Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

TtTEt.'ET-MAGTATtCmSZA«

1973. február 9.

BESZELIK, HOGY..

STUDIUM GENERALE

Nagy a rongyrázás

Egyetemi, főiskolai előkészítő — társadalmi munkában

az ifjo&agí törvény hatasa

Javul az ipari

fanuiék hefyzre

Nyakig vagyunk a farsangban, vagy hogy pontosabb legyen, akadnak olyanok is, akik torkig vannak vele. Utóbbiakat azonban ne úgy tessék érteni, hogy az illetők bálról bálra járva rriegcsö- mörlöttek volna a szüntelen mulatozástól.

Nem hiszem, hogy ez volna az általános. Igaz, sokan és sokat beszélnek mostanában farsangról, a báli szezonról, de nemcsak azok, akik személyesen is megjelennek az Intercontinentalban vagy más reprezentatív helyen rendezett fényes esteken. Fogalmam sincs, hogy az idén vízkereszttől hamvazószerdáig hány bált rendeznek, csak az újsá- t gokból és hallomásból tudom, hogy lesz svábbál, medikusbál, jogászbál, újságíróbál, vendéglősök bálja, cigányból, az autósok bálja. Mondjuk húsz nagy, országos bál, a különböző helyi mulatságokat nem számítva. Mennyien mehetnek el ezekre a híres és hagyományos bálokra. Talán húszezren? Te- gviík fel. hogy többen. De ez m ? mindig csak a lakosság kis töredéke. Akkor pedig miért válik közüggyé a farsang, a bálozós? Mert közügynek kell hinnem, hiszen annyit beszédnek róla.

A kutya alighanem ott van elásva, hogy itt is a pénz, helyesebben a pénznek tulajdonított helyzet adja az egyébként jelentéktelen témához a töltést. Hol hevesebben, hol csöndesebben, de olyan nézetek kaptak hangot, hogy farsang idején lehet leginkább megfigyelni egy szűkebb réteg dühítő rongvrázását. Hogy a nőorvos felesége a báli szezonra öt ruhakölteményt csináltatott magának a belvárosi szalonban, „á”, ötezerért. Arról Is hallottam, hogy az ékszerüzleteket ezekben a napokban valósággal megrohín- ják, úgy viszik a sok tízezer forintos karkötőt, nyakláncot, gyűrűt, mintha ingyen adnák.

Tényleg ilyen méreteket öltene nálunk a rongyrázás? Biztos vagyok benne, hogy nem minden szóbeszéd fedi a valóságot, a farsangi eszeveszett költekezés valószínűleg nem olyan arányú, mint amekkorában tovább adják. De akkor is érdemes elgondolkozni rajta, mert mindenképpen torzulás a mi társadalmunkban az, ha bármilyen

foglalkozású emberek körében divatos életformává válik az úrhatnámság, a versengés abban, hogy ki él fényűzőbben, ki költ többet luxusholmikra. Vagy hogy a témánál maradjunk: ki hány bálon miben jelenik meg és mit költ. Az ilyen életforma joggal háborítja fel azokat, akik esetleg mindennapos megélhetési gondokkal küszködnek, a tisztességes munkával szerzett pénzt szigorúan be kell osztaniuk.

Vannalf, akik azt mondják, hogy legyünk tárgyilagosak, legalábbis próbáljunk azok lenni, hiszen ha valaki sok pénzt keres, akkor nyilvánvalóban el is kell költenie. Nos, tagadhatatlan, hogy ebben is van valami. A megoldást én sem abban látom, hogy keressen mindenki egyenlően, ez legalább annyira gazdaságtalan és társadalmilag káros volna, mint a kirívóan nagy jövedelemkülönbségek, hiszen az emberek munkájának közösségi haszna nem egyforma. Az alapkérdés mégis az: miképpen juthatnak egyesek rendszeresen mesebeli jövedelemhez, hogyan kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel?

A nyilvánvalóan tisztességtelenül szerzett pénzek ügye a rendőrségre és a bíróságra tartozik. Vannak azonban mammutjövedelmek, amelyeknek keletkezésében nem törvénybe ütköző manipulációk játszanak közre, hanem az adott gazdasági lehetőségek mértéktelen és kíméletlen kihasználása, az ügyeskedés, a végzett munkával és a társadalmi hasznossággal arányban egyáltalán nem álló pénzszerzés. De eddig sajnos mégsem sikerült megbízhatóan elzárni azokat a pénz- szerzési csatornákat, amelyek újra szülik az úrhatnárnságot, a hivalkodó költekezést, a rongyrázást. Pedig ezeket el kell zárni, ha fokozatosan és körültekintően is, de erélyesen.

Nemcsak és talán nem is sősorban azért, mert a rongyrázás joggal kelt visszatetszést és alkalmat ad a szóbeszédekre. Hanem, mert ez merőben idegen a mi társ? dalműnk lényegétől. Ne kerteljünk: igazságtalan. Az

igazságtalanságot pedig mihamarabb orvosolni kell.

Arkus József

A főiskolai polgárnak akkor kezd nőni a gombóc a torkában, amikor a kiírásokon a vizsgák időpontját megtudja, s tart mindaddig, míg a vizsgaterem ajtaját maga mögött becsukja. Az érettségiző diák, bár hallomásból ismeri a kemény- vizsgaidőszakokat, mit nem adna egy ilyen gombócért, mert az azt jelenti, hogy már őt is főiskolai polgárrá fogadták. Évek óta közismert, hogy az annyira áhított „egyetemi, főiskolai polgárságig” a jelentkezők csak egy bizonyos százaléka jut el.

Idén a megye középiskoláiban mintegy 2700 diák érettségizik. Az első lépés, az első sikeres, vagy sikertelen szereplés döntő emlékű. Különösen akkor, ha felvételinél derül ki. hogy kevés az alap a választott pályához.

Hivatásukhoz tartozik

Kolláth Adrienne-nel, a főiskola KISZ-bizottságának titkárával, a Studium generálé céljairól és eredményeiről beszélgetünk. Magyarra fordítani csak bonyolult körülírással lehetne ennek a második éve folyó munkának a meghatározását, inkább nevezzük egyetemi és főiskolai előkészítőnek. Az 1971—

72-es tanévben kezdték azzal a céllal, hogy a munkásparaszt szülők tehetséges gyermekei is egyenlő alappal induljanak a felvételire. Több összetevő is szerepet játszott abban, hogy KISZ társadalmi munkaként egy ilyen izgalmas feladatra vállalkoztak. A KISZ-titkár így foglalta össze: „Kerestük,

mi lenne az. ami a legjobban érdekli a gyerekeket, ami leendő hivatásunkhoz tartozik, s mint társadalmi munka is szép feladat.” Országos tanácskozások szünetében arra használták az időt, hogy érdeklődjenek más főiskolák hasonló munkájáról, tapasztalatairól.

Az első gondolat az volt, hogy a középiskolák KISZ- alapszervezetei legyenek az összekötő láncszemek a főiskola és a gimnáziumok között. Mégis jobb megoldásnak látszott, ha az iskola- igazgatókkal keresnek kapcsolatot. Három helyen s megyében — Nyíregyház’ KÉSIK A MEGNYITÁSA

Korszerűbb gyermek- és ifjúságvédő intézet a megyeszékhelyen

„A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1964. évben és 1967. évben tartott ellenőrzése alkalmával felvett jegyzőkönyvekben megállapította, hogy az intézet helyzete tarthatatlan, mert..

1972-ben a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetben 48 gyermek élt, annak etlenére, hogy 40 gyermeknek tudnak „elég helyet” biztosítani. Ugyanebben az évben azonban 445 gyermeket vettek állami gondozásba és átmenetileg, a tartós elhelyezésig itt kell otthoni adni számuKra. Közöttük a 18 évesig minden korosztály megtalálható volt, lányok és fiúk vegyesen, értelmi képességeik pádig a legkülönbözőbbek voltak.

Az intézetnek három hálószobája van, egy ebédlő, ami hármas szerepet tölt be ezen kívül — foglalkoztató, kultúrterem és átjáró folyo só a háló- és az előszobához. A két fürdőszobában a melegvíz-szolgáltatást szénfűté ses boylerrel oldották meg de az egyiket mosókonyhá nak is használják. Beter * szoba, elkülönítő nincs, a konyha 16 négyzetméter é- 80—100 embernek főznek naponta. A vezető felügyelő, a gyermekvédelmi felügyelő.

az ápolónő, a tanárok is hasonló körülmények között dolgoznak — az előszobában és egy pici helyiségben. Az udvaron egy hatvan négyzetméteres szobában közel 1000 gyermek részére mintegy másfél millió forint értékű ruházati cikket raktároznak. A berendezések régiek, szemléltetőeszközökkel alig rendelkeznek.

A mai napig a helyzet mit- sem változott. Nem változtattak, mert már készül az új, tágas és jól berendezett ifjúságvédő intézet a Sóstói úton, a tanárképző főiskola régi kollégiumának helyén.

A három épületből álló területen először javítóintézetet akartak berendezni, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Művelődésügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztálya javaslata alapján úgy döntött — 1972. január 19-én — hogy a nyíregyházi intézet kapja meg a kollégiumi épületeket. A következő hónap elején már tárgyaltak az átalakítási tervekről. A beruházó — a Művelődésügyi Beruházás V Vilalat — úgy kötötte meg a szerződést a kivitelezővel hogy ez év szeptember 1-rs befejezik az átalakítást, ha >

2. számú épületben lévő i;

kokat október végéig kiköltöztetik.

Négy család a mai napig sem hagyta el az épületet, pedig ez a huzavona sokba kerülhet az intézetnek.

Bizonytalan tehát az átadási határidő, az új intézetről csak a kiterített tervrajzok alapján tudunk beszélni. A két. épületben különböző korú és nemű gyermekeket hat, egyenként. 20 tagú csoportokban helyezik el, külön az óvodásokat, az általános iskolás lányokat és fiúkat, az értelmi fogyatékosokat és az utógondozott leány- és fiúcsoportokat.

Egy egész emeleti részt kap az orvosi rendelő, az elkülönítő és a betegszobák. Megoldódik a rendőrség álltai beszállított gyerekek elkülönítése is. A kétszáz adagos konyhához tágas ebédlőt terveztek, ahol az étkeztetést egyszerre tudják megoldani. A hármas számú épületben tornaterem lesz, öltözővel, mosdókkal éi fürdővel felszerelve. A 15 millió forintos átalakítási költségben benne van az udv ,r kialakítása.

írlak, utak építése ér a be- é-r'i.ett szekrénye'- költsége Is.

íb. j.)

Kisvárdán és Mátészalkán — egy-egy központot alakítottak. A többi gimnázium tanulói a legközelebb eső városban öt tantárgyból —magyar, történelem, matematika, fizika, biológia — készülhettek fel az egyetemi, főiskolai felvételire. Voit olyan gyerek, aki még nem határozott, csak azt tudta; biológiát fog tanulni. Amikor a nyíregyházi főiskola laboratóriumát meglátta, döntött, óda jelentkezett. De olyan gyerek is járt előkészítőre, aki később az orvosi egyetemre felvételizett. Elsősorban a főiskola saját utánpótlásáról gondoskodnak, de a legfontosabb rfiégis az eredeti cél: a hátrányos helyzetűeket segíteni.

Elköltetlen ezresek

Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács a beérkezett igények alapján dönt egy-egy felsőfokú intézet előkészítő tanfolyamainak támogatásáról. Az első évben el is költötték ezt a pénzt; nagyrészt útiköltségre, főiskolásokéra, középiskolásokéra, akik a három „centrumba” utaztak. Néhány tanár is részt vett az első év munkájában. A készülődés izgalmával és a feladat fontosságával azonban nem állt arányban az érdeklődés. Akikért lelkes munkába kezdtek a főiskolások, azoktól közömbösség volt a válasz. Uj' módszerrel kísérleteztek. Az 1972—73-as tanév elejétől mintegy 100 főiskolás állt készenlétben — harmad- és negyedévesek —, hogy az iskolák hívására megjelenjenek. A hívás azonban a legtöbb helyen elmaradt, a gimnáziumok, illetve a gimnázium és szakközép- iskolák közül csak öt helyről érkezett válasz: várják a diákokat. Pedig az oktatás módjában is újítottak. Egy- egy főiskolás saját tantárgyából úgy korrepetál, hogy hét végére a középiskolák

kollégiumában gyűjti maga köré az érdeklődőket, s másfél-két napig ott lakik, öt helyen tudták bevezetni. Megmaradt a szeptembertől decemberig kapott pénz jó része, nem volt kinek útiköltséget fizetni. Megfelelő szakkönyvek sincsenek, amit megvásárolhattak yolna. s így az elköltetlen ezreseket

— csaknem 15 ezer forintoi

— visszaküldték a feladónak.

Előkészítő tábor

Az okokat kutatjuk. Egy jó szándékkal, nagy lelkesedéssel vállalt feladat kudarcait. Van, aki azt mondja, azért nem sikerült, mert ingyen van. Szívesebben adják olyan előkészítőre a gyerekeket, ahol' fizetni is kell.

Á közgazdasági egyetemen egy érdekes módszert vezettek be. Egyetemi hallgatók levelező partnereket fogadnak középiskolások közül, s levélben adnak fel például matematikaleckét. A megoldást ismét levélben értékelik. Ezt nem akarják a nyíregyháziak bevezetni, mert nem biztos, hogy a feladatokat a gyerek egyedül oldja meg. Tovább keli tehát a módszerek között keresni, s hogy a sikertelen példák nem vették el a nyíregyházi főiskolások kedvét. annak mái bizonyítéka is van. Bár a tizenötezret majdnem egészében vissza kellett küldeni, most ötvenezer forintot kémek ugyanerre a célra. Vagy egy tavaszi, vagv egy nyári egyhetes előkészítő tábort terveznek ?90 középiskolásnak. Ha még tavasszal sikerül, akkor a júniusi felvételi előtt a negyedik osztályosok közül hívják meg a tábor részvevőit. Ha csak nyárra valósul meg a terv, 'akkor a tábor lakói a mostani harmadikosok lesznek.

Baraksó Erzsébet •

Uj tejboltok Nyíregyházán

Az új, Orosi úti tejpor- gyár elkészültével a tejipari vállalat arra készül, hogy a légi, Varsó utcai központot is kitelepíti az új üzembe. i elajánlotta a városi tanácsiak, hogy átadja számára a régi épületet, amelyben például akár egy hatvan férőhelyes óvoda is kialakítható. Cserébe azt leérte, hogy a városi tanács biztosítson három új szakbolt számára három forgalmas helyen száz-száz négyzetméteres üzlethelyiséget, ahol a sütőipari vállalattal együtt a város lakosságának ellátását szolgálhatná.

A megállapodást az elmúlt napokban aláírták. Eszerint még ez évben megnyílik az első új élelmiszer-szaküzlet a Jósavárosban. Két további pedig később, de a közeljövőben a Kun Béla úton és a Zrínyi Ilona utcai most kialakítandó új üzletsoron.

Egyébként a vállalat nagy erőfeszítéseket tesz arra,

hogy Szabolcs-Szatmár megye minden településén, ahol árutejet termelnek, legyen felvásárlóhely és azt érintsék rendszeresen a vállalat járatai. Még januárban így tüntették el a tejfelvásárlás eddigi fehér foltjait a Nyíregyháza melletti Cigány- bokorban, Vaján. Fülpösda- rócon, Vásárosnaményban, Jármi-Paposon, Felsősimán és Jékén. Február elején megnyíltak a tejfelvásárló helyek Lövőpetriben, a Vajda-bokorban és a Tiszavas- vári melletti Jánosfalván. Jelenleg folyik a helyi szervekkel az utolsó nyolc tejfelvásárló hely megteremtése Fehérgyarmaton, Záhonyban. Kántorjánosiban, Kisvárdán, Balctalórántházán, Kemecsén, Komorón és Bö- könyben. Remélhetőleg egy héten belül ezeken a helyeken is megindul a tej átvétel és ezzel nem lesz a megyében olyan tejtermelő település, ahol ne működne a felvásárlás: hálózat.

Gyakran panaszkodtak a kisiparosoknál szakmát tanuló fiatalok. Legtöbben azt kifogásolták, hogy nem kap- nak megfelelő képzést, sokszor nem a szakmájukhoz tartozó munkát végeztetik velük, a mesterek nem tart- ják meg a jogszabályokat. Szóvá tették azt is, hogy bizonyos hátrányban vannak áz intézetekben tanulókkal szemben, nincs lehetőségük korrepetálásokra, konzultációkra, nincs olyan „szerv”, akihez bátran fordulhatnának problémájukkal.

A tanulók kéréseit szem előtt tartva a KIOSZ megyei szervezetének vezetői az elmúlt évben munkatervet készítettek az ifjúsági törvény ismertetéséről, valamint végrehajtásának fokozott ellenőrzéséről. Az eltelt időszak tapasztalatait a közelmúltban vitatták meg a vezetők, s ezeket figyelembe véve készítették el az 1973-as esztendő terveit.

Az elmúlt évben — a mun- katerv alapján — család- és műhelylátogatások során

hívták fel a kisiparosok figyelmét a szakmunkástanulók és az alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok szigorú megtartására, az ösztöndíjak fizetésére és a jól dolgozók jutalmazására. A tanulók szakmai tudásának ellenőrzésére kétszer, az első és a második félévben időszaki vizsgát tartottak.

A KIOSZ segítette a tanulók felkészítését a „Szakma kiváló tanulója” országos és megyéi versenyre. A fiatal szakmunkásokat, bevonták a kisiparosok szakmai továbbképző rendezvényeire is.

Az idén a KIQSZ megyei vezetői még több segítséget szeretnének nyújtani a tanulóknak. Öt körzetben matematikai korrepetálásokat

szerveznek, mert ebből a tantárgyból van a legtöbb gyenge osztályzat. Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdánt szakmai konzultációkat tartanak majd, „Ki tud többet a szakmáról” című vetélkedővel egybekötve. A vetélkedő legjobbjainak értékes jutalmakat ajánlottak fel. A megyei művelődési központul közösen kiállítást rendeznek, ahol a tanulók bemutathatják az általuk készített „munkadarabokat”. Külön elméleti és gyakorlati felkészülést tesznek lehetővé a „Szakma kiváló tanulója” elnevezésű országos és megyei versenyre benevező diákoknak. Megalakítják a KIOSZ megyei jogi bizottságát, amely a tanulók és fiatal szakmunkások problémáit lesz hivatva megoldani.

Az 1973/74-es tanévre a kisiparosoknál 31 szakmába* 317 fiatal jelentkezett tanulónak. Még a hiányszakmákban — a kovács, a bádogos, a cipész, az ács-állványozó é* a szíjártó — is van jelentkező. Legtöbben a' Nyíregyházán és a környékén dolgoz^ kisiparosoknál jelentkeztek, 110-en. Utána Nagykálló és Nyírbátor következik 45, illetve 37 jelentkezővel. Megyénk másik két városának körzetében, Mátészalkán és Kisvárdán 31, illetve 16 fiatal tanul majd szakmát kisiparainál.

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK

Büntetés védfoltások elmulasztása miatt

A nyíregyházi városi fő- állatorvos feljelentése alapján, — amit a meghallgatott tanúk vallomása is igazol. — a városi tanács vb szabálysértési hatósága S. J. nyíregyházi lakost állatbetegség ‘elleni védekezés elmulasztása miatt 1800 forint pénzbírságra büntette, meg nem fizetése esetén a büntetés 30 napi elzárásra változtatható A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke 1972. október 3-án kelt rendelkezésében a ragadós száj- és körömfájás állatbetegségek miatt Nyíregyháza város területéből a Felsősima és a Manda-bokori tanácsi kirendeltségek közigazgatási területét védett, körzetté nyilvánította. Elrendelte a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinás oltás elvégzését. S. J. bár értesült a kötelező védőoltásról, a kijelölt időben nem tartózkodott odahaza, és 5 darab szarvas- marha, 44 darab sertés, 2 darab bárány védőoltását elmulasztotta. i

Hasonló ügyben hozott határozatot a városi tanács szabálysértési hatósága S. A. ügyében. Három anyakoca, három hízósertés, 22 malac,

4 tehén, 4 borjú és 2 bárány védőoltását mulasztotta el. Előzőleg figyelmeztették a védőoltásokkal kapcsolatosan, hogy melyik napon tartózkodjék odahaza, ennek ellenére senkit sem találtak otthon.

S. A. nyíregyházi lakost a szabálysértési hatóság 1500 forint pénzbüntetésre bírságolta, amely meg nem fizetése esetén 30 napi elzárásra átváltoztatható. S. P. nyíregyházi lakost 800 forint pénzbírsággal sújtották hasonló mulasztása miatt.

F. ft