Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

tm mm ?. Tanács választás előtt Mátészalkán i Nyírjákón másként van Tapasztalatok a Kossuth Termelőszövetkezetben NEGYEDIK ÉVE MÁK, hogy Mátészalkát az Elnöki Tanács várossá nyilvánítot­ta. Akkor az újdonsült vá­ros lakossága alig haladta meg a tízezret. Jelenleg Má­tészalkán 14 000 ember la­kik, él, városi „státuszban”, de még nem mindenütt és nem a korszerűen értelme­zett városi körülmények között. Mátészalkán nincs is tév­hit, valamilyen nagyképű sznobizmus, se túlzó önér­zet, hogy ime, városban élünk és lakunk, s ezzel minden rendben van. Nincs ilyesmi se a lakók­ban — a város dolgozó, fel­nőtt polgáraiban —, se a vezetőkben. Az igazság az, hogy Mátészalka még ma is inkább falu, mint város. Ezt mindenki tudja, aki Mátészal­kán él és dolgozik. S talán mindenkinél jobban tudják a város vezetői, a tanács­elnök, a tanácselnök-helyet­tes, a vb-titkár, az egész végrehajtó bizottság — és a városi tanács tagjai. A gond és a tervező-szervező mun­ka, nem kisebb mértékben a felelősség elsősorban az övék, hiszen őket bízták meg a választók — Máté­szalka nagykorú polgárai — és a kormányzat is, hogy ezt a szatmári nagy telepü­lést a közösség erejével va­lóban várossá fejlesszék. Mátészalkára ezért jelenleg sokkal jellemzőbb a város­építő tevékenység, mint a városi életmód. AZ SEM VITÁS, hogy sokan tudják ezt Mátészal­kán, hiszen a városi tanács, annak osztályai és tisztség- viselői egyre inkább a szér les nyilvánosság előtt vég­zik munkájukat, arról min­denkor számot adnak —el­sősorban a fogadóórákon és a tanácstagi beszámolókon, de minden más lehetőséges úton-módon is. Ebben a városban igazán nincs ti­tok. Itt minden az embe­rek tudtával — a szemük láttára — történik. A jó is, és a rossz is. Dinamika van ebben a városban. Ahogy mondják: úgy nő, mint a kender. Két év alatt, például — a legutóbbi tanácsválasztás óta — a város lakóinak száma ezerrel szaporodott Ez évente körülbelül 4 szá­zalékos szaporodást jelent. Nincs még egy magyar vá­ros, amelynek lakossága ilyen nagy ütemben szapo­rodna. És ennek nem is csak az 1970-es árvíz, illet­ve az azt követő betelepü­lés az oka, hanem valóban a városiasodás, a városépí­tés, tehát a természetes fejlődés maga. Bizonyítja ezt az is, hogy csak 1972- ben (egyetlen év során) 600 fővel növekedett a vá­Holló László, a gumigyár üzemi KISZ-bizottságának titkára telefonon bekörözte Groll Györgyné vegyésztech­nikus előkerítéséért az egész gyárat. Végül a laborból je­lezték, ott van. — Végre sikerült. Mind­járt itt lesz — tette le a te­lefonkagylót. Szőke, magas fiatalasszony. Munkaköpenyben. Arca su­gárzik az örömtől. — Mintát vittem a labor­nak, kértem vizsgálják meg. Tudja a tatexről van szó — magyarázza. — Próbálko­zunk egy egyszerűbb szári tási eljárással. Ha sikerül komoly megtakarítást érhe­tünk el. Egy jelentős kísérlet tart­ja izgalomban immár két éve a technikustriót. Tag­jai ■ Groll Györgyné, Sárecz Józsefné és Pásztor László. Kéznyújtásnyira vannak a sikertől. Szabad szombatju­kat is erre áldozták. Bejöt­tek a gyárba, folytatni a ki sédeteket. — Szombaton reggel fél nyolctól fél egyig voltunk benn. Nekem el kellett men­nem a gyerekért a bölcsődé­be — mondja. Nyilván „feldobta” a trió tagjait az az ötezer forint is, amelyet e munkájuk sike­res lakóinak száma. Annyi­val, mint az előző két év­ben összesen. Azt is jelzi ez, hogy Má­tészalkán nem könnyű ve­zetőnek tenni, vezetői mun­kát végezni — se a tanács­nál, se a pártbizottságon. Azonban mindkét helyen választott vezetők és olyan tisztségviselők dolgoznak, akik tudták és tudják, mi­re vállalkoztak. Máris te­mérdek az a munka, amit a várossá nyilvánítás óta el­végeztek, de az is igaz. hogy a következő években még több feladat teljesíté­se vár rájuk, éppen a la­kosság igényei és a külön­böző lehetőségek szerint. Mint szerte az országban —- most Mátészalkán is ta­nácsválasztásra készülnek az emberek. Az összeírást már elvégezték és készül a választói névjegyzék. Öt­tagú választási csoport szervezte, irányította és to­vábbra is szervezi, irányítja ezt a munkát. A csoportve­zetője Gellén Gábor, a vá­rosi tanács titkárságának vezetője. Kezében fut össze minden. Tőle tudtam meg, hogy Mátészalkán 8900-nál több nagykorú állampolgárt írtak össze — 29 összeíró­biztos dolgozott — és ez a szám még mindig változik, hiszen a város a közelgő tanácsválasztások ellenére is éli mindennapi életét. Kiköltöznek, beköltöznek és halnak is az emberek. Ér­dekes talán az is, hogy a város lakóinak száma 1972- ben mintegy 600-zal növe­kedett és az 1971-es ta­nácsválasztásokhoz viszo­nyítva jelenleg szintén 600- zal több a választópolgárok száma, mint amennyi két évvel ezelőtt volt. A VÁROST EDDIG 62 tagú tanács irányította. Most is 62 tagú városi ta­nácsot választanak, termé­szetesen, egyenként, hiszen nálunk csak olyan embere­ket választanak meg ta­nácstagnak a polgárok, aki­ket személyesen is jól is­mernek és bíznak bennük. Az eddigi tanácstagok több­sége jól végezte munkáját, a választók megbízásait. A 62 tanácstag közül 50 jól dolgozott. A többiek közül nyolcán elköltöztek a város­ból, és csak négy azoknak a száma, akik nem tettek ele­get tanácstagi megbízatá­suknak, akik nem végezték el ezt a nagyon fontos köz­érdekű munkát. A Hazafias Népfront városi bizottsága e négy tanácstag újraválasz­tására nem is tesz javasla­tot. Az elköltözöttek helyett — természetesen — máso­kat javasolnak tanácstag­nak. illetve, majd a jelölő gyűlések részvevői határoz­nak, hogy kit kívánnak ráért, a dolgozatért kaptak. — Sárecznéval már két éve foglalkoztat bennünket ez a téma. Jól jött a pénz is — mondja. Évente az OGV Palma Gu­migyárban, Nyíregyházán 15 —20 tonnányi az a mennyi­ség, amelyet a latexhulladék képez. Bár az eredményeket tekintve ez csekély, mégis izgatta a fiatal technikuso­kat, hogyan lehetne haszno­sítani. S következik Grollné szak­szerű magyarázata: — Eddig elégették. Nem udtuk mire felhasználni. Ez az a latex, amely a kaucsuk- fákból kifolyik. Ezt koncent­rálják, s latex formában hozzák forgalomba, vagy szá­raz formában, mint kaucsuk kerül a piacra. Nos, a ..se­lejt’' nagy százalékban tar­talmaz még kaucsukot. Ezt szeretnénk megmenteni. A siker első jelei: minősí- ették a hulladékból szá­rított kaucsukot. Biztos, hogy különböző gumigyártmá­nyokhoz megfelelő. Használ­ható, kipróbálták. Cél, hogy a legjobb minőséget érjék el. így drága importot ta­karítanak meg. — Én is az egyik legérté­kesebbnek tartom a latex­megbizm ezzel a megtiszte­lő és fontos népképviselet­tel a következő négy esz­tendőre. Megválasztásukról azonban csak a szavazás napján és titkosan lehet dönteni. Mátészalka dinamikus fejlődése szükségessé tette a választói körzetek átszerve­zését is. A tanácstagi kör­zetek száma (62) maradt, de néhány körzet területileg nagyobbodott. Az emeletes házakból álló új, keleti la­kótelepen két új tanácstagi körzetet alakítottak ki. Az új keleti lakótelepnek te­hát két képviselője lesz a megválasztandó városi ta­nácsban. Az összeírás során az is kiderült, ki a legidősebb ember — egyben választó- polgár — Mátészalkán. Öz­vegy Szilágyi Menyhértné (Varga Erzsébet), aki Jánd községben 1877-ben szüle­tett. Most 96. éves. Az ösz- szeíróbiztosnak azt is el­mondta, hogy mindenkép­pen elmegy szavazni, élni akar választói jogával. Egyébként a városi ta­nács vezetői — és a válasz­tási csoport tagjai — azt is elhatározták, hogy még a választás előtt minden idős és beteg embert fel­keresnek. Megkérdezik tő­lük, el tudnak-e menni a szavazóhelyiségig, vagy menjenek el hozzájuk a „vándor szavazóurnával”? Mindenkihez elmennek, aki ezt kéri. Mátészalka szemmel lát­hatóan nő, gyarapszik, szé­pül — városiasodik. Néhány éven belül lényegesen eny­hül a lakáshiány is, hiszen 1971, a legutóbbi tanácsvá­lasztástól 1973 végéig ezer új lakással gyarapszik a vá­ros. A IV. ötéves terv so­rán, tehát 1971-től 1975-ig a városban — a tervele szerint — 2800 új munkahely léte­sül. A lakossági szolgálta­tások értéke 1975-ig — a mostanihoz viszonyítva — megduplázódik. Uj üzletek, iskolák, kollégiumok, kul­turális létesítmények épül­tek és épülnek a következő években is. A MEGVÁLASZTANDÓ VÁROSI TANÁCS, tani"' vezetők és a város lakóina : legnagyobb — és legfonto­sabb feladatai könnyen összefoglalhatók. Tovább kell haladni a városépítés, a városfejlesztés eddigi útján, de ha lehetséges még gyor­sabb ütemben. Es ehhez nem csak pénz kell. Szükséges hozzá elsősorban is a tanács­tagok minden eddiginél erő­teljesebb aktivitása, munká­ja, az ügyek és közügyek lelkiismeretes intézése —az önzetlen közéleti tevékeny­ség. Szendrei József hulladékok hasznosítása cí­mű tanulmányt, mellyel éven­te legalább 750 ezer forint értékű importanyag-megta­karítást érhetünk el — mondja Fülöp Imre, a csúcs­pártszervezet titkára. — Sür­gősen be szeretnénk vezetni az önköltség csökkentése ér­dekében. Mi ösztönzi a gyár fiatal technikusait a kísérletezésre? A gyár szocialista munka­verseny szabályzatában van egy pont. Lényege, hogy egyéni verseny, ösztönző, s minden 35 éven aluli tech­nikus, közgazdász, mérnök részt vehet benne, s legalább 5 éve a vállalatnál dolgozik. Lényegében „szabad a gaz­da”, ami azt jelenti, min­denki olyan dolgozatokat ír­hat meg, amely foglalkoztat­ja, s hasznára válhat a gyárnak, az iparágnak. Két éve alakult meg az FMKT (a Fiatal Műszakiak, Köz­gazdászok Tanácsa) a gyár­ban. 1971-ben alapoztak. Ta­valy már 6 dolgozat készült Ezt 1972. december 22-én ér­tékelte áz FMKT, s utána került a gyár vezetőiből ala­kult 5 tagú bíráló bizottság elé. Öt dolgozatot értékel­tek, melyekre összesen 14 ezer forintot osztottak ki 12 Zűrzavar, fegyelmezetlen­ség, kevés munkadíj. civako- dások, egyre rosszabb terme­lési eredmények: Nyírj ákó,_ Kossuth Termelőszövetkezet, Fegyelem, magas termésho­zamok, magas munkadíj, ter­melési sikerek. Ez is Nyírjá- kó. Kossuth Termelőszövet­kezet. Csak az idő választja el a két ténysorozatot. Az első 1967-ben történt. A másik most van. Megerősödésben, gazdasági eredményekben különféle lis­ták készültek a szabolcsi ter­melőszövetkezetekről az irá­nyító szerveknél. Mind a három lajstromon szerepel­nek most a jákóiak. Érthető, ha kíváncsiak vol­tunk igájuk. Bíró József elnök nagyon szerényen fogad. Azt mondja, hogy ha átadni való tapasztalatot találunk, nagyon szívesen tájékoztat. De ne di­csekedjünk. Harcban áll a természettel, az árakkal és ez még nem dőlt el. Csendes jubileum Bíró József egyébként csen­des házi jubileumot ül. Az egykori zsellér fia éppen huszonöt évvel ezelőtt kezdett mezőgazdasági nagy­üzemet vezetni. Akkor ment el falujából, Nyírkárász­ról a földbirtokos. Mint EPOSZ-titkár, átvették a birtokot tucatnyi fiatal nevé­ben. Igaz, csak 1949-ben alakultak termelőszövetke­zetté, akkor választották meg elnöknek a faluiában. Aztán 1961-től a ■ volt balítalóránt- házi járástól intézte ennek a homokos nyírségi tájnak a mezőgazdasági ügyeit. És 1967-ben jött ide, Nyírjákóra, hogy megpróbálja rendbe hoz­ni ennek a nagyon szétzilált emberi közösségnek a dolga­it. Közben agrármérnök lett Éréivé, munkatársai szaktudá­sa és a falusiak szorgalma meghozta a gyümölcsét. Ak­kor 20 forintot ért Jákón eg' „napszám”. Most 88 forinto* ért. Valamivel még több les' idén. Hogyan csinálták? Mi voll a „közepe”? Ezt kérdeztük a” elnöktől és közvetlen munka­társaitól. Az egyik: Nyírjákón — ősz szevetve minden tényezőt — legelsősorban az intenzív állattenyésztés, abból is a .szarvasmarha hizlalása, ne­velése a fontos. Minden egye­bet — a növénytermesztést is — ennek kell alárendelni. (Kimondták ezt 1968-ban, technikus és 1 mérnök kö­zött. Ebbői a Grollnéék triója kapott ötezer forintot. Há­romezer forintot egy másik együttes kapott. Tagjai: Pa­taki Sándor, Márton Barna és Paksi Jolán. Pataki Sándor az FMKT titkára, technikus, s egyben a körfutózó üzem vezetője is. Éppen arról a műszaki ta­nácskozásról érkezett, ame­lyen ismertette a sikeres kí­sérletet. Elmondta, két évig dolgoztak azért, hogy való­ban érvényesüljön a szo­cialista bérezés elve a való­ságban is. — Havonta 6—8000 külön­böző méretű gépkocsi gumi­köpenyének a felújítását vé­gezzük. Eddig nem tudtuk pontosan, hogy egy munkás hány darabot készített, s amit elkészített — ha rekla­máció jött — ha selejtes volt, nem tudtuk ki követte el. Ezt a két problémát ol­dottuk meg benyújtott szak- dolgozatunkkal, melyet elfo­gadtak. Lényegében ennek ered­ményeként kerülhetett be­vezetésre az egyéni mennyi­ségi, minőségi bérezés, mely ö0 munkást érint. Szeptem­berben kezdték a kísérletet. Eredménye: minden javult. Jobb a minőség, a teljesít­mény, megszűnt az egyen- lősdi. Farkas Kálmán amikor általában a szarvas­marha-tenyésztés ráfizetéses helyzetéről vitatkoztak szerte Szabolcsban.) A másik, még ennél is rendhagyóbb gazdasági meg­gondolás a következő: ma­radjon a falu lakosai által megtermelt érték minél na­gyobb hányada a falu lako­sainak a zsebében. (Ez már nemcsak szövetkezeti politika, hanem falupolitika is. Tegyük hozzá, hogy' egy nagyon ki­csi, 250 család egy-egy tagjá­ból álló, 1200 holdon gazdál­kodó „mini” gazdaság elve­ként.) Lássuk először az elsőt Elmélet a föld termőképességére Hogyan lehet egy ilyen kis termelőszövetkezetnek az ál­lattenyésztés intenzív fejlesz­tésére célozni fő irányát, ami­kor soha nem lesz sem 10, sem 20 milliója arra, hogy korszerű tehenészeti telepet építsen. A válasz nagyon egyszerű: húsállatokból. Ebben már Müller József főagronómus is részt vesz. Kezdettől hizlalás­ra, exportállatokra céloztak. Most korszerűsítenek istállót. 1 millió 200 ezer forintba ke­rül a 100 férőhely. Ennek fe­lét az állam fizeti. Tehát a 12 ezer forintos egydarabos férőhely csak 6000-be fog ke­rülni a gazdaságnak. De ha a falupolitikát nézzük, a tag­ságnak még ennyibe sem. Mert létesítenek egy építő­brigádot, a költségek egy ré­sze a tagok zsebében marad munkadíjként. Marad a nagy kérdés: ha az állattenyésztést éppen csak nem veszteségessé sikerült tenni, akkor miért központi kérdés? A szakemberek egy­hangú válasza: mert enélkül hogy- tudtuk volna felvinni 8 mázsa búzaátlagunkat 25 má­zsára és a 15 mázsás kukori­caátlagot 70 fölé. Az agrámémök elnök csen­desen hozzáteszi: kikísérletez­tük, hogy kétszer annyi műtrá­gyával 20 q többletet elér­hetünk. De csak kicsivel több műtrágyával és jó sok szer­vessel megduplázhatjuk, vagy megháromszorozhatjuk a ter­mést. Mennyi állat van a közös­ben? Háromszáz. (A háztáji tavalyi értékesítése 2 millió forint.) Mennyi trágyája? 200 vagon. Mennyi annak az ér­téke? 300 ezer forint. A fő­agronómus gyorsan , hozzáte­szi: és másik 300 ezer a helyi fuvar. Az elnök lezárja a gondolatmenetet: és ha ugyanezt messziről vennénk, a szállítás az alapérték sok­szorosára nőhet. Egyébként Müller József főagronómus — híven a ter­melőszövetkezet állattenyész­tés központú elgondolásaihoz — állattenyésztő szakos. El­lentétben az országos több­séggel, ahol növénytermesztő főagronómusok utasítanak ál­lattenyésztőket. De még másvalami is ellentétes a me­gyei és országos átlaggal Nyírjákón. Ezt már a főag­ronómus mondja el: „Nálunk gyakorlatilag már évek óta megvalósult az ágazati üzem­vezetési modell, amin most országosan annyit vitatkoz­nak. Ha mi azt mondjuk a növénytermesztőnek — csak példaként —, hogy ter­melj 2 és fél milliót, ebből félmillió legyen a haszon, és ezt vállalja, attól kezdve nem szólunk bele, hány hold bú­zát, hány hold kukoricát vet.” Euergetika» Nyíregyházán februai nyolcadikán energetikai kon­ferenciát rendeznek. A ta­nácskozás gazdái: az Ener­giagazdálkodási Tudományo:- Egyesület. a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület, vala mint a körzeti energiafel­ügyelet. A technika házában reggel fél kilenckor kezdődő tanácskozáson fontos kér­Az elnök közbeveti: ez az önállóság hozza ki azt a bi­zonyos pluszt a szakemberek­ből. Idcyeoeli a faluban A másik téma szerteága­zóbb. De van ennek is fogóz- kodója. Például 6 és fél milli­ós meliorizációs tervükkel már nagyon előre vannak. 136 hold rétjük fele ezután már nem 10 mázsa savanyú, ízet­len szénát fog teremni ha­nem 70 mázsa édes. állatot kövérítő füvet. Mert elvégez- ték a vízrendezést. A pénz 70 százaléka állami dotáció.' A maradék 30 százalék java is itt marad munkabérbem De a kukoricatörés a legér­dekesebb. Azt mondják a ;á- kóiak: mi. kis termelőszövet­kezet. miért vegyünk drága kukorica-betakarító gépeket, amikor annak az ára a gép­gyáré, és minden önállósá­gunk ellenére a gének ára felett nem mi döntünk. Ré­szesben aratjuk. így a mun­kabér itt marad a faluban. Az elnök hozzáfűzi: burgo- n.vaszedés, kukoricatörés ide­jén megtelik a falu idegenek­kel. Járok a földeken és lá­tom, hogy az a tag, aki egész évben csak egyedül járt dől-' gozni, most egész brigádot hoz, 6—10 embert, pesti rokonokat, más falusiakat. Milyen erő­vel tudnék én ennyi munkást idevarázsolni a munka gyors, hatékony elvégzésére? Meg­kérdezem az egyiket: ki az elvtárs. Bemutatkozik. Felesé­gével, gyerekeivel jött apó­sának segíteni, törni. Peda­gógus Pesten. Aztán csendesen hozzáfűzi, hogy az idei közgyűléseken várható: a tagság fogja kérni, högyjuk abba ezt a korsze­rűtlen bérezési formát. Meg­találtuk a megoldást: jutalé­kos, 20 százalékkal premizált teljesítményben fogjuk vé­gezni ezután. Ugyanaz az ér­dekeltség, de korszerűbb. Jó zárszámadás efaft Nyírjákón, ahol annyi min­den másként van, szintén ké­szítik a zárszámadást. Az emberek nem félnek a fő­könyvelő este világító abla­kaitól. Tudják, hogy meglesz a 30 százalékos „nyereség”, ahogyan ők nevezik. (Az el­nök: amióta érdekeltség van a közös eredményében, min­den tagunk, mint egy kihelye­zett gazdasági műszer műkö­dik. Ahol pazarlást lát, sz5l és jelzi.) Beszéltünk Szabó Pál állattenyésztővel, aki megerősíti mindazt, amit hal­lottunk. Havi keresete 3500. A traktorosok havi átlagban is 4000 körül járnak. A legki­sebb kereset, egy özvegyasz- szonyé is havi átlagban 1500. Ezt már Kövi Ilona bérelszá­molótól, egyben KlSZ-titkár- tól tudjuk, aki azt is elmond­ja, hogy örvendetesen nő a KISZ-szervezet. Jönnek haza a fiatalok. Sajnos, sok lány férjhez megy máshová és sok fiú bevonult, így is másfélsze­resére nőtt a KISZ pár év alatt. És még egy adat: oár év alatt a 38 alkalmazottból 32 belépett tagnak. Mert így előnyösebb számára. Kövi Ilona — aki nemrég ví '"ett, még nincs 20 éves — is kö­zéjük tartozik. Egy szépet mond hozzá: nekem nem a háztáji kell, hanem a résztu­lajdonosi öröm, amit nem is lehet forintban kifejezni. Gesztelyi Nagy Zoltán konferencia dések szerepelnek. Előadás hangzik el az országos ener­giagazdálkodásról, a Sza­bol cs-Szatmár megyei 'sr- gi afogy asztás ellenőrzá 31 51, A korreferátumokat a me­gyében működő vállalatok szakemberei tartják, és is­mertetik a TITÁSZ. az ÁFOR és a TÜZÉP külön­leges feladatait, gondjait, szerepük sajátosságait A siker küszöbén

Next

/
Oldalképek
Tartalom