Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. február H S. oWa! Több fajta szociális segély a CSEB-tagoknak Módosítások a CASCO-ban Újdonságok a mezőgazdasági biztosításban Fehér László megyei igazgató tájékoztatója Az Állami Biztosító 25 év­vel ezelőtt alakult, s azóta jelentősét fejlődött. Fejlődé­sére vonatkozó néhány szám megyénkben: 1959-ben a díjbevétel 19 millió forint volt, a kifizetett kártérítési összeg 11 millió 700 ezer fo­rint. Tíz év múlva 1989-ben a díjbevétel már 210 millió, a kártérítésre kifizetett összeg 250 millió forint. 1971-ben a díjbevétel 289 millió, a kárté- rítésre kifizetett összeg 369 millió forint volt. (1972-ben a díjbevétel és a kárkifizetés egyenlege javult.) Az évfordulóval kap­csolatban kérdéseket in­téztünk Fehér László­hoz, az Állami Biztosító megyei igazgatójához, milyen módosítások tör­téntek a biztosító mun­kájában, illetve milyen változtatásokat tervez­nek. — Az Állami Biztosító ma már a mezőgazdasági üzemek, állami iparvállalatok és a la­kosság széles rétegei részére végez biztosítási tevékenysé­get — mondta Fehér László. — A biztosítási ágazat egvik legkiterjedtebb része a cso­portos élet- és balesetbiztosí­tás, közismert nevén a CSÉB. Szabolcs-Szatmár mesvében 1971. december 31-én 79 ezer volt a CSÉB-tagok száma, 1972. december 31-n már 93 ezer 123 CSÉB-tagot tartottak nvilván. 1973. első két hónap­jában tovább növekedett a CSÉB-tagok száma és ma már meghaladja a 97 ezret. 1972- ben a CSÉB-tagoknak mun­kaképtelenség esetére balese­ti kártérítésre 4 millió títíö ezer forintot fizetett a bizto­sító. 374 halálos végű baleset után a családtagok 4 millió 711 ezer forint kártérítést kaptak — Ügy hallottuk, hogy történt módosulás * CSÉB szerkezetében. — Igen, 1972. január else­jével a CSÉB szerepe tovább erősödött azzal, hogy a CSÉB- tagoik a a jövőben több vonat­kozású és nagyobb összegű szociális segélyben részesül­hetnek. — Milyenek ezek az új lehetőségek? — A segélyezési lehetőségek köre: házasságkötés, gyerek­szülés, gyerekbetegség, gyer­mekhalál, segély adható 30 napot meghaladó nem baleseti eredetű betegség esetén, el­tartott szülők halálakor, kato­naságtól történő leszerelés után. Vagy abban az esetbenr ha a CSÉB-tag gyógyászati segédeszközt vásárol, vagy ha orvosi beutalóval gvógy- üdülésben részesül. Segélyt kaphatnak CSÉB-tagok kul­turális vonatkozásban is, úgy hogy a CSÉB intéző bizottsá­gok CSÉB-tagok részére szín­házbérletet. színházjegyet ad­nak. A segélyezés körének bő­vítése »zociálpoli tokai elgon­dolásokból történik. — Valamit a CASCO biztosításról? — Az Állami Biztosító te­vékenysége nagy jelentőségű, a magán személygépkocsik, biztosításában. A CASCO „ - kát a károkat téríti, amelyet a személygépkocsi-tulajdonos saját gépkocsijában okoz. Szabolcs-Szatmár megyében rohamosan növekszik a ma­gántulajdonban lévő személy­gépkocsik száma, de ugyan­ilyen mértékben növekszik a karambolozó» is. 1972-ben Szabolcs-Szatmár megyében 1800-al növekedett a magánt tulajdonban lévő személy­autók száma. Jelenleg több mint 8 ezer gépkocsi fut me- gvénk útjain. CASCO-biztéaí- tással 3 ezer 251 gépkocsi - tu­lajdonos rendelkezett. 539 CASCO-s gépkocsi karam­bolozott, a térített kár 2 mil­lió 689 ezer forint. Az Állami Biztosító a CASCO-kedvezmé- nyeket állandó jelleggel szé­lesíti. Ilyen a legutóbb ho­zott határozat alapján az iivegkártérftés felemelé.se. illetve annak figyelembe véte­le, ha a gépjárművezető ko­csivezetég közben vedőovet használ. — Hogyan segítik a mezőgazdasági üzeme­ket? — Az Állami Biztosító év­ről évre megvizsgálja milyen kockázati módosításokkal le­het a mezőgazdasági üzemek korszerű termelési eljárásait anyagi biztonsággal elősegíte­ni. 1973-tól a mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelő­en módosították a növónvhiz- tosítás néhány feltételét. Mind több termelőszövetkezet ter­meszt korai zöldségfélét. Na­gyobb hozamot ígér, de több ráfordítással jár és munka­igényesebb, ha a mezőgazda- sági üzemek á palántázást tűzdelt palántázással végzik. A nagyobb ráfordítás nem ösztönöz a tűzdelt palánta al­kalmazására. éppen ezért, hogy a módszert a termelő- szövetkezetek alkalmazzák, a biztosító ezentúl darabonként 5 fillér helyett tíz fillér kárt térít, ha tavaszi fagy, jégverés következtében kipusztul az ily módon termesztett állo­mány. — Van-e még hasonló ösztönzési elképzelésük? —- Az elmúlt év kárrende­zési tapasztalatainak alapján az Állami Biztosító néhány kockázati határidőt ig módo­sított növénytermesztésben. Ilyen többek között a szél, vi­har okozta szempergési kárpk megtérítésének időtartama, amely az aratás megkezdését követően 21 napról 30 napra módosul. Meghosszabbítot­ták a téli, fagykipájás és bel­vízkároknál a felülvetésre megszabott tíznapos határ­időt is. 1973-tól a felül vetés­sel pótolt növényeket a ki­szántásnál alkalmazott módon kártalanítják, ha a felülvetést a kárfelvételtől számított 30 napon belül elvégzi a gazda­ság. Mindezek a módosítá­sok a termelőszövetkezeti nö­vénybiztosításokat a mezőgaz­dasági üzemek részére ked­vezőbbé teszik — mondotta befejezésül Fehér László igaz­gató. Tanácsi tisztségviselők, előadók tanulnak Nyíregyházán A megye legnagyobb, a lakosság ügyeivel, közvetle­nül foglakozó hivatala a ta­nács. Az ügyfelek százai ke­resik fel naponta ügyes-ba­jos dolgaikkal a különböző szintű tanácsokat. A taná­csok viszont a lakosságot kérik fel különböző állam- polgári és más jellegű fel­adatok elvégzésére. Az új tanácstörvény na­gyobb fokú decentralizálás!,, a hatáskörök leadását hozta magával Ez pedig felelősség­teljesebb ügyintézést igénye-. A lakosság ügyeinek többsé­gét a községi, illetve a váro­si tanácsoknál intézik. Egy­re kevesebb akta és egvre kevesebb ügyfél fordul a já­rási hivatalhoz, illetve a megyei tanácshoz. Igen hasznosnak kell tar­tanunk a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. to­vábbképző intézete — Sós­tógyógyfürdő — ez év első fél évére elkészített oktatási tematikáját. A továbbképző intézetben a fél év folyamán b megye általános iskoláinak igazgatóival. — mintegy 220 igazgató — megvitatták az oktatás helyzetét és felada­tait az MSZMP Központi Bi­zottsága és a megyei pártbi­zottság határozatainak alapján. A pártszervezetek, a szakszervezetek feladatai mellett szó esett még a tanfolyamon többek között az iskolák költségvetéséről, pénzügyi gazdálkodásáról, az iskolái! vezetési problé­mairól, az iskolai demokra­tizmusról. Ez a tanfolyam február 17-én zárult. Tervezik februárban a községi, városi tanácsok, já­rási hivatalok és a megyei tanács államigazgatási vizs­gára kötelezett dolgozóinak a háromnapos első vizsgára való felkészítését. A vizsgá­ra kötelezettek előadásokat hallgatnak és konzultáció­kon vesznek részt. Országos rendezvényként szervezi a továbbképző in­tézet az MTESZ rendezése­ben az oktatók tanfolyamát. Az itt részt vevőkelőadóként ténykednek az üzemek és a gyárak munkahelyi vezető­képző tanfolyamain. A ren­dezvénysorozaton üzemigaz­gatási és oktatásmódszertani szakelőadások hangzanak majd el. Ezt követően a községi és városi tanácsok költségveté­si, adó- és torgalmiadó- csoportjainak dolgozói egy­hetes tanfolyam keretében szakelőadásokon és konzul­tációkon bővítik ismeretei­ket. őket a középiskolák igazgatói váltják a tovább­képző intézetben. Ez a tan­folyam zömében megegyezik az általános iskolák igazga­tói részéi e tartott előadások és konzultációk tematikájá­val. Sor keFÜ] még az appará­tusban dolgozó államigazga­tási vizsgára kötelezettek második vizsgára történő előkészítésére, a munkaügyi előadók, a szabálysértési ügy­intézőit tanfolyamára. Az utóbbiak a szabálysértési kódexet dolgozzák fel. Ter­vezik még a fél év zárása­ként a tanácselnökök és tit­károk továbbképzését is. A továbbképző intézet va­lamennyi tanfolyamára elő­adónak a szakminisztériu­mok. a megyei tanács és já­rási hivatalok vezető be­osztású munkatársait, az adott témában legfelkészül­tebb szakembereket kéri fel. Sigér Imre Tiszta vizet a folyókba! Hol tartunk a vízminőség védelmében? Van megoldás, de nem mindig élnek vele Február tizennegyedikéi nem sorolják a nyugalmas napok köze a nyíregyházi vízügyi igazgatóság vízminő­ségi telügyeietén. Délben fél 1 előtt telefonon, majd gep- távírón is megérkezett a hír a Hajdúsági lparművektoi. Heggel 9 és IQ óra között ki­lyukadt egy 200 literes — ■100 gramm liter töménységű krómsavas kád, Tartalma be­került a gyár kondenzhalóza- tába, ahonnan csak a szenny­vízcsatornába lehetett üríteni, További útja a Vfll-as számú főfolyás, amiből a császárszál- lósi tározó töltését végezték. Ha a túlzottan szennyezett víz bekerül a tározóba, je­lentős anyagi és népgazdasági kár keletkezik — elpusztulhat a több száz máéSáS halállo­mány, amit a gyárnak meg kell fizetnie a szennyvízbír­ságon felül. A gyors bejelentés azonban nagy értékű kiadástól men­tette meg őket, a hiba „csak” az éves bírságban érezteti majd hatását- A területi víz­ügyi felügyelet szakemberei nyomban megszüntették a tá­rozó töltését, vízmintákat, vet­tek és végig követték a szennyvíz levonulását. — A szennyezett vizet Uj- fehértópál „értük utói” — mondta Iván György, a víz­minőségi felügyelet vezetője. Az időjárás most az egyszer nekünk kedvezett, Az olvadás következtében nagyobb mér­tékben hígult a szennyvíz és mire a Lónyai-csatornába ért, jelentéktelen szennyezettséget tartalmazott. Az ehhez hasonló esetek ritkák, de a példa azt mutat­ja, hogy jobb előre szólni. Megelőzhető egy nagyobb kár és egy nagyobb veszteség. Ha a szennyezés megtörtént, azt eltüntetni, eltitkolni, vagy más módszerrel megszüntetni nem lehet. Segít o tanulmányterv A Felsö-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság területéhez tartozó vizek minősége, szeny- nyezettsége évek óta nem romlott, a nagyarányú iparo­sodás, a közművesítés fejlesz­tése ellenére sem. Ez még akkor is nagy eredmény, ha ugyanekkor ugrásszerű ja­vulást sem értek el. A ma­gyarázat elsősorban az, hogy a meglévő üzemek, intézmé­nyek egyre nagyobb gondot fordítanak a tiszt.ító-berende-i zések működtetésére, az' újabbaknál pedig már a ter­vekhez tartozik megépítésük. A községek szennyvíztisztítá­sának megoldására egvre kor­szerűbb javaslatokat készíte­nek, kísérleteznek olcsóbb és célszerűbb megoldásokkal. — A progresszíven növekvő bírság bevezetése arra ösz­tönzi az üzemek, vállalatok vezetőit, hogy tisztító-beren­dezéseket építsenek — mondta Jeczkó János, a terü­leti vízügyi felügyelőség ve­zetője. Jó példa erre a De- mecseri Burgonyakeményítő Gyár. Évek óta problémájuk a szennyvíztisztítás. Jelenleg már az ötszörös bírságnál tartanak, évi 2 millió forin­tot fizetnek az Országos Víz­ügyi Hivatal alapjába. Ez a hatalmas összeg alaposan megterheli a gyár eredmé­nyét, a nyereséget csökkenti. Most a Szolnoki Regionális Szerencs jubileuma Nevezetes évforduló meg­ünneplésére készül a Ma­gyar Édesipar. Február 25- én lesz ötven esztendeje, hogy a ma már világszerte ismert üzemben, a Szeren­csi Csokoládégyárban meg­kezdték a termelést. A kez­deti nehézségek után — amikor még olyan kevés csokoládét rendeltek, hogy a gyár egyetlen takarítónője az árut batyuba kötve a há­tán vitte a postára — a kis üzem gyors fejlődésnek in­dult. Első terméke a 101-es táblás csokoládé, a híres „Szerencsi sárga” volt, a gyár termelése különösen a felszabadulás Után fejlődött rohamosan, az elmúlt hu­szonöt év alatt huszonötszö­rösére növekedett. így a kezdeti évj tízvagonos telje­sítmény mellett 1972-ben már ezernyolcszáznyolevan vagon árut adtak át a ke­reskedelemnek, amelyből száznyolc vagont. külföldön értékesítettek. 1962-ben új fiókgyár kezdte meg mun­káját Diósgyőrött. Ebben az üzemben kekszféleséget és csokoládéfigurákat állítanak elő. A két gyárban jelenleg már mintegy százhatvan féle terméket készítenek és a ki­váló bonbonokkal töltött szerencsi díszdobozokat az öt világrészben ismerik. Az évfordulóról február 26—27- ém emlékeznek meg Szeren­csen, Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat készített kompién tanulmánytervet számukra. A tisztító bekerülési költsége 5 millió 300 ezer forint lenne, a belső rekonstrukció 2 és fél millió forintba kerülne. Ez az összeg viszont számí­tásunk szerint — 5 éven belül megtérülne a gyárnak. A ter­vező figyelembe vette a víz­gazdálkodási szempontokat, azaz csökkenteni akarják a keletkező szennyvíz mennyi­ségét üzemen belüli belső vízvisszaforgatás kidolgozá­sával. —- Mi már véleményeztük a tanulmányt, a kiviteli ter­vek elkészítését ez év máso­dik felére ígérték. A gyors munka érdeke a gyárngk, mi­vel a kivitelezés megkezdése­kor a progresszíven növekvő bírságuk, az ötszörös szorzó megszűnik. A tapasztalat azt is mutat­ja, hogy nem mindenhol igve- keznek a magas bírságot „megszüntetni”. A nyímirdai . sertéshizlalda is a legtöbbet fizetők közé tartozik, évente 733 ezer forinttal. Fizetnek, de a tisztító-berendezés meg­valósítására a konkrét gya­korlati lépéseket még nem tették meg, — A sertéshizlaldának pe­dig nem kellene magas költ­ségű tisztító-berendezést épí­tenie — mondta Iván György. A magas szervesanyag-tartal­mú szennyvíz öntözésre ki­válóan alkalmas lenne a me­zőgazdaságban. így lényegé­ben kisebb költséggel, szerve­zéssel meg lehetne oldani a kérdést. Csupán egy a baj. A környező földterület nem az övéit, ezért a vizet nem tudják felhasználni. Vizük azonban szennyezi a kápol- nató-pus/.iad< >!,< >si csatornán keresztül a Krasznát. Arról nem is beszélve, hogy a ker- nyék lakossága sokat panasz­kodik a lassú lefolyású, kel­lemetlen szagú víz miatt. Oxidációs tó Az igazgatóság nyírségi te­rületén pipes sok víz, a csa­tornák pedig keveset szállí­tanak. Éppen ezért fokozott gondoskodással kell megvédem ni azt a keveset. A városiaso­dás, a közesatorpa-hálózat bővülése tovább növeli a gondokat. Nyíregyházán pél­dául több váüalat csatornáit a közcsatornára kötötték — eddig a Vlll-as számú főfo­lyásba engedték a szennyvi­zet. A nagyobb kapacitást már nem bírta a városi tisz­títótelep, a fejlesztése elke­rülhetetlen volt. 1972 máso­dik felében kezeltél? meg a bővítést. A napi 10 ezer köb­méter helyett 18 ezresre nö­velik. — Kisebb városok, közsé­gek szennyvizének tisztításá­hoz új módszert dolgoztunk ki. A kísérletezés színhelye Mátészalka — az oxidációs tó. A tó kapacitását 350 köbmé­terre tervezlek, ma már 500 köbméterrel kell számolni na­ponta — mondta Jeczkó Já­nos. A város szennyvíztisztí­tását, nem oldja meg végérvé­nyesen — átmenetileg 5 évre számoltunk — de a tisztító­berendezés befejezéséig nagy segítség. Előnye: olcsó, 7p0 ezer forint körül van. Ösz- sasehasonlífásképpen: egy ki­sebb, korszerű telep — 200 köbméter napi kapacitással — közel 5 millió forintba ke­rül. Kezelési költsége szinte nincs, a legtöhb településnél alkalmazható. A kisebbeknél véglegesen megoldja a szennyvíztisztítást. A máté­szalkai oxidációs tó a tisztító- telep elkészülése után sem válik feleslegessé — biztonsá­gi tartaléknak, tehermentesítő­nek alkalmas. Ha a tó most nem működne, a Krasznát a III. osztályú — eléggé szeny- nyezett folyók közé lehetne sorolni, a II. osztály helyett. Bírságból 7 és fél millió 1972-ben taz adatok l?71-re vonatkoznak) 35 üzemet, il­letve intézményt bírságoltak meg. A jogerősen kivetett bír­ság meghaladta a 7 és fél millió forintot, amit 2 és fél millió köbméter szennyezeti; vízmennyiség " után szabtak kií. Mire fordítja az Országos Vízügyi Hiyatal(a 'bírságokból származó összeget? — Állandó körforgás ez. Újabb tisztító-berendezések létesítésére, közcsatorna-háló­zat építésére. és támogatja azokat a vállalatokat, létesít­őién veket. ahol magasabb összeg szükséges ahhoz, hogy korszerű, nagy teljesítménvú víztisztító berendezést épít­senek. Tgv oróbálják óvni a vizek további szennyeződését. Balogh Júlia Uttiri ezetök konferenciája Nyíregyházán A járás úttörőmozgalmá­ról tanácskoztak pénteken g megyeszékhelyen a nyíregy­házi járás úttörővezetői. Áz 1970'71-es tanévről megálla­pították : a negyedszázados jubileumra való felkészülés jó alkalom volt arra. hogy az évforduló adta lehetősé­geket felhasználják a neve­lőmunka hatékonyságának növelésére, tartalmi tevé­kenységének erősítésére. A jubileumi év a tettek úttö- rőévét jelentette. A fiatalok számára maradandó élmény volt a jubileumi próba, az Ajándék a hazának akeió, valamint a jubileumi hadi­játék. A pajtások megismerked­tek a IV. ötéves terv legfon­tosabb célkitűzéseivel, a jö­vő terveivel. A KISZ VIII. kongresszusára akcióval ké­szültek, s a szovjet úttörő­szervezet 50 éves évforduló­jára nagyarányú kutatómun­kát végeztek, műsorokat ad­tak, valamint kiállításokat rendeztek. Az 1972/73-as úttörőév ki­emelkedő eseménye volt az október 24-én megtartott IV járási úttörőparlament. A parlamentet a pezsgő, lelket vitaszellem és a tenniakarás jellemezte. A küldöttek vé­leményükkel, javaslataikkal alkotó módon járultak hozza a szekció munkájához. Több felszólaló beszélt az úttörő- csapatok munkájáról, közsé­gükért, városukért, vállalt keademenyeaéseikről. a nyá­ri táborozás eredményeiről, gondjairól. Az úttörövezetők megálla­pították, hogy a testvér K íSZ-alapszervezetek és út­törőcsapatok együttműkö­dése terén van előrelépé#, ennek ellenére sok a javíta­ni való. így például az ifi- veaetők létszáma kevés. Számuk — országosan — alig éri el a rajok számának felét. A nyíregyházi járás­ban 78 úttörőcsapatban 219 ifjúvezető dolgozott a múlt évben. A lemaradás okát abban látják, hogy nem terv­szerű a KISZ és az úttörő- vezetők tájékoztatása, sem a határozatokról, sem egymás munkájáról. A jelenleg dol­gozó ifivezetők többsége jól végzi munkáját, azonban körükben sok a változás. Je­lentős részük csak rövid ideig vállal munkát. A mostani járási úttörő- vezetői konferenciát meg­előző csapatszintű értekez­leteken felvetették, hogy problémát jelent a helyisé­gek rendelkezésre bocsátása, a rajvezetők és az ifivezetök kapcsolata, az úttörőtanácsok erdményes működtetése, a társszervekkel kialakított, vagy kialakítandó kapcsola­tok ügye. A tanácskozás résztvevői a gondokat is­merve bizakodással tekinte­nek az áprilisban sorra ke­rülő ötödik úttörővezetői konferencia elé, amelytől az ilyen gondok rendezését várják. V I

Next

/
Oldalképek
Tartalom