Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
T973. feüruSr T: ^RfTf'T-MAGVAftOR.^Äg S. dfés/l Értékes másfél év ságának értékelése, különös tekintettel a vezetésre bízott szövetkezeti közös vagyon — a tagság érdekeinek megfelelő — jogszabályok szerinti hatékony működtetésére, hasj- nosítására, a közös vagyon védelméről való gondoskodásra. Fontos ellenőrzési feladat a számviteli törvény betartásának, a számviteli és az üzemi döntések összhangjának vizsgálata s értékelése is. A revíziós iroda minden esetben közli javaslatait is, hogyan lehet a feltárt hiányosságokat megszüntetni és a további hibákat megelőzni. A revíziós munkának ez az úgynevezett másik oldala legalább annyira fontos, mint az első, mint maga a vizsgálat, az ellenőrzés. A szatmár-beregi revíziós iroda másfél év során 25 termelőszövetkezetben és öt társulásnál végzett általános vizsgálatot és 15 esetben úgynevezett célvizsgálatot — a tagszövetkezetek leülön megbízásai alapján. Az eddigi általános tapasztalat az, h*»jy ahová a revizorok „odanyul- tak” — ahol vizsgáltak — mindenütt hiányosságokat találtak. Néhány esetben egészen súlyos mulasztásokat is. Az ellenőrzések azonban azt is mutatják, hogy a szövetkezetek vezetőinek többsége a törvények és belső szabályzaj tok szerint, a demokratikus önkormányzás keretei közt végzi munkáját a tsz-tagok, a tsz és az általános társadalmi érdekeknek megfelelően. Éppen ezért is: a tsz-ek többségében szívesen fogadják az iroda munkatársait és megállapításaikat, javaslataikat hasznosítják. MAS SZÖVETKEZETI VEZETŐK azonban (bár számuk kicsi!) a szövetkezeti önállóságot összetévesztik a kalan- dorsággal. A törvények, határozatok szellemét és betűjét a maguk javára félremagyarázzák, vagy alapvetően félre is értik. Az elvszerű kockázat- vállalás ürügyén különböző manipulációkba keverednek s ezzel veszélyes gazdasági és pénzügyi helyzetbe sodorják szövetkezetüket. Az ilyen vezetők nem értettek egyet a revizorokkal, a szövetség érdekképviseleti tevékenységét is ferdén fogták fel, pedig a revizori iroda éppen ezekben a tsz-ekben védte leginkább a szövetkezet és a tagok egyetemleges érdekeit. Felvetődik olyan kérdés — probléma — is, hogy kinek az érdekeit védi a revizori iroda? A válasz azonban logikus, és a gyakorlat is igazolja. A revizori irodát általában a termelőszövetkezet bízza meg az ellenőrzéssel, akkor is, ha a megbízást a tsz nevében a vezetőség, a tsz-elnök, vagy az elenőrző bizottság elnöke hitelesíti. A revizori iroda tehát mindenkor a megbízó termelőszövetkezet érdekeit képviseli a meglévő jogi és általános szabályok szerint. A revíziós iroda minden vizsgálatba bevonja a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságát. A vizsgálatokban az ellenőrző bizottságok elnökei minden esetben hatékonyan közreműködnek. Véleményüket a revizorok mindenkor figyelembe veszik. A másfél évi munka summázott tapasztalata az, jjogy a vizsgálatok szinte mindenütt elérték céljukat. A szövetkezetek többségében a revizori iroda megállapításait elfogadják és a hibák, hiányosságok megszüntetésére megfelelően intézkednek., A revizorokat bizalommal fogadják és vizsgálati működésüket hasznosnak értékelik. Szendrci József Megj utal mázták az őszi munkában legjobb Tisza menti tsz* eket SZÄZÖT LAKÄS EGY HÄZBAN. Nyíregyháza után másodiknak Mátészalkán építenek új falunagyságú emeletes házat az ÉPSZER szakemberei alagútzsalus eljárással, (Elek Emil felvétele) Negyedszázada márka Emberek a VOR~ban SOK TAPASZTALATTAL és értékes tanulságokkal szolgál már az a másfél esztendő- nyi idő, ami a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége mellett működő revizori iroda megalakulása óta eltelt. Az irodát a szövetség elnöksége, a küldöttgyűlés jóváhagyásával, az 1047/ 1970. kormányhatározat előírásai szerint szervezte meg. Az iroda a szövetség keretén belül, az általános érdekvédelmi feladatoknak is megfelelően, de mégis önállóan működik és tevékenységét szol- gáltatójeleggel végzi. Az eddig végzett munka egyértelműen bizonyítja, hogy a tsz-ektől és a szövetségtől egyaránt független revizori iroda megszervezésére szükség volt, tevékenysége annyira fontos és hasznos, hogy nélkülözni se lehetne. A szövetséghez tartozó 87 termelő- szövetkezet, a szövetség területén működő öt különböző társulás, továbbá egy olyan társulás, amely a megye területén működik — összesen tehát 93 gazdálkodó egység — általános érvényű megbízással a szatmár-beregi revizori irodát kérték fel, hogy a kormányhatározatban előírt kötelező ellenőrzéseket rendszeresen végezze el. Előre is tudni lehetett, s ma már elegendő tapasztalat bizonyítja, hogy a 93 gazdálkodó egység revíziós ellenőrzése igen nagy és bonyolult munka. A megállapodások szerint egy-egy termelőszövetkezetet, vagy társulást — a jelenlegi létszámmal — csak kétévenként tudnak ellenőrizni. Rendkívüli esetekben, vagy külön felkérésére —természetesen — az említettnél sűrűbben is elvégzik az ellenőrzést, de máris annyi a munka, hogy a négy revizor nem győzi. AZ ELLENŐRZÉSEK CÉLJA és iránya egyértelmű: a, termelőszövetkezetek, valamint a társulások gazdálkodásának sokoldalú elősegítése a szövetkezeti élet, a szövetkezeti demokrácia és a törvényesség erősítése. Ilyen értelemben a revizori iroda munkatársai vizsgálják a tsz- ek alapszabály szerinti működését, a belső szabályzatok, a testületi határozatok — tehát az úgynevezett egyedi határozatok — gyakorlati hatását, érvényre jutását, megvalósulását, vagy ezek ellenkezőjét. Külön figyelmet fordítanak a tsz-tagok kötelezettségeinek és jogainak érvényesülésére, az ezekkel kapcsolatos problémákra, vagy hiányosságokra. Az ellenőrzések másik fontos tétele: a vezetés, az irányítás, a vezetői ellenőrzés hatékonySzerda délelőtt ülést tartott a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének társadalmi és ön- kormányzati bizottsága, ahol megtárgyalták és jóváhagyták az 1973. évi munka- és üléstervet. Ezt követően az 1972. évi őszi betakarítási, vetési és szántási munkákban legjobb eredményt elérő termelőszövetkezetek jutalmának odaítéléséről döntöttek. A versenyhez 33 termelőszövetkezel és egy szakszövetkezet csatlakozott. Az értékelés alapján a területi szövetség elnöksége tárgyjutalomban részesítette a nyírbogdányi Kossuth, a ti- szavasvári Vasvári Pál, a pátrohai Zöld Mező és a ti- szalöki Béke Termelőszövetkezetet. Jubilál a VOR. Negyed- százada márka lett itthon és külföldön. Áldozatos munkával vívták ki a hírnevet. A nyíregyházi gyáregységet — mely 1950. szeptember 29- én kezdte működését — hetvennyolc, ollót, varrógépet, ülőkét és akaratát összeadó szabósegéd alapította. Azóta sokan kiestek a sorból, nyugdíjba vonultak. Már csak 17-en dolgoznak az alapítók közül. Az alapítók érdeme Elsősorban övék az érdem, hogy korszerű gyárrá fejlődött a kis manufakturális üzem. — Fiatalon kezdtük, s a többség már vagy az ötve- nen túl van, vagy azt közelíti — említi Salamon Mihály gyáregységvezető. — Egy a vigasztaló. Nem volt hiábavaló küzdelem. Bár a gyár „öregszik”, a gárda fiatalodik. Hetvennyolcán kezdték az lapozást. Most több, mint ;00 dolgozójuk van. Ebből legalább 300 a harminc éven aluli fiatal. És a tanulók létszáma 112. E negyedszázad alatt nemzedékek váltották egymást. Hogyan látják az alapítók és a mai fiatalok a gyárat? Tóth János alapító, szakoktató : — Egy mondatban: akkor 22 éves voltam, most 45. Hogy mi van e 23 esztendő mögött? Küzdelem a semmiből a korszerű gyárig. Voltam kézimunkás, vasaló, dolgoztam gépen, mecskod- tam, s amikor 1960-ben megnyitottuk saját tanműhelyünket, megbíztak a fiatalok oktatásával-nevelésé- '’■eL Tizenhatezer ösztöndíjra Havonta az üzem csaknem 16 ezer forint ösztöndíjat fizet a tanulóknak. Tizenkét tanuló kap társadalmi ösztöndíjat is. Fenyőfalvi Erzsébet. Tizenkilenc éves. Férfiszabó segéd. — Ha van női hegesztő, marós, műszerész, miért ne lehetne férfiszabó is? En nagyon szeretem a szakmámat. Még fiatal munkás vagyok itt. Nagykállóból járok be. Hogy érzem magam? Kitűnően. Jó a kollektíva. Az üzem modern, szép. Múltjáról nem sokat tudok. Egy biztos: szeretnék itt megöregedni. Kezdőként havonta 1300—1600 forintot keresek. Erdösi János művezető: — Emlékszem, hogy az első keresetem két hétre 112 forint volt. Volt olyan időszak, amikor burgonyát, meg zsírt is utaltak ki részünkre. Kezdetben szombaton, vasárnap építettük a gyárat, kosarakkal hordtuk a földet, téglát. Egy szűk kis korszerűtlen üzem volt. összezsúfolódva dolgoztunk benne. Itt volt még a vasaló is. Egy öltöző volt férfiaknak- nőknek. Fürdőről csak álmodtunk. Gabulya Julia nyíregyházi, 17 éves, III. éves tanuló: — A gyártól havonta 250 forint ösztöndíjat kapok, s plusz 400-at tanulmányi ösztöndíjat. Ez 650 forint. Fizetik az ebéd-hozzájárulást is. Keveset tudok a gyár múltjáról. Mikor 1970-ben ide Ikerültem, akkor adták át a korszerű üzemcsarnokot. s ősszel az új tanműhelyben mi voltunk az első tanulók. Szeretnék tovább tanulni, s 1 a gyárban technikusként dolgozni. „Szeretek Rt lenni“ Buskó János alapító tag 23 esztendeje áll az üzemben« Ennyi ideje vasal. — Háborús sérülés, aknai- szilánkokkal vagyok tele. Emiatt nem tudok sokáig ülni. Ezért jutott a vasalás nekem, ötvenhat esztendős vagyok, hamarosan nyugdíjba megyek. Nekem is köny. nyebb azért a munkám, mert először kézzel vasaltunk, most meg gőzvasalógépekkel. Annak örülök, hogy szép üzemet adunk ál a fiataloknak. Dede Katalin édesanyját követte a gyárban. Betanított munkásként dolgozik második éve. — Nagyon szép. tiszta munka. Semmi számításom elmenni innen. Modern, szép divatos nadrágokat, zakókat készítünk. Szállítunk az NSZK-nak, a Szovjetuniónak. Szeretek itt lenni Ezt tiszta szívből mondom. Schmidt Pál 23 éve gepe mellett dolgozik. Most a gőzvasalást végzi. Arra büszke, hogy ő többet tudott adni gyerekeinek, mint amennyit ő kapott. Örömmel újságolja, hogy egyik lánya főiskolai hallgató, a másik a pénzügyibe jár. Neki még nyolc éve van, * nyugdíjba megy. Ötszörös kiváló dolgozó, a Könnyűipar kiváló dolgozója. Kiss bácsi ülünletése Ambrus Julia csak most kezdi az életet a gyárban. Betanított munkás, s arra vár, leteljen a három esztendő, hogy szakmunkásvizsgát tegyen. Újságolja: már csak egy évet kell addig várnia. Most havonta 1800 forint körül keres. „Azért a munkáért, amit végzek, igazán meg vagyok fizetve.” Kiss György volt az első, aki 1950. szeptember 16-án éjszaka szolgálatba lépett, mint éjjeli portás. — Akkoriban még az ösz- szeadott lábhaj tós varrógépeken dolgoztak szaktársaim. Én nem tudtam, mert a bal lábam műláb térden alul. Ezért lettem portás. Később, amikor a villanyhajtós gépieket beszerelték. én is varrhattam. Csak az tudja mit jelent ez, aki a hátrányát is érezte. Ez az ember a Könnyű, ipar kiváló dolgozója lett. Farkas Kátanaw Űjfehértó, közgyűlés Még nem kezdődött meg a gyűlés, amikor Kegye Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke félrehívott. írjam meg. hogy negyvenkilenc óta minden évben tartott Ujfe- hértón a tsz zárszámadást. Miért fontos ez? — kérdeztem. Válasz: „Majdnem minden évben más vezetőség, más elnök számolt be. Nem sok eredményről. De a tagság a kudarcot vallott embereken túltette magát, hitt a szövetkezeti gazdálkodásban. Pár év óta aztán másképp van. S olyat még nem produkált a Vörös Hajnal, mint amiről most szól a beszámoló.” Ahogy érkeznek és helyet foglalnak a tagok, sokan kezükben tartanak fűzött pa. pirókat. Zárszámadási tájékoztató. A legfontosabb adatok, tények felsorolása 5 íven .Minden tag kapott ilyet’1 „Természetesen. Ez is új dolog most. A brigádgyűléseken jobban megértettük a dolgokat. Meg azért is jó ez. a sző elszáll, az írás megmarad.” A fekvőbetegeken kívül minden tag megjelent, A részvétel 99 százalékos. Farkas András elnök tartotta a vezetőség beszámolóját. Kezdetben általános adatokat ismertetett. A tsz ösz- szes területe kis kerekítéssel 1690 hektár (2800 hold). Közös szántó 1260 hektár. A tagság száma 190. A rendszeresen dolgozók átlagélet- kora 39 év. (Kevés tsz mondhat ilyet a megyében!) Négy éve még — kimondani is sok — harminckét féle növény termelésével vesződött az aránylag kis szövetkezeti gazdaság. Kilenc- fajta növény termelését hagytak szántóföldre. Viszont az értéknövekedés 38 százalékkal emelkedett. Ráfizetés miatt megszüntették a juhászától De nagyobb tiszta jövedelem érdekében, teljesen negatív egységgé fejlesztették a szarvasmarha-állományt. A gépparkot sikerült úgy kialakítani, hogy ott négyévesnél idősebb gép ne legyen. A szigorú bizonylati fegyelem bevezetése nem tetszett mindjárt egyeseknek. A mostani vezetőség megérdemli és elvárja a bizalmat. Az eredményekben benne van a szakemberek jó munkája, igyekezete. De mindez a tagság szorgalmával. becsületes helytállásával lehet teljes. A tsz az 1972-es évet 2,5 millió forint nyereséggel zárta. A közös vagyon érté. ke 18 millió 800 ezer forintról 20 millió 200 ezer forint, ra növekedett. A részesedési alap 12 százalékkal erősödött, így egy dolgozó tagra jutó évi részesedés a közösből 23 212 forint; egy munkanap értéke 117,42 forint. Ilyen még nem volt Ujfe- hértón. Hasonló eredménynyel még nem zárt a Vörös Hajnal Tsz. Ennek alapján, abba is hagyhattam volna a jegyzetelést. Dehát az elnök sem hagyta abba. Egy kérdőjeles mondattal folytatta: „Van-e olyan jó, ami ne lehetne még jobb?” A feladatokról van szó, persze, a múlt évi eredmények közepette is észlelt hiányosságokról. Jobban kell szervezni és hatékonyabbá tenni a munkát a kertészetben. Még mindig több esetben kellett fegyelmi határozatot hozni. A balesetek száma eggyel ugyan kevesebb volt, mint előző évben, de a munkából kiesett nap>ok száma dupláiéra emelkedett. S végül: a közgyűlés a negyedik brigádnak is szívesen megszavazta volna a megtisztelő szocialista címet és a pénzjutalmat. Ha az a brigád is maradéktalanul teljesítette volna minden vállalását. Asztalos Bálint