Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

rm. Mml* f.

S. oida!

Igények — magasabb szinten

HA FELTESZIK A KÉRDÉST

drágul-e az élet; igen, drágul.

Mint ismeretes a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén" felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszes italok hatósági árát. Az elmúlt időszakban a fogyasztói árszínvonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így

1971-ben 2, 1972-ben előzetes adatok szerint

mintegy 3, az idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt árnöveléseket is beszámítva — 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974. 1975-ös években további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási cikkeknél nem terveztek, így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi. 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttesen 12—13 százalékos fogyasztói árszínvonalemelkedés várható.

A fogyasztók viszont többnyire kételkednek a hivatalos számok valódiságában, mert valahogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A család, a személyes kiadások növekedése kétségtelenül újratermeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek; Vagyis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jövedelmeink felhasználásával kapcsolatos gondok nem változatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek. Más szavakkal: bármennyire is paradoxonnak tűnik az egyes családok számára a jövedelmek gyarapodása eredményeként az életszínvonalemelkedés úgy jelenik meg, mint a megélhetési költségek növekedése.

Nem is olyan régen, még a Cridzsider legalábbis bizonyos körökben, a szocializmus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban viszont már OTP-hitelre kapható számos cikk, a televízió, a mosógép, a porszívó, a vil- lanyboyler... Velük az élet kellemesebb, kényelmesebb,

de drágább is lett. S idővel a háztartási gépek, készülékek elavulnak, kicserélésre szorulnak. Gyorsítják ezt a folyamatot az üzletekben kapható újabb és korszerűbb típusok.

A DIVAT korunk másik nagy „árdrágítója”. Szinte már lehetetlen követni a színek, a formák, az anyagok, a modellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagy értékű termékei is hamar divatjamúlt cikkekké válnak. Az igények skálája pedig egyre szélesedik, mind több családnál elöbb-utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta.

Az élet drágulásának témája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitathatatlan; a legutóbbi öt évben,

1968—1972-ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlásainkban, fogyasztásunkban gyarapodott az értékesebb, ezért természetesen -drágább cikkek aránya. S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fogyasztása, főként a városokban ma már szinte az egész évre kitolódott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedését ködösíteni. Ez a tagadhatatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húskészítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer, kenyér, liszt és tésztafélékre, édességre. több mint kétszer annyit költ, mint burgonyára, zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És általában nem fogyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élelmiszert, kávét,"sört, csak azért, hogy legújabb igényeinket kielégíthessük. így azután a jövedelemtöbbletnek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutottunk.

EGYRE NÖ AZOKNAK

az áruknak és szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak. így előfordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük keresetünk, jövedelmünk növekedését, mert azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a még 1 viszonylag szabadon felhasználható pénzünk és mind nagyobb az eleve elkötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk, miközben kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nélkülözhető szükségletté válik.

Ugyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladati a differenciált igények mind szélesebb skálájának magas színvonalú kielégítése.

. Ha az ember természetes igényei szerint, kulturált körülmények között költhetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább annyira jelzi az életszínvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti.

DE LEGALÁBB ILYEN FONTOS gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jövedelmű rétegek által keresett olcsó termékek gyártása, forgalmazása változatlan áron, javuló minőségben, divatos formában. S meg kell akad^. lyozni minden olyan törekvést, amely az új termékek bevezetését, a választékcserét a vállalati nyereség spekulatív növelésére használja. Hasonlóképpen szükséges

meggátolni a nyerészkedő áremelés minden formáját — hatékony ellenőrzéssel és következetes felelősségre vonással. Persze a kiegyensúlyozott árszínvonal legfőbb eszköze a gazdaságos, hatékony munka, a termék minőségének, korszerűségének emelése és gyártási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vagyis a fogyasztók nemcsak a jövedelmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan védekezhetnek az életet szükségtelenül megdrágító költségek, kiadások ellen. K. J.

Papíripari munkások — Szabolcsban

Erzik-e a szabolcsiak, főként a nyíregyháziak, hogy mi mindent rejt magában ez a szó, déli ipamegyed? Tudják-e. mennyivel jelent többet, mint Hajtómű- és Felvonógyár, közúti igazgatóság telepe, TÜZÉP, papírgyár, almatároló, hogy a jelentősebbek közül is csak néhányat soroljunk fel. Elevenen él már a megye köztudatában, hogy számottevő ipar honosult meg a Nyírségben. Közöttük a legjelentősebb, a legkorszerűbb Szabolcsba települt üzem . a Papíripari Vállalat Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyára.

Mindössze fél éve termel ?. 700 milliós beruházással épült gyár, melyről a szabolcsiaknak tudniuk kell, hogy a szakiparon belül Kö- zép-Európa egyik legmodernebb gyára. Fiatal férfiak és nők szolgálják ki itt a nyugati országokból milliókért vásárolt félautomata gépsorokat. A papírgyárban egymillió forint beruházási érték jut egy dolgozóra.

Kik azok az ügyes kezű »szakmunkások, akik papíripart teremtettek és teremtenek a szabolcsi homokon? Kik azok, akik a fél éve termelő gyár tervét teljesítik, elégítik ki a hazai kereskedelem csomagolástechnikai igényeinek megfelelő kereslet egy részét? Hányán vannak? Honnan jöttek? — érdeklődtünk a papíripar nyíregyházi fellegvárában Mirkó Lajostól, a szakszervezeti bizottság titkárától.

Haza jöttek Csepelről

A gyárnak jelenleg ezer főt meghaladó munkáskollektívája van. A létszámnak közel fele nő. A gyár dolgozóinak nagyobbik hányada fi • 2-es munkarendben — hat ledolgozott munkanap után két szabadnap — dolgozik. A többiek pedig normál két műszakban. A folyamatos termelésbe a férfiakat tíz, a nőket pedig nyolc forint feletti órabérrel veszik fel. A két műszakban dolgozóknak ettől valamivel alacsonyabb a kezdő órabére. A későbbiek folyamán a dolgozók rátermettségétől, szorgalmától függően jelentősen

emelkedik a kereseti lehetőség.

v — Önöknél milliókat érő, igen bonyolult, új külföldi gépsorokat kell üzemeltetni. Hogyan alakul az új gyár munkásgárdája ?

— Részben a hagyományos

és sokszor vitatott módon Csepelről és más papírgyárból hoztunk papíripari szakembereket. A gyár építésével egyidőben százfős, Szabolcsban toborzott, zömében fiatalt küldtünk el a nagy múltú csepeli papírgyárba, szakmunkásképzésre. Dől gozóink zömét a gyári termelés indulásakor vettük fel. A középszintű vezetők lényegében a Csepelről ha- zakerültekből tevődik ki. A jövő szakemberszükségletét iparitanuló-képzéssel a

gyáron belül biztosítjuk.

— Nagy-e önöknél a munkaerő-vándorlás?-— Uj üzemről, új szakipari munka elsajátításáról lévén szó, mintegy 25 százalékos a mozgás. Körülményeink között ezt nem tartjuk rossznak. Az indokolt mozgáson túl itt is csak a mindenütt „vándormadárnak” ismertek,' a több munkakönyvvel rendelkezők hagyják el a gyárat. Dolgozóink zöme jó kenyérkereseti lehetőségnek, ezzel együtt biztos életcélnak látja a papír- szakmát. Szíwel-lélekkel igyekszenek elsajátítani a szakiparnak nemcsak az alapelemét, de a házon belüli és más szervezett képzéssel növelik általános és szaktudásúkat. Mi ezt minden eszközzel segítjük. A gyár egyik legégetőbb mai feladata a saját nevelésű, magas általános intelligenciájú szakmunkásgárda, ezzel együtt a törzsgárda kialakítása...

4 szocialista

címért

A hatalmas, tiszta és világos üzemcsarnokban halk monotóniával zömmögnek a gépek. Az irányítópultok varázsszemei a folyamatos termelést jelzik. A gépek között munkások szorgoskod— Hány. brigádot tudtak már szervezni és eze! cözül hány nevezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe?

— Termelésünk folyamatos ugyan, de a gépek kihasználása és így a terv' tökéletes teljesítése még gondot jelent. Az új gépek megismerése, az új technológiai eljárások elsajátítása nagyfokú szakismeretet és jár- 'asságot igényel. A szakmai jártasságot. a papíripari szaktudást, a gépekkel, az új technológiával való huzamos együttélés és a tanulás hozza meg. Huszonkét brigádot szerveztünk és közülük 17 nevezett be a szocialista brigádmozgalomba. Teljesítményük értékelésére még ezután kerül sor.

Alakuló gyár lévén mi zömében a csepeli példát követjük. Természetesen a mennyiségi és a minőségi vállaláson van a hangsúly. Ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szocialista cím elnyerésének fontos eleme a szakmai továbbképzés, a munkafegyelem megtartása, a munkavédelem és a tiszta környezet is. A politikai képzés és önképzés mellett elengedhetetlen a brigádok kulturális vállalása, a társadalmi munka teljesítése.

S/ali szervezel» lervek

üj, modem gyár. Légkondicionálással, korszerű fűtéssel, világítással,, minden igényt kielégítő szociális és kulturális helyiségekkel felszerelve. Ez mind megköny- nyíti a szakszervezeti bizottság munkáját. De csak megkönnyíti. így is ezer igény csapódik le éppen a szak- szervezetnél. Ezek közül legközelebb milyen feladatokat szeretnének megvalósítani ?

— A gyáron belüli továbbképzés megoldása, az ipari- tanuló-képzés segítése, tapasztalatcserék. kirándulások megszervezése, autóbusz- vásárlás tartoznak főbb fel' adataink közé. No és a lebonyolításhoz.

S. E

nak.

Új otthon — „Egy falu, egy műszaki“ mozgalom — 8 ezren a téli tanfolyamokon

Gyár a barakkban

X, A népfrontélet hírei

Téli, ködös, kietlen sportpálya Fehérgyarmat határában. Nem is oly régen, 1970 májusában árvíz borította. Szélen hosszú barakképület áll Akkor menedékhelyül szolgált,

— Az árvizes családok részére kaptuk — mondja kísérőm Szigeti Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Sokszor húsz-huszonöt család is élt, lákott benne. Még a telet is itt töltötték hetvenben.

Felépültek az otthonok, a családok beköltöztek, de ‘ a barakképület maradt. Kiverték belőle a közfalakat, egybe nyitották az egészet. És most ideiglenesen üzem. Itt kezdte meg működését 1972 novemberében a HÓDI KÖT. Fiatal lány. Nagy Mária az üzem vezetője. Először Tiszalökön volt. Küldetésbe ment Hódmezővásárhelyről társaival üzemet szervezni, tanítani a munkáslányokat, -asszonyokat Onnan jött ide Fehérgyarmatra.

— Ez a küldetésem nincs időhöz kötve. A munkától függ — mondja. — „összkomfortos” üzem. Ebben az egyetlen nagy csarnokban van minden. Ide szerelték fel a nyolcvan villanyvarrógépet. a sarokban van a tmk. ez az iroda is. odébb az ideiglenes öltöző, mosdó — mutogatja körbe, mi hol van.

De már termelnek. Kétszáztizenöt szatmári lány és asszony ismerkedik a szakmával, az üzemi élettel. Az átlagéletkor 25 év alatt van.

— Egyedül mi képtelenek

lettünk volna a beindításhoz, a tanításhoz. Sokat segítenek a tiszalökiek. Heten jöttek át, hogy betanítsák az új munkásokat — magyarázza Nagy Mária.'

Kik ők? Olyan lányok, akik maguk is, alig két évvei ezelőtt ismerkedtek a mesterséggel. Falun vagy tanyán élő lányok. Valameny- nyien most albérletben laknak. Fizeti a vállalat. Ezt is, a kiküldetésüket is.t Itt van Bella Mária, Kapusi Piroska, Bodó Katalin, Kole- szár Erzsébet, Hamvas Mária, Badics Ilona, Bajusz Margit.

— Nekem is szokatlan volt, amikor először géphez ültem és jólesett, hogy segítettek — mondja Hamvas Mária. — Én 1972 júniusa óta dolgozom a HÓDIKÖT - nél. Nehezen ment nekem is, szokni kellett, mint ezeknek a lányoknak. Örülök, hogy segíthetek. Jelenleg 15 lányt tanítok. Nagyon ügyesek.

Bajusz Margit alig 18 esztendős. Tiszadadai kislány, onnan jár be Tiszalökre, s most ő is itt tanítja társait

— Erre akkoriban magam sem gondoltam. Én tanítani ennyi gyakorlat, után! Nekik is nehéz. Különösen a bejáróknak. Nyolc-tíz községből jönnek, a lányok egy része albérletben lakik Fehérgyarmaton. Nem tudnak hazamenni a második műszakról,

mert nincs autóbuszjárat — mondja Bajusz Margit.

Két műszak van. A második műszak este fél 11-kor zár. Január 10-én lejárt a betanulási idő. Két hónapig tartott. Ez idő alatt 80—90 lányt, asszonyt tanítottak meg a szakma alapvető fogásaira. Első hónapban 600, a másodikban 700 forintot kaptak.

— Most kezdtük a darabbéres munkákat — mondja az üzemvezető. Tréning garnitúrákat, pulóvereket, stb., amelyeket már tervszerint gyártunk. Az első negyedévben 108 500 darabot készítünk él.

— Készül már az új üzem terve — mondja Szigeti Béla, a pártbizottság titkára. — Építését a tavasszal kezdik, s tudomások szerint 20 millióba kerül. Hatszáz munkás dolgozik majd benne. Van munkaerő, lehetőség nyílik a fejlesztésre i6. Nagy szükség volt erre az üzemre Szat- márban. Több, mint 120 lány jelentkezett a szövetkezethez is felvételre, s csali a közbenjárásunkra sikerült 60-at felvetetni. Sok gondot megoldott a szövetkezet is, de ez az üzem még többet tud majd segíteni. Nem volf, olyan nap, hogy lányok, asszonyok ne keresték volna a pártbizottságot, hogy segítsünk.

Most nyolcvan lány és

asszony tanul. Molnár Barna básné Cégénydányádról jár be. Reggel autóbusszal jön, este gépkocsival a férje viszi haza.

— Ez a szerencsém, mert nem tudom mi lenne — mondja. — Jönnének többen is, csak az autóbuszjárat az akadály.

Fábián Gyuláné Fehér- gyarmaton lakik, ö is sokszor kereste segítségért a pártbizottságot. Három gyermeke van, 12 évig dolgozott mosodában. Most könnyebb lesz, s több a kereset is.

—i Legalábbis remélem, mert eddig tanulóbért kaptunk. Most következik az igazi munka.

Kedvezőtlen a helyzete Bandies Máriának. Ö botpalád!. Albérletben lakik Fehérgyarmaton. Csak így tud a második műszakban is dolgozni.

Uj üzem, sok gonddal, problémával. Ehhez kémek segítséget. Legnagyobb gond az autóbusz-közlekedés megoldása. Sokakat érint. Sokan albérletet fizetnek, hogy „ki ne essenek” a munkából. Bár a HÖDIKÖT fizetné az utazásiköltség-hozzájárulást, de ez így kútba esik. Hamarosan sor kerül a pártszervezet, a KISZ-szervezet és a szakszervezet megalapítására is. Ehhez is segítséget kérnek és várnak.

Farkas Kálmán

Eddig mostoha elhelyezési körülmények között dolgozott a megyeszékhelyen a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az idén megkapták a Felszabadulás útja 6. sz. alatti emeletes épületet, a Jósa András Múzeum volt kiállítóhelyiségét. Másfél millió forintos költséggel májusra készülnek el az építők az átalakítással, amelynek tervét jórészt társadalmi munkában a NYIRTERV tervező kollektí- tívája készítette el. Az új székházban, a földszinten népfrontklubot rendeznek be, ( ahol újság- és folyóirat-olvasó szoba, kis könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére.

Népfrontesemény, hogy február 15-én fejeződnek be a megyében 180—200 községben, tanyán, külterületi településen a már hagyományos téli politikai ismeretterjesztő tanfolyamok. Január 15-től napjainkig mintegy 8000 érdeklődő vett részt a változatos témákkal foglalkozó előadás-sorozatokon, kerekasz- tal-beszélgetéseken. Az előadók két hétig kint laktak, a közel lakók kijártak a községekbe, s a helyi érdeklődés, kívánság szerint állították össze a kéthetes programot.

Ebben az évben is tovább folytatják a tavaly elkezdett

társadalmi akciót a megyében, amelynek neve; „Egy falu, egyi műszaki”. Tavaly kétszáz műszaki értelmiségi — építési, közlekedési, vízügyi — szakember vállalt egy-egy községben társadalmi munkát a helyi települési, rendezési tervek kidolgozásában, finomításában. Eddig mintegy 150 községben mérhető eredményei vannak a műszakiak munkájának, s az idén a népfront megyei várospolitikai bizottsága tovább akarja szélesíteni i a kört. Ennek érdekében február első felében a várospolitikai bizottság megbeszéli a résztvevőkkel a 73-as év időszerű feladatait.

Eredményesen dolgozik Nyíregyházán a városi népfrontbizottság nőklubja. A városi művelődési központ egyik helyiségében otthonra talált klubban havonta két alkalommal tartanak foglalkozásokat. Legutóbb családjogi, nevelési, egészségügyi és lakberendezési témák szerepeltek a programban. Legközelebbi összejövetelük március 8-án lesz. Ekkor a városi népfrontbizottság férfitagjai költik be a házigazda tisztét, látják vendégül a klub tagjait, s a nemzetközi nőnap alkalmából meghívott szovjet asszonyokat.