között élitek szüleim két kiskörű testvéremmel. Jobb, ha ldejébért teljesítem kötelességemet és később táji februári folyóiratokról Társadalmi Szemle A párt elméleti és politikai folyóiratának februári száma szerkesztőségi cikkben elemzi a vietnami győzelem jelentőségét. Megállapítja, hogy a vietnami nép nemcsak a harcmezőn diadalmaskodott. A győzelem kifejezője annak a feltartóz tathatatlan folyamatnál;, mely alapjaiban ássa alá az imperializmus, a neokolonia- lizmus erőit. Kiemeli, hogy a vietnami nép győzelme a hősiességnek, a, megingathatatlan szilárdságnak, a magas fokú szervezettségnek, a szabadság, a szocializmus eszméje iránti feltétlen odaadásnak, a haladó erők nemzetközi erejének diadala. Két fontos évfordulóról emlékezik meg a folyóirat. Józsa György a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulójára írt cikkében azt vizsgálja, mennyiben maradt máig is élő és forradalmasító alkotás a marxizmusnak ez az alapvető műve. Dr. Berecz János a magyar—szovjet barátsági szerződés negyedszázadának nagy eredményeit méltatja írásában. A cikkíró hangsúlyozza, hogy ez a barátság időt állónak bizonyult, mert kiállta az események meg-megújuló próbáját. ténylegesen a két nép érdekeit szolgálja és mert a történelmi háttérből azokat az elemeket foglalja magában, amelyek a jelen és a jövő nélkülözhetetlen alkotórésziévé váltak. A hosszú távú, népgazdasági tervezőmunka eddigi tapasztalatait ismerteti Klézl Róbert, egy másik tanulmány pedig — Szabó Istvánnak, a TOT elnökének tollából — azt elemzi, hogyan érvényesül a demokrácia és a törvényesség a termelő- szövetkezetekben. A folyóirat közli a Társadalmi Szemle szerkesztősége által a közelmúltban rendezett ankét jának részle. es szövegét, ahol arról volt szó, hogyan valósul meg az egyenlő munkáért egyehlö bért elve a gyakorlatban, főleg a nődolgözók és aa ifjúmunkások bérezésében. Egy másik beszélgetést ;-n vezető pártmunkások szólnak arról, hogyan lene' 'e növelni a fizikai dolgozók aránVát alpáriban. Két további hozzászólást tesz közzé a fölyóirat az Eszme-szene- zet-mozgalom című cikkel kezdett vitához: ezúttal nr. Kulcsár Kálmán és dr. Piri tyi Ottó fejti ki véleményét a témáról. A nemzetközi rovatban Vajda Péter cikkében azokat a kényszerű lépéseket veszi számba, amelyeket az amerikai vezetésnek kellett megtennie a vietnami kérdésben 1972 őszétől a megállapodás aláírásáig. Réti Ervin a választások utáni japán politikai helyzetet elemzi. Közművelődésünk és közoktatásunk izgalmas kérdéseit feszegetik a folyóiratban a művelődéspolitikai jegyzetek. Partéiét A lap vezető helyén Bisz- ku Béla elemzi a Központi Bizottság határozatának fogadtatását, a határozatok értelmezésével kapcsolatos kérdéseket, s a realizálás első lépéseit, hangoztatva hogy a KB novemberi határozata egészében és részleteiben is politikai jelentőségű, társadalom politikai jelentőségű. melynek alapgondolata a párt osztálypoliti- kájának következetesebb, határozottabb megvalósítása. A KB titkára hangsúlyozza, hogy a párt vezető szerepé erősítésének most az az alapvető követelménye, hogy következetesebben szerezzünk érvényt minden területen politikánknak. Egységesebb és határozottabb legyen a cselekvés e politika gyakorlati megvalósításában. A politikai stabilitás, a nyugodt, de nem tétlenkedő alkotó cselekvésben kifejeződő légkör biztosítása minden pártszervezetünk számára elsőrendű kötelesség. Ismerteti a folyóirat a Politikai Bizottságnak az alap- s2servezeti munka fejlesztését szolgáló állásfoglalását. A cikk kiemeli, hogy az alapszervezeti munkában erősíteni kell az operativitást. Ez természetesen nem az állami, gazdasági vezetők, vagy akár a tömegszervezetek feladatainak átvételét jelenti, hanem azt: a pártszervezet követelje meg. segitse és ellenőrizze, hogy a maga területén minden szerv és minden vezető a párt politikájának szellemében, a lehető legjobban lássa él munkáját, feladatkörét. A cikle kitér a párícsoportok tevékenységére is. Hangsúlyozza, hogy ezeket fokozottabban kell felhasználni a párttagok magatartásának formálására. Biztosítani kell. hogy a pártcsoportban a párttagok bármikor kifejthessék véleményüket, javaslatoka* tehessenek, s ezeket továbbítani kell a vezetőséghez. Gondolatok a nőnag előtt címmel Jakab Sándor az 1970. februári párthatározat valóra váltásáról ír, reális helyzetképet adva a meglévő problémákról. nehézségekről is. Dr. Dimény Imre az élelmiszer-gazdaság eredményeit, gondjait és terveit ismerteti. Havasi Béla a tanácsválasztások politikai előkészítéséről ír, Ripp Géza tanulmánya pedig az „új munkásosztályra” vonatkozó „modern” reformista elméleteket elemzi. Több színes írás foglalkozik a beszámoló taggyűlések tapasztalataival. a pártszervezeti munka különböző területeiig nulhatok, vagy családot alapíthatok. Nem élek a kedvezménnyel, szüleim is arra bíztattak, hogy jobb, ha most vonulok be és nem egy évvei később. Hadházi Ferenc eddig Nyírbátorban élt és dolgozott,. A Csepel Motorkerékpárgyá; helyi gyáregységében volt hegesztő, érettségizett, gépkocsi- vezető jogosítvánnyal is rendelkezik. Azt reméli, hogy két szakmája közül legalább a: egyiket gyakorolhatja a honvédségnél. 6 a művezetője tői kapott utravalőt és bízta tást, de barátai is elláttá' hasznos tanácsokkal. A mű vezető így búcsúzott: „Remél iük, mikor visszajössz, széllé mileg is. fizikailag is erőseb’ leszel.” A fiatalember — min* mondja — leszerelés utár szeretné elvégéin) a gépipari technikumot, szabad idejében a honvédségnél is tanulni akár. A ÖéVórtüIók között néhány nős embert, illetve családfenntartót Is találtunk. Ok sem látszanak szomorúnak, mert az állam — ha kell — gondoskodik az itthonmara- dottakról. A foglalkozás nélküli feleségek állandó segélyt, a kevés nyugdíjjal rendelkező szülők pedig nyugdíj- kiegészítést kapnak. A katonafeleségek gyermekei bölcsődei, óvodai és napközi otthoni felvételeknél előnyben részesülnek. A nős katonák, ha előírásszerűén dolgoznak és viselkednek, viszonylag gyakran hazalátogathatnak. De valamennyi fiatal kedvezőbb körülmények között töltheti el szolgálati idejét, mint akárcsak a 2—3 évvel “zeiőtt bevonult fiatalok. Az ij ifjúsági törvény közvetlenül érint) a katonafiatalokat is. A2 eddiginél kedvezőbb lehetőséget biztosít számukra — például a szabad idő hasznos eltöltésénél. Nébrádi Lajta
